Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-26 / 118. szám

194 3 május 27. ellenzem: RMHMMiatamm Végh József riportja: Az arany birodalmában ... NAGYBÁNYA, május 27. (Az Ellenzék kiküldött munkatársától.) Kétkilométeres utat kell megtenni a bányatelep helyi .asutján, mélyen a föld alatt, amig elju­tunk az aranybányászat tulajdonképpeni helyszínéhez. Vaksötétségen keresztül ve­zet az ut. Két hatalmas hegy alatt is át­haladunk. Önkéntelenül is különös szq- rongó érzés vesz erőt rajtam, mialatt a bánya mélye felé haladunk. Azt hiszem, mindenki igy van ezzel, aki nem otthonos a bányában. Van idő arra, hogy magunk­ba mélyedjünk. Olyan semmiségnek tű­nik fel az egész külvilág. Talán szégyen­kezésfélét is érzek. Mennyire eltörpül­nek a hétköznapi élet apró-cseprő gondjai, ha összehasonlitjuk életünket a bányá­szok sorsával. Köröskörül minden az em­beri tudás és akarat diadalát hirdeti. A bányába vezető kétkilométeres alagút végig kockakövekből van kirakva. Mesz- sziről hallatszik a különböző elektromos gépek zúgása. Valahol a különböző tár­nákban szabályos csoportokban a mun­kások százai dolgoznak. így folyik a haj­sza az arany után. Azok, akik az aranyat kitermelik, alig keresnek meg annyit, hogy mindennapi életlehetőségeiket biz­tosítsák. És vájjon mi ezzel az állandó életve­szedelemmel. nehéz munkával eltöltött élet jutalma? Láttam mezítlábas, rongy­foszlányokban járó öreg embereket a nagybányai utcákon, akikről megdöbben­ve hallottam, hogy bányanyugbéresek. És találkoztam az éhségtől lesoványodott gyermekekkel, akik kérőleg nyújtják ki kezüket a jólöltözött járókelők felé. És megtudtam, hogy ezek a gyarmekek nyugdíjas bányászok árvái. Makrai/ Ist­vánnal, a Petrozsényi Bányaüzem vezető főmérnökével arról beszélgettünk, hogy hogyan lehetne ezeken a kérdéseken se- giteni. Szavainkat néha elnyomja a bá­nva mélve felé haladó házi vasút lármá­ja. A főmérnök éppen úgy átérzi a bá­nyászok nehéz helyzetét, mint a kívül­álló idegen. Talán még iobban, hiszen kö­zöttük él. A jövőben talán lehet segíteni a helyzeten, de a jelenlegi bányanyugbé- resekztek' csak kormányzati intézkedés tud lényegesebb változtatást hozni. így fest a valóságban az arany birodalma, amelytől a múltban egyének, tömegek és birodalmiak sorsa függött. Ezért kell el­jönnie annak az uj gazdasági rendnek, amely le akar. térni az aranyalapon való gazdálkodásról. Amig a bánya mélyébe eljutottunk, többször is feltettem magam­nak a kérdést, hogy vájjon sikerül-e meg­valósítani. hogy az arany csak annyit ér­jen, mint a közönséges kavics és csekély értékű dísztárgy, vagy szoboranyag le- gven belőle. Mindez még csak utópia! Nézzünk szembe a valósággal és igyekez­zünk képet alkotni arról, hogyan él a bá­nyász és hogyan történik az arany fel- szinrehozása. A leggazdagabb „teliérben“ Makray István főmérnök a bányaüzem leggazdagabb telérébe, a tizes telérbe ve­zet. Hogy hol érdemes bányászni, azt a telér érctartalma mutatja meg. Minden hárem méteren próbát vesznek aranyra és ezüstre a telérből. A rentabilitás ha­tára négy gram. Ha egy tonna négy gram aranyat tartalmaz (ez a minimális tartalom, ugv a lelér érdemes a kifejtés­re). A tizes számú telér, ahova utunk ve­zet, a leggazdagabb a nagybányai bánya- területen. Tonnánkint 57, 82, sőt 106 gram aranyat is tartalmaz. 1938-ban fe­dezték fel és kiaknázása legalább 15 évig fog tartani. A főmérnök elmondja, hogy ennek a telérnek a külszinen semmi nyo­ma nem volt, holott a legtöbb gazdag aranytartalmu telérnek úgynevezett kül­színi kibúvása van. A bányabeli munká­latok kapcsán a véletlen vezette rá a munkálatok vezetőit. A telér kibányászása gépi utón, sűrí­tett levegővel meghajtott furókalapá­csokkal történik. Ezután következik a robbantás, ami a bányamunka legnehe­zebb és legveszélyesebb része. ilyenkor történnek leggyakrabban sze­rencsétlenségek, mert megtörténik, hogy egy-egy dinamitpatron nem robban fel és a további fúrásoknál esetleg beleüt­köznek a munkások. Nézzük a páratlan aranygazdagságu telér kőzetét. Megtudom, hogy nem az a külszin tartalmaz aranyat, amelyik kí­vülről csillog. Itt csakugyan láthatjuk, hogy mennyire igaza van a közmondás­nak: „Nem mind arany, ami fénylik.“ Az aranytartalmu kőzet nem fénylik, sőt fe­ketébe hajló barnaszinü. Kézilámpásaink­kal megvilágítjuk fejünk fölött a bánya- falat. Több párhuzamos vonalban is fe­kete csikókat láthatunk, ami a szakem- | bereknek nyílt útmutatást jelent. Ahol a bányamunkások dolgoznak Azoknak, akik elméletekben élnek és elvont igazságok alapján szeretnék meg­oldani a munkások szociális kérdéseit, mindennél tanulságosabb volna, hogy lá­togassanak egyszer el a föld gyomrába és csinálják csak egyetlen egyszer végig minden munka nélkül azt az utat, amit j a bányásznak naponta meg kell tenni'e, J hogy a munkahelyére eljusson. Kezdve a I kétkilométeres vaksötétben való utazás- I tói, a szabad liften való felvontatáson át i a tátongó üregekben felállított létrákon j való átkinlódásig. Lassanként apatikus lesz az ember, ahogy lépcsőfokról lépcső- . fokra halad ezeken a létrákon. Egy rosz- szul irányzott lépés tragédiát jelenthet. j Valóságos sportbravur a tulajdonképpeni I munkahelyhez való eljutás. Itt azután ke- j resztül kell vergődni hegymagasságu J robbantott sziklákon. Arany alatt lépünk, I amig szemtől szembe láthatjuk: hogyan { dolgozik a bányász. A gépi fúrás lcövet- ; keztében igen nagy a porképződés. Ter- ’ mészetes. hogy ez romboló hatással volt ; az egészségre. Egyik legáltalánosabb bá- i nyászbetegség -a szilkózis, a tüdőbaj egy fajtája, amely a nagybányai bányaműnv kások között is nagyon el volt terjedve. A felszabadulás után az aranybánya vezető­ségének az volt az első feladata, hogy a, porképződés káros hatását a lehető­ségig lecsökkentse, amit több intézke­déssel és elsősorban a nedves utón való fúrással sikerült elérni. Most is van azonban porképződés, de az utóbbi évek százalékos számítása örven­detes javulást mutatott ezen a téren. — Jó szerencsét! — köszöntenek a bá- nvamunkások és egy pillanatra abba­hagyják a fúrást. Olyan igazán cseng itt a válasz, hogy „Adjon Isten.“ Annyira szívből kívánjuk, hogy a Mindenható óvja. védelmezze baj­tól és szerencsétlenségtől az arany robo- tosait. A főmérnök intésére tovább folytatják a munkát. Fülsiketítő zajt csinál a furó- gév. Látható azonban, hogy a porképző­dés meglehetős alacsony. A bányászok napi nyolc órát dolgoznak a legkemé­nyebb munkában. Felvetjük a kérdést, hogy mennyi a napi bérük? A vájárok keresete 9—10 pengő között váltakozik naponta. A havi maximális munkabér ezekszerint, a munkanapokat számítva, 270 pengő. Nem lehet soknak találni, ha hozzávesszük, hogy sok munkásnak négy­ötgyermekes családja van, az egészsége lassan leromlik és állandó életveszede­lemmel játszik. Szociális intézkedések Kétségtelen, hogy az utóbbi időben lé- I nyegesen javult a munkásság szociális ! I helyzete. Nagybányán számos modern bányász- j lakást építettek. A legtöbb bányatele­pen sportegyesület működik. A mun- Î kások számára munkásotthont építet­tek. Most építik a legmodernebb erdé­lyi kettős tekepályát a munkásoknak, amelyet a szabadidőmozgalom kereté­ben a munkások sajátmaguk építenek fel. Ahol arany van, ott lopás is van. An­nak dacára, hogy a lopások elkerülésére a legszigorúbb ellenőrzést vezették be, ^ szórványosán mégis előfordulnak a lopá- i STik. Ezeknek leküzdésére most olyan in- j tézkedést vezettek be, amely a közeljö- í vőben megvalósul és óriási léptekkel vi­szi előre a munkások egészségügyi hely­zetének megjavítását. A Petrozsényi Bá­nyaüzem bevezeti az úgynevezett mozgó lépcsőt. A munkások a bányából való távozás ! előtt levetik munkaruhájukat és mez- j telenül fellépnek egy mozgó lépcsőre, amelyen a' nyolcórai bányamunka alatt elvesztett napfényt egy kvarcfürdővel visszakapják. Németországban már évek óta bevezet­ték ezt a találmányt, amely a munkás­halandóságot nagymértékben csökkentet­te. így tehát kettős célt lehet megvaló­sítani. A munkás egyrészt tudatában van annak, hogy utcai ruháját csak a kvarc­fürdő után veheti fel és nem ugyanab­ban a ruhában távozik, amelyben bejött a bányába, tehát már eleve lemond az esetleges lopási szándékról. A mozgólép­cső igy megvédi a munkást az arany ha­talmának csábitásától, másrészt pedig a technika vívmányával visszaadják a leg­nagyobb istenáldást, a napfényt a mun­kásoknak. Jó óra eltelik, amig a bányászok mun­kahelyéről ismét visszatértünk a szabad­ba. Megvallom, nem volt rózsás a han­gulatom ezalatt az ut alatt. Rengeteg ön­vád, keserű szégyenkezés lett úrrá raj­tam. De tanulságos és felejthetetlen ma­rad ez a látogatás. .Emléke visszakisért majd a kétségek és elégedetlenség órái­ban. És megtanultam örökre megbecsül­ni a munkást és egy kissé: — meggyü- löltem az aranyat. I Visszavonják azoknak a íüziíakereshedohnek kijelölését, akik nem gondoskodnak kellő lelkim ismeretességgel a tiizila-eílátásról I BUDAPEST, május 27. (MTI.) A kereskedelem- és köziekedlésiügyi mi- I Dísztér folyó év . május hó 30-ig 50' i százalékos, június 30-ig pedig 30 szá- I zalékos fuvardíj kedvezményt enge- I délyezetit a tűzifa forgalom megköny- I nyitásé érdekében. Intézkedés tör- I tént, hogy a szál)itás'ok lebonyolitá- I sa minél intenzivebben a sziikség- I hez képest még a. kedvezmény ideje ! alatt megtörténjék. A kereskedniem- 5 és közlekedésügyi miniszter a szálli­I tás megfelelő lebonyolításának el- I lenőrzésére leiratban felhívta a ke­reskedelmi és iparkamarákat és a vármegyék és városok első tisztvi­selőit, hogy kísérjék figyelemmel a tűzifa kereskedők működésiéit és azok­ról, akik havi viszonylatban a tava­lyi mennyiségnek megfelelő arány­ban a szállításban részt nem vesz­nek, kijelölésük visszavonására te­gyenek jelentést. Zárolták a toli-készleteket Tilos a baromfi-tollat hamisítani KOLOZSVÁR, május 27. A Budapesti Közlöny vasárnapi szamában kormányrende­let jelent meg a toll forgalmainak korlátozá­sáról. A rendelet értelmében a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter a földművelés­ügyi miniszterrel egyetértésben szabályozhatja a toll forgalmát, elrendelheti a tolikészletek bejelentését és zár a'lá vételét, s a honvédel­mi miniszterrel egyetértve a zár alá vett készletek igénybevételét. A rendelet érvénye kiterjed mindenfajta baromfitollra, mind nyers, mind félkész, mind pedig kész állapot­ban. A rendelet végrehajtásáról a kereskede­lem és közlekedésügyi miniszter a földműve­lésügyi miniszterrel egyetértésben gondosko­dik. Egyidejűleg adta ki a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter a toll forgalmának szabályozásáról szóló rendelet végrehajtásá­ról szóló rendeletét. Eszerint, a termelőt ki­véve, mindenki, akinek ;o kg-ot meghaladó toll­Fé.lévszázados külföldi összeköttetéseim lehetővé teszik, hogy finom solingeni acélárukban és szemüvegekben még mindig a legjobbat és viszonylag olcsón tudom nagyrabecsii.lt vevőimnek nyújtani. A világhírű J. A. Henkels solingeni iker-jegyű zsebkések, ol­lók, borotvák, kertieszközök, valamint önborotvál 6 pengek gyári le rak at a. KUN MÁTYÁS FIA, Kossnjh Lajos-utca I. ...............s készlete van, köteles egész készletét a Ma­gyar 7 olíkiviteli Egyesülethez bejelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendelet hatály­balépésének napján meglévő, valamint a ke­sébb megszerzett készletekre is vonatkozik. A bejelentést nyolc nap alatt kell megtenni, a később beálló változásokat pedig havon­ta, a hónap ötödik napjáig. A bejelentési kötelezettség alá eső kész­letek zár alá veiteknek tekintendők és azt felhasználni, illetőleg forgalomba hozni csak a m. kir. külkereskedelmi hivatal ren­delkezései szerint szabad. A rendelet ellen vétő kihágásnak minősülő büntetendő cselekményt követ ei. Ugyancsak a Budapest: Közlöny vasárnapi száma közli a földművelésügyi miniszternek a baromfitoll minőségének és forgalombahoza- talának szabályozása tárgyában kiadott ren­deletét is. E rendelet értelmében tilos a ba­romfi (liba, kacsa, tyuk, csirke, pulyka, gyönegtyuk) tollazatából származó tollat bármilyen eljárással, vagy beavatkozással olyan értelemben megváltoztatni, amely a toll tulajdonságaira hátrányosan hatna. A külpolitika hírei NÉGY olasz motoros hajó Gibraltárba érkezett. A négy hajón hazaszállítják az eritreai, szomáliföldi és abessziniai ola­szok feleségét és gyermekeit. Az olasz ha­jóknak e harmadik utolsó utjával 30 ezer­re növekedett a Kelet-Afrikából Olaszor­szágba hazaszállított személyek száma. SMUTS marsall kijelentette, hogy a háború vége hirtelen és ellenállhatatla­nul következik majd be. Ebben — mon­dotta a tábornagy — nem lehet kételked­ni, noha addig esetleg még hosszú idő te­lik el. A SVÁJCI szövetségi tanács a szövet­ségi munkás- és parasztpártot feloszlatta. OLASZ tengeri és légi erők a háború kitörése óta összesen 18 petróleumszálli- tó hajót süllyesztettek el, összesen 163.500 tonna tartalommal. MINT a Messagero buenos-ayresi táv­irat alapján jelenti, az Egyesült Államok­ban bevonják a rézpennvket és cinkkel bevont acélötvözettel helyettesitik. A SHANTUNG tartományban levő csungkingi erők ellen folytatott tisztogató hadműveletek során a japán csapatok 4460 foglyot etjeitek. Az ellenség 2750 halottat hagyott hátra a csatatéren. A ja­pán csapatok hatalmas hadianyagzsák­mányt is ejtettek. A hö*ök napjának megünneplése KOLOZSVÁR, május 27. Május 30-án a Hősök temetőjében a hősi halottak em­lékünnepével kapcsolatosan a város ille­tékes ügyosztálya az alábbiakat közli: A testületek, intézmények, egyesületek a hősök emlékművénél néma koszorúzás­sal rójják le kegyeletüket és tiszteletü­ket. A város vezetősége felkéri az összes intézmények, testületek, egyesületek ve­zetőségeit. hogy amennyiben a Hősök em­léknapján koszorút szándékoznak elhe­lyezni az emlékművön, azt sziveskedje- nek legkésőbb 29-én. szombaton déli 12 óráig a polgármesteri VII. ügyosztálynál (távbeszélő 10-56), vagy írásban bejelen­teni. KMo^srári kSiyrmpofc : Inains 4, 5, 7. „Stádium“ könyvnapi könyvei: KENESE ERZSÉBET: VÉRBULCS. A pogány magyarság hőskoráról irt re­gények, a „Honfoglalók" és a „Vezé­rek“ harmadik kötete, a honfoglalás után következő dicsőséges félszázad történetének befejezése. Könyvnapi ára kötve 7.50 Könyvnap után 10 P. lesz! BIBÓ LAJOS: SÖTÉT HAJNAL. Egy miivészlélek szépségek felé vergő­dő, mélyzengésii, sötét sziliben izzó tör­ténete. Könyvnapi ára kötve 7.50. P. Könyvnap után 10 pengő lesz! ERDÉLYI JÓZSEF: ÖRÖKSÉG. Közvetlen élmény szerűségével, uj vt, seinek gyűjteményében olvasóinak szi­véhez szól a költő. Könyvnapi ára köt­ve 6.— P. Könyvnap után 8.— P. lesz! Jegyeztesse elő már most, a könyvnapon vegye meg az „ELLENZÉK“ KÖNYVESBOLTBAN Kolozsvár, Mátyás király-tér 9, vagy az „Ellenzék“ könyvesbolt könyvnapi sátrá­ban, Mátyás király-tér és Jókai-utca sa­rok. Ingyen kapja már most a teljes könyvnapi képes jegyzéket! Könyvnapi árak csak a könyvnapokon érvényesek!

Next

/
Thumbnails
Contents