Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-21 / 114. szám

W 4- * r L i, r N T t K V ** m HMM K 5 i hi az első kolozsvári ezüsikoszorus pilóiajelvényl Bardm Bé<ay a cierkészrepü^ők «eqéJnUaió a Budapestről Kecskemétre repült vitdríázőqépen és közben kétezer méteres magasságot ért el • Az kapja a Tasâiidy*kupât, aki elsőnek repül Budapestről Kolozsvárra Amikor a vitorlázó-repülő elnézi az órát... KOLOZSVÁR, május 22. (Az Ellenzék tudósítójától.) Zug ;t szól és fenn, a han­gar tetején a szólzsák duzzadtnn libeg ide-oda. Négy nap óta heves északkeleti légáramlat zörgeti az ablakokat es ka- j varja a port a kolozsvári utcákon. Vastag kumuluszok az égen, fölötte jó magas „plafon“. Ideális repülöidő. Az ember azt hihetne, hogy kint a dez- méri repülőtéren a kolozsvári cserkészre­pülők otthonában zajlik az élet, csakúgy sugárzik a boldogságtól az ifjú repülők arca és amikor a gépkocsi százas tempó­val vágtat a szamosfalvi országúton, szin­te látjuk lelki szemünkkel az izmos ka- i rókát, amint fáradtan, porosán, izzadton, I de hejehujás jókedvvel, igazi repülökedv- vel csörlik a kötelet és vontatják fel a gépmadarat a dombhátra. Ehelyett kókadtak pz arcok és a repü­lők hosszú orral nézik a csábitó felhőket és a bólogat, szélzsákot. év munkája, törhetetlen szorgalma, acé­los akarata és lebii halai lan kitartása kel­lett hozzá. Ma már könnyebb a munka, hiszen megvannak az alapok, az állam is támogatja a lelkes gárda munkáját, de kilenc évvel ezelőtt, amikor az első vitor­lázó gép az unitárius kollégium műhelyé­ben elkészült, egy idegen államhatalom ügynökeinek sanda szemei figyelték gya­nakvón. Az első modell 1934-ben Lőrinczy Zoltán vezetésével alakult egy modellező csoport. Néhány rajongó, aki mindenre kész volt a repü­lés ügyéért. Hye György mérnök, a jelenlegi vezető-oktató, aki akkoriban végezte iskoláit Németországban és ott megtanulta a modellezést, Bartha Béla segédoktató, Szövi Ferenc oktató, Tulog- dy János dr., a református kollégium tu­narii, Rátér Gusztáv evangélikus lelkész, Árkosi Lázló, Turcsa,i<ilvy Gyula, Bere- deczky István és még néhányan. összeül­tek, tanakodtak, de tanakodás közben építettek is. Hye György útmutatása nyo­mán, minden külső segítség nélkül meg­építettek egy llolczder—Teifel mintájú vitorlázót. 1938-ban mutatták be ezt a gé­pet és a bemutatón a román Aero-Club is képviseltette magát. Jellemző volt az akkori viszonyokra, hogy u csőriéihez szükséges gumiköte­let sehogyan sem tudták beszerezni. Mindenki elzárkózott u kérés elől — érthető okokból —, míg Teleki Pál, az akkori magyar Föeserkész sietett segít­ségükre. A kolozsvárii vitorlázó repülés hőskora t A KOLOZSVÁRI CSERKÉSZREPÜLŐK ELSŐ, HOLCZDER—TEIFEL TIPUSU VITORLÁZÓ REPÜLŐGÉPE. — Sajnos, — feleli kérdésünkre Lő­rinczy Zoltán, az unitárius kollégium tor­natanára, a Cserkészrepüiő Egyesület el­nöke. — Évvégi zárlat van és repülőtila­lom. Pedig ... Értem. Bizony: „pedig“... Ez a „PEDIG“ azt jelenti: a keservét, mindig ilyenkor jön egy pillanat, amikor nemcsak a pályarekordokat dunthetnők meg, de országos viszonylatban is számot­tevő eredményeket érhetnénk el, olyano­kat, amely kétségbevonhatatlanul bizonyí­tanák a kolozsvári repülősport kiválósá­gát. i Ha tilalom, hát legyen tilalom. De be­szélgetni beszélgethetünk. Lőrinczy Zoltán, Nagy György főtitkár és Augus- tich Ferenc, a hires kolozsvári sportem­ber, a kolozsvári sportrepülés mecénása. Csak a beavatottak tudják róla, hogy már a világháborúban is repülő volt: az olasz fronton számos igen veszélyes erő­szakos felderítést végzett. Az első eziisfkoszorus je véoy Bartha Béláról, az egyesület segédok­tatójáról folyik a szó. Helyesebben: Bar­tha Béla teljesítményéről. A kitűnő vitor­lázó repülő, aki motornélküli továbbképző repülőtanfo­lyamot hallgat Budapesten, kedden a Hármashatár-hegyről fölszáílva, kedve­zőtlen körülmények között Kecske­métig repült. Eközben kétezerméteres magasságot ért el és igy megszületett Kolozsvárnak az első ezüstkoszorus jel­vény. Nagy az öröm azóta a bajtársak között Mindenki csak erről beszél. Irigykedve kicsit, de mégis bensőséges örömmel, mert a bajtárs diadala az ő diadaluk is. A pilótajelvényhez az ezüstkoszorut meg­szerezni, nem könnyű dolog. Igen nagyok a követelmények: öt órát kell a levegő­ben maradni, ötven kilométert kell re­pülni és el kell érni az ezerméteres ma­gasságot. Kecskemét és Budapest között a távolság csaknem kilencven kilométer, igy tehát az ezüstkoszoru elvitathatatlan. — Az időt nem tudjuk még. Segédok­tatónk Kecskemétről táviratozott, hogy minden rendben ment és jólérzi magát. Mi is táviratban kívántunk neki szeren­csét az ezüstkoszoruhoz. Ez az ezüstkoszoru, amelyről hisszük, hogy nem az utolsó Kolozsváron, hosszú és fáradtságos munka eredménye. Kilenc Ez volt a kolozsvári, de úgyis mondhat­juk: az erdélyi magyar vitorlázó repülés hőskora. Jöttek egymásután az eredmények, a lel­kes gárda újabb tagokkal szaporodott és már a második gép megépítésének terve is felvetődött, amikor a román Aero-Club ellenszerül megala­kította a CFR repiilöszakosztályát. A magyar cserkészrepülöket pedig értesí­tették, hogy ha továbbra is repülni akar­nak. lépjenek be ebţje a repülöszakosz- tályba. Lőrinczy Zoltánok nem adták be a derekukat, mire működési engedélyü­ket megvonták. A repülésnek befeljegzett ugyan, de az elméleti oktatás tovább folyt. Péntek esténkint összeültek a repülés szerelme­sei és olvastak, tanultak. Jött a felszabadulás, amely az akkor még gyerekcipőben járó kolozsvári sport­képven építenek most a cserkészrepü­lök egy 70 személy befogadására alkal­mas pilot aotth ont. A tervrajzok is megvannak már. a fa­anyag is. Ez utóbbit vitéz Zudor Sándor, a Lomási Erdőipar Rt. igazgatója ajánlotta fel és csak azt kötötte ki, hogy a pilótaotthon székely stílusban épüljön. Ez a kikötés érthetöleg nem okozott aka­dályt. Ka már az eredményekről beszélgetünk, megkérdem, milyenek is ezek az eredmé- nvek. Augusztich Ferenc veszi át a szót: — Csak egy számot mondok: egy hó­nap alatt kedvezőben repülőidő ellenére is hetven órát repültünk. Sok az időtar­tamrepülés. — Ki tartja a rekordot? — Bartha Béla. Kilenc órával. A többiek arcára mosoly derül. Hun­„VÖCSÖK“ A DEZMÉRI REPÜLŐGÉPS ZIN ELŐTT repülés előtt megnyitotta a levegőég ad­dig még elzárt végtelenjét. Vitéz Horthy Istvánnak, aki akkor a Magyar Aero-SzÖ- vetség elnöke volt, kedvence lett a ko­lozsvári cserkészrepülő egyesület és az ő befolyásának tulajdonítható, hogy a ko­lozsváriak a felszabadulás után alig né­hány hónappal soroukivül kaptak egy „Tücsköt“. A munka régi kedvvel, de ujult lendü­lettel indult meg. Lőrinczy Zoltánra és társaira bízták a haderőn kívüli repülő­keret megszervezését. Jöttek a pénzek. Kolozsmegye főispánja területet adott a repülőknek Dezméren. Épült egy nagy befogadóképességű repülőszin és egy kü­lön hangármesteri lakás. — Hány gépe van pillanatnyilag az egyesületnek? — Tizenegy: 4 „Tücsök“, 4 „Vöcsök“, 1 „Wrona“, 1 „Pilis“ és 1 kétüléses „Cim­bora“, amelyet iskolagépnek használnak. Kimagasló eredmények Az eredményekre fordítjuk a beszédet. Két éve repülnek a fiuk és hála Istennek, olyan eredményeket értek el eddig is, hogy azokra az Aero-Szövetség és a Hor­thy Miklós Nemzeti Repülő Alap is felfi­gyelt. Ezeknek az eredményeknek jutalma­cutul összenevetnek és rákacsintanak t Augusztichra. ő meg zavartan mentege­tőzik: — Tudod, én legutóbb nyolc óra 55 percet voltam fenn, de elnéztem az időt és leszálltam. Kényelmesen megdönthet­iem volna a kilencórás csúcsot, most az­tán hecceinek vele ... A magassági repü­léseink is egész jók. Több teljesítmé­nyünk van háromezer méteren felül, de ezek közül csak egy hivatalos, mert csak egyik gépen volt barográf. A terep is jó, minden jó, csak ... Kiéri nem lehet távra repülni ? És ezzel elérkeztünk a legfájdalmasabb ponthoz. A kedvező repülőszél, amely emeli a vitorlást, mindig északkeletiül fuj. Ezért nem lehet távrepülést végezni. Tudniillik, már a kísérletnél, az első százmétereken átvinné őket a szél Ro­mániába. A távrepülés tehát egyelőre korlátozva van ... Másik siralma a repülőknek, hogy ne­héz kijutni a repülőtérre. 14 kilométer a távolság, autóbusszal 3 kilométerre meg lehet közelíteni ugyan, de éppen vasár­nak. amikor mindenki szabad, nincs gép­Pénz óla házhoz, ha idő jébozi bossorzi állam- sorsjegyét! K pénzzel ©lyütl nyuga’om és bo dogság költözik otthonába. A M. Kir. ! Államsorsj átélt 40.099 ar.P ős főnyereményének, összesen 29.260 k:sebb- nagyobb nyeremény húzása június 6-án. i © Eeészsorsjegy 3.— P. FcUoisjegy 1.50 P. !■ kocsiforgalom, a vonatindulás ideje pedig nem megfelelő. Tasnácfy Lup , 1 Most tudom meg, hogy az egyesület a mult őszön oly tragikus körülmények kö­zött hősihalált halt Tasnády Nagy László emlékére kupát alapított. A kupát az kapja meg, aki legelsőnek repül vitorlázó repülőgéppel Budapest­ről Kolozsvárra. Tasnádvnak ugyanis legfőbb vágya volt elérni ezt a célt és már háromszor meg is közeiitette. Harmadizben vagy 25 kilomé­terre szállt le Kolozsvártól egy szántó­földön. Szegény Tasnádyra emlékezünk éppen, amikor az otthonban élesen felberreg a telefon. A hangármester lélekszakadva kiáltja: — Budapest!... Rohanunk a telefonhoz. Az Aero-SzÖ' vétség elnöke, gróf Zichy Nándor van a készüléknél. Izgatott mondatfoszlányok, Nagy György titkár, a leglelkesebb repülők egyike, lelkendezve csapja oda a kagy­lót, hogy majd leszakad a füle: — Lehet repülni, gyerekek! Az elnök ur megadta az engedélyt!... Kalapok repülnek az égnek, komoly emberek egymás nyakába borulnak. Nem lehet bírni velük. őrültek. A repülés őrültjei... Hála Istennek, hogy ilyenek is vannak ... ővárí-óss József. * Lapzártakor értesülünk, hogy vitéz Farkas Ferenc altábornagy, országos Fő­cserkész szombat délben meglátogatja a kolozsvári cserkészrepülőket. Daiogházért könyörgött a bíróságon egy bűnöző NAGYVÁRAD, május 22. (Az Ellenzék tudósítójától.) A törvényszék pénteken tárgyalta Kis Imre 34 éves foglalkozás- nélküli, többször büntetett egyén ügyét. Budapestről szállították Nagyváradra a vádlottat, hogy a biróság az ott elköve­tett bűncselekményeivel egyesítve tár­gyalja le ügyét. Kiderült, hogy Kis Imre nemrégiben a Konstanca és Alexandria között közlekedő hajókon mint alkalmi matróz teljesített szolgálatot, hibátlanul beszél németül, románul, franciául, an­golul és bolgár nyelven. Vallomásában könyörög a biróásgnak. hogy súlyos bün­tetést rójanak ki, mert a dologházba sze­retne kerülni. Hivatkozott arra is, hogy Szatmáron is követett el bűncselekményt és ezért is vonják felelősségre. A biró­ság azonban mindössze egy esztendei fog­házra Ítélte, de ügyiratait áttette a szat­mári törvényszékhez, hogy ott is Ítélkez­zenek felette. Ilymódon a különös vád­lottnak reménye lehet arra. hogy való­ban hosszabb szabadságvesztésre Ítélik és dologházba toloncolják.

Next

/
Thumbnails
Contents