Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-20 / 113. szám

_ 8 ÜLLŐN2tC 1 9 4 3 in fi j ti \ 2 I. Uádatá, tnliety tlis-tnet-ísfon césxzsitzttc ílödáíty 2,0-ttánt s-xabadctyifttemi elmúlás A kolozsvári ..Kodily-uapok“ nyitánya az a szabadegyetemi előadás volt, ainc-lvci /so ‘.Il\ /tollán tegnap esti- a Mátyás Király Oiiklii. dísztermében mondott ti „/ciki .'t'vatiyc!vünk'‘ símmel. Már félórával ez clő- ?dás kezdetr előtt özönlött a hallgats'íság cs meg is töltőt te- zsúfolásig a diákhá hansver* >e:''termét. Egyetemünk két professzora l \ir- i'onyi Hildebrand s-s Mikolc/y De.'só társa- ság.xbatt lépett be kodálv Zoltán a terembe, s x közönség hosszú percekig tartó, forró ün i’s plésscl fogadta, lg vetetnünk Barátai Egye­sületének a nevében Várkonyi Hildebrand üdvözölte Kodályt, mint a magyar lélek zc- inei rejtélyeinek végső megoldóját. Kodálv Zoltán legelső szavai rögtön ben* | sőséges kapcsolatot teremtettek a közönség és | öközötte, olvan páratlan közvetlenséggel be- j ’ .......................... ......... — Minor először jártam Kolozsvárt — mondotta bevezetőjében —, feltűnt, hogy. * város népe utcán, piacon mily gyönyörűm beszél magyarul'. Nemcsak tisztán, érthe­tően, hanem azonfelül, mintha ki-ki külön gyönyörűséget akarna szerezni magának és másoknak a beszéd /ép hangzásával, a dal­lam, kifejezés finomságával. Azóta nagv da­rab földet bejártam, megismertem a magyar nyelv majdnem minden tájszólását, de máig felemben matadt a kolozsvári piac szava, azzal a gondolattal, hogy ahol már az utca beszéde ilv urbánus, kuli!vált, milyen lehet a müveiteké. Ugv képzeltem s részben ta­pasztaltam is azóta: hog\ az urak és a nép nyelve egy. Ezután elmondotta Kodály Zoltán. hogy több tájszólásnak .vannak mosolykeltő furcsa­ságai, de érdemes megfigyelni, hogy nemcsak a nép között fejlődtek ki t.í js/.ólúsok. hanem a társadalmi létra legfelső fokain is. A magas réregek nyelvében megtaláljuk a szorgalmasan müveit idegen nyelvek lerakódásai. Egyik jellemző tipus az arisztokrata beszéd, s' az előkelőén idegen hangsúly és szóhasználat vessz példaként ragad a középosztálybeliek­re is. ZíHti aHtyiXHtytlv.ii'rvh atlanta A magyar értelmiség beszédének tisztává- I gával távolról sem elégedett Kodály Zoltán j fölvetette a kérdést: hányadán -.agyunk ze- { rei anyanyelvűnkkel< A felelet sejthető volt-, j isakugy, ha nem rosszabbul. Közé poszt á- j h itnkrol elmondható, hogy zenei anya-nyelvét ! elvesztette. A mult század derekán a nemesi • világban ismeretes dalokat németes dallamok j szorították ki. a századforduló táján a bécsi I operett és a berlini sláger, később pedig az amerikai jazz teljesen el sekél vési tette és nem- j zetkozivé tette a zeneiziést. A magas értékek behozatala sohsem árt, elég ha arra a hatás- j ra gondolunk, amelyet Shakespeare tett a ma- \ gvar irodálontra. a zenei ponyva azonban ár- ! talmas. Az utóbbi évtizedekben rengeteg di- ţ vatos zenei kiadvány jelent meg, csak az a ; baj, hogy legnagyobb részük még a nyomda- j festéket sem érdemelte meg. Ugyanakkor a ; nép, talán éppen azért, mert nem vett részt j a magasabb rétegek kulturmozgaímaiban, ma t is énekli azokat a remek balladákat, amelyek- j rol azt hitték, hogy teljesen kipusztultak. A • magyar népzene értékeinek fölfedezése és be- : olvasztása a miizenébe, ahhoz a gyógymód- j hoz hasonló, amikor valakinek saját véréből ] adnak injekciót. A magyar népi zene érvé- 1 nyesülését a középosztály köreiben háromfé- \ le elfogultság gátolta; műveltségi, társadalmi : és faji. Az erősen ható német műveltség é.- ! a társadalmi válaszfalak jelentettek akadályt ; s a hozzánk származott idegen zenészek és városi polgárok kevés, vagy semmi közössé­get sem éreztek a régi magyar népi dalok lelkiségével. Ez az állapot azonban sokat változott. Szerencsére, ma már időszerűt­lenné vált az a kérdés: szabad-e a Királyhá­gón betörni Erdélybe — nem uj idők uj da­laival, hanem régmúlt idők régi dalaival. Vi­gasztaló. hogv Erdélyben van olyan kiadott népdalgvü:reménv. amelv már 18 ezer pél­dányban kelt el. Azokból, akik ezt a gyűjte­ményt forgatják, egUz hadsereg kitelnék, s biztosan győzelemre is viszik a magvar nép­dal ügyét — feiezte be előadását Kodály Zol­tán. Sneida Jf+usâ# Ami ezután történt, a maga közvetlenségé­ben varázslatos hatású veit. Kodály az er­kélyt roskadásig megtöltő fiatalsághoz for­dult s kérte, hogy énekeljenek valamit, mire a/ ifjúság jókedvűen rázetulitett. Egymást kö­vették a szebbnél-s/ebb dalok: az I rdó, erdő, erdő, m.uo.v/éki kerek etclő, u Szánt a ba* báni. (álra bunda, Ahol én elmegyek, még a iák is sírnak. Aztán sorra került az ,.l n vagyok a kunsági ti” kezdetű, elragadóan szép, sajátságos ritmikáju ncpdal. Kodály rögtön észrevette, hogy az ifjúság ezt hibá­san énekli, zenei germanizmus csúszott be a dalolásba. Pár vezénylő mozdulattal kiigazí­totta a hibát s megdicsérte ugyan az. ifjúsá­got, de egyben lelkére kötőtű, hogy el ne bízza magút és tanulja további lelkesedéssel a régi magyAr dalokat. Váikonyi lliKlebiand köszönő sav ii után állva ünnepelte a közöm ég az uj magyar ze­ne mesterei $ a lelke ünneplésnek nem volt \epe-hossza, feledhetetlen élménnyel gazda­gabban távozott mindenki Kodály tegnapi előadásáról. A bolgár vezérkar főnöke Budapesten Mátyás Király Filmsxinh ttz MA PREMIERI ~~B— I.uUns Constantin ni tábornagy, a bolgár királyi vezérkar főnők«» vitóz Szombathelyi Ferenc vezére/t od'es, a hóm étlvoz.érkar főnöket in ült óv i bul­gáriai láíogaui<;i nnk viszony,libára kotklen reggel külön reptilögójH'n Budapestre érkezett. A bolgár vezér­kari főnököt fi budaörsi kozforual­mi repülőtéren ünnepélyes fogadta t:i'«al várták. DUz-z.ízad állt fel z;i -zlóvnl és zenekarral. A bolgár v n mi égé kel vitéz Hajnóczy József vezérezredes, a ltonvédvezérkar fő­nökének helyettese üdvözölte. Lukas altábornagy szerdám ímeg- k€«*zoruzta a bősök emlékművét. Kállay Miklós miniszterelnök szer­dán délben ebÓHlet adott u hol pár ve­zérkari főnök tiszteletére a minisz­terelnökségi palotában. (M I I , terepen a repeszhatás is jelentékeny. To­vábbá az észukafrikai hadjárat folyamán a német csapatok 7.337 ellenséges páncé­los jármüvet pusztítottak el és ebből 4.036 különösen értékes páncélos harc­kocsi volt. Természetes, hogy a német erők nagyságáról nem közölhettünk je­lentést a hadjárat tartama alatt, ma azon­ban veszély nélkül felfedhetjük a titkot. Meglepetésként fog hatni az a lény. hogy egy fél évvel ezelőtt 238 német ejtőer­nyős vadász és gyalogos katona szállt földre Tuniszban és a nemsokára felnyo­muló német csapatoknak a legrövidebb időn belül biztos védelmet teremtett, le­győzve a legjobb esetben is habozó fran­cia csapatok veszélyét és a gyorsan felvo­Dumas regé­nye után. — Négy kedves, szerelmes, botor legény v időm ka- lanrjfti. — A szellem, hu mór és izga­lom élvezetes eseménye ez a film. — Fő szereplők a dán film­színész l leg­jobbjai. — A film előtt ma­gsat és Ufa világhiradók I A dán filmgyár­tás nagysikerű V i 1 j á t * k a:  négy testőr nuló angol—északamerikai páncélos kö­telékek első rohamát. A német katonák elsőkben El Mehillinél szerezték meg az ellenség egész gépesített felszerelését, amikor hét német páncélos kétezer angol fogoly ejtése mellett kétezer teherjármű- vet zsákmányolt. A német csapatok a két és féléves afrikai hadjárat során teher- jármüveik 80 százalékát, fegyvereik és lőszerük 40 százalékát, páncélos kocsijaik 50 százalékát és az elhasznált üzemanyag 30 százalékét az ellenség készletéből sze­rezték meg. Francia légionista beszámolója a katyni borzalmakról Párisból jelenti a DNB.: A keleti arc­vonalon küzdő francia önkéntes légió egyik tagja, aki nemrégiben tért #haza, cikket irt a katynl tömeggyilkoBsagról. Tudósításában elmondja, hogy beszélge­tett az egyik falu sztarosztjával, akinek a GPU biztosai annakidején halálbüntetés terhe alatt megtiltották, hogy elbeszélje mit látott három évvel ezelőtt a katyni erdőben. A sztaroszta ugyanis jelen voit a bestiális tömeggyilkosságnál. Elmondotta, hogy 1940 márciusában, vagy áprilisában, olvadás idején, éjszaka külföldi hadifo- golytisztek érkeztek a környékre. Lengyel tiszteknek vélték őket. A vörös őrök gép­pisztolyokkal kisérték őket. Ec/ij erdővácjásnál 4—6 méter mély és körülbelül 30—40 méter széles sírokat úsattak velük. Amikor az ásást befejez­ték, a vörös őrök 200 fogolynak meg­parancsolták, hogy arccal feküdjenek a ölare. Amikor ez megtörtént, előlépett az egyik vörös hóhér és a földön fekvő tiszteket sorban tarkónlötte. A másik hóhér mindig újra töltötte a pisztolyt. Amikor az első csoporttal vé­geztek, a holtesteket a sirba fektették, majd felszólítottak egy másik csoportot, hogy feküdjenek a még meleg testekre arccal lefelé. Ekkor a vérengzés megis­métlődött ugyanazzal a módszerrel. A sztarosztát megkérdezték, hogy a foglyok közül nem kiséielt-e meg vala­melyik szökést. Egyik sem próbálta meg ezt — vála­szolta a sztaroszta —, mert a hadifog­ságban olyan testi szenvedéseken és lelki megrázkódtatáson mentek át, hogy már teljesen értéktelenek voltak min- den iránt és a halál kétségtelenül meg­váltás i>olt számukra. Egyébként is a vörös őrök géppisztollyal voltak felszerelve s azonkívül vérebeket hoztak magukkal, úgyhogy reménytelen­nek látszott a szökés. Amikor megkérdez­ték a sztarosztától, hogyan került az ese­mények központjába, kijelentette, hogy szükség volt emberekre, akik az árkokat betemetik, mert a GPU nem foglalkozott ilyesmivel. Az összegyűjtött embereket, akik a hantolást végezték, egytől-egyig elszállították ismeretlen helyre. Neki, mint a falu polgármesterének, kivétele­sen megengedték, hogy haza mehessen, de halálbüntetés terhe alatt esküt kellett tennie, hogy egy szóval sem árulja el a történetet. ; Vitéz Farhas Ferenc t$cserkész Ssamosuiváron KOLOZSVÁR, május 21. Vitéz kisbar- naki Farkas Ferenc főcserkész május 18-án látogatta meg Szamosujvár cserké­szeit, akik nagy izgalommal várták az or­szág első cserkészét. Farkas Ferenc altá­bornagy pontban tiz órakor érkezett meg gépkocsijával a városba és a gimnázium épülete előtt állott meg, ahol már alak­zatban várta őt a 386. sz. Czetz János cserkészcsapat és vezetője, Gabányi Já­nos parancsnok. Miután a főcserkész ki­szállott a gépkocsiból, Gabányi parancs­nok adott jelentést, majd Rácz József gimnáziumi és kereskedelmi iskolai igaz­gató üdvözölte a magas vendéget. A be­szédre pár szóval válaszolt a főcserkész, aki kérte a fiukat, hogy legyenek jó ma­gyarok, vallásosak és hazaszeretők, majd elbeszélgetett velük. Ezután a város nevezetességeit tekin­ÉRETTSÉGIZETTEK TANÍTÓI KÉPESÍTÉSE. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter a középisko­lai érettségi bizonyítvány megszer­zése után tett tanítói képesítő vizs­gálat szabályozására a következő remleletet bocsátotta ki: Az a tanuló, aki a tanítóképző intézetben középiskolai (gimná­ziumi, líceumi, ipari, illetőleg me­zőgazdasági középiskolai) érettségi főtemplomot és a Rubens-képet, vala­mint a fegyintézetet. Itt egyik munkave­zetővel beszélgetett el, aki elmondotta, hogy fia igen kedves és szolgálatkész, amióta felvették a cserkészek közé. A fő­cserkész ezután Martinuzzi Fráter György kápolnáját, majd a büntetőintézet kor­szerű épületét tekintette meg. Bucsuzás- képpen felhivta a parancsnok figyelmét az apródcserkészek toborzásának nagy fontosságára és elismerését fejezte ki a nagyobbrészt környékbeli falvak ifjúsá­gából toborzott csapat munkásságáért. A szamosujvári cserkészek egyébként Erdélyben szeretnének nyáron táborozni, de lehetőleg másik csapattal együttesen, mert tábori felszerelésük van, csak pénz dolgában állanak gyengébben. Remélik azonban, sikerül a táborozás beálltáig annyit összeszedniük, hogy mindnyájan útnak indulhassanak. bizonyítvány megszerzése után folytatja tanulmányait, a magyar nemzet történelméből és a meny- nyiségtanból nem tesz képesítő vizsgálatot, a magyar nyelvből és irodalomból pedig csak szóbeli ké­pesítő vizsgálatot tesz; az utóbbi tárgyból a vizsgálat csupán a ma­gyar irodalom tárgykörén kívül eső vizsgálati anyagra terjedhet ki. Á Höpfner nővérek nagy sikere Nagyváradot! NAGYVÁRAD, május 21. (Az Ellenzék tudósitója jelenti): A Szigligeti Színház­ban csütörtökön este léptek fel a Höpfner nővérek, a berlini állami Operaház világ­hírű táncosnői. Fellépésüket nagy érdek­lődés előzte meg, úgyhogy már előre el­keltek a jegyek és a szinháztermet estére zsúfolásig megtöltötte a közönség, amely­nek soraiban sok előkelőség volt. Külö­nösen a zeneértő közönség igyekezett el­jutni a színházba. A Höpfner-nővérek Nagyváradról pén­teken Kolozsvárra utaznak, ahol egy es­tén szerepelnek, majd visszatérnek Buda­pestre és a fővárosban is néhány estén még fellépnek. Csütörtökön délután Eduard Lutz nagyváradi német konzul tiszteletükre sajtófogadást rendezett n Park-szállóban. PAPÍRBAN, Írószerben, irodai fel­szerelési fárgyakban teljés raktárt talál az „Ellenzék“ könyvesboltban^ Kolozsvár. Mátyás király-tér 9. Tele- ion 11—99. ELLENZÉK petft&ai Foirii» semtesssKm 2LATHURECZKY GYULA Frirife tioéfe TOPA SAND0» A Minerva Irodalmi és Nyomdai Müíntézet Rt. nyomása. Felelős vezeíö MAJOR JÓZSEF» Német cáfolat az angolszászok „északairikai" híreiről Berlinből jelenti az MTI.: A német ha- dijeleniés kiegészítéseképpen a NDB közli: Az északafrikai harcokról kiadott cél- zatos ellenséges jelentésekkel szemben a következő tényekre hivatkozhatunk: A brit—északamerikai csapatok hatal­mas ember és anyagfölénnyel rendelkez­tek és ennek ellenére sem tudták meg­akadályozni, hogy az északafrikai hadjá­rat folyamán számbelileg jóval kisebb német csapatok 120.000 foglyot ejtsenek, köztük 18 tábornok volt. Az ellenség vesz­tesége több mint 50.000 ember volt, köz­tük hét tábornok vesztette életét. A sebe­sülteknek a száma kb. 200.000 re becsül­hető. főleg azért mert az afrikai sziklás

Next

/
Thumbnails
Contents