Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-15 / 109. szám

MM 1 9 4 J m á j a s 17. ELLENZÉK Siessen megváltani jagyát a Kqszqp István estre! Mátyás Király D ákházban szerdán, május 19-án este 1 órakor« Jegyek elővételben 1-tól 4 pe gő. a^Ikusznál P. Endrődy Lász'ó beszél Kaszap Is váriról. Paszta Sándor költeményeiből szaval, Végh S ndor he­gedül. A lanit>k' pzők 140 la u ve ye-karát N gy Ist­ván vez nyli. Bevezetőt mnd: Sándor Gá ov I I ' ■ SPObT 23.000főnyi közönség előtt B zonylalan kezdés, nyomasztó SYájcl fölény után az első félidő közepén magára talált a magyar csapat és nagy fölénnyel 3:1 (3:1) arányban biztosan győzött a svájci válogatott ellen Góllövök: Monnard, Bodola, Zse-igsPór, Bodoli — Egy $ölj*t nem Ítél © meg a mrgyap csapatna^ Bu w na d • játékvezető Győzőit a KEÂC a KKASE e 1 an, a DVSCpjoij na y hare ut£n csak döntetlenül végzett; a B atya eilen, d^ i„y Is ve?eildüüi &y& ne eíoportj^naü bajnokságát A vasárnapi zsúfolt sportműsor legnagyobb jelentőségű eseménye kétségtelenül a genfi magyar—svájci válogatott ta­lálkozó volt, amelynek kimenetelét két nemzet sporttársadalma várta feszült érdeklődéssel. A mérkőzés — a várakozás­nak megfelelően — a magyar válogatott kétgólos győzelmével végződött, amely az első negyedóra bizonytalan, kapkodó játéka után magára talált) nagy fölényt harcolt ki és tartotta azt az utolsó percekig, biztosan győzve a svájci nemzeti vá­logatott ellen. __ „ , Ezúttal huszonharmadszor játszott egymással a magyar és a svájci csapat, a magyar együttes vasárnapi győzelmével pedig 16-ik győzelmét aratta. A mérkőzések közül kettő döntetlenül végződött és mindössze csak öt esetben szenvedett vereséget a magyar csapat. . _ ^ „ , A kolozsvári sportműsor keretében a városi sporttelepen válogató tornászversenyt, majd két bajnoki mérkőzést bo­nyolítottak le, melyeknek során a Bástya balszerencsés küzdelem után, döntetlenül végzett a Mátyás-csoport bajnokával, a Debreceni VSC együttesével, a KEAC pedig győzött a KKASE együttese ellen. A KAC Unió-utcai egyesületi helyiségében vasárnap fejeződtek be a hadsereg vivóbajnokságainak döntő küzdelme* amelyek páratlanul érdekes harc és kemény összecsapások után az l. hadtest vívóinak győzelmével végződtek. A vasárnapi sportesemények részletei a következők: Nagy fölénnyel, biztosan győzőt! Svájcban a magyar válogatott GENF, május 17. Huszonötezer néző előtt, dr. Bauwens vezetésével játszotta Magyarország válogatott labdarugócsapa­ta huszonharmadik válogatott mérkőzé­sét Svájc válogatottjával, amelyet szép játék és állandó fölény után 3:1 (3:1) arányban biztosan győzött le. A magyar csapat jelentős késéssel, szombaton este 7 órakor érkezett a sváj­ci fővárosba, ahol szállodába mentek, majd rövidet sétált a csapat és mindnyá­jan már a kora esti órákban nyugovóra tértek. A válogatott a mérkőzés előtt egy órá­val érkezett ki a pályára, amelyet már zsúfolásig megtöltött a közönség. Pont­ban öt órakor feszült izgalom és a közön­ség moraja közben a következő összeállí­tásban lépett a két együttes a pályára: Magyarország: Tóth — Szűcs, Szalag — Sárossi III., Olajkár, Perényi — Kin­cses, Marosvári, Zsengellér, Bodola, Tóth III. Svájc: Ballabio — Lehmann, Guerne — Springer, Vernati, Rickenbach — Bic­kel, Amado, Monnard, Abegglen, Aeby. A magyar csapat szél ellen kezdett, amelynek kihasználásával már az első percben támadást indított a svájci együt­tes. Ez azonban a magyar hátvédeken el­akadt. A következő percekben továbbra is a svájci csapat támadott és a nézőtéren szorongó kis magyar sziget dermedt cso­dálkozására jelentős fölényt is harcolt ki magának. Egyik támadást a másik után zúdította a magyar kapu felé, amelynek védői mintha elvesztették volna fejüket. A csatársor bizonytalankodott, a védők nem találták helyüket és már úgy lát­szott, hogy döntő fölényt sikerül kivívnia a svájci együttesnek. A válogatott szem- melláthatólag hosszú ideig nem talált magára. Idegen volt nekik a pálya, az erős szél szokatlan és még szokatlanabb a közvetlenül a pálya szélén kuporgó közönség, amely erősen feszélyezte őket. A körülményeknek köszönhető, hogy az otthoni pályán mozgó svájciak óramű­pontossággal dolgoztak és már a tizedik percben olyan támadás gördült a magyar kapu felé, amely góllal végződött. Bickel—Amado összjáték után utóbbi a jó helyzetben lévő Monnard elé to­vábbított, dki közvetlen közelről bizto­san hálóba helyezte a labdát (1:0). A közönség egetverő örömujjongással fo­gadta a gólt és biztatta csapatát. A gól következtében jelentkező elkeseredés azonban visszaadta erejét a magyar csa­patnak és az máris felszabadultabban kezdett mozogni, támadásba lendült. Me­zőnyjáték után a 28. percben Bodola lőtt kapu mellé, a 30. percben Marosvári sza­badrúgása teremtett veszélyes helyzetet a svájci kapu előtt. A 33. percben végül egyenlített a ma­gyar csapat. Bodola kapott jó labdát szélről, igen jó helyzetben a kapu előtt. A svájci védők hiába rohantak rá: .,Dudus“ megtalálta a rést és a követ­kező pillanatban már a hálóba pergelt u labda (1:1). Egy perc sem telt el és máris újabb gólt ért el a magyar csapat. Bodola egye­dül futott a labdával a kapu felé. A biz­tos gólnak látszó helyzetet Ballabio kifu­tással akarta menteni. Bodola azonban az utolsó pillanatban magasan Marosvárihoz játszotta a lab- j dát, aki azt átfejelte az üresen álló I Zsengellér elé. Egy villámgyors mozdu- j lat és a labda nem tévesztett célt. ké­1 nyelmesen besétált az üres kapuba (2:1). Dermedt csendben fogadta a magyar csapat vezető gólját a svájci győzelemért szurkoló és a hazai támadások alkalmá­val zugó tömeg. De nem volt mit tenni. A gól gól maradt. Ekkor már nyoma sem volt az ideges­ségnek a magyar csapaton. Megtalál, .áh a svájci csapat keresztlabdákkal dolgozó taktikájának az ellenszerét, ráállottak jól az emberekre, szükség esetén jól tömö­rültek kapu előtt, a csatárok sűrűn cse­réltek helyet és biztos fölényt harcoltak ki. Â gól után a 36. percben Sárosi lövése ment kapura, a 40. percben Zsengellér lö­vését védte Ballabio. A 42. percben Ama- do veszélyes támadását szerelte Olajkár, a 43. percben Marosvári lövését fogta Ballabio. A 44. percben érte el harmadik gólját a magyar válogatott: Marosvári szaba- don, fzifott le jobboldalon kapu közelé­be. Mivel a későn érkező svájci védők nem zavarták, jó labdát adott a 16-oson álló Bodola elé, aki hatalmas lövéssel jobb alsósarokba helyezte a labdát (3:1). Szünet után a svájci csapat támadott többet. A 3. percben Olajkár védte az Anegglen—Amado-pár támadását, az 5. percben Szűcs mentett az utolsó pillanat­ban Bickel elől. A 6. percben Zsengellér támadását akasztotta meg Bickel. A S. percben veszélyes helyzet alakult ki a magyar kapu előtt: Monard labdáját Amado 16-osról kapura lőtte. Tóth fogta a labdát, de kiejtette. Szerencsére nem volt svájci csatár a közelben. All. perc­ben Olajkár védte Aeby támadását, a 12. percben Monnard elől Perényi mentett. A 13. percben Perényi gáncsa miatt Aeby szabadrúgást rúgott. A magyar védelem nem fedezte le a svájci játékost, aki ka­pura rúgta a labdát, amelyet Tóth sze­rencsésen védett. A 16. percben Bickel—Amado összjá­ték eredményeképpen utóbbi három lé­péssel a kapu előtt lövésre készült, de Tóth pompás vetődéssel lábáról szedte le a labdát. A 17. percben csökkent a játék irama, a magyar csapat is kezdett támadni és Bal­labio nehezen védte Kincses labdáját. A 18. percben ezzel szemben Tóth csak ve­tődéssel tudott menteni a kapu felé ro­hanó Aeby elől. A svájciak szél ellen is jobban támad­tak ezekben a percekben. A magyar csa­paton meglátszott a kétgólos előny és bi­zony meglehetős kényelmesen mozogtak. Ekkor már nem volt iram, küzdelem és a magyar csapat leginkább az eredmény tartására szorítkozott. A 19. percben Tóth levegőben úszva védte Amado hatalmas lövését. A közön­ség meg is tapsolta érte. A 25. percben sarokrúgást ért el a magyar csapat, de azt értékesíteni nem tudta. A 27. percben Tóth jó helyzetben rosszul r>ette át Kin­cses jó labdáját, lőtt is kapura, de Balla­bio a lövést könnyen védte. A 32. percben meleg helyzet támadt a svájci kapu előtt. Bodola, majd Tóth lőtt kapura. Ballabio mindkét lövést védte, nagy kavarodás keletkezett a kapu előtt és már-már a hálóban volt a labda, amikor Lehmann az utolsó pillanatban kivágta a mezőnybe. A 35. percben sarokrúgás következté­ben a magyar kapusnak lett nagy melege. A Bickel lábáról jól érkező labdára Abegglen és Aeby egyszerre is fejeltek. De ez volt a szerencse, mert a labda haj­szálnyira a kapu fölé ment.!... A 40. perc­ben Monnard fejelt kapu mellé, a 42. percben Szűcs fejéről pattant a labda ki. A 43. percben gólt ért el a magyar csa­pat. Marosvári—Bodola összjáték után Ballabio kifutva akart menteni. Egyik magyar csatár azonban megnyomta, mire Ballabio elvétette a labdát, amelyet egy jó helyzetben lévő magyar csatár lába a hálóba továbbított. Bauwens dr. a golt azonban a svájci közönség nagy meg­könnyebbülésére nem adta meg. A 45. percben Amado eresztett hatal­mas lövést kapura, Tóth azonban vetődve mentett. Szögletrugás következett, Bickel állott neki, már rúgta volna is, de ekkor szólalt meg a játékvezető sipja és jelezte a huszonharmadik magyar—svájci nem­zetközi mérkőzés befejezését, amelyet szép, változatos játék, helyenként erős küzdelem után, nagy fölénnyel 3:1 (3:1) arányban 'megérdemelten nyert a magyar csapac. A győztes csapat legjobbjai az igen jó formában lévő Tóth, Szalay, Olajkár és Perényi voltak a védelemben. A csatár­sorban Kincses szürkén játszott, Maros­vári és Zsengellér eredményesen. A Bo­dola—Tóth 111.-szárny igen jól megállot­ta helyét. A svájci csapat legjobb embere Balla­bio kapus volt, amely sok góltól mentette meg csapatát. A hátvédek közül Leh­mann, a fedezetek közül Vernati volt jó, a csatársorban Amado, Abegglen és Aeby voltak veszélyesek. A kerületi bajnoki mérkőzések eredményei KMTE—Postás 1:0 (1:0). Vezette Sipos. A mérkőzést a városi kispályán játszották és azt a KMTE nyer­te meg a fölényben játszó Postás együt­tes ellen Orosznak az első félidő 20. per­cében rúgott öngóljával. A mérkőzés ba­rátságos jellegű volt, illetve a KMTE le­mondott a két pontról a Postások javára. Korvin—KMÄV II. 1:0 (1:0). Vezette Gábor. A lelkesen küzdő gyári csapat Kamillónak 11-esből lőtt góljával megérdemelten nyerte meg a mérkőzést. Bástya—KMÁV ifjúsági 0:0. KAC—Korvin ifjúsági 11:0 {5:0). Vezette Márton. A KAC gárdája hen­gerelt. Góllövők: Szász 4, Kovács Vili 3, Kerekes 2, Szabó 2. A KAC ifjúsági győzelmével az ifjúsá­gi bajnokság jelöltje lett. Balszerenoés küzdelem ul*n csak döntetlent tudott a Bástya a DtfSC e! e.i e érni Biztosan győzött a KEAC a KKASE ellen KOLOZSVÁR. Gazdag és válrozatos sport- I programot bonyolítottak le vasárnap délután j a kolozsvári csapatok a városi sporttelep ( sportpályáján, ahol a rendező egyesületek két változatos bajnoki küzdelem mellett még ökölvívó bemutatóról és válogató tornász- vei senyiől is gondoskodtak. A lelátóra felszerelt hangszórókon közvetí­tett zene hangjai mellett fél 3 órakor a KKASE ökölvívói: Szerémy—Petmcz, Tusán —-Kerekes, Priszter—Soós, Biró—Farkas, Si­pos—Fülöp léptek a szoritóbá és bemutató mérkőzést vívtak a közönség nagy érdeklődé­se kíséretében. Ezt a válogató tprnászverseny követte. A kolozsvári egyesületek legjobb tornászai mu­tatták be gyakori araikat, amelyeknek ered­ményeképpen a következő helyezési sorrend alakult ki: Lólengés; 1. László KEAC, z. Páska Villa­mosmüvek, 3. Erdélyi KKASE. Korlát: i. Páska Villamosmüvek és Tőkés KKASE. 2. László KEAC, 3. Batiz Villamos­müvek. Műszak ad gyakorlatok: 1. László KEAC, 2. Tőkés KKASE, 3. Albert KKASE. Nyújtó; r. László, Szász, Lakatos (KEAC), 2. Batiz Villamosmüvek, 3. Páska Villamos- müvek. Az összetett versenyben: 1. László KEAC, 2. Páska Villamosmüvek, 3. Szász KEAC, 4. Lakatos KEAC és Tőkés KKASE, 5. Albert KKASE, 6. Batiz Villamosmüvek, 7. Erdélvi KKASE, 8. Nagy KKASE, 9. Jangosian Vil­lamosmüvek, 10. Nagy Albert Villamosmü­vek. DVSC—Bástya 2:2 (1:1) Ezután került sor az első bajnoki mérkő­zésre, a DVSC—Bástya találkozóra. 2000 né­ző előtt, Jania sípjelére a következő két csa­pat kezdte meg a játékot: DVSC: Keskeny — Papp, B. Nagy — Csó­kái, Mester, Zilahi — Szabó, Tisza, Szilágyi, Serfőzö, Sidlik. Bástya: Dénes — Wild, Kapusi — Kalló, Szőcs, Balogh — Geczö, Farkas, Enghy, Páll­fy, Both. Élénk és változatos játék után a vendégcsa­pat lőtte a 7. percben az első gólt. Tisza be­adását Szilágyi kapta és lőtte kapura x lab­dát [6-oyól, amely Dénes kezét ermtve, a felső sarokban kötött ki (i;o). Gól után a Bástya támadott és a 23. perc­ben egyenlített is. Pálljy szélen lejutva Ge- czőhöz, ez pedig Farkashoz továbbított, aki a labdát a balsarokba vágta (1 ;i). A félidő hátralevő részében a Bástya táma­dott, Both a 25. percben kézzel lökve gólt is lőtt, de azt a játékvezető nem adta meg. A 4 r. percben Both, a 44. percben pedig Gecző lőtt jó helyzetben kapu fölé. Szünet után valóságos pergőtüzet zúdított a Bástya a vendégcsapat kapuja felé, egymás­után öt sarokrúgást is ért el, de eredményte­lenül. Csak a 22. percben sikerült megszerez,, niök a vezetést, amikor Enghy jobbszélről be adott labdáját Both kapta. Both a 16-oson álló Farkashoz továbbított, aki kapásból a mérkőzés legszebb gólját lőtte a felső jobb sa­rokba -(2:1). A pazar gólt megtapsolta a kö­zönség és támadásra biztatta a helyi csapatot, amely azonban balszerencsés támadás kö­vetkeztében a 34. percben gólt kapott. Sidlik sarokrúgása következtében kavaro­dás támadt a kapu előtt, Dénes önfeláldozóan védeni akart, a labdához azonban csak nyúl­ni tudott, mert az irányt változtatva, a bal sarokba pattant (2:2). A mérkőzés hátralévő részében a Bástya hiába igyekezett javítani, a mérkőzést veret­lenül a DVSC nyerte meg, amely egyetlen vereség nélkül harcolta végig az NB lí. Má­tyás csoportjának küzdelmeit és yj. ponttal első helyezett is lett. A győztes csapat legjobbjai Papp, Szilágyi és^ Serfőző voltak, 3 Bástvának főképpen a védelme és fedezetsora volt jó, a csatársorban pedig Farkas. Jania a mérkőzést jól vezette. KEAC—KKASE 3:0 (3:0) A Bántva—DVSC mérkőzés után került <or a kerületi rangadóra: a KEAC—KKASE bal-

Next

/
Thumbnails
Contents