Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-15 / 109. szám

... 2 ELLENZÉK vényesttlnle. Kisiparosainkat a htjbo- nis nehézségek iilojt'n minden itu vei támogatni kell. A pari legfonto­sabb colkitu/.ései kozó tartozik, hogy iparosaink megöl hot óstM minden ero- vol biztosítsa. A magyar munkás szerves része a nemzetnek \ inunkáskérd'éssr] kapcsolatosan az Erdélyi Fáit országos elnöke a következőket mondotta: — Pártunk álláspontja az, hogy a magyar egységből senki sem hiá­nyozhat, legkevésbé tehát a nagy tö­meget kitevő munkásság. A felsza­badult erdélyi területek magyar munkássága ma túlnyomó többségé­ben nemzeti alapon áll. A kisebbségi élet jelölte ki helyét és nekünk kö­telességünk odahatni, hogy ez necsak túlnyomó többség, hanem a magyar munkások összessége legyen. A ma­gyar munkás-szerves része a nemzet- nek. Ennek a ténynek és megállapí­tásnak két oldala van. Egyrészt a munkás valóban feltétlenül odatar- tozónak kell hogy érezze magát és a nemzettel minden kérdésben azono sitania kell magát. Másrészt azon­ban a nemzet kötelessége, hogy a munkásról, mint testvéréről, nem- zettagjárcl, mint édesgycrmekéröl gondoskodjék. Gondoskodni kell te­hát megélhetéséről, gyermekei felne­veléséről, kultúrájáról, egészségéről és nyugodt öregségéről. Az Erdélyi Párt tisztában van az­zal. hogy a legtöbb megvalósítandó feladat a munkáskérdések terén van. Ezt a kedést tehát a párt állandó fi­gyelemmel kiséri. Szabó Jánost, az Erdélyi Párt munkásképviselőjét ép­pen azért bízták meg Nagybánya képviseletével, hogy munkástársai­nak minden sors kérdését közelről fi­gyelhesse. Meg kell találnunk azt a megoldást, amelynek alapján a mun­káskérdéseket az emberiesség, az igazságosság és a magyar érdeknek megfelelően rendezik. „Töltsük meg élettel a iostzabáhti“ — Szorosan összefügg a munkás- kérdéssel a szociális kérdések meg­oldása — folytatta beszédét gróf Te­leki Béla. — Ivállay Miklós minisz­terelnök legutóbbi parlamenti beszé­dében rámutatott arra, hogy Ma­gyarország, amelyet ellenségeink szeretnek elmaradott, feudális ál­lamnak feltüntetni, a szociális jog­alkotás terén semmiben sem marad el a minket környező államoktól, sőt több vonalon megelőzi azokat. A kormány a közelmúltban „Magyar- ország a szociális haladás utján“ cím­mel egy kis füzetben adna ki ismer­tetőén ezeket a jogszabályokat és hatásukat. Ha valóban ki akarjuk építeni az uj Magyarországot, a szo­ciális jogalkotást mindig tovább kell fejleszteni. De talán legfontosabb az, hogy ezeknek a jogszabályoknak a végrehajtását is mindig valóban szo­ciális szellemben biztosítsuk, a jog­szabályt lélekkel töltsük meg. Az országos elnök ezután az i-sko- laiigy fontosságára tért rá. Oda kell hatni, hogy minden magyar gyermek magyarnyelvű és magyar szellemű oktatásban részesüljön. Falusi taní­tóinkat a kisgazda- és munkásréteg­ből kell elsősorban felnevelni. Arra van szükség, hogy népiskolai neve­lőink a magyar népoktatásban szent célt és feladatot lássanak. A népne­velőknek a falu életéből kell gyöke­rezni és ezt úgy érhetjük el legbizto- sabban, ha a falu népoktatóit ennek a szellemnek megfelelő környezet­ben neveljük. Ml*rt van szükség az Erdélyi Pártra? Gróf Teleki Béla beszédének befe­jező részében a párt önállóságának kérdéseit és más pártokhoz való vi­szonyát. ismertette. — Legfontosabb célkitűzésünk — mondotta — ami a tervezett mun­kát egyáltalán lehetővé teszi: a fel­szabadult területen élő magyarság­nak mentői tökéletesebb egyesítése és ezt az Erdélyi Párt kerete bizto­sítja a legjobban. Természetes az is, hog\ ha a háborús e,i ofesziilrseket a, legmagasabbra akarjuk lokozni, haj ;t belső front szilárdságát tolunk t.el- helőleg munkálni akarjuk, akkor a mostani nehéz időkben szoros egy­ségben kell hogy az ország kormá­nya inogott felsorakozzunk. Ezt biz­tosítja az a. pártszövetség, amelyet a Magyar Elet Pártjával kötöttünk. Mi nem a pártharcok kedvvért va­gyunk az ellenzéki partok ellen, ha­nem azért, mert a szélsőségeket ár­talmasnak tartjuk a magyar nemzeti építés szempontjából és minden inán pártban a magyarság szél for gácsolá- sát látjuk. Gróf Teleki Béla országos elnök azzal fejezte be beszédéi, hogy távol kell tartani Erdély magyarságától azt a szellemet, amely valaha is vá- laszfalnt emelhetne magyar és ma­gyar közé. Az elnök beszédét a gyűlés részt­vevői percekig tartó lelkes éljenzés­sel fogadták. A magvar egységért Gróf Teleki Béla felszólalása után Em­ber Gezu országgyűlési képviselő, a párt országos afclnöke és a parlamenti csoport elnöke emelkedett szólásra. Részletesen ismertette az Erdélyből behívott képvi­selők parlamenti munkásságát, a párt megalakulásának körülményeit, valamint, azokat a megfontolásokat, amelyek a Ma­gyar illet Pártjával megkötött szövetség­hez vezettek. Hangoztatta, hogy a mai nehéz időkben feltétlenül meg kell te­remteni a magyar egységet. Dolgozó ma­gyarokra és nem politikai jelszavakra i'an szükségünk. Árvay Árpád országgyűlési képviselő Biharmegye magyarságának üdvözletét tolmácsolta, majd az erdélyi magyarság kérdéseivel foglalkozva, azokat az értéke­ket emelte ki, amelyeket Erdély magyar­sága a kisebbségi múltban magáénak vall­hatott. Ez a mult kötelező a jövő viaga- tartására nézve is. Parancsait Array há­rom pontban foglalta össze: 1. törhetetlen nemzeti érzés, 2. magyar egység, 3. nem­zeti fegyelem. Az Erdélyi Párt példát mutatóan jár elöl ezeknek az erkölcsi el­veknek megvalósításában, aminek bizo­nyítéka. hogy a pártban vállvetve műkö­dik együtt társadahni különbség nélkül minden magvar. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bálint József országgyűlési képviselő szólalt fel, aki emelkedett szavakkal is­mertette a magyarság sorsának ama el- téphetetlen kötelékeit, amelyek a keresz­ténységhez fűzik. A magyar történelem, nagy útmutatásai arra tanítanak, hogy a kereszténységet változatlanul védelmez­nünk kell é$. annak nemzeti hivatássá kell magasztosulnia. Igazi és nem álke- reszténvségre van szükségünk és ezt a kereszténységet gyakorolnunk kell. "Két nagy feladatunk van, hazánkat áldozato­san szeretni és kereszténységünket meg­őrizni. Szabó János országgyűlési képviselő a munkáskérdessel foglalkozott. Rámuta­tott arra, hogy maga is munkás és min­dig a munkástömegekhez tartozónak ér­zi magát. A nagybányai bányamunkások sorsa a legélénkebben foglalkoztatja az Erdélyi Pártot, amely célul tűzte ki a bányásznyugbéresek sorsának intézmé­nyes megoldását, a nem ténylegesen dol­gozó bányászok szociális helyzetének fel­javítását, valamint a mim l áslak ások kér­désének megoldását. Bizalmát fejezte ki ezután az uj iparügyi miniszter iránt és annak a reményének adott kifejezést, hogy a miniszter országos viszonylatban is megvalósítja a munkáskamarát, a mun­kaügyi felügyelőséget és az állami mun­kaközvetítő intézményeket. Szentgyörgyi Ferenc intézöbizottsági tag mondott ezután köszönetét az Er­délyi Párt vezetőségének a gyűlésen el­mondott beszédeiért. Bizalmát fejezte ki az Erdélyi Párt iránt, amelyet Nagybá­nya polgársága törhetetlenül követ. Teleki Béla gróf országos elnök vála­szolt Szentgyörgyi Ferenc felszólalására és rövid tájékoztatót adott azokról a kér­désekről, amelyekre a felszólaló felvilá­gosítást kért. Oláh Sándor járási tagozati elnök volt a gyűlés utolsó szónoka. Indítványára az összválasztmányi ülés egyhangú lelkese­déssel elhatározta, hogy üdvözlő távira­tot küld Kállav Miklós miniszterelnök­nek. akit a párt hűségéről és támogatásá­ról biztosit. A gvülés a Himnusz hangjai mellett ért véget. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ A hét elejének Hírei olyan katonai és poli­tikai készülődésekről számolnak be, amelyek azt sejtetik, hogy a következő hét nap alatt a hadszínterek helyzetében jelentékeny válto­zások következhetnek be. a diplomáciai fron­ton pedig a szokottnál erősebb tevékenységbe kezdenek a hadviselő felek. Vonatkozik ez el­sősorban a földközi-tengeri térségre, ahol a légi harcok rendkívüli mértékben feléledtek, a keleti hadszíntérre, ahonnan a hírek nagy­arányú felvonulásokról, félreérthetetlen célza­tú előkészületekről tudatnak, valamint a csen- de-óceáni frontra, ahol az amerikaiak aleuti partraszállása hozta mozgásba a már régebb idő óta megdermedt hadszínteret. A diplomá­ciai tevékenységek vonalán változatlanul a washingtoni tárgyalások állanak az érdeklő­dés homlokterében, ahol Churchill és Roose­velt az európai kontinens ellen végrehajtandó hadműveletek tervének kidolgozása mellett a jelentések szerint ,Japán megrendszabályozá- saval“ is foglalkoznak s az utolsó tárgyalási napokon keresni fogják azokat a módozatokat is, amelyekkel a lengyel—szovjet diplomáciai viszályt végleg elsimíthatják és a kisállamok aggodamait, amelyek a Times ismeretes cikke óta jutottak kifejezésre, eloszlathatják. Semleges katonai szakírók szinte egyönte­tűen annak a véleményüknek adnak kifeje­zést, hogy az angol—amerikai hadvezetőség, tekintettel a nyugaton befejezett német erő- ditményvonalra, valamint a dieppei, saint- nazaírei és a lorienti partraszállási „főpró­bák“ tapasztalataira, az inváziót az északaf­rikai kikötőkből kiindulva, a déleurópai par­tok ellen kísérli majd meg. Nemcsak katonai okok, hanem a déleurópai országokban élő la­kosság várható magatartására is számit a hí­ressé vált kombinált hadműveletek“ vezérkara. A svájci cikkírók különösen kiemelik egyes balkáni népek és a franciák viselkedését, de rámutatnak arra is, hogy az olasz nép éppen olyan harcias elszántsággal néz az események elé. Az Ibériai-félszigeten az invázió szem­pontjából tisztázatlan még( Spanyolország magatartása, de az a körülmény, hogy az an­golszász lapok egyre melegebb hangon írnak a spanyol kormány ,.okosan mértékletes ma. gatartásáróh4, arra vall, hogy az angolszá­szok a spanyol magatartáshoz is reményeket fűznek. Ide tartozik Memencsoglu török kül­ügyminiszter beszéde is aki kijelentette, hogy a török hadsereg igazságos ügyért mindig kész harcbaszállni. Az olasz lapok merész hangon foglalkoz­nak az inváziós kérdésekkel. A Corriera della Sera utal arra, hogy a tengelyhatalmak afri­kai ellenállása következtében szenvedett ha- l(jj*niás az angolszászok európai partraszállá­sát megnehezítette. A lap figyelmeztet arra is, hogy a szövetségesek Európa ellen tervezett rohama esetén, egy partraszállás sehogy sem lenne elegendő, hanem a partraszállások egész sorozatát kellene végrehajtani. Német rész­ről, mint ez régóta ismeretes, állandóan mér­legelik a legkülönfélébb partraszállási lehe­tőségeket. Mint a német nyilatkozatokból na­ponkint kitűnik, a tengely Európa minden pontján felkészült az akciók elleni védeke­zésre. Illetékes berlini helyen rámutatnak ar­ra, hogy számos alapos ok van, ami arra mu­tat, hogy az angolszászok tényleg Afrikából kísérlik meg a betörést Európába. A Neue Züricher Zeitung milánói tudósítójának tele­fonjelentése szerint az olasz szenátus pénteki ülésén a hadügyi költségvetés tárgyalása során Sorice tábornok, a hadügyminisztérium ál­lamtitkára beszámolót adott a hadihelyzetről és szólott Olaszországnak egy esetleges brit— amerikai inváziós kísérlet elleni felkészültsé­géről. Sorice tábornok rámutatott az egész olasz félsziget partvidékén kiépített védelmi vonal jelentőségére. Ismertette az elhárító in­tézkedéseket, a légi és tengeri haderő felké­szültségét. A hatásos parti védelem, erős moz­gó haderőknek készenlétbe helyezése, a ten­geri és légi támaszpontok, valamint az után­pótlás megszervezése, továbbá a parancsno­kok és a csapatok harckészsége biztosítéka annak — mondotta az olasz hadügyi állam­titkár —, hogy az ellenség mindenütt hatal­mas védőfalba fog ütközni. A Tribune de Génévé londoni tudósítója azt jelenti, hogy a londoni sajtó a Pantelleria, Szardínia, Szi­cília és Délolaszország ellen egyre sűrűbben ismétlődő légi támadásokat az inváziós front előkészítésének mondja. A Daily Telegraph első oldalának négyhasábos főcíme szerint a szövetségesek légi és tengeri haderőit koncent­rálják az olasz félsziget ellen. A Daily He­rald szerint az. Appenini félsziget ostroma a levegőből már meg is kezdődött. Nem tartjuk kizártnak, hogv ezen a héten a keleti hadszíntér is meglepetéseket fog szol­gáltatni. Az innen érkező hivatalos jelenté­sek felhívják a tengely figyelmét azokra az előkészületekre, amelyek nemcsak német olda­lon, hanem szovjet oldalon is szakadatlanul folynak és amelyeknek az a végső célja, hogy az egyik, vagy a másik oldalról hamarosan meginduló nagyobb,zabá‘.u vJILikoz.bok.it, ) illetve támadó of lókat kivédje, .’«yitva mar A az a kérdés, hogy a szembenálló felek kó/űll melyik 1 e/di cl a tervszerű .«halanos hadi I» cselekményeket. Mint emlékezetes, a mull évi tas.is/.in először a szovjethadserr,- kezdett tá­madási 'J imosenko tábornagy vezetése ahm 1 a charkovi térségben, de a német vonalakba 4 betört szovjet páncélos hadosztályok, ame- 1 Iveknek parancsnokai nem okultak eléggé az előző évben lejátszódott katlancsatákból, s/.in- ? u menetrendszerűen szaladtak be a német Ize- j kerítő gyűrűbe. A mostani téli háború csernc- , riyei azt mutatják, hogy a charkovi vere ég használt a szovjet generálisok budvc/cri jár­tasságának, ugyanis Sztálingrádnál, valamint a német rugalmas hadvezetés más exponáltabb helyein pontosan leutánozták a németek be­kerítő taktikáját. Diltmar altábornagy a Ber­liner BörsenZeitung katonai szakírója újból I kifejezi azt a minden bizonnyal sugalmazott f véleményét, hogy az idei nyáron a Wermacht || keleten mm fogja alkalmazni a totális of fém- r ziva taktikáját, hanem ezt két hasábon i változatos formákban hangsúlyozza — helyi támadásokkal, alkedomadtán pedig rugalmas ; kitérésekkel morzsolja tovább a Szovjet tá­madó erejét. Angol sajtójelentések azt mond­ják, hogy a Szovjet a középső rrontszakaszon, pontosabban Orel és Velikije Luki között ké­szít elő nagyobb arányú támadást. Ázsia és Eszakamerika között, a Csen­des-óceán északi részén terülnek el az Aleuti-szigetek, amelyeknek a legfonto- | sabbika az az Attu-sziget, ahol az észak­amerikaiak nagy erőkkel partraszállot­tak. A szjgetc.soport hidszerüen köti ősz- f sze a két világrészt és stratégiai jelentő- - séfé abban áll, hogy a sziget birtokosa egyaránt könnyen megközelítheti az ame­rikai partvidéket és a japán partokat. Az Ashahi Simbun jelentése szerint á nyu­gati Aleuti-szigetekhez tartozó Attu szi- I getén a nagy amerikai haderő partraszál- J lása a rendkívül sürü köd oltalma alatt ] történt. A köd elárasztotta az egész vidé- ] két. A partraszállást az Egyesült Álla- j mok légi haderejének nyomasztó nagy- 1 ságu kötelékei, egyidejűleg pedig ameri­kai hadihajók tüze támogatta. A japán lap szerint az amerikaiak már hosszabb ideje csapatokat és hadianyagot vontak össze Alaszka vidékén és ebből “már kö­vetkeztetni lehetett arra. hogy partra­szállást terveznek. Különösen az év eleie óta az amerikai légierő csaknem napon­ta légitámadásokat intézett az Aleuti szi­geteken levő japán * 'maszpontok ellen. A lap jelentése szerint a szigeten még mindig súlyos harcok dúlnak. Az ameri-~ kaiaknak — írja a lap — előreláthatóan drágán kell megfizetniük ezt a partra­szállást. Más jelentések szerint a szigetet megszálló japán csapatok a támadók számbeli fölénye ellenére azonnal megtá­madták a oartraszálló amerikaiakat. Ja­pán légifelderitők megfigyelései szerint az amerikai támaszDontokra' egvre uiabb amerikai csapatok és repülőgépek érkez­nek. Araki tábornok, volt japán hadügy­miniszter az ujságirók előtt kijelentette, hogy az amerikaiak partraszállása Attu szigetén nem rendítheti meg a japán nép győzelmi akaratát. Az Attu szigeti har­cok hevessége emlékeztet a januárban és februárban lejátszódott Guadaleanhri vé­res harcokra. Nf wyopkban, a „kísértetek varosában“ e szaporod ac a gonosztevők Genfből jelenti a DNB: Londonból jelentik: Mint a Daily Mail newyorki tudósítója jeiénti, Newyorkban na­gyon elszaporodtak a gonosztevők. Valami szörnyű dolog történt ebben az óriási városban — írja a tudósító. A városban több hatalmas épületén egymásután jelennek meg a táblák ezzel a felírással: „Eladó.“ S-ok fel­hőkarcoló, köztük az Empire Stat Building részben üresen áll. A mun­kanélküliek száma kereken 250.000 A bűncselekmények ijesztően szapo­rodnak. Newyorkot ma ,.a kisértetek városának“ nevezik. A gazdasági válsággal párhuzamosan nagy „bű­nözési hullám“ lépett fed. Nem is a szervezett gonosztevők veszélyeztetik a vagyon- és közbiztonságot,, hanem a kisebb utónál lók seregei amelyek centekért is előveszik a. borotvát, vagy a tőrt, hogy gyilkoljanak és ra­boljanak. Ezt a. módszert „mugging“- nek nevezik-Ez abból áll, liogy a sze­rencsétlen áldozatnak súlyos csa pást mérnek a gyomorszájára, majd fejbeverik, ha pedig továbbra, is vé­dekezik, elmetszik a torkát, vagy hátbaszurják. Ezeket, a bűncselek­ményeket 20 éven aluli suhantok követik el, akik az ital, vagy a kábí­tószerek rabjai. Egyébként, a világ­városban szervezett zsarolássá fa­jult el a feketepiac rendszere. 1943 május 17* LOM

Next

/
Thumbnails
Contents