Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)
1943-05-15 / 109. szám
... 2 ELLENZÉK vényesttlnle. Kisiparosainkat a htjbo- nis nehézségek iilojt'n minden itu vei támogatni kell. A pari legfontosabb colkitu/.ései kozó tartozik, hogy iparosaink megöl hot óstM minden ero- vol biztosítsa. A magyar munkás szerves része a nemzetnek \ inunkáskérd'éssr] kapcsolatosan az Erdélyi Fáit országos elnöke a következőket mondotta: — Pártunk álláspontja az, hogy a magyar egységből senki sem hiányozhat, legkevésbé tehát a nagy tömeget kitevő munkásság. A felszabadult erdélyi területek magyar munkássága ma túlnyomó többségében nemzeti alapon áll. A kisebbségi élet jelölte ki helyét és nekünk kötelességünk odahatni, hogy ez necsak túlnyomó többség, hanem a magyar munkások összessége legyen. A magyar munkás-szerves része a nemzet- nek. Ennek a ténynek és megállapításnak két oldala van. Egyrészt a munkás valóban feltétlenül odatar- tozónak kell hogy érezze magát és a nemzettel minden kérdésben azono sitania kell magát. Másrészt azonban a nemzet kötelessége, hogy a munkásról, mint testvéréről, nem- zettagjárcl, mint édesgycrmekéröl gondoskodjék. Gondoskodni kell tehát megélhetéséről, gyermekei felneveléséről, kultúrájáról, egészségéről és nyugodt öregségéről. Az Erdélyi Párt tisztában van azzal. hogy a legtöbb megvalósítandó feladat a munkáskérdések terén van. Ezt a kedést tehát a párt állandó figyelemmel kiséri. Szabó Jánost, az Erdélyi Párt munkásképviselőjét éppen azért bízták meg Nagybánya képviseletével, hogy munkástársainak minden sors kérdését közelről figyelhesse. Meg kell találnunk azt a megoldást, amelynek alapján a munkáskérdéseket az emberiesség, az igazságosság és a magyar érdeknek megfelelően rendezik. „Töltsük meg élettel a iostzabáhti“ — Szorosan összefügg a munkás- kérdéssel a szociális kérdések megoldása — folytatta beszédét gróf Teleki Béla. — Ivállay Miklós miniszterelnök legutóbbi parlamenti beszédében rámutatott arra, hogy Magyarország, amelyet ellenségeink szeretnek elmaradott, feudális államnak feltüntetni, a szociális jogalkotás terén semmiben sem marad el a minket környező államoktól, sőt több vonalon megelőzi azokat. A kormány a közelmúltban „Magyar- ország a szociális haladás utján“ címmel egy kis füzetben adna ki ismertetőén ezeket a jogszabályokat és hatásukat. Ha valóban ki akarjuk építeni az uj Magyarországot, a szociális jogalkotást mindig tovább kell fejleszteni. De talán legfontosabb az, hogy ezeknek a jogszabályoknak a végrehajtását is mindig valóban szociális szellemben biztosítsuk, a jogszabályt lélekkel töltsük meg. Az országos elnök ezután az i-sko- laiigy fontosságára tért rá. Oda kell hatni, hogy minden magyar gyermek magyarnyelvű és magyar szellemű oktatásban részesüljön. Falusi tanítóinkat a kisgazda- és munkásrétegből kell elsősorban felnevelni. Arra van szükség, hogy népiskolai nevelőink a magyar népoktatásban szent célt és feladatot lássanak. A népnevelőknek a falu életéből kell gyökerezni és ezt úgy érhetjük el legbizto- sabban, ha a falu népoktatóit ennek a szellemnek megfelelő környezetben neveljük. Ml*rt van szükség az Erdélyi Pártra? Gróf Teleki Béla beszédének befejező részében a párt önállóságának kérdéseit és más pártokhoz való viszonyát. ismertette. — Legfontosabb célkitűzésünk — mondotta — ami a tervezett munkát egyáltalán lehetővé teszi: a felszabadult területen élő magyarságnak mentői tökéletesebb egyesítése és ezt az Erdélyi Párt kerete biztosítja a legjobban. Természetes az is, hog\ ha a háborús e,i ofesziilrseket a, legmagasabbra akarjuk lokozni, haj ;t belső front szilárdságát tolunk t.el- helőleg munkálni akarjuk, akkor a mostani nehéz időkben szoros egységben kell hogy az ország kormánya inogott felsorakozzunk. Ezt biztosítja az a. pártszövetség, amelyet a Magyar Elet Pártjával kötöttünk. Mi nem a pártharcok kedvvért vagyunk az ellenzéki partok ellen, hanem azért, mert a szélsőségeket ártalmasnak tartjuk a magyar nemzeti építés szempontjából és minden inán pártban a magyarság szél for gácsolá- sát látjuk. Gróf Teleki Béla országos elnök azzal fejezte be beszédéi, hogy távol kell tartani Erdély magyarságától azt a szellemet, amely valaha is vá- laszfalnt emelhetne magyar és magyar közé. Az elnök beszédét a gyűlés résztvevői percekig tartó lelkes éljenzéssel fogadták. A magvar egységért Gróf Teleki Béla felszólalása után Ember Gezu országgyűlési képviselő, a párt országos afclnöke és a parlamenti csoport elnöke emelkedett szólásra. Részletesen ismertette az Erdélyből behívott képviselők parlamenti munkásságát, a párt megalakulásának körülményeit, valamint, azokat a megfontolásokat, amelyek a Magyar illet Pártjával megkötött szövetséghez vezettek. Hangoztatta, hogy a mai nehéz időkben feltétlenül meg kell teremteni a magyar egységet. Dolgozó magyarokra és nem politikai jelszavakra i'an szükségünk. Árvay Árpád országgyűlési képviselő Biharmegye magyarságának üdvözletét tolmácsolta, majd az erdélyi magyarság kérdéseivel foglalkozva, azokat az értékeket emelte ki, amelyeket Erdély magyarsága a kisebbségi múltban magáénak vallhatott. Ez a mult kötelező a jövő viaga- tartására nézve is. Parancsait Array három pontban foglalta össze: 1. törhetetlen nemzeti érzés, 2. magyar egység, 3. nemzeti fegyelem. Az Erdélyi Párt példát mutatóan jár elöl ezeknek az erkölcsi elveknek megvalósításában, aminek bizonyítéka. hogy a pártban vállvetve működik együtt társadahni különbség nélkül minden magvar. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Bálint József országgyűlési képviselő szólalt fel, aki emelkedett szavakkal ismertette a magyarság sorsának ama el- téphetetlen kötelékeit, amelyek a kereszténységhez fűzik. A magyar történelem, nagy útmutatásai arra tanítanak, hogy a kereszténységet változatlanul védelmeznünk kell é$. annak nemzeti hivatássá kell magasztosulnia. Igazi és nem álke- reszténvségre van szükségünk és ezt a kereszténységet gyakorolnunk kell. "Két nagy feladatunk van, hazánkat áldozatosan szeretni és kereszténységünket megőrizni. Szabó János országgyűlési képviselő a munkáskérdessel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy maga is munkás és mindig a munkástömegekhez tartozónak érzi magát. A nagybányai bányamunkások sorsa a legélénkebben foglalkoztatja az Erdélyi Pártot, amely célul tűzte ki a bányásznyugbéresek sorsának intézményes megoldását, a nem ténylegesen dolgozó bányászok szociális helyzetének feljavítását, valamint a mim l áslak ások kérdésének megoldását. Bizalmát fejezte ki ezután az uj iparügyi miniszter iránt és annak a reményének adott kifejezést, hogy a miniszter országos viszonylatban is megvalósítja a munkáskamarát, a munkaügyi felügyelőséget és az állami munkaközvetítő intézményeket. Szentgyörgyi Ferenc intézöbizottsági tag mondott ezután köszönetét az Erdélyi Párt vezetőségének a gyűlésen elmondott beszédeiért. Bizalmát fejezte ki az Erdélyi Párt iránt, amelyet Nagybánya polgársága törhetetlenül követ. Teleki Béla gróf országos elnök válaszolt Szentgyörgyi Ferenc felszólalására és rövid tájékoztatót adott azokról a kérdésekről, amelyekre a felszólaló felvilágosítást kért. Oláh Sándor járási tagozati elnök volt a gyűlés utolsó szónoka. Indítványára az összválasztmányi ülés egyhangú lelkesedéssel elhatározta, hogy üdvözlő táviratot küld Kállav Miklós miniszterelnöknek. akit a párt hűségéről és támogatásáról biztosit. A gvülés a Himnusz hangjai mellett ért véget. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ A hét elejének Hírei olyan katonai és politikai készülődésekről számolnak be, amelyek azt sejtetik, hogy a következő hét nap alatt a hadszínterek helyzetében jelentékeny változások következhetnek be. a diplomáciai fronton pedig a szokottnál erősebb tevékenységbe kezdenek a hadviselő felek. Vonatkozik ez elsősorban a földközi-tengeri térségre, ahol a légi harcok rendkívüli mértékben feléledtek, a keleti hadszíntérre, ahonnan a hírek nagyarányú felvonulásokról, félreérthetetlen célzatú előkészületekről tudatnak, valamint a csen- de-óceáni frontra, ahol az amerikaiak aleuti partraszállása hozta mozgásba a már régebb idő óta megdermedt hadszínteret. A diplomáciai tevékenységek vonalán változatlanul a washingtoni tárgyalások állanak az érdeklődés homlokterében, ahol Churchill és Roosevelt az európai kontinens ellen végrehajtandó hadműveletek tervének kidolgozása mellett a jelentések szerint ,Japán megrendszabályozá- saval“ is foglalkoznak s az utolsó tárgyalási napokon keresni fogják azokat a módozatokat is, amelyekkel a lengyel—szovjet diplomáciai viszályt végleg elsimíthatják és a kisállamok aggodamait, amelyek a Times ismeretes cikke óta jutottak kifejezésre, eloszlathatják. Semleges katonai szakírók szinte egyöntetűen annak a véleményüknek adnak kifejezést, hogy az angol—amerikai hadvezetőség, tekintettel a nyugaton befejezett német erő- ditményvonalra, valamint a dieppei, saint- nazaírei és a lorienti partraszállási „főpróbák“ tapasztalataira, az inváziót az északafrikai kikötőkből kiindulva, a déleurópai partok ellen kísérli majd meg. Nemcsak katonai okok, hanem a déleurópai országokban élő lakosság várható magatartására is számit a híressé vált kombinált hadműveletek“ vezérkara. A svájci cikkírók különösen kiemelik egyes balkáni népek és a franciák viselkedését, de rámutatnak arra is, hogy az olasz nép éppen olyan harcias elszántsággal néz az események elé. Az Ibériai-félszigeten az invázió szempontjából tisztázatlan még( Spanyolország magatartása, de az a körülmény, hogy az angolszász lapok egyre melegebb hangon írnak a spanyol kormány ,.okosan mértékletes ma. gatartásáróh4, arra vall, hogy az angolszászok a spanyol magatartáshoz is reményeket fűznek. Ide tartozik Memencsoglu török külügyminiszter beszéde is aki kijelentette, hogy a török hadsereg igazságos ügyért mindig kész harcbaszállni. Az olasz lapok merész hangon foglalkoznak az inváziós kérdésekkel. A Corriera della Sera utal arra, hogy a tengelyhatalmak afrikai ellenállása következtében szenvedett ha- l(jj*niás az angolszászok európai partraszállását megnehezítette. A lap figyelmeztet arra is, hogy a szövetségesek Európa ellen tervezett rohama esetén, egy partraszállás sehogy sem lenne elegendő, hanem a partraszállások egész sorozatát kellene végrehajtani. Német részről, mint ez régóta ismeretes, állandóan mérlegelik a legkülönfélébb partraszállási lehetőségeket. Mint a német nyilatkozatokból naponkint kitűnik, a tengely Európa minden pontján felkészült az akciók elleni védekezésre. Illetékes berlini helyen rámutatnak arra, hogy számos alapos ok van, ami arra mutat, hogy az angolszászok tényleg Afrikából kísérlik meg a betörést Európába. A Neue Züricher Zeitung milánói tudósítójának telefonjelentése szerint az olasz szenátus pénteki ülésén a hadügyi költségvetés tárgyalása során Sorice tábornok, a hadügyminisztérium államtitkára beszámolót adott a hadihelyzetről és szólott Olaszországnak egy esetleges brit— amerikai inváziós kísérlet elleni felkészültségéről. Sorice tábornok rámutatott az egész olasz félsziget partvidékén kiépített védelmi vonal jelentőségére. Ismertette az elhárító intézkedéseket, a légi és tengeri haderő felkészültségét. A hatásos parti védelem, erős mozgó haderőknek készenlétbe helyezése, a tengeri és légi támaszpontok, valamint az utánpótlás megszervezése, továbbá a parancsnokok és a csapatok harckészsége biztosítéka annak — mondotta az olasz hadügyi államtitkár —, hogy az ellenség mindenütt hatalmas védőfalba fog ütközni. A Tribune de Génévé londoni tudósítója azt jelenti, hogy a londoni sajtó a Pantelleria, Szardínia, Szicília és Délolaszország ellen egyre sűrűbben ismétlődő légi támadásokat az inváziós front előkészítésének mondja. A Daily Telegraph első oldalának négyhasábos főcíme szerint a szövetségesek légi és tengeri haderőit koncentrálják az olasz félsziget ellen. A Daily Herald szerint az. Appenini félsziget ostroma a levegőből már meg is kezdődött. Nem tartjuk kizártnak, hogv ezen a héten a keleti hadszíntér is meglepetéseket fog szolgáltatni. Az innen érkező hivatalos jelentések felhívják a tengely figyelmét azokra az előkészületekre, amelyek nemcsak német oldalon, hanem szovjet oldalon is szakadatlanul folynak és amelyeknek az a végső célja, hogy az egyik, vagy a másik oldalról hamarosan meginduló nagyobb,zabá‘.u vJILikoz.bok.it, ) illetve támadó of lókat kivédje, .’«yitva mar A az a kérdés, hogy a szembenálló felek kó/űll melyik 1 e/di cl a tervszerű .«halanos hadi I» cselekményeket. Mint emlékezetes, a mull évi tas.is/.in először a szovjethadserr,- kezdett támadási 'J imosenko tábornagy vezetése ahm 1 a charkovi térségben, de a német vonalakba 4 betört szovjet páncélos hadosztályok, ame- 1 Iveknek parancsnokai nem okultak eléggé az előző évben lejátszódott katlancsatákból, s/.in- ? u menetrendszerűen szaladtak be a német Ize- j kerítő gyűrűbe. A mostani téli háború csernc- , riyei azt mutatják, hogy a charkovi vere ég használt a szovjet generálisok budvc/cri jártasságának, ugyanis Sztálingrádnál, valamint a német rugalmas hadvezetés más exponáltabb helyein pontosan leutánozták a németek bekerítő taktikáját. Diltmar altábornagy a Berliner BörsenZeitung katonai szakírója újból I kifejezi azt a minden bizonnyal sugalmazott f véleményét, hogy az idei nyáron a Wermacht || keleten mm fogja alkalmazni a totális of fém- r ziva taktikáját, hanem ezt két hasábon i változatos formákban hangsúlyozza — helyi támadásokkal, alkedomadtán pedig rugalmas ; kitérésekkel morzsolja tovább a Szovjet támadó erejét. Angol sajtójelentések azt mondják, hogy a Szovjet a középső rrontszakaszon, pontosabban Orel és Velikije Luki között készít elő nagyobb arányú támadást. Ázsia és Eszakamerika között, a Csendes-óceán északi részén terülnek el az Aleuti-szigetek, amelyeknek a legfonto- | sabbika az az Attu-sziget, ahol az északamerikaiak nagy erőkkel partraszállottak. A szjgetc.soport hidszerüen köti ősz- f sze a két világrészt és stratégiai jelentő- - séfé abban áll, hogy a sziget birtokosa egyaránt könnyen megközelítheti az amerikai partvidéket és a japán partokat. Az Ashahi Simbun jelentése szerint á nyugati Aleuti-szigetekhez tartozó Attu szi- I getén a nagy amerikai haderő partraszál- J lása a rendkívül sürü köd oltalma alatt ] történt. A köd elárasztotta az egész vidé- ] két. A partraszállást az Egyesült Álla- j mok légi haderejének nyomasztó nagy- 1 ságu kötelékei, egyidejűleg pedig amerikai hadihajók tüze támogatta. A japán lap szerint az amerikaiak már hosszabb ideje csapatokat és hadianyagot vontak össze Alaszka vidékén és ebből “már következtetni lehetett arra. hogy partraszállást terveznek. Különösen az év eleie óta az amerikai légierő csaknem naponta légitámadásokat intézett az Aleuti szigeteken levő japán * 'maszpontok ellen. A lap jelentése szerint a szigeten még mindig súlyos harcok dúlnak. Az ameri-~ kaiaknak — írja a lap — előreláthatóan drágán kell megfizetniük ezt a partraszállást. Más jelentések szerint a szigetet megszálló japán csapatok a támadók számbeli fölénye ellenére azonnal megtámadták a oartraszálló amerikaiakat. Japán légifelderitők megfigyelései szerint az amerikai támaszDontokra' egvre uiabb amerikai csapatok és repülőgépek érkeznek. Araki tábornok, volt japán hadügyminiszter az ujságirók előtt kijelentette, hogy az amerikaiak partraszállása Attu szigetén nem rendítheti meg a japán nép győzelmi akaratát. Az Attu szigeti harcok hevessége emlékeztet a januárban és februárban lejátszódott Guadaleanhri véres harcokra. Nf wyopkban, a „kísértetek varosában“ e szaporod ac a gonosztevők Genfből jelenti a DNB: Londonból jelentik: Mint a Daily Mail newyorki tudósítója jeiénti, Newyorkban nagyon elszaporodtak a gonosztevők. Valami szörnyű dolog történt ebben az óriási városban — írja a tudósító. A városban több hatalmas épületén egymásután jelennek meg a táblák ezzel a felírással: „Eladó.“ S-ok felhőkarcoló, köztük az Empire Stat Building részben üresen áll. A munkanélküliek száma kereken 250.000 A bűncselekmények ijesztően szaporodnak. Newyorkot ma ,.a kisértetek városának“ nevezik. A gazdasági válsággal párhuzamosan nagy „bűnözési hullám“ lépett fed. Nem is a szervezett gonosztevők veszélyeztetik a vagyon- és közbiztonságot,, hanem a kisebb utónál lók seregei amelyek centekért is előveszik a. borotvát, vagy a tőrt, hogy gyilkoljanak és raboljanak. Ezt a. módszert „mugging“- nek nevezik-Ez abból áll, liogy a szerencsétlen áldozatnak súlyos csa pást mérnek a gyomorszájára, majd fejbeverik, ha pedig továbbra, is védekezik, elmetszik a torkát, vagy hátbaszurják. Ezeket, a bűncselekményeket 20 éven aluli suhantok követik el, akik az ital, vagy a kábítószerek rabjai. Egyébként, a világvárosban szervezett zsarolássá fajult el a feketepiac rendszere. 1943 május 17* LOM