Ellenzék, 1943. május (64. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-14 / 108. szám

IJ 6 ELT.FN7.ftK Régi kalotaszegi műemlékek A Magy arklshapus fölött emelkedő S.íttn hey.\ hatolni.is gei Incéről gyönyörű kilátás nyílik. Szemünk ele tóiul szinte eyes/ balo­ta« eg. \ hegyek, domhok. szeszélye* IHam­vasa mintha a háborgó tengert mulatná, áj(yl\ nek kavargó tömegét egy teiincs/etfeletti ha tatom hirtelen meglagyas. tolta. A barna hóto­kat mély patakvölgyek szabdalják at. A par­ton élénk.’óid sóvok szaladnak versenyt a kígyózó vízzel. Itt-ott' kiszélesedik a meder, a lankák olnyu’nak s felüti fejét egy pirosle. delü házcsoport. A tetők fölé t.ík zöld lomb- sátra borul, az épületek mellett veteményesek * es gyümölcsösök, a falu szegélyén pedig rétek es szántók húzódnak. A község közepén duz­zadó kis ha'mot templom koronázza. Fehér teste meg-megvillnn a messzeségben. S ha a tekinteb továbbiöppen, néhány dombluiHám mö gott megpihenhet a kővetkező falu (Ide fo.’tján. Kalotaszeg valóban olyan, mint egy csodála­tos színes kép. E ßzinek a természetből és a benne gyökerező emberből fakadnak egysze­rűen, őszintén s végtelenül gazdagon. De ez a táj nemcsak mai megje'enésében változatos- múltjában még sokkal inkább Községei ősi magyar települések, melyek életéről régi Írások tanúsága szól. A helyszínen is minden a le­tűnt századok szellemét idézi: viselet, szokás, ház, díszítés, beszéd és az ezerarcú é'etmog- nyilvánulasok örök összetartó ja, az Istenháza. Beszéljünk most róluk azzal az áhítattal és sze­retettel, mely falaikat valamikor régen emel­te és azóta is fenntartotta. BÁNFFYHUNYAD egyháza szilárd vár­■ ..................... —" ként uralkodik a fensikon. Teste ma- gasnövésü, duslombu gesztenyefák' közé ágya­zódik. Közülük csak a merészen magas szen­tély és az akaratos, zömök torony emelke­dik ki. A templom egyike a legérdekesebbek­nek. Már maga az alaprajza elrendezés is feltűnő. Három élesen elválasztható részre ta­golódik. A szentély, hajó é6 torony nem al­kot szerves egészet. Mindegyik a maga önál­ló é'étét éli, kapcsolódásuk szinte kényszere­dett. A szentély a késéi gótika karcsú, magas formáit mutatja. Körülötte háromosztatu tám- pillérek sorakoznak. Ezek között nyílnak az osztósudárral két részre vágott, fölül hal­hólyag- és lóheremotivumokkal diszitett ab­lakok. Az egyik; támnülérbe 1483-as évszá­mot találunk bevésve. Ezt az időpontot a szen­tély formái is megerősítik s így annak elké­szültét bízvást tehetjük a XV. század végére. A szentély szokatlanul magas csúcsíves dia­dalívvel kapcsolódik! a hajóhoz. Ennek falai alig érik e' a szentélyfal félmagasságát. Raj­tuk középkori részlet nem látszik. Mivp! a •torony a szentély tengelyétől erőteljesen dél felé tolódik el, az aránytalanu’ hossza hajó egészen ferde alakot kap és határozottan szükségmegoldásnak ’átszik. Az elegáns és arányos szentéllyel szemben a torony hatá­rozottan nehézkes. Rendkívül vastag falai csak a szentély magasságáig nyúlnak fe1. Belőle a hajó felé széles, későgót csúcsíves bejáró- nyílik. Valamikor nyitott északi és dé’i iveit befalazták A zömök tornyon érde­kesen hat a négy fiatornyos, hegyesen felszö­kő zsindelyéé sisak, mely alatt faoszlopokkal megtámasztott erkély nyílik. Nem lehetetlen, hogy a kalotaszegi sajátos templomtornyok e'ső mintaképe ez a bánffyhunyadi megoldás volt. Ez a típus kétségtelen összefüggést mu­tat a fejedelemség korában Partium-nak ne­vezett országrész tornyaival. A hunyadi templom« szentélye és tornya középkori.-így- koruságuknak azonban arányaik, elrendezé­sük és egész megjelenésük ellentmond. A hajó építési korát sem könnyű meghatározni. A nyugati karzat 1698-as évszáma és a déli fal kü’sejébe vésett 1772-es felirat, valamint az 1705-ben festett kazettás mennyezet vilá­gosan bizonyítja, hogy a XVII. század végén és a XVIII. 6zázad folyamán sokat dolgoztak rajta. Lehet, hogy egészében a XVIII, század alkotása, de elhelyezése és talán alapjai is meg kellett őrizzék lega’ább nagyjából a kö­zépkori hajót. Az épület alaprajzának és fel­építésének homályos kérdéseire csakis egy alapos vizsgálat és a vakolatréteg eltávolítá­sa adhatja majd meg a kie'égitő feleletet. A szentély valaha boltozott volt. Ma lapos fa­mennyezet fedi, melynek egyik kockájában Ä tusnádi Újságíró Villa 11 11 szobával, fürdőszobákkal, teljesen modern berendezéssel junius 1-re bérbeadó. A gyönyörű kies fekvésű villában 2 szobát az Ujságiró Egye­sület fenntart magának. Egész évi üzem. Ajánlatokat május hó 20-áig bezárólag László Zoltán szerkesztő címére küldendők, Sepsiszentgyörgy Székely Nép szerkesztősége. Az Egyesület vezetősége értesíti továbbá a kartársakat, hogy aki igényt tart a tusnádi nyaralásra, erre vonatkozó kérését legkésőbb május hó 25-éig jelentsék be az Egyesület irodájánál, Kolozsvár, Kossuth Lajos-utca 30. I ezt olvashatjuk: „Ano.l7H0 Isten dir éViégéliez. v.iló bii/gnsúgbol a H Hunyadi irt ekkléilu a magit költségén készítene e/| a niennyezelet Kolosvái 1 As/1.dus Lőrinc/. János állal". Az il jjbb (hilling Lőrincnek c közepes munkájánál tíokkal magasabb színvonalon áll a lia|ó 1705- bő: való mennyezete, melynek különös éide- faessége, hogy a diadalívnél a lutjo falainak aJacsonysága miatt keletkezett tilt is kitölti. A lijjómeiinyez,etnek ez. a derékszögű felhaj- lása különösen jól érvényesül u szentély felől. A hunyadi plébánia már az 1332 1337 kö­zött kde ’.kezett pápai tizedjegyzékiben is sze­repel. A templom Szent Erzsébet tiszteletére volt szentelve. Bánffy birtok lévén, e hatal­mas család bizonyára kezdeményezően műkö­dött közre a későgót részek építésében. MAGYARBIKAL a hunyadi fensik me­............. ~ -—■■■■- rtdeken lehulló északi lejtője tövében húzó­dik. Rendkívül 6z.'pfekvésü temploma egy kis dombot koronáz. Az épületet kedveshangu- latu, kdpjafás temető öleli körül. Az egyház alapításának körülményeiről pontosan értesít minket t.X. Bonifác papa 1400 december 6-án I kell ok’evelt*. A pápa ebben értesíti a n.igy­i v a I ad I püspököt, hogy I tiuiáilulvl Gefgely azt , a kéie-:él adta elő, hogy mivel a hikaliflk­j ii k nagyon leihe« bojárul n hunyadi Szí 10 7m’bet egyházba engedje meg a Szentszék cgv Bikáiban felépítendő paroehiills egyház a'apilását. A pápa ezt meg is engedi. így ke letkezett a XV. század folyamán a templom. A'/, épületet 1697-ben megújították. Ekkor csináltatta Bornemissza Korda Zsuzsanna i karzatot s a mennyezetet. Ezek. lestője az igen szép mintákkal dolgozó Gyalul Asztalos János, ki öt évvel korábban a ketesdi, ikét év­vel későbben pedig a vistai egyházban is dolgo/afll. Az 1790-es években Bíró Zsigmond a templomot dél»felé megtágittatta. Ekkor vesztette el az éjilllet eredeti gótikus beosz­tásét. Ma egykoii szépségéről csak a szentély déli oldalán nyiló, igen gondosan faragott, nagyon finom kőrácsu két gótikus ablak ad tógáimat. A inennyezetfestmények meglehető­sen kopottak és helyreálíitásra szorulnak. A templom mai tornya teljesen uj. Helyén még nemrég Eidély egyik, leggyönyörűbb XVIII, szá.adi fatornya állott. Századunk elején vég­zett nagyobbitása azonban sajnos, nem kímél­te meg népi építészetünk e ritka remekét. KALOTASZENT p«ősz Kalotaszegnek te- —f ... ... ián legszebb fekvésű fa­KIRÁLY luja. Fölötte a bihari-hegyek hatalmas kőfa­lai merednek az ég felé Maga a község a Kalota-patak völgyében hú­zódik meg. Házai a patak két lankáján ka­paszkodnak fel egészen a fensik pereméig. Mikor az utas Hunyad felől hirtelen meglát­ja, valóban tündéri látvány tárul eléje. Dom­bon álló temploma a bikalinál is többet szen­vedett. Eredete legalább az Anjou-korba nyú­lik vissza, hiszen a pápai tizedjegyzék meg- em'ékezik Bál nevű papjáról. Mátyás uralko­dása ala t, Erdély nagy építészeti korszakában, úgy látszik, Szentkirályon is építőtevékeny­ség folyt. A csúcsíves nyugati bejáró és a minuszkulás feliratú, 1481-es évszámot fe1- tüntető harang erre az időre utalnak. A temp­lom épülete uj. A régi egyház a papilakkal, kincsekké', levéliárral és a faluval együtt 1848 november 7-én a környékbeli román fal­vak lakossága kegyetlen pusztításának esett áldozatul. A század hrásodik felében emelték a mai épilletet bizonyára a régi alapok fel­használásával. A XVIII, századi torony erké- 'yéről csodálatos kilátás nyílik mindenfelé. A látóhatár', köröskörül hegyek koszoruzzék. 1 Lábuk alól fade rétek és barna szántók fúlnak a falu fölé. Magvarvalkó felé fekszik a te­mető, magas füve, tetitüzdelve finoman fara­gott, öreg kopjafákkal... ENTZ GÉZA KITEKINTÉS A VILÁGBA Irta: HESZKE BÉLA HELICON A magyar „magas‘:-müveltség kétség­telen nagy életerejét, szellemi • életünk hellyel-közzel megnyilatkozó rugalmassá­gát bizonyltja, hogy a háború harmadik évében is megjelent Hankiss János szer­kesztésében az öt nyelven Írott Helicon, a Nemzetközi Irodalomtörténeti Bizottság időszaki közlönye. A vaskos kötetnyi időszaki folyóirat (szinte anakronisztikus módon) csokorba szedve adja át a külföld és a belföld ide­gen nyelveken olvasó irodalombarátjának a jobbnál-jobb irodalmi és esztétikai problémákat tárgyaló cikkeket, tanulmá­nyokat, recenziókat. Német, angol, spa­nyol, francia és olasz nyelvű cikkeket ol­vasunk ebben a folyóiratban, amelyben megvalósult a népek egymásratalálása az irodalom problémáinak utján. Fidelino de Figueiredo lisszaboni esz­tétikus, a kritika uj módszereiről érteke­zik spanyolnyelvü tanulmányában. Benno von Wiese a német történelmi drámáról, a lausannei René Bray a francia tragé­diáról és Boíleauról ir. Horst Oppel né­met irodalmár az önéletrajz esztétikáját vázolja, Gáldi László, a kolozsvári Egye­tem tanára olasznyelvü tanulmányban Er­dély kulturát-közvetitő szerepét méltat­ja és szakértelemmel bizonyítja, hogy irodalmunk jótékony hatása nélkül sok műfajjal szegényebbek lennének a szom­szédos népek irodalmai. Honfi János an- golnyelvü tanulmányában izlandi épo- szokkal foglalkozik. Giuseppe Toffanin olasznyelvü tanulmányában Homérosz hatását vizsgálja a humanisták és ro­mantikusok megnyilvánulásaiban. John Lotz Stockholmból angolnyelvü tanul­mányban a népi és müvers egypár met­rikai problémájáról közöl igen értékes eszmefuttatást. Gazdag szemlerovat egé­szíti ki ezt az értékes folyóiratot. Egyet­len összekötő orgánum ez a Világ iroda­lomtudósai között. Ritkaságszámba megy egv hasonló ki­advány a mai háborús Európában. Öt vi- lángnyelven szólalnak meg e közlemény hasábjain as európai irodalomtudomány, jelesei az esztétika és filológia kérdései­ről. Példát szolgáltatnak arra, hogy a megértés -valahol a szellem világában van, amelyet naponta megtagad, száműz vagy megrabol a mai ,,csúnya idő“, de hisszük, hogy nem a világ végzetéig. A Helicon magas szelleme legalább is arra biztat, ho?v higyjünk. Higyjünk a betű erejé­ben. A szellem győzelmében az anyag fe­lett. AZ ÖRDÖG BÁJITALA Á romantikus történetek kedvelői bizonyára örömmel fogják olvasni, vagy ujraolvasni E. T. A. Hoffmann eseményekkel zsúfolt könyvét: „Az ördög bájítalát“, amely most jelent meg Kolozsvári Grandpierre Emil színes fordításában. Rónay György irt alapos felké­szültségre valló bevezető tanulmányt a regény elé és helyesen állapítja meg, hogy „vannak irók, akiket meg- vénit a messzeség és vannak, akik egyre fiatalodnak az idővel: Hoffmann az utóbbiak, az egyre fiatalodók, a mind. frissebbek, mind meglepőbbek, mind időszerűbbek közül való“. Hoffmann legyőzte az őt halhatat­lanná tenni akarókat. Nem azért, él ma is, több mint egy évszázad táv­latában halála, után, mert Offenbach (Hoffmann meséi) operába mereví­tette különös: leikül etet szerencsét­len életét, hanem azért élő és friss ennek a mesélő németnek a szelle­me, mert az örök romantikus szél alt meg benne, akihez mai napság- a komolykodód mezében közelednek és a modern lélektan méesvilágánál próbálják megfejteni müveinek fan­tasztikumát. Mai napság szeretnek gondolatban „elkalandozni“ az emberek az élet valóságai elől. Ki lehet jobb utitárs az ilyen „elvágyódás“ óráiban* mint 1943 május 19. — ....................... a éppen a néniéi romantika me-ieri»B 1 loffmami! A regény hősének, Medard im púJ leinek megrendítő küzdelmét az út jj alakién démona i val könnyen marva ­rázhatunk Iérmé-zeitinlományo^ ala | pun, de llollrntiiin esetében vn iuii|. tévedés lenne kiejteni azt a fogai ■ mat, hogy tudományos megáll api t.'Um. Romantikus volt, de tudatosan roS- mantikus. Meséi mélységeket takar-r nak. Mélységei is az élet színesnek |j látott valóságait tükrözik s ezért fi szörnyűségükben is szebbek. Rónay I) bevezetőjéből idézzük: „Rabulejtett délibábok és tettenért csodák világá­ba vezet de nem bűvész: mester. Hi­szünk benne...“ A KIRÁLYNÉ NYAKLÁNCA Uj műfajjal kísérletezik Szerb Antal most [ megjelent könyvében, ,,A királyné nyaklánc l c.b'-ban. I I Írónk a könyv bevezetőjében bevalija I hogy ő maga sem tudott nevet adni e mii- I fajának s ezért csak „igaz történetnek“ ne- - ve/.tc cl azt a mesét, amelyet Frantz Fűnek- I f Brentano egyik könyve alapján elmond. A ; sok kortörténeti ismerettel megirt kgnyfben 1 Szerb Antal X^/I. Lajos korának egy neve- J zetes eseményét, a ,,nyakláncper‘‘ történetét ! mondja el a francia pozitivista kritikusok j modorában. A sok ,,jellegzetes apró tény“ I elmondására fektette a hangsúlyt, mert (így i könnyebben megmagyarázhatónak vélte könv- | ve anyagának lényegét: a francia forradalom I indítékainak, ,,készülődésének“ rajzát. Az úgynevezett „nyakláncpermelynek i hősei élő alakok, sőt magas történelmi sze­mélyiségek, mint Marie Antoinette és XVI. j Lajos voltak, csak kiindulópontul szolgált : | Szerb Antalnak, hogy szinespn összeállított képet rajzoljon a francia forradalom előes- j tejéről, a XVIII, század utolsó évtizedeinek életéről, amelyben már felfedezhetők a nagy- I kapitalista mentalitás nyomai, a mindenáron i való többtermelés kapzsisága és a gazdasági 1 rekord szelleme. A francia szellem múltja- ' ban nagyon járatos iró egyéni módon, for- • rábainak ötletes felhasználásával szól eg,v i világról, mely 1789-ben a barrikádokon om- j lőtt össze s azzal a téves hittel támasztatott I fel. hogy romlása után újjászületett. Pedig j csak átváltozott. NYUGATI ŐRJÁRAT FRANCIS CARGO, a Gonrourt Akadémia tagja, történelmi regényt irt, mely a genii J ,,Mtbeu du munde'* kiadásában jeleni meg. Cime: Surprenant proces d'un bourrean“ IF.ŞV hóhér értlekfeszllő pere). Az érdekes regény meséjét Careu a százéves háború egyik meg­rendítő eseményéből merítette. PALESTRINA római szülőházát az olasz j népmüv-eléeügyi minisztérium müemkknek nyilvánította. LOUIS GALEY, a francia filmgyárak álla­mi főfelügyelője megállapította, hogy hány filmet gyárthatnak Franciaországban 1943— 1944-ben. Az engedélyezett filmek száma 2G. A rendezők névsorában ott láttuk Pagnol (3 film) és Sacha Guitry (2 film) nevét is, a Candide április 21-i számában. JEAN COCTEAU „Renaud és Annidé" cí­mű történelmi színjátékét sikerrel mutatták be Parisban, a Comédie Francaise-ben. A CANDIDE közli a párisi maturandusok adatait. Megtudjuk, hogy 6960 maturandus a modern nyelvekből, 8600 pedig a klasszikus nyelvekből kíván érettségi vizsgát tenni. TORINÓBAN a közeljövőben nyitják meg Európa első háborús karikatúra kiállítását. GLAUDE VERMOREL, több sikeres francia film rendezője, Loyolai Szent Ignác életéből készít filmet Parisban. GASTON BÁTY, az európai hírű rendező, q ■ j Le Jour értesülése szerint bábszínházát szán­dékszik nyitni Parisban . GENOVÁBAN megnyiit az első f*eskóterv- muzeum. AZ OSLÖI állandó német színház megnyi­totta kapuit. Megnyitó előadásában Strauss Richard ,,Rózsalovag" cimii operáját játszot­ták. PIRANDELLO egyik sokat vitatott színda­rabját, a „L'uomo, la, bestia, la virtu"-! (Az ember, az állat, az erény) filmre vitték. A rendezés munkáját Luigi Chiriani végezte. A PÁRISI OPERÁBAN bemutatták Wagner' „.Wa’küröW* cimii operáját. A nemét zene­kart Rudolf Krasselt vezényelte. MUTAFCSIEW PÉTER, A SZÓFIAI EGYE­TEM TANÁRA rendezte sajtó alá a „Bolgár nemzet történetének" első kötetét. Ez a nagy­szabású mü megfelel arányaiban, szellemének jelentőségél'en a mi Hóman-Szekíü törté­nelmünknek. A LUICE. olasz nemzeti fi'mvállalat befe­jezte az európai népek táncáról készített: kulJ turfilmjét. AZ „EUROPAEISCHE LITTERATt'R" cimüj Berlinben megjelenő havi szemle áprilisi szá-j ma hoszabt! tanulmányt közöl a magyar népi Írókról. HAMBURGBAN MÁJUS 24-ÉN olasz szír-1 házi hetet fog megnyitni Dino Alfieri olasz nagykövet. Az ünnepi hét Domenico Tumiati. „Atlanti legenda" cimii színmüvével kezdődik. G1RAL1DOUX beiejezte egy uj darabját. Cime: La Folie de Chaillot. (A challoíf* bo­londság).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents