Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-12 / 82. szám

ELLENZCK 1 5 190 «prill* 1?. A tömegbe géppuskáitok Szíriában, mert tüntetett a „rosszminőségü kenyér" miatt 100 halott ANKARA, április 12- A Stcfani-Íroda jelenti: A múlt hónapban lezajlott damasz­kuszi zavargások során a xä vargáé okra! érkezett újabb hírek szerint töbhez-er em­ber tiltakozott a rossz minőségű kenyér miatt. A zavargások alkalmából a rendet a ' kivonult csapatok állították helyre, ame- lyek géppuskákból kíméletlen tűzet zúdí­tottak a tömegre. Így száz embert ö’.'tek meg a golyók, ezenkívül igen sokan súlyo­san megsebesültek. A hatóságok a holttes­teket közös sírba hányták és nem enged­ték meg, hogy a halottakat végső tisztelet adásban részesítsék. Ez a véres összetűzés r* arenis 18-án történt. A rákövetkező na­pon egy küldöttség kereste fel a hatóság0* Lat és kérte, hogy intézkedjenek a kenyér minőségének megjavítása iránt. A küldött* ség nem kapott kedvező választ, mire ki­kiáltották az általános sztrájkot. A sztrájk 3 0 napig tartott. A megszálló hatóságok újabb zavargások megakadályozása céljá­ból szigorú katonai intézkedéseket rendel­tek el. A finn-magyar testvériség jegyében mulatja be a CORVIN a Finn ver c.,első finn filmet, mely a finn filmgyártás reprezenta iv alkotása. Kiegészítő műsor: „Rókavadászat" és hiradok. Unsz év mnullájásicife eredményeiről számol fce a Siövsíség erdélyi szövetkezeti központ Csík­szeredái közgyűlése KOLOZSVÁR, április 12. Erdély ma­gyarságának egyik jiyentős gazdasági intéz­ménye, az erdélyi magyar hitel és gazda­sági szövetkezetek központja, a „Szövet­ség“1, ezekben a napokban Csíkszeredán tartja huszadik közgyűlését, Húsz évvel ez­előtt, a román megszállás első letargiáé éveiben az erdélyi magyarság széle« réte­geinek egyik első komoly megmozdulása volt a Szövetség megalakulása. Közel há­romszáz magyar szövetkezet maradt árván, irányítás, vezetés uéikül a trianoni békepa­rancs után Erdély területén’. Ezek összefo­gására alakult meg a '»Szövetség1* már 1920-ban, de működését a szükséges enge­délyek hiányában csak 1923-ban kezdhette meg 289 szövetkezette!1. Hasz í ü elmes év története Érdemes ma visszatekinteni a Szövetség busz éves munkájára, mert egyik jellemző , fejezete a kisebbségi sorsban élő magyar­ság iétkiizdelmének. Az egyházak, intézmények és magáno­sok fogtak Össze n „Szövetség“ megala­kítására. A teljesen magára uta’t erdéívi magyarság az adottságoknak és lehetőségeknek olyan kdálástaianságában élt akkor, az anyagi eszközök annyira szerények voltak, hogy még a szervezésben résztvevők közül ts so­kan kétkedéssel néztek a bizonyta-'an jövő elé. De a magyar összefogás csakhamar ki­termelte az érdekellentéteken felülemel­kedni tudás nagyszerű példáit. Amire a gazdasági élet történetében aligha találni példát, az Erdélyben megtörtént. Az egy­házakon és magánosok jegyzésén kívül a szükséges tőkét — máshol a szövetkezet versenytársának tekintett — néhány ma­gyar bank adta össze. Érdemes idejegyezni, hogy 1923-ban az igazgatóság tagjai a következők voltak: báró Jósika Gábor elnök, BocsáneZy László bankigazgató alelnök, gróf Bethlen György földbirtokos, dr. Drexler Béla földbirtokos, dr. Ferencz József ügyvéd, dr. Ferenezy Géza ügyvéd, dr. Nagy Károly ref. püs­pök, dr- Haller Gusztáv földbirtokos, Pi- rovicli József ügyvezető-igazgató, dr- Zo- . mora Dániel kanonok, Fodor Emil képvise- lőségi főnök, Rohay László, valamint Vaí'kó Gyula ügyvezető-igazgató. — A fel- > ügyelőbizottság tagjai; Reményik Károly, Domokos Ernő, Bodor Berlalan és Kelen Béla. A munka megindult és lassan, de égyre jobban eredménnyel gyűlni kezdett a szö- vetkezeteknél a saját tőke. Ezzel újabb hi­telforrások nyíltak meg. Erdély falvainak, varosainak magyarjai rájöttek, hogy saját kis erőiknek összefogásával, igazi Szövetke- ?eti, szellemmel, nagy célok is megvalósit- liatok. A közösségi élet iskoláivá váltak a szövetkezetek, nemcsak társadalomgazda­sági keretté, de életformává is. A Szövet­ség t-liát nemcsak gazdasági szervezet volt, nemcsak üzleti célkitűzéseket követett, ha­nem éppoly fontos szerepet töltőit be a magyar összetartás érzésének fejlesztésé- l>en, a falvak kulturális életében és erköl­csi támogatásában. Működésének már első éveiben a kisebb­ségi élet egyik legfontosabb kérdésének tar­totta a magyar falu gazdasági megerősödé­sét. A falusi kis hitelszövetkezetek nem­csak a szövetkezeti összetartást, de a népi összetartást ig fejlesztették. A nemzetineg- taríó, ka Iák ás, egymást segítő szellem gyakorlati példáinak sorozatát mulatták ezek a szövetkezetek. A szövetkezeti hábV- zat mindig és mindenütt áldozatos részt kö­vetelt magának ott, aboi! a magyarság va­lamilyen téren küzdelmet vivott. Ha szük­ség volt rá, megmozdult az egész szövetke­zeti hálózat és jószív vei adott nagy össze­gekkel sietett a rászorulók segítségére. De számos kulturház. népkönyvtár beszél szövetkezetek nagyjelentőségű művelődési munkájáról. A szövetkezetek ezze1 is az er­délyi magyarság megmaradásának tényezői voltak. , A magyar kisemberek hitelszükségleté­nek ellátásán felül a Szövetség megszervez­te á tejszövetkezeti hálózatot, is. Ezzel a magyar falu kisgazdáinak nyújtott segít­séget anyagi helyzetének javítására, kira­gadván őket az uzsorások karmai közül. Az erdélyi tejhálózat kiépítésével nem­zet vagyont mentett meg a Szövetség fis ma az erdélyi magyar gazdák ezrfi 1 un­tatják a/ akkor kezdeményezett eredmé- nves tej>,/.övetkezeti munkát. Egyébként számos gazdakérdésben dolgozott kéz a kézben az FMGE-vel. A Szövetség másik nagy kezdeményezé­se volt, hogy a székely földi fakitermelő szövetkezetek alakításával már a kisebbségi években megkezdte az önző, fiizsákmányoló, né­pünktől idegen érdekek kiküszöbölését. A székelység szövetkezeti formával maga vette kezébe saját fájának értékesítését és mári« nagyszerű eredményeket éri el. Eredmények a megszállás Idején A Szövetség munkájának a megszállás »vei­ben legnagyobb bizonyítéka az a 279 hitel. 130 tej és 33 gazdasági és ipari szövetkezet, amely a bécsi döntés pil'anatában hálózatá­hoz tartozott. Ma tc-bb mint 180 hitel, 140 tej és 35 egyéb tárgyu szövetkezet működik Északerdélvben a Szövetség keretében, mintegy százezer szövetkezővel. A felszabadulás után a kormányzat ínéUé- nyoita a Szövetség munkáját és ezért küíou rendelettel meghagyta önállóságát. Ma a Szö­vetség valamennyi erdélyi szövetkezet C6tics- intézménye. Az erdélyi magyar fogyasztási szövetkezetek központja az Erdélyrészi Han­gya. valamint a szász szövetkezetek központja a Raiffeisen és a román szövetkezetek köz­pontja a Plugarul, a Szövetség felügyelete alá tartoznak. ' A Szövetség és az Erdélyrészi Hangya közö­sen tartják fenn a szövetkezeti utánpótlás szempontjából felbecsülhetetlen és egész Ma. gyararszigon Erdélyben kezdeményezett is­kolaszövetkezetek szövetségét, melynek ke­retében 210 iskolában működő szövetkezet és mintegy 10 ezer iskolaszövetkező tarto­zik, A Hangya szövet kezetekkel együtt, ma Erdé'y- ben köze! ezer magyar szöve'kezet, mintegy háromszázezer szövetkezeti taggal működik. HZ agyar Kisemberek hitelellátása A felszabadulás után a Szövetség legfonto­sabb feladata a kormányzat olcsó hitelakciói­nak közvetítésével is a kisebbségi időset át­vészelt, régi, kipróbá l, érdemes szövetkeze­tek talpraálLitása. anyagi meger&itése volt. Ennek a munkának befejezése után megkezdte hálózatának kiépítését, bővítését olyan vidé­keken is ahol eddig nem tehette. A Szövetség most már teljesíteni tudja tel­jes mértékben hivatását: a magyar kisem­berek hitelellátásának megszervezését, a tejszövetkezetek pedig ma a közellátás szem­pontjából végeznek nagyértékü munkát A Szövetség vajtelepei és újonnan alapito-tt keményítőgyára is fontos közellátási feladato­kat teljesítenek. A Szövetség fejlődésére je'­Erő! Bethlen László beszámolója A Szövetség nemrégiben a Székelyföldön, Szilágyban és Szolnok-Dobokéban összesen 13 értekezletet tartott, melyen többszáz szövet­kezed kiküldött jelent meg, hogy megtárgyal­ja a napirenden 'evő fontos szövetkezeti kér­déseink ek Ilyen nagy találkozó lesz a Csíkszeredái köz. gyűlés is. melyen húsz nehéz év munkájáról ad számot dr gróf Bethlen László, a Szövetség elnöke. A Szövetség kitűnő vezetője komo'y Meghalt Mái hé Sándor kolozsi református esperes Magyar közéletünknek ismét egy derék harcosa távozott el sorainkból. Szombaton déleiött szirszéUiüdésben váratlanul meg­halt Máthé.Sándor esperes-lelkész, az er­délyi református egyházkerület igazgató- tanácsosa, az országos református zsinat tag ja, K<dozs vármegye közigazgatási bizottsá- gátnak tagja Ezelőtt 37 esztendővel állott be a sorba egy eldugott kis faluban, sze­gény református magyarok pásztoraid és Ördögke re sztur szegény népe nemsokára megértő testvért tisztelt a fiatal lelkipász­torban- A világháború lilán Kolozs község gyülekezete hívta meg lelkészéül és azóta törhetetlen buzgósággal vezette ennek a községnek nemcsak egyházi életét, de az ottani kas magyarság minden életkérdését. Közben a kolozsvári egyházmegye espere­sévé választotta, az egyházkerület pedig iga-zgutótanácsossá és zsinati taggá. Kojozs lemző, hogy á bécsi döntéskor 26 tisztviselő­vel dolgozott, ma tisztviselőinek száma 136. A Szövetség zárszámadásaiból néhány ér­dekes adatot olvashatunk, ezek közül az er­délyi kez szemponíjábó' talán legjelentősebb az erdélyi kisemberek megsegítésének szám­szerű adata. »A Szövetség 1942-ben az 1941, évinek kétszeresét, több minfi 19 ezer váltó- hifelt folyósított 9 és félmillió pengő éltek­ben. Ebből 17 és félezer váltó 5 mi liő 735 ezer pengő értékben mezőgazdák, mégpedig egé­szen kisemberek érdekét szolgálta A 19 ezer váltó közül 15 ezer 300 pengőn aluli volt. A több mint 9 mil'ió pengőből 7 millió pengő a hitelszövetkezetek, a többi a gazdasági szövet­kezetek utjárt jutott a kisemberek kezébe. munka jelentős eredményéről számolhat! be. A húsz év együttes mérlege nemcsak gazdasági vonalon, de magyar eredmények tekintetében is beszédes: Erdélyben — részben a kisebb­ségi kényszerűség folytán is — a szövetkezeti mozgalom közelebb jutott az eszmei szövet­kezéshez ameVnek igazi hivatása nem lehet más: a szövetkezet híd Jegyen a család és a nemzet közössége között, az egyén javát szol­gálva vármegye közigazgatási bizottságának hosz. szu évek óta tagja és élénk részt vett a vármegye dolgainak intézésében. Temetése Kcdozson lesz kedden délelőtt ]] órakor. Hogy kolozsvári barátai és tisz­telői is részt vehessenek a n'égtisztességen, kedden déle ott rendkívüli autóbuszjáratot állítottuk be. Reggel 8 órakor indul az- egyik és lü órakor a midik kocsi a föpostaépület háta mögül­Az erdélyi református egyházkerület és kolozsvári egyházmegye saját halottjának tekinti a hűséges munkást és kitartó veze­tő! és arra kér: a barátokat é> tisztelőket. hogy a koszorumegvá t<isi adományukat küldjék el a Miissolim-uh református lei­ké szi hivatalba, ahonnan azt a kolozsi hadbmoriuhak családtagjainak segélyezésé­re fogjak eljuttatni. HÁROM A KISLÁNY Klasszikus operettfe.'ujtás a Nemzeti Színházban Megszoktuk s magától értetődő, hogy a nagyoperákat — legtöbbször szövegköny­vük ellenőre — zenéjük tartja meg örök- fiatalon, de a kia-szikus operettekkel sem Vagyunk másképpen. Tréfáik az idők folya­mán megkoptak, színpadi technikájuk s poros. Hol tartunk az olyan eszközöktől, rnint a közönséghez Sző’ó ok „félre1? Ám mindezt feledteti, hangulatba ringat és per­cek aiait ellenallhatatianul rn ágává? ragad Schubert muzsikája. Az édesizi» dallamok, amelyeket Schubert gondoladalnak és nasz­ódi) ónak irt meg, beleszővé Tschöll-papu lányainak hamisítatlan bécsi történetébe, megveszik ma is a szivünket. Elnyühetetlen muzsika ez, mert érzelmektől telt, őszinte lélek beszéde. \ Három a kislány szombati felújítását meleg siker kísérte, de be keí'l vallanunk, hogy ez a ©iker nem könnyen született. Az első felvonásban akadtak egyenetlenségek. I u*bangosak voltak a h ázmestern&r és szomszédasszonyát alakító szereplők, Schu­bert barátainak szép kvartettjét pedig elfo- lényeskedték az. opareaegyüttesből átvezé­nyelt szereplők: mit sem törődtek a kar­mester s ennélfogva a zenekar által vett tempóval. Andrási Márton eltúlzott titkos­rendőrét lé kifogásoljuk. de ezektől elte­kintve. jó lendületű, hangulatos e’őadásba» volt részünk. Első helyen a Tschöli-csa.'ádról kell szo*- mink- Csóka József és Hegyi JJH tulzás- mentes, kitűnő színészi munkával alakítot­ták szerepüket. Másodikfft'vonásbeli kettő­süket. meg kellett ismételniük. Hegyi Lili szép hangja meg is érdemelte a forró tap­sokat. A bárom lánv szerepében Szende Bessy, Lőrincz Zsuzs* és Lehmann Lot ti lé­pett föl. Illuziótkeítő együttesükből Szende Bessy játszotta Médit. Ezúttal ismét ki keli emelnünk s/erepről-szerepre fej’ődő, egyre színesebb alakitókcpességét. Jól érvényesiÉt Lőrincz Zsuzsa szép altja s feltűnt első énekesszerepében Lehmann Lotti. Élveztük kellemes szoprán hangját s mozgásán meg_ látszott, hogy a balett egyik szólótáncosnöje. Krémer Manci temperamentumosán játszot­ta a féltékeny Grisit. A divattudósjtás nem kenyerünk, de ezúttal nem hagyhatjuk em- Illetlenül gyönvprü stilruháit. A Schubert szerepében fellépő Sikolya István kolozs­vári şzinpadon most érte el legnagyobb si­kerét- Kellemes, meleg tenorjával és kitűnő játékával hiteles formában állította elénk a gyámoltalan, de mélvenéi'ző zeneszerzőt- Kifogástalan alakítást nyújtott Hitről Pus- I'ds Béla is, az e egáns világfi, Schober báró szerepében Bakó József, Fehérpataky Ervin és Szdn^ti József magátólértcfődően megállta helyét. 1 árady Rudolf ugyancsak sikerre vitte kis szerepét. Jól Mész kodért be az együttesbe Rióra Jenő. Szentes Ferenc, Sebestyén Kálmán és Bereczky Magda. \ ha vttkar is jól szerepelt. Feltűnő tetszést váltott ki Bartns Irén köiinvcd- miivészi tánca­A vezénylésért Stcfanidrsz Józsefet, a rendezésért 1 itéz Tibort illet: dicséret. \ diszketeket \ arga Mátyás, a ruhákat Kecs­kemét hy Károly tervezte. VILLÁM IRDETÉSEK ELEGÁNSAN berendezett!, különbejácatn bú­torozott szobát keres ióifizető állandó lakó. Címekéi ,,Előre fizetek" jeligére a kiadóba kér. p. I'.GY jól menő vidéki tüszerüzler, más el­foglaltság miatt kiadó. Értekezni Kolozsvár, Radák-u. 2. sz. Vendéglőben. o • i $ ELEGÁNSAN bútorozott, különbé Grau» szobát, fürdőszobával é> teletontuszrdLrnl keres egyedülálló. magasrangu tiszrviveló Ajánlatokat; 9— a-1 g a 29— ~S. telelom/ámr 1 kérünk. ciiSü '\7 ELI iGENS Lkóoírsnő; ke.-*; t vtu selőnő S.rt. Istvan-uc 36 -38. Ajtó 2. ctij^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents