Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-12 / 82. szám

* \ 1943 április 12. ELLENZÉK A finn testvémemzetet ünnepelte vasárnap Kolozsvár A budapesti finn követ és a vendég finn újságírók látogatás Erdély fővárosában — Wuorimaa kövei magvar nyelven mondotta el meg­nyitó beszédét a K. M. D. Sz. finn estiénm ezért á kivált a mai időkben figyelemre­méltó teljesitmlnyért, amely értékes tanú­bizonysága a finn testvérek iránt táfdált őszinte és meleg baráti érzéseknek­Szírből hiiânoin az erdélyi magyar egye­temi ifjúságnál,:, hogy építő munkája a ma­gyar finn testi éri és kulturális kapcsola­tok elmélyítése terén minél több eredmény- nyeí járjon­A‘z ünnepséget ezennel megnyitom, fe­jezte be W uurimAa Icövet beszédét. Nagy tikéra volt ac ünnepi ettnek Hidy Franciska, a Nemzeti Színház tagja fékely Zoltán fordításában Sibelius Fekete rózsa, Szabédi László fordításában TovaszÁllt az én madárkám, majd Kiss fenő fordításá­ban Palmgren Májusi hajnal cimü dalait éne­kelte el Jodál Gábor zongorakiséretévcl, nagy tetszést aratva. Zsirai Miklós, budapesti egyetemi tanár Finn sors címen tartott - előadást. — A finn népnek is a legkeményebb és leghálátlanabb sors jutott osztályrészül — mondotta Zsirai professzor—.Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy északi testvéreink nagy eredményeket értek el a természet elle­ni harcban. A finn nép akarata Ietcperte a természet durcás erőit. De nagyobb bajt oko­zott nekik, hogy történelmük során iiol a nyugati, hol a déli szomszédjuk akart az ő földjükön vetni, vagy méginkább aratni. A professzor ezután néhány tanulságos helyzet­képvázlatot adott a finnségről. Óriási lakat­lan területeket telepitettek be a finnek, kor­szerű útrendszert építettek, uralmuk alá haj­tották a rengetegeket és az öblöket. E nagv távlatban a berendezkedés teljében nyugatról a svédek, délről pedig az oroszok törtek ra­juk, vetélkedésükben letiporva őket. Két év­századig folyt a finn törzsek egymástól való elszigetelődése és megfogyatkozása. A rom­lást pedig betetőzte, hogy a művelődés szálai is elszakadtak közöttük. A nyugati finneket a svédek téritették a keresztény hitre és von­ták be az európai kultúrkörbe, a délieket pe dig az oroszok használták fel hóditó céljaik eszközéül, Karjalából valóságos hadimühelvt teremtve. A svéd uralom' jót is hozott Finn­országra, a nyugati műveltséget és a polgária­sodig, ám ezzel a finn népi művelődés ki­bontakozását akadályozta meg. A finnség tehát busás árat fizetett a nyugai művelődés bástvájának szerepéért. Sokszor tört itt meg ugyanis Moszkva garázda lendülete. 1809-ben Suomi orosz zsákmány tárgya lett és 108 évei megpróbáltatás szakadt Finnországra. A Kalevala megjelenése után azonban úgy érezte magát a*finnség, mint a koldus, akiről kiderül, hogy királyfi, csak most ismert ma­gára, ragyogó önértékére. A Kalevala lett a finn nemzeti élet kovásza és a jövő ihletője. A benne kifejezett hagyományok jegyébej* áMta a helyét Finnország mindaddig, míg 1917. december 6-án lerázta négyszázéves bi­lincseit és a szabadság útjára lépett. Mikor egymást felkeressük, évezredes élmények zsi- bonganak lelkűnkben és elmondjuk egymás­nak, hogy mennyit harcoltunk az élethez va ló jogunkért, mekkora sulvt viseltünk el s mennvit gvarapodtak azok, akiknek védel­mében mi csak pusztultunk. Nem félünk azonban a jövőtől, amíg a mennyiség mellett a minőségnek is, a Góliátok mellett a Dávi ­doknak is lesz helyük — fejezte be beszédét Zsirai professzor, egv ősi finn nemzeti imád­ság finn- és magyarnyelvű elmondásában. A Kolozsvári Egvetemi Énekkar vegyeska ra Benedek Kálmán vezényletével Palmgren Tuutulaulu cimü szerzeményét adta elő finn nyelven, majd Pacius Finn dalát magyar nyelven. Versényi Ida, a Nemzeti Színház tagia kitünően adta elő Leino Eino A magya­rokhoz, Koskenniemi A szív és a halál cimü költeményét. Bán Aladár fordításában. Törők Erzsébet el5adómGvésznő Jodál Gábor zon­gorák iséretével négv keletfinnországi népdal átdolgozást adott elő óriási sikerrel, a közön­ség kitörő lelkesedéséről kisérve. Mator László, a Diákszövetség orvoskari elnöke az erdélyi magvar főiskolássá" finn-mozgalmát ismertet­te, majd névszeri vt felsorolva is köszönetét mondott mindazoknak, akik akár közvetle­nül, Kár közvetve mind finn, nr'od magvar részről, a tulajdonukban levő kiállítási rár- gyak áteiígedésével lehetőséget nyújtottak a kolozsvári Non kiállítás rendezésére és elő adásaikkal közreműködnek a magyar—finn kapcsolatok szorosabbra tüzesebén es nagykö­zönségünk előtt való megismertetéseken. A nagysikerű finn ünnepi esr a finn és ma­gvar Himnusz közös eléneklésévtl érr véget. Az ünnepi est után Kolozsvár városa adott estebédet a finn vendégek tiszteletére. akik gazdag élmén vekkel, az esti órákban vissza is utaztak Budapestre. 1 (sz.) Ksresünk megvételre könyveket, könyvtárakat. Cím: .. MÓRICZ ZKIGMOXD" könyvki adóval lalat és könyvkereskedés- Budapest, Vili., Bart>ss-u. 1. Hirdessen Erdély legelterjedtebb napilapjában, az Estil» J> r -­A nagy lelkesedéssel, éljenzéssel és tapssal többször megszakított megnyitó beszéd el­hangzása után a kiállítás rendezői, Major László és Szabó István bemutatták a kiállítás anyagát a megjelenteknek. Délben Wuorimaa követ és a finn lapszer­kesztők resztvettek a Központi Szálló étter­mében a Ferenc József Tudományegyetem ál ; tál tiszteletükre adott ebéden. Ezalkalommal Kovrig Béla dr. rektor mondott pohárköszön- tőt, amelyben meleg szeretettel köszöntötte Kolozsvár finn vendégeit, fejtegette a finn— magyar testvén kapcsolatok ápolásának szük­ségességét és jelén,tőségét, majd Kistó Ryti finn államelnök és Mannerheim tábornagy, a finn nép legendás szabadsághősének egészségé­re, Finnország felvirágozására és boldogula- ; sara ürítette poharát. I adta Finnország ragyogó példáját az 1939— | ' 40. évi téli hadjáratban, a bolsevízmus ellen. I Hónapokon át földrészek zengették a Kale : vala hősi époszának uj, fejezeteit, úgyhogy mi is büszkén ütöttünk dobogó keblünkre; ez a mi fajtánk, akitől harci erényeinket örö­költük. — A finn kis nép — folytatta Csekey professzor —, óriási szellem, technikai es anyagi erőfeszítéseinek bemutatója ez a kiál­lítás. Testvéri szeretettel üdvözlöm a magyar Karjala fővárosában Wuorimaa miniszter urat, a finn újságíró küldöttség tagjait és a kiállítást ezennel megnyitom. Csekev István ezután Kettunen Lauri pro­fesszort kérte fel beszédének tolmácsolására. A professzor finn nyelven ismételte el Cse- : kev István megnyitó beszédét. .. Wuorimaa finn követ ezt a tudomány is bebizonyította — meg­találhatjuk a kölcsönös megértés alapfel­tételét. A mai nap ünnepségei azt bizonyítják, hogy Erdély magyarsága is meg kívánja ismerni a finn testvérnemzetei és talán nem kell külön hangsúlyoznom, hogy ben­nünk, finnekben is él a vágy, hogy magyar testvéreinkhez lélekben minél közelebb ke­rülhessünk. Bo'dog vágyok, hogy kedves meghívá­suk révén megismerhettem Magyarország- nak ezt a szép részét is és szívből köszö­nöm a meleg fogadtatást ás szeretetteljes j vendéglátást­Jelenlevő honfitársaim nevében szintén j köszönetét mondok a szívélyes vendégsze- j reteté.rt és emelem poharamat a Kormányzó I Ur ŐfÖméltóságára, Magyarország és a ma- : gyár nemzet egészségére. ; Wuorimaa követ pohárköszöntőfét az í ebéden résztvevők lelkes éljenzéssé, fogad- ; iák­A rector magnaficus meleg szeretettől atha- , tot pohárköszöntőjére Wuorimaa követ a kö- j- vetkezőkben válaszolt: I — Rektor ur M'agniftcenciája! Szívből I jövő és szívhez szóló szavaiért fogadja ' mélységes hálám kifejezését. Mélyen tisztelt Uraim! Most kerültem i először abba a szerencsés helyzetbe, hogy [ ellátogathattam Kolozsvárra és különösen j nagy öröm számomra, hogy a finn sajtó . vezető személyiségeivel együtt jöhettem ide. 1 Örömmel tapasztalhatjuk, hogy a két ro- konnép legkülönbözőbb rétegei között is 1 egyre szilárdabbak lesznek a kapcsolatok. • Meggyőző bizonyítéka az egymás iránt ér~ ■ zett rokonszenvnek és megértésnek, hogy . nemcsak társadalmi érintkezés formájában, ! hanem a tudomány, irodalom és művészet 5 terén is mindjobban közeledünk egymás- ’■ hoz. Ha az elmúlt évezredekre visszatekmt. : ve arra gondolunk, hogy népeink eredeti- ’ leg egy törzshöz tartozunk — mint ahogyan Köröstő magyarsága díszkapuval fogadta a vendégeket fogadta, majd Tőkés Tibor református lel- j kész üdvözölte lelkes szavakkal a vendége- j két. A lelkész üdvözlő szavai után egy nép- \ viseletbe öltözött iskolásleány és egy óvódás- j leány köszöntötte a vendégeket. A fogadta- j tás után a vendégek Albert János községi bi- i ró házában uzsonnáztak, megizlelve a ma- j gyáros, frissen sült kürtőskalácsot. A falu í bírója körösfői háziszőttesekkel és művészi I értékű faragványokkal ajándékozta meg ven- j dégeit, akik Bazsó Péter gazda házának meg- ; látogatása után visszautaztak Kolozsvárra. ' A rendkivül barátságos és szivélycs hangu- l latban eltelt ebéd után Szász Ferenc dr. alis- [ pán vezetésével Wuorimaa követ és kísérete : néhány órás kirándulásra gépkocsikon Korös- > főre utazott. ; Körösfőn, ebben, az ősi településű magyar ■ jellegzetességekkel zsúfolt faluban hatalmas í díszkapu és fellobogózott házak fogadták a I testvéri finn nemzet budapesti követét, va­■ lamint finn és magyar kíséretét. Fogadásukra j gyönyörű ősi népviseletében kivonult az egész I falu. A követet és kiséretét dörgő éljenzés "Két Folcoii ivanzd dzonof szGflcíffti siksim rátával áthidalja a nagy KOLOZSVÁR, április 12. A nyelvben fajtában, rökonlélékben és hányatott törté neti sorsában ideiünk sokban azonos fim testvérnemzet sajtó és szellemi életének ve zető személyiségei látogattak el néhány nappal ezelőtt Magyarországra. Ma, amikoi közös arc vonalban ál'unk a minket külön- külön nem egyszer fény égetett és nem egy­szer tragédiánkat okozó keleti veszedelem­mel szemben, különös jelentőséget nyer e: a látogatás■ Bizonysága annak, hogyha a: őshazából való elszakadásunk óta volt is történelmünkben olyan korszak, amikor nemzeti testvériségünk tudata nem is éli oly élénken a lelkekben mint ma, elkövet* kezett qz az*idöszak is, amikor áthidalva a népeinket elválasztó nagy tért, testvéri kap­csolataink ápolása ismét gyümölcsözőén került áz előtérbe. Egymás történelmének, sorsának és művelődési vívmányainak meg­ismerése pedig közelebb visz a jövendő bé­kés fejlődéséhez­A finn lapszerkesztők és újságírók cso­portja Aarne Wuorimaa budapesti fmn rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter és Ragndr Numelin külügyi sártó- főnök, valamint Unó Hannula volt kul­tuszminiszter vezetésével vasárnap ú kora reggeli órákban Walter Emil dr. követségi tanácsos, helyettes külügyi sajtófőnök. Il­lés lllyasevics Miklós dr. miniszteri titkár, Bede 1 van dr. követségi tanácsos, Miklós József, a hosszú évek óta Finnországban élő magyar iró és Gaskó Dezső dr., p Ma­gyar-Finn Társaság alelnökinek kiké re! é­l.en érkeztek meg Kolozsvárra, a magyar Karjala fővárosába■ Ünnepélyes fogadtatás a pályaudvaron A finn nemzet küldötteit, szeretve várt vendégeinket a pályaudvaron ínczédy-Joks- vian Ödön főispán, Keledy Tibor polgármes­ter, Katona Lajos városi tanácsnok, Csekey István Egyetemi tanár, Mártonyi jános egye­temi tanar, a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége tanárelmöke, Kakas István, a Diákszövetség elnöke, Major László, a Diák­szövetség orvoskari elnöke, a finn napok egyik rendezője és Takácsy Miklós, a Diák- szövetség külügyi vezetője fogadta. A vendé­geiét először Ínczédy-Joksman Ödön főispán a >áros es a vármegye, majd Mártonyi János egyetemi tanár, a Diákszövetség tatiárelnoke üdvözölte keresetlen, szívből jövő szavakkal. A Központi Szálló éttermében elfogyasztott közös reggeli után Kolozsvár finn vendégei Keledy Tibor polgármester vezetésével meg­tekintették Mátyás király szülőházát, a fe- rencrendiek kolostorában a refektóriumot, ahol egykor az erdélyi országgyűléseket is tarrották, a sétatéren nemrégiben felépült Műcsarnokot és a Horthy Miklós egvetemi .sportkertet. A sportkert lövöldéjében Előkelő vendégeink közül Kettunen Lauri .budapesti egvetemi tanár, Aho és Eino Kilpi főszer­kesztők maguk is célbalőttek a kitűnő ma­gyar leventepuskákkal. ; 1 Ezekután a vendégek a belvárosi reformá­tus templomot, a Bethlen-bástyát és az ősi Kolozsvár falmaradványait tekintették meg. A finn kiállítás Délelőtt 11 órakor a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége által az egyetemi könyv­tár kiállítási termében rendezett Finn-Kiállí­ts s megnyitására érkeztek meg Wuorimaa kö- vet vezetésével a finn vendégek. A követet es kíséretet a könyvtár igazgatói szobájá­ban, Kovrig Béla egyetemi tanár, Rector Mag- mficus fogadta az egyetem tanárainak kül­döttsége élén. A kiállítást, amely számos képpel, grafi­konnal, könyvvel és nagyértekü műtárgyak­kal szemlélteti Finnország népi, gazdasági, ipari, kereskedelmi és szövetkezeti életét, nép- és közoktatását, ifjúsági mozgalmait, hadsere­gét. a Lotta-szervezetct, a finn művészetet, irodalmat és a finn—magyar kapcsolatokat, Csekey István dr. egyetemi tanár nyitotta’ meg. , , , Or. Csekey István megnyitó bestédé — Egy évszázaddal ezelőtt nyelvészeink a török—-ugor vonalon szerették volna icveset- ni harci erényeinket, de,most-kiderült, hogy a legvitézebb nép a fimv— mondotta Csekev István —-. Suominak egy nagy fia mondotta egyszer: ,,Ha a finn szabadság elvéQj, ez azt elemi, hogy már egyetlen finn férfi sem maradt életben". Ennek a közösségi érzésnek Este 6 órakor a Mátyás Király Diákházban Finn Ünnepi Estet rendezett a Diákszövetség. Ezalkalommal a Kolozsvári Egyetemi Zene­kar Kolonits Barna dr. vezényletével Sibelius Finlandia cimü szimfonikus költeményét adta elő, majd Kovrig Béla Rector Magnificus mondott üdvözlő beszédet. — Testvérnemzetünk Követe, Wuorimaa Miniszter Ur. Kedves finn Vendégeink, Höl­gyeim és' Uraim! Végtelen erdők, zugó feny­vesek, egészséges társadalmi berendezkedés, dacos helytállás a haza szabadságáért és füg­getlenségéért; ez Suomi — mondotta Kovrig Béla rektor —. Végtelen búzamezők, történ :1 • met hordozó folyók, örökös véráld-ozat az állam függetlenségéért: ez Magyarorszás. ... Kct rokon nemzet azonos szellemi alkatá­val áthidal ia a naev tár:cilsávnt. és imn tart­; fa politikában, művészetben és irodalom­ban a rokonság tudatát, annak a tudatát, hogy mi finnek és magyarok egyek va­gyunk! Egyek vagyunk a krisztianizmus védelmében, a humanitás akarásában és szellemi Európa védelmében. Mélyen át­érti ezt Finnország és az a férfi, aki nem­régen járt nálunk és aki mint a klassziha- iilológia professzora, ma mint miniszterel­nök irányítja a jinnség sorsát. * , Ez a férfi Lmkomies miniszterelnök. Jelkép ez számunkra és jelkép Európa számára is. Egyek vagyunk azonban — folytatta beszé­dét Kovrig rektor — népi, faji öntud ttunk vé­delmében és minden pogánv imperializmus el­leni dacos helytállásunkban. Az egységnek és helytállásnak ebben a reményében köszöntőm önt Követ Ur, azzal a megbecsüléssel, amely e hős nemzet minden fiát megilleti. __^ „A rokoni és kulturális kapcsolatot ü mindjobban kiépülnek!" 1 A hatalmas éljenzéssel és tapssal fogadott rektori beszédre a finni követ mondotta el magyarnyelvű megnyitó besziédét. — Mélyen tisztelt Hölgyeiül és Uraim! Kedves magyar testvéreim<t! Épjyen a kö­zelmúltban, a Magyar Nemzeti Diákszövet­ség finn ünnepi estjén tapasztalhattam a budapesti egyetemi if júság Finnország iránt érzett rokoni szereidének megnyilvánu­lását. Ma újra alkui mám nyílik, h ogij a kolozs­vári egyetem hallgatóit is üdvözölhessem, mint Finnország hivatalos múgyaţojrjszúgj képviselője. Nagy örömmel állapilom meg hogy a rokoni és kulturális kapcsolatok ' Magyarország és Finnország közöl mind­jobban Idepicnck, háJa különösen a ma­gyar tanulóifjúság önzetlen munlcásságá- tiak. Csak a kölcsönös megismerés minden i téren eredményezheti a kölcsönös megbe­csülést és megértést. Szilárd meggyőződésem, hogy á finn ki­állítás szintén jelentős lépés a kitűzött cél felé és ezért meleg köszönetét mondok a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének G kolozsvári finn-napok megrendezéséért,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents