Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-06 / 77. szám
1 1 H 4 3 ápHHl & £L&EN2£K A. japáni árunak a világpiacon való legyez- betet len versenyét, a z olcsó japáni munkabérek okozzák. A japánt kötőszövő munkás egyha- todrészével beéri annak, amil az amerikai munkás kap és egyharmadávla annak, amit az angol munkásnak fizetnek. Japánban a mun- káskérdés ma- körülbelül azon a fokon all, mint Európában a gyáripar kiíéjlődésének kezdeteit: a munkásságnak nincs szervezkedési szabadsága s a hivatalos gazdaságpolitika felfogása az, hogy az alacsony munkabér /egyetemes közgazdasági érdek, mert ez a feltétele az árukivitelnek és a belső iparosodásnak. Ez a felfogás Európában szintén nem újdonság: a merkantilízmusnak, a tizennyolcadik század második felének éppen ez volt a felfogása. A lényeg azonban nem az, hogy ebben a iel- fogásban a japáni kormány teljesen egyetért nemcsak a japáni tőkéssel, ami nem lenne meglepő, de a munkással is, ami európai szemmel nézve már egyenesen érthetetlen. Pedig az angol gyáripar kiküldöttei csak a harmincas évek első felében, a gazdasági világválság évei alatt vizsgálták meg a japáni gazdasági szervezeteket és azt állapítottak meg, hogy Japánban a munkásságnak nincs ugyan szervezkedési szabadsága és a sztrájk szigorúan tilos, de nem is kíván ilyesmit és sorsával teljesen megelégedetten él. Így már aztán egészen titokzatossá1 válik a japáni munkabérszint az európai néző számára, aminek. szeretné a- magyarázatát megtalálni. Paul Arndt', német közgazda, aki 6okat foglalkozott a Kelet gazdasági problémáival, ezt. a titkot azzal magyarázza, hogy bár 1868 óta Japánban sincs többé hivatalosan hübérrend- szer és ott is kialakult a kapitalizmus, ez csak külsőségeiben hasonlít ahhoz, amit Európában és Amerikában s általában a fehér ember körzetében értünk e rendszer alatt. A japán kapitalizmus lényegét a változatlan ja- páni lélek és japáni gondolkodás adja meg, antelv e rendszernek csak a külsőségeit vette át, önmaga pedig egy általában nem módosul! meg. TJeeMen a husidé szettem Európában a nemesség régi hatalmának megtörése egyúttal a> polgári rend felemelkedését hozta meg s a jogegyenlőség gyakorlatilag azt jelentette, hogy a régi nemesség helyét uj gazdagok foglalták el. Az uj gazdasági rendben a nemességnek semmiféle komoly szerepe nem kínálkozott és nem is maradt Japánban sincs 1868 óta hűbériség, de ott az átalakulása úgy ment végbe, mintha pl. a francia forradalom alatt a nemesség két rendjének sikerült volna a gereskedetem és ipar teljesen újonnan kialakuló területét a maga számára biztosítania. Átalakulás csak a nemesség két rendje között következett be: az aisórendü nemesség nagyobb hatalomra telt szert a főnemességgei szemben,, de a nemesség két rendje, amely eddig csak a földbirtokot tartotta kezében, hatalmát kiterjesztette az egész iparra és kereskedelemre, közleká*Msre, httelszervezetne. A régi ,,rizsjáradéknak'' pénzben való megváltása sok nemesnek tőkét adott a kezébe és ezek azt arra használták fel, hogy gyárcsokká. bankárokká, részvényesekké, tőkésekké legyenek. A nemesség benyomult a kereskedelembe és a saját maga akaratát kényszeritette rá. A nép azonban tökéletesen befolyás nélkül maradt mind a mai napig Az európai mintára egybehívott parlamentnek nincsenek jogai, » ha szembekerül a nemességgel, akkor feloszthatják. Való igaz, hogy a japánok vasutakat építettek és gőzhajókat, gyárakat, hitelszervezeíet és pénzt teremtettek s nem utolsó sorban nagyon modem fegyvereket is gyártottak. Mindez azonban nem lényeges, hanem csal; a forma: a régi nemesi szellem teljesen változatlan maradt és ennek a szellemnek a parancsa az, hogy az egész japáni népet ma is a hazáért és a császárért való önfeláldozás szelleme hatja át és ez a gazdasági életnek is egyetlenegy törvénye. Az ősi nemesi törvény, a „busidó" azt jelenti, hogy a hazáért és a császárért, akii a legfelsőbb ur, semmiféle áldozat sem tulnagy egyetlenegy japánürak sem, — sem nemesnek, sem gyárosnak, sem földművesnek! vagy munkásnak. S a japáni gazdasági rend lényege az, hogy ott ma is a harcosok rendje a legelső rend. S a japáni nein önmagáért dolgozik, hanem az egész nemzetért. S az olcsó japáni árunak ez a széliem a titka és a .magyarázata. A szamu&á { Ufóét esség# A harcosok rendje előtt. Japánban ma is mindenki meghajlik és egyáltalában nem véletlen. hogy éppen ^belőlük lett a modern gazdasági élet vállalkozóinak, rétege. Ellenkezően: ha a haza érdeke azt kivánja, hogy most gyárakban, kereskedelmi és hajózási vállalatokban kell szolgálni, akkor a nemesnek, a szamurájnak az volt a feladata, hogy ezt vállalja Nipponna.k arra volt szüksége, hogy iparosodjék és akkor a szamurájnak vállalnia kellett, hogy ennek az iparosodásnak úttörője és végrehajtója, vállalkozója legyen. Japán olyan, mint egyetlenegy nagy család és minden vállalatot olyan közösségi szellem hat benne át, amilyenre Európában nincs példa. Ez a magyarázata annak is, hogy az államnak mindenféle vállalkozás terén olyan nagyon nagy része van. Az állami monopóliumok Európában aránylag csak nagyon későn jelentkeztek. Japánban ellenben ae egész gazdasági életet elsősorban jellemzik. Terrnés7.etes, hogy az uj rendnek a társaiéi élnék meg. A rendek ma már nem válnak dalmi formák terén is bizonyos változások el egymástól olyan mereven, a szabad pálya- választásnak némi nyomai ma már Japánban megvannak, de azért a japáni szerzők han- 'Ztatják, hogy ott rca is minden ifjúnak előre ki van szabva az útja. Az. egyén igényei nagyon alacsonyak; élelmiszerek, lakás, ruházat nemcsak a munkásságnál, de minden ţâisada Imi rétegben igen alacsonyak és szerények s az igénytelenségből elsősorban a tőkés cd példát a népnek. így történt, hogy ba Euró pában a teljesítménnyel a bérek is lépést tartottak, Japánban a bérek a szükségletekhez igazodtak. Ez pedig azt jelenti, hogy miután mindenkinek elég az, te,mii keres, a többlet mind az államnak, a közösségnek jut. Ebből telnek ki a hadihajók és a háborúk, ebből a kiviteli áruk piachódi tó ereje, ebből a gyárak, a tőke, a modern közlekedés eszközei és mindazok, ami Japán nagyságához szükséges. A régi ..rizsjáradék1' helyét uj járadékok foglalták el, amelyek a modern gazdasági élethez igazodnak s az adózás és a többi módozatok gondoskodnak arról, hogy lüiöülegeit a töké« ' m az államnak adja át. Európában a nierkaníiUzrouíi idején a gazdaságpolitika az „áldásos szegénység" védelmezője voii, mort azt tartották, hogy a munkás- nem dolgoznék eleget, ha nem vqlna szegény. Japánban ma ugyanezen az álláspontot) vannak, de a többlet nem a tőkésé, banem az át lamé. A bérek nemcsak a munkásokra nézve alacsonyak — csak egye® hadifon.tosságu iparágakban engedélyeztek magasabb arákat —, hanem a tisztviselőkre nézve is, akiknek helyzete semmivel sem jobb a munkásságénál. S miután az őstermelés népe mindig elég munkaerőt ludott átadni a városoknak, a bérszint nemhogy emelkedett volna az Iparosodás folytán, hanem még nem /egyszer csökkent is. Nemrég még általános 6Zokiás volt, hogy a szülők eladták a fiatal lányokat a városoknak az évek sorára. De ennek a rabszolgaságnak a kormány újabban véget vetett és más szóiéi á 1 is védelmi intézkedéseket is bevezetett, így csak legújabban került sor a fiatalkorúak védelméte és a munkaidő megszabására. fttindcnl a Uazáéd Sehol a világon nem folyik olyan ü ternii munka, mint Japánban, mondják egyes éutopái szerzők és sehol olyan általánosságban nem hanyagolják el az életszint emelésének kérdéseit, mint itt.. A munkás életszinljét az őstermelő munkásság színvonala adja meg, ami nagyon alacsony. Semmi más nem fontos, csak az, hogy a nyersanyagárak emelkedése ne befolyásolja a lapá.ni áruk versenyképességét a világpiacon, amihez az kell, hogy az életszint, ne változzék). Már most az a kérdés, hogy vájjon ha ez a mai japáni gazdasági rend megfelel annak az európai szellemnek, amely másfél évszázaddal ezelőtt ért itt véget, a növekvő termelés nem fog-e Japánban is átvezetni az egyéni utilita- rizmusnak abba a korszakába, amely még itt a mulr századot és ennek a századnak az elejét töltötte be s amely a kapitalista berendezkedésű államokban most védekezik az újonnan öntudatra ébredő közösségi eze! lem támadásai ellen? Az 1868. évi japáni fordulat csak egy évvel következett be később, mint nálunk; a kiegyezés, amely bennünket az osztrák gyarmat állapotából részben felszabadítva, végre módot adott nekünk arra, hogy saját nemzeti elgondolásaink szerint rendezkedhessünk be. Japán lélekszáma ezelőtt másfél évszázadon keresztül mindig változatlan volt, a népszámlálások állandóan 28 millió lélekről számoltak be — s hogy ezt a szintet megtarthassák. a gyermekáldás megelőzésének kegyetlen módjait rendszeres gyeroekirtissal egészítették ki —, azóta azonban a lélekszám megháromszorozódott, holott nálunk a kétszeresét sem érte el az 1869. évinek A japáni felfogás tehát eredményesebbnek bizonyult a mienknél, amely a nemesi jogokkal együtt a a nemesi kötelezettségeket is elvetette és a minél szabadabb tőkés szellemet igyekezett kifejleszteni. itt van a megháromszorozódott létekszámban és számára ez elég nyereség. Európa, a fehér faj maga is uj utakat keres a rideg kapitalizmus nen cl szeréből kifelé, s az egyén legnagyobb előnye helyett a nemzet legnagyobb erejének feltételeit igyekszik megépíteni. Ezzel talán visszakanyarodik abhoz a szellemhez, melyei Japán mutat neki, s ha ez igy van, akkor az is elképzelhető, hogy Japán, mink aki legkésőbben kezdte a modern gazdasági é'etre való áttérését, megtakarítja a nemzeti erőt romboló rideg kapitalizmus korszakát. Ez a háború e tekintetben nagyon sok tanulságot hozhat. Egyelőre az árak Japánban is úgy emelkednek, mint akárhol másutt s ennek feltétlenül a munkabérek átértékelését is magával kell hoznia. Ha a japáni élet- szint a háború folytán sem fog változni, ez Európa számára olyan tanulságot foglal maid magában, hogy ezzel számolnia is ke'L S ha a múlt század végén a japánok Európáié' tanulták meg a gazdasági élet győzelmes technikáját, akkor most Európának majd el kel! mennie a Keletre, hogy a gazdasági éle^ győzelmes szellemét igyekezzék elsajátítani. (Stud.) (mm) Természetes határaink és ftfildetésfinfe védelmére vontunk kardot — iefenlefts ki Kifliaţ HHfclés miniszterelnök a Resio del Car iao runnkatárs nak RÓMA, ápnlis 6. (MTI.) A Resto de! Car- lino vezető helyen közli Cuchettinek a Kál- lay Miklós miniszterelnökkel és külügymi- niszterrei a közelmúltban Budapesten ío’yta- tott beszélgetését. A beszélgetés folyamin az újságíró rátért arra a küzdelemre, amelyet Magyarország barátaival karöltve folytat a bolsevizmus ellen. A miniszterelnök — írja az olasz újságíró — válaszában kifejtette előtte, hogy a rövid, de szenvedésekkel teljes bolsevikí rémuralom, amelyet Magyarország 1919-ben elszenvedett, megmutatta, hogy milyen rettenetes következménnyel járna Európa bo'sevi- zálása. Éppen ezért Magyarország maga is megtett mindent, hogy a bolsevizmusnak Európából való eltávolítását elősegítse. A belpolitikát illetően arra a kérdésre, hogy vájjon Magyarországon gondolnak-e valamilyen korporativ csoportra és hogy mi a miniszterelnök álláspontja a mezőgazda. ígi reformokkal kapcsolatban, Kállay Miklós azt válaszolta, hogy olyan rendkívüli időben, mint a mai, nehéz reformokat megvalósítani. Ez tern;é- szetcsen nem jelenti azt, hogy a magyar kormány nem készül már most elő a háború utáni feladatokra, de a reformoknak a tere a háború utáni körülményektől függ: A mezőgazdasági reformokat illetően — folytatta a miniszterelnök — tisztában vagyunk azzal, hogy ezen a téren még sok termivaló van. Tévednek azok, akik azt hiszik, hogy a nagybirtokok egyszerű felosztása már magá- banvéve elegendő a mezőgazdasággal kapcsolatos összes gazdasági és szociális kérdések megoldására. Ez a felosztás nem old meg semmit, mert a jelenlegi helyzetben a termelési és szociális viszonyoknak egyaránt rosz- szabbodását jelentené. Végül kijelentette a miniszterelnök, hogy Olaszország és Magyarország tüstént válaszol arra, hogy csak természetes határainak és természetes küldetésüknek védelmében vontak kardot. Az arcvonalon hősiesen harcoló katonáink — mondotta Kállay Miklós miniszterelnök — ugyanazért a felséges Fax Romanaért küzdenek, mint a római légiok. — Római földön élünk mi, magyarok: ezer év óta hívek vagyunk a humanisztikus hagyományokhoz, amelyek mozgató erőit jelentik ma is életünknek. Magyarország továbbra is előőrse marad a latin gondolatnak Európának keleti végein, ahol már ezer év óta Róma ősi őrszeme volt. Közellátási tájékoztató KOLOZSVÁR, április 6. 1943 április 5-től 11-ig terjedő hétre a husjegy 3 darab 1-as számú szelvényére a »mészárosok 13 dikg. marhahúst és borjúhúst szolgálhatnak ki, legfeljebb 25 százalék csonttal. Ugyancsak 3 drb. 1-es számú szelvényre 25 dkg. csontolt hentesáru, vagy 20 dkg. fősajt, májas és véres- hurka, vagy 15 dkg. egyéb sz.itdilisből készült hentesáru szolgáltatható ki. Ugyanezen a héten a ponttal megjelölt 3 darab egyesszámu szelvényre 12 dikg. csontos sertéshúst szoií- gáltatnak ki feliratkozott vevőiknek az 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26, 27, 2-8, 29, 30, 31, 32, 33, 34, 35 és 36 számú mészáros és hentesüzletek. Marhahúst és hentesárut egész héten kivétel nélkül minden mészáros- üzlet árusít, kivéve a pénteki napot:, mely továbbra is hústalan nap marad. A zsír jegy egyes szelvényei csak a rajtuk feltüntetett határidő, illetőleg héten használhatók fel, tehát a vendéglátó ipari üzemek váltójegyre csak az érvényes heti zsirjegyet válthatják át. Tekintettel arra, hogy a március 29-től április 4-ig terjedő hétre a fogyasztók özön ség még- a régi ellátási lapokra kapta meg zsirfej adagját., az 1. szánni zs'irjegyszelvény érvényét veszti és arra a mészárosok é.s hentesek zsírt nem adnak. A folyamatban levő hétre zsirfejadagot a 2-ős szá- m” szelvényre lehet megvásárolni. Cgyetom Mozgóban U19 (háríts Soger egyetlen filmje ez évadban : Szerelmi vihari Csak 16 éven felülieknek! I Ciano és cnaHdja kihallgatáson a pápánál RÓMA, április 6. (MTI ) XIÍ. Pius pápa kiilöukihallgatáéon fogadta Ciano gróf szentszék) ó'asz nagykövetet és feleségét, 1 valamint három gyermekét. A Szentatya. I szívélyesen elbeszélgetett a Ciano-család. I tagjaival, majd Ciano Edda grófnőnek és a gyermekeknek rózsafüzért ajándékozott. Vitéz Béldy Alajosnál tett I látogatást Scheel birodalmi diákvezér BUDAPEST, április 6- Scheel birodalmi diákvezér és kísérete hétfőn délelőtt a Pázmány Péter Tudományegyetem és a Műegyetem rektorainál tett tisztelgő látogatást. A látogatás után vitéz fíéldy Alajos- uál, az ifjúság országos vezetőjéné’1 jelent meg, ahol több mint fél óráig tartózkodott. Az ifjúság országos vezetője ismertette a ieventeszervezetet-. Ezután vitéz Tárczaif Feticides Román miniszteri osztályfőnöknél tettek látogatást. Dériben a német követ adott tiszteletükre ebédet. Öt órakor a testnevelési főiskolán sportbemutatón vet_ tek részt, majd az ifjúság honvédé mi nevelésének és a testnevelésnek országos vezetője fogadást rendezett a német vendégek tiszteletére (MTI.) Ü'ést tart április 1Z-án a képviselőház BUDAPEST, április 6- A képviselőház április 12-én, hétfőn délelőtt 12 órakor további teendők iránti intézkedés eé-ljából ii'ést tart. (MTI.) Az angol postaügyi miniszter közli: „A levelek nem érkeztek meg.. GENF, április 6. (MTI ) A Német Távirati Iroda» közli; Mint Londonból jelentik, a Times szerint az angol postaügyi miniszter közölte, bogy szeptember 4 és 10 között Angliában feladott levelek és nyomtatványok ellenséges hadműveletek következtében nem érkeztek meg Indiába és Venezuelába.- Hasonlóképpen nem érték <1 céljukat a szeptember 11 és 25 között DéL A meri kaira irányított szál itjnányok sem Nyilatkozat Több oldalról tudomásomra jutott, hogy egyének nevemre való hívatkoeássál árulnak tejet', Tekintettel arra. hogy a törvényes intézkedések betartása miatt súlyosan ráfizettem és a végrehajtó személyek iizelme.it ellenőrizni nem tudtam, 1942 június l-én felhagytam mindennemű tej6zálitással Tejemet azóta egy tételbe*» adom el a tejgyüjtőnek és ezért mindennemfe nevemre való hivatkozás hazugság. Br. Atz-él Ede ■' MEGHÍVÓ. A kolozsvári Unitárius Nők Szövetsége 1941 április hó 19-én, hétfőn délután 4 órai kezdettel a Kossuth Lajos-utca 7. I. e. alatti termében évi rendé, közgyülé'ét tartja, melyre az érdeklődőket szívesen latja az Elnökség. Tárgysorozat- 1 Ima. 1 Flnöki megnyitó. 3 Emlékezés orv, Csifó Salamon- né elhunyt elnöknőre. 4 Titkári beszámoló, ţ Pénztári jelentések. 6 Llixikválasztáv - Esetleges indítványok. 8 Bezáró.
