Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-05 / 76. szám
1943 április 5. E I* LE N 21K s ÖRÖK A MAGYAR A Siratóének Magyarországnak a tatárok által történt íeldulásaról c. 62 szakaszos latinnyelvü éneket 1242- ben irta egy Ismeretlen magyar szerzetes. Először Marczali Henrik közölte le a Történeti Tár 1878. évf. ere-, detibem Hegedűs István kiváló toidi- tásában magyarul Is megjelent az Irodalomtörténet 1913. 11. K. remeg „nyolc századoknak vérzi vutar- jaj;‘~n; szól azzal a bizfos tudattak hogy in ind'5 a báláit a feltámadás követi: a húsvéti ha jnalhafc>adás•S u panaszdal utolsó szakaszaiban himnusszá magasztosul. Himnusz a magyar nemzet viharos századaiból. S milyen csodálatom a magyar l^ek arca, a magyar lélek »zava, mely hatszáz év múlva is úgy zsolozemázik és rneaculpázik, mint láng- Iclkii elődje; Mentsd meg mi magyar hazánkat, Közepéből nyomarának. Lásd, a tatár iiz', nyomja, Vedd őt égi oltalmadba Szent irgalmad védje meg! Isten hall meg szent imánkat Űzd a vészt el, szép hazán Icát Hagyd örülni, eleget sirt, Sok sebére hints te gyógyírt, Népnek, mely még meg maradt. így csendül egybe a lelkűk, igy fonódik egybe a gondolatuk s így száll! az örök magyar himnusz az Isten trónusa felé a magyar költő ajkáról, aki a végtelen időben az örök magyarnak hamisitat.an képlete. 'S A Sirató ének kétségtelen, nem művészt érték, hanem nemzeti kincs. A Mária-Sira- lom és a Halotti Beszéd tisztán vallásos tárgyú, latinból fordított nyelvemlékek. A Sirató énekünknek, mely megelőzte ezeket, fel becsül be tét ín értéke, hogy amikor a vallásos gondolat töltött el mindent, a nem- I zeti gondolat körüli sorsproblémáknak: a . magyar bűntudatnak, a magyar rokontalan- súgnak, a megbiinhödte már e nép goudo- I latának adta első kifejezését. Ezért érthe3 r. áraz, zsíros, szép Jós, j a ta násos arcbőrét s'aksze'üen helyrehozza az 00 ILLA ff kozmetika. Tulajdo. o : M. Pásm any M >ra, Mátyás király-t r 27. szí n. í. emelet Hormonom, vitamlnos pakolás ><s és ráncba anitás 1 — Estélyi és színpadi egvéni kikés itések. Uj tanít vány kiképzés! tet őn, hogy a mai „átértékelő irodalom- szemlélet'* sem jutott cl oda, hogy ezt a nemzeti kincsünket napfényre hozza, l.a- tinnyelviiségéből származó hátránya intő - sz,e eltörpül fenti értékei mUb'tt s Hegedűs István kitűnő és élvezetes fordítása, mely még nehezen közelíthető meg, teljes hűségben adja vissza az eredetit. A 700 éves énekben, majdnem minden benne van, amit prófétáink ezután elmondottak a magyar soriról. S ina, amikor nem láthatunk a jövőbe, hallgassuk meg nemzeti apostolaink szavát; lépjünk az önismeret útjára, ismerjük meg önmagunkat, mérjük *e értékeinket, leliá- tozzuk vagyonúnkat. Meglátjuk, hogy nem vagyunk kevesebbek egy nemzetnél sem! így közeledjünk a XIII. századi Magyar Szerzetes munkája felé, mely iaíáa még a mondák világában élő magyarságnak történeti és nemzeti bölcsességét vetíti a jövő felé. /. J súlyozta, hogy az intézet nevében szereplő „tudományos“ jelző nem üres szó, hanem az alkotói munkában való együttműködés kifejezője. Végül Ernst Hackel, a budapesti intézet nyelvtani szakosztályának vezetője beszélt. A beszédét néhány német mondat után meglepő nyelvtudással magyarul folytató Hackel tanár kifejezést adott annak az óha- teára. jának, hogy az uj kolozsvári intézet munkás otthona lesz a magyar—német együttműködésnek különösen most, amikor fiaink nemcsak a keleti barbárság elleni harcban küzdenek közösen, hanem az eljövendő bekeben is együtt kívánnak dolgozni. A mi német intézetünk ezért ne csak a tanítás célját szolgálja, hanem erősítse a tudományos együttműködést is, mint az eljövendő béxe közös erővel való kivívásának szimbólumát — fejezte be beszédét Ernst Hackel. A megnyitó ünnepség ezután a magyar és német himnusz el- énekíésével ért véget. A megnyitó ünnepségen résztvevők ezután átvonultak az intézet Jókai-utcai otthonába A fascistei adllcia vezérkari főnöke a bolsevista kegyetlenkedésekről KÓMA, április 5. (MTI.) Galbiati onalról vis-z- beszédet t.atta, hogy a bolsevista kegyetlenkedések, amelyeknek tamii voltak, még jobban megerősítették bennük a fasiszta, hitet és elszánt akaratot a ségső győzelem ki vívására. Kölcsey előtt maidnem hat századdal, Széchenyi és Ady előtt a magyarság bűneiben látta a hajt; Te irántad vétkezőnk mind, Mind atyáink, mind testvéreink, Bajunk nőtt és sokasidva. Terhe szakadt a nyakunkba, Szomorúság éjjelén. Más helyen: Nem csoda, hogy legyőzettek, S mind. annyian halálnak esteit, Mert az ifja, mert a véne, Megromolva erkölcsébe1. Csak a bűn után szalad. Durvák, törvény- és esküszegők, „pottány Epikur követők“, fennhéjázok, c,if- rálkodok voltak. A hit, reménység és szeretet kiveszett a magyarból — és Isten nem hagyta büntetés nélkül, elküidötte a „fla* ge'lum popolorumot". hogy végigsujtson a bűnben vonagló magyarságon. „Egyedül vagyunk“ nem Széchenyi mondotta először, sem Zrínyi, hanem az is. meretlen szerztes, akinek munkáját nagyon kevés XX- századi magvar ismeri. (A felelősség teljes súlyával irodalomtanításunkat terheli.) Elsőnek érezte meg azt. hogy itt a Kárpátok medencéjében, hol világok sze íemi és imperiá-Uta érdekei ütköznek ö öze, (ha ezt igy nem is tudhatta) társta- lanul ég árván állunk, mint a magányos fenyő. KOLOZSVĂR, április y. (Az Ellenzék munkatársától.) A budapesti Német Tudományos Intézet kolozsvári fiókintézetének ünnepélyes megnyitása szombaton délután zajlott le nagy közönség részvételével a Mátyás Király Diákház nagytermében. Az ünnepséget Lukhaub Gyula egyetemi tanár, mint a Ferenc József Tudományegyetem rektorának képviselője nyitotta meg. A professzor örömét hangoztatta, hogy a Német Akadémia fiókintézetének felállítása alkalmából Kolozsvár ismét egy jelentős kultúrintézménnyel gyarapodik, majd keresetlen szavakkal hangsúlyozta a magyar—német szellemi kapcsolatok szükségességét. Utána Budaházi Fehér Miklós, Lebeda Gyula és Boga László, a Nemzeti Színház művészei Beethoven-zenemüveket játszott. Szereplésüket nagy siker kísérte. Az ünnepélyes megnyitás alkalmából megnyitó beszédet mondott ven Dammerau kolozsvári német konzul is. — Az európai kultúra — mondotta — sosem voit ekkora veszélynek, fenyegetésnek kitéve, mint éppen manapság. A veszély és fenyegetettség érzése azonban egybefüzte a népeket s ezért vannak a terrortámadások és az ellenség hazugság-propagandahadjáratai, hogy' a kultumépeknek ezt az összefogását, ezt az egységes európai arcvonaLat megrendítsék. Ez az arcvonal azonban nem rendül meg, mert amin szilárdsága múlik, az egyes ember, az egyes harcos, rendületlenül helytáll. Az erőt pedig helytállásához népeink kultúrájából meriţi. ígér: nagy jelentőségűek ezért — mondotta — mindazok a megvalósulások, amelyek a tomboló nagy háború ellenére is egyre szorosabbra fűzik a népek között a szellemi érintkezések szálait, a megértést és a barátság ügyét. Beszéde végén a konzul a kolozsvári intézetet ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánította. A konzul beszéde után Inczédy-Joksmann Ödön főispán mondott rövid németnyelvű beszedet; — Különös öröm reánk nézve — mondotta —, hogy a szövetséges és baráti Németország nyelvét és tudományosságát terjesztő intézet nyílhatott meg a mai napon nálunk. Az uj intézet, reméljük, hathatósan jo% munkálkodni a Hét nép szellemi kapcsolatainak elmélyítésén. Koszó János egyetemi tanár azt hangoztatta, hogy' az ezeréves Magyarország határánál véget ér a középeurópai kultúra. Kolozsvár e kultúra hordozói közül az utolsó jelentős város. Ezentúl egy egészen más világ kezdődik. Majd kifejtette a müncheni Német Akadémia küllöldi és kiváltképpen magyarországi fiók- intézeteinek, lektorátusainak jelentőségét. Utána Heinz Nitzschke szakigazgató. a müncheni Német Akadémia képviselője mondott beszédet. A Német Akadémia a német nyelv utján terjeszti a német művelődést, s az Akadémia terveiben jelentős szerepei játszik a szellemi Magyarország. Emlékeztetett Szent Istvántól a szászok betclepitésér. keresztül az első és a mostani háborúig ny'uló magyar—nennt politikai és szellemi kapcsolatokra, s köszönetét rnondor* mindazoknak — köztük KASSA, április Ö. (MTI-) Kassai \ árosa ebben az esztendőben is hálás kegyeletté! emlékezett meg gróf Teleki Pálról. A megemlékezés középpontja az a serleg vacsora voll, amelyet a kassai társadalmi egyesületek munkaközösséget rendezett. Óerínc-y PáL dr. jászóvári prépost pre.látus az elmúlt esztendőben a társadalmi egyesületek munkaközösségének serleget adományozott azzal a rendeltetéssel, hogy a munkaközösség ápolja és tartsa ébren a magyar lelkekben gróf Teleki Pál emlékét. Az idén .a munkaközösség vezetője Kelemen Krizosztom, m. hír. titkos tanácsos, pannonhalmi főapátot kérte fel a serlegbe* szt-d elmondására- Az emlékvacsorán a megjelent előkelőségeket Schell Péter báró főüpáu üdvözölte, majd Keilemen Krizosz- töm mondotta el emlékheszédt l. — Teleki világszemlélete — mondotta többek közölt — a világot nem arra valónak tekintette, hogy kiélvezze, vagy hatalmaskodjék rajta, hanem mint a teremtő Isten munkatársa, teremtő kezének nyomót rajta hagyja Ebbő! következik fáradhatatlan kötelésségteljriit'ése. rendkívül érzékeny lelkű smcre.te. Őszintén szerette egyházát $ benne a tudós szolgálta a hivő embert. Erejét hozzá adta aJihaz a törekvéshez, hogy népünk felemelkedjék■ A nemzet kor. mony kerekénél állott a világraszóló küzdelem fellángolásakor. Gijors ésszel, biztos ité'eltcl állapítja meg a bajt, szeretné a veszedelmet /tündén áron elhárítani, de erre emberi erő képtelen. Az emberi tehe- tetfenség érzése Icinzó önvádba kergette, idegi felmondották a szolgálatot és rajta is beteljesedett Széchenyi végzete. — Teleki Pál szellemi arra egyike a tör~ lé ne. em örökkön virrasztó nagy magyarok dicső arcának. Az emlékvacsora résztvevői ltnlkes taps- sal kisérték a mél> hatású euilékbe.szédet. AZ AMERIKAI HADIIPAR ÉS A GF.- NERAL MOTORS NYERE.SÉGE. Géniből jelenti a MTI.: Newyorkból jelentik: Az Americane Magazin tolvóira: szerint a nagv évzakamerikai . ipari vállalatok hadinyere>é- gei egyre növekednek. A General Motois tisvta nyeresége 1941-ben iSj millió dollár volt, 1942-ben pedig 201 es félmillióra emelkedett. Hasonló a többi nagyvállalat tiszta nyeresége is Előkelő és nagyszámú közönség jelenlétében ünnepélyesen megnyílt a kolozsvári Német Tudományos Intézet S any áru bús lu-dy set eben Magyar népet nincs ni vedje, A szomszédja nem barátja, K.i távol van, légy se bánja. Elhagyatott árra nép! A aniltbanézés sem a XX. századi romantika virága, hanem magyar vonás, melyet senki el nem tüntethet a magyar lélek arcáról. 1242-be« a magyar kö tő régi di- I csöségrők a magyar földről, mint paradi , csőmről beszél: Magyarország gazdog voltál- Pia-őségben fennragyogtál. Hatalomban v oltói ékes. És javakban oly bőséges, Mint senki más, jól tudom. Csodálatos, de ez már a magyar öntudatnak olyan félremagyarázhatatalu megnyilvánulása, melyet a legnagyobb rossz akarattal sem lehet letagadni! ívő bizonyíték arra, hogy a magyar öntudat nem Zrínyinél kezdett Csiráiból! kibontakozni, hanem az. ismeretben szerzetesnél egész mélyen megnyilvánult. A multbanézést természeteden követte a jelennel valló szembeállítás: Most e szörnyű zivatarban Pusztaságra letarohan Nagy ínségre jutva végre, Legyőz a föld minden népe, Az erőd úgy megfogyaAz a balálharang kondul itt meg, melynek misztikus véjgztjósíó bongása végig„Teleki Pál szellemi arca egyike a történelem örökkön virrasztó nagy magyarok dicső arcának“ Kassa kegyeletes emlékezete Teleki Fiiról
