Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-05 / 76. szám

r T. I. r. N 7. £ K

19*3 ^prills V

2

KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ

„\em lehet 8'cg nyomatékosan óva m reni inimlenk.it attól. Itugy •» «avasz «'I'»* napsugarait a tulános <s végleges enyhül»** jeleink tekintse- A habomban semmi m-iii veszélyesebb, mint az iîlu/ionizjiius és a/- öucxai'ás" — írja Göbbels dr. birodalmi in»* nis/tt-r a Das Reich legújabb számában. hunok a megállapításnak a jegyében foglalkozik a tengely sajtója azokkal az előkészületekkel, amelyeket az angolszászok terveznek az európai erődök ellen- Ma Europa három év Szorgos erőditesi munkálatainak következtében nyugodtan togadja annak a j lebeőségnek a bírót az angol-amerikaiak- nak azt az- állítólagos igyekezetét, bogy megfelelő harctér hiányában a kontinensre terjesztik ki katonai vállalkozásukat. Szakértők, mint azt a német sajtó gvakran hangoztatta, általában négy invázió* terepet taglalnak; 1. A Hammerfesttől, a legészakibb európai várostól az oslot fjordokig másfélezer kilométeres tengerpart igen csábdó a londoni War Office évszázadok krónikus partrasZid1 agaiban n.igv tapasztalatokra szert tett vezérkari tisztjei í számára- Az a körülmény, hogy Fa ken- 1, orst vezérezredes a túlságosan bosszú [»ártok főbb hadászaiti pontjait vvcstvvalsze- iüen megerősítette.' kérdésessé tes/.j az angoloknak Norvégián át való betörését. 1 rendjeinken. Bergenben, Narvickban, Audals- nessben ebtbadosztályokát összpontosítottuk és a tökéletesen kiépített közlekedési utakon egyik óráró’ a másikra a legveszo- lveztetettebb pontokon képesek tiizbedob- ui a legkorszerűbb fegyverzettel felszerelt, különleges kiképzésben részesített köielcke- ket; 2. Dámától Biarrhzi“ elkészü I az ,,Atlanti fal'", amé ynek mérete t a múlt héten mutatták be a Berlinben akkreditál katonai attaséknak Félmillió munkás több, mint 28 nap alatt fejezte l>e a v ilág ieghosznxabb erödátinényét, amelynek áUasreud- s/Cre ói yan erős. hogy minden védekező katona fölött ötveu-kétszá/ kőiméin vasbeton lödc/.k vau. Aknamezők, ti/.enkétI busz méter széles pane lesapdn-árkok, páni eéltoroyok. bunkerek, géppuskafcsvkik uicJ rednek a tenger felé. A háhoruelőtti idők mozgahnus, divatom temgerpurti tiirdői nirL lett földalatti repülőtereket rendeztek be r* az avatatlan s/fmólók ucm is sejtik, hogy a kies dombvonulatok gyomrában földalatti kaszárnyák a Wehrmacht legkiválóbb kötelékeinek adnak hajt "kot. F/crt a Royal Air Force naponkint és éjsz-ikánkint l»*l- keresi az erődítmények fölölti légiteret, de a nagy és «ulyos rombő'ásokal mutató légi- | felvételek vajmi keveset mutatnak az igazi erődítményekből. Ha uz invázió az Atlanti Óceán keleti partján, a megszállt Holmi- dia, Belgium és Franciaország partjain kö- j vetkeznek be, az angolok fs /! hun- i (Ionban is tudják - esetleg «u'yos kudarcra számíthatnak: 3. Olaszország parlvédel- mét azzal a tudattal szerve/ték meg. hogy az angolok, mint világháborús szövetségesek, ismerik az olasz föld minden zeg-zugál és „régóta kiképzés alatt álló xpedició hadseregüket ennek figyelembevételével gyakorlatoztatjáik.1 Az olasz hadvezetcW-g éppen ezért a 3000 kilométeres [tartok mentén na*zv tar' a 'okokat vont össze, hatalmas páneélv onatok ál nak mmden pillanatban kifutásra készenht1>ch, a reniilöte- rek pedig valósággal teletűzdelik az Alpok- j tó! Szicíliáig az olas/ fődet; I A Miísa- gcro ankarai értesülések nyomán beszámol a németek görögországi készülődéseiről és ismerteti az O. K- W intézkedéseit az invázió feltartóztatására. Az ehő védelmi vonal közvetlenig az 0 ympos hegységtől északra van- A nemet hatóságok azonnal alkalmazható tervet dolgoztak ki az itteni

polgári lakosság »Iköllözt«téscrc- A z-ib" táz ón guerilla akciók megakad,iI\ n/a»éir i kónyörte'ni rendi«zabfl'yokaT hoztak. ^ második védelmi vonll -íz f.jrci-'engivr

szaki partjától húzódik a régi .dbán ha tárig, vagvis iu‘m más, mint a korv/.eriisi lett Metoxus-voiiiil, ung a harmadik • Du na és a S/.ivA, amely inkább, mint ti-imé- .v,/.et'i akadály szerepeim;.

Tunéziában a Man-th vonal feladása után a jelentének szerint végre mcg- v a 1 é»sU'*I von Amim ve/.«ac/redes cs Rom met csapatainak egyesülése. V/ egyesül*» több kérdést Mtett fel. Elsősorban az nj főparancsnok személyevé kapcsolatban indultak meg a találgatások- I ck.ntetlel arra, hogy Berlinben íz é*zak-afrikaj liad- s/interel ol a - / frontnak tckuóik, illetékes körök valószínűnek látják, liogv a tune/i U lengéi v had mozdulatok formai irányítója olasz tábornok lesz. mig a tényleg«*« katonai vezetés német tábornokra hárulna .Megállapítják, hogy Borúim«' tábornagy, mint rangidős, felette áll AriUm tábornoknak.

*

\ diplomáciai fronton Rn ttária áll az érdeklődé« középpontjában. A Journal de Geneve bosszú cikkben fogla'kozik a jelenlegi Balkán kidesái lámának belvzetével é* mega lapítja liőgy akárki is lesz a gvoz- |es, annak le kel mondania a Balkánra gyakorolt hegemóniáról, ellenkező esetben a pulit kai zűrzavar, a modern háború okozója tov ábbra is ott fészke* jz ellentétes érdekek gyújtópontjában. A ír>• nfi lap utai arra. hogy a Balkán-kérdést most, amikor Bulgária döntő e hat rozások előtt áll, ismét egy olyan problémának kell tekinteni amelyet oak a háború végén lehet niego - (lam mégpedig Tal’evrand elgondolásai alapján. A nagy francia dip'omata idevágó tanulmányával legközelebbi számunkban

fogla kozunkNAGY JÓZSEF

Egy beharangozott és várt „meglepetés“ eshetőségei

A balkáni angolszász partraszállás terve és a görög-bolgár ellentét

Ir a: KÖ7.ÖSI SÁfiDOR

Hogy is ne készülne fel, amikor a Casablanca! angolszász értkezletrö'1 iartott beszámolójában Churchill brit miniszterelnök egyáha ában nem csinált titkot abbók hogy rövidesen támadó hadműveleteket szándékoznak folytatni maga az európai szárazföld el’.'en is, ennélfogva tehát egy vagy több ilyen, csak partraszállással végezhető támadó lépés kétségtelenül várható; meglepetésről így tulajdonképpen már nem is lehet szó- Annyival kevésbé, mert az angol* kormónvfű törökországi látogatása és alsóházi re- ferádája óta sem szünetelnek bizonvos, állítólag már a közéd jövőben időszerűvé váló patraszállásokra \n'ó célzások, amelyeket a tengelyhatalmak kormányai természetesen szintén nem hagynak figyelmen kívül.

A Balkán elten irányuló angolszász támadó szándékot például a politikai vakok számára is elárulta Churchill adanai vizitje, majd Ciprus szigetén tett szemléje kivált miután töb jelentés is beszámolt arról, hogy ezen a nagyjelentőségű brit tá maszponton egyre-másra halmozzak a különböző és görög csapatokat. Legutóbb pe dtg a brit mmisztereluök abban az üzenetében, amelyet a görög függetlenség március 25-i évfordulója alkalmával Cuderosz. hoz, az emigránskormány elnökéhez intéí zett, nyíltan ezt irta: „Iryorgy mraiy es « ! j görög kormány je enleg Kairóban tartóz- ! I kodik, hogy megtegye az előkészületeket arra a napra, amelyen Görögország vissza- Icăniri zZnlind Sn (/fii.. T ' ov u 1 > ele L n r í^nríprnSz

kölel /'il «gtikel nem ír j. iTetCék b.in'iii

li-ig\l.»k, 11 ‘ y 11 j ont okba u a u >roz<T. e., ■ jók im'g I rar'ijuak ezt | < i * gujrmi Ro gut iát illető t • »/.» I. így 1 ndti "'éri Itrd1ag.ics kiköißt is, A --'"fiai koriu-iuv IhííIm

t»11-(kozott, Alii. 11 r'iik arra vöt baji do liog^ a (b*d< ga< vi vagv /.tloii'li k ko'tib' M '/uhud zónát biz'."*'t Bulgáriának, ib- nem akarta e i«iu< rni, hogy a bolgároknál t neuillyi S/cr/öd* IH. \> iratíi afu-a • r I• lm ben rgcszc n b<»lgár fenubató<-á- djtt .1. >, kijáró, afiajla danzigt korrnlor, kik ö- tő járA/ ailiéni kormány ráadásul a Vitető leg kegyet Icm-bliiil bánt a iráciai bolgár a- kórsággal. Amikor a 100 ezernyi nyugat tráciai török ellenében lor k<riilt a majd nem má-félmilliónva ki«áz-Jai görög kiest- ré-'éxére, a repatriált görögök nagyré szét a I rációból kiűzött bolgárok házaiba é* föhljeirt telepítették, minthogy ez voll az akkor Görögor<-/ág mezőgazdaságilag legjobban niigművclt >x legtermékenyebb tartománya A kiutasított bolgárok kártala mtása miatt a -zófiai kormány nemzetközi |őirt indított (Görögország ellen, de ez a por -em végződött kedvezőbben zámára, mint [»ódául a nevez te^ magvar ojitáns- pör( soda-e, ha a két ország vi.-zoriya az e - muh negv edév század alatt állandóan rideg ha ugyan ri«m óppiii feszült < ellensége volt é1- ha Bulgária kön étkezőteken é-s szívósan kitartott revíziói politikája mellett akkor i?. amikoi a görög kezdeményezésre 1931-ben re jött Ba kán-szövetségg ! <|vzigetelni és terrorizálni próbálták, mmt Magyarországot a kivantanttal. É- csoda-( ba két esztendővel ezelőtt Bulgária éh a kedv ező alkalommal év- 1 is^zasz' rez.tf a tőle jogtaanul és erőszakosan elidegenített terőieteket, azóta pedig visszaállítja rajtuk a bolgárok elvitathafptlan nemzeti jogait. I ráciában nem a bolgár kormány követ el igazságtalanságokat, hanem csupán hr y lehozza azokat az égbekiáltó israz- sáirta lanságok at és önkényeskedéseket, amelyeket annakidején az athéni kormányzat elkövetett, amikor a bolgár családok ti/ezrcit földönfutókká tette. A londoni kormány pedig mos) külügyi államtitkára kije'entcsével újból az erőszakot és a jog- ta an ágot s/rnie-iti s annak érvényesítését helyezi kilátásba arra az esetre-, ba sikerülne ismét uralomra segítenie Görögországban és általában a Balkánon a szekerét toló fiók-imperali'tákat, akik elvakult mohóságukkal és sovinizmusukká’1 nern jelentéktelen mértékbene járultak hozzá a második világháború felidézéséhez.

Bulgária védeni fogja magát

Hv képen a Balkán ellen felvonuló angolszász és emigráns erők Görögországban nemcsak a készenlétben álló német-olasz, hanem a még te jesen érintetlen bolgár haderő ellenállásába Ls fognak ütközni- A bolgár haderő ebben a háborúban még ismeretlen tényező, de nem férhet kétség hozzá, hogy rom fog gyengébben verekedni, mint .1 két balkáni és az előző iiilághá- bombán, atmkor az egész világ bámulatát kivívta hősiességéve! és kitartásával. Ez estttbeu pedig a bolgár nemzetnek azt a valóra vált álmát kell megvédenie, amelyért elődei aunyi áldozattal b ába küzdöttek, az. egységes és oszthatatlan Bulgáriát.

Aki ismeri a bolgárokat, tudja, hogy' őket az Égei-tenger partjáról mégegyszer x-isszaüzni erősen kilátástalan dolog. S ba az eurój>ai partraszállás seholsem lehet gyerekjáték, a második front megteremtésének balkáni kísérlete minden bizonnyal csak véres kudarcba fulladhat mindaddig, amíg a megnagyobbodott és megujhodott nemzeti Bulgária á!l és fegyvert tud forgatni. A kairói görög menekült kormány a gazda nélkül csinálja számításait s ugyanezt teszi London is, amikor a mult világháború utáni áldásán állapotok és a levi- tézlett Baikán-szövetség visszaállításával véli a Balkánt „felszabadítani“. Ha Anglia és balkáni szövetségesei nem okultak is, annál inkább oku-h a balkáni félsziget vezetésre hivatott legnagyobb történelmi népe és az ő igaz.áva1 egyetértő, jobb jövőt kívánó nemzetek tábora, amely nem engedheti a történelem kerekének esztelen visszafordítását.

? görög néphez intézett rádiószózatában ; azt hangoztatta, hogy „a felszabadulás napja nincs már messze”, meg, hogy hite szerint >,a Szabadság harsonái még ebben az évben fe'liang/_auak‘\ Félreérthetetlen bejelentései ezek a Balgán el eni támadásnak 1 s ezért biztos, hogy bekövetkezésük semmiféle meglepetést a tengely hadvezetése számára nem jelenthet.

De minden bizonnyal tudomásul vették ezeket a bejelent -.eket Szófiában is, amf- ! Két nem kevésbé érd«.. cinek. Az Anglia á - tál az első világháború után mesterségesen megnagyobb tott Görögország, Bulgária 1 legádázabb ellenségének bizonyult, ngv, hogy Szófia nem nézhet közömbösen egyetlen óban kíséretet sem, ame-'y az 1940-beli görög határok teljes \ isszaalbtá- sára iránvul. Már pedig Anglia nyilván erre törekszik, hiszen Law brit külügyi államtitkár csak nemrégiben jelentette ki a londoni alsóházban, hogy ,az angol kormány a bolgár kormánynak a ,megszállt' gö'üg területek ,élbőlgárositásárai tett tör- j vényes és más intézkedéseit semmiseknek' j tekinti- és a háború után hatálytalan tja. |

f ------ ° ®J ----- v........ ..............

Az uj Bulgária és a régi Görögorszáj

Lzek után magatol értetődik, hogy a szó- | fiai kormány sem marad majd tét en, ha j ezzel a veszéllyé’ szembekerül és mindent j el fog követni elhárítására- Mert amint a ! páriskörnyéki békeparancsok többi áldozata- a nemes és hős bolgár nemzet sem hajlandó életre-halálra menő harc nélkül e'- . tűrni újabb megcsonkítását, am-kor a tör- ! ténelmi és geopolitikai jog eívitathatatlanul i az ő oldalán van.

j A ,,bolgárok megszállta görög területek“ alatt, amelyekről az angol kormány külügyi államtitkára beszélt, Tráicia, pontosabban Nyugat iráni a értendő, amely a történelmi Nagybulgáriának éppoly szerves tartozéka, akár Erdély Magyarországnak- Tráciáról, amely egyben az Égei-ten- gerre való kijáratot is jelenti számára, Bulgária egész története során soha le nem mondott és szüntelenül küzdött érte, amióta 1818-ban a majdnem ötévszázados török uralom aló.! felszabadult és állami önállóságát visszanyerte.- , Már az 1878 évii sanstefanói béke k le

szögezte, hogy Bulgáriának joga van az Égei-tengeren megfelelő kijáróra és partvidékre, a két ha káni háború végétérte után, 1913-ban pedig ki is jutott végre az Égei-tengerre, noha akkor sem kapta meg Tráciából azt a területet, amelyet az első Ba* kán-háboru megindulásakor szövetségesei, majd az 1913 májusában Londonban kötött előzetes béke neki biztosítottak. A volt szövetségeseivel vívott második balkáni háború után át kellett engednie Szaloni- kit ée környékét Görögországnak, Driná- polyt Kelettrácia töl>b más vidékével együtt pedig Törökországnak.

A legnagyobb igazságtalanság azonban Bulgáriát a neui-'lyi és az 1923. évi lau- sannei békeszerződés -1 érte, mert ezek teljesen megfosztották égeitengeri partvidékétől s majdnem 9 ezer négyzetkilométer teriih’tü Nyugattráciát Görögországnak jut. tattéik A neuillyi szerződés 48- paragrafusában ugyan a nagyhatalmak kötelezettséget vállaltak arra, hogy Bulgáriának az É^ei-ten^erre ki iáról biztosítanak, de ezt a

Előkészületek a Balkán ellen

taniu csupatait az esetleges támadásokra--- j A tengely sohasem áldozott túlsókat Afrikára részére Afrika mindig m&lékharctér volt ... A le nge v. amely nagy erőkkel harcol keleten, Tuniszba sem vethet olsan hadsereget, mint a másutt nem harcoló angolszászok. A célja is más é.« relatív: idő- i nyerés. iNTem úti meg, hogy Berlin és Ró- • ma Afrikáért később esetleg pótolhatatlan í áldozatokat hozzon”

Ez a fe tevés figyelemreméltó, mert nyíL i ván helytálló. Valóban számos jel mutat i arra, hogv „az angolszászok el-afameini : mintára a tuniszi eelleges sikereikkel egy- i idejüleg uj meglepetésekre is készülnek'1 amint rués bizonyosabb, hogy „a tenge y | tudja ezt és felkészül reá“.

A tuniszi csata fejleményeivel foglu kozva, a budapesti Esti Magyarország a többi között ezeket irta a minap: Bizonyosra

vehető, hogy az angolszászok el-uhunem mintára a tuniszi esetleges sikereikkel egyidejűleg uj meglepetésekre is készülnek. E*. Alameinné? szintén úgy volt, hogy megvárták, amíg Montgomery offenzivájának sorsa e'dől s azután nyomban végrehajtották az északnyugatafrikai partraszállást. Valószínűleg most is igy lenne, ha Tuniszban siker koronázná támadásukat; az eredménnyel párhuzamosan megszületne az uj .meglepetés', a Casablancában elhatározott Európa-e-'lenes had’.terv következő lépése. A tenge y tudja ezt és felkészii reá. Afrikában azért sem szállíthatott tulnagy erőket, mert másutt készenlétben kel! tar-