Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-30 / 96. szám
19 4 3 április 30. \ L jZálo-fycdáS' a tó-mai QilmisUoláhan A i<WÓ fttíns&ifté&z- ts- bCftdc&{fHC4nz€tsétyC ktcut ki tbfyól Cvz iskotá&ál, fntlp £uA-úft& teyicM-szccüóő- intézménye / RÓMA, április 30. Párnázott bőrülések, ra- j gyogó nikkellfogantyuk, gombnyomásra le- es feltolható ablakok vannak Róma—-Cinecitta kék villanyosain. Félórát robog velünk ez £? óriási emeletes, kényelmes skatulya a ragyogó napsütésben pompázó szántóföldek között, rnig kikötünk a Centro Sperimentale ai 'cinematografia, az olasz fiímiskola hatalmas > pü- letcsoponja előtt. A ma stílusában épült intézet magán viseli a jelszót: mindent a kényelem és a célszerűség jegyében. Az olasz (ílfniskoláóov Ahogv elhagyjuk a félpillerekkel megszakított sírna homlokzatot s beérünk az irodák, színház- és tantermek negyedebe — megvilágosodik előttünk az iskola .hosszú neve: centra sperimentale ugyanis kísérleti központot jelent. Tehát még sok fejlődést és feltalálni- valót vár az olasz filmjátszás azon a hat fakultáson. melyre a fiímiskola feloszlik. Nemcsak moziszinészeket nevel a centra spenmen- fale, bár ez elsőrendűen fontos hivatása, de beiratkozhatnak a növendékek a filmrendezői, hangfelvételi, optikai-technikai, segédrendezői s a produceri szaktanfolyamra is. Az érdeklődés, mondhatni a tülekedés az ifjúság körében óriási. Az idén ötezer felvételi kérvény érkezett az egész országból. A bizottság ítélete folytán százhuszonöt pályázó került a döntőbe s a rostálásnál csak hat növendéket találtak méltónak a felvételre. Az istenadta tehetségen kívül a felvételi dL zottság még azt is megköveteli az uj jelölttől, hogy v ne legyen fiatalabb húsz évnél a fiú — és . tizenhatnál a leánynövendék. Kétévi komoly tanulás után oklevéllel bocsátja a halhatatlanság vagy a szürke feledés útjára növendékeit az iskola. A tanulás valóban komoly és nehéz. Elméleti-, gyakorlati- és pihenőóráival a tanrend heti 49 órát ir elő a növendékeknek, akik reggel 9-től este S-ig egyfolytában az iskola épületében kell hogy tartózkodjanak. Nem lehetetlen kérés — oly szép és kényelmes termek, pihenőhelyek vannak, hogy könnyen lehet alkalmazkodni a szabályhoz. Öl mayyai UaUpcUá Az iskolának külföldi hallgatói is vannak A magyarságot öten képviselik — az egyik kész rendező, ki tizenöt filmet forgatott már Budapesten. Mind az öten filmösztöndijjal jöttek le. A moz'iszinészjelöltek előadást, taglejtést, arcjátékot, egy-két idegen nyelvet, olasz irodalmat tanulnak, meg a filmjáték történetét tanulják, sőt nyelvelméletet is tanulnak sok olasz tájszólással együtt a népies tárgyú darabok szempontjából. Azonkívül mozgásmüvé- szetet, tornát, régi és modern táncokat, balettet, meg vívást, evezést, lovaglást, ökölvívást. A tánc és sportórák után remek zuhanyfülkékben lemossák a fáradtságot és fekvőszékeken pihennek. Dr. Verdone vezetőnk, az iskola „Bianco e Nero“ c. folyóiratának segédszerKesztője végigvezet a műtermeken, melyeknek méretei és felszerelése valóban nagyvonalú. Az iskola mozijában éppen egy amerikai filmet mutatnak be; ezeken a bel- és külföldi darabokon tanulnak a növendékek, akárcsak az elsőéves orvostanhallgatók a hullákon. Két kis szobában fehérkesztyüs asszisztensnők filmtekercset rögzítenek az asztalhoz, mely felett arasznyi mozivásznán lepergetnek előttünk egy filmet, melynek szereplői, rendező- egytől-egyig az iskola növendékei. A film beszél, énekel azon az arasznyi vásznon. A másodév anyagában már kísérleti és oktató filmeket vesznek fel a növendékekkel, meg tok próbafilmet, ahol a filmkozmetikától az utolsó szemhunyorgatásig minden einig tanult anyagot a gyakorlatban felhasználnak. Mielőtt a forgatás megkezdődne, osz- szciilnek a rendezők és a szereplők, hogy megbeszéljék a mesét; a tárgy mozzanatai, a párbeszédek kialakulása, az epizódok beéke- lése kínosan pontosan kerül méilegre. Végre jöhetnek a maszkkészitők, rendezők, technikumok, hang- és távolságmérők s a fényképészek. Az óriási színházban, mely Olaszország legnagyobb müternie, síneken, drótokon futó kuliszák lógnak a levegőben s csodálattal nézem a furcsa, jutaszerü anyaggal bevont falakat. Talán az. akusztika elfojtására készült ez a massza. Ti&nfdvétet közien. sei nézte az idősebbiket, aki beszélni kezd: — IJuzz egy kártyát! — mondta, rmre a lány kihúz egy lapot a feléje nyújtott csomóból. — Életedben változás lesz — lássuk, Itt zz mégegyet. Ekkor lassan, mandolinját pengette feléjük közeledik egy fiú. Öltözéke hányaveti, keresztbecsikos pullovett visel a kabátja alatt. A nő megnézi a kártyát, komoly tekintettel szembenéz a lánnyal T lefordítja a lapot. A fiú felveszi. — Pikk ász — csak ezt mondja, de a levegőben érezni a halált. A kártyavetőnő szemrehányó tekintettel néz rá, összezavarja a lapokat. Ezt a csepp kis jelenetet hatszor ismé- tcltették meg a szereplőkkel. Egyszer nem vette fel elég gyorsan a lapot, mánzor ké-őn mondta be a pikk ász szót. Rém nehéz dolog lehet filmszínésznek lenni. Ezek csak növendékek, de a ngv, befutott emberekkel is ezt csinálják. Az uj olasz filmszínész reménységek nem csüggednek; készséggel megismétlik hatszor is a jelenetet. Minden nagy művész keservesen megdolgozik a hírnevéért. Az iskola befutott növendékei közül a magyar közönség Alidra Valiit, Rossano Brazzit és Andrea Checchi nevét ismeri. .Ezek a legfiatalabb színészek és nagy népszerűségnek örvendenek Olaszországban. Kimegyünk a felvételi terembő' megállunk kicsit a bárban s azután elköszönünk vezetőnktől. Megköszönjük szakszerű magyarázatát és még egyszer végigfut tekintetünk a szép udvaron, a zöld márványoszlopokon; és közben arra gondolunk, hogy ebben a szép iskolában, mely Mussolini határozatára született, biztosan valóra válik nagy alkotójának vágya, hogy az olasz film játszásnak, akárcsak a múltban, a jövőben is döntő szerepe lesz a film kétdimenziós világában. DAMIN MARGIT Május elsején életbelép a nyári záróra-rendelet Szabályozta a polgármastar az Ozlatak nyári zárórálát KOLOZSVÁR, április 30. Dr. Keledy Tibor polgármester a kereskedelmi érdekképviseletek javaslata alapján megállapította a nyílt árusítási üzletek nyári záróráját 1943. évi május i-től október x-ig terjedő időre. A nyári záróráról az alábbi hirdetményt adták ki: A mult év október 22-én! kifejezetten a hétköznapokra vonatkozó záróra az alább megnevezett szakmákban 1943. évi május i-től október i-ig a következőképp módosul: Túlnyomóan élelmiszer (fűszer, csemege) és tüzelőanyagkereskedések, mészárosok, hentesek és sütőiparosok üzletei reggel 6 órakor nyithatnak és este 7 órakor kötelesek zárni, szombat kivételével, amikor este S óráig lehetnek nyitva. A déli zárás egyöntetűen 13 órától 16 óráig kötelező. Figyelmeztetem a fenti üzletágban dolgozó kereskedőket és iparosokat- hogy a közel látás érdekében a megállapított zártórától önkényesen nem térhetnek el. Egyéb nyílt elárusitási üzletek reggel 3 órakor nyithatnak és este 7 órakor kötelesek zárni. A déli zárás egyöntetűen 13 órától 13.30 óráig tart, szombat kivételével, amikor az e szakmához tartozó nyílt elárusitási üzletek déli i órakor zárnak és délután nem tarthatnak nyitva. Külön felhívom az érdekelt kereskedőket, hogy a nyitást és zárást egyöntetűen tartsák be, mert ellenkező eljárással a fogyasztó közönség érdekeit sértik. Nem érinti a záróramódositás a vendéglő-, cukrász- és fodrászipart, citkorkakcreskedese- két és élövirágkereskedéseket, metyeknek a nyitási és zárási ideje változatlanul maradt. A vasárnapi munkaszüneti napra vonatkozólag a m. kir. rendőrség kolozsvári kapitánysága külön rendelkezést ad ki, míg a Gergely-naptár szerint: más ünnepnapokon, ha azok nem törvényes munkaszüneti napok, minden nyílt árusítási üzlet déli 12 órán túl nem tartható nyitva. A záróra-rendelkezések ellenőrzéséről külön gondoskodtam és akik azt megszegik, rendőri büntetőbíróság elé kerülnek A nyári zárórák megállapításával kapcsolatban a polgármester figyelmezteti az érdekelteket, hogy elsősorban a közellátás, azután pedi^ a fogyasztóközönség érdekei miatt a megállapított záróra egyöntetű betartásáról gondoskodjanak, mert meg kell szűnjön az ,1 rendellenesség, hogy egyes üzlettulajdonosok a közérdek figyelmen kívül hagyásával külön zárási időket alkalmazzanak, ami nemcsak zavarokra ad alkalmat, de városunk fegyelmezett jó nevét is rontja. Látogatásunk szerencsés volt, mert az iskolában éppen felvétel volt s így pillanatra bemehettünk az egyik kisebbik műterembe. Egyszerű, félhomályos szobában, festetlek asztal mellett ketten ültek. A kis fiatal lány mindkét könyökével az asztalon érdeklődésKOLOZSVÁR, április 30. A „Hitvalló ke- resztyénseg“ előadássorozat második estéjén dr. Gönczy Lajos kolozsvári teológiai professzor beszélt a református Isten-tisztelet lényegéről és sajátosságairól. Az igazi Isten-tisztelet a Szentirás szerint: az Istennek engedelmeskedő élet a maga egészében. Az életünket meghatározó bűn miatt azonban szükség van ünnepi alkalmakra, amikor végbemehet a személyes, közvetlen, valóságos találkozás Isten és az ember között. Ezekből a szent alkalmakból, az Isten-tisztelet alkalmaiból árad ki megszentelő erő életünk egészére. Az Isten-tisztelet lényege az Istennel való személyes találkozás, aminek lehetsegesitője Istennek legnagyobb csodája- Jézus Krisztus. E találkozás helye pedig az egyház, a gyülekezeti közösség. A magános Isten-tiszteletnek is az egyházi Isten-tiszteletben van meg az erőforrása. A református Istentisztelet sajátosságainak megmutatására az előadó a római egyház ’isten-tiszteletével vont párhuzamot. Hangsúlyozta a mai idők bekességkereső szellemében, hogy e párhuzamot nem az ellentétek kiélezéséért teszi, hanem abban a meggyőződésben, hogy az ellentétek elhallgatása ajmugy sem szolgálja az egységet, az egységet csak a más felekezetek értékeinek megismerése és megbecsülése biztosíthatja. A református Isten-tisztelet sajátosságai között első helyen az Istentisztelet öncéluságát hangsúlyozta. A református Isten-tisztelet semmi más nem kíván lenni, csak az Istennel való találkozás alkalma s elutasít minden olyan törekvést, mely azt áldozatnak, vagy az Isten megnyerése eszközének kívánja feltüntetni. A másik kiemelkedő sajátosság az Isten-tisztelet bibiikussági,. tökéletesén kiépített emberi, művészi rend helyett az Istenrtisztelet egészének az Isten Igéje alá rendelését tartja az Isten-tisztelet alapvető törvényének a református felfogás. További sajátosságként emelte ki az előadó a református Isten-tisztelet gyülekezeti jellegét, valamint azt, hogy az Isten-tiszteleten való részvétel kérdése elsősorban a hit térivé. Az A református Isten-tiszteletről tartott előadást Gönczy Lajos teológiai professzor Isten-tisztelet önmagában nem közvetít üdv- javakat, az Isten-tisztelet áldásait, az Istennel való találkozást csak a hit által lehet elnyerni. Az előadás befejezése szembefordult azzal a közhittel, amely szerint a református Istentisztelet miivészetellenes. A református egyház vallja a Szentirás szavai szerint, hogy az Isten-tiszteletem mindennek ékesen és jó renddel kell történnie, de a művészi elemeket alkalmazza az Isten-tisztelet szellemi és lelki tartalmához. Éppen ezért elsősorban a szóló művészeteknek, a gyülekezeti éneknek, költészetnek és az élő szónak enged teret, de ezek sem válhatnak öncéllá, hiszen az Isten- tisztelet egészét és részleteit meghatározza az, hogy központjában Isten Igéje áll. Gönczy Lajos előadását az egybegyült nagyszámú közönség végig nagy érdeklődéssel hallgatta. A Református Férfiszövetség következő előadása a Mátyás Király Diákház nagytermében pénteken, április 30-án este 7 órakor lesz. Élőadást tart dr. Tavaszy Sándor erdélyi püspökhelyettes A szentségek címen. A külpolitika A ÁRI szabadságok megkezdése « ló t a helsinki Sasomat arról a rendszerről ir. amelynek érteimében a finn köz- és magái’- alkal maznttak szabadságuk felét mezőgazdasági vagy erdei munkára tartoznak Iordítani. A lap Itangsulyoz'j, hogs minden testi és szellemi munkás részvéteiére szűk - ség van a most meginduló termelési csatában, amelynek kimenetele ezúttal sorsdöntőén befolyásolhatja a fim permet tovább' boldogulásátROOSEVELT Önök a háborús békéltető bizottság kérésére hír szerint ha adékta- lanul közbelép, hogy megakadályozza 450 ezer bányász sztrájkját. A bányászok nagy Sztrájkja ügyében eddig folytatott egyez, tető kísérletek ugyanis '.‘redményteleock voltak. AZ ANGOL hírszolgálati iroda közlést* szerint azokból a vá lalkozásokbóí, amelyeket az angol légi erő a csüiörtökrt virradó éjjel végrehajtott. 23 bombázó nem tért vissza. LONDONBAN hivatalosan b'jek ntették, hogy az angol szolgálati-»? u álló E.skdab norvég torpedórombol'ó ellensége hadicselekmény következtében elpusztult A ha jón 180 főnyi személyzet volt. HARCTÉRI jelentések szerint hétfőn délután hat ellenséges bombázó megtámadta Rangoont. Kettőt közű ’.k a japán vadászok, kettőt pedig a légvédelmi tüzérség .‘‘őtte le. MINT A NÉMET TÁVIRATI IRODA értesül, német repülők a csütörtökre virradó éjszaka rajtaütöttek több dél- és ke’er- angliaí helységen. Közepes magasságból ledobott nagy bombáik a célpontokban tüzet okoztak. BOMBÁN különböző részeiben ismét Zavargás tört ki- A bombay, rádió jelentése szerint nagy tömeg indus m -grohanta » városban az- egyik agarai raktár épületét és kifosztotta. A bombayi törvényszék négy indust súlyos börtön! űrire téfrre ité t a raktár kifosztása miatt. ELLENSÉGES repülőgépekről — mmt a Nemet Távirati Iroda l-.íjzíi — szerdád éjszaka szórványosan romboü és gyújtó - bombákat dobtak az északnyugat némctor szági tengerpart és Keiet-Néroftország helységeire. Csekély épületkár keletkezett. Eddigi jelentések szerint nyolc többmoto- ros támadó bombázót delő-ek. MINT a Német Távirati Iroda értesül, áprids 28-án. kora reggel. 3 egymotoros ellenséges vadászbombázógép hatolt be a Zuider-tó környékére- Romboló bombáik és tűzfegyvereik csekély kárt okoztak. Német vadászok alacsonyan ükhözőbe vették őket, noha az ég felhős volt és 'előttek kettőt- A harmadik e.lienséges géper is többször eltalálták a német légvédelmi ágyuk. A BRIT hírszolgálati iroda washingtoni jelentése szerint az Egyedist Államokban 61.000 szénbányász sztrájkol a munkások, és a munkaadók között keletkezett viszály következtében. 42 éves a japán császár Tokióból jelenti a DNB: A T°nno csütörtökön ünnepeké 42. születésnapját. Az ünnepet birodalomszerte mottó külsőségek között ülték meg különböző junepségek- kcl cs szertartásokkal. Az idő kn.roly-ágá- ra való tekintettel, költséges ünnepségeket nem tartottak. A császár szokásos arany öl • tözetében már a kora reggd'j órákban a palotai Sinto-templomába merit. j0 órakor megkezdte a fogadást. A császár az ide; születésnapját is testi és szellemi frisseség- ben üli meg. noha a háborús tIszonyok következtében megsokszorozódott munkája kora reggeltől késő estig lefog’alja. Harminc pengő a buza ára BUDAPEST, áprilisi 30. (\1TI ) A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatjátok ráltságd fejében fizetendő buz.a árát a föl d művelés ügyi miniszterre/ egyetértők« május bóra métermázsánként 30 pengőben állapította merj. Nagy sikere van a velencei magyar kiállításnak VELENCE, április 30. (MTI.) A velencei ..Dolgozó Magyarország1' cimii kiállítás iránt továbbra is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg- A magyar kiállítást minden nap többszáz főnyi közönség Uitogatja és a veleiucei politikai és társadalmi é-'ct előkelőségei is egymásután jelennek meg a velencei királyi palota úgynevezett Napóleon-termeiben. Végigjárják és megt'kintik a „Magyar munka“ kiállítást. \ vt’encei sajtó is nap-nap után hosszabb cikkekben foglalkozik a magyar kiállítással és a kiállítás anyagának alapján részletes ismertetéseket közöl a magyar munka kii önböző megnyilvánul ásóiról.