Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-30 / 96. szám

19 4 3 április 30. \ L jZálo-fycdáS' a tó-mai QilmisUoláhan A i<WÓ fttíns&ifté&z- ts- bCftdc&{fHC4nz€tsétyC ktcut ki tbfyól Cvz iskotá&ál, fntlp £uA-úft& teyicM-szccüóő- intézménye / RÓMA, április 30. Párnázott bőrülések, ra- j gyogó nikkellfogantyuk, gombnyomásra le- es feltolható ablakok vannak Róma—-Cinecitta kék villanyosain. Félórát robog velünk ez £? óriási emeletes, kényelmes skatulya a ragyogó napsütésben pompázó szántóföldek között, rnig kikötünk a Centro Sperimentale ai 'cine­matografia, az olasz fiímiskola hatalmas > pü- letcsoponja előtt. A ma stílusában épült inté­zet magán viseli a jelszót: mindent a kénye­lem és a célszerűség jegyében. Az olasz (ílfniskoláóov Ahogv elhagyjuk a félpillerekkel megsza­kított sírna homlokzatot s beérünk az irodák, színház- és tantermek negyedebe — megvilá­gosodik előttünk az iskola .hosszú neve: cen­tra sperimentale ugyanis kísérleti központot jelent. Tehát még sok fejlődést és feltalálni- valót vár az olasz filmjátszás azon a hat fa­kultáson. melyre a fiímiskola feloszlik. Nem­csak moziszinészeket nevel a centra spenmen- fale, bár ez elsőrendűen fontos hivatása, de beiratkozhatnak a növendékek a filmrendezői, hangfelvételi, optikai-technikai, segédrendezői s a produceri szaktanfolyamra is. Az érdeklődés, mondhatni a tülekedés az ifjúság körében óriási. Az idén ötezer felvételi kérvény érkezett az egész országból. A bizottság ítélete folytán százhuszonöt pályázó került a döntőbe s a rostálásnál csak hat növendéket találtak méltónak a felvételre. Az istenadta tehetségen kívül a felvételi dL zottság még azt is megköveteli az uj jelölt­től, hogy v ne legyen fiatalabb húsz évnél a fiú — és . tizenhatnál a leánynövendék. Kétévi komoly tanulás után oklevéllel bo­csátja a halhatatlanság vagy a szürke feledés útjára növendékeit az iskola. A tanulás valóban komoly és nehéz. Elmé­leti-, gyakorlati- és pihenőóráival a tanrend heti 49 órát ir elő a növendé­keknek, akik reggel 9-től este S-ig egyfoly­tában az iskola épületében kell hogy tar­tózkodjanak. Nem lehetetlen kérés — oly szép és kényel­mes termek, pihenőhelyek vannak, hogy könnyen lehet alkalmazkodni a szabályhoz. Öl mayyai UaUpcUá Az iskolának külföldi hallgatói is vannak A magyarságot öten képviselik — az egyik kész rendező, ki tizenöt filmet forgatott már Budapesten. Mind az öten filmösztöndijjal jöttek le. A moz'iszinészjelöltek előadást, taglejtést, arcjátékot, egy-két idegen nyelvet, olasz iro­dalmat tanulnak, meg a filmjáték történetét tanulják, sőt nyelvelméletet is tanulnak sok olasz tájszólással együtt a népies tárgyú dara­bok szempontjából. Azonkívül mozgásmüvé- szetet, tornát, régi és modern táncokat, balet­tet, meg vívást, evezést, lovaglást, ökölvívást. A tánc és sportórák után remek zuhanyfül­kékben lemossák a fáradtságot és fekvőszéke­ken pihennek. Dr. Verdone vezetőnk, az iskola „Bianco e Nero“ c. folyóiratának segédszerKesztője vé­gigvezet a műtermeken, melyeknek méretei és felszerelése valóban nagyvonalú. Az iskola mozijában éppen egy amerikai filmet mutat­nak be; ezeken a bel- és külföldi darabokon tanulnak a növendékek, akárcsak az elsőéves orvostanhallgatók a hullákon. Két kis szobában fehérkesztyüs asszisztens­nők filmtekercset rögzítenek az asztalhoz, mely felett arasznyi mozivásznán lepergetnek előttünk egy filmet, melynek szereplői, ren­dező- egytől-egyig az iskola növendékei. A film beszél, énekel azon az arasznyi vásznon. A másodév anyagában már kísérleti és ok­tató filmeket vesznek fel a növendékekkel, meg tok próbafilmet, ahol a filmkozmetiká­tól az utolsó szemhunyorgatásig minden ei­nig tanult anyagot a gyakorlatban felhasz­nálnak. Mielőtt a forgatás megkezdődne, osz- szciilnek a rendezők és a szereplők, hogy megbeszéljék a mesét; a tárgy mozzanatai, a párbeszédek kialakulása, az epizódok beéke- lése kínosan pontosan kerül méilegre. Végre jöhetnek a maszkkészitők, rendezők, techni­kumok, hang- és távolságmérők s a fényképé­szek. Az óriási színházban, mely Olaszország legnagyobb müternie, síneken, drótokon futó kuliszák lógnak a levegőben s csodálattal né­zem a furcsa, jutaszerü anyaggal bevont fala­kat. Talán az. akusztika elfojtására készült ez a massza. Ti&nfdvétet közien. sei nézte az idősebbiket, aki beszélni kezd: — IJuzz egy kártyát! — mondta, rmre a lány kihúz egy lapot a feléje nyújtott cso­móból. — Életedben változás lesz — lássuk, Itt zz mégegyet. Ekkor lassan, mandolinját penget­te feléjük közeledik egy fiú. Öltözéke hánya­veti, keresztbecsikos pullovett visel a ka­bátja alatt. A nő megnézi a kártyát, komoly tekintettel szembenéz a lánnyal T lefordítja a lapot. A fiú felveszi. — Pikk ász — csak ezt mondja, de a leve­gőben érezni a halált. A kártyavetőnő szemrehányó tekintettel néz rá, összezavarja a lapokat. Ezt a csepp kis jelenetet hatszor ismé- tcltették meg a szereplőkkel. Egyszer nem vette fel elég gyorsan a lapot, mánzor ké-őn mondta be a pikk ász szót. Rém nehéz dolog lehet filmszínésznek len­ni. Ezek csak növendékek, de a ngv, befu­tott emberekkel is ezt csinálják. Az uj olasz filmszínész reménységek nem csüggednek; készséggel megismétlik hatszor is a jelenetet. Minden nagy művész keservesen megdolgozik a hírnevéért. Az iskola befutott növendékei közül a ma­gyar közönség Alidra Valiit, Rossano Brazzit és Andrea Checchi nevét ismeri. .Ezek a leg­fiatalabb színészek és nagy népszerűségnek örvendenek Olaszországban. Kimegyünk a felvételi terembő' megállunk kicsit a bárban s azután elköszönünk veze­tőnktől. Megköszönjük szakszerű magyaráza­tát és még egyszer végigfut tekintetünk a szép udvaron, a zöld márványoszlopokon; és köz­ben arra gondolunk, hogy ebben a szép isko­lában, mely Mussolini határozatára született, biztosan valóra válik nagy alkotójának vá­gya, hogy az olasz film játszásnak, akárcsak a múltban, a jövőben is döntő szerepe lesz a film kétdimenziós világában. DAMIN MARGIT Május elsején életbelép a nyári záróra-rendelet Szabályozta a polgármastar az Ozlatak nyári zárórálát KOLOZSVÁR, április 30. Dr. Keledy Ti­bor polgármester a kereskedelmi érdekképvi­seletek javaslata alapján megállapította a nyílt árusítási üzletek nyári záróráját 1943. évi május i-től október x-ig terjedő időre. A nyári záróráról az alábbi hirdetményt ad­ták ki: A mult év október 22-én! kifejezetten a hétköznapokra vonatkozó záróra az alább megnevezett szakmákban 1943. évi május i-től október i-ig a következőképp módosul: Túlnyomóan élelmiszer (fűszer, csemege) és tüzelőanyagkereskedések, mészárosok, hente­sek és sütőiparosok üzletei reggel 6 órakor nyithatnak és este 7 órakor kötelesek zárni, szombat kivételével, amikor este S óráig le­hetnek nyitva. A déli zárás egyöntetűen 13 órától 16 óráig kötelező. Figyelmeztetem a fenti üzletágban dolgo­zó kereskedőket és iparosokat- hogy a közel látás érdekében a megállapított zártórától ön­kényesen nem térhetnek el. Egyéb nyílt elárusitási üzletek reggel 3 órakor nyithatnak és este 7 órakor kötelesek zárni. A déli zárás egyöntetűen 13 órától 13.30 óráig tart, szombat kivételével, amikor az e szakmához tartozó nyílt elárusitási üz­letek déli i órakor zárnak és délután nem tarthatnak nyitva. Külön felhívom az érdekelt kereskedőket, hogy a nyitást és zárást egyöntetűen tartsák be, mert ellenkező eljárással a fogyasztó kö­zönség érdekeit sértik. Nem érinti a záróramódositás a vendéglő-, cukrász- és fodrászipart, citkorkakcreskedese- két és élövirágkereskedéseket, metyeknek a nyitási és zárási ideje változatlanul maradt. A vasárnapi munkaszüneti napra vonatko­zólag a m. kir. rendőrség kolozsvári kapi­tánysága külön rendelkezést ad ki, míg a Gergely-naptár szerint: más ünnepnapokon, ha azok nem törvényes munkaszüneti napok, minden nyílt árusítási üzlet déli 12 órán túl nem tartható nyitva. A záróra-rendelkezések ellenőrzéséről kü­lön gondoskodtam és akik azt megszegik, rendőri büntetőbíróság elé kerülnek A nyári zárórák megállapításával kapcso­latban a polgármester figyelmezteti az érde­kelteket, hogy elsősorban a közellátás, azután pedi^ a fogyasztóközönség érdekei miatt a megállapított záróra egyöntetű betartásáról gondoskodjanak, mert meg kell szűnjön az ,1 rendellenesség, hogy egyes üzlettulajdonosok a közérdek figyelmen kívül hagyásával külön zárási időket alkalmazzanak, ami nemcsak zavarokra ad alkalmat, de városunk fegyel­mezett jó nevét is rontja. Látogatásunk szerencsés volt, mert az isko­lában éppen felvétel volt s így pillanatra be­mehettünk az egyik kisebbik műterembe. Egyszerű, félhomályos szobában, festetlek asztal mellett ketten ültek. A kis fiatal lány mindkét könyökével az asztalon érdeklődés­KOLOZSVÁR, április 30. A „Hitvalló ke- resztyénseg“ előadássorozat második estéjén dr. Gönczy Lajos kolozsvári teológiai pro­fesszor beszélt a református Isten-tisztelet lé­nyegéről és sajátosságairól. Az igazi Isten-tisztelet a Szentirás szerint: az Istennek engedelmeskedő élet a maga egé­szében. Az életünket meghatározó bűn miatt azonban szükség van ünnepi alkalmakra, ami­kor végbemehet a személyes, közvetlen, való­ságos találkozás Isten és az ember között. Ezekből a szent alkalmakból, az Isten-tiszte­let alkalmaiból árad ki megszentelő erő éle­tünk egészére. Az Isten-tisztelet lényege az Istennel való személyes találkozás, aminek lehetsegesitője Istennek legnagyobb csodája- Jézus Krisztus. E találkozás helye pedig az egyház, a gyülekezeti közösség. A magános Isten-tiszteletnek is az egyházi Isten-tisztelet­ben van meg az erőforrása. A református Istentisztelet sajátosságainak megmutatására az előadó a római egyház ’isten-tiszteletével vont párhuzamot. Hangsú­lyozta a mai idők bekességkereső szellemében, hogy e párhuzamot nem az ellentétek kiéle­zéséért teszi, hanem abban a meggyőződésben, hogy az ellentétek elhallgatása ajmugy sem szolgálja az egységet, az egységet csak a más felekezetek értékeinek megismerése és megbe­csülése biztosíthatja. A református Isten-tisz­telet sajátosságai között első helyen az Isten­tisztelet öncéluságát hangsúlyozta. A refor­mátus Isten-tisztelet semmi más nem kíván lenni, csak az Istennel való találkozás alkal­ma s elutasít minden olyan törekvést, mely azt áldozatnak, vagy az Isten megnyerése esz­közének kívánja feltüntetni. A másik kiemel­kedő sajátosság az Isten-tisztelet bibiikussági,. tökéletesén kiépített emberi, művészi rend he­lyett az Istenrtisztelet egészének az Isten Igé­je alá rendelését tartja az Isten-tisztelet alap­vető törvényének a református felfogás. To­vábbi sajátosságként emelte ki az előadó a református Isten-tisztelet gyülekezeti jellegét, valamint azt, hogy az Isten-tiszteleten való részvétel kérdése elsősorban a hit térivé. Az A református Isten-tiszteletről tartott előadást Gönczy Lajos teológiai professzor Isten-tisztelet önmagában nem közvetít üdv- javakat, az Isten-tisztelet áldásait, az Istennel való találkozást csak a hit által lehet el­nyerni. Az előadás befejezése szembefordult azzal a közhittel, amely szerint a református Isten­tisztelet miivészetellenes. A református egyház vallja a Szentirás szavai szerint, hogy az Is­ten-tiszteletem mindennek ékesen és jó rend­del kell történnie, de a művészi elemeket al­kalmazza az Isten-tisztelet szellemi és lelki tartalmához. Éppen ezért elsősorban a szóló művészeteknek, a gyülekezeti éneknek, köl­tészetnek és az élő szónak enged teret, de ezek sem válhatnak öncéllá, hiszen az Isten- tisztelet egészét és részleteit meghatározza az, hogy központjában Isten Igéje áll. Gönczy Lajos előadását az egybegyült nagyszámú közönség végig nagy érdeklődéssel hallgatta. A Református Férfiszövetség követ­kező előadása a Mátyás Király Diákház nagytermében pénteken, április 30-án este 7 órakor lesz. Élőadást tart dr. Tavaszy Sán­dor erdélyi püspökhelyettes A szentségek címen. A külpolitika A ÁRI szabadságok megkezdése « ló t a helsinki Sasomat arról a rendszerről ir. amelynek érteimében a finn köz- és magái’- alkal maznttak szabadságuk felét mezőgaz­dasági vagy erdei munkára tartoznak Ior­dítani. A lap Itangsulyoz'j, hogs minden testi és szellemi munkás részvéteiére szűk - ség van a most meginduló termelési csatá­ban, amelynek kimenetele ezúttal sorsdön­tőén befolyásolhatja a fim permet tovább' boldogulását­ROOSEVELT Önök a háborús békélte­tő bizottság kérésére hír szerint ha adékta- lanul közbelép, hogy megakadályozza 450 ezer bányász sztrájkját. A bányászok nagy Sztrájkja ügyében eddig folytatott egyez, tető kísérletek ugyanis '.‘redményteleock voltak. AZ ANGOL hírszolgálati iroda közlést* szerint azokból a vá lalkozásokbóí, amelye­ket az angol légi erő a csüiörtökrt virradó éjjel végrehajtott. 23 bombázó nem tért vissza. LONDONBAN hivatalosan b'jek ntették, hogy az angol szolgálati-»? u álló E.skdab norvég torpedórombol'ó ellensége hadicse­lekmény következtében elpusztult A ha ­jón 180 főnyi személyzet volt. HARCTÉRI jelentések szerint hétfőn délután hat ellenséges bombázó megtámad­ta Rangoont. Kettőt közű ’.k a japán va­dászok, kettőt pedig a légvédelmi tüzérség .‘‘őtte le. MINT A NÉMET TÁVIRATI IRODA értesül, német repülők a csütörtökre virra­dó éjszaka rajtaütöttek több dél- és ke’er- angliaí helységen. Közepes magasságból ledobott nagy bombáik a célpontokban tü­zet okoztak. BOMBÁN különböző részeiben ismét Zavargás tört ki- A bombay, rádió jelenté­se szerint nagy tömeg indus m -grohanta » városban az- egyik agarai raktár épületét és kifosztotta. A bombayi törvényszék négy indust súlyos börtön! űrire téfrre ité t a raktár kifosztása miatt. ELLENSÉGES repülőgépekről — mmt a Nemet Távirati Iroda l-.íjzíi — szerdád éjszaka szórványosan romboü és gyújtó - bombákat dobtak az északnyugat némctor szági tengerpart és Keiet-Néroftország helységeire. Csekély épületkár keletkezett. Eddigi jelentések szerint nyolc többmoto- ros támadó bombázót delő-ek. MINT a Német Távirati Iroda értesül, áprids 28-án. kora reggel. 3 egymotoros el­lenséges vadászbombázógép hatolt be a Zuider-tó környékére- Romboló bombáik és tűzfegyvereik csekély kárt okoztak. Né­met vadászok alacsonyan ükhözőbe vették őket, noha az ég felhős volt és 'előttek kettőt- A harmadik e.lienséges géper is több­ször eltalálták a német légvédelmi ágyuk. A BRIT hírszolgálati iroda washingtoni jelentése szerint az Egyedist Államokban 61.000 szénbányász sztrájkol a munkások, és a munkaadók között keletkezett viszály következtében. 42 éves a japán császár Tokióból jelenti a DNB: A T°nno csü­törtökön ünnepeké 42. születésnapját. Az ünnepet birodalomszerte mottó külsőségek között ülték meg különböző junepségek- kcl cs szertartásokkal. Az idő kn.roly-ágá- ra való tekintettel, költséges ünnepségeket nem tartottak. A császár szokásos arany öl • tözetében már a kora reggd'j órákban a palotai Sinto-templomába merit. j0 órakor megkezdte a fogadást. A császár az ide; születésnapját is testi és szellemi frisseség- ben üli meg. noha a háborús tIszonyok következtében megsokszorozódott munká­ja kora reggeltől késő estig lefog’alja. Harminc pengő a buza ára BUDAPEST, áprilisi 30. (\1TI ) A pénzügyminiszter a mezőgazdasági ingatjátok ráltságd fejében fizetendő buz.a árát a föl d művelés ügyi miniszterre/ egyetértők« má­jus bóra métermázsánként 30 pengőben állapította merj. Nagy sikere van a velencei magyar kiállításnak VELENCE, április 30. (MTI.) A velen­cei ..Dolgozó Magyarország1' cimii kiállí­tás iránt továbbra is igen nagy érdeklődés nyilvánul meg- A magyar kiállítást minden nap többszáz főnyi közönség Uitogatja és a veleiucei politikai és társadalmi é-'ct elő­kelőségei is egymásután jelennek meg a ve­lencei királyi palota úgynevezett Napó­leon-termeiben. Végigjárják és megt'kintik a „Magyar munka“ kiállítást. \ vt’encei sajtó is nap-nap után hosszabb cikkekben foglalkozik a magyar kiállítással és a kiál­lítás anyagának alapján részletes ismerte­téseket közöl a magyar munka kii önböző megnyilvánul ásóiról.

Next

/
Thumbnails
Contents