Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-30 / 96. szám

1 g i 3 április J ü,

fi 1. i. K !\i í. £- A

■ i ■!■ T HŰM

mm

3 —

A falu szemével

Nagyságos asszonyom

és gyereküknek Iskolába, az már nem az ők hibájuk. Mindenesetre nem voltak idegesek. A legtöbb édesanya gyerekével állt a sóiban, sőt olyant is láttam, akinek két gyérük volt az ölében. Az. ötében? Igen. Hiszen a gyerekek elfáradtak a hosszú áUingálástól és ilyenkor az édesanya hol az egyiket, hol a másikat vette ölbe.

Szürkületkor érkeztem haza. Gyalog porcszkálíam be a faluba és megvallom asszo nyom, hogy önt már teljesen elfelejtettem. Az járt eszembe, hogy meg kellene látogassam Hegyi Kis Jóskát, aki nem régen jött haza a harctérről. Kinyitottam a nádfödeles ház ía- reteszés kapuját és bekopogtattam a pitvarba. A család éppen vacsoránál ült. Cserépiá- nyérokbau tej, az asztalközepén, ialapitón puliszka. Mariskó néni ott volt katonafia mellett és plékanállal adogatta szájába a tejet.

— Olyan ügyetlen, mini egy gyerek •— mentege őzölt Máriskó néni —, én kelt adogassam szájába a kanalat, amíg megtanul balkézzel enni.

Nem volt ideges, nem átkozta a háborút. Ezt mondta: — Ha mi, asszonyok gyereket szülünk, az sem megy vér nélkül, hát amikor egy ország kell megszülessen. — Egyszerűen és őszintén mondta ezt s a hazáért való áldozatnak olyan mindenrekész * felajánlkozása melegített hangjából, hogy lehetetlen volt önre nem gondolnom asszonyom, önre gondoltain ott a kis paraszt konyhában asszonyom és bocsásson meg: szomorúsággal. Ez a szomorúságom azonban elmúlt hamar, mert Jóska elbeszélte, hogy a kievi kórházban milyen önieiáldozó hősiességgel ápolta őt egy vöröskeresztes ápolónő.

— Mosott, a padlót is íelsikálta, pedig itthon nagyon nagy uriasszony — lelkendezett Jóska. — Olyan fehér keze volt, mint egy virág. A kórházban ő etetett éppen úgy, mint most édesanyám.

Máriskó néni százszor mondatta el fiával ezt, de most százegyedikszer sem tudta hallani száraz szemekkel. Kötényét öreg szeméhez emelte és hangjából úgy csurgott ki a hálál- kodás, mint a méz:

— /iíldja is meg a jó Isten minden lépte- nyomában!

Elbúcsúztam és hazaindullam. Az égre feljöttek a csillagok, az utcán kétfelől a kis falusi házak mar tisztára meszelve várták az ünnepeket: virágvasárnap, nagypéntek, faus- vét. Falun mindenki tudja, hogy virágvasárnap az egyszerűség, az áldozatosság ünnepe. Az Ur tanított erre, ezért ment szamárháton Jeruzsálembe. Husvétról pedig minden gyermek tudja, hogy az uj élet, a feltámadás diaSzintre tţâjSfck ií$ fényképek o Ticrdíétefnény«^» rőt * La Valetta flotta nélkül * Magyar párw célojok álcázáso - Pusztító tengeri ütközetek? Churchill és Roosevelt Casablancában • tü*!i kpbaj» o katonák részére és cr többi

€gy félbestökitött forradalom története - Be* számoló a „Tyroller"* csoport küzdelméről * Érdekességek a hadikenyérrőt, az első színes» trükkfilmről * „Europa nem nagyobb (mint Svájc’? ° Válasz egy kérdésre, amely «emis: ölyaa.sgyyg^i^öiöJ QÍxíilíSÜDSk fc&üáii£'

raég mer ö

Ára 4a fillér

<köjpí@lő minden ujságárüsífo?nely5^

dalmas öröméhez csak a nagypénteki kereszt vércseppjein át lehet eljutni. A mészárszék előtt sorbaálló édesanyák türelmére, Mariskó néni egyszerű, de az áldozatos szeretet mindennél nagyobb erejére gondolva, tisztán és világosan éreztem, hogy népünkre is felhasad egyszer a sok nagypéntek után a diadalmas husvét. A falu házai nádfödeles lejükkel igent intettek.

Nagyságos asszonyom, arra kérem önt, vegye ki részét nagypéntekünkből, hogy velünk együtt legyen része húsvéti örömünkben i9.

KASSAY GÉZA

fl miniszterelnök és a földművelésügyi miniszier is felszólaltak a képviselőház csütörtöki ülésén

ffiagkezdődíeli a parlament íanáes&szdsai

Mivel n. b. személyét nem sikerült megállapítanom az elmúlt hét egyik délelőttjén kifejtett nevelői ténykedésére, ezúton teszem meg utólagos beleegyezését kérve — szerény

megjegyzésemet.

Mindjárt az elején sietek megállapítani, ( hogy sokmin déliben egyeznek nézeteink. Pl. helyeslem, hogy négyéves kisfiát magával vitte a déli „korzóra". Gondolom, rájött arra, hogy gyermekének az utca látványossága, u levegő és a napfény örömet szerez. Márpedig nagyon fontos, hogy gyermekeinknek minél több örömben legyen részük. Erre Demokrilos is felhívta íigyieimiinket: „Ha a gyennek .szivének száz kapuja volna, mint Théba városának, engedjétek be az örömet mind a száz \ kapun."

Azonban arra is gondolhatunk, hogy az i Örömszerzés mellett anyai jószive amellett j döntött, hogy magával vigye a pöttömnyi em- j bért, erre gondolva: Igaz, hogy kényelmeseb- j ben tehet sétálni gyermek nélkül, igaz, hogy j roinctenik barátnőm otthonhagyja a nörszre, de j azért én mégis) magammal viszem, mert az egyik barátnőm megjárta, amig nyugodtan ; „korzózott", a nörsz mégnyugodtabban maga- : ráhagyta a kicsit és a gyerek, az erkélyről ... J oh Istenem! — Mondom, ha igy gondolkozott és ezért vitte magával, akkor ebh'en meg- ! egyeznek nézeteink. i

Azért is elismerésemet fejezem ki, hogy ! kisfia tisztán és rendesen volt felöltöztetve« ! Mondanom sem kell, hogy ízléstelenebb nincs, ; mint mikor egy kisgyermeket „agyonőltöztet- i nek". Pedig milyen sokszor látja ezt az »em- j bér. Sok. édesanya gyermekét játékszernek . tekinti és mivel nélkülözi a jóizlést,. gyere- j kével lordot, márkit, vagy a máltai lovagrend nagymesterét játszodtatja el. Azonban ennek ellenkezőjével is sokszor találkozik a j halandó ember. Vannak szülők, akik úgy ki ^ vannak öltözve, mint egy XIV. Lajos korabeli ; nagyhercegnő és gyermekük ugyanakkor i olyanok, mint elhagyott verébfiókák, tisztán j „spártai" nevelési elvből.

Abtan is egyetértek önnel asszonyom, hogy j kisfiát megfenyítette. Mert egyáltalán nem í értek egyet azokkal a szülőkkel és nevelők- | kel, akik gyereküknek mindent megengednek. I Ezt. a logtöbb szülő szeretetnek tünteti fel, j pedig nagyon sokszor csak szülői kényelem. A gyereket az életre kell nevelni, márpedig az élet nem fukarkodik az ütéssel. A Biblia világosan körvonalazza a nevelés egyik legfontosabb eszközét: „Aki vesszőt kiméi, az gyermekét gyűlöli." A nagy nevelő, Pestalozzi szerint is múlhatatlanul fontos a büntetés. Sőt o egyenesen előlegben adja a büntetést: ,,Ne azért büntess, mert vétkezett, hanem hogy ne vétkezzen" ... Don Basco imádságos könyve alatt ott tartotta a mogyorófa vesszőt.

Mivel a kiváló nevelőknek! egész sorát lehetne felsorolni, akik igazolják, hogy nagyságos asszony helyesen járt el, mikor négyéves kisfiát megbüntette, most már nyilván fordíthatja ellenem a kérdést, hogy mit akarok ezek után és mi a kifogásom azon a kérdéses délelőttöli kifejtett nevelő-ténykedése ellen?

Hogy jobban megértsük egymást,» igy engedje meg, hogy elmondhassam az «egész kis történetet.. Sütött a nap. Mi az, hogy sütött: ragyogott. Kábító arany ragyogással hozta a tavasz édes izét, átjárta a tél fagyos gondjaiban botorkáló emberi sziveket, hogy hitet és reménységet bátorítson belénk a holnapra. Azt hiszem asszonyom, hogy önt és barátnőjét as ez a ragyogó napsütés csábította ki a ,,korzóra", hiszen manapság olyan nagy szükségünk van napsütésre. És ha a tavasznak magamfajta szegény ember is tud örvendezni, gondolom mennyivel inkább tud az olyan, akii a sors kizgye az egyszerű megélhetésen kívül még sok plusszal ajándékozott meg.

Egyszóval, ön asszonyom élvezte a tavaszi napsütést és közben nézegette barátnőjével egyetemben az üzletek kirakatait. Megálltak az egyik főtéri üzlet előtt, amelyben kész női- ruhákat árulnak. Véletlenül én is ott álltam. Hogy milyen ruha volt a kirakatban, arra nem emlékszem. Talán meg sem néztem. De egyébként is a férfiak emlékezőtehetsége ilyen irányban elég gyatra,, megelégszenek azzal, hogy kifizessék a számlát. Persze annál élesebb a nők szeme, önök is asszonyom azonnal észrevették, hogy egyetlen eredeti párisi modell sincs a ruhák között.

— Vacak dolgok — mondotta a barátnője, amire ön sietett megjegyezni:

— Annyi eredménye van a háborúnak, hogy az ember már tisztességesen öltözködni sem tud.

Ez a ,,rettenetes" ruhahelyzet a kisfiút nem érdekelte. Az úttesten katonák vonultak *el, gyakorlatról jöttek haza és a kis férfi a férfi örök katonai elhivatottságánál fogva azokat szerette volna nézni. Nyűgös volt, mindegyre hátranézett és kJ szerette volna szabadítani kezét a kesztyűs, Illatos anyai kézből. Emiatt az „engedetlenség" miatt ön asszonyom hirtelen haragra lobtant és kisfiát szájon ütötte. Az ütés elcsattant és az illatos kis kéz, mint. aki jót végezte dolgát, ismételten ott motoga. iott a kirakat üvegén, hogy dacára annak, Hogy a garderobban nem fér egy gombostű sem, azt a ceriszpirosat mégis megveszi.

Ennyi volt az egész. És talán asszonyommal egyetemben sokan akadnak olyanok, akik megkérdik, mi történt itt olyan, amiből olyan nagy cécót kell csinálni? Megvallom, az első pillanatban enyhe felháborodáson kívül én is csak ezt éreztem. Idegesek ma az emberek ■— gondoltam és mivel haza kellett utaznom, siettem ki az állomásra. Egyik mészárszék előtt hosszú sort láttam. Itt is leg többnyire édesanyák voltak. Mivel otthon sem szakácsnő, sem nörsz, így hát addig vártak, amíg uegkapték a husadagoí. Hogy közben íérjúk- r~1’ ebéd nélkül kellett visszamenni munkái'a

BUDAPEST, április 30. A képviselőház a húsvéti szünet urán csütörtökön délelőtt ülé- sezett először. Nagy érdeklődés nyilvánult meg a képviselők között. 10 óra perckor 'vitéz Tors Tibor nyitotta meg az ülést. Bejelentette, hogy a Ház szünete alatt az egyes bizottságokat megalakították, majd az állandó összeférhetetlenségi bizottság határozatát ismertette Lili János országgyűlési képviselő Összeférhetetlenségi ügyében.

Szinyei-Mcrse Jenő vallás- és közoktatás- ügyi miniszter beterjesztette a kántortanitói fizetést kiegészítő államsegélyek szacályozásá- ról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatot kiadják a bizottságoknak. A csütörtöki napirend első pontja a Pozsonyban 1942 július másodikán kelt magyar—szlovák társadalombiztosítási szerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat volt.

Vitéz Kökényesy Pál előadó után a törvényjavaslathoz elsőnek Donátb György szólt hozzá. Kiemelte a szerződés fontosságát és árra kérte a belügyi kormányzatot, hasson oda, hogy

a Németországgal és Szlovákiával megkö- ’ tött szerződések folytatásaképpen a lehető- ségekhez képest a többi viszonylat okban is rendezgessék a társadalombiztosítás kérdése. A Ház Szabó Gyula hozzászólása után általánosságban elfogada a javaslatot.

Az ülés napirendjének második pontja a Duna—-Száva—Adria . Vasúttársaság viszonyainak uj rendezése tárgyában Bríoniban 1942. aug. ic-én kelt szerződés becikkelyezésedül szóló törvényjavaslat volt. A javaslatot Megay Károly előadó ismertette.

Kállay Miklós miniszterelnök emelkedett ezután szólásra és beterjesztette a kormány 1940. évi működéséről és az ország közállapotáról szóló jelentését, az állami számvevőszék elnökének az 1941. évre megszavazott hitelekkel szemben az egyes költségvetési fejezeteknél mutatkozó eltérésekről szóló jelentését.

Báró Bánffy Dániel földművelésügyi miniszter beterjesztette az állatorvosi közszolgálat államosításáról, valamint az állategészségügyről szóló törvény egyes rendelkezéseinek módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényjavaslatot és a rendkívüli fahásználat mértékéről szóló és az 194T—42. termelési időre vonatkozó jelentését. A miniszterelnök

és a földművelésügyi miniszter felszólalása után Vasváry Lajos szólt hozzá a Duna—Száva—Adria Vasúttársaság viszonyainak rendezése tárgyában kötött egyezményt becikkelye- ző törvényjavaslathoz, amelyet a Ház általánosságban elfogádott és részletes megvitatás céljából a külügyi, közgazdasági, közlekedésügyi és pénzügyi bizottságokhoz tett át. Az ülés napirendjének harmadik pontja a családjogi határozatok és holttányilvánitások kölcsönös elismerése tárgyában Berlinben 1942 október 2-án aláirt magyar—német egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat volt. A Ház a törvényjavaslatot Huszovszky Lajos előadó részletes beszámolója után általánosságban elfogadta és további megvitatás céljából a külügyi és igazságügyi bizottsághoz

tette át. A napirend 4. pontja az egyenesadók tekintetében a kettős adóztatás elhárítása tárgyában Budapesten 1942. október 5-én, kelt magyar—svájci egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat megvitatására került sor. A Ház a törvényjavaslatot Cselínyi Pál előadó részletes beszámolója és Zermann Antal hozzászólása után általánosságban elfogadta és részletes megtárgyalását az illetékes bizottságokra bízta. A napirend ötödik pontját a pénzügyminiszternek a rendkívüli házadómentesség tárgyában benyújtott jelentése képezte. Cselényi Pál előadó részletes beszámolója után Zimmer Ferenc szóit hozzá a jelentéshez. A pénzügyi zárójelentést nem fogadta el. *

A Ház János Áron- hozzászólása után a jelentésben foglaltakat tudomásul vette és 5t felsőházhoz tette át.

Napirend szerint következett a 42 tagit or* szagos bizottság 1942. június 25-tol december 11-ig terjedő időre eső működésétől szóló jelentésnek a tárgyalása. Ronkay Ferenc előadó részletesen ismertette a bizottság működését: és a Ház a jelentést egyhangúan tudomásul vette. A Ház ezután Forszter György előadó ismertetésében a számvizsgáló bizottság jelentését tárgyalta az 1942. évre terjedő számadásokról. Á Ház a jelentést vita nélkül elfogadta. Ezután a mentelmi bizottság több jelentését ismertette Váczy György előadó. A Ház a mentelmi bizottság jelentéseit egyhan- guan tudomásul vette.

Krúdy Ferenc elnök ezután napirendi javaslatot tett, Hagy a Ház legközelebbi ülését pénteken 10 órakor tartsa, napirendjén a tanyai közigazgatás rendezéséről szóló törvény- javaslat tárgyalásával. A Ház az elnök napirendi javaslatát magáévá tette és ezzel az ülés fél 2 óra után véget ért.

Beiktatták hivatalukba a kolozsvári törvényszék és járásbíróság újonnan kinevezett biráit

gyr rA iöivényszék teljes ülése keretében történt a hivatali eskütétel

KOLOZSVÁR, április 30. Csütörtökön

ícléli 12 órakor teljes illés keretében tették le az esküt Csipkés Ödön törvényszéki elnök hivatal1» helyiségében a ko ozsvári törvényszék és járásbíróság újonnan kinevezett tagjai. A rendkívüli teljes ülés kereté- bén ezalkalommal a törvényszéki tanácselnökké kinevezett Crois László dr., a já- rásbirókka kinevezett. Párády perene dr, és Incze Méla dr., továbbá az ügyésszé kinevezett Schleti Jenő dr. tették le a hivatalos esküt. Az ü!ést Csipkés Ödön törvényszéki elnök nyitotta meg, majd a rövid megnyitó beszéd után a törvényszék» járásbíróság és ügyészség újonnan kinevezett tagjai az elnök előtt ünnepélyese« hivatali esküt tették. Az eskütétel után Csipkés Ödön elnök szeretetteljes hangon üdvözölte ar. uj bírákat s az uj ügyészt, majd arra kérte őket, hogy munkájukkal a Haza és a magyar igazságszolgáltatás tartós javát szolgálják.

Az újonnan kinevezett bírák és ügyész nevében Grois László dr.} a törvényszék uj tanácselnöké mondott köszönetét az emök szeretetteljes szavaiért és géretet retr, hogy mindannyian legjobb tudásukkal illeszkednek bele a magyar iga/.ságszoílgskta- tás munkájába s mindenkor áruink javát fogják szolgálni. Ezután a törvényszék tanácselnökei és bírái őszinte jókívánságaikat fejezték ki egyenként is 3/ újonnan kinevezett bíráknak s a ko’esÖRCs üdvözlések után a teljes ülés végétért.

MEGHÍVÓ. A Wesselényi Lövészegye« sii'et április 18-ára hirdetett és akkor hú- t ár ozat kép telenne k nyílvánitatt köz nyit l é- sét május 2-án d. e. ]] órakor tartja a:

egyesület. Fedettlőtér Otthonában (Hon véd-11. 12 sz..), melyre az egyesük össze tagjait és barátait meghívja a vezetősés Ez a közgyűlés « megjelentek számára ra ló tekintet nélkül határozatképes lesz.