Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

__ 2

i; l. L E N Z11

1*4 1 áprilU 2«.

KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ

• A uini'.-i luuok hevessége mindül <ddi;it felülmúló méreteket öltön. \.' an,;oI- unc- nkai.ik. tdjc> mértekben kitejtik \.'.iins/mi ó hadianyag tekintetében tök.íves erejüket, h a do-> / f.\ 1 v a i k a t olyan könyörtelenséggel vetik tii.vbe, anu már .1 s/ovjet embeip.i/.irí.í-s.ír.i rinléke/ter. A/ angolok fanatikus támadó lükével - jelenti a Nemzetközi Sajtó ’i uJó»i- tö katonai munkatársa a nemet és olasz csapatok nem kevésbé elszánt védelmi ak.ua- huk.it szegezik szembe. A hadszíntér viszonylag csekély térbeli kiterjedése mén növeli az ütközetek keménységet, ugvhogs a tuniszi húsvéti csata az egész északafrikai hadjárat legvéresebb csatájának tekinthető.

1 Berlinben számolnak azzal, hogv a már öt rap óta pihenő S. brit hadsereg rövidben újra 'megkezdi támadását.

A meg-megisméclődő angol, amerikai, francia támadások arra engednek következtetni, hogv Montgomery ás Eisenhower a döntést mindenáron sürgősen ki akarják ere z.akolni.

A szövetséges vezérkarok döntési szándékát veszi alapul a Journal de Génévé, amikor az. északafrikai harcok megszűnése utíni katonai hadműveletek irányával foglalkozik. A genfi , lap számadatokat közöl és kimutatja a délcu- rópai és a fontosabb olasz városok, valamint az északafrikai támaszpontok közötti távolságot. Eszerint a Bougie—Toulon közötti távolság 7jo km., Bouglie Cagliaritól, Szardínia fő- , ■városától 47ţ km-re van. A Gibraltárból Bi- j 7erta felé tartó hajóknak kereken igoc kilo métert kell megtenniük. Bizerta Teutontól Soo km-nyire van, mig a Bizerta—Trapani

közötti távolság 250 km. Tjnisz Rómától J légvonalban 6oo km-re esik, mig Nápoly tói I 550 km-re. A tuniszi partot és a Pantellana- j sziget közötti 70 km-es távolságot vacászre- j pülőgépek 8—ic perc alatt berepülik.

Q

Ugyancsak a Journal de Geneve, amit átvett a Völkischer Beobachter is, kapta Isz- tanbulból azt a Reuter-táviratot, amely ‘■zc- rint Szalor.iki környékén német és bolgár csapatokat összpontosítottak és a tíngelycsapa- rok irt tavaszi hadgyakorlatot tartanak. Az. ide koncentráir 15 bolgár hadosztálv a hadgyakorlatok alkalmával azt a feladatot kapja, hogy az Égei-tenger és Trácia felöl irányuló esetleges ellenséges támadásokat elhárítsa.

i zer darabra robbannak v.’t és tüzet okozo erciük Így meghatványozódik. A brr légierő ezenkívül >> 0 kg-os, ugyncvc/.clt latolt robbanó bombákat is használ, melyek robbanó erejüket nem mélységben, hanem vi/s/mte:..n és függőlegesen fejtik ki.

■

S.d i/ar portugál miniszterelnök kormányra jutásának 15. évfordulóján rádióbeszédet intézett .1 portugál nemzethez.

— Portugália semlegessége — mondotta Salazar bizonvüs feltételekhez, körött. Ncrn szabad megfeledkezni az Angliával való szövetségről, amely mellett Portugália borús és nehéz időkben ismét állást foglal. Portugália helyzete kényes, mert az országnak nincsenek minden táborban barátai, azonkívül olyan nemzetek is keveredtek háborúba, amclvekhez Portugáliát i politikai barátság szoros kö'e- lekci és méhen érzett rokonszonv fűzi, mént például Anglia cs Brazilia. Tény azonban az, hogy Portugália semlegesség t fenntartják mi :Jen nehézség ellő éré, amilyet le kell küzdeni. Az. országnak értékes külpolitikai segítséget nvujt a portugál—spanyol barátság.

Portugália és Spanyolország semlegessége az Ibériai-félszigeten a béke területét teremti meg. Ha Portugália távol is un a háborútól, semmiképpen sem é fektéién annak végső kimenetelében. Azok az országok, amclvck nem harcolnak, bizonyos mértékig szintén háborúban vannak. Uj rendet várnak, amely a háború eredményéről függ és nmel> ben Portugália is érdekelt. A háború után minden épi: ”> munkának két alapé!vból kel! kiindulnia: először a rendből, másodszor a nemzetközi együttműködésből.

A portugál miniszterelnök ezután a bolsf- vizmus romboló hatásáról beszélt, j — A kommunizmus — mondotta Salazar j — nézetem szerint minden idők legnagyobb

emberi kérdése, vagyis az. emberiség, valami ír az egyén: és tán ’dalmi élet szempontjából alapvető jelentőségű kérdés. Ennek megfelelően a nyugati, vagy keresztény civilizáció elleni komolv veszélyeztetés. Ahol az állam és a gép rabszolgájává rcszik az. embert, ot: nincs helye többé az emberi szabadságnak

Beszéde végén kijelentene Salazar hogv a portugál kor .ínvt nem lehe* azzal vádolni, hogy rém teljesíti kötelességét.

Robert admirális, Martinique sziget kormányzója, aki. mirt ismeretes, mindez’.deig hu maradt Vichyhez, az egvre erősödő anier.kr.i nyomásra — a Journal de Génévé szerint — tárgyalásokat kezdett a szövetségesekkel c-: hir szerint, három feltétellel hajlandó együttműködni az egyesült nem/.ctekkel. Csatlakozásának feltételei a következők: t Együttműködését nem kell nyílt lázadásnak tekinteni Petain ellen. 2. A szövetségesek a háború után teljesen a franciákra bízzák kormány- formájuk megválasztását. 3. A francia flottát azzal a feltétellel adja át a szövetséges hatalmaknak, ha elegendő számú hadihajó maradhat a francia Antillák megvédésére

Az Essener National Zeitung újfajta angol bombák szerkezetét ismerteti. A német lap* szerint az angolok legújabban iSco kg o- gyujtó-robbanó bombákat használnak, amelyek a földtől bizonyos távolságra eze-g meg

hangoló hatását Knox tr : ■ éré ,/etügyi mini*.'- Ur olymódon jk.tiLi egyensúlyozni, hop,'/ V: i srgbr vonta .1/ .ui.iiok nclyeségét. Kilo . h;jelentette: Az a megállapítás, hogy a ./öve' scgcsck veszteségei felülmúlják a/, építéseket, nagv tévedés, ugyarvis t-nnek a/ rllenke/oji iga/.. Nem sorolok tel pontos számadatokat, mégis helyesbíteni szeretnék egy ege zen szciri- beöt ló hibát. Ké /cnfekvő dolog, hogy a bi zömig összecserélte u vi/.ki>zorirást a loriru- t ártalommal.

■

Híranyagunk egyrésze a lengyel—*zovjer

diplomáciai viszony felfüggesztésével toglal- koz lí. Legújabb jelentéseink azt mutatják, hogy London és Washington minden erejét összeszedte, hogy a teljes diplomáciai szakítást megakadályozza. London rábc-v élé ér - eddi g még meg nem erősített hírek /érint az emigráns lengyel kormány visszavonta a genfi Vöröskereszthez benyújtott beadványát, amelyben a katyni tömegsírok kivi/ palását ke rtc. Egyébként a genti Vöröskereszt nemzetközi bizottsága az. ügylsen olyan dönté t hozott, amely a Szovjet kívánságától is függővé tette a lépések megindítását. Ug a

Croix Rouge vezetősége az alapszabályokra hivatkozva kijelentette, h..y csak abban rz esetben hallandó kivizsgálni a szmolenszki halálerdő ügyét, ha erre az összes résztvevő felek felkérnék. A szovjetkorrrány kezében voit tehát a lehetőség, hogy a karyní töineg- sirok pánatlan kivizsgálásit lehetővé tegve. Moszkva azonban, régi szokásához, híven, iámét negatív álláspontra helyezkedett.

A Wálhelmstrasse szerdai sajtókonferencia- ján - mint a Transkonrnent Éress hozzánk é-kezett telei».- jelentése mondja — a lengyel —szovjet válság megítélésében utaltak arra a sietségre, amellyel angol részről a londoni lenÍ

'yrl emigráns kormány ítalalatását, vagy Ondoni le”, 've! kormány alkotását jrlcnTer’ri

M'.ndrnképpr" lehetséges - állapították n - j Williclimuasseo , hogy a szovjetkor iránynak nincs szándékában kcpei/.tülh.ijt a i a londoni emigráns kom. í ny megváltoztat.! • ••át, hanem olyan terve van, hogy Mu'-o v.i ban nyomban saját i/.lcsr -/érint alakit egy lengyel em’gráus kormányt Vasilev! i V gyei kommunista nő vezetetései, -.kit Szt i nemrégiben tüntetett ki rendjel) 1. l.z. m rv: -. méilésr volna annak a kísérlet' rk, a:i.e!;: Moszkva a 1 innék elleni téli háborúja idey hajtott végre, amikor a szökevény Kuu. ri'- i ckioklésével firm kommunista kormány, ul. kitott.

Jellemző, hogy ma angol részről !> fivy<! nek erre a lehetőségre, amely termi /err e Londonban igen nagy zűrzavart idézne elő. így például a News Chronicle diplomáciai szerkesztője azt az aggodalmát fejezi ki, h< gy az oroszok a londoni lengyel kormány miatti türelmetlen<égüki>en Moszkvában külön lengyel kormányt létesíthetnek, ami viszont Síkor s/.ky kormányát arra indítaná, hogy Washingtonba költözzék át és ott folytassa mii- hősieset. A Neue Züricher N ichrichten is tud bizonyos londoni lengyel körök aggodalmáról, hogy Moszkvában lengyel ellenkormány szervezésére gondolnak. Lehetséges, hogy ez. az ,,uj tény“, amely a Reuter szerint a Sikorszky-kormánvt arra bírta rá hogy keddi minisztertanácsi ülőéről semmi- j féle közleményt ne adjon ki és a Churchille! és F.dcnnel io!yó tárgyalásokra utaljon, amelyek kedden kezdődtek és szerdán folytatódtak. Angol részről egyébként ehhez azt a jelentést lansz.irozzák, hogy a Sikorszk' -kor many nagyon valószmüfcg fel fogja kérni a nemzetközi Vöröskeresztet, hogy a Katvn;- ügyben végrehajtandó vizsgálatra . vonatko**;' kívánságát Genf ben tekintsék semmisnek. Fb ben az irányban feit ki propagandát az. esi / angol sajtó, amely mindenáron elégtétel' igyekszik szerezni a moszkvai kormánynak.

NAGY JÓZSFF.

Gró! Hader Istvánt a Dálerdélyi Hangya STöveíhezete’í u ahb három évre elnökké választották

A? angol és az amerikai közvéleményben nagy feltűnést keltett a washingtoni Truman ív- bizottságnak az a megállapítása, hoz a /ö vétség esek az elmúlt évben 12 millió bruttó- regiszter tonnát vesztettek és, hogy i veszte ségek meghaladták az uj hajóépitóeket. A Philadelphia Inqu’rer a következőket írja:

A Trumann-bizottság nagv szolgálatot tett nekünk, amennyiben- a tengeralattjáró veszélyekkel kapcsolatos fejtegetéseket nz .általános találgatások birodalmából átvitte a rideg tények világába. Ezek a tények lesújt ónk. .1 szövetséges nemzetek az elmúlt éjben 12 millió tonna hajóteret vesztettek, vagyis többet, mint amennyit Amerika és Nagybritunnia ugyanezalatt az idő alatt összesen építhetett. A bizottság tengerészeti hatóságainkra hárítja a súlyos felelősséget, amelvek nem tülajdo- nitottak elég jelentőséget Hitler búvárba jóinak.

A Trumann-bizottság megállapításainak !cBl’KAREST, április 29. (MTI.) A dél- 1

erdélyi Hangya S/.ösetf •z.-et} Szövetség 19 LŰ év közgyűlését \agycnyeden tar- to la A kö/gyuleicn Under István ttrój elmükön knii1 mcejfle®tek Márton Áron gyulafehérvári róm. kát. püspök, I\aglf /■•'rene ref püspökhelyvtte.s dr. SztLz Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet tdnö- ke, S^abó H* 7, a Magyar í\épközösség bra- ói elnöke és a déWdéüyi mazyarság S/ámos más vezetője- Hak'er István gróf eiuök megnvitó beszédében elsősorban az egvliáz.ak képviselőit üdvözölte. A szövetkezet eéljáró! az emök a következőket mondotta;

Népünk gazdasági megerősité>a a célunk. hogy a jelenleg duló vihart átélje és a vihar után egv szebb é.s boldogabb jövőt építsen fel magának. — Ezután kegye- letes szavakkal emlékezett meg a szövetkezeti éét halottairöl; Irnrf>h ZsigmonJ volt alelnökrő' és a hősi halált halt Harsány! Márton feliigyelőbizottaági elnökről. B”- sz.ódét a következő szavakkal fejezte bs%:

Ahogy az egyónt jelAmessé az erős léleír teszi, éjtpsn úgy egy fajt az egyiivétarto- a közös cél, a közös akarat teszi egységes, öntudatos néppé. Meggyőződésem, hogy az á nép. amelij hit önmagához, amely ragaszlx>dik hitéhez, hagyományaihoz és intézményeihez, nyugodtan né/h ' a jövőbe, mert annak a népnek a jövője biztosit vă van.

Az elnöki megnyitó után dr. Szász Pál az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet elnöke emelkedett szólásra. Lendületes, tarta - mas beszédében üdvözölte azokat, akik Hangya munkájának irányitói voltak é- akik c munka felelősségének a súlyát vál lalták és miseitek. A gazda és a szövetke zet, kéz a kézben, egy más tó elszakithatat- lanul kell hogy dolgoz.zék — jelentette k Szász PálAz e-'hangzott beszédek után titkos szavazással újból megvála.sztották a tisztikart. Elnökké újabb 3 évi időtartamra egyhangú ag Haller István grC'fot választották meg.

Ocwz auképeU:

dabuska

Wa : 6váci-0s* JáztefTévedés ne essék szólván: Babuska nem babuska, nem is fiatal leányzó, az az idő is régen eljárt, amikor babnskája 'tehetett valakinek. Babuska bizony tiszteletrernclto öregasszony, jóval túl a hatvanon, de a szeme fiatalosan csillog, mert erős cs derűs lélek.

Kozák asszony. Bulyba Tárász hetmannak lehetett ilyen az édesanyja. Áldozatos és hivő lélek, abból a fajtából, amely istenként tisztelte a pópákat, megcsókolta a ruháink szegélyét és hetekig nem mosakodott, ha a szent- életű pap pálinkabüzös szájával arconcsó- kolta.

Babuska kozák és igy orosz, de semmi keze a mai Oroszországhoz. Arról sem tud, ami Iékaterinburgban történt, számára a mai Gorkij még mindig hlizsnij-Novgorod, tudja,

hogy van egy Sztálin nevű hatalmas ur valahol messze, messze, Moszkvában, a föld

alatt lakik páncélfalu pincében és marcona, nagy férfiak őrzik, mert valaki, vagy valakik meg akarják gyilkolni. Babuskának semmi köze ehhez a Sztálinhoz, ő még mindig a múltban él, a kilencvenes években, amikor fiatal lány volt és a vőlegénye, Alexandra Alcxandrovics, a szabad kozákok fia, a leg- c'aliásabb lovas és a legjobb táncos a vidéken, egy délelőtt felpántlikázott barátai társaságában jegykendöt hozott neki és aztán elment fel, messy.i északnak, magára öltötte a mindenható cár testőr gárdájának fényes uniformisát és le is fénykepeztette magát benne.

Itt van a kép még most is. Babuska féltő kegyelettel őrzi, remeg a szája széle, ihogy aggódva leemeli a falról és köténye sarkával óvatosan letöröli róla a port.

Nagy, mélák embert ábrázol a kép. Szeme belemered a lencsébe és keze mereven Markolja egy, a vad őserdő közepén álló asztal szélét. Világos, orosz ing van rajta, a derekán széles őv és kerek tányérsapkáján csillog a rézből vert cári sas.

Babuska még ma is félve tiszteli a cárt, a nevét sem meri kimondani. Tudja, hogy nem szabad, de nem tudja, hogy miért. Csak tipeg ide-oda a lakásban, a karvastagságu fi- kuszok között, tesz-vesz naphosszat és néha rettenetes ételeket kotyvaszt a nyitott tűzhelyen. Meg nem enne egy falatot nélkülem, ahogy kész az étel, azonnal kitesz egy tányérra és két kézzel fogva, nehogy kilötyögjön, behozza az asztalra és odarakja az írások, jegyzetek, térképek közé Melegen csillog a fekete szeme és aggódva lesi; izlík-e. Halálosan szomorú lesz, ha meg sem kóstolom, •>'agy azt mondom, később, most nincs idcnn.

Egy nap messzi útról érkeztem. Poros voltam, sáros, izzadt, kimerült. Nem aludtam már négy éjszaka és csak kutyafuttában, ütött ettem egy-egy falat konzervet. Pjotr, a

szolgám, már messziről megismerte a motor- kerékpár dübörgését és rohant az ebéddel. Ott párolgntt az asztalon a forró bableves, tisztára súrolt csa 'kában, mikor beléptem a szobába. Alig köszöntem Babuskának, azon mód, ahogy voltam, ültem neki levesnek. Fejemen a sapka. Elkezdtem kanalazni a levest, négy nap óta az első meleg ételt, amikor Babuska bejött.

Halkan, végtelen tisztelettudással szólított meg:

— Pan... —- mondta és a fejemre mutatott.

Nem értettem. Bólintottam, hogy tol van,

köszönöm a jókívánságot. Az étvágyam kitűnő. És az ebéd is jó.

Babuska nem tágított;

— Pan... — ismételte szomorúan és a keze most már magasba lendült, fel a falra, ahol négy ikon sorakozott békés egyetértésben egymás mellett. A Kazáni Szent Szűz, Szent Mihály arkangyal, Szent György és egy másik orosz szent, akinek a nevét nem tudom.

— Jól van, Babuska — mondtam — megvagyunk egymással...

Babuska lemondóan rázta a fejet. Egész izgatott lett. A sapkám után kapkodott

Csak most gyűlt világosság az agyamba. Hát persze, nem vettem le a sapkát, ebédelek és bent vannak az ikonok a szobában Ezt nem lehet, ez felszentelt szoba, ez a legnagyobb tiszteletlenség, ez a legszornyübb sértés. Ijedten kaptam le a sapkát. Babuska egyszerre derűs lett, hangosan nevetni kezdett és kivillantotta hófehér, egészséges fogsorát.

Csak akkor néztem meg az ikonokat. Igazán művészi remek volt valamennyi. Kértem Babuskát, adjon el nekem egyet, akár pénzért, akár egyébként. Neki úgyis marad még három, nekem meg egy is elég lesz.

Babuska megbotránkozva nézett rám:

— Hogy gondolod, pan? Elvimii innen az Istent; Magyarországon nincs Isten, hogy oda akarod vinni?

Babuskának igaza volt. Etszégyeltem magam. A hitetlenség, a vallástalanság országában, ahol oltárra emelték az aljasságot és a képmutatást, engem, egy modern keresziesbá- boru keresztes vitézét meg kell leckéztetni a szentek tiszteletéből.

Azóta nagyon megszerettem Babuskát. Ha eljött az este és a hold sűrű ezüst!átyóllal vonta be a vidéket, kiültem Babuska mellé * ház elé a kispadra, az öreg hársfa alá és meg-, rendűben hallgattam reszkető, vékony öregasszony hangját, amint régi, kozák népdalokat és ősi ortodox orosz vallási énekeket énekelt.

Aztán jött egy parancs és menni kellett. Babuska, akinek rajtam kívül senkije sem volt, sirt, mint az anya, ha háborúba viszik a fiát. Sürgött-forgott, segített becsomagolni a hátizsákomat, pogácsát sütött és amikor indulásra készen megpaskolam az arcát, megköszönve minden jót, a mellemre borult. Simogatott, becézett. És fuldokolja kért valamit. A kis ezüst keresztet, amelyet a nyakamban hordtam.

Odaadtam a keresztet és Babuska, mielőt még megakadályozhattam volna, hirtelen lehajolt és megcsókolta a kezem. Forró könnycsepp gördült a. kezem fejére és még ma is éget.

Eget, mert ezt a szeretetet soha visszaadni nem tudom. Babuska meghalt. Nem lehette": ott a temetésén, csak a jeltelen, szomorú, vár sírját láthattam már. Egy éjszaka repül i bomba szakította szét a házával, az ikonokkal együtt.

Megbocsáthatja-c Sztálinnak ezt valamikor is az Úristen?!.u