Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-29 / 95. szám

__ 2 i; l. L E N Z11 1*4 1 áprilU 2«. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ • A uini'.-i luuok hevessége mindül <ddi;it felülmúló méreteket öltön. \.' an,;oI- unc- nkai.ik. tdjc> mértekben kitejtik \.'.iins/mi ó hadianyag tekintetében tök.íves erejüket, h a do-> / f.\ 1 v a i k a t olyan könyörtelenséggel ve­tik tii.vbe, anu már .1 s/ovjet embeip.i/.irí.í-s.ír.i rinléke/ter. A/ angolok fanatikus támadó lü­kével - jelenti a Nemzetközi Sajtó ’i uJó»i- tö katonai munkatársa a nemet és olasz csapatok nem kevésbé elszánt védelmi ak.ua- huk.it szegezik szembe. A hadszíntér viszony­lag csekély térbeli kiterjedése mén növeli az ütközetek keménységet, ugvhogs a tuniszi húsvéti csata az egész északafrikai hadjárat legvéresebb csatájának tekinthető. 1 Berlinben számolnak azzal, hogv a már öt rap óta pihenő S. brit hadsereg rövidben újra 'megkezdi támadását. A meg-megisméclődő angol, amerikai, fran­cia támadások arra engednek következtetni, hogv Montgomery ás Eisenhower a döntést mindenáron sürgősen ki akarják ere z.akolni. A szövetséges vezérkarok döntési szándékát veszi alapul a Journal de Génévé, amikor az. északafrikai harcok megszűnése utíni katonai hadműveletek irányával foglalkozik. A genfi , lap számadatokat közöl és kimutatja a délcu- rópai és a fontosabb olasz városok, valamint az északafrikai támaszpontok közötti távolságot. Eszerint a Bougie—Toulon közötti távolság 7jo km., Bouglie Cagliaritól, Szardínia fő- , ■városától 47ţ km-re van. A Gibraltárból Bi- j 7erta felé tartó hajóknak kereken igoc kilo métert kell megtenniük. Bizerta Teutontól Soo km-nyire van, mig a Bizerta—Trapani közötti távolság 250 km. Tjnisz Rómától J légvonalban 6oo km-re esik, mig Nápoly tói I 550 km-re. A tuniszi partot és a Pantellana- j sziget közötti 70 km-es távolságot vacászre- j pülőgépek 8—ic perc alatt berepülik. Q Ugyancsak a Journal de Geneve, amit át­vett a Völkischer Beobachter is, kapta Isz- tanbulból azt a Reuter-táviratot, amely ‘■zc- rint Szalor.iki környékén német és bolgár csa­patokat összpontosítottak és a tíngelycsapa- rok irt tavaszi hadgyakorlatot tartanak. Az. ide koncentráir 15 bolgár hadosztálv a hadgya­korlatok alkalmával azt a feladatot kapja, hogy az Égei-tenger és Trácia felöl irányuló esetleges ellenséges támadásokat elhárítsa. i zer darabra robbannak v.’t és tüzet okozo erciük Így meghatványozódik. A brr légi­erő ezenkívül >> 0 kg-os, ugyncvc/.clt latolt robbanó bombákat is használ, melyek robbanó erejüket nem mélységben, hanem vi/s/mte:..n és függőlegesen fejtik ki. ■ S.d i/ar portugál miniszterelnök kormányra jutásának 15. évfordulóján rádióbeszédet in­tézett .1 portugál nemzethez. — Portugália semlegessége — mondotta Salazar bizonvüs feltételekhez, körött. Ncrn szabad megfeledkezni az Angliával való szö­vetségről, amely mellett Portugália borús és nehéz időkben ismét állást foglal. Portugália helyzete kényes, mert az országnak nincsenek minden táborban barátai, azonkívül olyan nemzetek is keveredtek háborúba, amclvekhez Portugáliát i politikai barátság szoros kö'e- lekci és méhen érzett rokonszonv fűzi, mént például Anglia cs Brazilia. Tény azonban az, hogy Portugália semlegesség t fenntartják mi :Jen nehézség ellő éré, amilyet le kell küz­deni. Az. országnak értékes külpolitikai segít­séget nvujt a portugál—spanyol barátság. Portugália és Spanyolország semlegessége az Ibériai-félszigeten a béke területét teremti meg. Ha Portugália távol is un a háborútól, semmiképpen sem é fektéién annak végső ki­menetelében. Azok az országok, amclvck nem harcolnak, bizonyos mértékig szintén háború­ban vannak. Uj rendet várnak, amely a há­ború eredményéről függ és nmel> ben Portugá­lia is érdekelt. A háború után minden épi: ”> munkának két alapé!vból kel! kiindulnia: elő­ször a rendből, másodszor a nemzetközi együttműködésből. A portugál miniszterelnök ezután a bolsf- vizmus romboló hatásáról beszélt, j — A kommunizmus — mondotta Salazar j — nézetem szerint minden idők legnagyobb emberi kérdése, vagyis az. emberiség, valami ír az egyén: és tán ’dalmi élet szempontjából alapvető jelentőségű kérdés. Ennek megfele­lően a nyugati, vagy keresztény civilizáció el­leni komolv veszélyeztetés. Ahol az állam és a gép rabszolgájává rcszik az. embert, ot: nincs helye többé az emberi szabadságnak Beszéde végén kijelentene Salazar hogv a portugál kor .ínvt nem lehe* azzal vádolni, hogy rém teljesíti kötelességét. Robert admirális, Martinique sziget kor­mányzója, aki. mirt ismeretes, mindez’.deig hu maradt Vichyhez, az egvre erősödő anier.kr.i nyomásra — a Journal de Génévé szerint — tárgyalásokat kezdett a szövetségesekkel c-: hir szerint, három feltétellel hajlandó együtt­működni az egyesült nem/.ctekkel. Csatlako­zásának feltételei a következők: t Együtt­működését nem kell nyílt lázadásnak tekin­teni Petain ellen. 2. A szövetségesek a háború után teljesen a franciákra bízzák kormány- formájuk megválasztását. 3. A francia flot­tát azzal a feltétellel adja át a szövetséges hatalmaknak, ha elegendő számú hadihajó maradhat a francia Antillák megvédésére Az Essener National Zeitung újfajta angol bombák szerkezetét ismerteti. A német lap* szerint az angolok legújabban iSco kg o- gyujtó-robbanó bombákat használnak, ame­lyek a földtől bizonyos távolságra eze-g meg hangoló hatását Knox tr : ■ éré ,/etügyi mini*.'- Ur olymódon jk.tiLi egyensúlyozni, hop,'/ V: i srgbr vonta .1/ .ui.iiok nclyeségét. Kilo . h;­jelentette: Az a megállapítás, hogy a ./öve' scgcsck veszteségei felülmúlják a/, építéseket, nagv tévedés, ugyarvis t-nnek a/ rllenke/oji iga/.. Nem sorolok tel pontos számadatokat, mégis helyesbíteni szeretnék egy ege zen szciri- beöt ló hibát. Ké /cnfekvő dolog, hogy a bi zömig összecserélte u vi/.ki>zorirást a loriru- t ártalommal. ■ Híranyagunk egyrésze a lengyel—*zovjer diplomáciai viszony felfüggesztésével toglal- koz lí. Legújabb jelentéseink azt mutatják, hogy London és Washington minden erejét összeszedte, hogy a teljes diplomáciai szakí­tást megakadályozza. London rábc-v élé ér - eddi g még meg nem erősített hírek /érint az emigráns lengyel kormány visszavonta a genfi Vöröskereszthez benyújtott beadványát, amelyben a katyni tömegsírok kivi/ palását ke rtc. Egyébként a genti Vöröskereszt nem­zetközi bizottsága az. ügylsen olyan dönté t hozott, amely a Szovjet kívánságától is füg­gővé tette a lépések megindítását. Ug a Croix Rouge vezetősége az alapszabályokra hivatkozva kijelentette, h..y csak abban rz esetben hallandó kivizsgálni a szmolenszki halálerdő ügyét, ha erre az összes résztvevő felek felkérnék. A szovjetkorrrány kezében voit tehát a lehetőség, hogy a karyní töineg- sirok pánatlan kivizsgálásit lehetővé tegve. Moszkva azonban, régi szokásához, híven, iá­mét negatív álláspontra helyezkedett. A Wálhelmstrasse szerdai sajtókonferencia- ján - mint a Transkonrnent Éress hozzánk é-kezett telei».- jelentése mondja — a lengyel —szovjet válság megítélésében utaltak arra a sietségre, amellyel angol részről a londoni len­Í 'yrl emigráns kormány ítalalatását, vagy Ondoni le”, 've! kormány alkotását jrlcnTer’ri M'.ndrnképpr" lehetséges - állapították n - j Williclimuasseo , hogy a szovjetkor iránynak nincs szándékában kcpei/.tülh.ijt a i a londoni emigráns kom. í ny megváltoztat.! • ••át, hanem olyan terve van, hogy Mu'-o v.i ban nyomban saját i/.lcsr -/érint alakit egy lengyel em’gráus kormányt Vasilev! i V gyei kommunista nő vezetetései, -.kit Szt i nemrégiben tüntetett ki rendjel) 1. l.z. m rv: -. méilésr volna annak a kísérlet' rk, a:i.e!;: Moszkva a 1 innék elleni téli háborúja idey hajtott végre, amikor a szökevény Kuu. ri'- i ckioklésével firm kommunista kormány, ul. kitott. Jellemző, hogy ma angol részről !> fivy<! nek erre a lehetőségre, amely termi /err e Londonban igen nagy zűrzavart idézne elő. így például a News Chronicle diplomáciai szerkesztője azt az aggodalmát fejezi ki, h< gy az oroszok a londoni lengyel kormány miatti türelmetlen<égüki>en Moszkvában külön len­gyel kormányt létesíthetnek, ami viszont Sí­kor s/.ky kormányát arra indítaná, hogy Wa­shingtonba költözzék át és ott folytassa mii- hősieset. A Neue Züricher N ichrichten is tud bizonyos londoni lengyel körök aggodal­máról, hogy Moszkvában lengyel ellenkor­mány szervezésére gondolnak. Lehetséges, hogy ez. az ,,uj tény“, amely a Reuter sze­rint a Sikorszky-kormánvt arra bírta rá hogy keddi minisztertanácsi ülőéről semmi- j féle közleményt ne adjon ki és a Churchille! és F.dcnnel io!yó tárgyalásokra utaljon, ame­lyek kedden kezdődtek és szerdán folytatód­tak. Angol részről egyébként ehhez azt a je­lentést lansz.irozzák, hogy a Sikorszk' -kor many nagyon valószmüfcg fel fogja kérni a nemzetközi Vöröskeresztet, hogy a Katvn;- ügyben végrehajtandó vizsgálatra . vonatko**;' kívánságát Genf ben tekintsék semmisnek. Fb ben az irányban feit ki propagandát az. esi / angol sajtó, amely mindenáron elégtétel' igyekszik szerezni a moszkvai kormánynak. NAGY JÓZSFF. Gró! Hader Istvánt a Dálerdélyi Hangya STöveíhezete’í u ahb három évre elnökké választották A? angol és az amerikai közvéleményben nagy feltűnést keltett a washingtoni Truman ív- bizottságnak az a megállapítása, hoz a /ö vétség esek az elmúlt évben 12 millió bruttó- regiszter tonnát vesztettek és, hogy i veszte ségek meghaladták az uj hajóépitóeket. A Philadelphia Inqu’rer a következőket írja: A Trumann-bizottság nagv szolgálatot tett nekünk, amennyiben- a tengeralattjáró veszé­lyekkel kapcsolatos fejtegetéseket nz .általá­nos találgatások birodalmából átvitte a ri­deg tények világába. Ezek a tények lesújt ónk. .1 szövetséges nemzetek az elmúlt éjben 12 millió tonna hajóteret vesztettek, vagyis töb­bet, mint amennyit Amerika és Nagybritunnia ugyanezalatt az idő alatt összesen építhetett. A bizottság tengerészeti hatóságainkra hárít­ja a súlyos felelősséget, amelvek nem tülajdo- nitottak elég jelentőséget Hitler búvárba jói­nak. A Trumann-bizottság megállapításainak !c­Bl’KAREST, április 29. (MTI.) A dél- 1 erdélyi Hangya S/.ösetf •z.-et} Szövetség 19 LŰ év közgyűlését \agycnyeden tar- to la A kö/gyuleicn Under István ttrój elmükön knii1 mcejfle®tek Márton Áron gyulafehérvári róm. kát. püspök, I\aglf /■•'rene ref püspökhelyvtte.s dr. SztLz Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet tdnö- ke, S^abó H* 7, a Magyar í\épközösség bra- ói elnöke és a déWdéüyi mazyarság S/ámos más vezetője- Hak'er István gróf eiuök megnvitó beszédében elsősorban az egvliáz.ak képviselőit üdvözölte. A szövet­kezet eéljáró! az emök a következőket mondotta; Népünk gazdasági megerősité>a a cé­lunk. hogy a jelenleg duló vihart átélje és a vihar után egv szebb é.s boldogabb jö­vőt építsen fel magának. — Ezután kegye- letes szavakkal emlékezett meg a szövetke­zeti éét halottairöl; Irnrf>h ZsigmonJ volt alelnökrő' és a hősi halált halt Harsány! Márton feliigyelőbizottaági elnökről. B”- sz.ódét a következő szavakkal fejezte bs%: Ahogy az egyónt jelAmessé az erős léleír teszi, éjtpsn úgy egy fajt az egyiivétarto- a közös cél, a közös akarat teszi egy­séges, öntudatos néppé. Meggyőződésem, hogy az á nép. amelij hit önmagához, amely ragaszlx>dik hitéhez, hagyományai­hoz és intézményeihez, nyugodtan né/h ' a jövőbe, mert annak a népnek a jövője biztosit vă van. Az elnöki megnyitó után dr. Szász Pál az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet elnö­ke emelkedett szólásra. Lendületes, tarta - mas beszédében üdvözölte azokat, akik Hangya munkájának irányitói voltak é- akik c munka felelősségének a súlyát vál lalták és miseitek. A gazda és a szövetke zet, kéz a kézben, egy más tó elszakithatat- lanul kell hogy dolgoz.zék — jelentette k Szász Pál­Az e-'hangzott beszédek után titkos sza­vazással újból megvála.sztották a tiszti­kart. Elnökké újabb 3 évi időtartamra egy­hangú ag Haller István grC'fot választot­ták meg. Ocwz auképeU: dabuska Wa : 6váci-0s* Jáztef­Tévedés ne essék szólván: Babuska nem ba­buska, nem is fiatal leányzó, az az idő is régen eljárt, amikor babnskája 'tehetett vala­kinek. Babuska bizony tiszteletrernclto öreg­asszony, jóval túl a hatvanon, de a szeme fiatalosan csillog, mert erős cs derűs lélek. Kozák asszony. Bulyba Tárász hetmannak lehetett ilyen az édesanyja. Áldozatos és hivő lélek, abból a fajtából, amely istenként tisz­telte a pópákat, megcsókolta a ruháink sze­gélyét és hetekig nem mosakodott, ha a szent- életű pap pálinkabüzös szájával arconcsó- kolta. Babuska kozák és igy orosz, de semmi ke­ze a mai Oroszországhoz. Arról sem tud, ami Iékaterinburgban történt, számára a mai Gor­kij még mindig hlizsnij-Novgorod, tudja, hogy van egy Sztálin nevű hatalmas ur va­lahol messze, messze, Moszkvában, a föld alatt lakik páncélfalu pincében és marcona, nagy férfiak őrzik, mert valaki, vagy vala­kik meg akarják gyilkolni. Babuskának sem­mi köze ehhez a Sztálinhoz, ő még mindig a múltban él, a kilencvenes években, amikor fiatal lány volt és a vőlegénye, Alexandra Alcxandrovics, a szabad kozákok fia, a leg- c'aliásabb lovas és a legjobb táncos a vidéken, egy délelőtt felpántlikázott barátai társaságá­ban jegykendöt hozott neki és aztán elment fel, messy.i északnak, magára öltötte a min­denható cár testőr gárdájának fényes uniformi­sát és le is fénykepeztette magát benne. Itt van a kép még most is. Babuska féltő kegyelettel őrzi, remeg a szája széle, ihogy aggódva leemeli a falról és köténye sarkával óvatosan letöröli róla a port. Nagy, mélák embert ábrázol a kép. Szeme belemered a lencsébe és keze mereven Mar­kolja egy, a vad őserdő közepén álló asztal szélét. Világos, orosz ing van rajta, a derekán széles őv és kerek tányérsapkáján csillog a rézből vert cári sas. Babuska még ma is félve tiszteli a cárt, a nevét sem meri kimondani. Tudja, hogy nem szabad, de nem tudja, hogy miért. Csak tipeg ide-oda a lakásban, a karvastagságu fi- kuszok között, tesz-vesz naphosszat és néha rettenetes ételeket kotyvaszt a nyitott tűzhe­lyen. Meg nem enne egy falatot nélkülem, ahogy kész az étel, azonnal kitesz egy tá­nyérra és két kézzel fogva, nehogy kilötyög­jön, behozza az asztalra és odarakja az írások, jegyzetek, térképek közé Melegen csillog a fekete szeme és aggódva lesi; izlík-e. Halálo­san szomorú lesz, ha meg sem kóstolom, •>'agy azt mondom, később, most nincs idcnn. Egy nap messzi útról érkeztem. Poros vol­tam, sáros, izzadt, kimerült. Nem aludtam már négy éjszaka és csak kutyafuttában, üt­ött ettem egy-egy falat konzervet. Pjotr, a szolgám, már messziről megismerte a motor- kerékpár dübörgését és rohant az ebéddel. Ott párolgntt az asztalon a forró bableves, tisz­tára súrolt csa 'kában, mikor beléptem a szo­bába. Alig köszöntem Babuskának, azon mód, ahogy voltam, ültem neki levesnek. Fejemen a sapka. Elkezdtem kanalazni a le­vest, négy nap óta az első meleg ételt, ami­kor Babuska bejött. Halkan, végtelen tisztelettudással szólított meg: — Pan... —- mondta és a fejemre mutatott. Nem értettem. Bólintottam, hogy tol van, köszönöm a jókívánságot. Az étvágyam ki­tűnő. És az ebéd is jó. Babuska nem tágított; — Pan... — ismételte szomorúan és a keze most már magasba lendült, fel a falra, ahol négy ikon sorakozott békés egyetértésben egy­más mellett. A Kazáni Szent Szűz, Szent Mi­hály arkangyal, Szent György és egy másik orosz szent, akinek a nevét nem tudom. — Jól van, Babuska — mondtam — meg­vagyunk egymással... Babuska lemondóan rázta a fejet. Egész iz­gatott lett. A sapkám után kapkodott Csak most gyűlt világosság az agyamba. Hát persze, nem vettem le a sapkát, ebéde­lek és bent vannak az ikonok a szobában Ezt nem lehet, ez felszentelt szoba, ez a leg­nagyobb tiszteletlenség, ez a legszornyübb sértés. Ijedten kaptam le a sapkát. Babuska egyszerre derűs lett, hangosan nevetni kez­dett és kivillantotta hófehér, egészséges fog­sorát. Csak akkor néztem meg az ikonokat. Iga­zán művészi remek volt valamennyi. Kértem Babuskát, adjon el nekem egyet, akár pénz­ért, akár egyébként. Neki úgyis marad még három, nekem meg egy is elég lesz. Babuska megbotránkozva nézett rám: — Hogy gondolod, pan? Elvimii innen az Istent; Magyarországon nincs Isten, hogy oda akarod vinni? Babuskának igaza volt. Etszégyeltem ma­gam. A hitetlenség, a vallástalanság országá­ban, ahol oltárra emelték az aljasságot és a képmutatást, engem, egy modern keresziesbá- boru keresztes vitézét meg kell leckéztetni a szentek tiszteletéből. Azóta nagyon megszerettem Babuskát. Ha eljött az este és a hold sűrű ezüst!átyóllal vonta be a vidéket, kiültem Babuska mellé * ház elé a kispadra, az öreg hársfa alá és meg-, rendűben hallgattam reszkető, vékony öreg­asszony hangját, amint régi, kozák népdalokat és ősi ortodox orosz vallási énekeket énekelt. Aztán jött egy parancs és menni kellett. Babuska, akinek rajtam kívül senkije sem volt, sirt, mint az anya, ha háborúba viszik a fiát. Sürgött-forgott, segített becsomagolni a hátizsákomat, pogácsát sütött és amikor in­dulásra készen megpaskolam az arcát, meg­köszönve minden jót, a mellemre borult. Si­mogatott, becézett. És fuldokolja kért vala­mit. A kis ezüst keresztet, amelyet a nyakam­ban hordtam. Odaadtam a keresztet és Babuska, mielőt még megakadályozhattam volna, hirtelen le­hajolt és megcsókolta a kezem. Forró könny­csepp gördült a. kezem fejére és még ma is éget. Eget, mert ezt a szeretetet soha visszaadni nem tudom. Babuska meghalt. Nem lehette": ott a temetésén, csak a jeltelen, szomorú, vár sírját láthattam már. Egy éjszaka repül i bomba szakította szét a házával, az ikonok­kal együtt. Megbocsáthatja-c Sztálinnak ezt valamikor is az Úristen?!.u

Next

/
Thumbnails
Contents