Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-28 / 94. szám

1943 Április 28» ELLENZÉK 3 _ A FALU SZEMÉVEL A szülőföld Egy régi ismerőlömmel találkoztam. Fé­két? karszalagot .viselt. Mikor észrevette kér­dő tekintetemet, tgeszen közel hajolt hoznám, mintha egy nagy titkot akarna a fülembe súg­ni és halk szomorúsággal azt mondta; — Méghalt az anyátn. Sokáig hallgattunk. Én arra gondoltam, hogy ismerősöm házasember, nagy gyermekei , vannak és mégis olyan hangsúllyal ejtette ki. [ ezt a szót: anyám, mintha egy egészen kis- j gyermek mondotta volna. Kitalálta gondola- tómat és azt kérdezte, merre megyek és sie- tek-e? Az ember életében vannak pillanatok, amikor csordulásig telik meg a lelke es keres valakit, aki előtt kiönthesse. Sok dolgom j volt, de azt mondtam, hogy nincs. Hirzcn ’ lehet-e olyan fontos dolgunk, amit el ne kell­jen hagynunk akkor, amikor elősegíthetünk j egy lelket, hogy kinyithassa kapuit? — Különös — kezdte ismerősöm —, anya- j mai nagyon szerettem és mindig lóvisz (my ban \ voltunk, de hogy ki volt ő valójában, rjak ! akkot éreztem meg, amikor meghalt. Mikc< : a koporsófödelet rátették és törékeny teste el- j tűnt a halál fekete bárkáján, akkor egyszerre ! tündöklő világossában ragyogott fel. Ekkor j láttam meg úgy, amilyen valóidban veit és j ahogy azelőtt nem tudtam felfogni, amíg j mindennap láttam. Ismerősöm szavai sokáig fülembe csengtek és azután még sokszor láttam, hogy tulajdon­képpen mindennel így vagyunk Égy barátom nagyon rosszul élt feleségével Az állandó :i- vódásnak az lett a vége, hogy kölcsönös meg­egyezéssel beadták a válást Külbnmentek isz- taltól és ágytól. Az első héten mindketten zabadnak és boldognak érezték magukat A násodik héten már valami hiányzott, de hát lindketten ,,hajthatatlanok" maradtak A va­us kimondása előtt az asszony meghall in­fluenzában. A férj nem nősült meg Nem tud gy nőre ránézni sem. Mindennap kimegy a rmetőbe, lakása tele van felesége fénykéret­jei és a „gyűlölt“ aszony emlékének él. így vagyunk a szülőfölddel is. Van ember, aki belepusztulna abba a gondolatba. hogy gész életét abban a faluban vagy kisváros­ban kell leélnie, ahol született és gyermek­korát töltötte, ahol unalomig ismert a? emhe- eket, a környező dombok szelíd hallását és * sétatér minden fáját, amelyekbe valamikor sziveket vésett Fia ez az ember aztán csak­ugyan elkerül szülőföldjéről é< attól távol kell élnie, egyszer elérkezik életének abba a sza­kaszába, amikor nemcsak lelke, de testének minden molekulája vágyik a szülőföhl Után A szülőföld is olyan, mint az édesanya- távol kell tőle éljünk, vagy éppen le kell zá­ródjék előttünk a sorompó, hogy a gondok nehéz napjaiban egyszerre előtűnjék a. mult ködéből az. a csendes folyópart, ahol igazán boldogok voltunk. A hazavágyás álmaiban a legsáro'abb falu is tündérkertté változik, a krumbköves, girbe-görheute ás kisváros minder, pletykáló öregnénikéiével együtt meseországgá szépül. A melegtől kiapadó patak bővizű Go­lyóvá. a libausztató pocsolya zengőnádasu tó­vá növekedik és az a maszatos kis szőkeség, akivel együtt horgásztunk, az elvarázsolt vár Csipkerózsikája lesz. De minek folytassam, mikor ezt az érzést minden ember ismeri, aki pedig a földi javakban legyen akármilyen gazdag, mégis a világ legszegényebb embere marad. Ez történt B. Istvánnal is. Itt született a mi falunkban. Apja jobbmódu parasztember vnh, aki taníttatta fiát, hogy ,,ur“ legyen belőle. Aztán a régi recept szerint, bár a va­gyonka egyrésze ráment az iskolára mikor a fiúból megyei hivatalnok „Uf" lett, nem akarta ismerni „paraszt" szülést. Rangjához ,,méltóan" nősült és felesége kedvéért azt is le kellett tagadnia, hogy falun született. A ranghoz költekezés kellett, ruha, kártya és egy szép napon megjelentek a végrehajtók a kis faluban és a rendőrség emberei a hivatalban. A szégyentől, megmenekült, mert kitört a há­ború és jelentkezett a frontra. Összeomlás után pedig repartriált. Soka nem adott elei­jeit magáról és faluja is elfelejtette. A fd szabadul ás előtti hónapokban egy pe­csétes levél érkezett falunkba Mivel özvegy P Istvánná nemrégen fiíefntt halt meg. a Pos­ta visszaküldte a levelet. Ekkor a lelkészt hi­vatalkor érkezét e<rv ugyani!ven boríték g< István megkérte « lelkészt, hogy a régi házat minden összegért vásárolja vissza, a Sz.ü‘"k siriara csináltasson márvány sirkövet és nvnd- ezen fáradtságért az eh’éssia csináltasson k "dt- segvetést, mert. ö átutaltatja a renovált a táj-íz szükséges összeget A hír dz egész, f dut fel­kavarta, A presbitérium hitetlenkedvé üli esszé és nagy immel-ámmal fogott a költség, vetés Ah'szíté séhez. A költségvetés szeptem­berre készült el, dp ekkorra már megtörtént a bevonulás is. Ahogy megszűnt az utazási tilalom, eey gyönyörű gépkocsi gördült be fa­lunkba. fí. István érkezett meg, hogy megva­lósítsa álmát, ami egy év óta köhörött szi­vébe. — Ha haza nem jöhet, talán meg is bolondul — magyarázta nevetvr a felesége, akitől aztán megtudtam B. István Hete regé­nyét. Pont negyven évet volt. amikor te fiat* r:Af Feleségétől is elhagyatva, tA‘r<en dődött a létért. De ahányszor földre került, annál erősebb lelt, a föld erőt adott, áz a föld, amit elődei szántottak, verítékükkel ön­töztek. Felismerte a magyar parasztban rej­lő. erőt és ettől kezdve daccal dolgozott, l ágy meghódítsa magának a magyar földet. És si­került. Gyára van, az Andrássi-uton bérpalo­tája, a Balaton mellett villája. Megnősült, van felesége és gyermekei. a magyar kereske­delmi életben súlya. Ezelőtt egy évvel egy­szerre buskomor lett. Nem fogta a munka, régi tetterejét mintha elvették volna. Mikor megtudták, hogy ez a betegség „honvágy", jól nevettek rajta. Így jöttek haza. És ettől kezdve B. István minden nyáron hazajön. 1 t salad a Balaton­ra megy, de ő hazajön a nádjödeles szülői házba. Helyébe nem építtetett villát, sőt a ré­gi buton sem cserélte ke Kapálja a kis ker­tet és járja a mezőt. — Ez alatt a két nyári hónap alatt élem igazi életemet mondja. B Istvánnál azon­ban °7. nem romantika Most már nem szé­gyenli, hogy apja paraszt volt, sőt vallja, hogy a magyar élet megújulásához szükséges az egészséges, romlatlan magyar parasztiért bevinni a magyar társadalom vérkeringésébe Büszkén mellére iit: — Ide nézzetek! A semmiből extstetlciát te­remtettem magamnak egy olyan fővárosban, amely abban az időben alig volt magyar. Most 6o éVes vagyok és fiatalnak értem magam. És valóban megmutatja LeltrckésZségét. A kéregetönck, a segélylkíröntk nem ad egy )il- lett sem. — Mi nem vagyunk koldusok saját hazánk­ban — mondja és segit mindenkit, hogy ih­let kezdhesser. A mult nyáron megjutalmaz­ta azt a gazdái, amelyiknek a legtöbb tejet adó tehene volt, a legszebb buz.ája és a leg­egészségesebb gyümölcse. Úgy ment el, hogy errp a husvélra hazajön és megjutalmazza < zt az asszonyt, akinek a legtöbb kiscsirkéje lesz. A jutalom aco pengő és husvet másod' ap án délután z óráig leh?t a versenyre benevezni. Nagy az izgalom most nálunk. Minden ud­varon csipognak az aprójószágok és az asszo­nyok nagy gonddal hajolnak a megintetett kotlák fölé. 1 kotlák pedig, mintha tudnák, hogy miről var. szó gondosan rakoppintanak a tojásra Ezt a kezdőlépést ők teszik meg, a többi a csirke dolga A csirke pedig addig feszíti a kemény héjat, amíg megtörik a pán­Hulna: i kezdett- 1 fiz ÁRPÁD film- szifibázbtn a magyar vígjátékok gyöngye i Édes a bosszú Főszerpnb'n : PÁGER, KOM ÁR JULIA. BILCM és PETHESv i u'a!járfl : Rodbizom a feleségem cél és az élet diadalával kidugja bársonyos, sárga jejét. És amíg folyik ez a játék, közben megkon- d.ul a harang, hogy hirdesse Krisztus Urunk feltámadását és én hiszem, hogy sokan érez­zük a nagyvilágnak ebben a kicsiny „falujá­ban'hogy a rangunkhoz méltó élet, az ura­ság és múltúnk sok hasonló fogalmán átlépett az idő és mi a drága szülőföld megtartásá­ért erős marokkal megkongatjuk a feltámadá­sunkat hirdető cletharangokat. KASSAY GÉZA. 99 A bolgár-magyar barátság mélyen a szivünkben gyökerezik“ — mondotta szófiai sajtónyilatkozatában Zsindely Feieac kereskedelmi miniszter nélkül érkeze*’ Pestre. Is zonyu birkát Pénz k?z­SZÓFIA. április 28. (MTI.) A Bulgá­riában tartózkodó Zsindely Ferenc keres­kedelmi miniszter a hétfői napot Plovdiv- ban tömötté ei a 10 nemzetközi vásár megnyitásán. Kirill metropo ita nagy papi segédlettel végzett szertartása után követ­kezett Zahariev miniszter megnyitó beszé­de Rámutatott aria, bogy a bolgár me­zőgazdaságnak az utóbbi években tapasz­talt n«=igy fejlődése után főként az ipar fejlődött nagyot, de a kereskedelem is je­lentő,« eredményeket mutathat fel A mos­tani vásárra.' Bulgária bebizonyította, hogy a Háborús időkben is képes a gazda­sági élet minden ágában alkotni De azért a nemzet lábhoz tett fegyverre! vár készen arra. hogy teljesítse szent kötelességét az uj rendőrt, A magyar pavilonhoz 12 óra után érkeztek az előkelőségek Az íz­léses magyar pavilonban a bnleránai ex­portnál számításba jövő főbb cikkeket ál­lították ki: heirendi porcellán, ví’lanyipar. kémiai ipar- textiláruk, különböző mGző- gazdasági gépek és felszerelések láthatók- Az előke'ősésrék nagv tetszess*! szemlélték a magyair kiállítást és ott hosszabban időz­tek A kiállítás megtekintése után Zsin­dely Ferenc kereskedő'mi miniszter. Zaha­riev és P'A.rov miniszterek, valamint Jun- garth-Arnóthy Mihály követ kísértükkel a közel; Bacskovo ko’ostorba mentek, ahoi megebédeltek. Utána megtekintették a tem­plomot. a kolostort, a múzeumot és a rég: emlékeket. Z?«nde*!y Ferenc miniszter szófiai sasiícnyiÍatfkomta Kedden délben Filcv bolgár míniszter- éfnök diszebédet adott Zsindely Ferenc ke­reskedelmi miniszter tiszteletére az Union- klubban Ebéd után Zsindely miniszter Boris cár engedélyével megtekintette a Nemzeti Bunk pincéjé­ben elhelyezett történeti nevezetességű és nagyértékii bolgár kincseket Délután 5 órakor Jungerth-Arnótby Mi­hály magyar követ adott fényes fogadást n követség termeiben, amelyen több mint 200 szerftó'y vett részt a szófiai politikai, diplomáciai, gazdasági és társadalmi elő­kelőségek soraiból. Zsindely m'nis'zter ez a.balommal hosszasan nyilatkozott a sajtó képviselői előtt. — Az Hsö szó, amit kiejtek --- mondot­ta a miniszter — a köszönet szaréi azért a rendkívül mdeg fogadtatásért. amelyben bolgár hivatalost körök és az egíez bolgá' nép részesítettek. Alkalmam volt rólu meg­győződni. hogy a bolgár—wne.ijar barát­ság méven a szivekben gyökerezik, mint ahogy Mass arországon is testvéri szeretet­tel öveznek mindent ami bolgár Meg va­gyok lepve — folytatta a miniszter —, hogy a bolgár nép milyen nagy kitartással és lendülettel dolgozik jövőictiek kiépíté­sén A külföldi számára, aki először *'ép bolgár földre, valóságos élményt jelent a bolgár kultúra meglátása és átérzése ame'vben mi magyarok hasonló rokon- kulturára ismerünk. Zsindely Ferenc miniszter ezután ismer­tette az újságírók előtt azt a mélv benyo­mását. a me Wot rí Borig cárnál tett látoga­tása gyakorolt és elmondotta hogy meg- I lepte és csodálatba ejtette a cár minden irányú tájékozottsága és főként lebi mesé­lő szívélyessége A m'-niszter ezután a plovthvi vásárról ; beszélt, amely kitün-5 biztosítéka a bolgár nép gazdasági erőfeszítésének és eddig el­ért nagyszerű eredményeinek Jungerth-Arnóthy Mihály követ fogadá­sává; végétért Zsindely miniszter 3 napos hivatalos bulgáriai látogatása. Háromnegyed 8 órakor a miniszter a pályaudvarra hajta­tott ahol már vártak rá az egybegyii’t elő­kelőségek- Megjelent Zahariev bolgár ke­reskedelemügyi miniszter s azok a bolstár előkelőségek, akik fogadásán is resztvet­tek- valamint Jung’rt-Arnótbv Mihály a magyar követség é'én, ZdnJe'y /erenc míiihzier távirata a bolgár minist* ferelnölrhöz és kereske* <fe!mi miniszterhez SZÓFIA, április 28 (MTI) Zsindely Ferenc kereskede mi miniszter Szófiából való elutazása után táviratot küldött Fílov bolgár miniszterelnöknek sé Zahariev ke­reskedelmi miniszternek A Fdov minisz­terelnökhöz küldött távirat a következő­képpen hangzik: Miniszterelnök Ur! Midőn elhagyom szép országuk terű étét, sietek kifejezésre juttatni iegőszintébb hálámat azért az őszinte vendégszeretetért, amelyben fele­ségemnek és nekem Bulgáriában részem volt és amelyről mindig a legszebb emlé­keket fogjuk őrizni. A Zahariev kereskedelmi miniszterhez küldött távirat a kővetkezőképpen hang­zik: Midőn e'hagyom szép országukat, leg­őszintébb köszönetemet fejezem kJ azért á barátságos vendégszeretetért, amelyben Nagyméltóságod részéről feleségemnek és nekem részem volt Antit a plovdivi vásá­ron ráttam. meggyőzőt arról, hogy a meg­nagyobbodott Bulgária kómloy és sikerek­ben dús munkát végez és hogy a bolgár nép tudatában van az uj Európában reá váró fontos feladatnak. Felejthetetlen em­lékekkel térek vissza az önök körében töltött tartózkodásomról. Hitvalló kevesztyénség Évekkel ezelőtt még mennyire semmitmon­dó volt ez a cim. Ma a keresztény világ gi­gászi küzdelmének és a keresztény egységmoz­galmaknak idején mélységes tartalmat takar és célt tűz ki. A kereszténység lényegében nem kultúra, nem világnézet, nem társadalmi progíam. na nem hit abban az Istenben, akit az Ur Jé­zus Krisztus jelentett ki. Az igazi keresztény­ség hitet tesz Ura mellett, hitet állít szem­be a zsidó és pogány széliemmel. Ez a ke­reszténység nem a koreszmével akaf azono­sulni, amiképpen tette azt a letűnt korszak li­beralizmusának kereszténysége. A változó kor­ral szemben az örökkévaló evangéliumot ál­lítja. a változó kor válságok között vergődő szerencsétlen gyermekének a megváltást akar­ja nvujtani Komolv keresztény kapcsolat csakis hitval­ló keresztény egyházak között lehetséges. Amelyik egyház a maga hitével tisztában t an és azt a legszélesebb körben is kész tr.egval- lani. mind’g becsülni és értékelni tudja a má­sik bitvalló keresztény egyháznak a lelki tar­talmát és értékeit. A magv.ir nemzet keresztény mivolta at­tól tiigg, hogv a magyar egyházak mennyi­ben tudnak hitvalíó egyházak lenni. Az ilyen egyházak tudnak a rájuk bízott népek 'gazt óá z torai, gvógvitól cg gondozói lenni. Az ilyen egyházak vezetik át a népet egy-egv válságos kor sötét szaka dekáin. És csakis az ilyen egy­házak tudnak a nemzet valóságos és nem szó- lamszerü újjászületésén munkálni. Ma este a hitvalló keresztény jelszava datt indul meg a református férfiszövetség öt es­tét kitöltő nagy előadássorozata. A vállalko­zás nagyszabású. Keresztény előadások szár iá­ra a város legnagyobb előadótermét nyitották meg. Szakteológusokat állítanak a közönség elé. hogy a legnagyobb isteiai igazságokról a legegyszerűbb formában ugv beszéljenek, hagy egyszerű öregasszonyok és egyetemi tanárok egyaránt épüljenek belőle, Az utóbbi időben azt tapasztaltuk, hogv a közönség legszívesebben a komolv előadások­ra gvöl stccf, \- ojvaia elő.--dákokra, amelyek­nek nincsen ragyogó művészi körítése, ame­lyeknek keretében hivő emberek szólnak, begy mások hitét erősítsék. A kolozsvári keresztény társadalomnak módja lesz arra, hogy a bitvalló keresztény­ség kiváló képviselőin keresztül hitében elmé­lyülhessen és megerősödhessen. Ma az idők olyanok, hogy az írás szavai szerint még áron is meg kell venni az alkalmatosságokat. A Kolo’svíp-^^lváposf Reformá'u« Férfiszö- ▼etsétr Hi valió kspo^z- tyénsó? oimÜ előadás* sorozata Április 2S-án. szerdán este 7 órakor: Mak­kal Sándor debreceni egyetemi ny. r. tanár; Az egvház. Április 29-én, csütörtökön este 7 óraKor: Gönczy Lajos kolozsvári teológiai tanár- Az istentisztelet. Április 30-án. pénteken este 7 órakor: Ta- vaszy Sándor erdélyi református püspékhe- lvettec, teológiai tanár: A szentségek. Május i-én, szombaton este 7 órakor: N.igy Barna sárospataki teológiai tanár: A hit. Miiu? 2-án. vasárnap este 6 órakor; Ra­vasz László dunamelléki református p ispnk: Isten Igéje. Kováts J. István dunamelléki református püspökhelyettes, budapesti teológiai tanár; Házasság és család. Előadások helve a Márvás Király Diákház nagy előadóterme. Belépődíj nincs! Az uj horvát külügyminiszter távirata Káüay miniszter- elnökhöz A Magyar Távirati Iroda jelenti: Dr. Mile Rudak, az uj horvát külügyminiszter meleghangú táviratban közi).te lii\at;>'ha- lépését Ká'lay Miklós iniuis/.tcrelnökhcx. és külügyminiszterrel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents