Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-24 / 92. szám

s 1 !M 3 április 2 4. £ L L L ív ü K. Hunkanéllciiliség és a munkanélküliek biziosiiása A munkanélküliság- kettős jelentő­ségű problémakört alakit ki. Köz- gazdasági és társadalmi okokat rejt magában és ugyancsak közgazda,sá­gi' és társadalmi problémákat vet fel­színre. Közga zd a ság i aka t’, m ert a munka a nemzeti termelő erők egyik proeminens tényezője; társadalmit^ mert ezen termelő erő képviselője, maga. a munkás a társadalom sokat jelentő tagja, akinek egyrészt társa­dalmi helyzete, másrészt szociális viszonyai legelsősorban fontosak a nemzet élete és fejlődése szempont­jából. A mai háborús helyzetben mind­inkább eltörpül a mun káén Iküliség kérdése, amely nemrég még égető problem úja vei t a t ársadalomna k. Természetesen ez a feledés átmeneti, mert. a kérdés csak nyugszik, de egy­általán nem szűnt meg megoldásra váró lényegében. A háborúval meg­növekedett munkásszükséglet, amely- különösen a h adiar y agterme 1 ésben jutott elsősorban kifejezésre, meg­szüntetni látszott ezt a kérdést, de Damokles kardjaként lebeg felet­tünk mégis az idő, amikor ismét elő­térbe nyomul. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a munkások túlnyomó része ma hadi­anyaggyárakban alkalmazott, más­részt a harctereken küzdő katonák nagy százaléka munkás — értem alatta az ipari munkásokat és ma­gánalkalmazottakat, akiknek vagyo­ni és gazdasági önállóságuk nincs. Ezek helyeit ma már sokszor női munkaerőkkel kell pótolni, éppen a kérdés ellenkezőjének megnyilvánu­lásaként, a munkáshiány miatt. A. béke és az ezzel járó békétecmelésbe való átállitódás azonban még a leg­messzebbmenő körültekintéssel meg­alkotott gazdaságpolitika mellett is természeténél fogva kialakítja a műnk an él küliek társadalmát. A mult példáiból élénken szemünk előtt, áll még, hogy a munkanélküli­ség' milyen nagy gondokat ró a nem­zetre és leküzdésére irányuló tevé­kenység nehéz feladat az államhata­lom számára. De nem a közvetlen múlt példái emlékeztetnek csupán, hanem a, jövő képe is mindinkább sürgeti — a közgazdasági élet és a társadalmi helyzet egyensúlyának szempontjából egyaránt — e kérdés megoldását. Jól tudjuk, milyen ko­moly veszélyt rejt magában a mun­kanélküliek tulnagy száma és min­den igyekezettel még az eshetőség kiküszöbölését kell szempontul ven­ni és célként kitűzni, hiszen az elő­fordulás lehetőségének esetleges vélt leküzdése mellett is, lehet egy rej­tett pont, egy számításon kívül ha­gyott eset, amely tényként kerül fel­színre, a munkanélküliség előbukka­násában. Tehát nemcsak a lehetősé­gek valószínűségét kell csökkenteni, hanem fel kell készülni arra is, ha ez a lehetőség- valami folytán a ma­ga problémájában áll elő. így kerül előtérbe a munkanélkü­liek biztosításának kérdése, amely­nek lényege, hogy a munkás bizo­nyos összeget fizetve havonta, a munkanélküliség idejében segélyben részesüljön. Ez nem újszerű gondo­lat, hiszen már 1897-ben Liege és 1901-ben Gent városa észrevette en­ne kfontosságát és különböző gya­korlati megoldásokat adott, segélye­zések formájában, amelyek hibájuk és előnyük mellett a társadalom rja8T ügyét kétségtelenül előbbre vit­ték. Meg kell emlékezni a legújabb, ezirányu tervezetről, az u. n. Beve- ben való ismertetést kívánna meg. ridgé-térvről, amely érdekességénél és jelentőségénél fogva külön cikk­A biztosítás mai sokfélesége már magában is nagy eredményt jelent a nemzetek m mik áApo.li íj]; n j á ban és Amig ’Ohalszik. a Darmoi dolgozik. Nem zavarja az álmot és magia ©»tétel reggelre biztwaohat Fájdaí«» aétíuii hajt hMopO ét tel;»« IMHÉtf Kéz eíó. é* ló ' hasznos hatásait a társadalom meg­nyugvással veheti tudomásul. Gon- doljuüLk csak a betegségi, rokkautsá- gi, öregségi biztosításra, amelyek üd­vös hatásaikkal a munkásság szo­ciális körülményeit igazán előnyösen befolyásolta. Nem kevésbé fontos a. munkanélküliségi biztosítás beveze­tése sem, hiszen, az, általános mun­kanélküliséget szemlélve, nem a munkások hibájából származik az. hanem a imunkaalkálóm hiánya an­nak oka. Az első benyomás az lenne, hogy a biztosítással a biztosit óid esetleg szándékosan, kerüli a munkát, gon­dolván, hogy a biztosítási összeg ak­kor is rendelkezésére áll. Természe­tesen kellő organizáció mellett ez nem fordulhat eJő, mert a biztosító szerv oly módon utalná csak ki a biztosítási összeget, ha a munkás azt kellően meg- és kiérdemelte. Ennek előfeltétele lenne, hogy már hoza­mosabb ideig munkában állt, mun­kájában szorgalmat tanúsított, ren­des gondossá gigái járt el, erkölcsi életében nem kifogásolható, nem sa­ját hibájából hagyta el munkahelyét és sok más egyéb szempont., amely a munkást érdemessé teszi a biztosí­tásra. Nem könnyű feladat megálla- pitani, hogy melyik munkás érde­mes, különösen ebben a kérdésben, a biztosítási összeg' támogatására, mégis meg volna a mód ennek el­érésére, mégpedig olyképpen, hogy munkaközvetítő irodák létesülné­nek, akár szakszervezeti alapon, akár a biztositó szerv keretében, amelynél a munkás, amikor nincs munkaalkalma, jelentkezne s azok elhelyezni próba Iná k. Amennyiben ez nem sikerülne, a munkás mint biztosit ott, eleve jogosult lenne a b Ízt os i tá s i ossz ear* A munkaalkalom megteremtése ál 1 a.m i k ö zmu n kék k ai bt zr. ősi t ható és ha ez sem lenne kellő alap a mun­kanélküliség megszüntetésére, akkor a biztosítás látná el a munkásokat és segítené őket a nehézségek közé­pedé. amíg munkához jutnának. De nemcsak általános munkanél­küliség mellett jelentős a biztosítás eme faja és ezt büáthatjuk, ha arra gondolunk, hogy a szorgalmas és jó munkás Is kei ülhet a. inunk an él kü­liek szomorú sorába, pl. ha a, válla­lat, ahol dolgozik, felszámol, meg­szünteti mükektósét és ebben az eset­ben más munkaalkalmat kénytelen keresni,, de amig ezt, megtalálja, arnig munkája ismét, gyümölcsözővé válik, nem keres és amennyiben nem rendelkezik valami tartalékkal, nern tudja eltartani családját és ön­magát; nyomorogni kénytelen, eset­leg elvész a társadalom számára. Épp ennek megakadályozására kí­vánatos és nagyjelentőségű a mun­kanélküliek biztosítása. A munkanélküliség egyik legáltalá-^ nosabb kockázata a dolgozó ember­nek és bár nehezen képzelhető el, hogy kellő akarat mellett ne lenne munkaalkalom és aki dolgozni akar, ne tudná ezt megvalósítani; azt gon­dolva. hogy a munka csak akkor le­het felesleges, ha minden szükségjel. már kielégített s bár a termelés még korántsem érte el ezt a fejlő­dési fokot, a. (munkanélküliség még­is gyakran visszatérő jelenség, mely­nek problémája. (megoldásra vár. SZENDROVITS ZOLTÁN. KITEKINTÉS A VILÁGBA Sri a: H ESZ KE BEL A PILLANTÁS EGY ÜRES SÍRRA HuSvét táján, bármennyire is sok legyen a mondanivaló, bárhogy is megrögzítésre mél­tónak taíiáitassék sok esemény, illő egy pillantást vetni arra az örök időszerűségre, amellyel csak a Krisztu.s-sir örök csodája bír. „Kitekintés“ ez is. Kitekintés az „örök doígok" felé. amelyek fényénéi csak halo- ványan pislogó lángocskának tűnik m’-naen világgá kürtőit nagy emberi teljesítmény. A közösségben élő egyén évszázadok óta megszokott panaszkodása, bogy éppen az a kor a legszerencsétlenebb, amelyben él- Néha a panasz halkabban hangzott el a kíizködő ember ajk árok de a történelem­nek nem volt olyan korszaka, amelynek embere ne gondolt volna elmúlt idők jobb viszonyaira s a jelen sivárgását ne derítette volna fel a jobbnak hitt múlt visszaidé.zé- sével. így gondolkozott kétezer évvel ezelőtt is az ember s azóta se sokban változtatta gondolkodását. Pedig az élet önmagában se nem jó, se nem rossz, hanem a jónak és a rossznak edénye, aszerint, hogy jót, vagy rosszat öntenek belé­A húsvéti Krisztus-sir a küzköáve élő egyénnek eszébe juttatja minden Uavasz- szal, hogy' a jelen néha csaknem kilátásta­lan és a mult keserűségeit is felülmúló, de ennek ellenére is van feltámadás. A modern lélektannak egyik csodálatos megállapítása, hogy senki a halálának pon­tos idejét, körülményeit é.s módját soha meg nem álmodta. Ezért tűnik sokak szí­mára visszavonhatatlan érvényességű vég­nek a baiái- A keresztény válás ezzel ellen­tétben a törhetetlen bitet hirdeti, amelyből a ha 'álproblémának más értelmezése szár­mazik, A bálái a vég után következő élet re­ménysége s a reménységet tápláló ha ereje mentett^* át az. emberiséget a üegválságo- sabb idők lelki kátyúiból jobb korok bol­dogságába. Erre az ,átmentésre“ a legszebb példát, az örök tanúságot Krisztus üres sírja szolgáltatta. A modern ember minden áron bizonyos­ságot akar- Elfelejti pedig, hogy minden életet éppen az a hamis szükségérzet ront el. amellyel az ember a lét bizonyosságát akarja igazodni. A ima embere így gondolkozik: Mindenre képes vagyok, hogy mindent átélhessek- Mindent átélek, hogy mindent megismer­hessek. Mindent meg akarok érteni, hogy mindent megmagyarázhassak. És e nagy akarásözönre a modern fizika egy tollvo- nással megadja a feleletet, amikor kimond­ja, hogy a tudományban is a racionális az irracionálisba torkolók- A mai ember bizonyosságot akar. Ilyenkor, hús vét táján egy üresen maradt sir fekete hidegségére hull a tekintet s kénytelen- kelletlen el kei! ismernie, hogy a názáreti ács Fia utolsó tettével megadta nagy töp­rengéseire a feleletet; van feltámadás! Husvét e nagy igazság évfordulója. Nagy igazságok és örök törvények jelenlétében élni; ez teszi az embert türelmessé és hí­vővé. A húsvéti üre.s sir ezt az örök igaz­ságot tartalmazza. Ez az üres sir tanul­sága' . . . Szabó Jenő R. T. divatáruház Kolozsvár, Wesselényi Miklós-utca 6. sz. Telefon 24-79. Telefon 24-79 Piaiinctrékák, kékrókák, ezüstrókák, nerzek legnagyobb választékban : Bálint Ferenc AZ UTOLSÓ semlegesek: \ most dúló háborút azokban az 1939-i ő'zi napokban .»európai konfliktusnak“ ne­vezte a nagy szavaktól óvakodó világsajtó. Csak a borúlátók beszéltek már akkor ,.\i" lágháboruró'“ Most már mindenki igy em­legeti a viszályt, hogy -.második világhá­ború1. A genfi \ öröskereszt központ jelentése szerint ebben a második világháborúban a semleges államok száma nagyon Csekély- Földünk kétmilliárd 216 milbó lakosa kő* z-iii ,.es-ak“ 150 millió lakos ..semleges’1 — a papírforma szerint. E 150 millió ember 25 állam fennhatósága alá tartozik. Ebből a 25 semleges államból 9 esik Európára. Érdekes megjegyezni azonban, hogy u ,.semleges európai á hunok" közé számí­tandó a kiesi Andorra, San Marino, Mona­co. Lichtenstein és a Vatican-Aham is. Ezek közül is újabban Lichtenstein meg-' szüntette függetlenségét, mert tízezernyi la­kosa közirl 120 embert a keleti frontra kül­dött- A semlegesek száma csökkent. DIPLOMATÁK ITAjLA_ — PRO SZH ÓNBAN A lausannei ,J'l!lustré" megkésve érke­zett februári számúban olvastuk a követ­kező történetet az orosz diplomáciai élet- bői: 1935-ben, amikor Lstval elsőizben volt miniszterelnök és kii ügy miniszter, Moszk­vában járt egy szerződés megkötése és alá­írása céljából. A tárgyalások befejezésé után Sztálin meghívta a francia diplomácia jeleseit, hogy a szovjetek külügyi képviselőinek tár­saságában ünnepi lakomán vegyenek részt. A Kreml híres pincetermében !ak"máz- tak a diplomaták s az asztalon minden vök. ami szemnek és szájnak ingere. Fölös mennyiségben volt ital is és természetesen sok- vodka. Orosz szokás szerint a vodká­val telt öblös poharakat cgv hajtásra [cél- lett ki in ni ok a meghívottaknak-. A: egyik franda diplomata viszont feltűnő józan­ságot árult el, pedig jókora adag vodkát látszott már meginni. Feltűnt ez a Kreml urainak és éppen \orosüov generális fc- aezte fel a francia diplomată turpisságát, oki ugyanis vízzel telt üveggel cserélte hi a maga vodk'ás-üvegct, nehogy b rúgjon s elveszítve józanságát. valami olyant szóljon. Ont! a diplomáciába", nem ajánlatos. Ióro- silov hangoskodva és név tve akarta >r egész társaság előtt le'eplezni a ravasz fim cint. amikor Sztálin csendre intette öt, mondván, hogy legyen diszkrétebb a m cg - hivott okkal "zeniben, mer; ő is csalt vizet ho> poszt u poharakból. mer! barát sás <de, szerződés oda — jó, ha a. ember józanul szende! és figyel egy diplomata-va- sora . szőrmeáruüzletébe ?, Kornis-u. l.(Telefonpalo‘a mel el) Bundákat. szőrmét nyíri gondozásra jutányosam vállalunk. Figyelem! sarcait Polgári í kólái magánvizs­gára előkészítő tanfoiya mok kezdődnek május 1-től. Jelentkezések április 29-ig. Érdeklődni: telefon 10—31 L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents