Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-21 / 90. szám

# V 1943 április 21. Invázió-elhárítási készülődések - Amerikában is Miért építtette meg az USA seblében az alaszkai nagy műutat? Irta: KÖRÖSI SÁNDOR Az invázió, a kontinensen való pnrtra­Y szállás es lie tőségei ujabbain ismét élénkeu foglalkoztatják a képzeletet és a kedélye­ket. Leginkább itt. Európában, de nem kis mértékben az „újvilágban“, Amerikában is. Az utóbbi kontinensen persze ellenkező előjellel, tehát abban az értelemben, hogy a három-hatalmi egyezményhez tartozó Ja­pán hadereje rohanja meg az amerikai föld valamely részét. Ezt ugyan általában egy­előre valósziniitlennek, sőt képtelenségnek hiszik, ammt a kanadai rádiónak az a mi­napi fogása mutatta, hogy az ottani had­erőbe való toborzás élénkítése érdekében Brit-Kolumbiában való japán partraszál­lásról adott rémhírt, hogy aztán, amikor ezzel felrázta a „közvéleményt1*, mingyárt meg is cáfolja, mintegy kigunyolva a uueg- rémbiteket, hogy a beugrató közlést ko­molynak vették és elhitték. Az amerikai szárazföldon való japán partraszállás általában tényleg nem is lát­szik valószínűnek, de hogy illetékes helyen kizártnak és lehetetlennek mégsem tartják, azt az Amerikai Egyesült Államok hadve- zetőségének több intézkedése mutatja- De ezektől eltekintve is, a térképről mindenki megállapíthatja, hogy a japánok sokkal könnyebben átlendülhetnek az amerikai kontinensre, mint az angolszászok EurópO földjére. Ez a magyarázata annak, hogy Washingtonban komolyan számításba ve­szik ezt a* lehetőséget, kivált, miután ezt az utóbbi időben mégjobban előmozdította a japán légi haderőnek minden oldalról észlelt megerősödése és tökéletesedése. WASHINGTONBAN RÁESZ­MÉLNEK ALASZKA HADÁ­SZATI FONTOSSÁGÁRA Amerikának Alaszka félsziget az a része, amelyen a Felkelő Nap birodalmának had­ereje a legkönnyebben megvetheti a lábét. Egyáltalában a japán-amerikai háborúban Alaszkának máris igen fontos szerepe van, noha eddig nem sokat hallatott magáról. Földrajzi helyzete olyan, hogy döntő ugró­deszkául szolgálhat mind a két félnek a másik ellen. Amint az USA csak onnan ki­induló támadással veszélyeztetheti közvet­lenül a japán anyaországot, ez is csupán Alaszkán át mérhet veszedelmes szárazföl­di csapásokat a jenkik országára és egyben Kanadára, amely mai már inkább az Unió­nak, mint a brit birodalomnak dominiuma- Ennélfogva Alaszkának igazán rendkívüli a hadászati jelentősége. Ezt a távolieső és meglehetősen kietlen félszigetet az USA tudvalevőleg természeti kincsei, főként nemesfémei kedvéért vette meg 1867-ben a cár Oroszországától cse­kély hét és félmillió dollárért s azóta az utóbbi évekig nem sokat törődött vele, úgyhogy Alaszka többnyire csak a kalan­dos regényekben és filmekben szerepelt, a kalandorok hazájává! lett. Washingtonban Alaszkát annyira nem tartották fontosnak, hogy még rendes utakkal sem hálózták be, úgyhogy a félszigettel való forgalmat pó- részt a hajózás bonyolította lé Kaliforniából kiindulva• Elhanyagoltságát jellemezte az is, hogy az egész terjedelmes tarto-mány- nak 1938-ig csupán 300 főnyi, helyőrsége volt s még ez a katonaság sem volt a legja­vából. Érdekes, hogy a washingtoni Capitoüium figyelmét a bolsevista veszély, illetőleg a Szovjetunió távolkeleti poétikája terelte leg e'obb Alaszkára és nem Japán magatartása? A vörös Moszkva ugyanis úgy. egy évtize­de, mind többet kezdett foglalkozni a Beh- r'ng-téngerszoTos nyugati partvidékével, Kamcsatkával, s eközben át-átpislogatott Alaszkára i.s, mint amely nem is olyan ré­gen szintén orosz föld volt. Látva, hogy a Szovjet egyre fokozódó érdeklődéssé1 fór­ául a Távolkelet felé, az USA kormánya elhatározta, hogy megerősíti alaszkai hatá­rát. a tettek mezejére azonban ezután is csak akkor lépett, araikor az uj világhá­ború már fenyegetően élőre vetette árnyé­kát­Az amerikaiak előbb az Alaszkával való tengeri és légi közlekedést kezdték kiépí­teni és tökéletesíteni, minthogy ez mutat­kozott a legolcsóbbnalc. Mert nem szívesen költötték erre az istenhátamögötti tarto­mányukra- Amikor azonban 1938-ban a nemzetközi helyzet mindinkább rosszabbo­dott, a washingtoni konoresfjzus megembe­relte magát é-s több mint 1()0 millió dollárt szavazott meg az alaszkai polgári légi köz­lekedés kifejlesztésére és az aneboragei helyőrségnek 800 főre való emelésére. így .létrejött a Pacific Alaslc-a Airways, az USA csendesócieáni partvidékének és Alaszká­nak a légi forgalmát intéző társaság, mely már bizonyos katonai rendeltetést is kapott. Ezzel egyidejűleg megmozdult az USA ha­ditengerészeti parancsnoksága is, amely ad­dig* hallani sem akart alaszkai támaszpon­tok kiépítéséről, mért azokat teljesen fü- 1 öregeseknek vélte. Washingtonban ugyan­is Pearl Harbourig senki sem hitte, hogy Japán’ valaha is hadba mer szállni az an­golszászok ellen, a Szovjetuniónak pedig a Csendes-Óceánon nem vx>lt és ma sincs szá­mottevő hajóhada. Ennek ellenére az ame­rikai admiralitás Hepburn tengernagy ve­zetésével bizottságot küldött ki az alaszkai teendők tanulmányozására. KÉT ÉS FÉLEZER KILOMÉ­TERES MÜUT KANADÁN ÁT ALASZKÁBA Ez a bizottság 1939-ben terjesztette elő javaslatait abban az értelemben, hogy Ko­diak szigetén, valamint Unallaszkán sürgő­sen légi és haditengerészeti támaszponto­kat kell kiépíteni. az utóbbiakat főleg ten­geralattjárók számára- így jött létre Dutch Harbour kikötője, amely már többször ! szerepelt a mult év óta a japán é§ amerikai I hadijeientésekben. Később ugyancsak Hepbut'n tengernagy indítványára haditengerészeti és 'légi tá­maszpontokat építettek az alaszkai Fair- banks-ben. Anchorage-en, Sükán és Ju- aeau-n is. Ezáltal a félszigete: meglehető­sen biztosították, a multévi háborús ta­pasztalatok azonban azt mutatták, hogy a hajózás ezeken a vizelten is igen bizonyta­lan a japán tengeralattjárók és légi haderő érthetően élénk portyázásai következtében. Ráadásul a japánok nemrégiben meglep, tésszerűen elfoglalták az Alaszka előtt el­húzódó Aleuták szélső, nyugati szigetét, Attu-t s ezzel mintegy' .,atu“-t szereztek a kezűkbe Alaszkával szerűben. Az amerikaiak nyilván Attuu is támaszpontot akartak, építeni, de a japánok megelőzték öltfít s el­ragadták orruk elő! az egyik legfontosabb pontét a Csendes-óceánnak ebben a szögle­tében. , A tengeri közlekedés egyre fokozottabb kockázatossága arra indította Washingtont, hogy végre rávesse magát a Szárazföldi út­építésre, amit elvben szintén még 1938-ban elhatároztak, de nem vettek munkába Ak­kor megalakult az Alaska Highway Corni>- c/on is azzal a feladattal, hogy az FISA bel­sejét Kanada délnyugati sarkán keresztül az Alaszka szivében, a Yukon egyik ha­józható mellékfolyójánál lek' ő Fairbanks- szel reh-éz forgalmat is elbíró országúval kösse össze. Alig múlt el néhány hónap Japan hadbal epésétől azaz attól a katasz- • tréfától, amely az USA-t Pearl Harbour- I ban érte. 8 a mult év márciusában láza­san nekikezdtek ennek a nagy útépítésnek-» hogy mielőbb biztosítsák Alaszkának a szá­razfölden va'ó gyors elérhetőségét. A kö- rü'beUil két és félezer kilométer hosszú müut, amelynek Dawsou Creek, Fort Nel­son-White Horse és Big Delta a legfőbb pontjai, most már kész is. mégpedig úgy, hogy Kanadával megegyezésben a repülő­ül. Italkiilö idegességek: likőrök, gyümölcspárlalok, rumok, borok nagy választéka. Fiilöp Géza, Kolozsvár, Széchenyi-tér 19. szám. terek sora is szegélyezi. Egy csapással több legyet... Ennek a nagyszabású müutna.k termé­szetesen különlegesen nagy a hadászati je­lentősége- Mindenekelőtt azért, mert ^ehe­tővé teszi, hogy Kanadán át néhány nap a-att nagymennyiségű csapatot és hadianya­got vethessenek Alaszkába, ami vízi utón nem volna lehetséges. Már pedig ellenséges partraszállás esetén a gyorsaság dönt. Wa­shingtonban azt tartják, hogy az esetleges japán partraszállásra csak Anchorage kör­nyékén kerülhetne sor, ott pedig most a há­ta más és teherbiróképes müut birtokában hamarosan el tudjak majd hárítani, mi­előtt veszélyessé vá'jhatik. De a Szovjetunióra is igen fontos ez a sebtében megépített óriás-országút. Amíg ugyanis Szovjetoroszo-rszág az ,.egyesült nemzetek’* táborába tartozik, ezen a mű­úton lehet neki a legveszélytelenehböl1 ha­dianyagot szállítani, ha pedig egyszer szem­Horthy Miklósáé: ! bekerülne velük, például abban t I világháborúban“, amelyről ,tt*í«iaaik nemrégiben Wallace USA-aUknök beszélt, hát ellene ia felhasználható felvonulási útnak és egy­általában a hadviselés egyik főütőeréül. Ezenkívül az amerikaiak azt is tervezik, hogy Csungkingkmának is ezen az utón kül­denek majd hadianyagot Keletszibérián át, ezzel pótolva valamelyest az elvesztett hur- mai utat. Nem kétséges e-zek után, hogy az alasz­kai ugródeszka a csendesóceáni háború to­vábbi folyamán még fontos, ha ugyan nem döntő szerepet fog játszani. Az USA nagy befektetésekkel már eddig is mindent meg­tett. hogy ezt az ugródeszkát biztosítsa ma­gának, másrészt a japánoknak is vannak lehetőségeik, hogy Alaszkát megszerezzék S onnan oldalba támadják ellenfelüket. Megragadó ereiü népszavazás volt a honvédcsaládokért folytatott gyűjtés BUDAPEST, április 2J. Tegnap este bét órakor a Főméltóságu Asszony az alábbi rádiószózatot intézte a magyar társadalomhoz: — Az eímiilt esztendő utolsó napján áldo­zatra hívtam fel minden magyart. A tehető­sektől ezreket és százakat, a szegényebbektől pedig filléreket kértem, hogy a magyar társa­dalom emberi együttérzésével gyógyítsuk azokat a háború okozta sebeket, amelyeket emberi erő orvosolhat és valóban a honvéd­családokért adakozott minden magyar. Az eredmény olyan nemvárt példáját adta a nemzeti együttérzésnek és áldozatkészségnek, hogy annak hatása nemcsak szivetinditáan megható, hanem biztató, erőtadó és felemelő. Több, mint 16 millió pengő gyűlt össze a hon­véd-családok alapjára, melybői támogatni le­het azokat, akik arra csakugyan rászorultak cs talpraállítani mindazokat, akiknek az élet küzdelmeiben elindításra van szükségük. A te­hetősek valóban ezreket és százakat adtak, a szegényebbek filléreiket adták oda, és ha le­het, ennél is többet, sok esetben eljövendő ke­resetük tekintélyes részét. Ezekben az adomá­nyokban az adakozó nemzet hozzákötötte jö­vendő munkáját, a maga életét azokhoz, akik hozzátartozóikat, apjukat, fiukat, testvérüket, családjuk támaszát és reménységét veszítették el. Az ö köszönetüket tolmácsolom. De köszö­netét mondok az adakozóknak az egesz or­szág nevében is, mert a honvéd-családok ja­vara összegyűlt több, mint :6 millió pengő nemcsupán a segítést szeretők meleg szándékát sugározta szét, hanem a nemzet törhetetlen bizalmat is. Nemzetünk erős, nemcsak ország- lasa rendjében és katonáinak hősi küzdelmé­ben, hanem a belső lelki együvéiartozás ér­zését bizonyító áldozatkészségben is. A honvéd- családokért folytatott gyűjtés tulajdonképpen az egymásért való áldozatkészség és az egy­más iránti szeretet megragadó erejű népszava­zása volt és az eredmény azt mutatja, hogy ebben az országban senki sem vonta ki magát a közös sors, az áldozat vállalása alól. Ezért meg kell mondani, hogy a gyűjtés jelentősége erkölcsi hatásában messze túlhaladja még azt a Magyarországon eddig ismeretien magassá­got is, amellyel a gyűjtés anyagi eredményeit lezártuk. A gyűjtés során az egész ország és az egész nemzet hite és bizalma szólalt meg. A hit és a bizalom, amellyel bízunk egymásban, hi­szünk a mi nemzetünk történelmi hivatásában, bízunk harcunk igazságában és hiszünk az igaz­ságos magyar ügy győzelmében. Hálás va­gyok a bitnek és bizalomnak ezen a jelkéfes népszavazásáért, a tehetős ember gazdag ado­mányáért és a szegény, bibliai szegény ségü özvegyasszony melengetett szive•. fillérjéért, mert az ő hitük és az ő bizalmuk erősebbnek és hatalmasabbnak bizonyult és jog bizonyul­ni mindennél, amit csak számokban lehet ki­fejezni. Lz.ért köszönöm még egyszer a nem­zet jövőjébe veteti hittel és a magyarság tör­ténelmi elhivatasába vetett mélységes meggyő­ződéssel mindenkinek igy az egyházak­nak, az érdekképviseleteknek és a sajtónak is ■— a közreműködését, munkáját, fáradozását, adományát, segítő készségét, amellyel a hon­véd-családokért folytatott gyűjtésűnket ilyen, minden várakozást Jelülmuló hatalmas ered­ményhez juttatták. R városi adóhivatal tisztviselői kéi hónap éta gyűjtik adományaikat egy hadiárva felnevelésére Kolozsvár, április 21. Nemrég hangzó“ e' Káliay Miklósáénak, a miniszterelnök hitvesé­nek rádiószózata: ,, Adjunk apát a hadiár vak­nak"-mozgalom érdekében. A városi adóhiva­tal tisztviselői már ez.t jóval mege őzően elha­tározták, hogy fizetésükből minden hónapban kiszakítanak egy kisebb összeget és azzal ma­gukra vállaljak egy hadiárva felneveltetését és isko'áztafását. Az összeget már két hónapja gyűjtik re a kijelölendő hadiárva részére. Bár a hadiárvák támogatása mindannyiunk- nak legszentebb kötelessége és a felajánlott támogató« csak csekély hála azokkal szemben, akik anyagiakban felbecsü'hetetlen áldozatot hoztak hősiességükkel hazánk védelmében, mégis nem mehetünk el szó nélkül a városi adotisztviselők hazafias példaadáea mellett és hisszük, hogy moet már a minisztere’nők hit­vesének országos felhívása után sok tehetős magánzó és- intézmény fogja követni a kolozs­vári városi adóhivatal tisztviselőit. Az alább felsorolt tisztviselők kötelezték magukat írásban, hogy havi 1, 2, 3 pengős hozzájárulássá egy hadiárva neveltetését és iekoláztatáöát vállalják, amig az önálló kere­sethez nem jut: Boga Ödön, Szekeres György, Zámbó Aurél, Fehér Gyula, Krézsek László, Magossy István, Briza Endre. Rácz Bé'a, Gombár János, Dér Gyula, Gál Ernő, Tóth József, Kolcsár János, Zárday Rezső, Paloceay József, László Árpád Szőke József, Tóth Zso’f, Szilágyi Jenő, Szeredai Tibor, Nagy Erzsébet, Székely Márton, Mihály László, Kiss Ernő, Técsi Géza, Ángya' Antal, Pünkösti Gábor, Másody Karoly, Kökössy Imre, Kapcza Imre, Balogh László, Sebestyén Gábor, íyteraentz István Tokay László, Vincze Ottó, Szapita László, Szász Imre, Komáromi Emil, Meder Ferencné, Bállá Ferenc, Korda Gyula és Tar- kányi Sándor, Mindenki seperjen a háza előtti KOLOZSVÁR, április 21. Nagyon sole panasz érkezett az illetékes hatóságokhoz amiatt, hogy a külvárosi utcák járdái nagyon piszkosak és állandóan szennyvízzel vannak telítve. A polgármester felhívja a háztulajdo­nosokat arra, hogy a járdák tisztántartásáról — tekintettel arra, hogy a háztulajdonosok kötelessége — megfelelően gondoskodjanak. Mindazokban az utcákban, ahol nincs még járdaburkolat, a háztulajdonosok házaik előtt járdaszélességnek megfelelő részt köteles ek tisztán tartani. Az utcák tisztántartása céljából eltiltja a szennyvizek és konybahullaöékok úttestre és járdára való kiöntését. A köztisztasági üzem utasítást kapott, hogy ellenőrei é: utcaseprői által úgy a háztulajdonosokat, mint a lakókat a járdák tisztántartására rendszeresen figyel­meztessék. Szaud-AráMára is kiter­jesztik a kölcsön- és bérlettörvényt? Berlinből jelenti a DNB; Az angol hírszol­gálati iroda Washingtonból Szaud-Arábiának a kölcsön és bérletrendszer kereteibe való fel­vételével kapcsolatban jelenti, hogy Pvoosevelt Stettinushoz, a bérlet és kölcsontörvény vég­rehajtásával megbízotthoz levelet irt. amely­ben megállapította, hogy Szaud-Arábia fon­tos tényező az Egyesült Államok védelmi rendszerében és éppen ezért el kell látni fegv- verekkel. Húsvéti ajá! 1 I EÜSS DEZSŐ cipőáruházából női# férfi és gyermek papucs és C'pö jegy vagy jegy nélkül vásároljon, Deák Ferenc-ufca 49 szám. Telefon: 43—86. Telefon: 43-S6. 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents