Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-20 / 89. szám

ELLENZÉK 1 9 i 3 A p r 11 i H 2 0. _ 2 VítyU ISzseţ : mm AfnítM écdwn&s iMii.,. ltuítutális túlzsúfol's-áty Magyar közéletülik cg\ ik \ c/ctüje in<-g- Ilim i;u\isii»l)iiu arról leszólt a napokban. Iii»jty mennyi idejét veszik igen\be a taiei- (kiCni küteW'ttségek. Kivette a noteszét t> megmutatta lejegyzéseit. Az elkövetke­zendő ti/, napra feltüntette mindazokat a kulturális és társadalmi kezdeményezéseket, «melyeken minden körű menyek közöl* „meg kell jelennie“. Volt olyan nap >*, amikor három-négy előadás, tarsadain- összejövetel és gyűlés szerepelt a közéleti vc/ető tennivalói között ame'leit, boga a mai rendkívüli időkben hivatalos munkájá­nak elvégzése is fokozottabb kötelességte.1- jesitést igények 11a egyenkmt néz ■’uk jz előadásokat: mindegyikről el kell ismerni, bogy jószándéku kezdeményezesek. Nemes eéb szolgálnak. A kultúrát akarják elkihbn vinni. Jótékony alapot teremtenek valame­lyik egyesület számára. Egyszóx d mind­egyikre lebet olyan magyarázatot taki'ni. bogv megrendezése csakugyan közérdek, Ibs/élgetéá közben v sszapillantunk az utóbbi felesztendő kulturális életére. Nem panaszkodhatunk- Kolozsvár magyar társa­dalmának igazán kijutott zenei, művészi, tudományos, egyházi vonatkozású, népi is­meretterjesztő és másfajta előadásokból Hozzá kell ezekhez még venni az üzleti j-: legii magánkezdeményezéseket is. Mert ilyen „művészi csemegékben" is bőven vo'* részünk. Ezek után könnyű mérleget készí­teni. \ végső tárgyilagos megállapitás cs. i k az ieliet. hogy a kolozsvári közönség kime­rült a kulturális tulzSufo'tság miatt, N csak anyagilag, hanem időben is. Ssnk’seni ár rá arra. hogy mindennap megjelenjék ' valahol. Kivételt csupán a hatóságok fejei ér rá arra, hogy mindennap „megjelenjék “ sokszor nem térhetnek k'. a tisztségükkel járó köte'-'ezettség elöl é.s legnagyobb el­foglaltságuk idején is kénytelenek ..meg­jelenni" a különböző rendezvényeken. Nem akarunk a kérdés részleteibe bo­csátkozni. Közérdek azonban, hogy változ­tassunk a jelenlegi helyzeten. A hiba ttr is kétségkívül a tulszervezett^égben. dletőVg a kii önbözö társadalmi alakulatok közötti együttműködés hiányában van. Azt re­méltük. hogy amikor betekkel ezelőtt meg­alakult az összes egyesítetek képviselőit magában foglaló Nemzeti Együttműködés, a kulturális túlzsúfoltság kérdését is meg fogják oldani. Tudjuk, hogy nehéz problé­ma- Nagyon sok jóindulatra van szükség, amíg egységes álláspontot i'ebet kialakíta­ni. De eljött a legfőbb ideje, hogy az illeté­kesek, megbeszélésre öljenek ö^sze és a már-már visszásságszámba menő kulturális túlzsúfoltságot egészséges ötlettel megold­ják. Ób an tervet kellene kidolgozni, amely hónapokra előre öszeegyezteti a különböző társadalmi és kulturális megnyilatkozáso­kat. El kell jutnunk odáig, hogy egv napra ne jusson két-három olyan esemény is, amelyek «egymás sikerét veszélyeztetik. Minden társadalmi alakulat vezetőinek nie« ke'l magyarázni. hogy nincs haszon a kul­turális túltengődből. Kevesebb é- jolib elő­adásokkal az anyagi -ikert is növelni le­het. az erkölcsi eredmény pedig maradan­dóbb lesz. Báty Z&ttáfi Uiilntitise­Megérdemelt kitüntetésben részesült Bari /.oltán kolozsvári vasúti felügyeld A kor­mányzó engedélyt adott arra, hogy a honvé­delem terén szerzett érdemeiért tudtára ad­ják elismerését fíary Zoltán a trianoni össze­omlás után megvált a vasúti szolgálattól. Llőször a bukaresti magyar követségnél, ké­sőbb pedig a kolozsvári magyar konzulátusnál teljesített szolgálatot. Szerényen. nagy oda­adással, önzetlenül dolgozott a bold >gabb magyar jövendő érdekében Kminőén ismerte az erdélyi helyzetei, hiszen itt élt közöttünk. Kapcsolati)! tartott a magyar tár,adatom minden idegi vel. Sohasem tat torait t azok köze a tisztviselők kőre, akik bürokratikus szellemben vég ik munkájukat. Nenusak az Íróasztal jelentette > rámára a kőtelcssegte!jcsi- test, hanem az élet különböző megnyilatkozá­sainak tárgyilagos ismerete és megfigyeli se. légy c .értendővel a felszabadulás előtt l\íris!‘a helyezték át. Itt érte a nagy világégés és ami­kor a 7n~esi döntés Pszakerdélynek meghozta a felszabadulást, a kormányzat lehetöv■ tette st ámár.i a hazatérést. Ki t évtized után vűz- s< aktmiit régi munkakörébe és ú jra az illám- vasutaknál teljesít szolgálatot. A külügyi szolgálatban eltöltött húsz. esztendő elismeré­seképpen kapott most kormányzói kitünteti t, amely az erdélyi magyarság kisebhs gi sorsa idején kifejtett ertekes tevékenységének leg­szebb megjutalmaz,>sa. A Uiza'fotilott etcL'átya'zda&átyi Íntyaítab,(>U b-efolt'ttéS'l Április harmincadikán lej.ír az idegen ura­lom alatt kisajátítón erdőgazdasági ingatla­nok be)Hentesének batárideje. A/ erre vonat­kozó rendelkezések értelmében eddig az idő­pontig mindazok be kell jelentsék erdőgazda­sági ingatlanaikat, akiktől ercógazdasági in­gatlant lefoglaltak, átvettek, kisa/atitottnk, vagv akik kisajátított erdőgazdasági ingat­lant szereztek. A rendeletek 'különböző ok­mányok beszerzését teszik kötelezővé, ame­lyeket április harmincadik-áig csatolni kel! a bejelentésekhez Az eddigi adatok v/ciint az idegen uralom alatt 827.00c be! i rdogazda­sági ingatlant sajátítottak ki jogellenesen. A. Székely földön 194.0 00 hold erdő sorsáról van szó. A bejelentéshez szükséges okmányok be­szerzése nagy nehézsége.stt okoz. A Székely­földről érkezett jelentés szer at a közbirto­kosságok jelentős része mind a mai napig nem tudott eleget tenni az összes- formaságoknak. A munkálatok még mindenhol tartanak. F.gv- egy vagyonközösség ncvjegv zekenek pontos és határozott tisztázása és az okmányok be­szerzése még rendes körülmények között ts nehézségeket okoz, annál inkább érthető, hogy a hivatalok mai agyonterhelt munkameneté­ben még nehezebb eleget tenni a kivánalmak­nak Hasonló helyzetben vannak a magáno- sok és az erdőt elügvelőstgek is. A şzekely vármegyék vezetői és a/ Erdély: Párt tör­vényhozói arra az elhatározásra jutottak te­hát, hogy a bejelentési hatánuő aegbosszab- bitását kérik a földművelésügyi minisztertől Mivel azonban nem bizonyos, hogy a kor­mányzat megadja a kért meghosszabbítást, runden érdekeltnek főbenjáró Kötelessége a rendeletekben előirt okmányok beszerzése. Az iparrevizió alkalmával szomorúan tapasztal­hattuk. hogy a hanyagság és nemtörődömség miatt a székely iparosok javarésze nem tett eleget a kormányzat által elrendel: jelentke­zési kötelezettségnek A Kérdés mindmáig nem intéződött el véglegesen. Az erdőgazdaságok bejelentésénél nemcsak egyéni érdekekről ha­nem fontos nemzeti vagyonról nan svó Sen­ki se halásza tehát az. utolsó .pillanatra az okmányok beszerzését, hanem 1 lehetőség ha­tárain belül még április harmincadik a előtt tegyen eleget a rendelctekben előirt format! goknak. AVatik^nban já benyomást keltett W*i säckEP köpeti kiAGvessE Rómából jelenti a DNB: W eiz­säcker államtitkárnak uj német szentszéki követté történt kinevezé­se hivatalos vatikáni körökből szár­mazó) értesülés szerint a Vatikán­ban jó benyomást keltett különös tekintettel az nj követnek a külügy­minisztériumban betöltött magas ál­lására. Az a tény, hogy a német bi­rodalom ilyen magas politikai állá­sú személyiséget választott ottani képviselőjévé, mutatja, hogy német részről milyen jelentőséget tulajdo­nítanak a Szentszékkel való kapcso­latoknak. KÜLPOLITIKAI FIGYELŐ Wilson angol tábornok ankarai tárgyalásai lói a török saiiói hosszú cikkel 1 r v. kiemeli ízt .1 szívélyes légkört, amelyben .* i.ogsa- 1,0,ok folynak. S/arad/soglu mini ,/icreltmk megszakította is/tanbuli tartózkodását c\ visszautazott .1 fővárosba, hogy a zárómé ü-- /éléseken személyesen is részt vehessen. A I ranskontinent Prcv. jelentése szerint von Papén ankarai német nagykövet héttő 1 dél - m n repülőgépeit Szófiába érkezett, ahol fő v iJ időre megszakított a útját s miután meg­beszélést folytatott a szófiai neme: követtel, továbbindult Berlin felé. A: ankarai tárgyalások és Papén berlin» ut ja között összefüggést lehet keresni. Alik is­merik a diplomáciai szokásokat, tudják, hogy fontos táigyalások idején egy Jip'orrat.t csak akkor hagyja el állomáshelyét, ha uta itű­sökért vissza kell térnie hazájának fővárosá­ba. Papén az. a német nagykövet, aki a leg­több cselekvési szabadsággal rendelkezők \z összes német diplomaták között 1 hogy ő s% a közvetlen Berlinnel folytatott tanácskozá­sok után akarja továbbfolytatni .örökors/ági működését, arra vall, hogy Ankara előrelát­hatóan heves diplomáciai csalók színhelye lesz. m A Basier Nachrichten angliai tudósítójának illetékes londoni tényezők oh v oizonvito anyagot nyújtottak át, amely mentesíti ír Kí­vánja Angliát és szövetségeseit a mai Dorz.'I- ir.as légi hadviselésért való felelősség alól Berlinben azt mondják, hogv e biz myitékok a valótlan állítások és a sántító mentegető­zések ismétlése: Anglia lygO- január 12-én kezdte meg az úgynevezett korlátlan cgi há­borút, amikor békés sylt-sziget: földmüveste- 1 epek re bombákat dobott. London ezzel s/cm- ben azt állítja, hogy a német légi erő Varsó bombázásával idézte fel a totális legi náboru rémét. Köztudomású, hogv a lengyel haderő maradványai Varsóba vonultak vissza es meg­gondolatlanul visszautasított ík Németori/ág- nak azt a felhívását, hogy kerüljék a város körüli harcot. 1940. április 25-én angol re­pülök megint nyílt nemet városokat^ bon báztak, amelyek védtelenek voltak és kato­nailag teljesen jelentéktelenek. A nemet légi­erő csak 194c. junius 19-én ej:e! ke,-te meg megtorió támadásait Nagybritannia ei.en. Az angolok Berlin lakónegyedeit nvolcszor bombázták s 1 Luttwaffe Csak .azután szánta ~á m.ag.at, hogy megtorló támadást ntézzen London eilen. B Tokió: katonai körökben cáfolják azt az Levesük-Államokban terjesztett hiresztelest, amely s/eiint már nőket is bcvirozt.ik .1 jipáa légi prőlse. (apui hang,ulyi>/?.í'. < • ielol elegendő kiképzett repülővel rend L <vil. m.; felől oly.in 11.ij-/ tartalékai \ .11111.1),, h■ >: ■ barimkor meg It lelhet ne idén köven! - i;. n ■ Jordan a spanyol i.ülügymin. .zter !>..<!, nui beszéde körül, amelyben mint i>nvici , a békére hivta fel a hadviselők figyelmét, to vább folyik a vita. Washingtonban in :., a Budapesti Tudósító jelenti - a ben/, ; nem keltett meglepetést, mert már hónapok óta számítottak arra, hogy tavaszai < gy seniîiv/ - állam részéről ilyen természetű megnyilatko­zás következik be. Az hgyesült-Államok fő­városiban az a benyomás uralkodik, hocv f ranco és (oldana már előre tudta, hogy ü 1 shingronb.an, Londonban, Moszkvában CAungkingban egyáltalán nem fogadták ér­deklődéssel a bé-kérc való felhív í»t. Lz a magatartás nyilván a Casablancái értekezle’ hat ározmán válnak követkéz, mén ve. A brit propaganda ismét Oh'/ors/i 40t vette célba. A/ aiv,»ol hír /olcíliti v/ervek /./: a birt terjesztik, bogv a ! öldközi-tc'^enn 1 tengely h.v,ókaravánjai ellen intézett támau- sek során soke/er olasz katona vés/térte éle­tét. Amint Rónában hfvat.ilo in kijelentik, ez épp annyira nen iga/, mint a/ a7 a v:' ! állítás, bogy a tunéziai fronton egy c v,/ olas/ hadosztály adta meg magát - ielenti a beriini Transkontmcnt :"es« \z. angol pro­paganda által megnevezett olasz haioszrál; egyáltalán nem létezik. ■ Sir Stafford Cripps angol repülőgépgv ír távi miniszter bristoli beszédében a bíbor - helyzettel is foglalkozik. ! dhivta Sallgatóit, hogy reálisabbal'. ítéljek meg a helyzetet. \ tengely erejét még nem törték meg es még érintetlen a tengely lelkierejc is. Valószín bogy az angoloknak esetleg még bosszú cs mély szenvedéseket kell megélmók, mielőtt kivívják a győzelmet. Az angol nndirengeré szernek a mind erősebbé váló tengeralattjáró Hajóhad ellen olyan harcot kell folytatnia, amely csaknem felülmulia az elviselhetővé:: határát. Még nem mondhatjuk — folytatta C. pps —, hogy li iborús erőfeszítésünk leg- nagvobb veszélyét már elháritottuk. Az Eu­rópa elleni angol légi támadások, amelvek nagymértékben támogatják a Szovjet szövet­ségest, sok emberbe és repülőgépbe kerülnek Tuniszban még lesz néhány kemény csata. Cripps végül felszólította az angolokat, liogv a háború utáni lehetőségekről is reálisabban gondolkozzanak. N. J. s wasFSjaeaetm Ne hanyagolja el arcbőrét! Ha zsíros, száraz, ráncos, petyhüdt a bőre, eredményesen ps rövid rendbehozza „Illa" kozmetika. Mátyás király-tér 27. szám. I, emelet. Lanolinos, hormonos pótanyagmentes arcápoló krémek. Arc és száiruzsok legújabb nyári színekben. Arclemosók. Egyéni arckikészifések. Hölgyeim {jgye.íem! Harisnyát tökéletesen helyettesítő lábfestékek különböző színekben megérke? tek ! ! ! MAGYAR PASSIÓ Voinovich Géza darabjának bemutatója a Nemzet, Színházban A Krisztus ki »szenvedésének és baiáEi- nak cui1 ékezetére irt Passiót szinte elkep- ze! he tétlen nehéz to'jeí Itatással megvaló'i- tani a kiavszikus beosztású színházban, il­letve színpadon. amely a nézőtértől elvá­lasztva. valóban puszta, szenvedő nézővé avatja a játék résztvevőjét. Ezért a füg­göny felgórd ölese utam e.1ső pillanatban ni ár felötlik, hogy szabadtéri színpadon mennyivel hatásosabb. magával tagadóbb volna a játék, amely a tér egyszintüségénel fogva a passiónak szinte cselekvő részesévé avatná a nézőt, ak: a „rendes“ színházban s zen vedőleg essége lolytán azt mondhatni értetvén ül nez.i a tőle külön síkban, k ü - ö n világot jelentő színpadon panorámaszerüfin eléje tárulkozó bibliai képek sorozatát. Igv és ebben a helyzetben és gondolatmenetben a passió valóban néni más. mint panoráma, a szónak tizenkilencedikszázadi értelmében. Kissé kuriózumok tára, a valaha volt hus- vér-e'etet. mondjuk így: a történelmet, il­letve a cselekményt nem nézhetjük más­ként, mint szenvtelenig és hidegen. A Ma­gyar Passióban különben sem látunk sok képzeletet és költészetet. Hűséggel ábrázol­ja a bibiiai történetet, de nem képes meg­rázni, nem hat eléggé elevenen, nincsenek benne „robbanó töltetek“, amelyek izgal­mat keltve, drámai légkört teremtenének- Valamivel több képzelet, költészet és játé­kos elem. még ha a cselekmény menetébe kívülről beiktatva is — mint például az egyik ómagvar misztériumból’ átvett fák jelenetében — talán szerencsésebben győz­hette volna le a darab drámai mozdulatlan­ságát. Ugyanis, ami mozgalmasság benne megnyilvánul, az pusztán fizikai természe­tű. Ezért is marad mindvégig panoráradí „Guckkasten“. A színészek — nem az ő hibájuk — természetszerűleg „mozdulatlanul“ mozog­nak ebben a különben külsölege^en nézve mozgalmas darabban. A bemutató előadáson Krisztusi E" l"e Mariié !\;> Maria, István építőmestert Deésy Jmio. GratiainiK játék rendezőt Réthely Ödö-­Bonaventura és Chrysogonus atyát Ho •" György, illetve Szűcsi Ferenc, a samaria asszonyt Kormos Márta. Gábor arkaugy.i - \ rrsényi Ida, a Sátánt Csóka József, .lu­dast Kamarás GyiCa. Pilátus feleségét S', rá Mária. Menyhért kőfaragót Borovszky Osz­kár, Márton kőfaragót Yflgy Miklós. Heró- dest Lantos Béla, a gyermek Jézust Püspö­ki! Rudolf. Vendel kőfaragót Dane só György, a :azurozó mestert Garaniszeghx Károly, az ácsok céhmesterét I áirady Ru­dolf. Schynnagel templomgazdát Onössy Géza, az első és második farizeust Andrási Márton, illetve Kenessey Ferenc, Veroni­kát Sallav Kornélia személyesítették meg. A Passió előadása természetesen igénybe vette a színháznak majd teljes személyze­tét. Igaz-i értelemben véve nincs benne „sze­rep*, tehát a színészi játék elemzéséről ér­demben nem is lehet szó, legfeljebb összes­ségükben dicsérhetjük meg. Ám ilyenformán a dicséret valójában a rendezőket, Mihály ff y Béla igazgatót és Kő­műves Nagy Lajost illeti, akik rendkívül sokat dolgoztak a Magyar Passió szjnrebo- zatala érdekében. Ha sugallt a darab bih- liás áhítatot, úgy az legnagyobb részben az ö érdemük. A Lavotta Rezsőtől Liszt Fe­renc. müveiből összeállított szép kísérőzenét előadó zenekart Endre Béla vezényelte. A színpad egyetlen képe. a kassai dóm, ugyü mint lenyűgöző kép. úgyis, mint szilárd architektúra, Varga Mátyás érdeme. (sz. i.J

Next

/
Thumbnails
Contents