Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

1043 jiprUlslIi filiLENZ£K S Kolozsvári beszélgetés Voinovich Gézával ' • ■* ■ • - < A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára az Akadémia munkásságáról — „Elöregedettbe az Akadémia? megteremtőjének eddig még egyben soha meg nem jelent összes müvei. A sort persze foly­tathatnám még estig — mondja mosolyogva az Akadémia főtitkára —, hiszen, hogy min­dent eláruljak, a további tervek szerint a Nemzeti Könyvtár számozott sorozata 50— 4ó év alatt 6oc—-Sec kötetre rug -maid. — Ámde ne kalandozzunk előre a jövőbe. Inkább soroljuk fel a jelen dolgait. Nyelvtu­dósaink közreműködésével kiadjuk a Nyelv­emlék tárt s ez igen nevezetes dolog: jelenté­keny részben facsimilében! Ugyancsak most készül az Alfád émia Nagy Szótára, folynak az Etimológiai Szótár munkálatai, s a szótá­rak közt még a középkori latinság szótára is munkálatban van. A történettudományi osz­tály folytatja a régi oklevelek kiadását, ezek közt nevezetesen a régi erdélyi gyűlések okiratait, s — Kiadványaink természetesen olykor rész­ben, olykor egész terjedelemben külföldi nyel­veken is megjelennek, s azokat csereviszony alapján megküldjük a hasonló külföldi intéz ményeknek. De könyvkereskedői vonatkozás­ban is nagy az érdeklődés kiadványaink iránt. Ezeknek ebben a tekintetben legnagyobb terjesztője éppen a berlini Harasovitz könyv- kereskedő cég. Meg kell bár futólag említe­nem — mondja Voinovich Géza —, hogy külföldön különösen a matematikai [adomá­nyok magyar művelőinek munkássága iránt nyilvánul meg rendkívül nagy érdeklődés Az ilyen természetű kiadványok valóban nagy népszerűségnek örvendenek a szó teljes ér­telmében, az egész földkerekségen. Előfordult nem egyszer, hogy ha bizonyos idevonatkozó közleményed, kiadványok néha nem jelentek s jelentős nértékben tá­A külföld érdeklődése a magyar tudomány iránt Öregek-e az akadémikusok? — Nagyon szívesen — feleli Voinovich —, annái is inkább, mert a kérdés, illetve a fe­lelet roppant egyszerű. Ugyanis, ha statiszti­kát készítünk, rögtön ‘kiderül, hogy az Aka­démia tagjainak átlagos életkora negyven év körül mozog. Az Akadémia rendkívül be­csüli az érdemes munkát közreadott „fiatal 4 embereket is, de mi lenne, ha minden első. jó munka rögtön és következésképp akadémiai tagságot hozna magával. Hiszen dolgozni le­het az Akadémia „előszobáiban", a Filozófiai Társaságban, a Történeti Társaságpan és ha­sonló helyeken, mindaddig, amig az illető — feltétlenül hosszabb időre terjedő és nagyobb arányú munkássága révén1 — akadémikus le­het. Ha ezt tekintetbe vesszük, belátjuk, hogy nem is olyan idős kor az az átlagos negyven­év, már pedig a sok adományozás és adako­zás is az Akadémia népszerűsége mellett szól. E kérdés kapcsán meg kei! még említenem, hogy ezek a támadások az utóbbi időben el­elmaradoznak, s véleményem szerint mindig Kisorsolták az Erdélyi Katolikus Dolgozó Nők sorsjátékának nyereményeit mogatja az Akadémia az erdélyi büntetőtör­vények eddig még meg nem jelent gyűjtemé­nyének kiadását. — A bölcseleti osztály most készül kiadni uj fordításban, illetve átültetésben Pluton minden munkáit. A régészeti osztály a In el­foglalás előtti Magyarország történetéi dol­gozza fel. A harmadik, illetve a természettu­dományi osztály szorgalmasan foglalkozik Magyarország növény-, ásvány- és állatvilá­gának feldolgozásával. Ebből a szintén hosz- szu időt igénybe vevő, nagyszabású munká­ból két negyven-negyven Íves kötet Magyaror­szág puhatestéi állatairól és bogarairól már nyomás alatt is áll. Ez a vállalkozás ismét egy egész könyvtári anyagot tár majd fel. A dolog természeténél lógva azonban mindig a? az anyagcsoport kerül a nagy miiből előbb nyomtatás alá, amelyre éppen akad megfele­lő feldolgozó tudós, — Röviden és mintegy keresztmet rétben ábrázolva a Magyar Tudományom Akadémia munkaterületeit és terveit, — ezeket mond­hatom. Részletekbe persze nem bocsátkozha­tom, mert az túllépné egy általános tájékoz­tatása határát. — Milyen érdeklődés nyilvánul meg az Akadémia munkássága és kiadványai iránt a külföld tudományos köreiben? — kérdezzük. KOLOZSVÁR, április 19. A ma este be­mutatásra kerülő Magyar Passió című darab­jának előkészítése céljából az eimuic napok­ban Kolozsváron- tartózkodott az illusztris szerző, Voinovich Géza, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia főtitkára- A színház egyik próbáján találkoztunk Voinovich Gézával, s pár perc alatt már benne voltunk a legégetőbb magyar problémák tárgyalásában. Sok kérdés vetődött fel, a magyar irodalmi és művésze­ti élet hibái és erényei, a magyar tudomá­nyosság szervezési és egyéb kérdései. Voino­vich meglepő, kedveis közvetlenséggel, s igazi úri előzékenységgel szólt hozzá a felvetett problémákhoz. Természetesen szóbakerült az olykor a sajtóban is különféle oldalról és kü­lönféle szempontból támadott Magyar Tu­dományos Akadémia ügye is. Megkértük, en­gedje meg, hogy a beszélgetésnek erre vonat­kozó részét tájékoztatás céljából olvasóink elé tárjuk. Bár a mai, háborús események meglehetősen elvonják a közönség figyelmét a hasonló kér­désektől, mégis ugv találjuk, nem kevésbé fontos olykor ilyfajta kérdéssel is roglalkozm, hiszen az Akadémia ügye alapítása óta a» nemzet ügye is volt mindenkor. A kis népek szeme előtt természetes módon kell, hogy a minőség elve álljon., ez az elv pedig elválaszt­hatatlan a nemzet szellemi életét .egmaga- sabb fokon képviselni hivatott Akadémiától. Voinovich Géza készséggel egyezik bele az interjuszerü közlésbe, — amint követ­kezik. Anyagi előfeltételek — A tudományos alkotásnak és a tudomá nyossag megszervezésének is — sajnálatosan — anyagi előleltételei vannak — mondja az Akadémia főtitkára. — Nem akarok a mesz- sze múltba visszakalandozni, kezdjük csak a kérdésnek ezt a vonatkozásár a Vigyázó-féle hagyatéknál. Forma szerint 1929-ben, a va­lóságban azonban csak 36 különféle per megnyerése után, jóval később jutott az Aka­démia a tekintélyes hagyaték tényleges bir­tokába. Igaz, hogy aztán teljesen életképessé tette költségvetésünket, amely ma már1 éhen­ként meghaladja a félmillió pengőt. De a kö­zelmúltban, ha nem is ekkora mértékű, de több, szintén tekintélyes adomány birtokába jutottunk. Hogy csak egy néhányat említsek, egy Horváth nevű ügyvéd ötszáz hold 1:, az Általános Koszen R. T. Berzeviczy Albertnek, az egykori elnöknek emlékére százezer p;ngőt, egy másik nagylelkű adományozó hetvenöt­ezer pengőt, stb. hagyományozott, illetve adott az Akadémia céljaira. — Nos, most persze arra kiváncsi — mondja a főtitkár — hogyan is gazdálkodunk mi ezzel a „tengeri* pénzzel? Hiszen én kezd­tem az anyagi kérdésekkel. Harminc év alatt 800 kötet — Örömmel mondhatom, hogy hála meg­lévő birtokállományunknak és a nagylelkű adakozóknaK, anyagi ügyei nü rendbejöt­tek ugyannyira, hogy évről-évre na­gyobb megtakarításokkal gazdálkodhatunk. Körülbelül ilyenformán: a Magyar Tudomá­nyos Akadémia összesen hat tudományos folyóiratot ad ki és mint­egy tizenegy folyóiratot támogat. Azonkí­vül minden osztály ad ki értekezéseket, em­lékbcszédekct és egy ^ egész sereg egyébfajta tudományos közleményt. A jelenben ujult erővel folytat­juk az első világháború miatt sajnálatosan/ hosszú időre megakadt régi nagy vállalkozá­sunkat, az Oklevéltárnak közzétételét. Ezzel a valóban nagyszabású közléssel ma körülbe­lül Zsigmond király koránál tartunk. — Az Akadémia közleményei közt szint- oly nevezetes, de arányainál fogva is hatal­mas kiadványunk a Nemzeti. Könyvtár c'mii sorozat, amely az Akadémia első osztályá­nak kiadasaban jelenik meg. Ebben a nagy­szabású vállalkozásban, amelyet Szörnyei Jó zsef, Alszeghy Zs-olt és én szerkesztünk, nem­zeti irodalmunk klasszikusait adjuk ki, még pedig kritikai kiadásban. Egyelőre negyven- íves kötetekben mintegy 200 kötet terve van ké­szen. s jy kötet márts munkában van. Pél­dául: Gvadányi három kötetben, aztán Ti­nódi Lantos Sebestyén munkái, az életére vo­natkozó újabb adatok felhasználásával és Ka- torfa Józsefnek, a Bánk Bán halhatatlan köl­tőjének, a magyar nemzeti irányú dráma Kolozsvár, ápirilis 19. Nagy érdeklődés mel­lett megtörtént a Katolikus Do’gozó Nők sore- jâitc-kânak húzása. Szombaton délután 5 órakor a vármegyeház dísztermében tartották meg a sorsolást, amelynek eredményei a következők: A főnyereményt, a hízott sertést a 4193. sz. sorsjegy nyerte, A további nagyobb nyeremények a követ­kezők: A 18184-es a hathetes malacot, a 2026 a férfi kabitszövetet, a 13205 a női kosztiimszö- veCet. a 2997 egy öl tűzifát, a 18158 hatsze­mélyes konyhaedényfelszereisBt, a 9438-as a húsvéti bárányt, a 13888-as a 8 napi balaioni fcartózkodáe fedezetét, a 2668-as a villanyhő- sugárzót. az 534-es a fényképezőgépet, a 3853-as 6 törülközőt, as 3752-es 100 darab to­jást nyert. Ezenkívül a következő sorsjegyek: 205 677 3647 15829 1109 1737 6849 19758 3947 16456 1564 1818 4620 284 5493 9596 14668 ’.4947 11336 15861 19800 5448 9563 16239 11030 3971 4415 2963 15675 4795 17453 7777 716 3485 14743 6552 19916 12221 11625 19237 10919 18990 4036 10585 11512 3223 10712 13397 6734 6049 19198 10125 18778 5406 Î7071 15018 12900 12653 8466 4162 5889 647 12370 19522 16398 12275 2091 5313 6490 14451 5312 6933 529 1/997 8891 14774 13280 15880 12875 19753 6285 2146 9221 7430 11650 7907 1087 3786 6896 7063 8512 12085 6487 8356 10526 18594 15676 141 19820 2903 17469 1300 137&8 10432 14744 2894 13824 480 16434 16337 15557 18676 16726 9600 8833 11000 7518 19387 3775 5945 1323 12895 15883 3356 1431 3068 15129 7265 426 623 17209 15512 14309 10021 5072 17647 12484 5446 14493 16001 12360 16820 15751 18082 14863 13823 899 10547 16182 11192 19302 18733 6466 13932 16192 14811 2901 6519 9631 2325 18159 7952 4253 5887 7860 3418 9292 16704 11447 16329 10998 7484 17946 4326 15644 8108 1754 19487 14934 12873 18505 10183 6158 129 17379 12062 2632 10766 7757 32 16826 16330 18952 17482 10964 16212 393 13430 645 18214 9906 1482 5151 16039 7250 7905 18412 8766 2002 12607 2668 4983 19340 2107 8290 5155 11464 1438 13710 14205 19287 12609 18219 16624 5355 1 910 914 3 1815 Î4642 966 14644 9513 13323 14643 6073 16550 5906 2421 13886 133^5 15870 15511 2533 4317 4316 1572 261 6075 9915 4315 491 8647 11457 12965 492 12627 493 8496 13075 10458 9962 4716 7248 2433 19949 15850 19560 1411 317 9440 3252 9439 2459 8965 18586 18585 9028 9208 322 14686 318 319 13892 316 17393 14779 321 12791 2126 320 19887 42^3 16357 3692 2024 761 760 1048 16358 14405 14404 3752 12841 15686 12165 10622 19334 9792 13408 17765 8069 19299 19298 3016 12533 12532 sün- kát, kolbászt, szalonnát egy-egy üveg gyü­mölcsízt. likőrt diót. mákot, női’ harisnyát, zsebkendőt férfi bőrkesztyűt, irattáskát, valódi kávét, kisfiú- és kislányruhát, értékes könyve­ket nyertek. Hirdessen Erdély i egelterjedtebb napilapjában, az Ellenzékben. HITEL NEMZfcTPOUTiKM SZEMLf. Az áprilisi szám tartalmából: MÁIYUSZ ELEMÉR: Mátyás király. MARKAI SÁNDOR: Magyar otthon. SZAKÁCS GUSZTÁV; \ Nemzeti Önállósitási Alap Erdélyben. HANKdSS JÁNOS: Magyar magatartás az irodalom tükrében. CSORTAN MARTON: A kolozsvári Tizes Szervezet MAGYAR FIGYELŐT Bisztray Károly a/ erdélyi unió előzmé­nyeiről. — Teleki Pál öröksége. — Az F.MKE népművelő munkája. — Uj szé- keU kongresszust! — Német tudós a francia népmozgalomról. SZEMLE­LÁSZLÓ GYULA: A kolozsvári mű­csarnok és az élő erdélyi képzőművészet szemléje. Szerkesztik; Albrecht Dezső, Káki Béla, Venczel József, Vita Sándor. Előfizetés 1943. évre 12 P- Egyes szám ára 1 P. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király-tér 5. I. Postacsekk 7?.$09. Megjelenik havonta. Thomas S. Thomov szófiai egyetemi tanár előadása Kolozsváron KOLOZSVÁR, április ]9. Szombaton délután tartotta meg nagy érdeklődéssel \ árt előadását Thomas S- Thomov, a szó­fiai egyetem neves irodalomtörténész-ta­nára az Egyetemi Könyvtár előadótermé­ben. Az egyetem höicáé-szetkarának meghí­vására Kolozsvárra érkezett bolgár pro­fesszort Tamási Lajos egyetemi tanár üd­vözölte s- megköszönte neki, hogy a rek­tornak és a dékánnak meghívását elfogadta- — A szófiai, at egyetlen bolgár egyetem, Szívélyes üdvözletét ho/.orn Kolozsvárra — mondta Thomov professzor, aki fran- cianyelvü beszéde közben atiuul is tol­mácsolta az egyetemnek, a tanároknak és a diákságnak hozott üdvözletét s a jövendő békés fejlődés iránti kívánságát. Majd megkezdette előadását Ivan Vásott-ról, a legnagyobb bolgár költőről, aki egyben a legnagyobb nemzeti költője is volt a bo­gár népne.k- Színes szavakkal, lelkes ban gon, mesteri előadásban vetítette a hallga­tóság elé annak a bolgár férfiúnak pálya­futását, aki mint hazafi ée kö-tő, az elnyo­matása alól felszabadult, szabadságra törő Bulgáriának a mult század második felé­ben szellemi rezére volt. A bolgár lééek századokon keresztül nem juthatott szóhoz — fejtegette Thomov professzor —, egy­házát elgürögösitették, magát az országot pedig a török igázta le. Yasov azonban már pályája kezdetén felismerte a tenni­valókat, s a népi hagyományok alapján fo­gott hozzá, hogy az egészséges népi fejlő­dés irányába fejiessze ne-csak az irodalmat, de az újjászülető kis ország egész szellemi életét és társadalmát. Ezenközben megte­remtette a bolgár irodalmi nyelvet, amely ma rendkívül gazdag s az emberi gondoat és érzés minden rezzenetének kifejezésére alkalmas. Szenvedett, küzdött, harcolt és remélt Yasov az uj Bulgáriájáért, s a sors kegyetlen iróniája v olt, hogy a páratlanul ragyogó pályafutásu nagy költőnek é„s ha­zafinak o’ete utolsó évében meg kellett ér­nie a hazáját ért neuyllyi tragédiát. Az egyetem előkelő bolgár vendége részlete­sen elemezte Ivan Yasov müveit, a bolgár vers lejtésének és rimelésének érzékelteté­sére elmondta a kö tő két versét bolgár, majd francia nyelven is. Befejezésül pedig előadásáért ismét Tamás Lajos mondott köszönetét az egyetem és a megjelentek ne­vében. , SZABAD SZÁLLÍTANI A FRISS TER­MELÉSŰ TŰZIFÁT IS. Miután a tűzifa vasúti szállításával kapcsolatban április ic-tői életbelépett az újabb vasúti dijkedvezménv, 1 földművelésügyi miniszter a rendelkezésre álló vasúti kocsipark megfelelő kihasználása ér­dekében felhívja az érdekeltek figyelmét arra, hogy friss termelésű tűzifa is szállítható", amennyiben az arra vonatkozó kötlevclek jó­váhagyást nyertek. A szállítási igazolványok igénylése az eddigi rendszer alapján törteink. na?v választékban Pleszkáts Károlynál, Jókai-utca 13. sz. Telefon: 15—S6. f is személyes okokra voltak visszavezethetők. De ezzel azt hiszem, a tárgya: ki is mentet­tük. — Igen. Még csak ennyit: elsőidben van most főtitkár ur Kolozsváronf — Nem, kérem. Valamikor mint magán­tanár hosszabb időn át elő is adtam az egye­temen. Igaz, nem laktam itt, de hetente meg­fordultam a városban. — S a színházzal, darabja előkészítésével hogyan van megelégedve? — Nagyon. Kőmives Nagy I ajos és Ke- nessey Ferenc a nagy színész-gárdával együtt lelkesen és nagy hozzáértéssel dolgoztak a da rab előkészületein. Pedig nehéz rendezői fel- adatotnyujt ez az ötféle rétegződésű magyar Passió, amely Szegeden a szabadtéri színpa­don érvényesült a maga igazában. Minden esetre nagyon örülök annak, hogy ezalka- lomból ismét eljutottam Kolozsvárra ... fiz.). meg a megszokott időben, — még a Fokföld- 7 öl is reklamálták. — Lippen ezért a jövőben nagy súlyt kí­vánunk helyezni arra is, hogy a külföldet i? érdeklő, de nemzeti vonatkozása müvek tel- jes terjedelemben idegen nyelven is megjelöl­hessenek. A nemzeti ügynek ezt a magas szín­vonalú és valóban nemes propagandáját az Akadémia, még ha nem saját kezdeményezésé­ből iön létre, akkor is a legmesszebbrneuően támogatni óhajtja. Bizony nagy, hatalmas üzem ez. — je­gyezzük meg ezzel a modern, ipari kifejezés­sel élve. — Volna szives főtitkár ur az Akadémiát „elöregedése'. meg több más cimen ért sa)tó- és egyéb támadásokra is kitérni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents