Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-17 / 87. szám
1 9 4 3 április 13. ELLENZÉK 3 _ A Kormányzóhelyettes emlékének hódolt Szolnok-vármegye törvényhatósági bizottsága A Kormányzó, a KormányzóhElyettes özvegye és a kormány tagjainak jelenlétében leplezték le vitéz nagybányai Horthy István életnagyságul arckáp^t tott fényesebb példát arra, hogy az egyén öröme, vagy bánata nem jelenthet egy pH- , Umatra sem megállást a nemzet (‘leteljen. Példáját köretre, égnek emelt szemekkel szál! fohászunk a’z Isten mennyei trónusa elé, kéri-e Öt, adjon acéös erőt, egészséget, tántoríthatatlan kitartást, felejtesse el nemzete boldogitáséival minden bánatát es adja, hogy elvezethess magyar népét e súlyos megpróbáltntások idején az aj ezer ér biztos révébe. Éljen a Kormányzó)! Percekig visszhangzott, az éljenzés és a jelenlevők hosszasan és melegen ünnepelték a Kormányzó Urat. Az ünnepség a Szózat oléueklósével ért véget. A Kormányzó ez- utáin a tisz.aparti raktárház épületében elhelyezett domhorrnii felavatására hajtatott és a vármegyeházáról való e.‘ távozása kor cllépett ti diszszáz.ad előtt \ raktárház.! ünnepség. után a Kormányzó visszatért a vâiţ>- megyeházára, aliol vitéz háro Urbán Gáspár főispán és feleségre a Kormányzót és a Kormányzóbólvet'tes özvegyét, va amint ifj. Horthy Miklóst, úgyszintén miniszterelnököt és a kormány tagjait a többi előkelőségekkel együtt villásreggelin látta vendégül. A vil'ásreggeli után a Kormányzó gépkocsiján visszatért a fővárosba. „Irtsuk ki sorainkból a kishitűséget I“ Vitéz Lukáes Bála tárc^nélküli miniszter nagy beszédet tartott a MÉP miskolci értekezletén MISKOLC, április iq. Szombaton délelőtt a miskolci Zenepalota nagytermében tartotta együttes értekezletét a Magyar Élet Pártjának miskolci cs borsodmegyei választmánya. Az értekezleten résztvett Szinyei-Merse fenő kultuszminiszter, vitéz Lukács Deli tárcanélküli miniszter, Krúdy Ferenc, a képviselőház aielnoke, valamint sokan a képviseiőház és a felsőház tagjai közül. A választmányi ülést Lichtenstein László miskolci főispán nyitotta meg, aki beszédében a magyarság történelmi hivatásáról, a nemzet áldozatkészségéről, a nemzeti politika legtöbb erejéről; az egyeségről szólott, maid felkérte iitéz Lukács Béla minisztert beszámoló beszédének megtartására. — A bolsevizmus elleni küzdelem középpontjában — mondotta a miniszter — egy So milliós nagy nemzet áll, a német nemzet, amely ebben a világháborúban minden ereje megfeszítésével a bolsevista Oroszország legyőzésére törekszik. Minden európai államnak Németországot kötelessége támogatni, ha komolyan értelmezi a kereszténység megvédését, nemzeti függetlenségét és családi otthona békéjét. Mi, magyarok ezért a célért odaadtuk lelkesedésünket és fegyvertársi hűségünket. A győzelem érdekében mindent el kell követnünk, szerényebbeknek és igénytelenebbeknek kell lennünk, fel keli hagynunk a kishitűséggel és bíznunk kell a tengely győzelmében. Vitéz Lukács Béla ezután közellátási és munkás szociális problémákról beszélt, majd folytatta beszédét. • , — Magyarországnak a szociális fejlődés kérdésében nincs szégyelnivalója, sőt büszke lehet arra hogy szociális intézményeit nehéz körülmények között viszonylag igen rövid idő alatt valósitotta meg. — Még egy kérdésünk van, ami nemzeti becsületkérdés is; a hadiözvegyek gondjának eloszlatása és az, hogy apát adjunk a hadiárva gyermekéknek. Fogjuk meg egymás kezét, legyünk egymás testvérei és irtsuk ki sorainkból a kishitűséget. — A magyarországi zsidókhoz is van komoly figyelmeztető szavam. Szüntessék be a kishitűség terjesztését s ne hívják ki maguk ellen a magyar közvélemény ítéletet. Vitéz Lukács Béla beszéde további részében Ma--- gyarországnak a tengelyhatalmakhoz fűződő barátságáról emlékezett meg és hangsúlyozta, hogy tökéletes egységbe kell összeforrnia, hegy a tagv történelmi hivatást hűséggel és becsülettel szolgálja. Ezután Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter emelkedett szólásra. Beszédében megemlékezett a nemzet nevelésének időszerűségéről. Hangsúlyozta az iskolánbelüli nevelés terén hozott intézkedések kiválóságát, de az isko- lánkivüli népnevelés kérdésének fontossága is elsődleges, amelybe azonban napi politikát belevinni nem szabad. A megoldandó kérdések körében sok az igény s csak belátással és türelemmel lehet hozzájuk idomulni. Mindenekelőtt a visszatért területek iskolahálózatának kérdését tartja szem előtt. Krúdy Ferenc, a képviselőház alelnökc, mint a mezőkövesdi kerület képviselője szólalt fel és hangoztatta, hogy Magyarországot a világ már nemcsak mezőgazda, de ipari államnak is ismeri. A választmányi ért;kezlet Borbély-Maczky Emil főispán zárószavaival ért véget. „ •" - • zetőknejk is nagy előnyt jelent — különösen két szempontból; 1. A rendelet nagymértékben egyszerűsíti az adóadminisztrációt. A hatóság egyszerűen és gyorsabban végezheti munkáját, az adózó pedig bármikor maga is ki tudja számítani, hogy mennyi pótlékot kell fizetnie, mert az eddigi sokféle és különböző százalékú pótlékok helyébe egyetlen pótadó lép; 2. az egységes állami pótadó bevezetése számottevő adóemelést általában nem jelent, csupán az ingatlanforga’omból származó nyereséget adóztatja meg erősebb mértékben, ami országos közgazdaságügyi és pénzügyi érdekből igen előnyös, mert figyelembe veszi a felesleges és káros spekulációt. , Eddig tudvalevőleg az volt a helyzet, hogy az á lami egyeuesadók, nevezetesen a földadó, a házadó, az általános kereseti adó, az alkalmazottak kereseti és különadója, a kincstári pótlék, a társulati adó, a tantiemadó, a társulati vagyonadó, a jövedelem és vagyonadó, a külön jövedelmi adó és a beruházási pót ék után a fennálló rendelkezések szerint kivetették a rokkantellátási adót, a nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadóc, a nép- és családvédelmi pótadót, kincstári pótlékot, rendkívüli pótlékokat ó$ hadfelszerelési adót. Ezek egy részéből az adózó már a fizetési meghagyásból értesült, máisik részéről1 csak az alapadók előiráisa után az adóívből szerzett tudomást. A most megjelent rendelet egyszerűsítette az államot megillető pótadókat és pótlékokat és ezzel lehetővé tette, hogy az adózók az alapadókra vonatkozó fizetési meghagyásból maguk is megállapíthassák összegszerűen mennyit kell összegen az államnak fizetniük. A jövőben tehát a rokkantelláftási adó, a nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadó, a nép- és családvédelmi pótadó, rendkívüli pótlékok, a kiköna dó, a kincstári pótlék és a hadfelszerelési adó helyett minden adónem után csupán egy tété ben, az állami pótadó kerü kivert ».re, mely magában foglalja az említett és most megszüntetett állami adókon, pótadókon és pótlékokon felül a légitámadások kártalanítási a'apja javára kirovandó kártalanító hozzájárulást i,ş. , Azokat a mentességeket és kedvezményeket, amelyeket a megszüntetett adókról, pótadókról és pótlékokról szóló törvények és rendeletek tartalmaznak, a kulcs megállapításánál teljes mértékben figyelembe vették- A bevezetett egységes állami pótadó nem jelent adóemelést, csak kisebb kikeresések történtek a kezelés megköny- nyitése céljából, hol felfelé, hol lefelé. Adóemelési jellege ezeknek a kikerekité- sektiek csak egy tételnél vau, mégpedig a szerzéstől számított 5 éven belül eladott ingatlanok eladásából származó nyereség külön jövedelmi adójánál, amely után eddig tudvalévőén csak 10 százalék hadfelszerelési adó járt, míg most a jövedelemadónál általában érvényes 110 százalékos pótadó fog kivetésre kerülni. Ennek célja az, hogy az ilyen természetű spekulációs nyereségeket az államkincstár fokozottabb mérAz Isten rabjai főszereplői: Iféld! LEHOTfiV íMD b) tasdAov nonn arait; BULLA “ULÎTIA ÖÖ06 Iratét (ZILAKV LA SILÓ HORVÁTH LASILC c Corvinban!; tékbeu vehesse igénybe. A közvé'emény bizonyára megnyugvással fogadja az egységes állami pótadó bevezetését, mert az egyszerűbbé és világosabbá teszi a fizetési eljárást és az állami adók nyilvántartását és ezzel az adófizetőknek megkönnyíti a pótadó kiszámítását, a községi jegyzők munkáját pedig módfelett inegkönnyiti. Azok a pótadók és érdekképviseleti i..lété— kék, amelyek az önkormányzatokat, tehát a vármegyét, a községet, a várost, a kamarákat és az egyházakat illetik, továbbra is megmaradnak, ezek összevonása a jövő feladata. Szamotmenti napló A szamosmenti Magyarság több mint 70 százaléka gazdálkodó, ezért Szolnokdob fkában a gazdaéletnek különösen fontos jelentősége van. A gyakori falusi magyar gazdanapok mind a magyar kisgazdatársadalom erősítését szolgálják. Újabban május 2-án Felőr, május 22-én pedig Középfalva magyar gazdái tartanak gazdanapokat, termény- és ál- latkiállitással egybekötve. A kolozsvári népmészárszék mintájára a dési kisjövedelmű polgárság is hasonló Üzlet felállítását kéri, ahol hatósági ellenőrzés mellett olcsó husnemiieket kap. A falunál bejövő idegen parasztság ugyanis utóbbi időben a tejtermékeket és zöldségféléket egyenesen a zsidó házakhoz viszi és így a kispénzű polgárság nem tud vásárolni. A dési üzletek egyrészében eltűnt a különböző textilanyag — úgyszólván egvik óráról a másikra. A polgárság ugv gondolja, hegy nem ártana néhány erélyes házkutatást tartani, mert ezek során sokminden előkerülne, amit az élelmesek azért rejtettek el. hogv később még borsosabb áron hozzanak forga- lomba. Az Erdélyi Párt dési tagozat Kan április eleiétől az uj elnök, Antal Dániel EMGF igazgató déli 11 —12 óra között panaszfelvevő és felvilágosító órákat tart. Legutóbb az egykori Szamosvölgyi vasút iigve került eléje sok más fontos üggyel együtt. Az uj elnök legtöbb ügyben azonnal eredménvesén intézkedett, illetve megfelelő heben közbenjárt. Május 2-án Szamosujváron, május S-án Desen, május i>-én Besztercén tartja meg önálló bangversenyestjet Hercdv Szabó Imre, a dós—szamosujviri állami zeneiskola iga.; gatoja, az ismert /eiies/ei/ő. Mindhárom v- rosban a hegedűn játszó Heréd\ Szabó iiméc zenetanár leánya, Éva fogja kísérni. SZOLNOK, április 19. (MTI.) A Kormányzó, a Kormányzóhelyettes özvegye és ifj. Horthy Miklós, a miniszterelnök és a kormány tagjai jelenlétében ünnepélyes külsőségek között leplezték le vasárnap délelőtt rendkívüli közgyűlés keretében vitéz nagybányai Horthy István hősi halál t halt kormányzókéi* 10 * 1 2yette$, Szolnok vármegye törvényhatósági bizottsága volt örökös tagjának arcképét a vármegyeháza közgyűlési termében. A Kormányzó menye és fia társaságában 11 órakor Budapestről gépkocsin érkezett a fellobogózott városon keresztül a vármegyeháza elé- Megérkezésükkor a katonazeuekar a Himnuszt játszotta. A Kormányzó Ur először a katonai parancsnok jelentését fogadta, majd ellépett a kivonult diszszázad e-'őtt. A közgyűlési terem lépcsőfeljáratánál Kállay Miklós miniszterelnök és vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter fogadták a Kormányzó Urat. Amikor a Kormányzó Ur a közgyűlési terembe lépett, a jelenlevők mind felálltak helyükről és dörgő éljenzéssel és tapssal fogadták. A taps és éljenzés után a MÁV Milleniumi Dalkör elénekelte a Himnuszt, majd vitéz Urbán Gáspár báró főispán nyitotta meg a díszközgyűlést. Hódolatteljes tisztelettel köszöntötte a Főmélóságu Urat és a Főméltóságu Kor- mányzóhelyéttes özvegyét. Majd kegyele- tes szavakkal emlékezett meg a hősi ha’á't halt Kormányzóbe?yettesről, aki dák egyetlen egyben akart első lenni; a kötelességteljesitésbén. Abban -látta küldetését, hogy a bajtársakká fogadott százezrek áldozatváHlal áfának irányút at mulasson és őket vezesse példaadásává!. A nagy tapssal fogadott megnyitóbeszéd után dr. Kele litván pápai prelátus, apát- plebános, felsőházi tag mondott ünnepi avató beszédet a törvényhatósági bizottság névében. — Vitéz Horthy István a magyar katonának, a magyar honvédnek követésremél- tó, ragyofió példaképe volt — mondotta, —• Kövessük Öt a becsület, a bátorság, â hűség és )fíz áldozatkészség utján! Folytassuk azt a munkát, amelyet úttörőként megkezdett, folytassuk a külső és belső arcvo- naion, hogy dicsőséggel, győzelemmel be Is fejezhessük. Ezt követeli tőlünk a măi nehéz idők parancsa. A nagy tapssal fogadott avatóbeszéd közben lehullott a képről a lepel és a közgyűlés résztvevői helyükről felállva néhány percig csendes áhítatban áldoztak a hősiha- lá't halt Konnányzóbelyettes emlékének. A festmény, amely Boldizsár István festőművész, képzőművészeti főiskolai tanár müve, életnagyságban, repülőfőhadnagyi egyenruhában ábrázolja a hősi halált halt Kor- mányzóhelyettest. Ezután Alexander Imre, Szolnok vármegye alispánja, az arckép festményt megőrzés , végett átvette. Az ünnepi közgyűlést vitéz báró Urbán j Gáspár főispán a következő szavakkal zárta he; — Föméltóságtoknéd senki sem. adha- í Htgyan történik az álfámat megillető pótadéle és pótlékok egységesítése? FiEueioriieitPltftlf a nntüiliik éc nriiiékalf bivetüept KOLOZSVÁR, április 19. A kormány rendeletet adott ki arról, hogy a földadó, házadó, általános kereseti adó, az alkalmazottak kereseti adója, a társulati adó, a tan* tiemadó és a társulati vagyonadó, valamint a jövedelem- és vagyonadó után a fenná.Jó törvényes rendelkezések szerint kivéthető állami adók, különadók, pótlékok és pótadók, a beruházási pótlék, valamint a Kárpátalján rendszeresített közigazgatási pótadó és útadó kivételével megszűnnek és helyettük egységes állami pótadót kell fizetni. Az állami pótadó kulcsa a földadó után 50 százalék, a házadó után községekben és vidéki városokban 60—120 százalék, az általános kereseti adó után 50—125 százalék, a jövedelemadó után 110 százalék, a vagyonadó után 130 százalék. A negyedik járadékosztályba sorozott hadirokkantak, tűzharcosok és lüzkeresztesek 5—5 százalékkal, az első, második és harmadik járadékosztályba sorozott hadirokkantak, valamint hadiözvegyek és hadiárvák pedig 10 százalékkal kisebb pótadót fizetnek- A hivatalos lap Szombati száma már közli is a rendeletet. A kormány 2100— 1943. M. E. sz. rendelete lényeges egyszerűsítést hoz az adóközigazgatás tekintetében és ezzel nemcsak a kivető hatóságok munkáját könnyíti meg, hanem az adófi-