Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

1 9 4 3 április 13. ELLENZÉK 3 _ A Kormányzóhelyettes emlékének hódolt Szolnok-vármegye törvény­hatósági bizottsága A Kormányzó, a KormányzóhElyettes özvegye és a kormány tagjainak jelenlétében leplezték le vitéz nagybányai Horthy István életnagyságul arckáp^t tott fényesebb példát arra, hogy az egyén öröme, vagy bánata nem jelenthet egy pH- , Umatra sem megállást a nemzet (‘leteljen. Példáját köretre, égnek emelt szemekkel szál! fohászunk a’z Isten mennyei trónusa elé, kéri-e Öt, adjon acéös erőt, egészséget, tántoríthatatlan kitartást, felejtesse el nem­zete boldogitáséival minden bánatát es adja, hogy elvezethess magyar népét e súlyos megpróbáltntások idején az aj ezer ér biz­tos révébe. Éljen a Kormányzó)! Percekig visszhangzott, az éljenzés és a jelenlevők hosszasan és melegen ünnepelték a Kormányzó Urat. Az ünnepség a Szózat oléueklósével ért véget. A Kormányzó ez- utáin a tisz.aparti raktárház épületében el­helyezett domhorrnii felavatására hajtatott és a vármegyeházáról való e.‘ távozása kor cllépett ti diszszáz.ad előtt \ raktárház.! ün­nepség. után a Kormányzó visszatért a vâiţ>- megyeházára, aliol vitéz háro Urbán Gás­pár főispán és feleségre a Kormányzót és a Kormányzóbólvet'tes özvegyét, va amint ifj. Horthy Miklóst, úgyszintén miniszterel­nököt és a kormány tagjait a többi előke­lőségekkel együtt villásreggelin látta vendé­gül. A vil'ásreggeli után a Kormányzó gépkocsiján visszatért a fővárosba. „Irtsuk ki sorainkból a kishitűséget I“ Vitéz Lukáes Bála tárc^nélküli miniszter nagy beszédet tartott a MÉP miskolci értekezletén MISKOLC, április iq. Szombaton délelőtt a miskolci Zenepalota nagytermében tartotta együttes értekezletét a Magyar Élet Pártjának miskolci cs borsodmegyei választmánya. Az értekezleten résztvett Szinyei-Merse fenő kultuszminiszter, vitéz Lukács Deli tárcanél­küli miniszter, Krúdy Ferenc, a képviselőház aielnoke, valamint sokan a képviseiőház és a felsőház tagjai közül. A választmányi ülést Lichtenstein László miskolci főispán nyitotta meg, aki beszédében a magyarság történelmi hivatásáról, a nemzet áldozatkészségéről, a nemzeti politika legtöbb erejéről; az egyeségről szólott, maid felkérte iitéz Lukács Béla minisztert beszámoló be­szédének megtartására. — A bolsevizmus elleni küzdelem közép­pontjában — mondotta a miniszter — egy So milliós nagy nemzet áll, a német nemzet, amely ebben a világháborúban minden ereje megfeszítésével a bolsevista Oroszország le­győzésére törekszik. Minden európai államnak Németországot kötelessége támogatni, ha ko­molyan értelmezi a kereszténység megvédését, nemzeti függetlenségét és családi otthona bé­kéjét. Mi, magyarok ezért a célért odaadtuk lelkesedésünket és fegyvertársi hűségünket. A győzelem érdekében mindent el kell követ­nünk, szerényebbeknek és igénytelenebbek­nek kell lennünk, fel keli hagynunk a kishitűséggel és bíz­nunk kell a tengely győzelmében. Vitéz Lukács Béla ezután közellátási és munkás szociális problémákról beszélt, majd folytatta beszédét. • , — Magyarországnak a szociális fejlődés kérdésében nincs szégyelnivalója, sőt büszke lehet arra hogy szociális intézményeit nehéz körülmények között viszonylag igen rövid idő alatt valósitotta meg. — Még egy kérdésünk van, ami nemzeti becsületkérdés is; a hadiözvegyek gondjának eloszlatása és az, hogy apát adjunk a hadiárva gyermekéknek. Fogjuk meg egymás kezét, le­gyünk egymás testvérei és irtsuk ki soraink­ból a kishitűséget. — A magyarországi zsidókhoz is van ko­moly figyelmeztető szavam. Szüntessék be a kishitűség terjesztését s ne hívják ki maguk ellen a magyar közvélemény ítéletet. Vitéz Lukács Béla beszéde további részében Ma--- gyarországnak a tengelyhatalmakhoz fűződő barátságáról emlékezett meg és hangsúlyozta, hogy tökéletes egységbe kell összeforrnia, hegy a tagv történelmi hivatást hűséggel és becsü­lettel szolgálja. Ezután Szinyei-Merse Jenő kultuszminiszter emelkedett szólásra. Beszédében megemléke­zett a nemzet nevelésének időszerűségéről. Hangsúlyozta az iskolánbelüli nevelés terén hozott intézkedések kiválóságát, de az isko- lánkivüli népnevelés kérdésének fontossága is elsődleges, amelybe azonban napi politikát belevinni nem szabad. A megoldandó kérdések körében sok az igény s csak belátással és tü­relemmel lehet hozzájuk idomulni. Mindenek­előtt a visszatért területek iskolahálózatának kérdését tartja szem előtt. Krúdy Ferenc, a képviselőház alelnökc, mint a mezőkövesdi kerület képviselője szó­lalt fel és hangoztatta, hogy Magyarországot a világ már nemcsak mezőgazda, de ipari ál­lamnak is ismeri. A választmányi ért;kezlet Borbély-Maczky Emil főispán zárószavaival ért véget. „ •" - • zetőknejk is nagy előnyt jelent — különö­sen két szempontból; 1. A rendelet nagymértékben egyszerű­síti az adóadminisztrációt. A hatóság egy­szerűen és gyorsabban végezheti munkáját, az adózó pedig bármikor maga is ki tudja számítani, hogy mennyi pótlékot kell fi­zetnie, mert az eddigi sokféle és különbö­ző százalékú pótlékok helyébe egyetlen pótadó lép; 2. az egységes állami pótadó bevezetése számottevő adóemelést általában nem je­lent, csupán az ingatlanforga’omból szár­mazó nyereséget adóztatja meg erősebb mértékben, ami országos közgazdaságügyi és pénzügyi érdekből igen előnyös, mert figyelembe veszi a felesleges és káros spe­kulációt. , Eddig tudvalevőleg az volt a helyzet, hogy az á lami egyeuesadók, nevezetesen a földadó, a házadó, az általános kereseti adó, az alkalmazottak kereseti és külön­adója, a kincstári pótlék, a társulati adó, a tantiemadó, a társulati vagyonadó, a jö­vedelem és vagyonadó, a külön jövedelmi adó és a beruházási pót ék után a fennálló rendelkezések szerint kivetették a rokkant­ellátási adót, a nyilvános betegápolási és gyermekgondozási pótadóc, a nép- és csa­ládvédelmi pótadót, kincstári pótlékot, rendkívüli pótlékokat ó$ hadfelszerelési adót. Ezek egy részéből az adózó már a fi­zetési meghagyásból értesült, máisik részé­ről1 csak az alapadók előiráisa után az adó­ívből szerzett tudomást. A most megjelent rendelet egyszerűsítette az államot megil­lető pótadókat és pótlékokat és ezzel lehe­tővé tette, hogy az adózók az alapadókra vonatkozó fizetési meghagyásból maguk is megállapíthassák összegszerűen mennyit kell összegen az államnak fizetniük. A jö­vőben tehát a rokkantelláftási adó, a nyil­vános betegápolási és gyermekgondozási pótadó, a nép- és családvédelmi pótadó, rendkívüli pótlékok, a kiköna dó, a kincs­tári pótlék és a hadfelszerelési adó helyett minden adónem után csupán egy tété ben, az állami pótadó kerü kivert ».re, mely ma­gában foglalja az említett és most meg­szüntetett állami adókon, pótadókon és pótlékokon felül a légitámadások kártala­nítási a'apja javára kirovandó kártalanító hozzájárulást i,ş. , Azokat a mentességeket és kedvezmé­nyeket, amelyeket a megszüntetett adók­ról, pótadókról és pótlékokról szóló tör­vények és rendeletek tartalmaznak, a kulcs megállapításánál teljes mértékben figye­lembe vették- A bevezetett egységes állami pótadó nem jelent adóemelést, csak kisebb kikeresések történtek a kezelés megköny- nyitése céljából, hol felfelé, hol lefelé. Adóemelési jellege ezeknek a kikerekité- sektiek csak egy tételnél vau, mégpedig a szerzéstől számított 5 éven belül eladott in­gatlanok eladásából származó nyereség kü­lön jövedelmi adójánál, amely után eddig tudvalévőén csak 10 százalék hadfelszere­lési adó járt, míg most a jövedelemadónál általában érvényes 110 százalékos pótadó fog kivetésre kerülni. Ennek célja az, hogy az ilyen természetű spekulációs nyeresé­geket az államkincstár fokozottabb mér­Az Isten rabjai főszereplői: Iféld! LEHOTfiV íMD b) tasdAov nonn arait; BULLA “ULÎTIA ÖÖ06 Iratét (ZILAKV LA SILÓ HORVÁTH LASILC c Corvinban!; tékbeu vehesse igénybe. A közvé'emény bizonyára megnyugvással fogadja az egy­séges állami pótadó bevezetését, mert az egyszerűbbé és világosabbá teszi a fizetési eljárást és az állami adók nyilvántartását és ezzel az adófizetőknek megkönnyíti a pótadó kiszámítását, a községi jegyzők munkáját pedig módfelett inegkönnyiti. Azok a pótadók és érdekképviseleti i..lété— kék, amelyek az önkormányzatokat, tehát a vármegyét, a községet, a várost, a kama­rákat és az egyházakat illetik, továbbra is megmaradnak, ezek összevonása a jövő feladata. Szamotmenti napló A szamosmenti Magyarság több mint 70 százaléka gazdálkodó, ezért Szolnokdob fká­ban a gazdaéletnek különösen fontos jelentő­sége van. A gyakori falusi magyar gazdana­pok mind a magyar kisgazdatársadalom erő­sítését szolgálják. Újabban május 2-án Felőr, május 22-én pedig Középfalva magyar gaz­dái tartanak gazdanapokat, termény- és ál- latkiállitással egybekötve. A kolozsvári népmészárszék mintájára a dési kisjövedelmű polgárság is hasonló Üzlet felállítását kéri, ahol hatósági ellenőrzés mel­lett olcsó husnemiieket kap. A falunál bejövő idegen parasztság ugyanis utóbbi időben a tejtermékeket és zöldségféléket egyenesen a zsidó házakhoz viszi és így a kispénzű pol­gárság nem tud vásárolni. A dési üzletek egyrészében eltűnt a külön­böző textilanyag — úgyszólván egvik óráról a másikra. A polgárság ugv gondolja, hegy nem ártana néhány erélyes házkutatást tar­tani, mert ezek során sokminden előkerülne, amit az élelmesek azért rejtettek el. hogv ké­sőbb még borsosabb áron hozzanak forga- lomba. Az Erdélyi Párt dési tagozat Kan április eleiétől az uj elnök, Antal Dániel EMGF igazgató déli 11 —12 óra között panaszfelvevő és felvilágosító órákat tart. Legutóbb az egy­kori Szamosvölgyi vasút iigve került eléje sok más fontos üggyel együtt. Az uj elnök legtöbb ügyben azonnal eredménvesén intéz­kedett, illetve megfelelő heben közbenjárt. Május 2-án Szamosujváron, május S-án Desen, május i>-én Besztercén tartja meg ön­álló bangversenyestjet Hercdv Szabó Imre, a dós—szamosujviri állami zeneiskola iga.; gatoja, az ismert /eiies/ei/ő. Mindhárom v- rosban a hegedűn játszó Heréd\ Szabó iiméc zenetanár leánya, Éva fogja kísérni. SZOLNOK, április 19. (MTI.) A Kor­mányzó, a Kormányzóhelyettes özvegye és ifj. Horthy Miklós, a miniszterelnök és a kormány tagjai jelenlétében ünnepélyes külsőségek között leplezték le vasárnap dél­előtt rendkívüli közgyűlés keretében vitéz nagybányai Horthy István hősi halál t halt kormányzókéi* 10 * 1 2yette$, Szolnok vármegye tör­vényhatósági bizottsága volt örökös tagjá­nak arcképét a vármegyeháza közgyűlési termében. A Kormányzó menye és fia tár­saságában 11 órakor Budapestről gépko­csin érkezett a fellobogózott városon ke­resztül a vármegyeháza elé- Megérkezésük­kor a katonazeuekar a Himnuszt játszotta. A Kormányzó Ur először a katonai pa­rancsnok jelentését fogadta, majd ellépett a kivonult diszszázad e-'őtt. A közgyűlési terem lépcsőfeljáratánál Kállay Miklós mi­niszterelnök és vitéz Keresztes-Fischer Fe­renc belügyminiszter fogadták a Kormány­zó Urat. Amikor a Kormányzó Ur a köz­gyűlési terembe lépett, a jelenlevők mind felálltak helyükről és dörgő éljenzéssel és tapssal fogadták. A taps és éljenzés után a MÁV Milleniumi Dalkör elénekelte a Him­nuszt, majd vitéz Urbán Gáspár báró főis­pán nyitotta meg a díszközgyűlést. Hódolatteljes tisztelettel köszöntötte a Főmélóságu Urat és a Főméltóságu Kor- mányzóhelyéttes özvegyét. Majd kegyele- tes szavakkal emlékezett meg a hősi ha’á't halt Kormányzóbe?yettesről, aki dák egyetlen egyben akart első lenni; a kötelességteljesitésbén. Abban -látta kül­detését, hogy a bajtársakká fogadott százezrek áldozatváHlal áfának irányút at mulasson és őket vezesse példaadásává!. A nagy tapssal fogadott megnyitóbeszéd után dr. Kele litván pápai prelátus, apát- plebános, felsőházi tag mondott ünnepi avató beszédet a törvényhatósági bizottság névében. — Vitéz Horthy István a magyar kato­nának, a magyar honvédnek követésremél- tó, ragyofió példaképe volt — mondotta, —• Kövessük Öt a becsület, a bátorság, â hű­ség és )fíz áldozatkészség utján! Folytas­suk azt a munkát, amelyet úttörőként meg­kezdett, folytassuk a külső és belső arcvo- naion, hogy dicsőséggel, győzelemmel be Is fejezhessük. Ezt követeli tőlünk a măi ne­héz idők parancsa. A nagy tapssal fogadott avatóbeszéd közben lehullott a képről a lepel és a köz­gyűlés résztvevői helyükről felállva néhány percig csendes áhítatban áldoztak a hősiha- lá't halt Konnányzóbelyettes emlékének. A festmény, amely Boldizsár István festőmű­vész, képzőművészeti főiskolai tanár müve, életnagyságban, repülőfőhadnagyi egyen­ruhában ábrázolja a hősi halált halt Kor- mányzóhelyettest. Ezután Alexander Imre, Szolnok várme­gye alispánja, az arckép festményt megőrzés , végett átvette. Az ünnepi közgyűlést vitéz báró Urbán j Gáspár főispán a következő szavakkal zár­ta he; — Föméltóságtoknéd senki sem. adha- í Htgyan történik az álfámat megillető pótadéle és pótlékok egységesítése? FiEueioriieitPltftlf a nntüiliik éc nriiiékalf bivetüept KOLOZSVÁR, április 19. A kormány rendeletet adott ki arról, hogy a földadó, házadó, általános kereseti adó, az alkalma­zottak kereseti adója, a társulati adó, a tan* tiemadó és a társulati vagyonadó, valamint a jövedelem- és vagyonadó után a fenná.Jó törvényes rendelkezések szerint kivéthető állami adók, különadók, pótlékok és pót­adók, a beruházási pótlék, valamint a Kár­pátalján rendszeresített közigazgatási pót­adó és útadó kivételével megszűnnek és helyettük egységes állami pótadót kell fi­zetni. Az állami pótadó kulcsa a földadó után 50 százalék, a házadó után községek­ben és vidéki városokban 60—120 száza­lék, az általános kereseti adó után 50—125 százalék, a jövedelemadó után 110 száza­lék, a vagyonadó után 130 százalék. A negyedik járadékosztályba sorozott hadirok­kantak, tűzharcosok és lüzkeresztesek 5—5 százalékkal, az első, második és harmadik járadékosztályba sorozott hadirokkantak, valamint hadiözvegyek és hadiárvák pedig 10 százalékkal kisebb pótadót fizetnek- A hivatalos lap Szombati száma már közli is a rendeletet. A kormány 2100— 1943. M. E. sz. rendelete lényeges egysze­rűsítést hoz az adóközigazgatás tekinteté­ben és ezzel nemcsak a kivető hatóságok munkáját könnyíti meg, hanem az adófi-

Next

/
Thumbnails
Contents