Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-17 / 87. szám

ELLENZÉK i/ 1843 Ap rill* 1 7, A székely nép legszebb hivatása: Teljessé tenni a magyar élelet A Székel) föld gazd asági felvilá­gosítása olyan befektetés, amely az egész országnak kamatozik Részleteik László Ferenc dr.-nak az Erdélyi Part sepsiszentgyörgyi. co- adússorozata keretében tartott elő­adásából. A székely nép, amióta a Keletti-Kárpátok tö­vében letel eped eírt, védte Nyugatot Kelet el­len, hullatta) vérét as a Legmos.tohább körűimé, nyele közönt küzdött a létéért anélkül, hogy valaki érdeklődött vo'na is sorsa iránt. Csak az Isten tudná megmondani, hogy annyi ve* sv.i'ly közötti miként tudott megmaradni. De éppen a múltja kán ti csodálatnak, tulaj- donitható, hogy az utóbbi időben egyre na­gyobb a székelyek iránti érdek'ődés. A nagy­vonalú megoldásra váró székely kérdés Ma­gyarország egyik legfontosabb kérdésének tartható. A székely nép jövő terveit, elgondolásait és vágyait légi Őskép epn a magyar néppé' való közös eredete határozza meg. A székelység amióta mai hazájában él, évszázadokon át mindig a magyar haza központjától távol, a legtöbb veszélynek kitett keleti országhatáro­kat védelmezte, de mint népnek sohasem vo’- >fek külön politikai elgondolásai, mindig a ma­gyar nemzeti eszményekért harcolt, a meg­szállás évei alatt is. Ezek szerint nincs kü­lön magyar és külön székely történelem. A székely történelem ugyanis a magyar nem­zet történelmének egyik legszebb fejezete. A székelyek között: eleinte nem volt rendi különbség: jogi’ag és vagyonilag minden szé­kely egyenlő. Mind nemesek voltak. Nem volt köz ük jobbágy, ami páratlan világtörténelmi viszonylatban is. Ennek a történelmi társadalmi rendszernek a következménye a Székelyföld mai előnyös társadalmi tagozó, dasa. Ugyancsak a székely mu'ttal van szoros kapcsolatban a szék elv ségnek az a lelki adott­sága, katonai szelleme, az idők viszontagsá­gaival dacoló kitartása és küzdése, az egye­seknél ezermesterségben nyilvánuló lelemé­nyessége és ügyessége, a földszereiete, a bő­séges gyemekáldás vállalása, szabadság6zere- teíe, tudásszomja, vendégszeretete. A székely nép a szabadelvű korban romlás­nak indult. Egy évezreden át ellen tudott áll­ni a nyugat és kelet kü'önböző áramlatainak, meg tudta őrizni ősi' társadalmi és gazdasági rendjét, népi kuM/urâjâ-ti s ezzel együtt ősi tiszta lelkivilágát. A modern civilizáció rossz hatásainak azonban már áldozatul esett — különösén a háromszaki székely. Az utolßo 75 esztendőben eldobta népviseletét, veszni hagyta gyönyörű népművészetét és ezzel együtt sok tekintetben kivetkőzött: ősi szé­kely jel’egéből. Dúlni kezdtek és ma is dúlnak a személyi ellentétek, amelyek- veszekedésben, verekedésben, alapt ala-n pereskedésben és fel­jelentgetésekben nyl’vánulnak. Idegen szem­lélő rossz véleménnyé’ távozik a székelyektől. A Székelyföld fö'drajzi helyzete honvédelmi szempontból figyelemreméltó. A Székelyföld hegy- és vízrajzi térkénéről azonban szembe­ötlői, hogy itt) nagyon sok a hegy ás kevés a termőfö'det jelentő lapály. A havason zord az időjárás, sok a szikla és az erdőket az ide­genek nagy részben letarolták. A föld gazdag belső kincsei feltáratlanok. Az ezer meg ézei székely borvizforrás értékes gyógyvize pe­dig a folyókban semmisü' meg. S így: a Szé­kelyföld csak szűkösen tudja eltartani a rajta lakókat. A székely nép pedig’ Magyarország legszaporább népe. Az 1941. évi statisztika adatai szerint terméezetes szaporulata 10.8 százalék. Nem 'ehet tehát egyszerűen a szé­kely bolyongó természetének betudni az utol­só háromnegyed évszázad nagy kivándorlá­sait Amerika és a Reg át felé, ahol a székely nép közel 100 ezer lelke? vesztett el., A Székely népnek csak Magyarország ke­retében van életlehetősége, fejlődése és bol­dogulása. Mi sehol másho’., mint a magyar hazában é’ni nem kívánunk. De vájjon hiva­tását milyen körülmények között tudja hiány­talanul betölteni. A székely nép szerepe a múltban a keleti országhatárok védelme vo’tt. Ez a hivatás ma fokozott mértékben fennáll és hazánk keleti földterületén csak kaíonanép állhat meg. A haza azt követeli, hogy a székely nép elsősor­ban hü legyen történelmi múltjához, ka'onai erényeihez és KéelvMagamrszág védőpajzsa legyen. A székely — mint a múltban is — szereti a katonaéletet. Ez? a széke’y erényt az 1867 utáni szabadelvű kor szelleme sem tudta lerombolni. Nép fölöslegünk országos viszony­latban is jelentős tényező A székely ember nem fél a bőséges gyer­mekáldástól. A mull mostoha viszonyai kö­zölt is képes volt egy évszázad alatt, magát számbelileg megkétszerezni, a je’enben is oly népfölösleggel rendelkezik, mely országos vi­szonylatban ;s jelentős tényező. Nemzetei ö- eitesi szempontból komolyan lehet erre számí­tani. Hivatott arra, hogy benépesítse és ma­gyarrá tegye az Alfölddel kapcso'ódó terü­letet!, ^ amelyre az utóbbi századokban a ma­gyarság helyébe idegenek szivárogtak be. A székely nép minőségileg is jelentős té­nyező. Sokkal több neDÍ eredetű müve't em­bert tudott) adni, mint hazánk bármely más területe e ezekből mindenkor bőven jutott Magyarország minden részébe. Munkahelyü­kön nemcsak elismerést vívnak ki a székely névnek, hanem uj életet, haladást, fejlődést je’entenek hivatási területükön és tehetségük réven a legmagasabb tisztségekig jutnak el. Ugyanilyen szép eredményt tudnak íelmu- datni azok a székelyek, akik ipari és keresko, beírni pályán keresik boldogulásukat. Messzi aiosok jóhirnévnek örvendő, vezető iparos­I ságát. a székelyek képezik. A három dé’i szé­kely vármegyében a székely kereskedőik cs iparosok annyira kiszorították az idegeneket, hogy ezek arányezáuna minden más megyével szemben alul marad. A vezető helyeken ma már nagyon komo’yan számolnak a székelyek ktíies'kede'mi rátermettségével s a kereskede­lem teljesen magyar kezekbe való juttatásá­nak országos viszonylatban is igen komoly szerepet szánnak nekik. A székely nép harmadik hivatása tehát: uj vérke ring ást adni az értelmiségi, ipari és ke­reskedelmi életnek. Európában je'szó ma: uj alapokra helyezni az országok társadalmi életét, eltörölni az osztály ellen tété két, osztály men les társad a Imát hozni létre. A keleti Kárpátok, tövében, a nyu­gati hatásoknak kevésbé kilőtt székely nép átmentette a történelmi korba fajunk ősi tár­sadalmi rendjét, mely páradon az egész vilá­gon. Nálunk már egy évezreddel ezelőtt sem vott különbség ember és ember között: minden székely nemes volt. Ma sincsenek nagy vagyoni különbségek és társadalmi szakadékok. Nincsenek 1CKJÜ holdas birtokok s nálunk az érie'miségi pályán lévő, a kisbirtokos, a kereskedő, az iparos és a munkás testvéri egyetértésben ü‘ a fehér asz­ta] mellé, hiszen gyakran egy apának a gyer­mekei. Mezőgazdaság, állattenyésztés, iparosítás A székely nép negyedik nagy hivatása tehát visszaadni az egyetemes magyarságnak a tár­sadalmi rendjét. Minden székely ember köte­lessége megmutatni, hogy születésénél fogva senkinek sincs több joga, hogy magyar é6 magyar között társadalmi különbség, választó­fal nem lehet, hogy a magyar hazában minden magyarnak egyformán van joga élni, haladni, boldogu'ni. Ezek után lássuk, hogy a székelység mi­lyen körülmények közötti tudja ezt a magasz­tos hivatását teljesíteni. A Székelyföld népszerűsége majdnem a leg­kisebb az országban s mégis több ember él ezen az országrészen, mint amennyinek az életlehetősége biztosítva van. Ennek oka a mezőgazdaságilag kihasználható terület cse- ké y volta. Hogy a székely népszaporulat életlehetőséget) feléljen, szükséges a széke’y élettér minőségi ée mennyiségi növelése. Az utóbbi években maga a székely gazdn- társada’om jött arra rá, hogy nagyobb gon­dot kell lordittiani a1 Székelyföld mezőgazda-sá­gánaik és különösen, állattenyésztésének a fel­lendítésére. Remélhető, hogy ez a nagyjelen­tőségű munkaterv nemcsak az eddiginél meg­felelőbb életlehetőséget fog blztositani a gazda társadalomnak, hanem a székely népszaporu­latnak je’entős Tészét fogja idehaza lekötni. Megindult a munka aziránt is, hogy a szé­kely erdők, ne egyes idegen személyek egyéni gazdagodását jelentsék — mint a 22 éves rab­ló erdőgazdálkodás idején, hanem a székely erdő talajával és gyapjáva! együtt legyen a szé­kelyeké és eok székely család megjelelő élet­lehetőségét 6Zolgá'ja. Tovább sokezer vérünk jutna kenyérhez, ha a Székelyföld terményeit nem nyersanyagként ezállitanáik ki, hanem itthon iparilag feldol- gozhatnók, Ma már kormányprogram a Szé- ke’yföld iparosítása. A Székelyföld gazdasági felvirágoztatására vonatkozó szép tervek nyomán már is megje­lenik a háború utáni Székelyföld képe: fejlett mezőgazdálkodás és különösen. állaltenyész­KITEKINTÉS A VILÁGBA irta: HESZKE BÉLA IPARBÁRÓK BOMBABIZTOS BRIDGEP AKTIJA Bizonyára másnak is feltűnt, az a híradás, mely a fővárosi sajtó egyik hétfői orgánumában 'látott nanvi,lú­got egy pár ipar báró légvédelmi óvó­helyével kapcsolatban- A jól értedült ujságiró a ,,beavatott“ nagyképűsé­gével feltűnő szedésben közöltette, hogy több fővárosi iparmágnás olyan légvédelmi óvóhelyet építtetett, amelynek költségeiért „szép családi villát lehet vásárolni Buda bárme­lyik előkelő negyedében“. Örömmel olvastuk, hogy az óvóhelyre stil sze­rű bútorok, hűtőszekrények, fürdő­szoba és a jeles fővárosi újságíró sze­rint „természetesen“ bridge-asztal is került,. Megtudjuk még a fővárosi híradásból, hogy iparbárómk között nemes (nemtelen?) verseny indult, hogy kinek díszesebb, pazarabb, fényűzőbb az óvóhelye. Akad olyan remegő bánya igazgató, aki annyi ce­mentet építtet be óvóhelyébe, hogy a többiek megpukkadnak irigységük­ben. Erről szól a híradás. Igazán nem szólunk bele, hogy ki mint akarja fogadni a bombákat. Azok bridge nélkül, vagy azzal és minden fürdő­szobától függetlenül eltalálják az embert, Ita a Gondviselés úgy akar­ja, s nem fáj a bombának, hogy ipar­bárót, vagy tétül öl . . . Szép és üdvös dolog bridgezve, vagy fürdők áriban átvészelni egy bomba támadás izgalmait- Nem iri­gyeljük. A halál bridgeparti közben is olyan, mint másutt és máskor. A cécó tehát mit sem használ. Az ellen azonban már szótanunk kell, hogy azzal dicsekedjék ipar­mágnás és újságíró egyaránt, hogy az óvóhely épitési költségeiből családi villát lehetne vásárolni. Ez már szót érdemel. Azok szavát, akik nem az óvóhely, hanem még a temetési költségeket sem tudják előteremteni. És hányán vannak ilyenek? Meg­nyugtatjuk bombat á.nmdás alatt, a veszedelemtől megmenekült em­ber látszólagos magabizton ságá.val bri dlgező iparin ágná.sa in k at, hogy nagyon sokan emiatt kevésbé nyu­godtak az emberek széles e hazában. Hogy lennének nyugodnak, amikor nemcsak óvóhelyre, hanem még la- 1 kőházra sincs alap annyinknak a zsebében. Az ilyen „óvóhely-pletykák* egy­általán nem szolgálják a mai idők­ben szüntelenül óhajtott közhangu- tlat (megbékélését Az iparmágnások dicsekvését, hivalkodását és szé­gyenteljes versengését megértjük, mert hát ők: — iparmágnások­Nem értjük azonban a pesti kollé­gát, aki ugylátszik annyit, forgott kö­zöttük, hogy mentalitásban hasonult, és nem látja a. díszes óvóhelyek mö­gül a kiáltó társadalmi ellentétek valóságát.- Kár volt megírni e hirt. Hatása- ban rombolóbb egy igazi bombánál. Fertőzi és megmérgezi a közhangu­latot. ; V; > ß jf j» * V i t I V Jf A t T , . i 4 L W? ~ f; t 4 H A* > A KÜLFÖLD SZÍNPADI ÚJDONSÁGAI Érdekes színpadi bemutatókról számolhatunk be. A háborús: viszonyok ellenére mind a had­viselő, mind a semleges országokban élénk színházi élet folyik. Zürichből kaptunk leg­utóbb színházi levelet, amelyben kel svájci bemutatóról írnak. Az egyik Bielben volt, Fritz Hochwälder színjátékénak „A szent ki- sérieC-nek (Da» heilige Experiment) igen nagy sikere volt az ősbemutatón. A darab, amely­nek csak férfiszereplői vannak, a paraguayi jezsuita állam sorsát viszi színpadra. A szerző érdekes drámai cselekmények keretében mu­tatja be az 1767.i paraguayi ültevénves-lázs- tlásl. Ugyancsak Svájcban, Sf. Gallenben mulat­tak be Wilhelm Lichtenberg orvosdrámáiát „Félistenek" (Ha'bgöttei) címmel. A darab cselekményének színhelye egy sebészeti kli­nika. Hőse egy ideálisan gondolkodó orvos- tanhallgató, aki tisztára a tudomány szolgá dra céljából ment szegényen is az orvosi pályára. Törekvéseit siker koronázza. Anyagelv gon­dolkodású társai pedig a szerző iróniájának ccltáb'áivá lesznek. A darab érteke elsősorban szellemes dialógusaiban nyilvánul. Igen nagy berlini siker a Schiller Theater újdonsága. Szerzője: Edgar Kahn Cime: „Az örök tánc" (Die ewige Kelte). A é*i:ah cselek­ménye a második világháború? megelőző nyá­ron kezdődi*. Hőse Koib százados, aki a len­gyel hadüzenetkor azonnal jelentkezett front­szolgálatra A százados? amnéziái tünetek kí­nozzák. Múltjának egyes részleteire nem em­lékszik. A háború borzalmai olyan lelki meg­rázkódtatást idéznek elő, hogy Koib vissza­nyeri emlékezőtehetségét s rátalált elvesztett családjára. £ A ber'in! Volksbühne sikerre.) játszik egy háborús tárgyú darabot: H. Reinecker: „Fa1” 9 _ t.-s mellett la feldolgozó és különféle Uj-:s )(;;■ i válthalatok be’ső kirn.sekkel felváic es feldolgo­zó üzemek, közlekedési müvek, s-’b. Mind­ezek ezer székelynek lognok itlcho/a kenye­ret adni, akik eddig távol idegenben 'voltaic ku'mytelenek keresri életlehetőséged A kopár, term ék o!;'en szikla v> kenyeret fog nyújtani, ha kiépülnek a Székelyföld korszerű forgalmi intózjnényei. A Székelyföld csodaszép be­gyei, történelmi nevezetességei, udülöhéyct á. gyógyvizei csak úgy fogjak vonzani a lia/at és külföldi vendegeket, akik után pénz, ói*T- lehetőség marad az eddig hon fel anyagra Célt <z/ékelyeknek. Egy álomország képe bontako­zik ki s annak valósággá kell ’.ennie, hogy biztosítani tudja a székely nép jövőjének gaz­dasági alapjait, és feltételeit. Bármilyen erővel történjék i« a Székelyföld gazdasági fejlesztése, a lehetőségek véges volta miatt nem biztosítaná az egész nép élet­lehetőségét. Az ősi Székelyföld minden körül­mények között özük. Ezért szükséges a székely élettér mennyiségi növelése is. A mu’&ban a felesleges népszaporulat részben az ország (különböző részei felé, de igen nagy mérték-' ben külföld, a regét s Amerika felé csapol ód ott le. A székely nép történelmében talán éppen. ez volt a legtragikusabb: székely vérerni. nagy tömegekben vesztek e’ idegenben. A jövőben a- székely népíelesleg életlehető­ségét semmi körülmények között sem keres­heti külföldön. A kivándorlásnak végteg meg keil szűnnie Fontos az is, hogy a székely népíelesleg a magyar haza keretén belüli le­telepedése is tervszerűen történjék. Helytelen dolog a székelyeket az ország különböző ré­szeibe széjjeldobálni, mert már a második nemzedékben elvesznek az Isten áldotta jó tulajdonságai A mull század végén a mezőség! idegen sziget közepén letelepedett székely- családok gyermekei és -unokái már a nyelvü­ket is e*vesztették. A székely népfélesleg le­telepítése. csak a Székelyföld északnyugati és majd délnyugati határainak fokozatos ée tervszerű kitolásával lehet teljesen megfela'ö s ezt fokozatosan mindaddig kell folytatni, amíg a székelyek kezet foghatnak az a'földi magyar testvéreikkel így kapcsolódik össze a székely nép egyik nagy hivatása és életlehető­ségének idejekorán történő biztosítása. Odessza mellett" (Das dorf bei Odessa) cinru mel. A hauptmanni igényekkel írott darab hőse egy öreg német telepes, Johannes, akibep azonban már nagyon elhalványult a faji ön­tudat. (3 a falu bizalmi embere. A háború vi hara felkavarja a szovjetfalu csendjét. A falú német származású telepesei fajtájuk eden kel' hogy induljanak. Mikor már veszendőben van. minden, Johannes feláldozza szeretteit, csak­hogy a falu maradék németségé? megmentse. Megírtuk már, hogy René Fauchois, aki hí­res zeneszerzők életéből vett epizódokat szo­kott színpadra vinni, ezutfe' Liszt, éleiéből merítette uj darabjának cselekményét Darab­jának címe: „Szerelmi álmok" (Réves d'Amour.) Az inkább dramatizált képso roza ínak beillő drámában Liszt és D'Agoul? grófnő szerelmé­ről és szakitásáró’ van szó. Nem a darab me­séje érdekes, hanem ■alakjai és a környezet, amelyben ezek az alakok mozognak. A roman­tika minden eszközét felhasználó szerző szere­pelteti Liszt korának minden nevesebb francia íróját és művészét. Pompás díszletek között felvonul Balzac, Berlioz, Th. Gauiter, George Sand s az elmaradhatatlan Chopin. A bemutatónak nagy sikere volt. Leg­alább is erről tanúskodik a párisi sajtó. NYUGATI ŐRJÁRAT JOSEPH E. DAVIES, a hírhedt amerikai • milliárdos, Roosevek barátja, aki évekig voir Moszkvában, mint az USA nagykövete, meg^ irta oroszországi élményeit. A könyv Svájc­ban jelent meg német nyelven: „Als USA — , Botschafter in Moskau“ címmel. MAURICE BARDÉCHE, a hires Bahne életrajzíró uj analitikus müvet irt a ,,Come­die huniamé“ centennáriuma alkalmából. A vaskos kötetben Bardéche aprólékosan clcm~i Balzac csodálatos regényciklusának keletke­zését, Balzac munkarendjét, adatgyűjtés; el­járását. Alapvető forrásmunka ez a könyv, amelyet azonban a nagy francia regényíró minden kedvelője könnyen olvashat, mert Bardcchc ..szakszerűsége" nem unalmas, sőt a sok ismeretlen, adat réven nagyon érdekes. 11E1NHICH SU TEEM V i S TER. a híres -svájci zeneszerzőnek „Varáas- sziuet“ című modern operáját nagy síkon el műtat-lák bo a berlini Ope­rában. RKVÉ * F il CHOIS, az ismert francia re­gényíró ó színpadi szerző, aki főleg a nagy ;zenészek életé; vitte sikerrel színpadra, ii'ntbhan szindaraherf irt faszt éleiéről is. i darah a Theatre Gpmnase-han került szín­re „Szerelmi a om ‘ (Réve d'amour) cím­mé!. Fauchois <’ke rőt tehb „dramatizált“ zenész-élet rajzot'* Mozartról, Rossiniró! ‘ * Beethovenről szólnak- A NÉMET SIBELIUS-TÁRSASÁG eb­ben az évadban több mint 100 koncertet rendezett, amelyek keretében csak a nagy északi szerző müveit játszották­A NÉMET SZÍNHÁZI ÉVKÖNYVBEN olvastuk, bogy 1942“ben a tűmet Szmha zdkbiiin 42-6TR embert foglalkoztattak- Tű évvel ezelőtt a s/mhá/aklkin foglalkozta­tói tak >/,aina „e-t-ak1 22.000 ember volt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents