Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-16 / 86. szám

* 1943 április 19. ELLENZÉK 3 ____ Háromszázötven erdélyi szövetkezet kiküldőt- j | TüzlfatermeEésre teinek részvételével megkezdődött a „Szövet­ség“ szövetkezeti központjubiláris közgyűlése Dr. Gróf Bethlen László szövetkezeti elnök húsz esztendő eredményekben gazdag munkáját ismertette beszámolójában CSÍKSZEREDA, április 16■ (Az Ellen­zék munkatársának telefonjelentése.) A ,Szövetség“ Gazdasági és Hitelszövetkeze, tek Központija most ünnepli működésének huszadik évfordulóját. A Szövetség az er. délyi szövetkezzetek csúcs intézménye, amely 1923-ban a Trianon után vezetés nélkül muradt magyar hitelszövetkezeteket iömö- iitette a magyar egyházak, intézmények és magánosok összefogásával egységes kere­tek közé- Az elesettség éveiben a falusi kis­emberek hitelűlátásának megszervezésével, a hitelszövetkezeti hálózat jelentős kibőví­tésével, a tejszövetkezeti hálózat megterem- tétével, a székely fakitermelő szövetkeze­tek alapításával, a szövetkezeti vaj, sajt és kendert elepek létesítésével jelentős ténye­zője volt a kisebbségi magyarság életének- A jubiláns közgyűlést Csíkszeredára hív­ták össze, ahova már csütörtökön Erdély minden részéből érkeztek szövetkezeti ki­küldöttek vonaton, gépkocsin és autóbu­szon, a közeli falvakba pedig szekereken. Különösen népes küldöttségek érkeznek a székelyföldi és a csíki falvakból. Á küldöttségeket Csiky Miklós, a Szövet­ség kirendeltségének vezetőjével az é'en hj- zott sag fogadja és szállásolja el- A szállo­dákban nem volt elég hely és így a vendé­gek jelentős részét magánházaknál szállá­ruházkodásban, gazdaságban, az igények ki­elégítésében. Ami pedig a kis betétek gyűjtését illeti, nem a földben, házban, állatban elhelyezkedést kereső pénzekről beszélek, hanem a felesle­gesen, ládafiában heverő pénzről. Ha ezeket az összegeket sikerül pénzforgal­alk ilmas, jól megkozeli hető erdői vennénk Ajánlatokat kérjék Magyar Fa R. T. KirencUlt'.cge C-ukszeredn citr.re. fiiunkba bevonni, úgy az egyes hitelszövetke­zeteken, de magán a központon is segítünk, a betétek felmondása esetén pedig a központ tagjaink rendelkezésére áll. Az ismertetendő és múltévá működésünket megvilágító igazgatósági jelentésen kivül — nem akarván ismétlésekbe bocsátkozni — le­gyen szabad csupán néhány, a folyó és ben megvalósítandó tervünket előadnom: Külön segítség a tag-hitelszövetkezeteknek Szövetségünk 20-ik közgyűlésének megnyi­tásakor, Önként felvetődik az összehasonlítás a 20 évvel ezelőtt tartott alakuló közgyiilés- kori helyzetünk, a megszállás évei alatt kifej­tett tevékenységünk, az akkori viszonyon és mai közgyűlésünk körülményei Között. Visszapillantás a múltra Annakidején, a román megszállást követő .i évi súlyos letargiából ébredezve, az erdélyi magyarság széles rétegének egyik első Komoly megmozdulása volt Szövetségünk megalakulá­sa. Egyházaink, több intézményünk és magá­nosok jegyzései tették ezt lehetővé Az adott­ságok és kilátások korlátozottsága, valamint az anyagi eszközök szerénysége azonban soka­kat kétséggel töltött el, a megalakított 1 rdé- lyi magyar szövetkezeti központ jövőjét ille­tőleg. De a munka megindult. Sorra jelent­keztek a világháború alatt legyengült, majd a román irnpérium alatt teljes tétlenségre kárhoztatott, gazdátlan tagszövetkezetek, lel­kes vezetőgárda állt az élre, lassan-lassan kez­dett gyűlni a saját tőke, betétállomány, majd hitelforrások nyíltak meg, uj szövetkezetek alakultak és bebizonyosodott, hogy szerény eszközökkel, kis erők összefogásával, valódi szövetkezéssel, igenis lehet komoly, nagy cé­lokat megvalósítana. Szövetségünk megalakításának jelentőségét éppen ebben látom, továbbá abban a tényben, hogy példánk Itatással volt más, megalakított, vagy gyökeresen átszervezett népi intézmé­nyeinkre is és elhagyatottságunkban felismer­tük azt a fenntartó erőt, amely elesettségünk évei alatt magyar falcainkból áradt. De ugyanakkor szövetségünk és hálózata nemcsak gazdasági szervezet volt, nem csupán üzleti célkitűzéseket követett, hanem legalább olyan fontos szerepret töltött be összetartozandósági érzésünk fejlesztésében, falvaink kulturális éle­tében és magyar véreink morális támogatásá­ban. Az összhang és megértés jegyében... Végigtekintve az elmúlt 20 éven, a szám­talan, működésűnket gáncsolni, vagv éppen megszüntetni akaró, rosszindulatú törekvésen, leküzdött anyagi és politikai akadályon, em­lékezve a néha válságos bukaresti tárgya’ások- ra, de ugyanakkor megemlékezve a hálóza­tunkban tapasztalt sokszor megható, önzetlen, igazi keresztényi megnyilatkozásokról is. tényként állapíthatom meg, hogy szövetsé­günk megalakulását, fennmaradását és fej­lődését az az összhang és kölcsönös megér­tés tette egyedül lehetővé, amely a szövet­kezeti tagok és vezetőik , továbbá a szövet­kezeti vezetők és a központ között minden­kor fennállott. , . „ Emlékezhetünk azonban t. Közgyűlés, ke­vés olyan esetre is, amikor elvi kérdésekben, még ritkábban, amikor személyi kérdésekben megoszlottak a vélemények hálózatunkban. Nemcsak véletlen és nemcsak a reánk nehe- ződő nyomás következménve volt, hogy eze­ket a problémáinkat is sikerült mindenkor ugv megoldanunk, hogy a teljes összhang rö­videsen helyreállt. Következett ez abból az önfegyelemből, józanságból és kölcsönös meg­értésből, amit a hálózat és Központ egvmással szemben tanúsítottak és abból a hálózat ré­széről élvezett bizalomból, anielv nélkül a szövetséget vezetni lehetetlenség lett v0ína, azokban a nehéz időkben. Mindenekelőtt rövidesen lehetővé fog válni az, hogy szövetségünk egyes lag-hitclszövetke- zetünknek külön segítséget nyújtson. Ez az akció nem ötletszerűen fog lebonyolittatni, ha­nem aszerint, hogy egyes, fontos gócpontban működő, jól vezetett szövetkezetnek, régi 1 iá- nyok feltöltésére van-e szüksége, másiknak be­rendezését kell-e kiegészíteni, harmadiknak tartaléktőkéjét megerősítem, stb. A segítség- nyújtást a legkörültekintőbb terv szerint fog­juk végrehajtani és éppen ezért megnyugtatha­tok mindenkit, hogy a nemes áldozatkészség­ből rendelkezésünkre bocsátott Összeg felhasz­nálása abszolút igazságos lesz. Ugyancsak folytan! fogja szövetségünk a szórvány vidékeken élő magyarságunk érceké­ben kifejtett hitelszövetkezeti propagandáját, amely az elmúlt évben igen szép sikert crt cl. Az uj alakulásoknál sokhelyen váratlan ösz- szegü üzletrészjegyzés történt, ami célkitűzé­sünk helyességét igazolja és mondanom sem kell, hogy uj tagszövetkezeteink hitelellátása semmiképpen sem fogja régi, bevált hitelszö­vetkezeteink érdekeit sérteni. A szövetkezeti vezetők nyugdija Majdnem minden közgyűlésünk alkalmából felvetődött az a kívánság, hogy hitelszövet­kezeteink vezetőinek nyugdíjügye rendeztes- sék. Eddig erre mód és lehetőség nem kínál­kozott. most van azonban halvány reménysé­günk arra, hogy ezzel a kérdéssel érdemes lesz foglakozni. Szövetségünk természetesen hajlandó az ösz- szegyüjtendő adatok birtokában a közvetí­tésre é' az érdekeltek képviseletére. Szövetkezeti értekezletek Ugyancsak fokozni szándékozik szövetsé­günk a régen is bevált szövetkezeti értekezle­tek tartását. Ezáltal sok probléma megbeszé­lése, félreértések eloszlatása válik lehetővé, a központi vezetőség és a tagszövetkezetek kö­zötti viszony pedig sokkal közvetlenebbre vá­lik. Két éven át alig volt lehetséges ilyen ta­lálkozások rendezése, mert a Szó vet,ég roha­mos fejlődése nem tette ezt lehetővé, a nemrégiben tervszerűen megtartott érte­kezletek sora azonban újra bebizonyította a minél sűrűbb, közvetlenebb érintkezés fel­vételének helyességét és szükségességét. Vitéz Elekes Béla vezér- igazgató lemondása Magam, sajnos, nem vehettem részt minden vidéki értekezletünkön és így csupán rz ott felvett jegyzőkönyvekből értesülhettem eg>es értekezletek lefolyásáról. Meg kell állapíta­nom azonban, hogy csaknem kivétel nélkül minden értekezleten, a vidéki szövetkezeti ■ve­zetők szóvátették vitéz Elekes Béla vol: ve­zérigazgatónk lemondását. De ez nem is lehe­tett másképpen. Vitéz Elekes Béla zövetsé- i günk megalakulásának csaknem első pillinatá- I tói kezdve szövetségünknek és a szövetkezeti eszmének szolgálatába állott és nincs oivan vi­déki vezetőnk, aki őt ne ismerte volna, a leg­nehezebb időkben végzett faluzó, szervező, ne­velő munkásságának idejéből. Az ő ne "Néz fűződik az egész Erdélyi tejszövetke teti moz­galom megszervezése is. Kötelességemnek tar­tom, hogy itt a t. Közg) ülés előtt, köszönetét mondjak neki csaknem kétévtizedes, eredmé­nyes szövetkezeti munkálkodásáért és azon reményemnek adjak kifejezést, hogy ismét olyan munkakörben fogjuk őt mielőbb üdvö­zölhetni, amely múltjának, munkakedvének, tehetségének leginkább megfejel: t. i. kisem­bereink érdekében folytatandó szövetkezeti munkában. A tejszövetkezetek ügye Be kell meg számolnom arról a körülmény­ről, hogy csaknem egy féléven át folytatott tárgyalá­sok dacára, tejszövetkezeti mozgalmunk és tejfeldolgozó telepeink sorsa még mindig nem jutott nyugvópontra. Ennél a pontnál azonban nem akarok most időzni, hanem áláspontomat és javaslatomat a tárgyalás során fogom ismertetni. „Biztosítani fogjuk a székely nép számára a fakitermelés minden jövedelmét“ „A hadbavonultak hozzátartozóinak támogató* sában elől kell járnia a szövetkezeteknek“ r. Közgyűlés! A Gondviselés kegyelméből mai, huszadik közgyűlésünket, immár harma­dik éves hazatérésünk következtében, egész más viszonyok között tarthatjuk meg, mint alakuló közgyűlésünket. Az akkori rehézsézek egész sora elesik, szabadon, nyíltan beszelhetünk egymással, nincs szükség jelszavakra és néma összege­zésekre, úgyhogy egymást megértsük. T)e éppen ezért reá kell mutatnom nyíltan az újabban jelentkező akadályokra, a súlyos vi­szonyokra, amelyek már bekövetkeztek és amelyek még előttünk állanak. Az az újabb világégés, amelybe belekerül­tünk és amely közeledni látszik erdélyi ve­geink felé is, fokozott munkát, fokozott kötelességeket és fokozott felelősséget jelent erdélyi szövetke­zeti hálózatunkra nézve. Mert ki tudná a háborúval együtt jelentkező sok gondot, szenvedést, nyomorúságot gyor­sabban és jobban enyluteşiâ, mint éppen a szö­vetkezeti hálózat, amelv a maga csápjaival a legeldugottabb faluban is ott van és legelső­nek szerez közvetlen tudomást magvar ki-em­bereinket ért csapásokról, bajokról? A hadbavonultak hozzátartozóinak i,tápo­lásában elől kell járma szövetkezeteinknek és ebben a műn igájukban mindig számíthatnak szövetségünk támogatására. „Forgalomba kel! hozni á lá­dafiában heverő pénzeket“ De a háborúval járó cs egyes családokat sú­lyosan érintő eseteken kívül, az általános há­borús gazdasági helyzet is fokozott körülte­kintéssel végzett munkát követel meg szövet­kezeteinktől. Míg egyrészt zavartalanul kell folynia a rendszeres, céltudatos hitelszövetke­zeti tevékenységnek, addig uj feladatok is je­lentkeznek. így eLősorban fel kell hívnom szövetkezeti vezetőink fi­gyelmét az országosan beindult takarékos­sági akció fontosságára és annak a falvak­ban való propagálására. Nem egyedül pénztakarékosságról van itt szó, hanem az esetleg bekövetkező, még súlyosabb gazdasági viszonyokra való tekintette! első­Ugyanakkor azonban örömmel állapítha­tom meg másrészt, hogy nagyarányú akciónk, amely a székely közbirtokosságok fájának, szövetkezeti értékesítésének elérését tűzte ki céljául, túljutott a kezdeti nehézségeken. A székely faüzletből kiszór idő idegen tőké­nek minden mesterkedése, a népbolonditás és álh’rek terjesztése, kezdi lejáratni magút és rövidesen be fog bizonyulni, hogy a kö- iott gazdálkodás idejében legálisan elérhető haszon maximuma csakis szövetkezeti meg- ellássál juthat a la tulajdonosához, nem is beszélve a szabadgazudUodis majdani lehetőségeiről. Félszázados jubileumukat ünnepük a legelső erdélyi szövetkezetek Nem végezhetem be megnyitómat anélkül, hogy meg ne emlékezzem azon legelső erdélyi, 1893-ban alakult hitels7Övetkeztekről, amelvek ma is kötelékünkbe tartozva működnek és fél­százados jubileumukat ülik meg. Ezek a kis szövetkezetek igazi példái annak, hogy íntéz.- ményeket hogyan lehet megtartani békében, háborúban, forradalmon, idegen impériu- mon keresztül mindaddig, amíg ismét kisüt a nap cs n> ugodt idők következnek. Ezeknek a szövetkezeteknek vezetői nem voltak so’na kishitüek, egységbon tóit hittek abban, amit csináltak és elsősorban hittek a kis erők össze­fogását jelentő szövetkezeti gandolar erejében. Mindnyájan a Gondviselés kezében va­gyunk és nem tudjuk, mit hoz a jövő. De hitünk a mienk és ha azt megtartjuk, minden leküzdendő akadályon át élni fognak és gya­rapodni fognak szövetkezeteink, kisembereink, a közösség és Hazánk javára. A közgyűlés résztvevői lelkes ünneplés­ben részesítették dr. gróf Bethlen László e'nököt és beszámolóját percekig tartó tapsokkal fogadták. Ezután évi jelentések J és a tárgy sorozni többi pontját következ­tek. Lapuik zártakor a közgyűlés még tart. 3 U! V! C ál t is. a I' 1 L.I óO t\ I' Ü1 ruuuna'.ü; Partizánok áital elhurcolt magyaro­kat sxabffditoff kin horvátországi magyar közművelődési szövetség ÚJVIDÉK, április l(i. (MTI.) A hor­vátországi Sziszeik meillett a tél fo­lyamán a partizánok elhurcolták egy magyar falu lakosság-ál, a háza­kat kifosztották és felgyújtották. A horvátországi magyar közművelődé­si szövetség megindítóttn a nyomo­zásit a fogságba került rn-ne varok ta*'- tózkoi iá sí he! y é nők megállapít á sár a. A vizsgálat során kiderült, hogy a. partizánok több elhurcolt magyart fogságra vetettek. Eddig 102 ma­gyart szabadítottak ki és helyeztek el magyar családoknál- A közműve­lődési szövetség továbbfolytatja a kutatást, meid értesülésük szerint, 1 - ive mindie vannak magyarok par Lizán fogságban. solták el igaz székely vendégszeretettel- Bethlen László gróf a Szövetség szövetke­zeti központ elnöke gépkocsin érkezett meg Kolozsvárról és délután előzetes értekezle­tét tartott mintegy harminc szövetkezeti vezetővel. Az ülés zárt volt, azon közösen megbeszélték a közgyűlést foglalkoztató kérdéseket és közös nevezőre hozták az á láspontokat. Megérkezett n közgyűlésre a Nemzeti Bank képviselője, a Szövetség kor­mánybiztosa és sokan az erdélyi szövetke­zeti mozgalom vezetői közül. Háromszázötven szövet­kezet képviseltette magát a közgyűlésen Pénteken délelőtt kezdődött meg a köz­gyűlés', amelyen közel háromszázötven erdélyi magyar hitel-, tej- és gazdasági szövetkezet kép­viseltette magát. Nagy tömegekben vonultak fel a székely­földi szövetkezetek képviselői, akik ezzel is tanujelét adták, hogy átértik az igazi szö­vetkezeti szellemet és annak valóraváltását teljes mértékben értékelik. Dr. gróf Bethlen László elnök nagyszabású beszédben ismer­tette a közgyűlésen a húszéves munka ered­ményeit. Gróf Bethlen László elnök beszámolója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents