Ellenzék, 1943. április (64. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-02 / 74. szám

194$ április

ELLENZÉK

ti

Z «

Néhány adat

a magyar hitelszervezet működéséről

Irta: Bodor Bertalan

/

Nemrégiben- az egyik budapesti napilap -- jeles publicista, tollából — ( figyelemreméltó cikket közölt egy 75 éves fővárosi pénzintézet jubileuma alkalmából. A nagy felkészültséggel, hozzáértéssel és tárgyilagossága^ megirt cikk minden bizonnyal jelentős mértékben járul hozzá egy, a pénzintézet körüli jobb közhangulat kialakításához. De ^ amennyiben örvendetes tény, hogy ez az írás megjelent, éppen annyira meggondolkoztató is. Hogyan, egyáltalán szükség van egy kedvezőbb közhangulat megteremtésére? — amikor az ember hiába keresi az okot, ami a pénzintézetek iránti ellenszenvet kiváltja. Mivel is lehetne akkor ezt a sajátos tünetet megmagyarázni, ha nem azzal, hogy közvéleményünk ralán nem ismeri kellő alapossággal azt a fontos szerepet:, amit a pénzintézetek a magyar nemzetgazdasági életben betöltenek. Hiszens a magyar pénzügyi szervezet eléggé tudatában van annak, hogy milyen szellemben is kell a maga működését kifejtse. De a gazdasági életnek megvannak a maga törvényszerűségei, amiket érthető, ha követ, illetőleg, ha nem téveszt el szem elől. Nem kivanható tehát, hogy valaki megtakarított pénzét azért helyezze bankba, hogy a pénzintézet altruista alapon gazdálkodjék vele. Ellenkezőleg, az- 1 ért lesz betét belőle, hogy az üzleti tisztes i erkölcs határain belül kamatozzék. Ezért j gyűjti össze a pénzintézet az elszórtan heve- ; rő s önmagukban termékeny munkát kifejteni j képtelen tőkét s állítja a gazdasági élet szol- I gálatába. E feladat teljesítésével viszont az ; ország gazdasági megerősödése, fejlődése, ha- : ladása válik vele lehetővé. Az egybegvült tó- j ke észszerű kezelésével és szétosztásával a j pénzintézetek ugv az állami, valamint a kö- f ziileti és magánhiteligények kielégítését végzik ‘ el felelősségteljes, körültekintő munkával. Ta- j gadhatatlan, hogy enélkül aligha születnének j meg kereskedelmi és iparvállalatok, aligha j nyernének alkalmazást ezrek és ezrek a pénz- ; intézetek által életrehivott gazdasági intéznie- j nveknél, de hogyan boldogulhatna vaj ion a j kisember is, ha gazdasági életindulásánál néni i nyújtana segitő kezet a'pénzintézet. Virágzó J vállalatok hirdetik a pénzintézeti tőke helyes : felhasználásának eredményeit. Munkások és j tisztviselők, továbbá egyéb kereskedelmi és j ipari alkalmazottak százezrei köszönhetik en- 5 nek országunkban is mindennapi kenyerüket. í A vállalkozások azonban mindig bizonvos j kockázattal járnak és ezt a kockázatot vájjon j hogyan viselhetnék el a pénzintézetek, ha \ nem a megengedett haszonra dolgoznának. I Tovább folytahatnók; hánv egészségügyi in- j tézménv létesült és a régiek helyére vájjon ; hánv modern és egészséges bérház, családi ház J emelkedett, épült fel bankpénzzel, ami mei- i lett a vármegyék, városok nagy sokasága ! ugyancsak hitelművelet által oldotta meg a 1 közre nézve hasznos és fontos problémáit. ■ A nemzetgazdasági életben oly fontos hiva- í tást betöltő mezőgazdaság, gyáripar, kereske- ! delem, tehát a termelés és értékesítés el sem ! képzelhető a pénzintézetek közreműködése : nélkül s felbecsülhetetlen a szolgálat, amit j ezáltal nyújtanak. De hasonlóan életbevágó i fontosságú feiadat a kisegzisztenciák boldogu- \ lásának alátámasztása is, ami különösen az utóbbi időben a magyar pénzintézetek egyik sarkalatos programpontját képezi. A pénzintézeti tevékenység, miként látható, oly sokoldalú, hogy azzal egy ilyen rövid cikk keretében szinte lehetetlen is kellő alapossággal foglalkozni. Nem szabad viszont elfelejteni azt sem, hogy amikor a pénzintézetek működésére vonatkozólag ellenszenves megjegyzések hangzanak el, ennek egyik előidézője az a körülmény is, ha valaki kölcsönén folyamodik s azt nem kapja meg. Ilyen esetekben viszont arra kell gondolni, hogy a pénzintézetek a náluk elhelyezett összegekért felelősséget vállalnak. Mi történne akkor példa ha a sok kisember apró betéteit felelőtlenül kiadná a pénzintézet olyan helvre, ahol talán nincs meg sem az erkölcsi, sem az anyagi garancia arra, hogy az vissza is fizettessék.

A pénzintézeti életnek van egy olyan munkaterülete is, amit a közvélemény nehezen kiférhet figyelemmel, de aminek a jelentősége szociális, tehát nemzeti szempontból felbecsülhetetlen. És itt arra a nap-nap után megismétlődő rendszeres és elszórt adományokról van szó, amiket a pénzintézetek jótékony célokra nyújtanak és amelyek nyomán megs üV. .

letik számos jóléti intézmény és sok kulturális, szociális kérdés jut közelebb a megvalósuláshoz. Néhány hirtelen kiragadott adat is meggyőzhet erről mindenkit. Legutóbb n. a Főméltóságu Asszony felhívására csak egyedül a fővárosi pénzintézetek félmillió pengőt adományoztak a hadbavonultak hozzátartozói segélyezésére. Vagy ott a budapesti pénzintézetek másik akciója, amit a Takarékpénztárak és Bankok Egyesülete bonyolít le, a szegény gyermekek karácsonyi felruházására. A kolozsvári pénzintézetek is megrendezték ugyanezt az utóbbi két esztendőben. Se vége, se hossza tehát az ilyen vonatkozású tevékenységnek se, de talán ildomtalan dolog is volna erre hivatkozni. Talán még csak arra a nagyfontosságu akcióra érdemes felfigyelni, amit a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület a mai történelmi időkhöz méltó szellemben inditott el, amikor nagynevű alapítójának, Fáy András gondolatvilágához hi ven és a tőle átvett — mindig féltő gonddal őrzött hagyományokat követve •—, a mult üzletévtől kezdőrően évi tiszta nyereségének 1 százalékát ajánlja fel a magyar kultúrának olyan területen és néprétegek közt leendő terjesztése erdőkében, amelyeket e kultúrából való kiesés veszélye leginkább fenyeget. De ezt az. évi hozzájárulást nemcsak a Pesti I iazai Első Takarékpénztár Egyesület ajánlotta fel, de érdekkörébe tartozó minden vidéki pénzintézet is hasonlóképpen járt cl. Csak ezzel az egy akcióval évi 50.000 pengő jut a legfontosabb és legnemesebb magyar célra.

Magasabb nemzetgazdasági érdek kívánná meg tehát, hogy a közvélemény megismerje a pénzintézetek áldozatkészségét és fontos nemzetszolgálatát, hiszen a hitelélet zavartalan vérkeringését biztosító és egyéb építő munkát végző magyar hitelszervezet boldogulása rém egyéni, hanem országos érdek.

ftprflls 24-íőí szabályozzák a vendéglátó Ipari árakat és adagokat

Három pengő a legdrágább menii - 9 deka a legkisebb hasadag

mindenütt kötelező a menürendszer

A Magyar Távirati Iroda jelenti; A hiva- j talos lap péntek reggeli száma közli a köz- j ellátásiigyi miniszter rendeletét, amely i megszünteti a jelenlegi vendéglátó ipari j árakat és uj. egységes árrendszert vezet be. ; Ezzel megszűnik az eddig érvényben volt i sokféle egyéni ár és az egy osztályba tar- J tozó ven dégl'á tóipari üzemeknek azonosak j lesznek az árai, amelyeket így a közönség | is könnyen ellenőrizhet. A rendelet hatálya kiterjed a vendéglőkre, kávéházakra, kávémérésekre, korcsmákra, espressokra, büffékre, mulatókra, bárokra- A vendéglá- tóipai üzemek az éte.árak szempontjából négy csoportban vannak beosztva- Az első csoportba tartoznak a budapesti, a másodikba a nagyobb városokban, a 3-ikba a kisebb városokban, valamint üdü-ő, gyógyfürdő é>s nyaralóhelyeken lévő, végül a negyedikbe a többi veendéglátóipari üzemek. .j= (

A rendelet előírja, hogy az üzemeket osztályokba kell besorozni, mégpedig a vendég őket osztályon fe-üli 1, 2, 3, azonkívül Budapesten 4 osztályba, a kávéházakat, kifőzéseket és kávéméré&eket 1, 2, 3 osztályba- A rendelet összegszerűen megállapítja a menüknek és az összes ételeknek vendéglőkben, kávéházakban, kifözésekben és kávémérésekben felszámítható legmagasabb árait, megfelelően különbséget téve az osztályok között- így pi a borjú, sertés, vagy marhahúst tartalmazó 3 fogásos menünek az ára Budapesten 1 osztályú vendéglőben 3 pengő. II osztályú vendéglőben 2 pengő III. osztályú vendéglőben 1.70 pengő. Az árakkal kapcsolatban a rendedet meghatározza az ételek legkisebb anyagmeuy- i uylségét, amit elkészített állapotban ki kell j szolgáltatni. A húsételek súlya azokon u he- i lyeken, ahol hús jegyrendszer van, kisebb, j mint egyebütt. Pl. csont nélküli sertés, j marh-, vagy borjúhúsból kész állapotban Î Budapesten legalább 9 dkg-ot, vidéken rae- í uiiben 10 dkg-ot, főzelékre való feltétből ■ Budapesten legalább 5 dkg-ot, vidéken 6 dkg-ot kell adni. Az egyéb ételek közül menüben levesből és főzelékből legalább 2-5 dl-t, belsőségekből 10 dkg-ot, vadhúsokból 12 dkg-ot* szárnyasból 13 dkg-ot, főtt vagy sült tésztából 10 dkg-ot kell kiszolgáltatni. Az adagban kiszo gáltatotf ételek mennyisége természetesen nagyobb.

Igen fontos rendelkezés az, amely a menürendszert kisebb kivételtől eltekintve, általánosan kötelezővé teszi. A rendelet hatálybalépése után minden olyan vendéglátóipari üzem, amely a déli étkezés ideje a-att meleg ételeket ad, déli 12 órától legalább öt óráig köteles déli menüt, az olyan üzem pedig, ame.y meleg ételeket csak este szolgáltai ki- a vacsora megkezdésétől számítva legalább két órán át köteles esti menüt kiszo-1 gáltatni. Háromféle menüt lehet adni; hústalan, feltételes és húsos menüt. A déiii menü 3 fogásból, az esti 2 lógásból áll- A szeszes italok közül a bornál ugyanazon haszonku-'cs marad érvényben, mint eddig. Lényeges változás vau azonban a sörne1, mert a rendelet a kimert és palackozott sörre uj árukát állapit meg. ámeneknél a beszerzési árakban mutatkozó különbségek figyelembe vannak véve. Az ipartestületek nyomtatott é.telárjegyzek- kel és italárjegyzékkel fogják ellátni a vendéglátó iparosokat, akik ezeket az árjegyzékeket kötelesek szembetűnő helyen kifüggeszteni, hogy a közönség el’enőriz- liesse az árakat. Az uj árak április 24-én lépnek érvénybe.

Erdély iparosítására javaslatot terjeszt fel a magyar Mérnök és Építész Egyesület

íc év április hó 5-én

gépkocsivezetői

tanfolyam

kezdődik

kezdők és haladók részére

szeméig«, tekergépkocsi és motorkerékpárról. — Jelentkezni lehet naponta SZÁSZ soífőriskola, Árpád*ut 28. szám.

KOLOZSVÁR, április 2. A Magyar Mérnök és Épitész Egylet kolozsvári osztálya által az Erdély iparosítása érdekében rendezett vita véget ért. A Mő'l E-emér műszaki tanácsos .elnöklete alatt az Egyetemi Könyvtár előadótermében megtartott ülésen Lelik Ferenc szövetkezeti szempontból szólott hozzá a kérdéshez s az iparosítás keresztülvitelének megoldására adott gyakorlati tanácsokat.

A vitát Balás Ernő mérnök fejezte be, aki a kérdést szőnyegre hozta, összefoglalta a vita során elhangzott felszólalásokat s előterjesztette javaslatát. Eszerint Erdély iparosítási tervének elkészítésére egy főként erdélyi szakértőkből ádló bizottság alakítandó, amely az állami és közigazgatási hatóság segítségének igénybevételével a következőket kell megállapítsa;

Hol, milyen nyersanyaggal dolgozó é* milyen méretű ipartelep van Erdélyben, beleértve a házi és kéziipari telepeseket is? Hol milyen bányák, mekkora üzemmel dolgoznak? Hol és milyen nyersanyagelőfor- dy lások ismeretesek? Milyen ásványvíz kén-, szénsav kigőzölgés, fürdőhely, üdülőhely van üzemben Erdélyben és milyen berendezéssel? Hol szükségesek újabb berendezések geológiai kutatások és azok alapján milyen bányák nyitandók meg? Mii yen kiterjedésű, milyen minőségű és korú erdők vannak Erdélyben? Milyen nagyságú lerü'otek és milyen fával lennének visszaérdősitendők az elkopárositott területek? Hol és miiven kiterjedésű dombok és milyen gyümölcsfákkal lennének beültetendők? Hol) kell a legelő- és erdő- elkülönilést újból keresztülvinni? Milyen villamosközpontok építendők lege/Sősorbau vizierőre és bőerőtelepek, ott, ahol hasznos távolásban vizierő nem á l rendelkezésre? A nyersanyag előfordulása közelében, hol és mf'yen ipartelepek létesítése ajánlatos? Milyen meglévő utak építendők fel magasai)hrangu utakká, hol és milyen rangú utak és vasutak építendők? Milyen sorrendben hajtandó végre a tagosítás és

az ezzel kapcsolatos esetleg szükséges vízrendezés? Hol és minő talaj javítási munkálatok szükségesek? A visszaerdősités után fennmaradó területeken milyen növényeket kell termeiül? Erdély különböző vidékein milyen állatok tenyésztése kívánatos, milyen lakóházak és gazdasági épületek építendők, ho

.1 és minő haltenyésztés kívánatos, milyen alsó-, közép- és f Isőfoku szakisko ák létesitendők. hol lenne kívánatos turista utak és szállók épitése.? A tervek keresztülvitelére ajánlotta az Erdélyi Általános Gazdasági Szövetkezet megszervezését, mint a létesítendő müvek tulajdonosát- Javasolta, hogy Erdély gazdasági életének fellendítésére egv szakemberekből álló bizottság alakittassék, amely Erdély gazdasági kérdésének megoldására vidékenként készítene tervet. A bizottság feladata lenne a műszaki tervek és a vonatkozó e őzetes költségszámítások készítése.

Az elhangzott felszólalások és Balás Ernő mérnök javaslata alapján a Magyar Mérnök és Építés zegy?el kolozsvári csoportja a közeljövőben elkészít' és a kormányhoz felterjeszti az Erdély iparosításának keresztü vitelére vonatkozó általános javaslatot.

Tettenérték a többszörösen büntetett veszedelmes betörőt

KOLOZSVÁR, április 2- A rendőrség bűnügyi naplójában az utóbbi 24 óra eseményei közül az alábbi adatokat tala juk:

Veszedelmes betörőt tettek ártalmatlanná csütörtökön a Szent István-ut 8 szám alatti ház lakói. Benedek János hozzátartozói gyanús zajra lettek figyelmesek, amely az éléskamra félő?. hallatszott. Azonnal odasiettek s megdöbbenve látták, hogy egy ’•degen férfi feszegeti a lezárt élelmiszer szekrényt. Benedek János a házában levő idegen férfi jelenlétére nem jött zavarba, hanem azonnal rázárták az ajtót s közben értesítették az esetről a legközelebbi szolgálatos rendőrőrszemet, aki elfogta a tet- tenért betörőt, majd előállította a rendőrség bűnügyi osztályán. Kihallgatása során megállapították, hogy a tettes Koroján Sándor 36 éves többszörösen büntetett előéletű éls a város területéről kitiltott lakásos foglalkozásnélküli bűnöző. Beismerő vallomásában elmondta, hogy észrevétlenül surrant be a Szent István-ut 8 szám alatti házba, azzal a szándékkal, hogy élelmiszereket lopjon- Rendőrségi kihallgatása után további eljárás végett átadták az ügyészségnek.

Szebeni György, SzuCság községbe.1! füUL

műves feljelentést tett ismeretlen tettes ellen lopásért. Feljelentésében a károsult földműves elmondotta, hogy csütörtökön bejött egy bivalytehenével a kolozsvári állatvásárra s mialatt rövid időre az állatot őrizetlenül hagyta, ismeretlen tettes ellopta. A károsult feljelentésére a rendőrség bűnügyi osztálya szé eskörii nyomozást indított az állatvásáron működő tolvaj kézre- keritésére.

SZEGEDEN SZOMBATON DÉLUTÁN BEZÁRNAK A TEXTIL ÉS RÖVIDÁRU KERESKEDŐK. A szegedi textil-, kötözés rövidáru kereskedők mozgalmat indítottak aziránt, hogy március 27-től szeptember 1-éig üzleteiket szombat délután 2 órától kezdve zárva tartsák. A szakmai megállapodást a szakmai kereskedők tu - nyomó része aláírta s ennek alapjáu március 21-en e szakmákban a hétvégi muu- kaszünetek már meg is kezdődtek. A szakmai megá lapodást az érdekelt kereskedők az Iparkamara utján eljuttattak a polgár- mesterhez azzal a kéréssel, hogv a fennálló rende.kezesek értelmében e szakmában rendelje t*l hivatalosan is a hétvégi munka- szünetet« -