Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-13 / 59. szám

i-v«? marexus s*. HARMADIK VILÁGHÁBORÚ Î A nyugati demokráciák é$ a Szovjetunió viszonyának rendezési lehetőségei Irta KÖRÖSI SÁNDOR „A harmadik világháború, elkerülhetetlen, ha nem rendezzük megfelelő módon vtszo- nyunkát a Szovjetunióhoz és ha a demokrá­ciáknak nem sikerül megoldaniok a bábom Htán felmerülő gazdasági és társadalmi kér­désekéd' jelentette ki Wallace, az Amerikai Egyesült Államok alelnoke, az Ohio állam­beli Delaware-ban a minap tartott cs mél­tán nagy feltűnést keltett beszédében. A má­sodik világháború, amely szerves folytatása az elsőnek, még véget sem crt, sőt javában, még mindig fokozódó hevességgel éc elszánt­sággal dúl s az USA alelnoke — ha feltéte­lesen is — máris megállapítja egy harmadik világháború lehetőségét. Hogy pedig ezt el­sősorban kik vívnák, félreérthetetlenül kide­rül kijelentéséből: az angolszász és a véU'k szövetséges keresztény „demokráciák“ pró­bálnak .folytatni a Szovjetunió eilest, ha ez zei „a mostani bonyodalom befejezése elölt nem tudnának kielégítő megállapodásra jutni'*. Az a jóslat, amely szerint az angolszász - szovjetorosz tábor jelenlegi botcsinálta szö­vetséges! győzelmük esetén hamarosan ösz- szevesznének és egymással keverednének uj világméretű háborúba, egyáltalában nem uj s ha most mégis világszenzációt kelt, ezt Wallace sZemélyc és állása teszi, annyival is inkább, mert hiszen általános jellegű meg­állapításival mintegy megfenyegeti a Szovjetuniót, hogy a harmadik világháború, kizárólag ellene fog folyni, amennyiben meg nem egyezik a ,demo­kráciákkal“ a jövő alakítását illetőleg. A megfelelő és kielégitő megállapodás alatt pe­dig az USA alelnoke aligha ért mást, mint­hogy a szovjetkormány alkalmazkodjék cs kötelezze magát a „nyugati demoKráciák-’ kívánta értelemben és korántsem fordítva. En­nélfogva a \Vallacc-kíjclentés nem más, mint fenyegető felhívás arra, hogy a Kreml sd '- gösen adja be a derekát és alkudjék meg kényszerszövetségeseivel, kielégitő engedmé- nyeker téve nekik „a háború után felmerülő gazdasági és társadalmi kérdések“ megoldá­sa tekintetében. Mert az amerikai ipar és pénzvilág urai szem pontjából mindenek­előtt az fontos, hogy a'/, általuk most rossz lelkiismerettcl támogatott Szovjetunió a há­ború után se gazdasági, se pedg szociális te­kintetben ne zavarja majd köreiket, sőt hoz­zájuk idomuljon, főleg azáltal, hogy meg­nyitja előttük a hatalmas orosz piacot A po­litika s igy a határkérdések a Wall-Street hatalmasságait kevésbé érdeklik. Ha a Kreml Tegyük fel, hogy a Kreml bizonyos azon- j nali és tényleges angolszász s2olgaltatá.sok } ellenében, a „jobb ma egy veréb, mint holnap ? egy túzok“ bölcsesség alapján eleget tesz a Wallace szájából elhangzott nem éppen ud­varias felszólításnak, eddigi tartózkodó ma­gatartása feladásával tárgyalóasztalhoz ül a washingtoni és londoni kormány embereivel s ezek számára kielégirő megegyezéssel rendezi a „demokráciákkal“ való viszonyát, ahogy az USA alelnoke a harmadik világháború el­kerülése végett kívánatosnak tartja. Végtére volt már eset arra, hogv a szovjetkormány némelves gazdasági engedmények megadásá­val rést nyitott a szovjelrendszer egyik leg­főbb bástyáján, a külkereskedelmi monopóliu­mon, sőt volt idő, amikor arra is hajlandó­nak mutatkozott, persze nem minden hátsó gondolat nélkül, hogy a katolikus egyháznak hitterjesztési tevékenységet engedélyezzen a Szovjetunió területén azzal az elképzeléssel, miért ne gyengüljön a pravoszláv egyház, amikor a vallási meghasonlás csak növelheti a párt hivatalosan támogatott istenlelen-moz galom sikerességét. Különösen a szovjet- állam első éveiben, majd úgy egv évtized­del ezelőtt, népszövetségi és népfronti poli­tikája idején, A Kreml számos kisebb-nagyobb enged­ményt nyújtott a polgári világnak, anél­kül azonban, hogy rendszere alapjaiból akár egy töredéket is feláldozott volna Az engedmények mindig csak arra szolgál­tak, hogy végeredményben mégis a rendszer és a Szovjetuniónak, mint a világforradalom fellegvárának a törekvései nyerjenek. Elkép­zelhető tehát, hogy a Kreml a Churchill-kor- mánnyal húsz évre kötött szövetségi szerző­désén és az Atlantic-Chartához való csatla­kozásán tulmenőleg az USÁ-val egv még messZebbmenőbb. akár egy egész évszázadra szóló nagyszabású egyezményt kot minden számításba vehető részletkérdésre vonatko­zólag, de valószinü-e, hogy be is fogja majd tartani, amikor sohasem csinált titkot abból, hogy a kapitalista államokkal való megálla­podásait csak szükséges rossznak tekinti s következésképpen csupán addig követi, amíg célszerűségi szempontokból éppen jónak és el­kerülhetetlennek látja. Lásd példáui a len­gyel határkérdést és az Atlantie-Chartát. Washington tehát nem sokat érne a Wal­lace által kifejezett óhaja teljesülésével, egy mégolyán ünnepélyes szerződéssel a Kreml részéről. Ez ugyanis korántsem zárná ki an­nak a lehetőségét és szükségességét, hogy a Szovjetunió miatt harmadik világháborúba kellene vonulni. Angolszász csapatok a Szoviet ellen További kérdés aztán, hogy a tengelyhatal­mak együttes legyőzése után az angolszász demokráciák hadba tudnának-e szá?Tani a Szovjetunió ellen a siker valamelyes teiné- nyével? Ebben a vonatkozásban is van már tapasz­talat. Az első világháború után a győztes nyugati hatalmak tudvalevőleg mindjárt megpróbálták leverni Szovjctoroszországot is, de csúfos kudarcot vallottak. S ez nem­csak amiatt történt, mert nem támogatták kellőképpen az orosz ellenforradalmi erőket, hanem, mert saját csapataik is felmondták a szolgálatot. Churchill murmanszki cs az ame­rikaiak szibériai hadjárata során az angol és amerikai haderők még harcba sem akartak szállni a szovjethadcrővel, noha az akkor meg csak a szedett-Vedett vörös gárdádból állott és fegyverzete össze sem volt hasonlítható az antant-csapatokéval. Az ok egyszerűen az volt, hogy a szociális tekintetben kiegyensúlyozatlan nyugati „demokráciák*c katonasága rész­ben szintén bolsevizálódott, részben m°g haza akart menni a „békét élvezni miután a központi hatalmak elleni eredeti háború már véget ért. Hogy a Szovjet elicn indított amerikai csapatok hangulata és ma­gatartása milyen volt, azt többek közölt mesterien megrajzolta éppen az amerikai Up­ton Sinclair .Jimmie Higgins“ c. regényében. Vájjon más lenne-e a helyzet, ha a jelen­legi világháború számukra győzelmes befe­ján, a polgári világ s/étrombolásával szaba­duljon ki. Wallace kijelentésével kapcsolatban újból kiviláglik, hogy a nyugati demokráciák szá­mításaiba végzetes hiba csúszott. Ügy ter­vezték és képzelik nyilván még ma is, hogy a nemzeti szocialista Németország, a fasiszta Olaszország cs a szintén tckintélyuralmi Ja­pán leverése után vágy „megszelídítik“ és a Saját képükre másítják, vagy ugyancsak „elintézik“ a világnézetileg velük nem ke­vésbé ellentétes Szovjetuniót is, ez az elgon­dolás azonban mind hiúbbá válik, „a szelle­mektől, amelyeket felidéztek, nem tudnak szabadulni“. Mégha megszabadulnának is a nemzeti szocializmustól, ennek ellenében még íojtogatóbban zúdulna rájuk a másik, sok­kal végzetesebb és halálosabb vész, amely­lyel szemben jóval tehetetlenebbek, A bolse- vizmust a kapitalizmus, a szabadelvű ajranyr gazdálkodás és a polgári demokrácia ere­deti ellenségét csakis a hármas egyezmény hatalmaival való szövetkezésben küzdhették volna le, ők azonban elvakultan cs esztele­nül megfordították a sorrendet: újból a pol­gári államok kozott idéztek fel háború', amely pedig végső fokon csupán közös e1- lenségüket erősítheti, annak a malmára hajt­ja a vizet. llykcppen, ha valóban sor kerülne a har­madik világháborúra, az már vesztét jelen­tené az első cs második polgári győztesei­nek is, az egész polgári világnak s igazolttá azt a marxista elvet, amely szerint a Kapi­talizmus saját sírját ássa meg ellentéteivel. A második világháború azonban még nem fejeződött be s igy a Wallace-kijelentésrtek egyelőre csak annyi a jelentősége, hogy ki­fejezte a szövetséges tábor mély ellentétes­ségét, azt, hogy az egyik fegyvertársnak már most egymásközti háborúval kell megfenye­getnie a másikai az egyetértés és összhang megteremtése érdekében. Fiz a viszony igazán az, amit népiesen kutya—macska-barátságnak neveznek. jezése után amerikai és angol csapatoknak a Szovjetunió ellen kellene indulniok, kivált miután a tengelyhatalmak elleni küzdelem­ben szövetségesük volt? Minden bizonnyal nem, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az angolszász haderők bizonyos mértékben már most bolsevizálódnak pusztán annak a ténynek a következtében, hogy politikusaik a Szovjetuniót és vörös hadsereget állandóan dicsőítik és ünnepük, papjaik pedig áldást imádkoznak reá. S hát a bolsevista propa­ganda, amely a feltételezett esetben a most szerzett bőséges adatok alapján az angolszász demokráciákat venné munkába, hogy minden lehető módon meggyengitse harci erejüket. Nem, a Wallace által kilátásba helyezett harmadik világháborút az angolszász demok­ráciák aligha tudnák megvívni, hanem ők vesztenének rajta, úgyhogy ebben az eset­ben a mostani háború egyetlen győztese mégis a bolsevista Szovjetoroszország marad­na. Ezért több mint kétes, hogy az USA- alelnöknek a harmadik világháborúval nyil­ván ^ a Krémig felé intézett fenyegetése eléri az általa kívánt hatást s annvira megijeszti Sztálint, hogy erre sietve egyezkedni fog a „nagy demokráciákkal“, mégpedig olvan ér­telemben, hogy azok komolyan ' kielégülhes- senek és megnyugodjanak. Amíg ugyanis a szovjetrendszert fegyveres erővel le nem ve­rik, a vörös Kreml sohasem fogja magát meg­tagadni, feladni lényegét és azt a törekvését, hogy elszigeteltségéből a világforradalom ut­Leszalliiotíak a vármegyei köz­ségi pofodéi A vármegye közigazgaiási bizottságának ülése KOLOZSVÁR, március 13. (Az Ellen­zék munkatársától.) Pénteken délein11 10 órakor tartotta meg a vármegyeháza dísz­termében március havi ülését a vármegye közigazgatási bizottsága. Az ülésen Szrász Ferenc dr. alispán e mökölt a gyengélkedő Inczédy-joksman Ödön főispán távollété­ben Az ülései) Forgács József dr. várme­gyei főjegyző felolvasta az alispáni jeileu- tést, amely az általános közigazgatás és közellátás kérdésében nyújtott beható tá­jékoztatót A tagok nagy megelégedéssel vették tudomáoul, hogy a községi költség- vetést a belügyminiszter jóváhagyta, továb­bá, hogy a községi pótadót leszállította. Az is kiviláglik az alispáni jelentésből, hogy a már föl yamatban levő nagygebesj és ná- daészentm'ihá’yi körjegyzői iroda és jegy­zői lakás építési munkálatainak befejezésé* hez 25 ezer pengő OTI kölcsönt, valamint 20 ezer pengő államsegélyt biztosit a bel­ügyminiszter. Ezen leivüd 60 ezer pengő ÚTI kölcsönt kap a kötelendi törvényható­ság is a körjegyzői iroda és lakás építési céljaira. Az alispáni jelentést a közigazgatási bi­zottság egyöntetű megértéssel fogadta, majd a tGvábbi tárgysorozaton dr. Sólyom Sán­dor tiszti főorvos olvasta fel jelentését, amelyben részletesen vázolta a vármegye közegészségügyi helyzetét. Eszerint a köz­egészségügyi állapotok lényegében az ösz- szes falvakban és községekben javultak. Ezután a többi jelentéseket hallgatta meg a közigazgatási bizottság- Az ülés 12 óra­kor végei ért. Jt falusi és tanyai tanulók 78*1 százaléka tiszta jelesnek bizonyult BUDAPEST, március 13 A gyeugélkedő kultuszminiszter helyett Fáy István á larn- titkár pénteken este nyitotta meg azt a kétnapos értekezletet, amelyen az ország legkülönbözőbb intézeteinek 250 középis­kolai tanára je ént meg Az értekezletet az országosan megindított falusi tehetségmen­tés első eredményeinek beszámolójára hiv- Iák össze Fáy István államtitkár megnyitó beszédében többi között a következőket mondotta: — Ezen az értekezleten 75 kijelölt vidé­ki gimnázium tanári testületé először szá­mol be arról az 1941-ben megindított or­szágos szervezési munkáró . amely a falusi és tanyai magyar nép nagy feladatokra hi­vatott fiait kívánja kiművelni a nemzet egyetemének javára és szolgálatára. A be­érkezett eredmények alapjain máris meg­állapítható, hogy , á gimnáziumba bekerült és ott az első félév végén osztályzatot nyert 649 sze­gény falusi és tanyai fiú közül 507 ta­nú ó minősült tiszta jeles, vagy túlnyo­móan jeles tanulónak. Ez pontosan 781 százalék. Továbbá 103 tanuló lett jórendü, összesen tehát 610 tanuló az egész tömeg 94 száza­léka bizonyult érdemesnek arra, hogy gim­náziumba, k'sebb része pedig polgári is­kolában közköltségen folytas-sa tanulmá­nyait. Ez az eredmény felülmúl1 minden várakozást és bizonyítéka annak, hogy né­pünk falusi tömegeiben valóban sok az érték, amelvet a nagy nemzeti közösség számára különösen a nemzetek mai verse- nv‘%en feltétlenül napfényre kell hozni. (MTI.) Kiutalták a kolozsvári klfnf&af alkalmazottak gS3rm?knes3íésl pótlékát KOLOZSVÁR, március 13- A klinikai alkalmazottak régóta húzódó ügyében az érdekeltek és a Hivatásszervezet felkéré­sére az Erdélyi Párt többször közbenjárt az illetékes kormánytényezőknek Vita Sán­dor és dr. Mikó Imre országgyűlési képvi­selők részletesen ismertették a kolozsvári klinikai alkalmazottak helyzetét és sérel­meik ügyében megnyugtató intézkedést kértek. A közbenjárás eredményeképpen a Hivatásszervezet most értesítést kapott, hogy á klinikák műszaki cdka mázottainnk egyik legnagyobb sérelmét, a gyermek- nevelési pótlék elismerését kedvezően in­tézte el a kormányzat A műszaki alkalmazottak a Hivatásszerve­EMKE Zenei Népfőiskola előadássorozata 1943 március 13-án este fél 7- kor Előadó: 0J-. V O MÁR IMRE. a Zeneművészeti Főiskola tanára Megnyitói mond Ld^ifló Dezső szakosztályi elnök Közreműködik : j, A Kolozsvári Zenekonzervatórium Kamaraenekkara : Vezényel bigmond Lajos, Zárószót Unghváry Sándor tanár mond. Műsor az Ibusz*nál. Belépés díjtalan zct és az Erdélyi Párt sikeres közbenjárá­sára 1943 január 1-től visszamenőleg meg­kapják a nekik járó gyermekneve.ési pót­lékot. Ennek az átlagos évi összege körül­belül 110 000 pengő- A Hivatásszervezet a klinikai alkalmazottak ügyét kezdettől fog­va magáévá tette és megnyerte az Erdélyi Párt teljes támogatásál is, ennek köszönhe­tő a mostani kedvező eredmény. Remélhe­tő, hogv a klinikai a kalmazottak többi sé­relme is rövidesen kedvező megoldást nyer. Jogerői*© emelte az Ítélő« xábla Ajtai Andor egyéves bö rt ön büntetés ét KOLOZSVÁR, március 13- (Az El-enzék munkatársától.) A kolozsvári ítélőtábla Vékás Lajos dr. ité őtáblai elnök elnöklé- sével foglalkozott tegnap Ajtay Sándor büntetett előéletű kolozsvári bádogos biiu- perével. akit csalás miatt a törvényszék egyesbirája múlt hó 5-én 1 évi börtönre ítélt. Az ítélőtábla az elsőfokú büntetést I te jes egészében helybenhagyta, tehát az ítélet jogerőre emelkedett.

Next

/
Thumbnails
Contents