Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

2

ELLENZÉK

19 4 3 ui á / c In v 2.

faiuí sikeiid zoxicpeitek a vzíUely, Leak és yniivé&zek a Ualaw/ÁcL

ufsáfrícák cíáadá-zstiéh,

KOLOZSVA R, móvcuti 2. Felfokozott érdeklődés mellett, zsúfolt ház előtt rendezte meg ötödik előadó-estjét hétfőn este a Má- 'tyás Király Diákluz dísztermében a Magyar Újságírók Egyesületének Erdélvrészi Tagozata. Az előadásnak külön érdekességet adott a székelyföldi irók cs újságírók vendégszereplése, továbbá Tamási Áronnak, a kiváló erdélyi Írónak személyes fellépése s végül a maximumra fokozta az érdeklődést az a körülmény is. hogv a nívós fajsúlyú irodalmi előadó-est keretében a legszivélyesebb készséggel vállalt sz.erepet dr. Hosszt* Zoltán, az országoshirü, kitűnő müvcs2 is, akinek vendégszereplése már magibanvéve is élményt jelentett. Ilyen körülmények között érthető tehát, ha az erdélyi újságírók ötödik előadó-estje is a legszebb és legteljesebb siker jegyében zajlott le és valóban megmozgatta Kolozsvár egész társadalmát, hogy Erdély fővárosa ezzel a nagyfokú ér de'.lödéivel is bizonyítsa azt. hogy — miként egv hónappal ezelőtt Nagyvárad és Siharvírme- g\ e íróit —, úgy most a székely írókat és költőket és a kiváló székelv színművészt a legnagyobb rokonszenwel, érdeklődéssel és szeretettel fogadja.

Este hat órakor, még jóval az előadás megkezdése előtt hosszú kocsi- é< taxisorok öntötték a közönséget a Mátyás Király Diák- ház felé. amelynek impozáns, gyonyödi díszterme és előcsarnoka csakhamar megtelt a légválogatottíEb elit közönséggel amelynek soraiban az előadás előtti vb ámmspekciónk során ott láttuk Kolozsvár katonai és polgári társadalmának, valamint hatósági képviselőinek szine-javát és általában kolozsvári társadalmunknak csaknem valamennyi reprezentánsát. Ugyanakkor örömmel jegyezzük tel, hogy megjelentek az előadáson néhány órai tiszta, finom szórakozásra az orosz harctérről hazakerült sebesült honvédeink is. Általában a gyönyörű díszterem elegáns nézőterén a legteljesebb összhangban vegyültek el a legkülönbözőbb társadalmi rétegbeli családok és ez adta meg az ötödik előadó-estnek is azt a valóban közvetlen, kedves, meleg cs családias hangulatát, amelv végig uralkodott az egész műsoros est folyamin a nézőtéren.

Uav.avz Lís-zlá —

a tzéUctp tétek iái,..

Amint már említettük, a hétfői újságíró előadó-est a székelv szellem jegyében zajlott le. Az érdélújságíró egyesület célkitűzésihez híven ezúttal is úgy állította össze a műsort, hogy abból méltóképpen kidomborodjék j a székely író, kohó és újságíró-cehetscg és j mindezen keresztül az igazi székely népiélek ! egészen eredeti és semmihez sem hasonlítható j jellegzetessége. Ezt a célt szolgálta a hétfői irodalmi est, s amint a forró siker igazolja, szép eredménnyel.

A nivós műsort Zatbnrfczky Gyula, az Erdélyi Újságíró Egyesület elnöke nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a székelyföldi írókat c- újságírókét és dr Hosszú Zoltán színművészt akiket lelke* melegséggel fogan és köszönt Kolozsvár társadalma A rövid megnyitóbeszéd után László Zoltán, a „Székely Nép‘‘ szerkesztője, a jónevü erdélyi újságíró mondott tömör, rövid üdvözlőbeszédet.

— Üzenetet hoztunk — mondotta —, a Székelyföld és ncpe küldi Testvér üdvözletét Erdély íővattsn magyarságt a t Id.eho/zu* egy forrón és mélyen magyarul érző és gondolkozó, ősei örökségét büszkén vj.elŐ nép lelki világát, hogy gondjait. oa, at.it örömét megosszuk azokkal, akik innen. Erdély művelődési központjából mindig szerető ragaszkodással voltak iránta. Székely íróink, művészeink és újságíróink ezúttal az élőszót hozták ide, hogv annak erejével népünk fáradhatatlanságának. törhetetlen magvar hitének jelét adják Hitünknek bizonyságaképpen engedjük magunkhoz közelférkőzni a székely leiek üzenetet, hadd erősitst azokat a »/álakat, amelyek a kö/ö« sorsvállalásban s/ct* tcpheteflen testvéri közösségbe fonták Erdély

magyarjait.

Lnnék a gondolatnak jegyében köszöntötte László Zoltán L rdély fővárosának magyar-ágát. A lelkes melegséggel, e megértéssel és tapssá! fogadott üdvözlő-beszéd után Bo- rovs/.ky Oszkár, a kolozsvári Nemzeti Színház művésze színesen s/.ép, meleg, eleven előadókészséggé! olvasta fel Ravasz László dr. református püspök finom, gyönyörű Írását a székely 'élekről A tartalmas, költői gondola- 1 tokkal telitett írásában dr Ravasz László püspök könnyed közvetlenséggel s ugyanakkor éle* reflektorfényü megvilágításban mutatta be a székely nép lelkületcnck eredeti, minden más nép lelkületűtől távoleső, egyedülálló, jellegzetes vonását. Mindezt pedig a tisztán, élcseniátó iró szervirozásában táita fel, úgyhogy nem csoda, ha minden erdélyi magyar szivét cs agvát megmozgatta. Ravasz László dr püspöknek ez a mcginditóan szép írása érthetően mély hatást keltett s a zsúfolt nézőtér közönsége nagy melegséggel cs hosszantartó tapssal fogadta. Ezután Mészáros Erzsébet. i kolozsvári Nemzeti Színház tehetséges művésznője énekelt székely népdalokat. Színesen, melegen csengő althangja é* pompás I előadókészsége igazi élmény volt es kellemes zenei élvezetet szerzett a zsúfolt ház közön- ! vegének, amelv 'orrón ünnepelte zongorakisé- * ró jé ve i, a tehetséges Benedek Kálmánnal együtt.

tamási Aco*% fs olvas...

A szép énekszámok urán Tamást Aron, a kiváló erdélyi író lépett a pódiumra és felolvasta „Magvari jégvirág- című novelláját A székely derűtől napfényként csillogó, gyönyörű elbeszélés hol könnyét, hol pedig meghatott mosolyt csalt a szemekbe Az igazi iró tehetsegével világított rí ebben a finom Írásában a székely ember lelkének rejtek-melységeibe ? mindezt annvj közvetlenséggel, anv- nyi könnyedséggel és olvan tömör Íráskészséggel fejezte ki. hegy hallgatóságának minden rétegét magával sodorta az irómüvész elbeszélése Felolvasása vegén a közönség hálás, hosszantartó tapssal köszöntötte az írót Szünet után Bode György, a kolozsvári Nemzet: Színház művésze Sípos Domokosnak. a fiatalon elhunyt, rendkívül tehtségcs nagv székelv költőnek majd Tinta Zoltánnak és Tompa Lászlónak szavalta el egv-egv fi- nomhangulatu, gondolatdus szép költeményét mélv átérzéssel. tehetségesen Megérdemelt. szép sikert aratott

Föld: István sepsiszentgyörgyi tanár ,.A Székelyföld időszerű kérdése:“-ről tartott magvas, tartalmas és értékes előadást, amelynek keretében alapos felkészültséggel és tisztánlátással boncolta a legégetőbb és legidőI

1

\

l

I

tzerübb kérdéseit a székclységnek, valamint annak fontos tanulságait A székelyseg sorsa több mint ezeresztendős küzdelem — mondotta. Örök harc tatárral, törökkel, románnal. örök küzdelem a sovánv földdel — a rohanó vizekkel, sziklakkal, kövekkel s egyedül csak az Isten a megmondhatója, miképpen bírta ez a nép a sok könnyet, verejtéket és harcot és miképpen tudta megtartani, megőrizni ezt a földet

Előadása keretében Földi István rámutatott arra, hogy mit kellene és mir kell tenni az eljövendő székelv élet érdekében. Beszélt a gazda? gyógyvizekről, gyógyfürdőkről, a közlekedésről. a farengetegek észszerű kitermelésélő! és mindarról ami jótékonyan mozdítaná ele a székelvség életnívójának emelését. Értéke? előadásit megértő tetszéssel fogadta a közönség.

Ferenc? Gyárfásnak, a jónevü székely újságírónak előadása következett ezután. Nemrégen jött haza a harctérről, ahol mint haditudósító teljesített katonai szolgálatot Miről is tarthatott volna jellegzetesebb, markánsabb előadást, mint harctéri élmén veiről? Megkapó színekkel, pomnás Íráskészséggel vázolta mindazokat az emlékeket, amelyeket mint haI

dirudósitó It at I keleti fronton, ug\!<■>;-' .<

„haditudo'itó naplója . maga közvetít bangjival zep '.ik<rt aratott, amil j k■ hala» tapsai ti igazoltak

Zoltán a pódiumon...

Az est fénypontja következett e/ut.ín. Dr. Hosszú Zoltán, az ors/ago hírű színművész lépett a kö/on-ég elé, akit mar megjelenésekor viharos lelkesedéssel ünnepelt a kü/öm.é ■. A rádióból jól ismert, rendkívül népszerű Dani bá‘ ezúttal mint komoly drámai színművész mutatkozott be. „A fogoly katona“ ctmii székely népballadát mondotta cl olyan művész; tökéllyel, olyan izzóan finom Jrí- maisággal s annyira igaz és lcgbcn.őbb, szívből, lélekből fakadó átérzéssel, hogy lelek- bemarkolóan szép cőadása az utolsó szó elhangzása után i? ott élt, ott zokogott a szivekben. Utána Benedek Elek „Apám lakodalma'1 citnü keds'es, vidám népmeséjét adta elő olyan ellenállhatatlan humorral cs kedves közvetlenséggel, hogv percekig zúgott a tap* a nézőtéren s a közönség a legmelegebb szeretettel ünnepelte ezt az istenáldotta nagy művészünket. A kirobbanó tapsvihar s a lelkesedés olyan nagy volt, hogy Hosszú /általinak egy újabb, komoly tárgyú székely népballadáva! kellett ráadást adnia. Sikere őszinte, nagy és megérdemelt volt cs vendégszereplése sokáig emlékezetes marad a kolozsvári közönség lelkében.

A nivós műsor utolsó számaként Mészáros F.rzsébct, a kiváló opcracnekesnő énekelt még nagy sikerrel néhány székely népdalt, Btne- di* Kálmán zongorakiscretéveL

Befejezésül sem mondhatunk mást, mint amit beszámolónk elején tárgyilagosan megállapítottunk. A kolozsvári újságírók Székely Estje nemcsak nívóban és irodalmi értékben nyújtott szépet, értékeset és maradandót Kolozsvár közönsége számára, de ez az előadóest közvetlen kedves és családias hangulatával talan egy kicsit bent is marad a zsúfolt nézőtér közönségének szivében. (g. a }.

A külpolitika hírei

AMSZTERDAM, március 2. (DNB— MTI ) Mini az engo! hirszo'gálafi iroda jelenti. Willkie 1944-ben a köztársasági párt je lő’’ tjeként ismét pályázik az elnöki

tisztségreAMSZTERDAM, március 2. (DNB — MTI ) Az angol hirüolgá’ati iroda washingtoni jsentése szerint Roosevelt egészségi állapota lényegesen javult.

HELSINKI, március 2- (MTI.) Finnor szag vasárnap ülte meg a Ka-€%a;n. a nagy fir.n nemzeti éposz ünnepe'- Országszcrle ünnepélyeket rendeztek ez alkalommal es a ^ajtó is sok cikkben emlékezett meg az ürmepről. A Helsinken Sanomat vezércikkében megemlíti, bogy a Kalevalát 16 nyelvre fordították le.

AMSZTERDAM, március 2. (DNB- MTI.) Mexikóban hétfőn életbelépett az. általános hadkötelezettség. A hadsereg ed dig csak önkéntesekből állt.

A század rohamozott. Pozsgai örvezetö j rnia éTri küzdött A bolsevisták menekültök a köze éhök két kezével osztogatta a halált. Emberei fellelkesül ten követték bátor rajparancsnokukat. A bolsevista hordói; mór-mór meghátrál'ak Pozsgai egyszerre eltűnt a többiek szeme clöl. Óriási I csattanás, hatalmas füst!-.. A századot nem lehetett megállítani, az ellenség hanyot- homlok menekült. Az örvezetö ott feküdt a sáros földön Megpróbált felemelkedni, arcára valami meleg csörgött, minden fekete volt körülötte. Még hallotta a harci zajt, majd egyszerre nagy csend vette körül

a

Ott feküdt a kórházi ágyon■ Fején nagy kötés, tagjait ólmos fáradtság öntötte el,

A doktor ur megmondta neki, hogy hamarosan felgyógyul, de szemevilágát nem nyeri vissza többé. Mozdulatlanul feküdt naphosszat, hiába próbálták felvidítani a Szobatársai, ajka nem mosolygott többé.

— Nem vágyói; én már jó semmire, pajtás — mondta szomorúan barátjánaiz, Mészöly Pistának — bár maradtam vo ita odakint. Semmi hasznát sem veszi nekem már a Hazám. Nyomorék vagyok, csak terhére leszek az embereknek. Menyasz- szonyomnak is írattam, felejtsen el, menjen máshoz, ne kösse az életét hozzám Hiába vigasztalták a fiuk. nem tudták visszaadni Jósltának az életkedvét.

Ew délután Lenke, testvér, az osztályvezető nővér mosolyogva lépett be a kór. terembe:

— Öltözködni fiuk. meg vagyunk híva vacsorára a Leventéd; otthonába. A,z ösz- szes harctéri sebesültek jönnek. Finom vacsora lesz és nagyszerű rniisor. Öltözködni, egy-kettő, mert elkésünk! — vezényelt á testvér.

A sebesült katonák ujjongva fogadlak a jó hirt. Lázasan tisztították cipőjüket. ruhájukat. Mindenki készülődött, csak Pozsgai Jóska maradt fekve az ágyán- Még nem volt emberek között, amióta megsebesült és irtózott attól á gondolattól, hogy idegenek közé kell mennie. Még nem tudta megszokni, hogy világtalan. Lenke testvér éles szemét nem kerülte el a fin szomorúsága:

— No mi lesz Jóska? Miért nem készülődik? Gyerünk, gyerünk lustaság, ki az ágyból:

Jóska halkan válaszolt:

— Kedves testvér, én szeretnék itthon maradni, ne tessék elvinni.

Árn Lenke testvérrel nem lehetett vitatkozni. Tudta ö jól, hogy a. fiú számára a legnagyobb veszély á magány és a tépelű- dés■ Szigorúan rászólt:

— Édes fiam, ki az ágyból! Maga is jön velünk. Egy-kettő, öltözködjék! Finom vacsorát kap és nevet legalább egy kicsit.

Pozsgai örvezetö beletörődött o változ- hatatlanba és ö is kezdett öltözködni.

#

,-í kórterem összes betegei a szoba közepén levő hossza aszta nál ültek s jókedvűen tárgyalták a Levente otthonban látót- takat. Az asztalfőn Lenke testvér ült, jobbján a vak őrve-zetővel, Pozsgai Jóskával. A szigorú Lenke testvér szemet

hunyt ez egyszer, hogy innivalót hoztak

be a kórházba és ö töltötte be a poharakba az italt, de nem engedte még inni a fiukat.

— Nem lehet, gyerekek — mondta — még várunk valakit.

Mindenki Jóskára nézett. Jóska mellett egy szék üresen állott■ Pozsgai majdnem boldognak érezte magát■ Amióta újra társaságban volt s meghatva látta, hogy majdnem szétszedik sze>retetükben. Miír csali menyasszonyának elvesztése miatt érzett keserűséget. De hiszen önként mondott le róla. Csak az bántotta, hogy Erzsébet még csak nem is irt.

Egyszerre ajtónyitást hallott, majd ruhasuhogást- Egy nő jött he a szobába. Egyenesen feléje tartott. Székreccsenés—t ideült a mellette levő székre... vájjon ki lehet ez?... Egyszerre csak két puha kar ölelte át a nyakát és valaki megcsókolta.- Nagy ég!-. Erzsébet!... Erzsébet megjött,

nem hagyja el őt!

— Istenem, de jó mindenki hozzám — sóhajtotta magában Jóska. — Elvesztettem a szememvi'ágát, de bőven kárpótol érte ez a sok szeretet.

Erzsébet felhúzta vőlegénye ujjárú a jegygyűrűt. A fiuk megéljenezték a jegyespárt... Lenke testvér felállóit, hogy felköszöntse őket:

— Kedves gyermekeim! Eljegyzést ünnepelünk itt az egyszerű kórteremben, de azt hiszem, ilyen szép eljegyzést nem ültek soha a legfényesebb palotában sem- Olyan magyar fiú eljegyzését ünnepeljük, aki a legnagyobb áldozatot hozta a hazáért, minden magyarért. Minden magyar ember tudja, hogy mi vél tartozik nektek, hős katonák, akik értünk, Hazánkért tettétek életeteket kockára. Soha nem fogjuk ezt elfelejteni! Legyen áldott nevetek! Kívánok az ifjú párnak hosszú életet és sok, solr boldogságot. Adjanak sok olyan derék fiúnak életet, mint a mi Pozsga- ink...

Lenke tstvér szeretett volna még szórta- l;olrü, de hangja veszedelmesen elcsuklott á meghatottságtól. Azt pedig mégsem akarta- hogy könnyet ejtsen a betegei előtt ő, aki oly kemény volt magával szemben- Inkább felemelte poharát. Mégis kicsordult a könnye. Két könnycsepp beleesett a borospohárba és nektárrá változtatta a savanykás bort.

Vitéz THASSY JENŐ, hádnógy.

A világtalan hős