Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-10 / 56. szám
19(3 március Ifc ellenzék eMMaafeMWNMÉtfttMIMMMtaiaMMHMMMMUHHUMaBaaiMMÉift FERENCZ GYÁRFÁS: mmmmm BÚCSÚ fl rflRSONGÍQL. BAL CSIKMENASÄGON Csikmenaság, március hó. Húshagyókedd. Délelőtt 9 óra. Gépkocsink simát kapaszkodik a Csikraenaság felé vezető hegyiuton. Melegen süt a nap. Fénye szinte szikrázik az ózondus csíki levegőben. A „mazsolák“ alatt meghúzódó jégkéreg gyorsan felenged s olvadni kezd. A patakmenti fákon sejtelmesen indul a barka élete . . . Hóvirágok húzódnak meg a verőfényben fürdő bokrok alatt s szürkén világba bámul a tavalyi avar... Csikmenaság első házainál ünnepélyes a hangulat. Minden épkézláb ember ünneplőbe öltözött. Ma van a többévszázados hagyományú hushagyókeddi felvonulás. Ezen ott kell, ott illik lenni mindenkinek, aki mozdulni tud. Évtizedekkel ezelőtt minden székely község megrendezte a maga farsangi felvonulását. Az uj, még nem is olyan régen rengeteg szenvedéssel és nyomorúsággal járó idők lassan „kiirtották“ ezt az eredeti szokást. Csikmenaság azonban itt is tűzön-vízen keresztül ragaszkodott és ápolta ősei hagyományát. Csak a világháború négy véres esztendejében szünetelt a felvonulás. Nem voit, aki megrendezze. Farsang utolsó hetében a község öt tízesében külön-külön értekezletre ülnek össze a legények. Egy gazda vezetése alatt kiosztják a szerepeket. Minden legény közvetlenül a gazda rendelkezései alá tartozik és ténykedéseiére a kiadott parancsok pontos végrehajtásáért neki leielős. A főelv: rendet kell tartani. Ez érthető is. Nem egy délutáni, vagy estéli mulatságról van ilyenkor szó. Hushagyószombat- tó! hamvazószerda reggelig, kereken háromszor huszonnégy óráig tart. Felelőssége teljes tudatában jár el mindenki. Tízesenként 2—2 legény 2—3 tagból álló „zenekar“ után néz. A „mozsikásfogadók“ futólépésben foglalják le a „gardonyosokat“ . . mert csak ők tudják istenigazában talp alá huzni a csürdöngölőt, meg a verbunkost, a híres potvyandi kettőst, amelynek elképesztő 1 gyors iramában a csak kicsi kényelemhez szokott tüdő és szív pillanatok alatt felmondja a szolgálatot. A gyöngyös bokréta bemutatkozásai során a főváros az ország többi részeivel együtt sokszor megujrázta ezt a fordulataiban bámulatosan merész, gyorsaságában szemkápráztató székel)' táncot . . . Ilyen előzmények után hushagyószombaton öt helyen zendit rá a cigány . . . Aztán hus- hagyókedden reggel ic—12 éves leánykák és 53 éven felüli asszonyok felbokrétázott kucsmákkal igyekeznek a leányosházakhoz. Farsang utolsó napja. Kinyíltak és tisztázódtak az érzelmek. A leány elkéri udvarlója sapkáját, felvirágozza és visszaküldi. Nvilt színvallás, eljegyzés ez. Csak ritkán történik meg és hosz- szu időkre szóbeszéd tárgya, hogy a hushagvó- keddi bokrétában nyilvánosságra került érzelmek megváltozzanak. Közben a legén) ek is nagy munkában vannak. Öltöztetik a farsang bohócait: a masz- kurákat.. . ősi székely szokás, hogy minden tizes megalakítja a maga „kalaksisát“. Ezt a menetet álarcos, kardos huszár, ördögollóval felfegyverzett gyalogos és női ruhába bujtatott, esetlen „hamubotos“ tartja példás rendben. . . jaj annak, aki a menetből félre akar állam, lemarad, vagy rendetlenkedik. A huszár kardlappal, az ördögollós gyalogos mesz- szenyulo szerszámjával, a harnubotos nagyokat suppanó s a ruhákon látható nyomokat hagyó botjával találja szemközt magár . . . Ebben az évben különös gonddal készült felvonulásra a falu. A község plébánosa a falu szülöttje. A nagy hegyek alatt hangyaszorgalommal, nagy megerőltetések közepette dolgozó nép világát, minden buját, baját jól ismerő papot mindenki szereti., A templom előtti dombon állunk. Csikvsr- megye egyik legrégibb templomában másodikat harangozzák. Két irányból tűnnek fel a ka- laksisok. Alulról Újfalu és Alszeg menetei közelednek. Legelői ötletes, eddig nem használt szerkezetet húznak. Kétkerekű,' alacsony szekérre harmadik, a földön forgókkal, fogaskerékkel összekötött kereket szereltek. A keréken két álarcos báb ül és forog. Ütemes, vérpezsdítő induló taktusaira művészi verbunkost lejtenek az élen haladó fehérharisnyás, fekete- lajbis, festői képet nyújtó legények . .. A felső részről három fegyelmezett csoport közeledik. Felszeg, Középszeg és Pottyand. A pottyandiak „gardonja“ olyan tökéllyel veri a taktust, hogy önkéntelenül mozgásra lendül a láb. Egyszerre csattannak a sarkak, crnek csizmaszárakat a tenyerek, lendülnek magasba a karok. A templom előtti térségen találkoznak a csoportok. A zenészek tust húznak. Az emberek „vigyázzba“ merevednek, a fakardok, örőögolíók és hamubotok tisztelgést jeleznek s a következő másodpercben gyors- ütemű csárdást húznak a zenészek. Forognak a párok, repülnek a szőttesszoknyák. Ecset alá való kép ez. . . , Harmadikat harangoznak a templomban. A zene azonnal elhallgat. Mindenki templomba igyekszik. A is álarcos maszkura a plébános kapuja előtt áll fel. Egyik huszár előlép és szabályszerű, katonás cisz tel véssél üdvözii a Farsang utolsó napján-, hjjAhagyókod.d estélyé a nevetnénk hsilk-, sejteJmMs savakkal elbu^suzn-i K orncv.-ál hsnr&’gtob de nem. tudunk. Rá gén, tol ómékor n haj- dani békeidők aranykorszakában Enyhe szomorúsággal könyveltük eb hogy vége u farsangnak és kezdődd: a hu svét előtti böjt. Ilyenkor bizonyos nosztalgiát éreztünk s arra gondoltunk, hogy miért is kell tlrnulnia u kedves, hangulatos vigalomnak, miért nem bálozhatik tovább is minden héten az aranytfjuság s talán ezért volt az, hogy fájdalmas és szomorú volt a biusu a mókás, vidám Karnevál hercegtől. Ez érvben a farsang igazi hangulatából vajmi keveset éreztünk. Háborús farsang volt ez és háborús hu shagy ékedtől búcsúzunk- A negyedik háborús farsangtól. Vessünk egy kicsit számot magunkkal, tekintsünk vissza, hogyan is töltöttük ez évben a vidám farsang heteit? Volt-e valami örömünk, volt-e csak halvány kis hangulata is az igazi farsangnak? A mérleget könnyen elkészíthetjük■ A mindennapi gond, a háborús idők rendkívüli követelményei olyan tempót diktáltuk az idén is, mint már évek óta, hogy az ember szinte meg is feledkezett arról, hogy néha-néha kissé mulatni is keJene, hiszen — farsang van! Jellemző, hogy húshagyókedd estélyén nagyon, de nagyon sokan, talán még azt sem tudták, hogy t1- mult a vigalom ideje, hogy másnap mH*, hamvazószerda jön és a nagyböjt. A% idei hushagyókedden nem készültek ko.T- töskalácsok és fánkok, valami nagyobb- szabásu álarcos mulatságról sem halottunk, mindössze annyi történt, hogy néhány egyesület jótékonycélu teaestélyt rendezett, ahol néhány órára összegyűljek, talán táncoltak is, de ez is csak azért történt, hogy u teaestély révén bizonyos kis összeget tudjanak juttatni nemes, jótékonycélokra. A régi farsangok derűs, vidám, igazi hangulatát az idén hiába kerestük. És ezért nem fáj a búcsú húshagyókedd estélyén. Valami mélységes szimbólumot látunk óbban, hogy elkezdődik a husvét- előtti böjt. Egy kicsit mindnyájan mélyebben tekinthetünk magunkba s megvizsgálhatjuk lelkiismeretünket. A böjt ideje erre a legalkalmasabb. Ha lelkiismeret vizsga at ot tartunk, elkerülhetetlenül Krisztusra kell gondolnunk. Őrá, akmél mélységesebben ember még nem szenvedett a világon. És ez a tudat talán erőt ad a mai embernek is, ö mai szenvedések, a mai nélkülözések és fájdalmak emberi elviselésére, önkéntelenül is erre gondoltunk 1943 húshagyókeddjén s szinte örömmel könyveljük el magunkban, hogy elmúlt a farsang. Hadd múljon, hadd tűnjön el a mókázó i'idám Karnevál herceggel együtt, nem ejtünk könyet utána, nem fájdul meg a sr*. vünk • . • e lenkezöleg: távolbanéző szenükkel, emelkedett lélekkel várunk valamit az ezévi böjttől, a közelgő hús- réttől . . . a Feltámadástól . . . Várunk valamit . . . szenvedéseken, fájdul makori, mélységes emberi szomorúságokon keresztül várjuk az emberiség igazi feltámadását, országunknak, kis magyar földünknek s annak minden lakójának boldog, nyugodt, szép életét ... és amit millió és millió szív és lélek vár, óhajt mélységes hittel és reménységgel: a Békét! . . . Ezzel búcsúzunk húshagyókedd estélyén az idei háborús farsangtól és ezzel a gondolattal köszöntjük hamvazószerdát a krisztusi szenvedések mélységesen megrázó és mégis felemelő emlékét a husvét- előtfi nagyböjtöt(g. a.) A SEPSISZENTGYÖRGYI NÉPFŐISKOLÁSOK kéthetes tanulmányú tta! fejezték be az ottani népfőiskola idei első tanfolyamát. Ezen a ta- nu’mányuton Budapest, Debrecen, Nagyvárad. Kolozsvár történelmi emlékei, kulturális értékei, a műemlékek, múzeumok, könyvtárak megtekintése mellet! különös figyelmet fordítónak a szövetkezeti élet, szövetkezeid intézmények, az a'földi és különösen a Debrecen környéki mezőgazdálkodás, állattenyésztés, rizsönfrözvények, a debreceni és kolozsvári tudományegyetem és Mezőgazdasági Akadémia és a velük kapcsolatos mintagazdaságok, valamint a Kolozsváron élő hóstáti kisgazdák kertgazdaságainak tanulmányozására. A tanulmányút arró' gyoz'e meg a népfőiskola vezetőit, hogy az . utazó iskola" a tanítás legeredményesebb módszere, amit egyetlen iskolának, de különösen a népfőiskolának nem szabad a muakatervboi kihagyni. Albrecht Dezső országgyűlési képviselő Gyaluban és Kirősfőn tartott beszámolót letartóztattak egy zsaroló "Bénzügyi ellenőrt" Mezőgazdasági munkatudományi intézet alakult Magyarországon plébános:. Ősi, katonás jelenet ez. Diszlcpes- ben kisérik papjukat a címeremig az álarcosok, majd hátraarcot csinálnak s a zenészekkel együtt elvonuhnak. isten-tisztelet alatt nincs helye a templom körül álarcos társaságnak ... , Delet harangoznak, siirü sorokban igyekeznek ki az emberek a templomból. A elmerem előtt már felsorakoztak az álarcosok. Vezetőjük a plébános elé lép; — A község fiatalsága engedélyt kér, hogy ősi szokás szerint tiszteletét tehesse a plébánián — jelenti. , A pap mosolyogva bólint, a zene megszólal, az álarcosok szempillantás alatt kiilön- kiilön menetbe csoportosítják tízeseiket. Nyílik a plébánia nagy kapuja s egetverő hajrá kiáltással, táncoló léptekkel özönlik mindenki a pap udvarára . .. A fiatalság táncol ... A gyermekek kerítéseken csengenek. Az idősebbek farakásokon helyezkednek el és nézik a mulatságot, miközben a kiválasztott szónok keresetlen szavakkal üdvözli a papot, az elöljáróságot és az egész gyülekezetét. Ígéri; minden körülmeI nyek között ragaszkodnak fajuk, Hitük cs ősi szokásaikhoz! Öm földön, ői szokás szerint lelki és világi elöljáróikat. Csíkmenaság 3 magyar kultúra egyik végvára volt, egyik legősibb bástyája volt a legnehezebb időkben és az is marad az idők végzetéig. Fajtáját és hitét minden időkben fenntartotta. Fogadják, hogy ezután is fenntartják — hangoztatja általános helyeslés és taps közepette a szónok. Válaszában a plébános magyar, fegyelmezett, öntudatos és keresztény magatartásra inti híveit. Kötelességre figyelmeztet. Ha a ncly- zet s az idők járása úgy követeli, ősi nyomokba kell lépni bátran, kétely és kétségek nélkül. A tömeg egy emberként zug úgy vaat! Ha kell, mind egy szálig megyünk! Közben kézről-kézre járnak a borosüvegek. Szol a nóta s gondfeledren kapaszkodnak egymásba a párok. Néhány ,.foduló“ után újból tust húznak a cigányok. Néma csendben tiszteleg a tömeg, majd indulóra sorakoznak a „kalaksisok'' s példás rendben hagyják el a pap lrt.-i-'* a hajdani székely „gyepuportyák“ késői, gond- terhes években élő leszármazottjai . . . KOLOZSVÁR, március 10. Albrecht ! Dezső országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt ügyvezető alelnöke vasárnap Gyaíu- ban és Kőrösfőn tartott beszámolót. Albrecht Dezső Lázár Ferenc központi óőadó kíséretében érkezett Gvaluba, ahol a Kid- turház helyiségében tartották meg a párt- értekezletet. Az értekezleten a község magyarsága Gcdhis Viktor felsőházi taggal, a megyei tagozat elnökével és Ady FJemé.r református lelkész, tagozati1 elnökkel az élén szépszámmal képviseltette magát. Galus Viktor megyei tagozati elnök meleg szavakkal köszöntötte Albrecht Dezső képviselőt, aki beszámoló beszédében elsősorban a kiU- és belpolitikai helyzetet ismertette. Hangsúlyozta, hogv a mai magyar életet , a háború szabja meg. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy elértük az áldozathozatal tetőfokát, mert a magyarságnak ngy ke’*, készülnie a jövendőre, hogy a háború alán ! maradéktalanul betölthesse európai hivatá- ' sát. Végül az Erdélyi Párt célkitűzéseit ismertette. Gyalu magyarsága nevében Újvári Árpád kereskedő mondott köszönetét. Ezután panasznap következett, amelynek során a község lakói időszerű kéréseiket adták elő. Délután K őrösfőn tartotta meg beszámolóját Albrecht Dezső képviselő, ahoí a nagyszámú hallgatóság mindvégig a legnagyobb figyelemmel hallgatta fejtegetéseit. A képviselői beszámoló után a lakosság e"őadta kéréseit. Elsősorban a villany bevezetését sürgették, majd az erdőki term elés ügyében kérték Albrecht Dezső közbenjárását. Szóvátették továbbá a legelőkérdést és több egyéni panaszt ismertettek. Albrecht Dezső képviselő részletesen válaszolt az elhangzott felszólalásokra és a jogos kérések ügyében megígérte közbenjárásátBUKAREST, március 10. A romániai korrupció jellemző példáját mutatja az az eset, ami a „Bécsi vendéglő“ tulajdonosával, G. Zorcával esett meg. A tulajdonos értesítette a bukaresti ügyészséget, mint az Universul jelenti, hogy Matei Steíanes- cu pénzügyi ellenőr, a IV. számú adóhivatal tisztviselője 20 ezer lej „sperret“ követel tőle és azzal fenyegeti, hogy ha. nem fizeti ki, akkor benyújtja, az ellene nem régen felvett jegyzőkönyvet bizonyos kihágásokról. A rendőrség a sápot kérők leleplezésének régóta bevált klasszikus trükkhöz folyamodott. Megjelölték a bankjegyeket és a vendéglőtulajdonos a következő alkalommal át is adta a 20.000 lejt az adóhivatali ellenőrnek. . Az ügyészség nyomban házkutatást tartott az adóhivatali irodában és a tisztviselő zsebében megtalálta az általa megjelölt bankjegyeket, sőt ráadásul a kettétépett jegyzőkönyv is előkerült. A zsaroló tisztviselőt letartóztatták, de a vendéglőtulajdonos is megjárta, mert a megsemmisített kihágási jegyzőkönyv helyett újat vettek fel és megindították ellene az eljárást. Magyarország ma kulturális foi- lődésének azon a fokán van, amelyen az ipar jelentősége kezdi felváltani a mezőgazdaságét. A lakosságnak természetesen még csak a kisebbik része, nem egészen egynegyede volt iipari foglalkozású, de a termelés értéke tekintetében az ipar már meghaladja az ősi foglalkozást, a mezőgazdaságot és állattenyésztést. Az ipari fejlettségnek ezt a tokát a magyar gazdaságpolitika arra igyekszik felhasználni, hogy a mezőgazdasági termelést, az őstermelés állapotából kiemelje és a. mezőgazdaságot, mintegy belülről iparosítsa. Ennek a törekvésnek áll szolgálatában a 'Mezőgazdasági Műn kát u- dömányi Intézet megalakulása. Dr. Heller András professzor kezdeményezésére és az ő vezetése alatt. Az intézet célja az, hogy tisztázza a mezőgazdasági munka általános elméleti kérdéseit, foglalkozzék a mezőgazdasági munkapoHtikával, tanulmányozza a munkásvándorlást és a városba özönlés kérdéseit, tanulmányozza az egyes mezőgazdasági munkásosztályok kialakulását és behatóan foglalkozzék a mezőgazdasági munkabérek kérdésével. Az intézet Mezőgazdasági Munkatudomány címmel havi folyóiratot is indított meg az intézet munkakörével kapcsolatos kérdések tudományos tárgyalására. A folyóiratnak bőséges németnyelvű kivonatai lehetővé leszik, hogy a magyar mezőgazdasági mu n k at tudom ári y kutatásait a nemzetközi tudományos körök is megismerhessék. Ugyancsak most alakult meg Budapesten a mezőgazdaság szociális problémáinak tanulmányozásával foglalkozó nemzetközi bizottság magyar csoportja. Ennek a bizottságnak központja szoros kapcsolatot. tart fenn a római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézettel. (Stud.)
