Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-06 / 53. szám
2 ELLENZÉK 1943 március I A $oédi€Hyi~téA ítmei üsz- (if VÁW&liá&Ci' tíUltytxísíncU i/Álá(á&&h' KOl.OZSN Áll, március 6. A Magyar Mer nők és Építész Egyesülői kolozsvári osztálya a napokban folytatta az uj városháza elhelyezésé ttok tárgyában megkezdett vitaestjét. Az ülés megnyitása után Kovács Gyula ismertette az első ülés fouto- sabb pontjait. Moll Elemér szükebbkörü bizottság kiküldését javasolta, hogy a bizottság részletes helyszíni tanulmányok alapján tisztázza a lehetőségeket. Javasolta, hogy a mérnöki kar előszói’ abban a kérdésben foglaljon állást, hogy a városháza a jelenlegi helyén, vagy más helyen épüljön fel. Hajdú Gyula bizottság kiküldését nem tartja helyesnek. Az eddig elhangzott vélemények alapján megállapította, hogy a városházát semmi körülmények között sem szabad jelenlegi helyén felépíteni. A város központja a Széehenyi-tér, meglévő és tervezett főforgalmi útvonalak mellett fekszik és ezenkívül minden adottsága városház építésére alkalmassá teszi. Bejelentette, hogy mint törvényhatósági bizottsági tag, a város közgyűlésének minden más határozatát m e g f el eb b e zi. Ezután Péntek Farkas emelkedett szólásra. Beszédében hangoztatta, hogy célszerűségi, építészeti, hatás és pénzügyi szempontok figyelembevételével első helyen áil a Széche- nyi-t'éri megoldás 7 kedvező adottsággal, második helyen a Maloan- uteai megoldás 5 kedvező és 5 kedvezőtlen adottsággal és utolsó helyen áll a Mátyás király-téri megoldás 8 kedvezőtlen és 1 kedvező adottsággal. Ezért a Széchenyi-téri megoldást javasolta. Ragaszkodtunk a hagyományhoz, de ne túlságosan! Deák Ernő a városháza mai helyén való felépítése ellen foglalt állást. Sorba vette a jelenlegi hely mellett elhangzott véleményeket s megállapította, hogy az az érv,hogy a mai hely a legalkalmasabb, mert a szükséges terület legnagyobb része a város tulajdona s a kiegészítésképpen csatolandó terület megszerzése a legkisebb áldozattal érhető el, nem állja meg a helyét. A városháza a város legértékesebb területén fekszik s igy értékesítése esetén az eladási árból bárhol kétszer akkora terület vásárolható. Az nj városháza épiiése éveket vesz igénybe, lesz ideje Kolozsvár közönségének hozzászokni ahhoz a gondolathoz, hogy máshol lesz a városháza és üzembe helyezése után egy éven belül már senki sem fogja eltéveszteni az utat, 5—10 év múlva pedig — ha jó helyre kerül — el sem tudja képzelni máshol. „A Mátyás-tér a város ősi központja, reprezentativ fóruma, ezt a helyet a városháza épületétől megfosztani vétek volna“ — mondják. Ősi középpont, az igaz, de miért kell az uj városházának, amely a mai életet szolgálja, az uj középpont helyett a régiben lenni. A hagyományt tisztelni kell, die módjával. Én a tyukpiac mai helyét tartom alkalmasnak. A tyukpiac mai területén a városháza építését minden nagyobb környezet nagyit ás nélkül meg lehet kezdeni. A Széchenyi-téri városháza csak úgy érvényesülhet, ha környezetét teljesen, gyökeresen át lehetne alakítani. Le kellene bontani a városháza részére kijelölt telektömbön lévő ócska hazakat, a Széchenyi téri szamos- parti részt teljes hosszában. Állításait fejezte be nagy figyelemmel hallgatott beszédét k isit jú tiltási értékösszehasonlitú.ssal és vázlatok Icai fogja igazolni. Javasolta, hogy a többi hozzászólók szintén készítsenek vázlatterveket az általuk javasolt megoldásról A Széchenyi-íéi a ttg- gfcUloM iMoll Elemér felszólalásában hangsúlyozta, hogy sokáig szintén a tyukpiac megoldásának volt lelkes hive, de miután a beépítetlen tér a városháza tei ületszükségletét nem elégíti ki, az Óvárhoz pedig nem szabad 1 hozzányúlni, a Széchenyi teret találja a legmegfelelőbbnek. Zoltány Géza a 'inai helyre való felépítést szintén nem tartja helyesnek. Balázs Ernő a jelenlegi hely ellen, Czikéli Ernő pedig kifejezetten a Széchenyi-téri megoldás mellett foglaJt állást. A vitaest Moll Elemér zárószavaival ért véget, aki bejelentette, hogy n nagy érdeklődésre való tekintettel a legközelebbi ülést március ló-éri délután fél 8 órakor már az Egyetemi könyvtár elsőemeleti előadó nagy termében tartják meg, annál is inkább, mert a már bejelentett tömeges hozzászólások miatt, még no- gyohb hallgatóságra lehet számítani. Papák I Vigyázzunk a hencegéssel! Csemetéink jobb tanulók, mint mi voltunk (SILD) A főváros elemi ísko- ámuk ta- uidólétsz-áma 1938—39-ben egészen más képet adott, mint a szá/uilfordtiló éveiben- A tanulók .élszámu majdnem egy negyed- résznyivel csökkent- A háborús Születési évfolyamok feltnyj Vtpzáma is oka volt annak, hogy az 1906—1907 évi 38.101 elemi iskolai tanulóval szemben 1938—39- beu már csak Lő.942 járt Budapesten elemibe. Ez azonban már javulás volt az 1925—26-hoz kepeit, amikor a/ iskolai évben a fővárosban tbrZeseu csak 41 066 e emiata járt iskolába Eltol az évtől kezdve erős javulás mutatkozott és négy év mu-va már 49 ezren is felül van a létszám. Azóta azonban kitartóan esik, 1938—39- ben az elemi iskolai tanú ók száma az 1906 —1907 évinek c.sak 77 százaléka, az 1929 —30-asnak 92 százaléka, a ‘legalacsonyabb* nál csak 9 százalékkal jobb. Ami mármost az elemi iskolai tanulók tanulmányi előmenetelét Pleti, a háború utáni évektől kezdve, mindmáig igen előnyös változás tapasztalható Mig 1900-ban a tauirókuak még egy hetedrészét kelh-rt is- mét'éssre vagy pótvizsgára utasítani, 19..8- ban a bukottak aránya mindössze 4 százalék. A bukási arányszám javulása már a világháború előtt megkezdődött és 1912- ig sikerült is lecsökkenteni 10 százalékra, komoly javulás azonban, az 1920. évi átmeneti majdnem 12 százaikra va-'ó emelkedéstől eltekintve, 1924-től kezdve tapasztalható- A javulás majdnem minden évben mutatkozik, visszaesés csak 1937 és 1933-ban mutatkozik, ami talán az életmódnak, a mostani háború előtti, ezekben az években kezdődő, megváltozására utál A legjobb bukási arányszárn 1936-ban volt, 3 9 százalék, ami a századforduló bukási hányadosának csak ötödrésze. A RETTENETES SZÁMTAN Nagyon érdekes megfigyelni, hogy mely tárgyak voltak a tanulók gyöngéi a mnlt- j ban és mélyek napjainkban. A számtan foglalja el minden vita nélkül az első helyet. A háború előtt a tanulók 8—9 százaléka bukott rneg ebből1 a tárgyhói» mootu- nábau már csak 3 százalék. Hu azoubao figyelembe vesszük, bogs ugyanakkor olvasásból annakidején 3 százai" k, most pétiig 15 százalék mm tud elégséges end ményt elérni, u számtanból bukottak «száma a mai egy harmadrészre csökkent arányban is sok- A számtan m-héz so'tát bizonyítja a/ is. hogy mig az olvasásból harminc évvel ezelőtt is «s ma is a felsőbb osztályokban (V — VI., dl. V—Vili) még 1 százalék sem volt a bukások száma, addig a számtanból akkor 8—9, ma 1.5—2 százalék bukott meg. Feltűnő javulás mutatkozik a nyelvtannál is- A háború e.ótti nemzedék igen gyenge volt ebben a tárgyban, még a fel-óbb Ovsztályokban is 6—( százalék vo''t a bukási arány. Az 1935—38- években viszont már az 1 százalékot js alig éri el. Kii üuös figyelmet érdemel az első osztályos tanulok bukási arányszáma- Az 1901—1907. években ezekivk több, mint 10 száza-'ék a olvasásból, 9 Százaléka pedig számtanból végzett ki nem elégitően, vagyis a? összes elsősöknek majdnem egyötöde elvérzett ezen a két tárgyon. 1935**—38-ban a két tárgy együttes bukási arányszáma már abc 1 1 százalék, tehát a bukások száma a felére csökkent. LUSTULNAK A LÁNYOK A lányok mindig jobban tanultak, mint a fiuk- különösen igry vö!t ez a háború előtt. Legkevésbé mégis az olvasással \o - tak kibékülve; bukási arányszámuk itt majdnem elérte annakidején a fiuk hányadosát. Számtanból és nyelvtanból azonban mindig 1—1-5 százalékkal kevesebb bukott közülük, mint a fiuk közül. A helyzet mostanában azonban már nem ilyen kedvező a lányokra nézve. A negyven év előttihez képest a fiuk bukásainak száma inkább javult és a mai lányok, úgy latszik, nem olyan jó tanulók, mint anyáik voltak, igy azután a lányok btikasaiiiak arány- száma igen erősen megközedti a fiukét, alig pár tizedszázalékkal marad el attól(K. B.) Ä'g Erdélyi Leszámítoló és Pénzváltó Bank R. T. igazgatósága, felügyelőbizottsága és tisztviselői kara mélységes fájdalommal jelenti, hogy az intézetnek éveken keresztül páratlan odaadással és együttérzéssel működő felügyelőbizöbtsági elnöke, Dr. Kiasz fenő ur, a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank Budapest, igazgatója, hites könyvszakértő, stb. folyó hó 4-én éjjel váratlanul elhunyt. A megboldogultban egy igazi hűséges jóbaráfot, önzetlen munkatársat vesztettünk el, aki a kérlelhetetlen sorscsapás folytán váratlan távozásával nagy űrt hagyott maga után. Egyéniségének szeretetreméltóságúval csak bálátokat, és tisztelőket szerzett magának és értékes, hasznos tanácsait és útmutatásait nehezen, fogjuk nélkülözni. Emlékét soha. el nern múló kegyelettel őrizzük. Kolozsvár, 1943 március 5. Erdély Mozgó ******wmmmmwwwww»<■ A magyar lilmgyártás legsikerültebb vigjátéka: Mindenki mést szeret \\ Főszerepben: Szilágyi Szabó Eszter, Uray Tivadar, Déry bári és Makláry. Előadások kezdete 3,5 és 7 órakor. Vasárnap délelőtt 1 1 órakor matiné. Jön március 10-én Ä I11-E3 1! nag^Ydrcd ragaszkodik a ko.ozsvüri nemzeti Színház vend jgszerepléstbez NAGYVÁRAD, március 6. (Az Ellenzék tudósi tójától.) Tegnap d T- előtt ülést tartott a városházán Nagyvárad színügyi bizottsága. Az ülésen Soós István dr. polgármester bejelentete, hogy Nagyvárad város megegyezett a kolozsvári Nemzeti Színház igazgatóságával a színház opera- é< balett egy üt tejének vendégszereplésére. Az egyezség szerint az idei színházi évad alatt az opera- társulat és a balettkar tiz estén vendégszerepel Nagyváradon. Az el~ő előadás március 23-án lesz, amiko-t az operaegy.üttes Kodály Zoltán ' Háry János-át játssza. Másnap, március 24-cii a teljes balettkar vendégszerepei. ! Az érteke7leten Putnik Bálint színigazgató beszámolt a nagyváradi ! színház eddigi teljesítményéről. A i beszámolóhoz Krüger Jenő szólt hozzá. Annak a kívánságának adott ki- fejezé.-t, hogy a színház műsorába a jövőben csak a kolozsvári Nemzeti Szinhaz operatársulat áriak vendég- szereplését iktassák be az opera- j staggionék szereplése helyett. Áp?óhipdeté33k i HORTHY-UT mellékutcájában 3 szobás, komfortos ház 33 ezer pengőért megvehető, a Földművelésügyi Minisztérium által engedélyezett Ingatlanközvetítő iroda által, Malom-utca 22. F FIATAL házaspár keres 1 szoba, konyhás lakást. „3 hóra előre fizetek“. Közvetítőt jól jutalmazok. Cim: Soós Árpád, Honvéd-utca 82. szám. 0728 LAKÁSCSERE: 2 szoba, hallos, összkomfortos, régibérü lakásomat elcserélném hasonló budapestivel. „Lehetőleg Budán“ jeligére a kiadóhivatalba. 0726 FIATAL PÁR keres szoba, konyhát, vagy egy szobát azonnal, három hónapot előre fizetünk. Bérbeadónak tartós ondolálást adunk és rendbentartjuk a haját. Cim a kiadóban. ___________________________________c727 RÁKÓCZI-UTON 3 holdas gondozott gyümölcsös bérbeadó. Érdeklődni délelőtt Szt. István-ut 4c. ________________621 ELADÓ vasúti műhelyek közelében 1000 négyzetméter telek bekerítve, 6000 P. Vasvári Pál-utcában. 2 szoba, konyha, 1 szoba, konyha és 1 szobából álló ház, nagy elokert- tel, 28.000 P. Donáth-uton. 3 hold gyümölcsös. 2 szobás lakással 50.000 P. Donáth-uton 2 és fél hold gyümölcsös, 2 szoba, kor.yha, 1 szoba, konyha és 1 szobás lakással 56.000 P. Ingatlanközvetítő iroda, Malom-utca 22. ssn ELCSERÉLNÉM budapesti egyszobás, komfortos lakásomat kolozsvári 1—2 szobással. Cim a kiadóban. ___________0731 CSALÁDI HÁZAI, 2 szobás és mellékhe- . lyiségest veszek. Árajánlatokat „Készpénz“ jeligére a kiadóba. 0730 ELCSERÉLNÉM Nemzeti Színház közelében levő régibérü 3 szobás, komfortos lakásomat hasonló, önálló, kertes lakással. „Olcsó“ jeligére. 0699 ELADÓ Honvéd ut 159. szám alatt két ingatlan, jövedelmez havi 250 pengőt. 603 ♦ MEGHÍVÓ. Az „AKARAT“ Szövetkezet 1943 március hó 20-án délután 3 órakor Unió-utca ii. szám alatti helyiségében rendes közgyűlést tart, amelyre szövetkezetünk tagjait tisztelettel meghívjuk. Napirend: 1 Mulc- évi üzletercdmcnyről szóló jelentések tárgyalása. 2 Zárszámadások megvizsgálása és a felmentvény megadása. 3 Mérleg megállapítása. 4 Tiszta jövedelem felosztása. 5 Az Igazgatóság két tagjának választása. 6 Az 1943. évi költségvetés letárgyalása. 7 Esetleges indítványok. Az 1942. évi mérleg a szövetkezet helyiségében megtekinthető. Az Igazgatóság,
