Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-05 / 52. szám

1 i43 Uiáitlut ELLENZÉK A kolozsvári leventék lelki ajándéka a harctéri sebesülteknek Pompás, hangulatos, gazdag műsorral szórakoztatták a sebesült honvédeket derék leventéink — Ma este megismétlik a nagysikerű előadást 3919-ben“ cimţi kőkeményét szavalta igaz átérzésscl. Az egyesített leány és íevetltc- csapat énekelt ezután katonanótákat Győrffy Károly főoktató vezényletévé'* nagy tetszés mellett. Kapetonov*c$ Alfoá2 finom csellószólója váltott ki ezután tap­sot a közönség soraiból, majd magyar táncokat ejtett tomboló sikerrel a pártás magyarruhába öltözött leventelányok fes­tő* csoportja s ugyancsak viharos sikert aratott Szaboray Zoltán és Domhy Imre toborzója is A kis Szilágyi Erzséf+et ügyes szavalata és Herr Ferenc klarinétszáma rdán ismét magyar nóták következtek ci­gányzene kísérettel, majd Demeter Kálmán mondott lelkes záróbeszédet. A gazdag, változatos műsor egyes sr.é ma'l Patu' Béla levente konferálta sok hu­morral, kedvese» és ötletesen. A rendezés cehéz munkáját # a leventelányok csoport­jának magyar cáncszámának betanítását Győrffy Károly főokfató végezte »‘após gonddal és rálermertséggel Oroszlánrésze volt a oagv sikerben, de vele oízi >zik aiiu­deft egyes szereplő, akik szívvé1-1 éh kke t»tikÖdt*k kör.rt‘ « sik*r érd«kr bea, d* obhnv ife, bogy eeb^ii1 katonáink­nak valóban, jó és hangulatom, kédve* szó­rakozást nyújtsanak. Hogy er sikerült nekik, art a közönség lelke« tapsai igaroí1- ták. Az előadások tiszta jövedelmét a harc­téren küzdő honvédek részére történő rá­dió beszerzésére, továbbá a hadbavonuUak hozzátartozóinak felsegélyezésére fordít­ják, Éppeu ezért a sebesült honvédek cso­portján kívül két zsúfolt ház nézte végig a kedves, változatos müsoru, hangulatom előadást csütörtökön * a nagyszámú közön ség elragadtatással adózott úgy a lelkes Szereplőgárdának, mmt a feladatát példás fegyeiinczettsé'ggeil eí'ldtó levente disz.őr- iségnek Az előadást ma, péntek este? fél 7 órakor a leventecsapar ugyancsak a Szin körben megismétli, ezúttal *s jelen lesznek sebe#ii't katonáink, de a nemes jótékony- cé'ra való tekintettel minden bizonnyal a nagyközönség >$ újból zsúfolásig megtölti a Színkör nézőterét A.z érdek!ődéet méltán megérdemlik de­rék leventéink és leventelányaink, hiszen a legtöbbel nyújtják, arait a mai sivár élet­ben adni lehet; egy k's gondfalanségot. vi­dámságot mosolyt, kedves szórakozást be­teg katonatestvéreiknek és más ember- testvérük számára is. e (?■ a ) Román lapok pa Csipkés Öt!eo a kelczsvár törvényszék e’nöke leteli* hhntali esküiét KOLOZSVÁR, ruárciu* 5. Tegnap tr 6 órakor a kolozsvári törvényszék teljen ülésén tette le hivatali esküjét Csipke» Ödön, akit a Kormányzó Ur az igazság­ügy miniszter előterjesztésére a nyugalom­ba vonult Mikó Imre dr- helyére a kolö*s vári törvényszék ólére nevezett ki. Csip kés Ödön személyében a magas és kitün­tető megbízatás olyan férfit ért, aki egész Kolozsvár társadalma előtt közszeretetnek ör\-end és akit több m*nt három évtizedre nyúló bírói és igazságügyi tapasztalatai, melvekct agy Erdélyben, mint az anyaor­szág területén szerzett, kiválóan alkalmas­sá teszik a nehéz és fárasztó megbízatás betöltésére. Csipkéé Ödön 1383 ban született Tor- dán Középiskoláit Tordán és Kolozsvá­ron, jogi tanulmánvait Kolozsváron végez­te 1905 junius 2v5-én Dévára nevezték k* törvényszéki jegyzőnek, míg 1913-ban a bethleni járásbírósághoz került járásbi- rói minőségben- A háború kitörésekor harctéri szolgálatra vonult be és az olasz fronton teljesített szolgálatot 1917 tava­száig, amikor a bethleni járásbíróság el­nökének halála után hazarendelték a front- Szolgálatról és kinevezték a bethleni já­rásbíróság élére. 1919 április 3-áig vezette a bethleni járásbíróságot, amikor e meg­szálló román csapatok az eskütétel megta­gadása miatt karhatalommal eltávo-Yitot- ták. Több, mint két éven keresztül hor­dozta az állásnélküli magyar in tellek tűének sorsát, majd 1921 május 29-án kimenekült Csonkamagvarországra- Előbb a nyíregy­házai járásbírósághoz, majd az ottani tör­vényszékhez került, törvényszéki bírói, majd törvényszéki tanácselnöki minőség­ben. A bécsi döntéskor áthelyezését kérte Kolozsvárra és 1941 május 25-e óta itt mű­ködött törvényszéki tanácselnöki minőség­ben. 1942 augusztus 1-én a betegszabadsá­gon lévő Mikó Imre dr. törvényszéki el­nök helyett átvette a törvényszék vezetését és mint helyettes elnököt ért« a kinevezés. Túlterhelt esz USÄ vasútvonala KOLOZSVÁR, március 5- (A?. Ellenzék muokatíiorsáíól.) Azzal a műkedvelő «16* adásai kapcsolatban, arad vet a kolozsvári 26. és 27. számú .'eveaUrcsapat műkedvelő csoportja rendezett csütörtökön délután és este a Színkörben, jóleső örömmel állapí­tottuk meg, hogy — gyógyulnak már rt se­bek, amelyeket drága honvéd katonáink a hideg, zord téli hónapokban a messze ke­leti harctéren szenvedtek. Sebesült honvé­dek töltötték meg csütörtökön a Színkör nézőterének több sorát, hogy ápolónőik kíséretében boldogan vegyenek részt azon az előadáson, amelyet Kolozsvár derék le­vente csapatai elsősorban és kifejezetten az ő szórakoztatásukra rendeztek. Megha­totta n és a legteljesebb elismerés és dicsé­ret hangján emlékezhetünk meg erről a csü­törtöki előadásról, amelyet sok igyekezet­tel, lázas buzgalommal, tehetségesen és fá­radhatatlanul készített elő a kolozsvári 26 és 27. számú leventecsapat s amely nem­csak sebesült katonáink, dg a nagyközön­ség számára is igazán kedves és finom, szó­rakozást jelentett. A nagyszabású műsort Györffy Károly levente főoktató bevezető beszéde nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a Színkör­ben megjelent sebesült honvédeket s a kö­zönséget, majd kifejtette, hogy levente csa­patának minden célja az, hogy néhány órára el tudja felejtetni a harctéren átélt szenvedéseket s mosolyt és vidámságot de­ríthessenek a bátor katonaarcokra. A rövid, lo'keshangu megnyitóbeszéd után a leven- tecsapaf katonanótákat énekelt, majd ,JIös apáink*< cjmü költeményt szavalta e) Sol­tész Piroska hatásosan. Ezután Lozsádi ifi vén levente énekelt s utána Pathó Oli­vér „Nem veszhet el Magyarország soha­sem!“ című egyfeí’vonásos színmüvét ját- Szottáik el Burányi Annusba, Györffy Évi-1 he, Zsigmond Esztike, Brúder Ferenc, Krejcsi Ferenc, Szabó József és Orbán Pé­ter leventék és lúventdányok. Ismét szava­lat következett ezután. Pataki Rózsiba, aki egyben valóságos fiatal kis primadon­nája a leventecsoportnak, költeményt sza­vad, majd Vitéz Gyula ügyes zongoraszá­ma következett. Á közönség minden egyes számot hosszantartó tapssal fogadott Ló- zsádi István „A térkép“ cimii régi háborús dalt énekelte eh majd ismét két szavalat következett. Guthi Jenő „Uj honfoglalás“ cimü versét Szabó József szavalta s utána egy könnyekig megindító szavalat követke­zett. Feketeruhás fiatal/ lány lépett a szín­padra, akinek édesapja a januári orosz of- fenziva során hősi halált halt Voronyezs- néL A tehetséges, fiatal lány, Fogarúsi An­na néhány versszakos kis költeményt irt, ugv, ahogy kiszakadt szivéből a fájdalom, egyszerűen, közvetlenül irta meg „Apám hálnia" cimii kis költeményét s leirhatat- lanuí nagy hatást váltott ki vele a közön­ség leikéből. Színes, kedves kis babatáncok következtek ezután. Lévai Margit, Györffy Baba, Baranyi Piroska, Darányi Annus­ba és Györffy Évike táncoltak pártás kis magyar ruhában magyar táncokat rendkí­vül ügyesen és nagy sikerrel. A kis baba- táncesoportot Lévai Margit tanította be. Ezntán Krejcsi Ferenc intézett rövid, lel- keshangu, szeretettel telített beszédet a ser b es ültek be z. Szünet után Domby Imre hatásosan sza­valta é1 Gyóni Géza „Csak egy éjszakára“ cimü költeményét, majd Csuczu Károly hegedűszólója aratott sikert, az „Intermez- zo"-val. Utána njból magyar nótáikat éne­keltek cigányzenekisérettel Borbély Ferenc és Krejcsi Ferenc, majd Pataki Rózsiba, aki bámulatos színpadi ügyességről tett ta­núságot g hangja is finom és kellemes. Mindhármuknak nagy sikere volt. Egyfel- vonáeos bohózat árasztott ezután ismét vi­dámságot és ílervit a nézőtérre. A „Jori a kérő“ cimü kis színdarabot Baranyi Fjá, Vágner Éva, Sigmond Ágnes, Bartha Zol­tán, Hargitái Ottó és Demeter Kálmán játszották kedves humorral, ügyesen é.s sok rátermettséggel. A leventecsapat fiatal „primadonnája“ Pataki Rózsika énekelte el ezután cigányzene kísérettel az „Álmodó Tisza part“ című dalt. hatalmas sikerrel. Bakó Béla szavalatát tapsolta meg ezután a közönség. Sajó Sándor „Magyar ének A bukaresti lapok egy idő óta feltűnően sokat panaszkodnak. Panaszkodnak .minden­re. A polgáremberek a hatóságokra, hatósá­gok a polgáremberekre, hivatalnokok a ma­gánemberekre, magánzók a hivatalnokokra, röviden szólva: mindenki, mindenkire. A Curentul legutóbbi számaiból olvassuk az alábbi kifejező eseteket. AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG a lap által üzeni meg a román vasutaknak, hogy a Costesti—Turnu Măgurele, valamint a Roşiori—Zimnicea vonalon a vasúti ko­csik ablaküvegei be vannak törve, az ajtók pedig rosszak, nem csukódnak. MÁSOK A BÉRKOCSIRA PANASZ­KODNAK. Jóllehet, egysége? árszabályzat volna tulaj­donképpen, a kocsisok semmibe veszik a ha­tósági árakat. Az utas tehát vagy megadja az illendő összeg háromszorosát, vagy leal­kuszik belőle, vagy pedig — gyalog megy. Más választása nincs. A ko’csisok ugyanis csak rövid távra és busás pénzért hajlandók indulni. Ha jobb kinézésű vendég akad, út­közben is leteszik az előbbi utast. A KERESKEDŐK SEM MARADNAK EL szellem dolgában a többitől Egy idő óta a hatósági rendelettel előirt ármutató táblács­kákat számjeggyel befelé helyezik el a kira­katban. úgy, hogy az utcai járókelő gyanút­lanul bemegy vásárolni s csak a pénztárnál, a fizetésnél tudódik ki, hogy mekkora zédü- letes árat kérnek az élelmiszerért és egyéb holmiért. Ekkor azonban már röstelh ett- hagyni az árut Kifizeti hat, de amire a ha­tóság kiszállna, megállapítani a csínyt, az ármutató táblácskák meg vannak fordítva, így aztán hiba nincs. RADNA IS ILYEN PANASSZAL LORDUL az ország egész nyilvánosságához. Ott ugyanis havonta száz gramm cukrot oszta­nak ki fejenként, holott a szomszédos Lip- pán ötszáz grammot adnak Megkérdi a lap, vájjon a fejadag nem egyforma voina-e az egész országban Csakhogy gondoskodni kel­lene a szükséglet fedezéséről és a pontos ki­osztásáról is Radna keveset kap s azt is rend­szertelenül, nagy időközönként. GALACON AZ ÉJSZAKAI MULATÓK­KAL VAN BAJ. A galaci éjszakai mulatók — amint a lap panaszrovatában olvassuk —. ,,mindenki sze- mcláttára és a szemérem legelemibb szabá­lyainak firymálásával“ a háborús 'dők elle­nére is a felelőtlenek tivornyafészkeivé vál­tak. De nem csupán erkölcsileg rombolnak, rossz példát adva a dolgozó munkástömegek és kisfizetésű tisztviselők előtt, hanem köz­egészségügyi szempontból is a rendészet fi­gyelmébe ajánlják, mert tele vannak piszok­kal. AZ UGRÁSSZERŰEN EMELKEDŐ HÁZBÉREK valamelyes rendezési kísérlete során egy kra- jovai őrnagy javaslatot te^z arra, bo<v leg­alább vidéken szabályozzák T20.000 lei leg­magasabb összegben az évi üzletbért, azon­felül pedig az érdekelt felek szabad meg­egyezése szerint. A KENYÉR JEGYEKKEL IS BAJ VAN, mert például a Lacta éjszakai mulatóban a felszolgáló személyzet úgy kezeli a kenyér- jegyet, ahogy neki tetszik: egyik vendégnek jegy nélkül is ad kenyeret, a másiknak nem. Megkérdezi 3 lap, hogy vájjon a jegyrend- tzer nem kötclező-e mindenkire Romániában. LIPPA KIS VÁROSKA LAKOSAI IS PANASZOLNAK. A helységben mindössze egyetlen cipőüzlet van Az i.s sok, mert hiába van a lippai pol­gárnak cipővásárlási utalványa, az üzletben félévekig semmifajta cipőt nem lehet ta­lálni, „Megkérdezzük, mi ennek az oka — írják a uppaiak —, a feleletet pedig az. ille­tékesekre hagyjuk“. A lap nem teszi utána, hogy kapnak-e feleletet. A TISZTVISELŐI ELŐLÉPTETÉSNÉL egy egész sor tisztviselőcsoport véletlenül ki­maradt. Utánajártak az érdekeltek ennek a véletlennek Kitudódott, hogy bizonyos tiszt­viselőcsoportnak idők folyamán több gaz­dája volt s ezért most egyik sem gondosko­dott az előléptetésükről. így például a vár­megyei műszaki szolgálat személyzete 1929- tő! 1940-ig állandóan cserélgette gazdáját, időnként az országutak központi igazgató­ságától függött, máskor pedig a vármegye - főnökségnek volt alávetve. A köztisztvise­lők szabályzata így nem volt érvényes szá­mukra? — Kérdi csodálkozva a lap. Úgy látszik, nem. A VILLAMOSKOCSIKRA IS ÁLLAN­DÓAN PANASZKODNAK. Például a 12-es villamos ott áll meg, ahol akar Felsorolja a lap azokat a fontos útke­reszteződéseknél lévő megállókat, amelyek mellett vigan elrobog a villamos, nem is tö­rődve a megállóhelyen türelmetlenül vára­kozó utasokkal. MUNKÁSEMBEREK ERKÖLCSTELEN­NEK NEVEZIK — ugyancsak jogosan — a bukaresti utcák napsütéses oldalainak ácsorgó közönségét, amely szájtátva sétál fel és alá, miközben mások munkába sietnek Úgy látszik, még sok embernek nem fontos, mi történik a nagyvilágban, csak ő ácsorgással tölthesse az időt. főként, ha mások fizetik. AZ ÚJRA FELLÉPETT LÉGI VESZÉLY gondolkodóba ejtette Bukarest lakosságát. Nem is alaptalanul, mert — amint kitudó­dott — az emeletes paloták alagsora és pincehelyiségei nem szolgálhatnak légoltalmi óvóhelyül a lakosságnak, mert azok már ré­gebb ki vannak adva ipari és kereskedelmi üzemeknek bérbe Most mindenféle javaslat­tal jönnek, hogy hova lehetne bújni légi ve­szély esetén Valószínű, hogy nincs más megoldás, mint amit a kormány már elkez­dett. a sűrűn lakott városok lakosságának ki­ürítése, vagy legalább is meggyéritése. GENF, március 5. (TP.) Az „American Magazine** arról ir, ho£y az USA-ban a vasutak rendkívül meg vannak te-rheJve a háborús viszonyok következtében. Külö­nösen «ok feladat elvégzése hárul a vas- utakra azóta., amióta az USA gazdasági élete Súlyos csapásokat szenved a tenger- alattjáróháboru következtében s amióta el­vágták az USA-t a keletázsiai területek nyersanyagaitól. A tankhajók elsüllyedése következtében a vasutak tartáíykocsipark- jára hárul az a feladaí, hogy' a nyugati partokat dlássák olajjal s naponként 69 olaj vonatot kell nyugat felé indítani. Ez a mennyiség ugyan nem elegendő — írja a a lap — a 17 nyugati állam fűtőolajjal vafló ellátására, azonban nincs több tartá-y- kocsj s újakat a nyersanyagok és a mun­káshiány miatt nem is lehetne építeni- A vasutak túlterheléséhez járul hozzá az a körülmény is. hogy a tehergépkocsik nagy- részét üzemen kívül helyezték, mert nin­csen elegendő benzin és abroncs, noha ép­pen a tehergépkocsik volnának arra hivat­va, hogy a hosszutúvlorgalmat lebonyolít­sák. A gyáros és a farmer most arra kény­szerül, hogy rövid útvonalon minél hama­rabb érje eü a vasútvonalakat gépkocsijá­val vagy igásszekerével, az útvonal1 ní\- gyohbrészcn az áru vasútra szorul. Ehhez járul még a lőszergyárak fokozott száib- tása is, valamint a katonai szállítások. A lap szerint az amerikai vasutak an 1939. évi teherszállításnak 2.5-szeresét bonyolít­ják le, persze anélkül, hogy a gördülő anyagot é<s a gőzmozdonyokat javíthatnák, vagy cserélhetnék- Szakkörökben máris felmerült az a kérdés — írja a -ap —, hogv vájjon meddig hírják az amerikai vasutak ezt a súlyos túlterhelést és ko­pást? Halló Kár©!’/ (Csokoládé) Ko ozsvár kedvenc c:gányprimása és zenekara estén­ként ismét a N E W Y O R K-étterem ben muzsikál!

Next

/
Thumbnails
Contents