Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-05 / 52. szám
1 i43 Uiáitlut ELLENZÉK A kolozsvári leventék lelki ajándéka a harctéri sebesülteknek Pompás, hangulatos, gazdag műsorral szórakoztatták a sebesült honvédeket derék leventéink — Ma este megismétlik a nagysikerű előadást 3919-ben“ cimţi kőkeményét szavalta igaz átérzésscl. Az egyesített leány és íevetltc- csapat énekelt ezután katonanótákat Győrffy Károly főoktató vezényletévé'* nagy tetszés mellett. Kapetonov*c$ Alfoá2 finom csellószólója váltott ki ezután tapsot a közönség soraiból, majd magyar táncokat ejtett tomboló sikerrel a pártás magyarruhába öltözött leventelányok festő* csoportja s ugyancsak viharos sikert aratott Szaboray Zoltán és Domhy Imre toborzója is A kis Szilágyi Erzséf+et ügyes szavalata és Herr Ferenc klarinétszáma rdán ismét magyar nóták következtek cigányzene kísérettel, majd Demeter Kálmán mondott lelkes záróbeszédet. A gazdag, változatos műsor egyes sr.é ma'l Patu' Béla levente konferálta sok humorral, kedvese» és ötletesen. A rendezés cehéz munkáját # a leventelányok csoportjának magyar cáncszámának betanítását Győrffy Károly főokfató végezte »‘após gonddal és rálermertséggel Oroszlánrésze volt a oagv sikerben, de vele oízi >zik aiiudeft egyes szereplő, akik szívvé1-1 éh kke t»tikÖdt*k kör.rt‘ « sik*r érd«kr bea, d* obhnv ife, bogy eeb^ii1 katonáinknak valóban, jó és hangulatom, kédve* szórakozást nyújtsanak. Hogy er sikerült nekik, art a közönség lelke« tapsai igaroí1- ták. Az előadások tiszta jövedelmét a harctéren küzdő honvédek részére történő rádió beszerzésére, továbbá a hadbavonuUak hozzátartozóinak felsegélyezésére fordítják, Éppeu ezért a sebesült honvédek csoportján kívül két zsúfolt ház nézte végig a kedves, változatos müsoru, hangulatom előadást csütörtökön * a nagyszámú közön ség elragadtatással adózott úgy a lelkes Szereplőgárdának, mmt a feladatát példás fegyeiinczettsé'ggeil eí'ldtó levente disz.őr- iségnek Az előadást ma, péntek este? fél 7 órakor a leventecsapar ugyancsak a Szin körben megismétli, ezúttal *s jelen lesznek sebe#ii't katonáink, de a nemes jótékony- cé'ra való tekintettel minden bizonnyal a nagyközönség >$ újból zsúfolásig megtölti a Színkör nézőterét A.z érdek!ődéet méltán megérdemlik derék leventéink és leventelányaink, hiszen a legtöbbel nyújtják, arait a mai sivár életben adni lehet; egy k's gondfalanségot. vidámságot mosolyt, kedves szórakozást beteg katonatestvéreiknek és más ember- testvérük számára is. e (?■ a ) Román lapok pa Csipkés Öt!eo a kelczsvár törvényszék e’nöke leteli* hhntali esküiét KOLOZSVÁR, ruárciu* 5. Tegnap tr 6 órakor a kolozsvári törvényszék teljen ülésén tette le hivatali esküjét Csipke» Ödön, akit a Kormányzó Ur az igazságügy miniszter előterjesztésére a nyugalomba vonult Mikó Imre dr- helyére a kolö*s vári törvényszék ólére nevezett ki. Csip kés Ödön személyében a magas és kitüntető megbízatás olyan férfit ért, aki egész Kolozsvár társadalma előtt közszeretetnek ör\-end és akit több m*nt három évtizedre nyúló bírói és igazságügyi tapasztalatai, melvekct agy Erdélyben, mint az anyaország területén szerzett, kiválóan alkalmassá teszik a nehéz és fárasztó megbízatás betöltésére. Csipkéé Ödön 1383 ban született Tor- dán Középiskoláit Tordán és Kolozsváron, jogi tanulmánvait Kolozsváron végezte 1905 junius 2v5-én Dévára nevezték k* törvényszéki jegyzőnek, míg 1913-ban a bethleni járásbírósághoz került járásbi- rói minőségben- A háború kitörésekor harctéri szolgálatra vonult be és az olasz fronton teljesített szolgálatot 1917 tavaszáig, amikor a bethleni járásbíróság elnökének halála után hazarendelték a front- Szolgálatról és kinevezték a bethleni járásbíróság élére. 1919 április 3-áig vezette a bethleni járásbíróságot, amikor e megszálló román csapatok az eskütétel megtagadása miatt karhatalommal eltávo-Yitot- ták. Több, mint két éven keresztül hordozta az állásnélküli magyar in tellek tűének sorsát, majd 1921 május 29-án kimenekült Csonkamagvarországra- Előbb a nyíregyházai járásbírósághoz, majd az ottani törvényszékhez került, törvényszéki bírói, majd törvényszéki tanácselnöki minőségben. A bécsi döntéskor áthelyezését kérte Kolozsvárra és 1941 május 25-e óta itt működött törvényszéki tanácselnöki minőségben. 1942 augusztus 1-én a betegszabadságon lévő Mikó Imre dr. törvényszéki elnök helyett átvette a törvényszék vezetését és mint helyettes elnököt ért« a kinevezés. Túlterhelt esz USÄ vasútvonala KOLOZSVÁR, március 5- (A?. Ellenzék muokatíiorsáíól.) Azzal a műkedvelő «16* adásai kapcsolatban, arad vet a kolozsvári 26. és 27. számú .'eveaUrcsapat műkedvelő csoportja rendezett csütörtökön délután és este a Színkörben, jóleső örömmel állapítottuk meg, hogy — gyógyulnak már rt sebek, amelyeket drága honvéd katonáink a hideg, zord téli hónapokban a messze keleti harctéren szenvedtek. Sebesült honvédek töltötték meg csütörtökön a Színkör nézőterének több sorát, hogy ápolónőik kíséretében boldogan vegyenek részt azon az előadáson, amelyet Kolozsvár derék levente csapatai elsősorban és kifejezetten az ő szórakoztatásukra rendeztek. Meghatotta n és a legteljesebb elismerés és dicséret hangján emlékezhetünk meg erről a csütörtöki előadásról, amelyet sok igyekezettel, lázas buzgalommal, tehetségesen és fáradhatatlanul készített elő a kolozsvári 26 és 27. számú leventecsapat s amely nemcsak sebesült katonáink, dg a nagyközönség számára is igazán kedves és finom, szórakozást jelentett. A nagyszabású műsort Györffy Károly levente főoktató bevezető beszéde nyitotta meg. Meleg szavakkal üdvözölte a Színkörben megjelent sebesült honvédeket s a közönséget, majd kifejtette, hogy levente csapatának minden célja az, hogy néhány órára el tudja felejtetni a harctéren átélt szenvedéseket s mosolyt és vidámságot deríthessenek a bátor katonaarcokra. A rövid, lo'keshangu megnyitóbeszéd után a leven- tecsapaf katonanótákat énekelt, majd ,JIös apáink*< cjmü költeményt szavalta e) Soltész Piroska hatásosan. Ezután Lozsádi ifi vén levente énekelt s utána Pathó Olivér „Nem veszhet el Magyarország sohasem!“ című egyfeí’vonásos színmüvét ját- Szottáik el Burányi Annusba, Györffy Évi-1 he, Zsigmond Esztike, Brúder Ferenc, Krejcsi Ferenc, Szabó József és Orbán Péter leventék és lúventdányok. Ismét szavalat következett ezután. Pataki Rózsiba, aki egyben valóságos fiatal kis primadonnája a leventecsoportnak, költeményt szavad, majd Vitéz Gyula ügyes zongoraszáma következett. Á közönség minden egyes számot hosszantartó tapssal fogadott Ló- zsádi István „A térkép“ cimii régi háborús dalt énekelte eh majd ismét két szavalat következett. Guthi Jenő „Uj honfoglalás“ cimü versét Szabó József szavalta s utána egy könnyekig megindító szavalat következett. Feketeruhás fiatal/ lány lépett a színpadra, akinek édesapja a januári orosz of- fenziva során hősi halált halt Voronyezs- néL A tehetséges, fiatal lány, Fogarúsi Anna néhány versszakos kis költeményt irt, ugv, ahogy kiszakadt szivéből a fájdalom, egyszerűen, közvetlenül irta meg „Apám hálnia" cimii kis költeményét s leirhatat- lanuí nagy hatást váltott ki vele a közönség leikéből. Színes, kedves kis babatáncok következtek ezután. Lévai Margit, Györffy Baba, Baranyi Piroska, Darányi Annusba és Györffy Évike táncoltak pártás kis magyar ruhában magyar táncokat rendkívül ügyesen és nagy sikerrel. A kis baba- táncesoportot Lévai Margit tanította be. Ezntán Krejcsi Ferenc intézett rövid, lel- keshangu, szeretettel telített beszédet a ser b es ültek be z. Szünet után Domby Imre hatásosan szavalta é1 Gyóni Géza „Csak egy éjszakára“ cimü költeményét, majd Csuczu Károly hegedűszólója aratott sikert, az „Intermez- zo"-val. Utána njból magyar nótáikat énekeltek cigányzenekisérettel Borbély Ferenc és Krejcsi Ferenc, majd Pataki Rózsiba, aki bámulatos színpadi ügyességről tett tanúságot g hangja is finom és kellemes. Mindhármuknak nagy sikere volt. Egyfel- vonáeos bohózat árasztott ezután ismét vidámságot és ílervit a nézőtérre. A „Jori a kérő“ cimü kis színdarabot Baranyi Fjá, Vágner Éva, Sigmond Ágnes, Bartha Zoltán, Hargitái Ottó és Demeter Kálmán játszották kedves humorral, ügyesen é.s sok rátermettséggel. A leventecsapat fiatal „primadonnája“ Pataki Rózsika énekelte el ezután cigányzene kísérettel az „Álmodó Tisza part“ című dalt. hatalmas sikerrel. Bakó Béla szavalatát tapsolta meg ezután a közönség. Sajó Sándor „Magyar ének A bukaresti lapok egy idő óta feltűnően sokat panaszkodnak. Panaszkodnak .mindenre. A polgáremberek a hatóságokra, hatóságok a polgáremberekre, hivatalnokok a magánemberekre, magánzók a hivatalnokokra, röviden szólva: mindenki, mindenkire. A Curentul legutóbbi számaiból olvassuk az alábbi kifejező eseteket. AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG a lap által üzeni meg a román vasutaknak, hogy a Costesti—Turnu Măgurele, valamint a Roşiori—Zimnicea vonalon a vasúti kocsik ablaküvegei be vannak törve, az ajtók pedig rosszak, nem csukódnak. MÁSOK A BÉRKOCSIRA PANASZKODNAK. Jóllehet, egysége? árszabályzat volna tulajdonképpen, a kocsisok semmibe veszik a hatósági árakat. Az utas tehát vagy megadja az illendő összeg háromszorosát, vagy lealkuszik belőle, vagy pedig — gyalog megy. Más választása nincs. A ko’csisok ugyanis csak rövid távra és busás pénzért hajlandók indulni. Ha jobb kinézésű vendég akad, útközben is leteszik az előbbi utast. A KERESKEDŐK SEM MARADNAK EL szellem dolgában a többitől Egy idő óta a hatósági rendelettel előirt ármutató táblácskákat számjeggyel befelé helyezik el a kirakatban. úgy, hogy az utcai járókelő gyanútlanul bemegy vásárolni s csak a pénztárnál, a fizetésnél tudódik ki, hogy mekkora zédü- letes árat kérnek az élelmiszerért és egyéb holmiért. Ekkor azonban már röstelh ett- hagyni az árut Kifizeti hat, de amire a hatóság kiszállna, megállapítani a csínyt, az ármutató táblácskák meg vannak fordítva, így aztán hiba nincs. RADNA IS ILYEN PANASSZAL LORDUL az ország egész nyilvánosságához. Ott ugyanis havonta száz gramm cukrot osztanak ki fejenként, holott a szomszédos Lip- pán ötszáz grammot adnak Megkérdi a lap, vájjon a fejadag nem egyforma voina-e az egész országban Csakhogy gondoskodni kellene a szükséglet fedezéséről és a pontos kiosztásáról is Radna keveset kap s azt is rendszertelenül, nagy időközönként. GALACON AZ ÉJSZAKAI MULATÓKKAL VAN BAJ. A galaci éjszakai mulatók — amint a lap panaszrovatában olvassuk —. ,,mindenki sze- mcláttára és a szemérem legelemibb szabályainak firymálásával“ a háborús 'dők ellenére is a felelőtlenek tivornyafészkeivé váltak. De nem csupán erkölcsileg rombolnak, rossz példát adva a dolgozó munkástömegek és kisfizetésű tisztviselők előtt, hanem közegészségügyi szempontból is a rendészet figyelmébe ajánlják, mert tele vannak piszokkal. AZ UGRÁSSZERŰEN EMELKEDŐ HÁZBÉREK valamelyes rendezési kísérlete során egy kra- jovai őrnagy javaslatot te^z arra, bo<v legalább vidéken szabályozzák T20.000 lei legmagasabb összegben az évi üzletbért, azonfelül pedig az érdekelt felek szabad megegyezése szerint. A KENYÉR JEGYEKKEL IS BAJ VAN, mert például a Lacta éjszakai mulatóban a felszolgáló személyzet úgy kezeli a kenyér- jegyet, ahogy neki tetszik: egyik vendégnek jegy nélkül is ad kenyeret, a másiknak nem. Megkérdezi 3 lap, hogy vájjon a jegyrend- tzer nem kötclező-e mindenkire Romániában. LIPPA KIS VÁROSKA LAKOSAI IS PANASZOLNAK. A helységben mindössze egyetlen cipőüzlet van Az i.s sok, mert hiába van a lippai polgárnak cipővásárlási utalványa, az üzletben félévekig semmifajta cipőt nem lehet találni, „Megkérdezzük, mi ennek az oka — írják a uppaiak —, a feleletet pedig az. illetékesekre hagyjuk“. A lap nem teszi utána, hogy kapnak-e feleletet. A TISZTVISELŐI ELŐLÉPTETÉSNÉL egy egész sor tisztviselőcsoport véletlenül kimaradt. Utánajártak az érdekeltek ennek a véletlennek Kitudódott, hogy bizonyos tisztviselőcsoportnak idők folyamán több gazdája volt s ezért most egyik sem gondoskodott az előléptetésükről. így például a vármegyei műszaki szolgálat személyzete 1929- tő! 1940-ig állandóan cserélgette gazdáját, időnként az országutak központi igazgatóságától függött, máskor pedig a vármegye - főnökségnek volt alávetve. A köztisztviselők szabályzata így nem volt érvényes számukra? — Kérdi csodálkozva a lap. Úgy látszik, nem. A VILLAMOSKOCSIKRA IS ÁLLANDÓAN PANASZKODNAK. Például a 12-es villamos ott áll meg, ahol akar Felsorolja a lap azokat a fontos útkereszteződéseknél lévő megállókat, amelyek mellett vigan elrobog a villamos, nem is törődve a megállóhelyen türelmetlenül várakozó utasokkal. MUNKÁSEMBEREK ERKÖLCSTELENNEK NEVEZIK — ugyancsak jogosan — a bukaresti utcák napsütéses oldalainak ácsorgó közönségét, amely szájtátva sétál fel és alá, miközben mások munkába sietnek Úgy látszik, még sok embernek nem fontos, mi történik a nagyvilágban, csak ő ácsorgással tölthesse az időt. főként, ha mások fizetik. AZ ÚJRA FELLÉPETT LÉGI VESZÉLY gondolkodóba ejtette Bukarest lakosságát. Nem is alaptalanul, mert — amint kitudódott — az emeletes paloták alagsora és pincehelyiségei nem szolgálhatnak légoltalmi óvóhelyül a lakosságnak, mert azok már régebb ki vannak adva ipari és kereskedelmi üzemeknek bérbe Most mindenféle javaslattal jönnek, hogy hova lehetne bújni légi veszély esetén Valószínű, hogy nincs más megoldás, mint amit a kormány már elkezdett. a sűrűn lakott városok lakosságának kiürítése, vagy legalább is meggyéritése. GENF, március 5. (TP.) Az „American Magazine** arról ir, ho£y az USA-ban a vasutak rendkívül meg vannak te-rheJve a háborús viszonyok következtében. Különösen «ok feladat elvégzése hárul a vas- utakra azóta., amióta az USA gazdasági élete Súlyos csapásokat szenved a tenger- alattjáróháboru következtében s amióta elvágták az USA-t a keletázsiai területek nyersanyagaitól. A tankhajók elsüllyedése következtében a vasutak tartáíykocsipark- jára hárul az a feladaí, hogy' a nyugati partokat dlássák olajjal s naponként 69 olaj vonatot kell nyugat felé indítani. Ez a mennyiség ugyan nem elegendő — írja a a lap — a 17 nyugati állam fűtőolajjal vafló ellátására, azonban nincs több tartá-y- kocsj s újakat a nyersanyagok és a munkáshiány miatt nem is lehetne építeni- A vasutak túlterheléséhez járul hozzá az a körülmény is. hogy a tehergépkocsik nagy- részét üzemen kívül helyezték, mert nincsen elegendő benzin és abroncs, noha éppen a tehergépkocsik volnának arra hivatva, hogy a hosszutúvlorgalmat lebonyolítsák. A gyáros és a farmer most arra kényszerül, hogy rövid útvonalon minél hamarabb érje eü a vasútvonalakat gépkocsijával vagy igásszekerével, az útvonal1 ní\- gyohbrészcn az áru vasútra szorul. Ehhez járul még a lőszergyárak fokozott száib- tása is, valamint a katonai szállítások. A lap szerint az amerikai vasutak an 1939. évi teherszállításnak 2.5-szeresét bonyolítják le, persze anélkül, hogy a gördülő anyagot é<s a gőzmozdonyokat javíthatnák, vagy cserélhetnék- Szakkörökben máris felmerült az a kérdés — írja a -ap —, hogv vájjon meddig hírják az amerikai vasutak ezt a súlyos túlterhelést és kopást? Halló Kár©!’/ (Csokoládé) Ko ozsvár kedvenc c:gányprimása és zenekara esténként ismét a N E W Y O R K-étterem ben muzsikál!
