Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-05 / 52. szám
19 í 3 március 5» ELLENZÉK 6US& dogma és az evangélikus hitvallás végső melységeiére való közös küzdelemben valósítható meg1' (Friedrich Heiler; Eine heilige Kirche, 1936). Edward Lehmann szerint úgy kell eljárnunk, mint a Szerit Gotthárd-alaguc túrásánál az építést vezető mérnököknek: „A mérnökök egyidejűleg két helyről vésték bele a tárnákat a hegybe, míg azok a hegy közepén Összetalálkoztak...” ,,Azonkívül a római katolikus kereszténynek Egyháza egyedüli és abszolút voltában a protestánsnak pedig az evangélium igazságába vetett nitbeli meggyőződését nem kell feláldoznia 'Raaema- cfier, u. 0.) Ha megvan az rgazságot-keresők- ben a mellék gondola tok nélküli, igaz. őszinte jóakarat, lehetetlen az igazság megismerésére el nem jutniuk, hiszen altkor „az .gazság végeredményben önmagáról tesz tanúságot, mégpedig isteni nyilvánvalósága által“ 'Oskar Bauhofer; Einheit im Glauben, Emsiedeín, 1935.) Hogv aztán hosszabb, vagv rövidébe folyamat vezet-e az igazság fölismeréséhez, az attól függ, milyen komolyan működünk közre az Isten segítő kegyelmével. „Teljesam ki van zárva, hogy a kereszténységnek ily nagy része semmiségek miatt szakadt volna el Róma közösségétől h a tiltakozást joc (ma már <00j év óra fenntartotta volna... Valamennyi tévedés egvik vagy másik igazságon alapszik és oelőle merin létét. A protestantizmus minden btzonnval nagy igazságot, vagv igazságokat rejt magában és tanúskodik értük mszen ezt nagy elterjedtsége és évszázados fennállása is bizonyítja'' 'Kardinal Newman: Apologie. 4 Kap $ i.) Es éppen azért, mert igazságok A résznek. mint való értéknek, igazságnak szükségképpen bele kell tartoznia az egészoe. a? egyetemes igazságba, illetőleg igazság-szövedékbe. Az. egész, az egyetemes pedig magában foglalja a részt azért, mert egyetemes voltáról, hiánytalan csesz létéről le nem mondhat. Ma már hétségbevonhatatlanu! bebizonyított tény, hogv a protestantizmus Keletkezésének sulvos történelmi okai és előzményei voltak Egy hatalmas korszak, a középkor összeomlott Az emberek szemében e korszaknak összetartó eszméje fa civinu Dei szentágostoni gondolata; a feudalizmus állami, társadalmi, gazdasági rendszere; a lovagi intézmény) elvesztette köt/ierejét, ezért szétesett a kor i mindaz, amit egységbe foglalt, aminek lenditője, hajtóereje volt. Az uj korszaknak, 3 rer.aissance-nak ébredése a pogány világszemléletével, művészetével, erkölcsével cl- széűitettc a diadalmas embert, aki ekkor fö- dozött föl uj világrészt « teremtett magának földi földi Doláogulása, érvényesülése számára uj. szinte határtalan lehetőségeket. Természetes, hogy a régi szétesését, az uj korszak születésének lázát az. ami emberi elem az Egyházban, szinte megérezte és ebben a szédületében maga is okává lett a reformációnak.. Az: is elismerjük, hogy „a reformáció harc a kereszténység igazi formájáért (Joseph Lcrtz). századok múlva még egv Hofbauer Szent Kelemen is megvallotta: „A reformáció azért keletkezett, mert a némecek szükségét érezték és érzik a vallási buzgóságnak”. Elismerjük, hogy ezer ismert és még homályban levő ok összetevódésének eredőjeként keletkezett elviiágiasodás ellenhatásaként keresték éppen a buzgó lelkek közül is sokan az erkölcsiség megorvoslását magának a tanításnak megváltoztatásában, bizonyos hitelveknek a megtagadásában. Viszont protestáns testvéreinknek ts meg kell gondolniuk: mi maradt voina 200c év folvamán a krisztusi tanításból. ha az Egvhá2 belőle mindazt elejtette volna, amit az évszázadok viharaiban és botlásaiban a nyugtalan emberi szellem megtámadott. vagv kétségbevontí A kölcsönös közeledés első bátortalan lépései skarati elhatározásokból indulnak ki, de világos, hogy ezeket az akarati indításokat bizonyos megértő és méltánvló belátásoknak kell megelőzőtök Ez a belátás és előzékenység magától értetődően nem érintheti az isten: kinyilatkoztatás lényegét. A mai kétkedő másban látp és másként fogalmazza kétségeit h nenézségeit. mint tette ötszáz évvel ezelőtt » teszi maid ötszáz év múlva egy ui kétkedő. Ebből nem az következik, hogy időközben az igazság megváltozott, hanem az, hogv az ember változékony Az egymás felé tapogatózás csak emberi mivoltunk változékonyságának, esendő voltának beismerésével történhetik, hogy annál igazabb és alázatosabb hódolattal boruljunk le a2 isteni elem, az isteni igazság előtt. Ez a lebomlás, ez a Krisztus lábánál történő egvmásraralálás nem jelent gvo- zőt. vagv legyőzöttet, hanem csak testvéri ölelkezést, ßs ha mégis tsd győző, az nőn más, -mint Krisztusi Az 0 [;yo/rimc pedig feltámadás, ut, igazság, éjari „Az egymien- taíilái az egész kereszténység számár* az öröm diadalát és egy uj kor hajnalát jelep- tené, nem kevésbé az emberi gyöngeségért való vezeklést, amely Krisztus testének szétszakítására vezetett” (Rademacher). Künn a gyakorlati életben legtöbbször nem a vallásnak személyes átélése választja el az embereket egymástól, hanem a leplezett, vagy leplezetlen érdek. A Krisztussal való bensőséges kapcsolat nemcsak hogy szét nem választ, hanem ellenkezőleg, minél jobban elmélyülnek az emberek a vallás átélésében s minél elfogulatlanabb tudásvággyal keresik Krisztus útját, tehát az egyetlen járható utat, rnely .egyben az. újra egyesülésnek is útja, annál hamarabb és annál biztosabban összetalálkoznak. A megismert igazság ugyanis sohasem választja szét, hanem ellenkezőleg, egybeköti a jóakaratu embereket. Nyilván egy újságcikk még bevezetőnek is kevés az egész probléma-komplexum megvilágításához. Nem is azon múlik a dolog, hogv minden apró részlete: teljesen világosan la- cunk-e, vagy nem, hanem Istennek és az Ö ügyének hűséges szolgálatán, az igazságnak és a felebarátnak az igazság szellemében való szereterén. Az ügy magyar vonatkozásával kapcsolatban bölcsen írja Révész Imre: „A nagy magyar lelki egység, amennyiben egyáltalán keresztény értelme van neki, csak a Krisztusban való egység lehet: nem a homokszemek egysége a zsákban, hanem a szőlővesz- szők egysége a szőlőtőkében, amint Ö maga mondotta (János 15, 1—8). Ennek az egységnek pedig egyetlen éltető nedve van; a Szentlélekből áradó szeretet, amely egyszerre köt; a venyigét a tőkéhez és a tőke által egymáshoz“. Szerintem van „a nagy magyar lelki egységének értelme. Sőt egyenesen a magyarságnak létformáját lényegesen alakitó, történelmi küldetését döntően befolyásoló problémával állunk szemben Hiszem bnrrv ezt a létkérdésünket nem fogja elgáncsolni az értelmi gőg, melv Mephisto módjára a magvar Adámnak minden nagy és szent kikezdése mögött ott settenkedik, hanem meg fogja oldani az isteni kegyelem sugárzásától megvilágított krisztusi lélek, abban a szent meggyőződésben: ,,Ami lehetetlen az embereknél lehetséges az Isteninél” (Luk. 18, 27.) A római tanácskozás után az ellenfél méw súlyosabb csapásokkal számolhat A Transkoniinent Press érdekes kema keilen utaznia, hogv Törökországot — amelynek végeredményben egyszer már úgyis adott garanciát — biztosítsa, hogy még angol szövetségese győzelme esetiben sem kell feltétlenül tartania állami összeomlásától. Mindezen túltesznek az „egyesült nemzetekről“, az At- lantie harcáról és a kianépek szabadságáról hangoztatott szólamok. A kérdés rendkívüli jelentösígérí való tekimet:te.l most adjuk közzé £ Pester Lloyd cjikikeit a magyarság le'k.t egységének kérdéséről. Ho’nup' számunkban Ravasz Lásiió dunamel. léki református püspök, cikkét közöl jük. Tudatosan teszem ki a magyarság szót, min: birtokos jelzőt a lelki egységre való törekvés elé. Az egyetemes emberi érdeket a legtöbbünknek csak nemzetünkön keresztül adatott meg szolgálnia. Azonkívül azt sem feledem, hogy a magyarság lelki egysége megszűntének nemcsak egyetemes természetű indítékai voltak, hanem megvoltak a különleges magyar okai is. Az is érthető továbbá, ha a lelki egységben rejlő nagy, örök értéket és erőt elsősorban nemzetem számára kívánom. Végre is a helyes önszeretec a mértéke a helyes felcbaráti szeretetnek. Történelmi katasztrófák közepette mindig valami szent nyugtalanság fogja el éppen a nemesebb lelkeket a nemzetnek külső, nyelvi, politikái és gazdasági egységén ru! a tökéletes egység: a lelki egység felé. A jóakarata emberei; lelkében igazában sohasem alszik ki h vágyódás az után* hogy a végzetes megha- soniás helyett embertársainkkal ádestestvér- ként élhessünk együtt a közös Mennyei Atyánk egyazon lelki családjában. Ennek a vágynak adott lelkes hangot a Pester Liovd október 31-iki vezércikkében, a Magvar Szemle szeptemberi és novemberi számában. Ezt a szent lángot kívánom élesztem én is szerény soraimmal. Soha nagyobb szükség nem volt ugyanis a tökéletes összefogásra. mint manapság, amikor jogosan elmondhatjuk a ránk zudult gonosz szellemeknek az Ur szavait: „Ez a ti órátok és a sötétség hatalma** (Luk. 22, S}-) Szent meggyőződésem, hogy az a férfiú lesz az uj magyar évezrednek a Szent István királya, aki a magyarságot újra egy lelki közösségbe, újra egy szellemi családba vezeti vissza Midőn erről a tárgyról a magyar közélet egyik kiválóságával beszéltem, ezt a választ adta: személyében bármennyire óhairja is az egyesülést, de azt hiszi, hogv ez maid csak a katakombákban fog bekövetkezni Megvallom én egy kicsit elkésettnek tartom a kriptában való találkozást, mint ahogv elkésett vojt a Montague-k és a Capulet-ok találkozása, men akkor már Rómeóban és Júliában koporsóban feküdt a jövő reménysége is. Részemről azt remélem, hogy jóval a te merőn kívül, az élet országutján össze fogunk találkozni, A közös pusztulást megakadályozó gyakorlati jelentősége csak ennek a találkozásnak van. Az nyilvánvaló minden e tárgyról gondolkozó ember előtt, hogy az egyesülés nagy müve nem az íróasztalok mellett dől el, nem is a konferenciák tárgyalásain, vagy legalább elsősorban nem ezeken. A bűn elkövetéséhez elég maga az ember, de a megigazulásho? Istené a kezdő és a döntő szó. Ha elérkezik az idők telje, ha az isteni irgalom megszán bennünket s az isteni bölcseség érettnek látja a helyzetet arra, hogy az 0 kegyelmének áradásával az ember közre is fog működni, akkor az Isten cselekedni fog. Sok útja. módja van annak, ahogyan a2 Isten az emberi lélekre hat. Ma megint dörgés és villámlás közt szói az Ur hozzánk. Fölmerül a kérdés; kell-e még ^ vészesebb földrengésre, szörnyűségeseöb ítéletidőkre vámunk, mint amelvek rászakadtak torzsalkodó, kicsinyes, önző, irigy, gyűlölködő. veres földünkre, midőn félelmetes szervezett erők vonulnak föl, hogy Isten országát földül jak, híveit kiirtsák, sőt magát az Istent száműzzék trónusáról, eszméjét, az isteneimét végleg és örökre kitépjék az emberiség tudatából? „Már itt az óra, hogy felkeljünk az álomból”. (Róm. 13, 11). „Mi, ha ! szavát meghalljátok, meg ne keményítsétek sziveteket”. (Zsolt. 94, 8.) Az Isten adja a tavaszt, a napsugarat, az cg harmatát, a ^ rügyí akadást, a növekedést, de a maga resztről az embernek is meg kell művelnie szántóföldjét. Ha fölismeri zz ember, Hogy a történelmi erők. bármennyire zajlanak is, végső Fokon az Isten malmát hajtják, akkor ennek a fölismerésnek következményeit le is kell vonnia és gyakorlati eljárását ehhez kel! szabnia. A talaj, amelyre lepünk, szent, mint _ ahogyan szent voir az égő csiokebokor földje, amelyen Mózes állt. A kérdés bogozásához szent áhítattal lehet csak hozzáfognunk. Az elme tárgyilagos nyugalmával, az ész és szív alázatos hódolatával. -Wrfí-k és akaratunk szerető vonzalmával. Ezzel tartozunk Istennek, a keresett isteni igazságnak. Ezzel tartozunk Krisztusban testvérünknek, az embernek, még akkor is. sőt annál inkább, ha eltévedt és messze tévedt. „Az ^ujra egymásrautalás vágyának az igazság és az emberek iránti szeretetbő! kel! fakadnia magáért az igazságért." (Radcmachcr: Die Wiedervereinigung der Christlichen Kirchen, 1937 ) . Az egyházak egyesítése csak 2 katolikus Igen nagvjclentőségüek a hivatalos közlemény ama megállapításai, amelyek az uj európai resnd megteremtésére vonatkoznak. Az angolszászok vaktában vezetett háborújával szemben, amelynek sikeres befejezése esetében sem lenne rend. vagy Atlantic Charta, hanem elkerülhetetlenül bekövetkezne Európa bolsevizálása, a tengelyhatalmak világos és elérhető célokat tűztek ki. Ez nem más, mint az uj rend megszervezése, amely — mint a közlemény mondja —, „minden európai népnek biztos megélhetést nyújt az igazság és együttműködés légkörében Ez a néhány szó igen sokat mond a ten- geivharalmak számára, amelvek vállalták a felelősséget azért, Hogy ezután a súlyos és kíméletlen harc után tartós és igazságos béke következik, épp úgy. mint a többi európai nép számára, amelyeknek a béke önálló életét, szabadságot és szolidáris jószomszédi viszonyt fog biztósitani. Magától értetődő dolog, hogy ennek a szolidáris Európának mentesnek kell lennie a /side és plutokrata befolyástól, mert éppen ezek a befolyások idézték elő az utóbbi évtizedekben az összes konfliktusokat, hogy érvényre juthassanak és az európai népek szükséghelyzetét kihasználva, politikai és anyagi nyereségre tegyenek szén. A most Olaszországban proklamált és meg erősitett célok megvalósulásának elengedhetetlen feltétele a bolsevizmus és az angoiszá- szok fegyveres legyőzése, éppen a veszély nagysága, amely az elmúlt télen bontakozol; ki teljes egészében és amely egész kontinensünket fenvegeti, fokozta a végsőkig erőineg- feszitéseinket. Ha tehát a kommüniké a szükséges erők bevezetéséről beszél, úgy abban a két tengelyhatalom totális hadvezetésének elhatározását kell látnunk. Ilvmódon az ellenfél még sulvosabb csapásokkal számolhat, mint eddig, olyan csaoások- kal, amelvek nem szűnnek meg mindaddig, amig az ellenfél össze nem roppan. A magyarság lelki egysége (elé Irta Edémén Krizosztom m. klr. titkos tanácsos, pannonhalmi főapát. BERLIN, március j. (TP.l A Transkooö- ccat Press diplomáciai szerkesztője írja: j A Mussolini—Ribbentrop találkozó, amdy- i nek során február 24. és 28 között többszö- i ri megbeszélés foiyr le a két államiért- kö- ; zott, a jelenlegi háború politikai történecé- I nek kétségtelenül nagvfontosságu fejezetét ayi* I tetta meg I Ez már abból is kitűnik, hogy a birodal- i mi külügyminiszter a Führer külön üzenetet : nyújtotta át a Dúcénak Különben pedig a ! héttőn délben kiadott hivatalom kÖ2lemér.vt ! nyomban rendkívül messzemenőnek ismerheti I fel mindenki, aki csak egy kevéssé is érti 2 t kommünikék nyelvezetét. L Röviden, három pontban összefoglalva, a ' közlemény a következő megállapításokat tar- j taímazza: j Tökéletes összhang uralkodik Ntmetorj szúg és Olaszország felfogása között. 1 2. Mindkét állam szilárdan eltökélte, hogy j megfelelő erővel továbbfolytatja a harcot az ! ellenséges haderők teljes megsemmisítéséig és a bolsevista veszély leküzdéséig 3. Megerősítették az in európai rend megteremtésére vonatkozó elhatározást. Nyomban kitűnik, hogv milyen fontos ez a megállapítás. ha szembeállítjuk azzal a tarka összevisszasággal, amcív az ellenséges táborban uralkodik Csupán meg kell fontolnunk. hogy müven nagv az összhang például az angolszászok között a Giraud—de Gaulle kérdésében, vagv az angolok és a bolsevisták között a második front tekintetében s máris tisztában leszünk azzal, miíven nagyjelentőségű, hogv a két rsnselváilam ténylegesen szolidáris és véleményük, illetőleg céljaik egvetlen egv pontban sem különböznek Az angolszászok között uralkodó ellentétekre még számtalan oéldát sorolhatnánk fel. Casablancában, amidőn a nagy találkozó volt, amelven mindenesetre Sztálin nem jelent meg, közleményt adtak ki. amelv csupán szólamokat tartalmazott és csak nagy ügevel-bajjal tudta clpalástolni azokat az ellentéteket, amelvek tulajdonképpen a konferencia megbeszéléseinek tárgyát képezték Egyidejűleg tehetetlenül kellett szemlélniök. hogv Sztálin lengyel szövetségesüktől elvitatta felségterülete felét, természetesen csak győzelme esetére, majd a „jugoszláv” emigráns kormánv úgynevezett nemzeti akciójával szemben monopóliumot követel a boszniai hesvekben garázdálkodó partizánokra. Churchilinak Adanába ***** * -------* - — Az ui európai rend Érdakns blrtokvlssza:génvíós! perben döntött a nagyváradi törvényszék NAGYVÁRAD, március 5. A nagvvára- j di törvényszék tegnap mondott i‘életet Kocsis Sándor nyugalmazott csendőrtiszt- I helyettes birtokvisezaigénylési percben. I Kocsi? Sándor a megszállás előtt a várad- ! íegi csendőrőrsnek volt a vezetője. A románok bevonulása után azonban letartóztatták és bebörtönözték Néhány nappal letartóztatása után Onciu György gör. kok lelkész megjelent a tiszthelyettes feleségénél, hogy férjét kiszabadítja, hú ingatlanát neki eladja. A megrémült asszony hiteit adott a gör kel. lelkész ígéretének s nemsokára megjelent Andris Szever ügyvédi irodájában ahová a férjét szuronyos katonák vezették fel. Az ügyvéd előtt adá>+ vétóéi szerződési kötöttek, melynek értei1 méhen a tiszthelyettes 50.000 korona cite- j nében eladta ingatlanát a gör. kel. kikéss- nek. A szerződés egyik tanúja az egyik fegyveres katona va’t. Keserűen csa ódoít azonban a tis7theiyeftesné, mert férjét a szerződés megkötése után sem. engedték \ szabadon, sőt mikor repatriált és az 50.000 I korona vételárat ki akarta vinni Mágyar- orazágra, a határon elkobozták. Hazatérésük után a tiszthelyettes visszaigénylési pert indított Onciu György gör. kai. lelkész, elten. A bíróság több tárgyalás ntán helyet adott keresetének s a vételár visszafi- ; *erése ellenében arra kötelezte Onc'ut, I hogy a telekkönyvileg nevén álló ingatlant j Kocsis Sándornak adja vissza.
