Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-04 / 51. szám
19 £ 3 március 4 ELLENZÉK Marosvásárhely — az erdélyi Götfinga — a magyar kereskedők és iparosok városa Marosvásárhely, az erős polgáröniudatáról közismert székely város ezidő szerint is, nint a közeli múltban szakadatlanul, társadalomszervezési kérdésekkel van leginkább elfoglalva. Polgársága lélektanilag is másmás képet mutató öt rétegre bomlik. A törzs- lakosság zöme földművelő, iparos és kereskedő. Ha oklevelek alapján foglalkoznánk itt a kérdéssel, kimutathatnék, hogy « nagy iparos és kereskedőcsaládok valamikor földműveléssel kezdték, sót. **té$ mţ is vannak olyanok bőven, akik vagyont jelentő iparuk mellett tanyásbirtokkal is vesződnek. A gyors iparosodás és a vele járó szintemelkedés, a. kisiparostársadalom felduzzadása és a kereskedőréteg kitermelése már a századfordulón rohamosan kezdte hátrább szorítani az ősfoglalkozásokat a várospolitikában. A földművelők egy ideig még „szántótársulattal“ védelmezték jogaikat és érdekeiket, azután pedig maguk is igyekeztek családjuk valamelyik ágát beágyazni az iparosság, vagy kereskedőtársadalomba. Negyedik csoport, az egykor fejlett gyáriparral rendelkező város politikai tudatra vergődött munkásrétege, nagyobb részben marosmenü és nyárádvölgyi falvak útiakéit „ncpfölöslegéből1'' telt és szüntelen városba vándorlással gyarapodott. Ez is hitelesen magyar társadalmi réteg. Ötödik csoport, a város „értelmisége“., nem eny- nyjre egységes anyag. A megyei és városi közigazgatásban, a törvénykezésben, az iskolák táján, a szabad pályákon, vállalatok és pénzintézetek párnázott ajtói mögött, orvosi rendelőkben és ügyvédi irodákban, rend- fenntartó közegekben és közszolgálatoknál a városi polgárság fiai mellett más tájak, mis országrészek fiai is helyet foglalnak. De két igazi magyar ember, bárhonnan került is egymás mellé, a szemük villanásából is megérti egymást. A fentebbi, inkább társadalmi állást jelölő csoport mellett számításba kell venni a város idegen elemeit. Kiss Pál marosvásárh-dyi tanár a város történetéről szóló könyvében kimutatta, hogy a románság későn és szórványosan tünedezett fel a székely fővárosban, de közéletében, iparában, társadalmában sehol Ti cm látszott meg. Egy marosvásárhelyi ügyvéd pedig most Írja a másik, nagyobb- számu idegen elem beszüremlésének történetét. A zsidóság — amint az irás majd kimutatja — a betelepdést tiltó városi jogszabályok lerombolása előtt feltorlódott a város területén kívül, de amikor a kapuk megnyíltak, bevetette magát a külső városnegyedekbe ş onnan ostromolta meg a város életét. Természetesen, első sorban a kereskedői pályák főhettek számításba, de később a meggazdagodott zsidó kereskedöréteg kitermelte a zsidó értelmiséget is: az orvost, ügyvédet, mérnököt, újságírót. A kisipar és munkásság — amely erös testi munkát követel és csekély haszonnal jár — nem volt csábitó. A kisiparosság így zavartalanul folytathatta magyar közösségi életét. Az ipartársulatok tekintélyes vagyont gyűjtögettek szorgalmas munkájukkal. A munkások önmüvelő céllal otthont rendeztek be maguknak. Harc a zsidósággal a magyar kereskedelemért A megszállás ideje, mint választóvíz, elkülönítette egymástól a város magyar polgárságát és zsidó lakosságát. Az idegen uralom az egyiknek csak fájdalmat, megaláztatást, munkanélküliséget hozott. A másiknak kereseti lehetőséget is. A kereskedői és bizonyos értelmiségi pályák clzsidósodása igy tökéletessé vált. Bizonyos fajta magyar üzletek lassan kiszorultak a város főteréről a mellékutcákba, azután ott is bezárultak az ajtók. A tökéletes „összmunka“ következtében a felszabaduláskor a fűszer- és esemegekereledelem, a szövet-, divat- és rövidáru, a kész ruha, a játekáru, férfidivat, cipőkereskedelem, a? órás- és ékszerészüzletek, a bőr- és disz- müárukereskedés, mindenféle épületanyag- és tüzifaforgalom, az illatszertárak, déligyü- mo’cskereskedés, nyersbőrkereskedés majdnem kizárólag az idegenek kezén volt. A lehetetlen helyzet ellensúlyozására, már a felszabadulás esztendejében megalakult a Keresztény Magyar Kereskedők Egyesülete, egyelőre mindössze hatvannyolc taggal. Abban az időben ennyi volt a keresztény és magyar kereskedők száma Marosvásárhelyt, A gyakorlati érzékéről és józan gondolkozásáról minden esetben tanúságot tevő marosvásárhelyi magyar értelmiség forradalmi újításokat valósit meg a keresztény magyar kereskedőréteg utánpótlásának biztosítására és a kereskedőképzés tökéletesítésére. A keresztény magyar kereskedőegyesület jsvasla- tot nyújtott be a kereskedelmi és iparkamarához egy külön kereskedelmi tanoncotthon létesítésére. Ezzel a tervvel egyidőben megállapodás jött létre a kereskedők és a helybeli kereskedelmi iskola vezetősége között, amely szerint az iskola növendékei rendszeresen eljárnak a keresztény magyar üzletekbe, megismerni az iizletalapitás és üzletvezetés gyakorlatát, megtanulni számolni az áruellátás, hitelfolyósítás és elárusitás íratlan törvényeivel. Ugyanakkor a fontosabb kereskedelmi ágak cgv-egy régi, tapasztalt képviselője az iskolában előad a növendékeknek az üzletvitel gyakorlati részéből, amit könyvből nem lehet elsajátítani. Az iskola növendékei a szünidőben a kereskedők üzletében dolgoznak s ez a munka megteremti a még hiányzó közeledést az elmélet és gyakorlat embere között, tapasztalatokban gazdagítja a kereskedelmi pályákra készülő keresztény magyar ifjúságot, kinyitja a szemét, bővíti látóhatárát. A marosvásárhelyi kereskedők megtalálták a módját, hogyan lehet versenyképes kereskedőket képezni a kereskedelmi hajlamokkal megáldott magyar ifjúságból, összefogásukkal pedig megteremtették az erőt is, amely keresztülviszi a szép terveket. A bontatlan egységben végzett munka meghozza bő térţi S Z Ó VÁROS CORVINBAN! Hlrok Romániából A ZSIDÓ VAGYONOK és zsidó érdekeknek a román kormány által hozott rendelkezések alól való mentesítése végett rengeteg zsidó vállalat alkalmazott vezető állásában román embereket, hogy a vállalatokat nevükre játssza át és igy megmentsék az állam részére történő kisajátítástól. Az ingatlantulajdonos zsidók hasonlóképpen ahhoz, a módszerhez folyamodtak, hogy házukat, földjüket román emberek nevére iratrák át bizonyos pénzbeli jutalmak mellett és igy továbbra is megmaradhattak birtokukban. A hatóságok most egés2 sereg ilyen visszaélést lepleztek le nés eljárást indítottak a zsidó vagyonok románosítását megakadályozó stróhman- nok ellen. Amint a „Curentul" jelenti, most egyszerre több, mint 100 esetben indítottak eljárást a hatóságok a zsidótörvényt kijátszó zsidó tulajdonosok és az őket falazó románok ellen. Kávéház.ak, gyárak, iparvállalatok, földbirtokok, üzletek, házak, erdőbirtokok, stb. szerepelnek a hatóságok által kiadott hosszú listán, amelyeket zsidó tulajdonosaik keresztény névre játszottak át és amelyekre most az állam ráteszi a kezét. Aki a román lapokat figyelemmel kiséri, naponta találkoz- hátik 5—6 hasonló esettel, mert a romániai jelentős zsidó vagyonok ügyének megoldása a kormány egyik legnehezebb feladata. # A „CURENTUL“ PANASZROVATA részletes tájékoztatást nyújt arra nézve, hogy miképpen történik a vidéki városok közélelmezése. A galatiak arról panaszkodnak, hogy ott a mészárosok mindenféle ötletet kitalálnak, hogy „háborús haszon“-hoz jussanak. Korán reggel, üzletnyitás előtt eladják a jobb minőségű húst a vendéglőknek és jól fizető vevőiknek kétszeres áron és később, amikor a szegényebb rétegek és a külváros munkásai, a tisztviselők mennek husért, csontokkal és silány maradékokkal elégítik ki őket, ami a jólfizető vevők után megmarad és ha valaki szót emel emiatt a tűrhetetlen állapot miatt, a mészárosok moralistává csapnak fel és leckét adnak elégedetlenkedő vevőiknek a megfontoltságról és közösségi érzésről. Ugyanakkor pedig, ha valaki a húsos napokon vendéglőbe megy, válogatott falatokban duská- lódhatik, természetesen, ha van hozzá elés pénze, mert itt csak „háborús árak“ melleti lehet enni, a törvényes ár négy-ötszöröséért A pékek sem viselkednek különben, amin az Universul panaszolja. Hatósági áron 2lh lehet kenyeret kapni, de háromszoros áron összeköttetés és ismeretség révén a pénzeseb bek annyit vásárolhatnak, amennyit éppel akarnak, viszont a szegényebb népréteg szü kös fejadagját sem kapja meg. Érdekes, bog; a kávéházakban a sütemény fogyasztást ujr; szigorú korlátozásnak vetették alá, ugyhoe; egyes városokban már csak a hétnek egvetlei napján, vasárnap szabad süteményt árulni. EGY MÁSIK VIDÉKI VÁROS, Campin; lakosai arról panaszkodnak, hogy a temet kezessel vannak nagy bajok. Az egyik pet róleumtársaság asztalosmestere csapott fel te metkezési vállalkozónak, aki io.coo Ujné olcsóbban senkit sem hajlandó koporsóval el látni. Annyit kérhet, amennyit akar, mert há ború van és a halottakat ilyenkor is cl kei temetni, a hatóságok pedig még mindig nen figyeltek fel az uzsorára, amely* ilyenformái még az utoisó útjukra is elkíséri a petróleum város lakóit. Bukarestben a tejjel van most nagy baj. i tejárusitó helyeken ioo lejt kérnek el egy li tér tejért és igy is csak a megbízható egyé neknek adnak, akiknek csak a pénzét nézi! és nem azt, hogy betegnek, vagy kisgyermek nek kell-e. Amint az. egyik panaszos meg jegyzi, a tejárusok már el is felejtették, hog mi volt a maximális ár. Horthy Miklós országosának 23. évfordulóján Káüay THikiős miniszterelnök tolmácsá ig a kormány Jókívánságait a Kormányzónak BUDAPEST, március 4. A kormány tagjai Kálilav Miklós miniszterelnök elnöklésével kedden délután minisztertanácsra ültek össze é$ a késő éjszakai órákig folyó kormányzati ügyeket tárgyaltakKáilav Miklós miniszterelnök a keddi minisztertanács felkérésére szerdán délelőtt kihallgatáson jelent meg a Főmé tóságu Kormányzó Ur előtt, akinek orgzáglása 23-ik évfordulóján kifejezésre juttatta a kormány jókívánságait. (MTI-) Amerikai repülők lerombolták az ezeréves Sidi Yafifa mauzóleumot TUNISZ, március 4. (MTI ) Amerikai repülők a Sousse városa ellen intézett legutóbbi támadás során bombáikkal földig lerombolták a város egyik főterén emelt Sidi Yabia mauzóleumot. A mauzóleumot több mint ezer esztendővel ezelőtt építették Sidi Yabia Ben Amor Andalusi költő és a korán világhírű magyarázója tiszteletéreA történelmi emlékmű elpusztulása igen nagy megdöbbenést keltett Tunéziában, különösen a muzulmánok körében. Az an- go szász repülők Gabes városában a hivatalnok negyed házai el'en is támadást in téztek. Ezek közül több mint 200-at elpusztítottak és az arab lakosság köréből mintegy száz embert megöltek. Affdrágitőlc falait ítélkezett a kolozsvári törvényszék Önállóan dolozó gázszerelőket ez * nsl alka masunk. Gázmüvek, Dézsma-u. 34. KOLOZSVÁR, március 4. (Az Ellenzék munkatársától.) A kolozsvári törvényszék egyes uzsorabirája legutóbbi ülésén számos árdrágító felett ítélkezett. Király Herschkó Hosszu-utca 30- szám alatt lakó zsidó ószeres, akit a románok négyizben ítéltek fogházbüntetésre különböző bűncselekményiekért, vadházastársával Baruch Rózával árdrágítás! célzattal felhalmozott múlt év májusában 435 darab tojást. A törvényszéki tárgyaláson a vádlottak beismerték bűnösségüket. Szilcs András dr. egyes uzsorabiió, Nagy Lajos dr- kir. ügyész vádbeszéde után Király HerSchkót egyhónapi, vadházastársát 21 napi elzárásra ítélte. Miután sz ítélet jogerőre emelkedett, a vádlottakat azonnal letartóztatták és át kis érték az ügyészségi fogházba büntetésük kitörlése végett. Id. Varga Pál Márton né, vára'mási lakos múlt év május 17-én 13 kgr- kétszeres gabonát kilónként 1 pengőért adott el a 28 filléres hatósági ár helyett. Jogerősen 400 pengő pénzbüntetésre ítélték. Badea János nádasszentmilní'yi földműves mult év április havában 12 kg. zabot adott el. 400 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Ferencz Elek kajántói földműves 1 drb. 92 kg-os sertést mult év őszén 375 pengőért adott el. 200 pengő pénzbüntetésre és a sertés árának elkobzására Ítélték. Tóth Sándor kolozsvári mészárost, akinek a Pap-utca 46. alatt van lómészárszé- ke, szamárhus- és lószafaládédrágitásért 500 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Kozma Mária almásnyiresi lakos mult év nyarán 23 kgr. búzát törvényellenesen és uzsoraáron adott el. 400 pengő pénz- büntetésre ité'ték. Dömös Albert gerővásárhelyi földművé* mult év májusában Kolozsváron egy kg. sárgarépáért 46 fillér helyett 50 fiiért kért. 100 pengő pénzbüntetésre ÍtéltékM old óvón László urguci lakos 7 tneter- mázsa Szénát 55 pengőért adott el. 400 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Valamennyi ítélet jogej-ös. ADAKOZZUNK a 89.000 sz. euUiziH A fStttéiéá&ÍQu ttoimányasátoé téli / Az ifjúság a gyakorlati pályákon a majdnem ötvenezer lelkes székely városkán, j Az Egyesület célja az volt, hogy a varos , acélos öntudatu polgárságából magyar keres- ■ kedőréteget neveljen, az idegen üzletekben , dolgozó idősebb segédeket önállóságra segítse, anyagilag megerősítse, az utánpótlásról gondoskodjék. A magyar kereskedőképzés bonyolult feladatai egymás után jelentkeztek, de az. Egyesület dicséretes összetartással és áldozatkészséggel minden akadályon győzedelmeskedett. Rövidesen uj iendület volt érezhető a kiskereskedelemben. A következő évben, 1941-ben, az Egyesület már százharminc tagot tartott nyilván, 1942-ben kétszázhar- mincac, most pedig két százötven a taglétszám. Mondani is fölösleges, hogy a gyarapodás fiatal krcskedők önállósításával történt. Most kezdik az életet, most értékesítik gyakorlatban az eddigi tapasztalatokat. De ez a kezdő kereskedőkből álló keresztény magyar kg- ' rcskedőegyesület már most meg,mutatta, menynyire fel tud emelkedni a maga bajaiból a nemzet általános kérdéseihez, az egyetemes magyar ügyek megértéséig. Amikor a Főméi- < tóságu Asszony gyűjtést indított a honvéd- , családok megsegítésére, a marosvásárhelyi keresztény magyar kereskedők teher bíróké Pes- i ségükön messzire felül, lelkesen támogattak a magyar önsegítő mozgalmat. Ez az egyesület, ámbár —r amint mondtuk — nagyobbára 1940. évi szeptember után önállósult magyar kereskedőkből áll, csekély létszáma ellenére 9386 pengőt, tehát majdnem tízezer pengőt telt le a magasztos célra. Volt olyan is, aki most nyílt üzlete után ezer pengőt adott a gyűjtőknek. Ez az áldozat csak a legteljesebb közösségtudatból és a magyar feladatok vállalásából fakadhat.
