Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-31 / 72. szám

1843 M &t ölti* 31, ellknzcí Tím% diákok — Ecdéltyt'ól tsza,A(inh-(m,záfyi diák is, kaifatcd diáklány, bwzél SitamUát és- attól, Uo-yy mennyist sztttiik t&délyt % _ öten ülünk a Kolozsvári Magyar Diákok Szövetségének irodájában. A Diákszövetség ^ finn vendégeivel s magyar kísérőjükkel be­szélgetünk. Voltak már Kolozsváron előke­lőbb finn vendégek is, de ilyen testvéri ér­zéssel még senkit sem vártak városunkban, mint ezt a szőke lányt és szőke fiút. A ko­lozsvári főiskolások tudják, hogy a finnek mindennél többre becsülik a tetteket. így szü­letett meg a finn kiállítás terve s hetek óta lázasan készülődik ifjúságunk a családi ün­nepélyre. Finn barátainkat a Rokonnépek in­tézetének igazgatója hozta le erdélyi körútra, de zsúfolt programjuk mellett arra is jut idejük, hogy tanácsukkal segítsék a kiállítás rendezőit. Ülünk egymással szemben és először arra kérjük őket, hogy magukról beszéljenek! é(yy ţinn Itany c-s t-yy Viljo Tervemen Északfinnországban szüle­tett, Raahe városkában. Négy és félezer lakosa vah szülővárosának, de azért gimnáziumuk is van s ott végezte tanulmányait Viljo is. Ötö­dikes volt, amikor elhatározta, hogy egy ma­gyarországi fiúval levelezik. Egy miskolci diákkal került összeköttetésbe s mikor a hel­sinkit egyetemre beiratkozott, már sok min­dent tudott felőlünk. 1937-ben és :938-ban két-két hónapot töltött iinn állami ösztön­díjjal Magyarországon. A mult év októberé­ben a finn—magyar diákcsere keretében egy. évre jöhetett közénk. Mielőtt hozzánk jött volna, Helsinkiben tanári diplomát szerzett. Vieno Silvennoinen karjalai leány, ő is a helsinki] egyetemen tanulta a firm nyelvésze­tet. Az egyetemi egyesületben kezdett tog- lalkozni velünk s a mult év októberében ér­kezett először hozzánk. Most már nem sokáig marad velünk, siet haza, majd megtudjuk, miért... Először Viljo Tervonent kérdezzük meg, hogy mi ébresztette fel érdeklődését a ma­gyarok iránt? — Mutálunk hivatalosan is sokat tesznek a magyarság ismertetéséért. A Magyar Him­nuszt már az elemi iskolában tanuljuk, a gim­náziumok Karjala társaságaiban pedig állan­dóan foglalkoznak a magyarokkal. — Mesélj valamit arról, ami nálunk neked legelőször feltűnt. , — Földművelő emberek gyermeke vagyok, ezért csak egyet mondok el. 1938-ban a deb­receni nyári egyetemről Miskolcra utaztam. Természetesen harmadik osztályon. Falusi emberek ültek körülöttem és beszélgettem ve­lük. Megtudták, hogy külföldi vagyok, etet­tek, itattak, virágot adtak nekem. Á miskolci pályaudvar előtt egyik utitársam, egy öreg parasztasszony megölelt s úgy kiabálta; Uram, Istenem! Maga tanár lesz és mégsem büszke. Hogy beszélhet ilyen emberekkel, mint amilyenek mi vagyunk? Egészen a ki­járatig kísért el, úgy búcsúzott el tőlem. — Mit csánilsz Budapesten? — Az Eötvos-kollégiumban lakom s az egyetemi előadásokat hallgatom. ^Gyorsan masra tereljük a beszélgetést. Meg­kérdezzük, hogy mi az őszinte véleménye a finn—magyar barátságról. Vájjon mit látunk helyesen és miben ítéljük meg rosszul őket? Aihmänäk ßidmiMsbU — A fiatal magyarok abban tévednek, hogy Finnországot mennyországnak hiszik. A társadalmi viszonyok jobbak nálunk, az ur és ar paraszt ember között nincs lényeges különb­ség. A mi műveltségünk a népi műveltségre épül. A paraszt emberből tanár lesz, a tanár­ból professzor és a professzorból akár köz- társasági elnök is lehet. De elnök lehet a földművesből akkor is, ha előzőleg nem járta végig a legmagasabb iskolákat. A falusi fiuk beiratkoznak az egyetemek ag­rártudományi fakultására, de onnan vissz ítér- nek a falusi eletbe. A finn tanítónők sok­szor földművelőkhöz mennek férjhez. Ilyen a mi életünk, de nekünk is vannak hibáink. A fiatalos eszmenyites jó jel, de a valóságos finn élet ismerete is szükséges. Zongor Endrétől, a Finnországban járt lel­késztől azt kérdezzük, hogy mit dolgozik a Rokonnépek Intézete? — Budapesten nyelvtanfolyamokat rendez s a vidéki városokban is megszervezzük a finnül tanulok táborát. Sajnos, kevesen tud­nak tanítani s ezért inkább munkaküzösséyc- ket hozunk létre, ahol egy-egy bátrabb pap, tanár, vagy diák tanítva tanul maga is./ Tízezer finn diák jelentkezett, hogy ma­gyar levelező társat keres; most a magyar- országi középiskolák ifjúságát látogatjuk meg mi hárman s reméljük, hogy több ma­gyar leány és fin vállalkozik erre a baráti- szolgálatra, mint amennyit a kisebb finn nép kínál. A fiukat csak fiukkal ismertetjük meg, a leá­nyokat leányokkal. A legügyesebb és "a nyelv­tanításra legalkalmasabb öt-hat magyar diá­kot azután a nyáron Finnországba küldjük es ugyanannyi finn diák jön hozzánk s, Finn­országban nagyon várják őket. Turkuban 198 leány jelentkezett, hogy magyarul akar ta­nulni. Küopióban 150-en jelentkeztek, Jyvhs- kylabcn 150 ifjút tanít egy régi barátunk, Väinö Karhumäki. jíflayyac kuliuia Suamibah­•— Mit tudnak rólunk a finnek? — Legnagyobb Íróinkat aránylag jól isme­rik. Petőfit, Aranyt és nagy kortársaikat az iskolában odvassák, Móricz Zsígmondnak két regénye jelent meg fordításban és most mar Kodolányit is fordítják. Sajnos, a közvéle­ményt sokszor tévesen befolyásoija idegenfor­galmunk hamis propagandája és export ope­rettünk. Magyar muzsikának legtöbben a ci­gányzenét tartják s ezt a hamis vélekedést csak megerősítette az első magyar film, amit ott bemutattak; a» Dankó Pista. Vigyázni kell arra, hogy ami filmben, iro- 1 dalomban és művészetben tőlünk hozzájuk ' kerül, még ha igazi érték is, ne egy kicsi magyar kór "életét mutassa, mert igy könnyen általánosíthatnak s a *'ész- ktjelenséget az egész magyarságra tartják jel­lemzőnek. Itt közbeszól Viljo Ternoven: — Titeket is jól becsapott a Silja film- változata. Az volt a cime; Egy csók az élet. Minden magyar barátom azt gondolta utána, hogy a finn egyetemi hallgatók csak cse­lédekbe szerelmesek. A magyar kritikusok erősen védték a filmet, illendőségből. Egy kri­tikus még azt is megírta, hogy a hangos­film első szavánál észrevette, hogy rokonok vagyunk. Szegény, talán meg se tadta, hogy a film svéd változatát látta... Végül a finn kolleganőt kérdezzük meg, hogy milyenek a pesti egyetemi haiigatónók? A szókimondó Lotta (akiről elmesélik, hogy a magyar asszonyok küldöttséget ő üdvözöl­te a fronton a Lotta Svärd nevében), bev dija, hogy bizony pesti kollegáik m nincs akkora közösségi felelősségérzet, mint a Lcttakban. Egyetemi munkájukon túl megszűnik az éle­tük. — És Vieno, maga miért siet haza? —• Vár a vőlegényem — vallja be 1 ven­dig Lotta — s az arca azt is elárulja, hogy a finn leányok hires szervezete nem távolít­ja cl őket az igazi családi élettől Emperek ők is, csak a felelősségércaük nagyobb, mint a miénk. — Hogy érzitek magatokat nálunk? — kérdezzük búcsúzóul —, hogy tetszik Ko­lozsvár? Viljo vall kettőjük helyett;- Az az érzésünk, hog, az erdélyi embtr sokkal természetesebb és közvetlenebb, mint a királybágóntuli. A Diákszövetség kiállítására visszajövünk hozzátok. Örvendünk, hogy itt komoly diákéletet találtunk. És mindezt magyarul mondták cl. Vieno még akadozik kicsit, de Viljo már jő hang­súllyal beszél magyarul, csak egy-egy á-nak ejtett a árulja el, hogy nem magyar. Finn, de az őszinte beszélgetés alatt éreztük, hogy mennyire a miénk. > M. P. Megkezdődött a marosvásárhelyi kommunista per főtárgyalása MAROS VÁSÁRHELY, március 31. (iMTI.) A kolozsvári törvényszék öt­tagú különtanácsa dr. Zalán Endre tanácselnök vezetésével kedden dél­előtt Marosvásárhelyen megkezdte az erdélyi kommunisták perének fő- tárgyalását. A tárgyalás előrelátha­tólag több hétig tart. Csődöt kérnek Molnár Antal marosvásári helyi bútorgyára sellen MAROSVÁSÁRHELY, március 31. Annakidején hirt adtunk arról, hogy Molnár Antal maros vásárhelyi bu~ torgyáros fizetésképtelenséget jelen­tett be. Az árverést tegnap tartották meg, de azon a gépekért és a bútor­zatért kikiáltási áron alul igéitek, úgyhogy a hitelezők 900.000 pengőt kitevő követeléséből alig egyliarmad részt lehetett volna fedezni. Valószí­nűnek tartják, hogy a Hitelvédő Egylet, nem fogadja el az igy kiala­kult helyzetet és szó van arról, hogy csődöt kérnek Molnár Antal ellen. \ Romlott viz megmérgezett 137 török pénzügyminiszteri tisztviselőt ANKARA, március 31. (MTI.) Ankará­ban tömeges mérgezési eset történt. 137 pénzügyminisztériumi tisztviselőt, akik a minisztérium álltai fenntartott étteremben ét keztek, mérgezési tünetekkel kórházba szállították. A vizsgálat megállapította, hogy a tömeges mérgezést az étkezés alatt el­fogyasztott romlott viz okozta. A kórházba szállított tisztviselők közül két nő és öt. férfi tóvábhra is kórházi kezelésre szorul, a többit pedig első segélynyújtás után elengedték. Letették az esküt a kormány ui tag Az átszervezett kormány első illése BUDAPEST, március 31. (MTI.) A Kormányzó Ur Öfőméltósága kezé­be kedden, délelőtt 10 óra 45 perc­kor tették le a hivatalos esküt Bor­nemisza Géza m. kir. titkos tanácsos újonnan kinevezett m. kir. iparügyi miniszter 1 és dr. Zsindely Ferenc újonnan kinevezett m. kir. kereske­delem- és közlekedésügyi miniszter. Az eskütétel szertartásánál közre­működtek dr. Káil.áy Miklós m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnök és báró Perényi Zsigmond v. b. t. t. ko­ronaőr, mint zászlósul-. Az esküm un­tát bárcziházi Bárczy István m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár olvasta, fel. Az eskütétel után a Kormányzó Ur Őfőméltósága Bornemisza Géza iparügyi minisz­tert, majd utána dr. Zsindely Ferenc kereskedőim- és közlekedésügyi mi­nisztert kihallgatáson fogadta. Or, Zsindely Farenc elbúcsú­zott a miniszterelnökség tisztviselőitől A miniszterelnökség tisztviselői kara kedden délben vett búcsút dr. Zsindely F eremTől, az uj kereskede­lem- és közlekedésügyi miniszter­Tanuljon Polcz Ilona Irén (Jekeyné utóda) gyorsíró és gópiróiskolájában, Tirr.ár-u. 2. Főpostával szemben. Tel. 22—84. 1-én, csütörtökön kezdőknek és 2-án, pén­teken haladóknak indulnak csoportok. Diákoknak, katonákn ak kedvezmény í tői. A tisztviselői kar élén bárcziházi Bárczy István na. kir. titkos taná­csos, miniszterelnökségi állami it kár visszapillantást vetett annak a négy évnek a történelmi eseményeire, amelyet Zsindely Ferenc mint a mi­niszterelnökség politikai államtitká­ra a Sándor-palota falai között együtt élt át a miniszterelnökség tisztviselői karával. Zsindely Ferenc kereskedelem- és közlekedésügyi mi­niszter válaszában hálás köszönetét mondott a miniszterelnökség tiszt­viselői karának azért a barátságáéit, melyet hivatali működése, idején ré­szit kiöl tapasztalt. Dr, Varga József bucsula Varga József dr., a távozó ipar- ügyi, valamint kereskedelem- és köz­lekedésügyi miniszter kedden dél­előtt búcsúzott elakét minisztérium tisztviselői karától. Az iparügyi mi­nisztérium tisztviselői, valamint a minisztérium hatáskörébe tartozó intézmények és vállalatok vezetői igen nagy számmal gyűltek össze a minisztériumi tanácsteremben és nevükben Kádas Károly államtitkár búcsúzott el dr. Varga József minisz­tertől. Nagy tetszéssel és tapssal fo­gadott beszédére Varga József dr. keresetlen szavakkal válaszolt. A minisztérium tisztviselői kara igen medeg ünneplésben részesítette dr. Varga Józsefet, aki ezután sorra elbúcsúzott munkatársaitól. Minisztertanács BUDAPEST, március 31. A kormány tagjai kedden délután 5 órakor Ká'lay Mik­lós miniszterelnök elnöklésével miniszter­tanácsra üllek össze. A minisztertanács kez­detén Ká 'lay Miklós miniszterelnök meleg, szavakkal emlékezett meg a kormányból kivált Varga József miniszterről és rokon­szenvesem méltatta az ö kiváló munkássá­gát, majd szívélyes szavakkal üdvözölte a minisztertanácson miniszteri minőségében először megjelent Bornemisza Géza ipar- ügyi minisztert és Zsindely Ferenc keres- kede em- és közlekedésüg> i minisztert. Mindkét miniszter őszinte köszönetét mon­dott a miniszterelnök szavaiért. A minisz­tertanács a továbbiakban folyó kormány­zati ügyekkel foglalkozott és az esti órák­ban ért éget. (MTI.) Vissxauiasiíoha a törvényszék az árdiági/ó hentes per* felvételi kéréséi KOLOZSVÁR, március 31. A kolozs­vári törvényszék hármas uzsorabirósága tegnap tárgyalta Borta Miklós Berek-uleai hentes perfelvéted kérését. Barta Mik"ós, aki a Heltai-utcában le\ ő Losonezy-féle hentesüzlet alkalmazottja voit, mult év julius 27-Gi negyedkiló mar­hahúst 86 fillérért adott el. A közellátád hivataé ellenőrei tettenérték és előállították az ügyészségen. A törvényszék egyes uzso- rabirája gyorsított eljárással tárgya.ta an­nak idején a bűnügyet és 6 hónapi börtön­re és 3 évi jogvesztésre ítélte a hentest. Barta Miklós a büntetésből 3 hónapot ki is töltött, akkor azonban perfelvételi ké­rést adott be azon a címen, hogy nem kö­vetett el árdrágítást, mert a negyedkiló marhahús elsőosztályu vesepecsenye vo't, amelynek a hatósági ára 97 fillér volt, te­hát még olcsóbban adta a húst a megenge­dett árnál- A törvényszék okióber végén szabadlábra is helyezte az elitéltet. Az uzsorabiróság tegnapi ülésén \itoS Pál dr. törvényszéki tanácselnök elnöklésé- vel elutasította Barta Miklós perf el vételi kérését azon a címen, hogy a törvényszék nem látja a tényállást cáfoltnak és nem tartja elfogadhatónak, hogy a vádlott sa­ját kárára olcsóbban adott volna el! vala­mit a megengedett árnál. Barta Miklós kötess az elmaradt 3 hó­napi büntetésének kitöltését azonnal meg­kezdeni. Mindönki szómára búfeleftg Nádor 1942—43. évi sláger albuma Mutatóban egy néhány sláger a tar­talomból: A rózsám de csinos. Bo­líviában. Ilamvadó cigarettavég. Van-e szerelmesebb vallomás- Vár­lak. Hiába mondod, stb. stb. 10 Ope­rette, 10 filmdal, 5 táncdal, 19 ma­gyar nóta. A remek kiállítású album ára csak 9 pengő. Kapható az. „Ellen­zék“ könyvesboltban Kolozsvár, Má­tyás király-tér 9. Vidékre utánvéttel is azonnal megküldjük.

Next

/
Thumbnails
Contents