Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-30 / 71. szám

) 1 9 i3 mérőin» 39­BLLENZCf PAR AJ DI INCZE LAJOS: / Békés vármegyében, a hóditó magyar parasztság földjén Békésben tehát visszatért az élet, Harru- ckern üzletember volt, nem csinált politikát ezen túl, s igy u népesség aluknUu.it az trde- kelt népcsoportok életerejére, szaporaságára, szerzési képességére bízta. Nosza, éppen jóra bizta. A magyarság ugyanis bámulatos gyor­sasággal gyökeret' vert az agyontámogatott, más népcsoportok mellett. Ekkor kezdődött itt a rnayarság második honszerzése: minden­képpen itt kellett maradnia ezen a földön, meg kellett ülnie a, szabadon maradt termő­talajt. Bár pestis pusztított, jégeső dúlt, tűz­vész és árvíz emésztette el a tanyákat, szél­vész tizedelte rneg a marhaállományt, föld­rengés ontotta össze az épületeket és kolera- járvány szedett áldozatokat a lakosságból — amint a siralmas feljegyzések bizonyítják a magyarság mégis helytállt, a várost engedte át, Német-Gyula mellett megtartotta Magyar-Gyulát. A két város a Bach-korszak végén egyesül s ezzel ismét lendületet vesz a város fejlődése. Mert Békésvármegye magyarsága nem tu­dott lemondani a városáról, Gyuláról, s a polgárosodásnak állandóan uiabb és újabb tö­megeket kölcsönzött, meg is nyerte az első döntő csatát: négy irányú nemzetiségi beütés ellenére is megtartotta a megyét magyarnak Ez volt ennek a magyar paraszti tömegnek első biztató győzelme. A megpróbáltatások láncolata nem akart megszakadni. A magyar szabadságharc meg- töretése utáni napokon, az Arad és Világos környékéről menekülők itt futnak keresztül. Laborfalvy Róza is itt várja férjét, Jókait, az Erkei-féle házban öltözteti kocsisnak, hogy feltűnés nélkül futhasson a Bükkhegységig. Másnap. 1849 augusztus 19-én ezer orosz érkezett Sarkadról. A maguk­kal hozott főbb honvédtisztek között nyolc tábornok és egy ezredes volt, tehát kilen­cen a későbbi tizenhárom aradi vértanúból. Két nap múlva, augusztus 2i-én tették le a . honvédek a fegyvert a vár előtti téren. A j gróf Aimássv-kastélyon kis táblácska jelzi a szobát, amelyben Knézich Károly eltörte a kardját, úgy nyújtotta át a győzőnek. A világháborút követő összeomlásban Gvu- i la is idegen megszállás alá került, 1919 ápri- \ lis 24-töl 1920 március 29-ig román csapa’ok tartották megszállva, majd a trianoni béke­parancs visszább lökte a megszállóvonalat, de — amint fentebb láttuk — Gyula másodszor is végváros lett. Vég-Gyula^ vára, — igy mondták haj­dan, itt táborozó vitézek. Vég-Gyula lett belőle. Gazdasági érdekterülete tulrekedt, ke­reskedelme elakadt, ipara megtört. Ezek mel­lett már csak tizedrangu lehet az a csapás, amely 1925-ben érte: a határokon túl elha­nyagolták a Körös-gátakat, a viz átvágta őket és elárasztotta az egész gyulai határt. Ez a végváros, ez a csonka gazdasági egy­ség s a mögötte lévő belvizes és árvizes me­gye szerezte meg a második győzelmet a magyar parasztság uj honfoglalásában: megszerezte a földet, azt a magyar földet-, amelyet magyar végváriak vére védelme­zett, magyar hajdúk fegyvere szabadított fel, de a bécsi udvar nagylelkűen idegen­nek ajándékozott a magyar paraszti rétegek talpa alól Ezer verssoros hőskölteménybe kellene foglal­ni azt a szorgos földszerzést amellyel a ma­gyarság birtokba vette a földet. A török kivonulása után a magyar paraszti népség előbujt >7. oltal­mazó nádasokból a keskeny földhátakra, szállást, vert, nádat irtott, vizet csapolt le, tavat szántott ki, gátat kötött, ugart tört, gyümölcsfát ültetett, szőlőt áugványozott, állatot nevelt, vásárokba járt, gyarapodott és szaporodott, uj telepeket rajzott ki ma­gából, majd csipkedni kezdte a mindenütt terpeszkedő uradalmi földeket, a Elarru- ckern-csaladba oltott Weckheim bárokét és Andrássy grófokét, százezer holdakat kap- ezer holdacskája. Szétmálasztották a nagy- birfokot, apró tanyásbirtokokká tördelték, legutóbb a gróf Andrássy-kastély kétszázhol­das parkját kanyaritották le a kastély mel­lől, magyar kisgazdák ezrei dolgoznak és él­nek ma ebből a földből, amely egykor egy család főúri életét biztosította. Magyar kis­gazda-családok ezreinek ad ma függetlensé­get, a létbizonyosság öntudatra nevelő éi zé­sét, szaporája az adózó paraszttársadalmat. Sok-sok barátságos kis házban ringatnak ma bölcsőt, nevelnek fel sok egészséges gyerme­ket ott. hol régente néhány béres nyóite el egész életét, áldozta fel egész erejét a házte­tőért, a betevő falat kenyérért és néhány rongy ruhadarabért. • Kell-e ennél biztatóbb,..örvendetesebb ese meny magyar földön, magyar ég alatt? Föld- kivánásában és munkaszeretetében cgyed/il- álló, életerős magyar népi társadalom nőn (BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY.) fel és nyomul most be a magyar élet fel tá­ruló ajtóin. Ez a város még 1930-ban is mindössze csak huszonötezer lelket számlált, mégis szobrai­val és emléktábláival büszkén beszéli, hogy egész sor kiváló férfiút ajándékozott a nem­zetnek és az emberiségnek. Gyula nagy szülöttei között Dürer Albert magyar származású né­met festőé a sörnyitók szerepe. Nélküle a ne­met festészet története és fejlődése el sem kép­zelhető, hiszen iskolát alapitotc, irányt sza­bott a festőművészeinek. Családi feljegyzé­seiben megemlékezik magyar eredetéről. Apja, Ajtóst Albert, Gyulán született, itt tanulta nem ' meg <*z aranyművessé get. mesterlegén y-ván­! der utján került Nürubergbe, azon az ösvé- I nyen haladva, amelyen akkoriban igen sok I magyar művész, tudós, kézműves és tanuló ! járta Nyugat-Európát. A magyarod1 fordított j német családnévben is a Gyula készeiében lévő i Ajtós rejlik, a család ugyanis onnan szárma- J zott Gyulára. j Ugyancsak Gyulán született Erkel Ferenc, i nagy zeneszerzőnk is. A gróf Andrássy-kas- j tély udvarán ma is mutogatják ..Erkel fáját“. Alatta, irta a Bánk bánt és még néhány nagy szerzeményét. Itt született Karácsonyi János püspök, a székelység történetének kutatója, továbbá Pálffy Albert is, a mult század nyolcvanas éveinek divatos regényírója. A város népmozgalmi érdekességei közé tartozik, hogy 1841 óta, amikor betelepedési jogot adtak a zsidóknak, alig hétszáz zsidó költözött be a városba. Ebből, természetesen nem szabad azt a következtetést vonni le, hogy a zsidóság nem szereti az alföldi pa- ras/tvátrosokiat, hiszen éppen a legnagyobb alföldi parasztváros, Szeged, cáfol rá „fé­nyesen“ az ilyenszerü okoskodásra. Gyulán talán mindössze annyi történt, hogy a kör­nyező nagyobb- városok elvonták és magukba szívták a zsidóságot. A római katolikusok, reformátusok és unitáriusok száma meghalad­ja a huszonegvezrer, de mellettük minden jel­legzetes „középeurópai“ vallásfelekezet meg­található. Egy épületre, amelyből esténként néha hangos énekszó csap ki, ez van Írva. Baptista Imaház. Általában nem örvendünk a csendes váro­soknak. Ha már város, legyen forgalmas, za­jos, izgalmas, élénk, tülekedő. Gyula is csen­des város Különösen ma. Az egész környcK a gazdasági élet leromlása jegyében áll. Egykor hires országos vásárok voltak Gyulán, tiz álló napig tartottak. Meg 1870-ben is negyvenezer sertést, nyolcezer szarvasmarhát, háromezer lovat és tizenöt­ezer juhot hajtottak fel a gyulai vásárra. Azóta azonban a vasutpolitika Erdélyben, de különösen a Székelyföldön is kipróbált módszere elej­tette, másodrendűvé nyomta vissza A bu- dapest—aradi fővasutvonal ugyanis a nem­zetiségi vonatkozásban tarka képet műt n tó Békéscsabát tüntette ki kegyével, neki Ígért hk <^endöt. a ,/ - ^ CsaGy»ufj?elni szerc„et , , let \ #óta m s*efnben. M's'-o, tört^etpara /et. u"nszjcodott a fán" i' azonbü/ri Ve. ra,, - üdes[,0f tcs varnms K, , .**>/fa /T)e . a den iróasztuhaiüi''eti a 1 .eíJís°k ± sétál a győztesa ekkor *" c\P(>li­jelent, de akkor 1 m 'm maradó történelmi város?*'I ’ eppen legnagyobb ni&óbáliatáía hagynának cserben. Gyula latja a szerencséd vetélytárs helyzeti előnyeit. Ahogy minden h.i0nló sorsú város teszi, ő is a szellemi ^!cc^ menekül, társa­dalompolitikában keres\.|len'-Vijyt_ Római ka­tolikus állami gimnáziuma vin (e7 is ritka­ság), polgári fiú- és leáXjsköl^t tart lenn, száz lelket befogadó ^gyerrKtműhelyet léte­sített, iparos tanonciskolával \^0lgálja a ma­gyar iparosképzés munkáját, lyári művész- telepén vendégül látja az ország neves íestő- ! művészeit, ezerkétszázötven ágyas Ula m kór- í háza és elmegyógyintézete van, várós\ rnu- j zeuma néprajzi gyűjtéssel is foglalkozik, i amellett szép fegyvergyűjteménye, ipartörté- 1 neti gyűjteménye és Erkel Ferenc-ercklye- 1 gyűjteménye van, városi könyvtárában ki- j lencezer kötet könyv hirdeti a feltörekvést. A hajdani halászkikötő helyén van a nepzert, Gyula egyik sétánya. Ipara sem elhanyagolható. Kötött-szótt- ár tt gyár, gyufagyár, bakancs gyár, képkeret és lécárugyár, tégla és cementáYugyár, gőzmalom és f>usfeldolgozó üzem működik, ezernél több állandó munkáslétszámmal. Ez azonban meg mindig nem az, amivé kellett volna válnia, ha sorozatos csapások nem érik, Lankadást nem ismerő népe minden izomszáiát meg­feszítve, minden idegsejtjét munkába állítva dolgozik önmaga felemelkedésén, városa fej­lesztésén, a2 ország nagy gondjainak viselésén. Gyula, 1943. március-hó. Befejezte tanácskozásait az unitáriusok parlamentje Tizenkét lelkészt szenteltek fel a hétfői Isten-tiszteleten Főtanács az elemi iskolai vallástanitási tan­terv kérdésével, valamint a középiskolai val­láserkölcsi nevelés szervezeti szabályzatával. Alapos megbeszélés tárgyává tették a külön­böző alapítványok ügyét, majd megtették a jelentést a pénztárvizsgáíatról is. A Berde-bizottság munkája Az egyházi képviselőtanács jelentése meg­emlékezett azután a Berde-bizottságról. Rá­mutatott ennek a fontos hivatást betöltő bi­zottságnak áldásos munkájára, amelyet főleg a Székelyföldről felkerült fiatal unitárius gyermekek, ranoncok elhelyezése körül fej­tett ki. Behatóan foglalkozott a jelentés a székely tanonckérdéssel és a népi rétegből kikerülő utánpótlás ügyével. Ezután a külön­böző tanügyi jelentések hangzottak el, majd megejtették a választásokat. A választások A választások eredményeként főtanács! örökös tag lett az egyháziak részéről Szent- Iványi Sándor és Ajtay József. A világiak közül dr. Mikó Tibor és dr. Gyulay Zoltán. A jogügyi bizottság elnökévé dr. Abrudbá- nyai Gézát választották meg, a nevelés­ügyi bizottság elnökévé dr. Gál Kele­ment, a pénzügyi bizottság elnökévé í álff-y Lászlót, a nyugdijbizottság elnökévé Vaska Dezsőt választották meg, majd a fegyelmi bí­ró tisztséget dr. Mikó Lőrinc ítélőtáblái ta­nácselnök személyével töltötték be, aki a fő­tanácsi ülés során le is tette a hivatalos es­küt. éjszaka lánya Murát! Lilivel Ct CORVINBAN Az egyház képviselőtanácsába a követke­ző 15 tagot választották meg,:' Kelemen Lajos, Váry Albert, dr. vitéz Gyulay Tibor, dr. Mikó Lőrinc, dr. György József, Kovács Kál­mán, dr. Vajda Béla, ar. vitéz Nyíredy Gé­za, dr. ifj. Mikó Imre, Pál Dénes, Erdő Já­nos, Bálisit Ödön, Máthé Zsigmond, Kelemen Béla és dr. vitéz Elekes Domokos. A főtanács ezután a költségvetéssel foglal­kozott, továbbá a segélyalapok felhasználásá­nak ügyével, majd megtörténtek a számadá­sok. Utána különböző indítványok, fellebbe­zések és panaszok hangzottak el. Szóvátették a következő főtanácsi ülés időpontjának kér­dését is, s ezzel kapcsolatban több olyan in­dítvány hangzott el, hogy annak időpontját lehetőleg augusztus hó folyamára állapítsák meg. Végül a főtanácsi bizottság egy nemrég megjelent műnek kijelentéseivel foglalkozott, amelyet bántónak találtak az unitáriusok egyetemére nézve. __ A Főtanácsi ülés tárgv*3gpz|ta ezzel kime­rült, majd befejezésül ur. Ávrudbánvai Ja­nos, az unitárius teológia, igazgatója tartott beszédet, amelyben köfc^jWrefj iMondott a vezetőségnek a FőtanácÁ’murmS^érr és a2 unitárius felekezet körében megnyílván uló egység és béke gondolatát hangsúlyozta. Géléi József dr. elnök, főgondnok zárószavai után Halmágyi János maros vásárhelyi esperes-lel­kész mondott költőien szép imát s utána a Himnusz hangjaival délután 4 órakor véget ért az egyház főtanácsának két napig tartó ülése. A külpolitika hírei AZ UNITED PRESS jelenti: Curtinn ausz­tráliai miniszterelnök figyelmeztette a la­kosságot, hogy a háború valószínűleg meg károm évig eltart. Ausztráliának á landoan háborúval kelt számolnia 11 Csenács-tenge­ren, anélkül, hogy hadereje jelentékenyen megerősödne Japánnal szemben, amely fé­lelmetes és fáraelhatat’an ellenség. TORINO város különbizottsága, amely­nek feladata, hogy a bombakárok ügyében benyújtott kártalanítási kér. sokét felii1 - vizsgálja, a károsultak kétharmadának ed­dig mintegy 10 millió lírát utalt ki előleg­ként. MELBOl RNF.BŐL érkező jelentés sze­rint az ausztráliai légierő egy személyszál­lító repülőgépe március 27-én Brisbane közelében lezuhant és összetöri. 23 ember ült a gépen, valamennyi megha t. Köztük egy ausztráliai és hét amerikai tiszt. 1, ausztráliai repülőkatona és 3 segédszolgá­latos no­Figyelem! Csak az Ellenzék hirde­tései eredményesek j KOLOZSVÁR, március 30. Az Unitárius j Egyház Főtanácsa hétfőn délelőtt folytatta • rendes évi ülését. Ezt megelőzőleg délelőtt .0 : órakor lelkészszentelés volt az unitárius tem­plomban. Ezalkalommal ünnepélyes keretek között 12 fiatal lelkészt szenteltek fel, név- szérint a következőket: kilyéni Ferenc?. Jó­zsef, Darkó Béla, Gálna Sándor, Kercki Gá­bor, Körítés Béla, Ellep Imre, Dinién András, Mátyás György, Székely Gyula, Cirmost Gá­bor, hnreh Lajos és Izsák Vilmost. Józan Miklós püspökfel­szentelte az uj lelkészeket Az ünnepi Isten-tisztelet során Szent-1vá­ny i Sándor budapesti vezetőlelkész, volt tcc£ lógrai tanár mondott az ünnepi' alkalomhoz 1 méltó, emelkedett szellemű beszédet, majd Józan Miklós püspök felszentelte az ifjú lel­készeket, akikhez gyönyörű beszédet intézett. A felszentelés után a 12 lelkész letette az esküt. Az eskümintát dr. Kiss Elek jegyző ol­vasta fel, s úgy mondták utána a felszentelt lelkészek, $ azután beírták neeviiket az cgy- v könyvébe. Végül mind a 12 esküt tért lelkészek, s azután beírták nevüket az egy- kiosztották a diplomákat; Befejezésül Kilyéni Ferenc József mondott köszönetét a felszen­telt lelkészek nevében Józan Miklós püspök­nek az ünnepélyesen hivatalos aktusért. A lelkészek felszentelése után az Egyházi Főtanács tagjai átvonultak az unitárius kol­légium dísztermébe, ahol tovább folytatták a vasárnap este felfüggesztett ülést. A hétfői ülés tárgysorozatán hosszasan foglalkozott a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents