Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-29 / 70. szám

* 1943 március 2$,

ELLENZÉK

Amagyar egység és a telekezetközi béke jegyében tartja főtanácsi ülését az unitárius egyház

Mikó Imre nagyjelentőségű határozati javaslata

KOLOZSVÁR, március 29. A Magyarországi Unitárius Egyház vasárnap reggel fél órakor kezdte meg rendes évi főtanácsi ülé- * sét a kollégium dísztermében. A főtanácsi ülésen résztvett a kormány kiküldöttjeként dr. Fáy István kultuszminiszteri államtitkár s a tanácstagok is úgyszólván valamennyien megérkeztek úgy Budapestről, mint a Székelyföldről. •

1 Az elnöki tisztséget betöltő Gclei József dr. ■egyetemi professzor, főgondnok, elnöki megnyitójában köszöntötte a főtanácsi ülés tagjait, majd rámutatott az Unitárius Egyház munkásságára, amely mindenkor cgybeüirrt az állammal és a nemzettel. Visszapillantást vetett arra a harcra, amelyet az Unitárius Egyház ,Erdélyben az idegen uralom alatt folytatott. Jóleső örömmel közölte megnyitójában a főgondnok, hogy a kolozsvári unitárius gimnázium ifjúsága adta a nemzetne« először a biztató erőt, a harctérre való önkéntes jelentkezéssel. Nem csoda — mondotta a főgondnok —, ha mi voltunk az elsők, akik az állam által a zsidóság terjeszkedése ellen hozott törvényeket egyházi életrend- szerünkben érvényesítettük.

— Mi a vallásszabadság törvényalkotó népe vagyunk — mondotta Géléi József dr. főgondnok. Emlékeztetett ezután arra, hogy a keresztény vallás szabad gyakorlatának s a felekezetek békéjének az eszméje az unitáriusok számára nem újkeletű, mert az még 1568-ból világit. Akkor történt, hogy a tor- dai országgyűlésen a vallásalapitó Dávid Ferenc befolyása alatt János Zsigmond törvénybe iktatta a vallások szabad gyakorlatának jogát. Az unitárius egyház mindig a tökéletességre törekedett, hitben, erkölcsben.

iskolák munkaprogramjai úgy mint a múltban, a jövőt'en is közösen állapítsák meg.

Mikó Imre képviselő nagyfontosságu határozati javaslatának egyhangú elfogadása urán a főtanács megalakult, majd megtörtént az uj egyházi tanácsosok és esperesek eskütétele. Uj esperesek lettek: dr. Csíki Gábor Duna-Tisza- menti és Rostás Dénes háromszéki lelkészek, majd velük együtt 25 uj iőtanácsi képviselő tette le az esküt.

Utána a főtanács tagjai istentiszteleten vettek részt a templomban, ahol Biró Lajos hódmezővásárhelyi lelkész. mondott emelkedett szellemű bzép beszédet.

Boros György arcképének

leleplezése

Istentisztelet után a főtanács tagjai ismét bevonullak a kollégiumba, ahol ünnepélyé» keretek között elhelyezték az egyházi képviselők tanácstermében néhai dr. Boros György püspök arcképét. Ezzel kapcsolatban Józan Miklós püspök meginditóan szép emlékbes/.c- det mondott, melynek keretében vázolta az elhunyt Boros György püspök érdemeit, aki mindenkor lelkiismeretes hűséggel dolgozott egyházáért. Áldott emléke tisztán, kitörölhetetlenül él — mondotta a püspök.

Géléi József dr. főgondnok átvette ezután hivatalosan az elhelyezett arcképet.

Keresztény egységet a közös magyar célokért ;

Közéletünknek egy olyan szomorú tünetével álluiiK szemt'en, mely egyházi életünket is súlyosan befolyásolja és megbénítja minden alkotó magyar erő összefogását akkor, amikor csak »3gy példa nélkül álló nemzeti összeiOgás,al menthető meg a keresztény Ma. gyarország jövője. Ez az örvendetes felszabadulásunk óta mindegyre íelbukkanó és a legkevésbé sem örvendetes tünet a íelekezet- közi viszálykodás.

Az az érzésem, hogy ebben a kérdésben — ami felett most a Királyhágón tűi is annyi szó esik — nekünk unitáriusoknak is a szavunkat kell hallatnunk, mert egyházunk egész történelme egymás hitének és meggyőződésének megbecsülésére tanít De a kérdéssel való komoly szembenézésre kötelez az idegen meg. szállás huszonkét esztendeje, amelynek talán legnagyobb ajándéka volt számunkra az, hogy az erdélyi magyar egyházak a kisebbségi magyarságért iolytatott küzdelemben megtaláltak az együttműködés egyedül célravezető és keresztényi útját. Ebben az évben lesz huszonöt éve annak, hogy Dávid Ferenc halálának évfordulóján a római katolikus, református és unitárius püspökök a kolozsvári evangélikus lelkésszel együtt közös pásztorlev/alet adtak ki és rá másfél évre megalakult az erdélyi magyar egyházak felekezetközi tanácsa, mely legfontosabb értekezleteit éppen itt, ebben a teremben tartotta. S ha térben és időtlen olyan közel ehhez a múlthoz most feltesszük a kérdést, hogy mivé lett a két és Hlévtized alatt a íelekezet közi béke, akkor válaszképpen sajnálattal kell megállapítanunk: ahelyett, hogy az egyházak közötti együttműködéssel továbbra is példát mutattunk volna a trianoni országnas, termékeny talajt teremtettünk a felekezetközi ellenségeskedés bomlasztó csiráinak a vallásszabadság klasszikus földjén.

Pedig egy háború közepén állunk, amikor még nem szűntek m»eg azok az okok, amelyek az egyházak közötti egységet az idegen megszállás alatt szükségessé tették. Sőt, ha akkor a nemzeti elnyomás volt az együttműködés indoka, akkor most e mellé egy másik fontos ok is felsorakozik, mely az együttműködést a kereszténység érdekében is szükségessé teszi. Ebben a háborúban nem egyik vagy másik egyház, hanem a z egyház léte forog veszélyben, s amikor a házunk ég, akkor nem vitatkozhatunk azon, hogy kit milyen juss illet meg a közös anyaszentegyházt’ól. Minket tehát nemcsak az erdélyi, a kisebbségi, az unitárius mult kötelez a felekezetközi béke helyreállításának megkísérlésére, hanem köte. lez a jövőért érzett felelősség, sanely jövőben együtt áll vagy bukik el a magyarság, az unitárizmus és Erdély.

Eezektől a gondolatoktól indíttatva tartottam kötelességemnek — Méltóságo.s Tanács ezt a kérdést egyházunk legfőbb alkotmányozó lestülete elé terjeszteni, hogy a mi egyházunk ragadja magához a kezdeményezést Erdélyben a felekezetközi béke helyieállitására, amit meggyőződésem szerint nemcsak az unitáriusok, hanem a többi egyházak kebelében is minden vallásosan érző és magyarul gondolkodó lélek egyaránt kiván. Nem táplálok illúziókat aziránt, hogy ez az együttműködés kölcsönös hitelvi engedmények árán fog létrejönni, mert a hitelvek különbözősége a? emberi szellem és lélek különbözőségeiben gyökerezik s éppen a mi vallásunk az, mely a lelkiismereti szabadság terén a legszélsőbb határig elment. Azt sem tartom kívánatosnak,

hogy ez az együttműködés a kölcsönös val- j I lási közömbösség alapján jöjjön létre, mert ez ■ uram a keresztény egységhez, hanem a hitet- I lenség kétségeihez vezetne. A közös elvi alap i csak a közös isteni kijelentéshez és a közös • erkölcsi világrendhez való ragaszkodás lehet;

! megvédése mindannak, ami a Jézusban egyesi- ; tett és leküzdése mindannak, ami ezt a közös j értéket veszélyezteti. Mennyire szükség van i erre eppen ma, amikor az igazi kereszténység j fegyveres háboluLán áll a pogánysággal, ugyanakkor pedig belül a keresztény jelsza- ! vakat kisajátító és meghamisító álpróíéták j veszélyeztetik az egyház és a nemzet erkölcsi j integritását.

j A közös elvi alap mellett gyakorlati Uen- I dők is adódnak, amelyek az erdélyi magyar J egyházak sajátos helyzetét érintik. A mi ! egyházaink között a múltban is két sikon moz.

I gott az együttműködés, egyházi és iskolai télien. A jövőben is ezen az utón kell együtt- haladnunk. Ezért tisztelettel a következő határozati javaslatot terjesztem elő:

1. Az egyházi főtanács hívja fel egyházunk valamennyi lelkészét és világi tisztségviselőjét s kérje fel a testvéregyházakat hasonló intézkedések íoganatositására, hogy felekezetközi viszonylatban szigorú önmérséklettel tartózkodjanak minden olyan megnyilatkozástól, mely az erdélyi magyar egyházak közötti ellentétek kiélezéséhez vezetne. Kérje fel a főtanács a testvéregyházak vezetőségét, hogy vele egyidejűleg ők is forduljanak lelkészi karukhoz, egyháztársadalmi egyesületeikhez és sajtójukhoz és szólítsák fel arra, hogy a szószéken, az összejövetelek programjában és az egyházi lapok hasábjain tartsák íelszinen a keresztény egység s a közös nagy magyar célok gondolatát és híveik körében is ennek megfelelő közvéleményt igyekezzenek kialakítani.

2. Közös erdélyi és magyar kérdés a felekezeti oktatás, amelyben az erdélyi egyházak nagyjában azonos álláspontot képviselnek s ezen a nyomon együtt is haladhatnak. Az egyházak közötti együttműködésnek egy másik célja és gyakorlati értelme éppen az volna, hogy együtt őrizzék meg — mert csak együtt őrizhető meg — a hitvallásos iskoláknak az a birtokállománya, amelyet kisebb- ségi sorsban kiépíteni és megvédeni sikerült. Ma felekezeti iskoláink teljes állami támogatásban részesülnek, de szembe kell nézni azzal az etatizáló irányzattal szemben, mely a kultuszkormánynak is nehézségeket okoz, amikor a jól bevált hitvallásos iskolák helyébe uj állami iskolák létesilésévjsl kísérletez ott is, ahol arra szükség nincs. Mi már egv- szer súlyos árát fizettük meg annak, hogy a milleniumi lelkes hangulatban iskoláink egy részét átadtuk az államnak. Ete a felekezeti iskolák hivatása a felszabadulással nem ért véget, mert vegyeslakosságu vidékeken és az ország perifériáin a közoktatás továbbra is egyházi feladat kell hogy maradjon. Ezt kívánja az állam jól Nliogott érdeke is, mert a felekezeti iskola Eirdélyben mindenütt nemzeti jellegű, az egyház és az iskola egysége kiegyensúlyozottan vallásos és hazafias nemze déket nevel s a hitvallásos iskolák patriarkális lelki közössége olyan egészséges és népi kiválasztást végez, amire ennek az országnak ma a legnagyobb szüksége van. Az egyházi főtanács tehát kérje fel a testvéregyházakat, hogy a felekezeti oktatás fenntartása érdekében foglaljanak közösen állást s a felekezeti

A tárgysorozat következő pontja Józan Miklós püspök jelentése volt. A püspöki jelentés foglalkozott az utóbbi évben történt személyi változásokkal, a lelkészi és tanitói kinevezésekkel, a népesedési statisztikai adatok- házi tagokról. Kiemelkedő volt a püspöki házj tagokróll Kiemelkedő volt a püspöki jelentésnek az a része, amelyben az egyházak unióját tette szóvá. Ezzel kapcsolatban Józan Miklós püspök a következőket mondotta:

— Mostanában sokat emlegetik a keresztény egyházak unióját, sőt mozgalom alakjában a fővárosban már meg is történt az el- sq komoly tanácskozás a római katolikus és protestáns magyar vezetők között. A mi részünkről nincs és nem is volt soha semmi akadály, sem gátlás ebben a tekintetben Sziv- vel-lélekkel benne vagyunk az unióban, hogyha ezzel használhatunk a magyar ügynek, hiszen már nevünkben is benne foglaltatik az unió eszméje. Készek vagyunk együtt virrasztani azzal a magyar lélekkel, amely le tudja vetkőzni magáról a nemzetköziség köntösét s oda áll a magyar barázdába, hogy a hite, nyelve, törvénye is liturgiája, zsoltára és eszmevilága, temploma és családi oltára magyar és csak magyar legyen.

— Készek vagyunk a Haza javára egy vagy egységbe tömörülni, olyan szellemi szövetségben együtt imádkozni, amelynek a közpecsétje az áldozat, szimbóluma a Krisztus keresztfája és liturgiája: a nemzet konnybe- vérbe írott Himnusza. Csak egy a kikötésünk:

Az unitárius intézmények gyűlései

Az egyházi főtanáccsal kapcsolatosan a különböző unitárius intézmények is gyűlést tartottak. Szombaton délelőtt — mint megírtuk — az Unitárius Lelkészkor a legfontosabb lel- | készi kérdéseket tárgyalta meg. Szombaton j délután három órakor az Unitárius Irodalmi j Társaság tartott közgyűlést, amelyen dr. Fe- j renczy Géza elnök mondott megnyitót. A I közgyűlés melegen ünnepelte Márkus Albert rendes tagot, aki latinból Uzoni Fosztó Krónikájának első részét lefordította és most rendezi sajtó alá. P. Szentmártoni Kálmán titkári jelentést olvasott fel, felemlítve, hogy Józan Miklós unitárius püspököt és dr. Ferenczy Gézát, a társaság elnökét a Kulturális Egyesületek Szövetsége alelnökökké választotta. Vári Albert jelentést tett a hetven- ötödik évfolyamába lépett Keresztény Magvetőről. Ferencz József meleg szavakkal méltatta Vári Albert munkáját, Hatházy Sándor pénztárnok a pénztári jelentést olvasta fel.

Délután négy órakor az Unitárius Irodalmi Társaság Bölöni Farkas Sándor halálának századik évfordulója alkalmából rendezett emlékünnepélyt, amelyen az unitárius egyház vezetőin és nagyszámú érdeklődőn kívül dr. Fáy István államtitkár és Vásárhelyi János református püspök is megjelentek. Ferenczy Géza dr. elnöki megnyitója után Józan Miklós unitárius püspök gyönyörű tanulmányt olvasott fel, amelyben szines szavakkal méltatta a világjáró bölöni Farkas Sándor életét és Amerikáról irott örökértékü müvét.

Dr. Boros György emléke

Szombaton délután öt órakor az unitáriusok Dávid Ferenc Egylete rendezett díszközgyűlést, alapítójának, dr. Boros György püspöknek emlékére. Sigmond József székely.;d- varhelyi lelkész imája után dr. Kiss ' Elek

ügyvezető alelnök mondott megnyitót. Ezután Bencze Márton papnövendék szavalata következett, majd dr. vitéz Nyiredy Géza miniszteri tanácsos elevenítette fel néhai dr. Boros György unitárius püspöknek, az egylet alapitójának emlékét. Méltatta dr. Boros György kivételes szervezőerejét és törhetetlen magyarságát. A zsúfolásig megtelt diszterem közönsége nagy figyelemmel hallgatta meg az emlékbeszédet és kegyelettel emlékezett dr. Boros Györgyre. Ezután Máthé Lajos szentábrahámi lelkész szavalata következett, majd Abrudbányai János dr. az évi jelentést olvasta fel. A közgyűlés dr. Kiss Elek zárószavaival ért véget, majd a közgyűlés résztvevői elvonultak a püspöki tanácsteremben elhelyezett nagyszerű arckép előtt, amelyet Incze Ferenc festőművész készitett dr. Boros Györgyről.

PARA.TDI INCZE LAJOS Békés vármegyéről szóló cikkének befejező közleményét anyagtorlódás miatt holnapi számunkban közöljük.

Kolozsvári thj. sz. kir. város polgármestere. Sz. 13.478—943. Tárgy: A Horthy-uti aszfaltgyalogjáró átfektetési munkálatára nyilvános versenytárgyalás hirdetése. 1IT KIVONATOS VERSENYTÁRGYALÁSI HIRDETMÉNY. Kolozsvár thj. sz. kir. város mérnöki hivatala versenytárgvalást hirdet a Hortbv ut aszfaltgyalogjáróinak átfektetőiére. Ajánlati és költségvetési űrlapokat, valamint "ninderi felvilágosítást a hivatal helyiségében (Farkas- utca 4. szám, I. emelet 9.) adunk munkanapokon délelőtt 12—14 óra köcött. az ajánlatok. beadási ideje 194t IV. to. Kolozsvár, 194} március 22. Vásárhelyi sk. polgármester- helvettes.

! egyházszervezetben egyaránt. Ezért keresz- I tény és magyar az unitárius egyház.^

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében köszöntötte a főgondnok az egyházi iőianacsot s örömének adott kifejezést aiölött, hogy a.z ülésen személyesen is köszönthetik a vailás- és közoktatásügyi miniszter képviselőjét, Eáy Istvánt dr. államtitkárt.

Fáy István üdvözlése

Az elnöki megnyitó után Józan Miklós püspök meleg szavakkal üdvözölte a kormány képviselőjét, Fáy István dr. államtitkárt.

A püspök rövid, meleghangú üdvözlő beszédére Fáy István államtitkár válaszolt. Megköszönte a szívből jövő üdvözlést s kijelentette, hogy örömmel tölti el az, hogy személyesen is jelen lehet az unitárius főtanácsülésen, mint a vallás- és közoktatásügyi kor- f mányzat képviselője. Rámutatott arra, hogy a j kormány teljesen tudatában van mindannak, I amit az unitárius egyház itt, Erdélyben a j nehéz idők viharában is végzett, i — Mi tudjuk — mondotta Fáy államtit- I kár —, hogy az egyház megmaradt magyar- ! nak erőben, hitben, bizalomban és reménység- j ben. Ezután jóleső örömét fejezte ki afölött j is, hogy személyesen is üdvözölheti Józan i Miklós püspököt, abból az alkalomból, hogy I a Kormányzó Ur a magyar érdemrend nagy- j keresztjével tüntette ki.

j Az államtitkár beszédét lelkes tapssal fo- j gadta a főtanácsülés.

Az üdvözlő beszédek elhangzása után na- I pirend előtt Mikó Imre dr. országgyűlési kép- { viselő szólalt fel és nagyfontosságu határo- > zati javaslatot terjesztett elő.

I Józan Miklós : Készek vagyunk a Haza javára egy nagy egységbe tömörülni

a lelki szabadság, mert enélkül nem tudunk élni, enélkiil elsorvadunk, ami nem lehet üdvös a társulás szempontjából sem, mert a gályarabság bélyegére emlékeztetne.

A püspöki jelentés foglalkozott ezután a vegyesházasságokból születendő gyermekek vallási kérdésével ist

A választások

A nagy tapssal fogadott püspöki jelentés után az egyházi képviselőtanács jelentését olvasták fel, majd sorban következtek a különböző jelentések s a tanári választások. Péter Lajos székelykereszturi gimnáziumi tanárt, kiváló pedagógiai érdeme elismeréséül a főtanács tiszteletbeli gimnáziumi igazgatójává választotta. Belső időszerű ügyekről történtek ezután jelentések és előterjesztések, majd a déli órákban Berde-közebéd volt a kollégiumban, amelyen teljes számban résztvettek a főtanácsi tagok és a vendégek. Vasárnap délután került sor a választásokra. A főtanács a választások során Benczédi Pál kollégiumi vallástanárt hivta meg az egyház történelmi- egyházjogi teológiai tanszékre, valamint dr. Kovács Lajos sepsiszentgyörgyi lelkész, teológiai magántanárt az ujtestamentumi tanszékre.

Ma, hétfőn folytatta az egyházi főtanács ülését s ugyancsak ma, hétfőn délelőtt to órakor történt meg a lelkészszentelés is.

Lapunk zártakor az egyházi főtanács ülése még tart.