Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-29 / 70. szám

HÉ^Tő, 1943 K x t *» r n . Orjz4..-h ;?r március 29.­föfíw'uaA .;-a BUD^PBST Pí V. 1 1 ^ : hiLXIV. évfolyam, 7«. szám. ^ ÁRA 12 FILLÉR Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jókai-u. 16., I. Tehefon: 11—09. Nyomda: Egye* teax-u. 8. Telefon: 29—23. Csekkszámla: 7205# HLUPITüTTfl: BRRÍHflMIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTOVALLALAT*1 Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.29 P, negyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évre 36 80 f, tun nTnwMír iw ina' Mrnw A Partium (Z) Avitt szó Inkább csak a történészek ismerik jelentőségét. Közbeeső terület Erdély és Magyarország között, amely azonban Er­délyhez tartozik Hozzülapad a Királyhágó és a Meszes nyúlványaihoz és benne nyílik meg az Alföld. Régió ez is, de annak jellegzetes­sége nélkül. Sorslálogalta föld, előtér és mégis befejezése egy térnek. Politikai jeleniőségét régen elveszítette és mégis sohasem veszít­heti *el. Nemrég még a trianoni határ met­szetle ketté. Ma hídfő. Mindkét fél számára. Innen indul el Erdély az ország felé és itt Jépelt be az ország Erdélybe. Maga is or­szág: Biharország. A törökdulás megváltoz­tatta faji összetételét. Esztendők alatt DélL'i- har negyvenezer magyar családja ötezerre zsugorodott. A huszonkét év telepítési politi­kája is változásokat okozott. Arany János szülőföldjén Cosbuc, Goga és Eminescu lirája csendült fel. De a táj maga és a belőle su­gárzó lélek mégsem változott. Magyar maradt és erdélyi. Talán erősebben erdélyi magyar. A bihari urak előtt a Tisza Istvánban reinkar­nálódott Toldi Miklós lebeg és a békebeli bi­hari parasztok között hány jó öreg Bencével találkozunk. Hetyke, kemény magyarok a bi­hariak. Széles öleléssel szeretik az életet és a magyar! És a magyarság: a nép! Grófjaival, földművelőivel, iparosaival és polgáraival! Társadalmi válaszfalak nélkül! Osztatlanul és és megoszthatatlanul! Ez adja meg erejét! Ezért intézheti és kell intézze minden külső tényezőtől függetlenül sorsát! Mintha Szé­chenyi István szavai visszhangzottak volna az Erdélyi Párt elnökének beszédéiül: „Tőlünk függ minden, csak akarjuk!" A magyar föld, a magyar nép, a magyar szellem egységét és egyetemlegességét hirdették a gyűlés szónokai. „Alapvelő politikai tételünk — mondotta Te­leki Béla —, hegy Magyarország egy és oszthatatlan! Ezt a történelmi adottságot pedig I sem külső erőszakkal, sem belső kérdésekkel ; vagy akár pártszempontokból is megosztani i nem lehet. Tudjuk, hogy a pártok jelentőségét ! írem a hatalmi eszközök adják meg, hanem | szinte egyedül az a szempont, hogy vájjon a j párt a nemzet talajából nőtt-e ki és annak ; élet törvényeit követi-e?" Az ilyen pártelnöki kijelentésekre bizonyára j hahotával felelnének a letűnt parlamenti de ] mokráciák pártjai. Poilikai naivistának inon- \ danák azt, aki komolyan tesz ilyen kijelen- i téseket. Aki úgy is gondolja azt, amit mond ! és úgy is cselekszik, amiképpen beszél. 1867 után Tisza Kálmánnak egy 48-as orszá­got kellett a 67-es alkotmány jegyében ve­zetnie. A magyar országgyűlés ekkor vált parlamentté. Parlamentté, amelybén a hatalom alapján kormányoztak a pártok s mit sem szá­mított a nemzet élettörvénye. Sok minden vál­tozott azóta, de egyesekben még él a UszaUál- máni kor szelleme. Isten kegyelméből mái csak ez egyesek ellen kell küzdeni. A nemzet régen önmagira talált. S ezért illuzionisták inkább' esett, mint egy eljövendő magyaraób magyar­ság poétái, ha mindjárt „politikusok" is. A Partium, ami nincs, igy tölti be ismét hivatását. Hid! összekötő kapocs! Fárosz, amelyben az erdélyi szellem tüzeit gyújtják meg. Vájjon mikor világítja b'e az egész ma­gyar életet? Tuniszban ismét megtört az angolait ériét támadása A két súlyponttal támadó angolszász páncélosok nagyrészéi elpusztították - A tavaszi áradatok megállították Keleten a hadműveleteket Honvédeink 150 harckocsit és 22 repülőgépei semmisítettek meg kemények, mint hegységük sziklái. Az életük rohanó, mint a Körös zugó vize, de szeretik az álmokat, mint a t'ogârhâtu szőlőhegyek. Színes és sokrétű a oihari élet, megpróbált és acélkemény s ezért volt Bihar mindig inkább Erdély őre, mint kapuja. A bihari lélek a Királyhágóra támaszkodott s annak fenséges csúcsairól nézte a véghetet- len síkságon csillogó magyar életet s Erdélyt, az ezer hegyek országát. Soha nem volt egé­szen Erdély, de létekben mindig Partium maradt. Része Erdélynek. Erdélynek, ami min­dig magyarságot jelentett Hegyek közötti ma. gvarságot, küzdelmes, az égre néző s a földön járó magyarságot. Ezen nem változtatott Semmi, sem tatárdulás, sem török uralom, sem osztrák gubernátor, sem Trianon. így voll és igy marad. Államférfiak ismételtek el annyiszor Eszak- Erdély boldog visszatérése óta — amit néha megmosolyognak a politikusok, — hogy Erdély szellemeik kell meghódítania az országot. Nem azért, mert erdélyi, hanem mert tisztul- tan magyar. Hóditó útjára a Partiumból kell elindulnia. Itt történhet ineg a nagy egybeol­vadsz. Mert a Partium küldetése a közvetítés. Zágon és Budapest Váradon találkozhat Fele­iden. Csak mindenkinek egyformán kell lépe­getnie felé. A minap Erdély újabb lépéseket tett. Várad felé. Mert azon túl van Budapest. S előtte Budapest is jött Váradig. I^y történt a szép találkozás. Ismét egy, annyi találkozás után. Ezuttal nem művészek és költők mentek Vá­radra, hanem erdélyi politikusok. De lénye­gükben azok is művészek és költők, mert többre tartják maguknál a költőket. Megta­nulták, hogy nem a politikai arénák kicsiny, kissé tisztázatlan és körmönfont cselszövé- nyeik során dő! el egyesek és népek soisa. Megtanulták, hogy nem fondorlatok és manő­verek, apró ájfafoskodások és nagy hazug­ságok viszik előre az ügyeket. Előrébbviszi a tisztánlátás, a minden áldozatra-készség. A nyilt szó. A becsület. A munka. Ezért költők és művészek az erdélyi politikusok, mert ha talán csak illúziójuk is, de bizonyára nem vétkes és igaz illúziójuk, hogy müvüknek va lóban századokra kell szólania. Emellett el­törpül személyük és lényegtelenné válik számukra a jelen. Ami az Erdélyi Párt nagyváradi gyűlésén elhangzott, ezért valóban program. Talán ugv j is mondhatnék: hitvallás. Egészében látni a magyarságot! Egészében hinni a magyarság­ban! Nincsen területi megoszlás! Nincsen ülönbség magyar és magyar között! Az ezer. színű magyar életnek egyetlen speetruma vau; Három nap óta a német hadijelcntésehnek nincs különösebb mondanivalójuk a keleti harctér eseményeiről. Ez is jele annak, hogy a tavasz beálltával a frontok megszilárdultak és a válságos téli hónapok harci cselekményei lezárultak. , ■ s. Ha visszapillantunk a mult év november 29-én megindított szovjettámadás utáni idők­re, felmérjük az azóta végbement területi és stratégiai változásokat s vizsgáljuk az eltelt négy hónap időnként tapasztalt és szánté Európa torkán érzett drámai megpróbáltatá­sokat, megelégedéssel állapíthatjuk meg hogy a szovjet területi nyereségek és a mult nyár eredményeinek látszólagos megsemmisülése el­lenére, a mai állások alapján kétezer kilomé­terre becsülhető arcvonal ismét erős védőbás­tyája lett az európai kultúrának, sőt a jövő­ben az esetlegeti offenzív hadműveleteknek sok lehetőséget nyújtó bázisa lehet. A Wehrmacht leküzdötte a kiima, a töme­gek és az ellenség hadianyagfölényének iszo­nyú nyomását, immár a második, az elsőnél is sanyarúbb tél gyakran válságos perceit vé­szelte át, ütőképességét, mint a Dnyeper és a Donee közti legutóbbi helyi jellegű ellentá­madás is igazolja, régi fényében megőrizte, hadvezetősége pedig újabb nyári vállalkozá­sokkal biztatja Európa közvéleményét. Német részről a téli védekezöharcok során mindenütt a legmakacsabb ellenállást fejtet­ték ki, hogyha életbevágóan fontos hadászati pontok megvédéséről volt szó. Példa erre a Rosztovtól nyugatra fekvő Miusz folyón ál kialakult megsemmisítő ütközet, ahol a szov­I jetcsapatok az ember és hadianyag kímélet- j j len bevetése ellenére sem tudtak egy talpa- j i latnyi területet elhódítani. Golikov szovjet- j I tábornok elitpáncélosai közvetlenül Dnyepro- 1 petrovszk alá törtek előre és ezzel az ‘•gesz j Donec-medencei iparvidéket, sőt még a Krim ! félszigetet s veszélyeztették. Hogy a németek | mennyire megőrizték ütőképességüket, azt j Mannstein vezéi tábornagy aránylag nem túl | nagy erők bevetése által elért sikerei mutat- | fák, amellyel a bolsevistákat visszavetette a Donee mögé. Charkov visszafoglalásával a véderő ismét biztosította a Cbarkovtól délre harcoló Weichs báró vezérezredes baloiialát és ugyanazt a harcászati helyzetet teremtették meg, amelyből von Bock tábornagy 1942 jú­niusában támadásra indult a Kaukázus ellen. A NEMZETKÖZI POLITIKAI ELET meglepetése a Laval-kormány átalakulása. A Nemzetközi Sajtó Tudósító vichyi jelentése beszámol arról, hogy a kormány átalakítása két célt követett: a hatalom szorosabb össz­pontosítását és a kormány tekintélyének nö­velését. A kormányátalakítás legfeltűnőbb je­lensége a gyár mat ügyi és a tengercszetügyi minisztériumok összevonása, amely Vichynek azt a szilárd akaratát jelenti, hogy hajóha­dát és gyarmatbirodalmát helyreállítsa. Az uj kormány tavainak politikája végrehajtásához sokkal nagyobb biztosítékot nyújt, mint a régi. Hírek szerint de Brion nagykövet, aki eddig a párisi német hatóságok mellett kép­viselte Vichyt, hivatali székhelyét Berlinbe teszi át, ami a vichyi kormány rangbeli emel­kedését jelentené, mert ezután Laval és kor­mánya nem német hatóságoknál, hanem ma­gában a német fővárosban képviseltetné ma­gát. Beszámol az NST arról is, hogy a fran­cia diplomáciai karban több fontos személy­cserét hajtanak végre. Értesülésünk szerint az uj budapesti francia követ Platon tengernagy lenne, Petain tábornagy egyik legbizalmasabb barátja, aki az északafrikai de gaullista kí­sértéseknek többször is becsületesen ellenállt. PAVOLTNI VOLT OLASZ NEMZET- NEVELÉSÜGYI MINISZTER a Messagero- ban cikket irt Olaszország háborús céljairól. Az NST római jelentése szernt Pavolini rá­mutat, hogy „a jelenlegi háborút nem az jel­lemzi, hogy a fasiszta Olaszország a magi forradalmát az egész világra rá akarná kény­szeríteni, hanem, hogy a fasiszta Olaszország megvédi a maga függetlenségét és küzd a szá­mára nélkülözhetetlen életcélért GÖBBELS a Reich legfrissebb számában az „Igazságosságról'1 irt. Az igazságérzet füg­getlen a szociális rendszerektől, minden em­berben megvan, különösen akkor, Da az igaz­ságtalanságok nem az ö javára történnek. Olyan időkben, amikor az életviszonyai k ke­ményebbé válnak, előfordulhat, hogy a töme­gekben olyan meggyőződés kel életre, mint­ha az életviszonyoknak e keménységéhez az is hozzájárulna, hogy látszólag egyes rétegek a javakból a maguk részére az egyenlőség el­vén. túlmenő adagot biztosítanak. A minisz­ter rámutat, hogy helytelen utakon járnak azok, akik minduntalan igazságtalanságokat hangoztatnak. N. /. A téli csata első szakaszában a honvédség teljesen megsemmisítette a támadó páncélos dandárokat A Magyar Távirati Iroda jelenti: Beavatott katonai helyről nyert értesülés szerint most érkeztek be azok a hiteles jelentések, amelyek a Szovjet ellen küzdő lionvcdhadsereg hadműveleti területén ez év január­jában kilőtt ellenséges harckocsik és repülőgépek számát tárják fel. A harcokban résztvett magyar sereg- testek és csapatok most egyesitett harci jelentéseiből megállapíthatjuk, hogy a januári téli csatában a hon­védhadsereg arcvonalán kereken 150 szovjet harckocsit lőttek ki és tettek harcképtelenné a gyorstüzelő pán­céllövő tüzér és légvédelmi tüzérkötelékek. Ez lényegében annyit jelent, hogy a magyar hadsereg arcvona­lán már a téli csata első szakaszában úgyszólván teljesen megsemmisültek a honvédek ellen küldött támadó seregcsoportok élén előretört bolsevista páncélos dandárok. Bizonyítja ezt a megállapítást az a tény, hogy a küzdelem második szakaszában már egyetlen ellenséges harckocsi sem követte a magyar hadsereg csapatait és a szovjetgyalogság tömegei is csaak óvatosan nyomultak előre. A honvéd légvédelmi ütegek ugyanez idő alatt 22 ellenséges repülőgépet lőtt le, ami a bevetett szovjetgépek számát tekintve, a magyar légvédelmi tü­zérség kiváló értékéről tesz bizonyságot. 9

Next

/
Thumbnails
Contents