Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-25 / 68. szám
I 19 4 3 március 26. ELLENZÉK rnmmammmmm I Egy az ország es a nép Az Erdélyi Párt sxdnokai a magyar egyseget hirdették Nagyváradon Bihar vármegye felvonult az Erdélyi Párt gyűlésén NAGYVÁRAD, március 26. Jelentős politikai eseménynek volt a szin- - ' helye tegnap délelőtt Szent László vâraşa.. Az Erdélyi Párt bihari nagyválasztmányának ülésén megjelent gróf Teleki Béla országos elnök és Erdély közéletének még számos vezéralakja, hogy tájékoztassák a magyarságot az ország nagy kérdéseiről és megejelöljék a magyar társadalom követendő útjait. A választmány ülése iránt eddig- soha nem tapasztalt érdeklődés miutatkozott. A Ref. Kullurház nagy tenne kicsinynek bizonyult, a közel ezer jelenlevő személy befogadására. Ezért a folyósókra hangszórókat szereltek fel. A választmány tagjai zúgó éljenzése közepette foglalta el helyét a Pált elnöksége, majd elsőnek Papp- Szász Lajos felsőházi tag, megyei elnök üdvözölte közvetlen szavakkal a part országos elnökét és többi jelenlevő vezetőit. Papp-Szász Lajos felszólalásában a következőket mondotta: Számunkra az Erdélyi Párt a legdrágább történelmi tapasztalatok és a korszerű magyar országvezetés szellemének megszemslyesitßje — Manapság nagyon nehéz figyelemmel kisérni az eseményeket, Íriszen . oly gyorsan követik egymást, hogy idő sires megfontolásukra- Pedig óriás dolgok történnék és közvetve, vagy köz /ellenül döntőképpen hatnak ki mai eleiünkre és egész jövendőnkre. Ilyen időkben és ilyen helyzetben a vezetők Szcvára kell figyelnünk. Mi az erdélyire, az Erdélyi Pártra, mely számunkra a legdrágább magyar '.Mályvái ad a magyar politikai élet egyik legerősebb tartóoszlopa'1 történelmi lapasztalatok és a korszerű magyar ország-építés szellemének a megszemélyesítője. Daróci Kiss Lajos városi főtitkár ezután lidolvas'a Szilágyi Lajos felsőházi tag, v. Báthory Szüts Sándor és Toókos Gyula vezérőrnagyok, továbbá. Árvay Árpád országgyűlési képviselő leveleit, amelyekben kimentik távol létüket. A hallgatóság lelkes ünneplése közeper te emelkedett a bejelentések után szólásra gr. Teleki Béla országgyűlési képviselő, az Erdélyi Párt országos elnöke, aki bevezető szavaiban elmondotta, hogy Nagyvárad mindig vezetőhelyet foglalt el a Az erdélyi fejedelemségben élt töretlenül a megjár ál am szme" Az Erdélyi Párt elnöke arról be- zéit ezután, hogy amikor a török veszedelem Magyarországot is elárasztotta, az ország középső részét, a nyugati területet a Habsburgok kerítették hawaiiunkba, akkor az erdélyi fejedelemségben élt töretlenül a magyar állameszme. Az erdélyi fejedelemség azonban sohasem törekedett egy külön államiságra, mindössze egyesi tette magában a magyar állami életnek mindazokat a tényezőit, amit más területekről kiűztek. „Pinzbdl országát építeni nem lehel" — Azt a kormányt kell szivveíl-lé- lekkel segítenünk — mondotta — amelyiket Kormányzó Urunk e nehéz időkben a Haza gondjainak viselésére rendelt. Mindnyájunknak egy a törekvése, éspedig az, hogy a kormányzat az országot ebből a háborúból diadalmasan kivezesse. Sze- ínélyszierint alkalmam is van közvetlen közelről látni azt a munkát és hihetetlen erőfeszítést, amit a miniszterek kifejtenek. — Feladatunk egy részét képezi Erdély gazdasági újjáépítése is. Rengeteg anyagi segítségben részesülünk .mi, de mi nemcsak materiális tényezőket kívánunk, hanem elsősorban lelkieket, hiszen pénzből országot építeni nem lehet. — Múlhatatlan, hogy a magyar közvélemény befelé, saját nemzeti életének belső világába tekintsen először, múltból pedig merítsen erőt, tani ságot és hitet mai küzdelmeihez. lehet reformokat kezdeményezni és végrehajtani. — Az elmondottak — állapitotta meg gr. Teleki Béla — egyben meg is határozzák a kormánypárthoz való viszonyainkat, amit talán azzal lehetne kifejezni, hogy szoros egységben tevékeny együttműködés, egy jobb és boldogabb Magyarországért. Egymást a legnagyobb tiszteletben tartva szolgáljuk a fajtánk ügyét, A közelmúltban a MÉP-neik intézőbizott- sági ülése zajlott le Nagyváradon és a magám részéről olvastam az elhangzott beszédekből, elsősorban v. Leel-össy Árpád képviselőtársam szavait, aki az együttműködésre igen komoly szavakkal mutatott rá. Az egyik buzgó szervező azt mondotta, hogy bennünket a. MÉP szabadított volna fel az idegen elnyomatás alól. Azt hiszem felesleges hangoztatnom olyasmit, amit egyöntetűen vallunk és tudunk, hogy bennünket a maerőfeszítése vezetett vissza a szabad mag-yár életbe vitéz nagybányai Horthy Miklós Kormányzó Urunk örszág- gya.rupitó bölcs i rá nyitásé vad. (Óriási éljenzés.) Ebből a munkából kivette a részét minden magyar kormány, Bethlen István gr., Károlyi Gyula gr., Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imréd y Béla és Te'lek.i Bál gr., akik a t ria- noni korszakban a magyar kormányzatot vezették. De kivette a részét az áldozatokból minden egyes magyar ember is. (Úgy van, igaz, helyes!) KÉT ALAPVETŐ GONDOLAT — Meg kell tehát mondanunk, hogy tulajdonképpen mi is az a magyar gondolat, amit ezen a téren pártunk képvisel és amit a magyar életben megvalósítani kívánunk. A hiányokat két szóban fejezhetjük ki: Áldozat készség és íeleössiégérzet. Hiszen mindaz, ami ma baj és nehézség az országban — természetesen a háborús nehézségek nélkül — ennek a két hiánynak a folyománya. Az, hogy a hivatalokban sok helyen annyi nehézséggel találkozunk, annak a jele, hogy sokan nem merik az ügyek Intézéséért a felelősséget. vállalni. ■ Súlyos szavakkal illetne gr. Teleki Béla azt a, felszínes magyar életformát is, amivel minduntalan találkozunk. Túlsók már az ünnepség, túlsókat ünnepeljük magunkat — mondotta. — ünnepre igenis szükség- van. Hiszen az összetartozás érzését ápolja. És az is nagyon szép, ha leket ezsJ.nóros magyarban azon megjelenünk. Báj csak akkor származik belőle, amikor azt hisszük, hogy ezzel eleget is tettünk minden kötelezettségünknek. Végé az ünnepségnek, hazamennek a résztvevők, Levetik az ünneplő ruhát és másnap már sokan éppen úgy szaladnak csak az egyéni, önző céljaik után, mint. azt előbb tették. EJ kell érnünk tehát azt az erkölcsi színvonalai, j ami ön tud at ossabbá teszi a magyar j társadalmat s amikor nem az ün- ! neplésben, hanem a tudatos nemzet- j építésben ismeri fel közéleti hivatását. A beszéd további részében — amit. a közönség állandó helyeslése szakított félbe — az 1440-es rendelet ügyével a magyar munkás, iparos és gazdatársadalom legégetőbb kérdéseivel foglalkozott, hangoztatva, hogy az iparrevíziót olyan szellemben, kell végrehajtani, amely a magyar iparosságot megerősíti, az I440-eS rendelet pedig nem szolgáltathat jogcímet arra, hogy zsidók perlele ed jenek magyarokkal, vagy .magyarok egymás között. A zsidókérdésről nemzetszolgálat történelmi hivatásában. Csak a közelmúlt kisebbségi időkben a magyar politikai élet egyik legerősebb tartóoszlopának bizonyult, aminthogy a visszatérés óta is eoben a városban alakult meg az Erdélyi Párt első tagozata. „*Enn:k a meggyőződésnek nincsen földrajzi határa" Az Erdélyi Párt tudja, hogy a pártok súlyát, jelentőségét nem a. hatalmi eszközök adják meg, hanem szinte egyedül az.a szempont, hogy vájjon a párt a nemzet talajából nőtt-e ki és annak követi törvényeit. Az Erdélyi Párt számszerűleg vagy területileg kicsinek mondható, de gyökerei a népi életből hajtottak ki. A párt azonban nem a szám-szerűségre törekszik, hanem a minőségre. Akinek más a meggyőződése — mehet. Nem tartja senki vissza. A zsidókérdésről szólva megemlítette, hogy erről már beszéltek. Hiszen ma egy kis túlzással azt lehet mondani, hogy közvetve felmentettük a zsidóság egy rétegét az adófizetés alól. Megvonták az iparengedélyét, adót tehát nem fizet, ezzel szemben feketén vígan köti az üzleteit. A keresztény iparos, vagy kereskedő pedig a hivatalos haszónkul e csál dolgozva, mindenképpen alatta marad a versenynek. Kétségtelen azonban, hogy földbirttokpoli- tikai téren komoly lépések történtek. A kérdést lényegében és nem felszínesen kell megoldani. Beszéde végén gr. Teleki Bella nyomatékosan hangsúlyozta, hogy az egész gazdasági életünkben valamennyi intézkedés kigond olásánál és végrehajtásánál egyedül csak a magyar nemzet érdeke kell hogy uralkodjék. Aki ez ellen visszaél, arra könyörtelenül sújtson le a magyar igazságtevés. Ami a nemzetiségi kérdést illeti, pozitiv nemzeti politikára van szükség, ami egyet jelent a magyarság minden vonalon történő megerősít ésével. Az Erdélyi Párt’ elnöke beszédét azzal fejezte he, hogy a Kormányzó Ur március 15—iki szózata az egész nemzet lelkében mély visszhangra talált. A fiatalságról szólt, a magyar, jövendő egyetlen és biztos zálogáról, amellyel valóban foglalkozni kell. A beszédet hosszas éljenzés követte. A magyar Wd adottságai meghatározzák ait a nsmzetpoíitikai Irány , amelyet követnünk kell Sajnos, sok olyau társadalmi jelenséggel tahi ko/unk, amelyek egyrészről teljesen megfeledkeznek, \ agy pedig nem tudnak arról, hogy a magyar föld adottságot meg határozzák őzt a nemzet politikai irányt, amit követnünk kell. Albrecht Dezső ezután arról Készéit, hogy az Erdó'yi Párt Szent László király névével és gondolatával! indult el útjára* Ma sem akar mást és többet, mint hogy a magyar Ismerje meg önmagát, fejlessze ki magában mindazt, ami benne a legkülönb és azt építsük be a nemzetbe. Varrnak az életnek olyan törvényei, amelyekhez mindig hűeknek kell lenni. Az a nemzet fogja t' érni célját, az kapja meg az étet koronáját, amely hii marad a: igazsághoz. Alapigazságok vannak, olyan igazságok. amelyekről könnyen megfeledkeznek azok) akik csak az erőnek a győzelmét látják. Nem feledkezhetünk meg azonban azokról az igazságokról, amelyekre kétezer év óta épük mindaz, ami kultúrát és művelődést jelent. 4 tisztesség, a becsület, a? igazságosság érvényesülése, nélkül nem lehet maradandó államot teremteni. Az egyéniség tisztelete, a családiasság szentsége, a nevelés szabadsága, nélkül nem lehet egyensúlyozott nemzetet teremteni. Amikor Szent Lászlót idézzük, akkor valamennyien emlékezzünk elődeinkről és arra az örök magyar gondolatra, amely ezt a népet minden viharon át vezérli. Albrecht Dezső után László Dezső országgyűlési képviselő beszélt. Nincs még bnvégazve, amire vállalkoztunk ■Ursa meg, hügy a háború ajatt nem gyár nemzet egyetemének a köizös életformákat, amelyek Erdélyben kialakultak. Pártunk megalakulásai után két évvel joggal tehetjük fel a kérdést: elkészültünk-e e feladatok rnegvahásitásavai? Miért van szükség arra. hogy ezt'a drága szót; Erdély, ismét és ismét ajkunkra vegyük? Azt szoktak nagyon sokan mondani, hogy ennek a szónak a hangoztatása tulajdonképpen a tragyar c ;\ seg megbontását jelenti. .Minden erdéivi magyar embernek tudnia keil lenit, miért ékeskedik ott pártunkban ennek a szónak a képe, hogy Erdély. Mondhatná valaki azt is, hogyan használhatjuk ezt a szót éppen .NugyvaGr. í" ele ki Béla üdvözölte a megye és a város főispánját. A párt megalakulásának körülményeiről és azóta teljesített feladatairól azért nem kívánok bővebben szól an i — mondotta a többi között — mert azt mindnyájan ismerjük és az Erdélyi Párt munkássága a nagy nyilvánosság előtt zajlik le. Bizonyos vagyok afelől, hogy valamennyien, akik ma együtt vagyunk, ugyanúgy látjuk a magyar kérdéseket és ugyanúgy véI lékedünk a követendő lépésekről is. I Ennek a meggyőződésnek azonban í nincs földrajzi határa, mert az Er- ! délyi Párt nézeteit az egyetemes ma- I gyár érdekekhez méri és alkalmazza. \ Alapvető politikai tételünk ugyanis, . hogy Magyarország egy és oszthatat- i lan. Ezt a történelmi tényt pedig semmiféle módon, sem külső erő- j szakkal, sem belső kérdésekkel], vagy akár pártszempontokból megosztani í nem lehet. Albrecht Dezső beszéde Papp Szász L^jos elnök ezután dr. Al- brecht Dezső országgyihési képviselő alel- nüknek adta ameg a szót, aki beszédét az- zat kezdte, hogy majdnem minden politikai pártnak vagy tömegmozgalomnak vau egy . jehénye, mely jelképesen szemlélteti azt a gondolatot, amiért a közösség küzd. Az Erdélyi Párt jelvénye Szent Lászlóra emlékeztet. Annak a magyar királynak a céltudatos, országépitö törekvéseire káván AmlÁlríi'7fPtni L i rtírÍr orl\7üiJÁ7Pr\:v?/i »As! Dikuli t munkáját két irányelv vezérelte. A belső rendet és nyugalmat azzal akarta megteremteni, hogy a hibás vagy megtévedt magyaroknak megbocsájtott, de az idegeneket kiűzte és megsemmisítette. A magyar testvéri közösséget szolgálta első törekvésével, a másodikkal eidiseşâtette, megszilárdította azt. .-í magyar élet valóban csak akkor teljesedik ki a maga eszményi híva sásában, ha egsyzer már sikerül az élő testvéri közösséget megterem terű. — Arról a kérdésről szeretnék beszélni — I kezdte előadását László Dezső 1—, van-e inég * szükség Erdélyi Pártra? Amikor elindultunk az Erdélyi Párt szervezésével, három célt lát- J tünk magunk előtt. Először a. hogy tartsuk : együtt az erdélyi magyarságot, a. magyar Erdély újjáépítése érdekében. Másodszor, hogy i ezekben a n|héz időkben adjunk meg műiden támogatást a magyar királyi kormánynak, : hogy minél inkább biztosíthassa Erdély újjá- i épitését. Harmadik célunk az volt, hogy a 1 magyar élet megújításába szervesén vigyük ! bele azokat a gondolatokat cs azokat az \
