Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)
1943-03-22 / 65. szám
1943 máról us 2 2. ELLENZÉK Szállodák Ha jól számol vetek önmagámmal, ide s lova egy féiesztendeje kerültem el arról a helyről, ameíyel már-már otthonomnak kezd' tem tekinteni. Azóta megszakítás nélkül szállodákban a om, azaz mégis megszakítóra a tartózkodásomat, hetenként kétszer is néha, hogy gyengének talált szállodámat mással, többnyire még gyengébbet cseréljem lel. Ez a í-leszte; dős országjárás több másfajta tapasztalat mellett arról is meggyőzött, milyen nehéz feladatok várnak még a magyar vendégforgalom országos megszervezésének híveire. A tájkhtató irodalom lassan, de rendszeresen feltárja egyes országrészek természeti szépségeit, ritkaságait, idegenforgalmi érdekességeit, vendégcsábitó különlegességeit amelyeknek idegenforgalmi szempontú értékesítésével ugrásszerűen lebet fokozni az idegen- és vendégforgalmat. Vasúthálózatunk és a kiegészítő közúti lársasgópkocsijáratok megoldják a közlekedés feladatait. Vendégforgalmunk mégis csak lépésben halad előre. A háborús nehézségeket leszámítva, a vem* dégíorgalom fellendülésének legnagyobb akadálya ma a vendéglátóipar elégtelen felszerelésében van. Bármerne jársz az ország területén, egyre fájóbban tapasztalod, hogy a szá.llodaviszonyok nem felelnek meg a nagyobb tömegű és igényesebb vendégforgalom kiszolgálására. Kezdjük azon, hogy néhány ♦alközpont szerepére emelkedett városéitól eltekintve, a vidéki szállodák nem felelnek meg a fokozódó vendégforgalom céljainak. Az >lyan városokban, amelyeknek egyetlen nevezetessége az, hogy megyszékNelyek, a kényelmes tiszta és olcsó elszállásolás komoly kérdésié válik. Vidéken ugyanis még mindig nem akarják megérteni, hogy a szálloda nem olyan zugoly, ahol az ember jobb hiján átmenetileg meghúzza magát s a továbbutazás közeliségének reményével lemond a civilizáció elemi követelményeiről. A szálloda legyen olyan, hogy ak? hosszabb időre vándoréletmódra rendezkedik be, kénye’ines, kedves otthont leljen benne, legyen alkalma és kedve dolgozni. Egész napi utazás után, este érkezel meg egy vidéki városba. Több útbaigazítás igény- bevételével végre megtalálod a helység egyetlen szállodáját. Szobát is találsz — mondjuk — de hosszú időt elfecsérelsz a pihenésedből, amig kitanulmányozod a helyi szokásokat, mert a szobádban, vagy a folyósón nincs kifüggesztve az útmutatás és a házirend. Folyó hideg és meleg viz helyett egy öklömnyi kan* csót találsz egy tálcába állítva. Ezzel kell tisztálkodnod. Fürdő ugyanis, sajnos, nincs. A vízvezeték hiánya talán nem is a szálloda, hanem az egész város fogyatékossága. Be’e kell nyugodnod. De reggelig törheted a fejedet, akkor sem találod meg a rejtély nyitját, hogy miért kellett az illemhelyet egy hosszú, sötét) udvar legvégém telepítem, vagy más szállodában a padlásra szerelni. Ahány ház, annyi szokás. Talán ezt is megbocsátod. N’é- meiyütt örömmel fedezed fel a központi fűtés csöveit. Annál nagyobb a csalódásod, mert a fűtés még februárban is elmaradt. Egészen előkelő erdélyi város egészen előkelő szállodájában azt tanácsolták, szerezzünk a városban fűtőanyagot, akkor befütenek estére. Szereztünk. Másik helyütt, alig hét-nyolc Celsius- fek hőmérsékleten, villanymelegitő fölött meg- himbáltuk ágyneműinket, hogy ne faggyúnk belé. Borotválkozáshoz, fogmosáshoz színién viilanyíorralón melegítesz vizet s ha az nincs, a személyzet kioktat, hogy az éjjeliszekrény viL lanyégőjét buktasd a pohár vizbe, majd feL melegíti. Egyik-másik helyütt nincs étterem a szálloda közelében; a vendég elíorgácsolja munkaidejének jelentékeny részét a szálloda, étterem, városi fürdő és a borbélyüzlet között. Ahol a kiszolgálás előzékeny, részben feledteti a hiányokat. Egyik városban kifogásoltam, begy az olvasólámpából kicsavarták az égőt s igy használhatatlan. Azt telelték, hogy az uradalmi Intéző ur is igy használja, amikor bejön a bálba, pedig az igazán nagy ur. Helybenhagytam. Valóban nem vagyok akkora ur. mint egy uradalmi intéző, ezzel szemben nekem olvasnom kell, dolgoznom is kell s ráadásul én egész hónapokat töltök szállodában, nem úgy, mint az említett uradalmi intéző, aki évente egyszer bejön az un kaszinó báljára s akkor hajnaltájt holtíáradtan bebújik a szállodai szobába. Vendégforgalmunk fejlesztésének alapvető lépése a szállodák befogadóképességének nevelése, felszerelésének kiegészítése. Hiába minden vendégforgalmi propaganda, hogyha nem tudunk kényelmes, tiszta, ízléses, olcsó és otthonos szállodákat nyújtani a vendégeknek, Ez legyen első és lefontosabb célunk mindenütt. Különben könnyen megtörténhetne, hogy aki egyszer megfordult bizonyos szállodákban, soha vissza nem kívánkoznék oda. A vendéglátás előrelátható, gondos megszervezése legalább annyira fontos kelléke a vendégforgalomnak, mint gyógyvizeink, fürdőhelyeink, nyári iidülőleiepeiuk, csodálatos kirándulóhelyeink, slb. Sőt, talán fontosabb' is, mert az iparfejlesztés és a kereskedelmi élet fellendülése természetszerűen nagyobb mozgást hoz magával. Komoly érdekeket támogalunk, ha valamiképpen segítségei nyújtunk azoknak, akik a vendígellátás körülményeinek javulásáért dolgoznak szerte a hazában fp. j. 1.) A budapesti finn követ mondist a Djákszöveisécs ünnepségének bevezető beszédét BUDAPEST, március 22■ A magyar-finn barátság reprezentativ megnyílik a znsn lesz az a nagyszabású ünnepség, amelyet március 22-én rendez a Magyar A cm-.' ' Diákszövetség a székesfővárosi Vigadó nagytermében. Bevezetőt mund Aarne U uo- rimaa meghatalmazott miniszter, finn követ, az ünnepi beszédet pedig Szinyei-Merse Jenő drm. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter mondja. A Városok Országos Szövetsége a háborús károk biztosítási ügyét tárgyalja mai ülésén Budapest, március 22. A Magyar Városok Országos Szövetsége március 22-én, hétfen délelőtt a szövetség Deák Ferenc-utcai helyiségében Szendy Károly e'nöklésével ülést ■tart, amelyen többi közölt, a háborús károk elleni biztosítás ügyét is tárgyalják. A szövetség elnöksége a közelmúlt eseményeivel kapcsolatban fog’alkozotö az.zail a kérdéssel, nem volna-e mód a magánosoknak okozott elemi és háborús károk biztosítás révén való megtérítésére. Erre a kérdésre a figyelmet a legutóbbi tapasztalatok terelték rá és a bom * 12 bázások által szenvedett tulajdonosok megint e'őtérbe hozták. A károk megtérítésé'' a biztosító intézetek nem vállalják és igy a polgár a kár viselésében többé-kevésbé magara van hagyva. Ma íredig a biztosítási ügy mai íej- leilsége és előhaladása mellett az emberi élet mar a háborús veszé’y ellen is biztosítható, akkor bizonyára meg lehetne találni a módot az elemi és háborús károk elleni biztosításra Í6. A szövetség elnökségének véleménye szerint a biztosítási akció országos megszervezése megkönnyítené a megoldást (MOT) Egyetem Mozgóban m« utolso nap : Szerelmi álmok. Holnaptól; Lélek kufárok. A modern filmgyártás legújabb és legizgalmasabb mestermüve Kolozsvár magyar iparostársadalma a seoesülí honvédekért P4ídsad$ áídoziík'szsSjirSí isii taiiHSífgat a feoíoissúrí Iparzesííiíei — S.ers ei-sasdraiip a íiadikórftázbaa KOLOZSVĂR, március 22. (Az Ellenzék munkatársától.) Kolozsvár iparos társadalma megható szeretettel áldozott vasárnap a harctéri sebesültek iránti kötelességteljesités frontján. Hetek óta tartó gondos, szorgalmas előkészületek után Kolozsvár és Vidéke Ipar- testülete pompásan összeállított műsorral szórakoztató délutánt rendezett a sebesült honvédek körében, a Vöröskeresztes hadikórházban s azt megelőzőleg szeretetadományokat osztottak szét az Ipartestület bajtársi szolgálatának nőtagjai a sebesült honvédek között. A megvendégelés vasárnap délelőtt zajlott le, amikor nagymennyiségű élelmicikkekkel, cigarettákkal és egyéb holmikkal megjelentek városunk iparostársadalmának hölgytagjai a Tanitókházában, hogy rendeltetési helyükre juttassák a lelkes áldozatkészséggel összegyűjtött holmikat. Csak a legnagyobb elismerés hangján lehet méltatni Ipartestületünknek ezt a gyönyörű és valóban példaadó teljesitmé- nyét, amellyel méltóképpen beigazolta, hogy öntudatos, igaz magyar lélektől áthatva, töretlen hittel teljesitik kötelességüket magyar iparosaink a belső fronton. fi Mis5 és belső front bajtársi találkozója. Ez a tavaszi vasárnap voltaképpen a külső és belső front harcosainak meginditóan szép találkozója volt. Bensőséges, lélekemelő, meleg hangulat áradt szét a harctéri sebesültek ideiglenes otthonában, a Vöröskeresztes had;- kórházban s mintha valami egyetlen közös szivdobbanásban találkozott volna ez alkalommal a harcteret megjárt honvéd és a kötelességét a belső arcvonaíon mintaképen teljesítő magyar iparos. De minden szónál többet mond maga n tény. Vagyis az, ha bemutatjuk a sebesült honvédek megvendégelésére adományozott élelmiszerek jegyzéket. A vendéglős ipari szakosztály 215 liter vort adományozott. A husipariszakosztály 60 kg. I. osztályú főtt sonkát, a cukrászipar) szakosztály mintegy 600 darab cukrászsüteményt ajándékozott, Terján Péter malomtulajdonos neje mintegy 3 kg. egész főtt házisonkát és 1 kg. hegyi vajat, Özv. Platz Kálmánné kéményseprőmester- nő i zsák, 70 kilónyi céklát, a sütőipari szakosztály 120 kg. veknit, a cipésziparosok 12 pár kórházi papucsot és 12 pár posztó házicipőt, Túrák Kálmán lakatosmester 30 kötet Verne Gyula-regényt a hadikórház könyvtára számára, inig végül a különböző szakosztályok által adományozott pénzből 70 kg. narancsot ajándékozott az Ipartestület a sebesült honvédeknek. Ezenkívül ugyancsak Kolozsvár és Vidéke ( Ipartestület az alább felsorolt cigaretta és J dohánynemüeket adományozta a sebesült ! honvédeknek: te.748 darab syphonia, 400 le- * vente, 800 hercegóvina, 600 király, 200 honvéd, 50 darab portorikó szivar, 100 darab magyar pipadohány, uo csomag török pipadohány és too csomag cigarettapapír. K5sz5bíS&L.* Az ajándékok szétosztása vasárnap délelőtt történt meg a Hunyadi-téri hadikórházban. Dr. Mester Gábor orvoshadnagy, kórházparancsnok és a kolozsvári társadalom uriasz- szonyaiból alakult önkéntes ápolónői személyzet végigkalauzolta az Ipartestület bajtársi szolgálatának nőtagjait s a nagymennyiségű adományok tulnyomé részét mindjárt a délelőtti órákban ki is osztották, mig a többit a kórház raktárhelyiségében helyezték el. örötu volt látni, amint túláradó szeretettel adták át iparostársadalmunk hölgytagjai a nemeslelkü adományokat. Megindító, könnyes mosoly volt a szemekben. Az adakozókéban éppen úgy, mint a megajándékozottak szemében. S ez utóbbikéban még valami: Hála és köszönet. Legfeljebb egyetlen halk szóban minden: Köszönjük!'. . . De ebben az egy szóban sebesült honvé- deinknek, beteg katonáinknak egész szive benne volt... mosoly és vidámság a se&esBIíek otthonában. A vasárnap délelőtti szeretetteljes roegvcn- dcgclés után délután 4 órakor újból megjelent Demeter Ferenc elnökkel az élen az Ipartes- tűlet vezetősége, hogy szórakoztató délutánt rendezzen a hadikórházban a sebesültek számára. A vezetőséggel együtt eljött még az Tpartestület számos férfi és nőtagja, az Iparosegylet dalkara, iparosleventék és iparot- látiyok, a nemzeti munkaközpont kolozsvári népzenész szakcsoportjának tagjai s a kórház földszintjén levő, újonnan berendezett, finom kis színpaddal ellátott dísztermébe bevonultak a sebesült katonák. A szórakoztató pompás műsor a magyar Hiszekegy-el kezdődött, amelyet a Kolozsvári Magyar Iparosegylet dalkara énekelt. Utána Demeter Ferenc, a Kolozsvár és Vidéke Ipartestület elnöke mondott üdvözlő beszédet. Meleghangú beszédében, amelyet elsősorban sebesült katonáinkhoz intézett, keresetlen, közvetlen szavakkal közölte, hogy Kolozsvár magyar iparosai minden tekintetben méltók akarnak lenni harctéren küzdő testvéreikhez s a legigazibb bajtársi szellemben, vállvetve dolgoznak annak a célnak az érdekében, hogv a külső és belső front között az összhang teljes, szilárd és töretlen legyen, A legigazahb szeretettől áthatva jöttek most ide Kolozsvár magyar iparosai, hogy köszöntsék harctéri sebesült jemket s ugyanettől a szeretettől áthatva juttatták el hozzájuk összegyűjtött szere- tetadományaikat. Kérte, hogy fogadják szívesen. Az üdvözlő beszéd után az Iparosegylet dalkar elénekelte az „Erdélyország, édes szü- lőföldem'' cimü dalt, majd egy iparosleveme- leány hatásosan clszavalta dr. Somogyi Imre „Márciusi ének‘- cimü költeményét. Ezután hatalmas siker mellett magyar népdalokat énekelt Admay Zoltán, Fátyol Lajcsi cigárv- zenekarának kíséretével. Nagy sikert aratott Nemes Károlynak „Kupaktanács“ cimü előadása, majd huszárindulókat énekelt ismét az Iparosegylet dalkara. Utána Soltész Piroska iparoslevente-leány szavalt ügyesen, majd a legnevesebb kolozsvári cigányprímások vezetésével az egyesitett kolozsvári népzenészek zenekara kurucnótákat és magyar dalokat játszott. A nagyszabású zenekart Puskás Béla, Halász Lajos, Bambó Albi, Fátyol Lajos, Szentkirályi Aladár, ötvös és Bárdi cigány- prímások- vezették. A gyönyörű nóták után se vége, se hossza nem volt a tapsnak. TEána kedves humoros „Dani bá“ tréfát adott elő rendkívül. sikeresen Nemes Károly, majd Sibyl! levelét énekelte Almay Zoltán, utána pedig pompás tangóharmóihkaszámok következtek. A műsor végén Mester Gábor kórházparancsnok mondott rövid záróbeszédet. Me'eg szavakkal köszönte meg' az Ipartestület vezetőségének s általában Kolozsvár magyar iparostársadalmának a részéről megnyilvánult szeretetet, amellyel körülvették harctéri --ebé- sültjeinket. Köszönetét mondott a nemeslelkü ajándékokért, amellyel clhalmozták beteg katonáinkat, valamint azért a néhány vidám, kedves óráért, amellyel finom szórakozást nyújtottak a kórház ápoltjai számára és mindezen felül lelke egész melegével mondott köszönetét azért az Ipartéstület részéről történt' gyönyörű megnyilvánulásért, amely mindennél beszédesebben igazolja a külső es belső front igazi összetartozását, együttműködését és közös szivdobbanását. A kórházparancsnok záróbeszéde után az Iparosegylet dalkara elénekelte a Elimnuszt. A műsor egyes számait Nemes Károly konferálta ötletesen, vidám, kedves humorral, úgyhogy sebesült katonátokat mindvégig állandó derültségben tartotta. A műsoros délutánon a hadikórház személyzetén kívül megjelent Fónagy János vk. ezredes, vezérkari főnök, és Almay Béla vezérkari alezredes, valamint Huszár F,ndre tábori tőespercs is. A szivet-lelket derítő, napsugaras, igazi tavaszi vasárnap volt a Vöröskeres2tes hadikor- házban... (g. a > Ä közastatásÜTyí minister nyitotta met? a bolgár képző* kiállítást Budapesten Budapest, március 22. A bolgár képzőművészeti kiállítást ünnepé'yes külsőségek között vasárnap délben nyitották meg Budapesten a Nemzeti Szalonban. Szinyei-Merse Jenő val'ás és közoktatásügyi miniszter beszédével nyílt: meg a kiállítás —- A bolgár áe a magyar nemzetet — mondotta többek között a minisz’er — su'vos évszázadok hosszú sora által megszentel» történe'i és a látható történeti nrm'trá! is régebbi vérségi kapcso'at' fűzi össze A rokonság, a közös történeti múlt és a kölcsönösen meglévő 10- konszenv mindennél szi'árdabb alap arra, hogy a két nemzet kapcsolatait minél jobban kitne- lvi'se. A kultuszminiszter megnvitó beszéde után Tosev Dimitri budapesti bolgár követ beszél? azokról a kapcsolatokról, amelyek a bolgár— magvar nemzete*, különösen kulturális téren kötik össze. BŐF.NOTESZEK, BŐKTARCÁX minden színben és minőségben az „Ellenzék“ könyvesboltban kaphatók- Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. 1943 március 22-én a Mondschein szonáta is műsoron van Dohnánvl zongora-estién! Jegyelővétel: Ibusz menetjegy irodában
