Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-20 / 64. szám

/ 1943 március 2 ELLENZÉK I MIM—f I—'Mlll lIMII—«II **““ KITEKINTÉS A VILÁGBA I. .,- n—I—r—MBB»—— I iiI■yaz’ammtmmBmmm i"■" Irts; HMSZKE BEI A AZ EZREDIK SZOMORÚ NAP Két francia ujsá” vezércikke fekszik előt­tem. Kér különböző pártállásu lap valló mása abból az alkalomból, hogy a francia , nép ezer napja hordozza az 1940-ben reá- 7udult összeomlás szörnyű emlékét. A legyő- ’zöftségben, elzártságban, nyomouruságban el­töltött ezer nap szenvedéseit és nagy tanul­óságait idézik a cikkírók. Annak a népnek a nevében beszélnek, amely olyan kevésszer ismerte meg történelme folyamán azt, hogy mit jelent levertnek, kiszolgáltatottnak lenni. A franciák történelmében bizony kevés ilyen „ezer nap'“ akad s a magyar olvasó figyel­emét azonnal a kérdés sajátságosságaira ira­mát ia, mert a mi esetünkben éppen fordított ,a viszony: ritka a „boldog ezer nap", de 'annál gyakoribb a keserű-huszonnégyórák sora. Feltűnik az is a magyar olvasónak — ha- .sonló cikkek láttára —, hogy a szabad élet 'milyen hatalmas távlatai alapján tartja szá­mion a francia ’.ró a „szomorú napokat". ‘Évszázados boldog és gondtalan élet enile- .kei késztetik napok szerint számon tartani a ‘nemzeti keserűségeket Európa másik telei, .miközben felénk, a Duna táján, rnég az evti- izedek is kévésnek bizonyulnak, ha a magyar .‘megpróbáltatások sorát akaraók időben 1 el­megjegyezni őket, mert annak az aj északt irodalomnak a művelői, melynek hagyomá­nyait cppen Ibsen és Björnson teremtették meg. E hagyományokat ápolják ezek az uj Írók és törekvésük nem meddő, ahogy ezt a kis könyvben k&ziHt szemelvények te bizo­nyítják. AZ ALASZKAI UT A japánoknak az Északi jeges-tenger fele tett hadmozdulatai a Behring-szoros fele is irányították a világ sokfelé lekötött érdek­lődését. Az érdeklődés középpontjába került e japán hadműveletből kapcsolatban Alaszka, amelynek kétségtelenül igen fontos hadászati jelentősége van az amerikai—japán hábo­rúban. Az alaszkai útról olvastunk igen érdekes fejtegetést egy francia hetilapban, Lapomare- de ezredes tollából. A cikkíró szerint a kanadai kormány csak 1942 tavaszán határozta cl és szavazta meg az alaszkai ut építését. Igazi amerikai mé­retű erről van ebben az esetben is szó, mert az. Albertiból kiindulva és Fairbamksig, Alaszka fővárosáig terjedő szakasz nem he­vesebb, mint 2400 km. Fairbankstol a Beh- ring-szorocig vasútvonal vezet Se várd kikö­tőig. A múlt év októberében jelentette Sám­son államtitkár .1 fehér Házban, hogy az ut elkészült. Ez az ui azonban nerú a tervezett szélességű szállítási vonal, mert csak 8 mé­ter szélességű. A 24 tnéber szélességű útvonal csak 1945 októberére lesz készen. Az alaszkai ut hadászati jelentősége azon­ban igy is nagy, mert végső pontjától „csak" 3000 kilométerre fekszik Japán legészakibb része, vagyis éppen negyedrésze annak. a tá­volságnak, ami eddig az. ellenséges amerikai „szállítmányokat'* Nippomól elválasztotta. Az alaszkai ut elkészült tehát, de ugyan­akkor jelentette a japán főhadiszállás, hogy az Aleuta-szigetek egy részét megszállotta a japán haderő. Kinek az ut, kinek a sziget... NYUGATI ŐRJÁRAT .JEAN COCTEIJ forgatókönyvel irr a Trjstan és 1 zöldiből. A filmet elkéaaitet- ték Párosban, „örök visszatérés'-' címmel. Tristant Jkau Manas, Izoldát Madeleine Sologtre alakítja. A PÁRISI OPERÁBAN bemutatták Ri­chard Strauss „Ariadne Naxosban“ című müvét. A „MAGÚIG MUSICALE“-«, az mró pai hirii florinei zenei ün mepségeket ebben az évben is megremiezik. Akkor fingják felújítani Monteverde „Orpheus" cl mii operáját. Ezzel emlékeznek a hires, ola.s/ szerző halálának háromszázadik évfordu* ‘ójára. . _ RÓMÁBAN filmet készítenek Canj*® Hetéről. A NÉMETORSZÁGI MOZIK fóruma­iról niotit adták ki a Jativ/tikai jelenté,*»,. Eszerint 19L2-beo ftő rjiiá1 jó 500.1)00 róozi- jwgyet ídljk ej a Német Birodalomban. A onozi'á toga tők száma jelentő«»« imißuiive- keabrtt az 1941*» forgabnnmal wrhbcn- 1911-ben ugyanis ..csak' 74 laiHió mozi- látogató volt­RÓMÁBAN megnyílt az A vént inon ren­dezett tÖrténelfiiá kiáll-tái, amely «ek a «va* gát a Rómáról késziiett képek szolga.tát­ják.. Az érdekes kiállítá>on láthatok mind­azok a képek, amelyeket a legrégibb időtől napjainkig az „örök várijáról" készítettek. OSLÓBAN uj irodalmi nagydijat osztot­tak ki 10.000 norvég korona értékben. WASHINGTONI jelentés Szerint az Egyesült Államok napi hadikiadása 222 mi liő dollár. MADRIDI hírek szerint \nclorra köz­társaságba több mint 300 irxi'kiomos íne,ae- kiilt. A „menekült, milliomosok" annyira fölverték az árakat, hogy a lakosság mod tüntet ellenük és kiutasításukat követeli, mert „nem bírja a versenyt velük“: PARISBAN megjelent a „Fogoly fran­cia kő tők" antológiájának második kötete­KELETFLANDRIA 1912. évi irodalmi nagy diját Anton vau W * Ideroüer kapta. merni. Ezer nap szomorúságban fakadt tanulságait vonja le most a francia iró. Őszinteség és ter­mékeny önismeret jellemzi e tanulságlevonást. Franciahon népe az utolsó ezer napból év­századokra valót tanult. “DEBUSSY Zöld, lila és kék „frizura-költemények“ között a Vigadóbani nemzetközi fodrászversenyen Húson öt érre halála után, az emlékezés szelíd pillanatában felmérhetjük müvének, hatásának, stilustererntő erejének nagysá­gát. Kevés zeneszerzőnek adatott meg az, hogy halála után már egy negyedszázad távlatában a maga jelentőségében bonta­kozzék ki korszakalkotó nagysága. Debus- syr'ól emlékezve, ezt túlzás nélkül megálla­pít hntju-k. , Debussy halála érében, 1918 márciusá­ban, a rruii időkkel félelmetesen egyező kö­rülmények uralkodtak Európaszerte. Páns felett repülőgépek zúgtak s tom­bolt á háború. A háború viharában halt meg Debussy, miként Beethoven is egy szörnyű tavaszi viharos éjszakán lehelte ki lelkét. A „ leg franciább“ zeneszerző halálának negyedszázados évfordulóján a hátrahagyott Mii és annak értéhének méltatása a „szak­mabeliek“ gondja és kötelessége• Ezúttal csak a Debussy zenéjében mindegyre kife­jezésre jutó határtalan .szabadságvágyra utalunk . Emlékezünk a „zenei forradal­máríl szellemi hitvallására, melyet ő maga igy fogalmazott meg: „A zene természet, szerüleg szabad A zenében rejlő és Debussy Müvében olyan maradandó módon kifejezésre jutó természetszerű szabadságérzet és szabad- ságvágy csendül ki most is a nyugati népek zenéjéből.. A zene természetszerű lényeges sajátságára mutatott és mutat rá Debussy életműve s ez magyarázza müvének mély­ségét. A Debussy zenéje időtlen igazság hor­dozója. Hasonló áz emberi gondolkodás U(igy fölismeréseinek egyszerűen megfogal­mazóit nagyszerűségéhez. Debussy kife­jezte zenében azt, amire mindenki gondol­hat, de olyan kevés ember találja meg hozzá a kifejezési formát. UJ NORVÉG IRODALOM Sok haszonnal forgathatják azok, akik ér­deklődnek az északi népek irodalma iránt, azt az Oslóban megjelent németnyelvű, rö­vid, de tartalmas tanulmánykötetet, melyet az uj norvég költészetről irt Karl Holter. Gazdag ícrditásHrodalmunk a XX. század harmadik évtizedéig rendszeresen gyarapo­dott a norvég irodalom remekeinek sikerült magyar tolmácsolásával. Ki ne olvasta volna Björnson, Ibsen. Knut Hamsun, Johan Bojer, Sigrid Undset egyik-másik müvei magyar for. állásban? A gyomai Kner könyvkiadóvállalat pedig a legújabb norvég széppróza sok kisebb, de nem kevésbé tehetséges képviselőjétől fordittalott e°T egész sorozatra valót (Hans Kinek, Olav Dmm, Jóban Falkberget, Aanrud, slb.j Karl Holter tanulmánykötete azért értékes, mert az említett Írókon kívül hosszabb' feje­zetben számol be napjaink norvég íróiról s tá- j kazlait a norvég irodalmi élet mai állapo­táról Érdemes egyelőre csak névszerint feljegyez­ni egy pár uj norvég iró és írónő nevét, akik­ről sok elismeréssel ír Holter: Cora Sandei. Tore Orja^aetel, Kaare Björpen, Björn Ron- pen. Tarje Vesaas, Finn Halvorsen, Kristian fc Elster. y £zek s nevek egyelőre nem sokat monda­v a nagyközönségnek. Érdekes azonban BUDAPEST. (Az Ellenzék ■ munkatársától.) Öreg bácsi igazit útba a Vigadóban a bu­dapesti jodrászipariestület nemzetközi ver­senyén, azaz „Versenyfésülésén“. Fodrászüz­lete volt pestkörnyéken valahol és nagy szak­értő. Örülök, hogy velem van, mert mindent megmagyaráz, mindenről felvilágosit. S yiég a kiállitóhelyiségbe érünk, szakmájáról mesél, kicsit lenézőn, kicsit nosztalgiával. — Nem könnyű mesterség ez, kérem — szól a kis öreg, kit nyugalmazott tanárnak is nézhetne az ember —, mert nőkkel van vele dolga az embernek és a nők, kérem... Voltak kuncsaftjaim, akik megkeserítették az életemet és ideges szívdobogást kaptam, ha csak felbukkantak a boltajtóban. Volt egy vendégem kérem, megcsináltam a frizuráját, olyan volt mint az álom. Nem tetszett neki. Veszekedett, nyügösködött, kínozott. S azt mondta; Nézze Szabó ur, maga nem tud semmit, elmegyek a régi fodrászomhoz, de visszajövök magához és hozom a fejemet, azt nézze meg... Csakugyan jött kérem, két nap múlva és „hozta a fejét'", habár azt sem bán­tam volna, ha elhagyja valahol. És bűnbá­nóan szólt: „Tényleg, az a ntásik sem tud többet magánál, csinálja meg mégegyszer..." Sóhajt. — Hat megcsináltam. Pedig, ha a hölgyek tudnák kérem. Ha tudnák, hogy az ember álmában frizurákat épít fel és bont le, mint egy alkotóművész, mert művészet ez, kérem, tessék csak megnézni majd a nagy „krekke­ket" a versenyen. És tessék csak megfigyelni, hogy minden egyes fodrász,, hogy beleadja az egyéniségét a frizurába, hogy pepecsel, hogy dolgozik, hogy kínlódik. És mint a mű­vész a modellfével, úgy vagyunk mi is a ven­déggel kérem. Ha látjuk, hogy a vendég a tükörben elégedetten nézd a munkánkat, az ambíciót ad és unnál nagyobb örömmel dol­gozunk.■ De ha elhúzza a száját és kritizál, akkor remeg az ember keze és semmi sem sikerül. Magyar, német, szlovák és szerb „iodrászmüvészeh,, versenye Most benn vagyunk a teremben, ahol az emelvényen tükrös polcoknál két egymással szemben levő sorban versenyző tanoncok vág­nak hajat. Ez az első versenyszám. Kisfiúk ezek, munkájuk fehérkőpenyes egyenruhajá- oan kipirulva és buzgón szépítik modelljeik fejét. A modellek férfilétükre szerelmesen bámulják önmagukat a tükörben, mialatt an­dalító zene szól és csattog a sok olló. Van­nak vagy negyvenen. A mikrofonon át egy titokzatos hang ad utasításokat a verseny­zőknek, bemondja, hogy mennyi idejük van még hátra, majd kéri őket, hogy fáradjanak le a pódiumról. A modellek ott maradnak és a zsűri tagjai mennek fel az emelvényre. Sorban nézik a versenyzők müveit, a nagy gonddal nyírt férfihajakat, leguggolnak, uj­júkkal szakértőmozdulattal megtapintják . a frizurát s vizsgálódásuk eredményét papir- ra jegyzik. Ök a pohtozóbirák e sportszerű hajvágóversenyen, nagyon lelkiismeretesek és igazságosak. — Mi van ezen annyi pontozni való? — kérdezem Szabó bácsit. Lenézőn mosolyog rám, a laikusra. — Hogy mi, kérem? Millió dolog. Minden szál hajnak a helyén kell lelnie, a fül körüli vonal, kérem, a nyak kikére tv álás a. Ez sem I olyan könnyű, mint amilyennek látszik... Most a másik teremben megnézzük az < árukiállitást, parókák, hajvizek, ,,dauervizek“ s hajszáritógép nevű kinzósz er számok. Kiál­lították a fodrászok hivatalos lapját, a >>Fodrászt“ is, ebből olvassuk, hogy a két­napos verseny tizenkét számból áll s azon a magyar versenyzőkön kivid németek, szlová­kok és szerbek is résztvesznek. A terem egyre zsúfoltabb odakünn és egy­re melegebb. Estélyiruhás nők sétálnak, fá­tyollal leszorított hajjal, ők a modellek. Van köztük egy kis dundi fiók-Carmen, díszes, flitteres ruhában s egy szőke, szép fehérrubás nő, aki méteres műszón pH Iákkal úgy sétál a termen át, mint Marlene Dietrich egy saj­tójogadáson. Különben a közönség kilencven százaléka szakember s a hangulat egyre job­ban megközelíti egy nagy sportversenyét. Drukkolnak itt is, mester a tanoncáért, a segé­déért, sőt hűséges hölgyvendégek kedvenc ver­senyző fodrászukért A tanulók női vas- hulláma sitó versenye után újra férfifejeken dolgozik sok kés s a nyeretlenek férfihajvágó "versenye után következik az egyik legérde­kesebb szám- a nemzetközi női vashullámositó verseny „fantázia frizurára1''. 43 perc alatt kell készen lenniük a frizuráknak, disz nél­kül, csak önmagából a hajból. A pesti sztárok nagyrésze rossz trizurát visel Szabó bácsi gyönyörködve nézi a fehér- köpenyes versenyzőket s olyan féle áhítattal bámulja Schadck mestert, a nagy „krekket “, mint öreg vidéki színész Csór tost, vagy Som- ínyt. Sétálunk a versenyzők sorai előtt. A nők között egy derékig kivágott hátú ruhá­ban ül olt. bzabó bácsi rosszalóan csóválja a fejét. ■ — Milyen bolond — mondja —, hiszen most úgysem a hátát nézik, hanem a fejét. A modelleknek különben még egy nagy bánatuk van. Mikor fényképezik őket, nem az arcukat kapják le, hanem csakis a hajukat, legtöbbnyíre hátulról. — Mi az a vésőfele a versenyzők kezé­ben? — kérdezem. — Stiljésü — tanít ki —, ezzel adják meg ? ■ legutolsó^simít ásókat. Szemem, szám eláll, azt hiszem, káprázik a szemem. Szegény öreg rokonom jut eszem­be, ki egyszer megfestette a- haját s zöldre sikerült, mire öngyilkos akart lenni. Es itt zöld hajakat látok, sőt olyat is, mely zöld- lila és aranyszínű egyszerre. De Szabó bácsi megnyugtat. — Ez csak színezés, ami egy mosással le­megy. Es tessék csak nézni, milyen óriási különbség van a nemzetköziek és az orszá­gosok között. Tessék csak nézni azt az estélyi frizurái, nem gyönyörű? Nézem az. estélyi frizurát, olyan, mint a halvány cukros hab, amit a torták tetejére nyomnak. — Nekem nem tetszik — mondom. — Leket, hogy önnek nem tetszik — mondja lenézör. az. öreg —, de a fodrász sze­mével nézve remekmű. És hogy még mond­jak valamit, pesti sztárjaink legnagyobb része fodrász, szempontból ugyancsak pocsék frizu­rát visel Mert más a közönség ízlése ts más a szakma... $*ök* hat •* Mai dJvatsxiit Idát igen, vannak „fantázia'" frizurák és minden elképzelhető és elképzelhetetlen vál­tozatban. Örömmel látjuk, hogy milyen szé­pen dolgoznak a kolozsváriak. Felfedezzük a magyarruhás Uram Antalt és sok más ha­zait. Büszkén mondja Uram, hogy a kolozs­váriak szép helyezést értek el ebben a nagy konkurrtneiiban. Most a zsűri szobájába megyünk s be­szélgetünk kicsit Eckert Bálintul, a fodrász- ipartestüiet elnökével. — A Főméltóságu Asszony akciója javára rendezzük versenyünket — mondja. — Szi­gorú versenyszabályaink vannak és szigo­rúan pontozunk. Meg kell említenem a ka­tonai hatóságok előzékenységét, amellyel le- hetővé tették, hogy aktív katonai szolgálatért teljesítő tagjaink is rcsztvehessenek a ver­senyen. — Egy-egy ilyen versenyen dől el a jövő- évi fnzuradivat. — Milyen hát ma a divat az előjelek szerint? — Szőke a divatszin, minden árnyalatban. A frizura maga: felfelé fésült, kétoldalt, a fület szabadon hagyja, hátul hosszan ta­karja a nyakat és itt érvényesülhet aztán a fodrász tehetsége a legkülönbözőbb loknik- ban és hajelrendezésben. Mielőtt hazamennék, Szabó bácsitól még egy fodrászbölcsességet tanulok. — Tessék megjegyezni — mondja —, hogy semmi sem divat, ami természetes. Mert ha egy nőnek söíctszőke haja van, az platinává vagy ezüstszínűvé festeti, ha pedig tisztessé­ges barna, akkor megbronzositja. Általában az a hajszín divat kérem, amilyennel soha senki sem született... Ebben igaza lehet Szabó bácsinak, Mert zöld, lila és kék hajjal csakugyan nem szü­letett senkt a joldre. Az ilyesmit csak nagy költséggel és fáradtsággal szerzi meg magá­nak 194 ; asszonya, aki mindent elkövet, k ..... valahogy olyan ne maradjon, amilyen­nek a jó Isten teremtette... MARTON LILI Kolozsvár thj. sz kir. város Viz- és Csator­nahálózata. FELHÍVÁS. Ellenőrzéseink alkal­mával igen sokszor tapasztaljuk, hogy a t. ío. gyászt ók vízvezetéki belső berendezése nin-. csen a fennál'ó szabályok által élőit,“, jókar- bati, s ennek következtében arányastalanul nagy a vízfogyasztás Nyomatékosan felhívjuk a t. ingatlantulajdonosokat és házgondnokokat, hogy belső vízvezetéki berendezésüket — cső­hálózat, sifolyo csapok, WC-éí< — sürgősen vizsgáltassák felül és a szükséges javítások 't fo'vó évi április hó 15-ig végeztessék el. Amennyiben ellenőreiak ezen időn túl >s ta­lálnának gondatlanságból eredéi hibákat, a?o- F at. a ingatlan tulajdonosok, terhére és költ­ségére. helybeli ipaiigazo'vánuyal rendelkező szerelőkkel fogjuk kijavíttatni és az ingat­lant szabályrendeletileg megállapított bírság, ga' is sújtjuk.: Sú'vosabb ese'ben a vizst.o' gáltatást megvonjuk. Kolozsvár 1943. március 18-án, — Igazgatóság EMLÉKKÖNYVEK, VENDÉG­KÖNYVEK nagy választékát talál}“ az „Ellenzék** könyvesboltban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents