Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-20 / 64. szám

*/■ SZOMBAT, 1943 máreius 2i. AúGYŰL£3 FÖfifVT/-n# 1 A­r*t»rn c 0fa!iíMnír r5;1^” * x* Z?«3m liXiv. évfolyam, 64. szám. 0p ARA 20 FILLÉR Szerkesztőséi; és kiadóhivatal: Kolozsvár, Jók4i-U. 18., I. em. Telet.: 11—09. Nyomda: Egye- tem-u. 8. sz. Telel.: 29—23. Csekkszámla 72056 aiHPIIOÍU: BIRTHBMIKLÓS Kiadótulajdonos: „PALLAS SAJTÓV ÁLLA! AT* Rt. Kolozsvár. Előfizetési árak: 1 hóra 3.20 P*. oegyedévre 9.20, félévre 18.40, egy évi« 36 80 >• Orel és Vjazma térségében meg­hiúsultak a szevjet-tâmadâsok Visszafoglalták Bjelgopodot a némátok » Mont gomary kénytelen átesoportositani hadsepegét Afrikáiban HÍRANYAGUNK SZEMLÉLT ETÖLN MUT AT j A BE a keleti hadszíntéren kivívott újabb német győzelmeket. Bjelgorod városá­nak elfcg!a!ásával ismét egy fontos közleke­dési csomópont került Manstein vezértábor- magy támadó hadosztályainak kezébe. A Kurszktól északra történt szórványos szov­jet támadások gyengülése azt mutatja, hogy a szovjet hadvezetőség tartalékait a déli had­színtér gondjai túlságosan igénybe veszik. A SEMLEGES SAJTÓ értesülései nyomán szerzett hírek, melyek szerint Tunéziában megindult volna az általános brit offenziva, korainak bizonyultak, bár az utóbbi ké• nap ; harci tevékenysége az erők bedobása szem­pontjából többszörösen felülmúlta a szokásos felderítő vállalkozásokat, amiből egyes ka­tonai körök a döntő ütközet megindulására következtettek, az angolszász főcrők még máig sem lendültek támadásba. A régen be­harangozott nagy támadás tehát továbbra is sok találgatásra ad alkalmat. A NEMZETKÖZI POLITIKA legérdeke­sebb fejleménye Saradzsoglu török miniszter- { elnök nyilatkozata nyomán megindult német j —angol sajtóvita. A török miniszterelnök ki- j jelentéseiről a német külügyminiszter szóvivő- l je bíráló hangon emlékezik meg. A szóvivő 1 kiemeli, hogy Saradzsoglu nyilvánvalóan jó- j hiszemü tévedés áldozata, amikor azt hiszi, hogy a háború befejeztével Anglia teljesítené az arabok és általában a mohamedánok Iránt vállalt kötelezettségeit. Bár a törökök külpo­litikai iránya semmiben sem változott, sem pedig a semlegesség Htjától nem tántorodtak el, ennek ellenére a német külügyminisztérium • szóvivője visszatetszőnek mondja azt a túl­ságosan szívélyes hangot, amellyel Sarad­zsoglu az adanai tárgyalásokról megemléke­zett. Berlin véleménye szerint az érzelmi ol­dalról értelmezendő nyilatkozatoknak nem tulajdonítható különös politikai jelentőség. A Giornalc ddtalia is foglalkozik a török kor­mányelnök nyilatkozatával. Nagy figyelmet erdemel az olasz lap szerint az a körülmény, hogy a török kormányt *öbb fiatal miniszter- j rel frissítették fel. A Kcmal által kezdetné* ) nyezett forradalom még egyáltalában nem te- j jezödött be és a forradalom folyamatossága- 1 nak kezessége éppen a fiatal politikus-gárdá- ! nak a hatalom gyakorlásába való bevonása. A kormánynyilatkozattal kapcsolatos vita során a török törvényhozók előtt a külügyi bizott­ság elnöke szólalt jel és többek között kije­lentette: ,,Ma a török nemzet és a török kor­mány őszinte, egyenes és minden nép jogát elismerő politikájának következtében ismét abban a helyzetben van, hogy az európai egyensnly kérdésében nem hagyhatják számí­táson kívül“. Ez. a találó megállapítás teszi indokolttá azt a küzdelmet, amelyet a ten­gely a török semlegesség további fenntartá­sáért a szövetségesekkel szemben keményen folytat. A muzulmán törekvésekkel függ össze az a beszéd is, amelyet Amin al Husszein jeruzsá- lemi főmufti Mohamed próféta születésének évfordulóján Berlinben mondott. Rámutatott arra, hogy a próféta tanai megkövetelik az elnyomás elleni és az igazságért folytatandó harcot. AZ ANGOLSZÁSZOK a Törökországban élért diplomáciai sikerek után most Spanyol- ország magatartását is szeretnék tisztázni Ezz A kapcsolatban a Német Távirati Iroda közli á New-York Times „Spanyolország vá­laszúton^ cimü cikkét. Az amerikai lap a Spanyol—amerikai kapcsolatokkal foglalko­zik és Franco politikájának megváltoztatását követeli. A Franco-kormány és az Egyesült - Államok közötti kapcsolatokból nem követ­kezik az — írja a New-York Times —, hogy az Egyesült-Államok mindent adjanak és semmit se kapjanak. Franconak választania kell tehát a szövetségesek és a tengely kozott Bjelgorodot is visszafoglalták a lankadatlanul támadó német csapatok BERLIN, március 20. (MTI.) A Führer fő­hadiszállásáról jelentik a Német Távirati Iro­dának; A véderő főparancsnoksága közli: A charkov—bjelgorodi és a Kurszktól északnyugatra fekvő harci területen a német tamadas széles vonalon eredményesen halad. Charkovtól délre a bekerített szovjet erők maradványait megsemmisítettük. Az SS kö­telékei merész előretöréssel elfoglalták Bjel­gorod városát. A. Gross Deutschland páncéloshadosztály BoriszovkanáJ ellenséges támadások elhárí­tása után messze keletre előrenyomult. 47 páncélost megsemmisítettek. Őreitől es Vjazmától délre, valamint Szta- raja Rosszánál a bolsevikiek áttörő kisérletei súlyos vereséggel végződtek. Nagy ember- és hadianyagveszteség érte az ellenséget és csu­pán a vjazma? szakaszon 93 páncélos harcko­csit vesztett. A légi haderő erős kötelékei uj és uj táma­dásokkal támogatták a hadsereg támadó és elhárító harcait. Az északtunéziai arcvonalon saját támadó vállalkozásaink sikeresen folynak. Egy amerikai bombázó kötelék nappal az északnyugatnémetországi partvidéket támad­ta. A lakosságnak, elsősorban Brémában vesz­teségei voltak. Német vadászrepülők részben még messze a tenger felett 7 négymotoros re­pülőgépet lőttek le. Három másik repülőgé­pet a megszállt nyugati területek felett vesz­tett az ellenség. Gyors német harci repülőgépek eredményes nappali támadást intéztek egy délangliai kikötő ellen. A légi erő az elmúlt éjszaka Norvich ■városát és Greath Yarmouth kikötőjét támad­ta. Távozáskor nagy tüzet figyeltek meg. Három repülőgépünk elveszett. Az Atlanti-óceánon tengeralattjáróink su­„Sssíüdi szavakkal kell a nemet e leíiaUdst mego. ölni" BERLIN, március 22. (T. i‘.j A SpImre cimü angol foyóirat szembe fordul azokkal a céltalan és politi­kai tekinted ben gyakran káros liaiá- 8U fecsegésekkel, különösképpen pe­dig a figyelmeztetésekkel és fenye­getésekkel, amiket a szövetségesek propagandája Németország és szö­vetségesei ellen intéz, mert ezek „vagy leperegnek a nácikról, mint a viz“, vagy pedig a németek harci el­szántságát még elhatározottabbá te­szik. A folyóirat „szolid- szavakat és erőteljes csapásokat“ ajánl. Ami az utóbbiakat illeti, kétségte­len, hogy a háborúban mindenkinek az a célja, hogy erőteljes csapásokat osztogasson. Viszont azonban az an­golok számos alkalomból emlékez­hetnek arra, hogy ez az óhajtás nem tudta őket megvédeni attól, hogy nee az a fél legyenek, aki a pofonokat kapja. A „szelíd szavakat“ viszont a Sphere azért ajánlja, minthogy más­kép fennforog az a veszedelem, hogy „még a legvonakodóbb németeket is bekeigetik a nácik táborába“. A cikk szeizője azonban egy mondattal, amelyben ahhoz a vitához járul ada­lékkal, hogy a szövetségesek mit te- 1 "yenek a németekkel a bábom után, mindent elárul. Ez a mondat ugyan­is igy hangzik: „Iía mi az egész német nemzőinek pontosan elbeszél­nénk. hogy mit szándékozunk vele tenni, ha a háborút megnyerjük, megnehezítjük a. győzelem kivivá- -at.“ Ez elegendő beismerés arra vo­natkozólag, hogy az angolok és szö­vetségeseik a német nép számára olyan sorsot készítsenek elő, amely­nek elhárítására minden német a legvégsőkig küzdeni fog. Az angol folyóirat úgy véli, hogy a németek dől el kell titkolni a nekik szánt sorsot. „Inkább az van a helyén, hogy a németek táborát megbontani igyekezzünk és meggyőzzük őket. arról, hogy nem akarjuk mindnyá­jukat felfalni.“ A Sph erőnek ez a polemikáj a. amely a németekre vonatkozó jövő tervek eltitkolását ajánlja, nem ké­sésbe tanulságos, mint maguk a ter­sek, amikről Angliában és Ameriká­ban irányadó tényezők már nyilat­koztak. A folyóirat csak abban té­ved, hogy azt hiszi: a német népet cl iehet ámítani és szakadást lehet előidézni közte. Ilyen kísérleteket a szövetségesek már többizben hiába kíséreltek meg. Az Atlanti-Charta szelíd szavai például szintén hason­ló hatást akartak előidézni, éppen úgy, mint az első világháborúban AYilson 14 pontja. Az Atlanti-Charta azonban szintén nem ért el ered­ményt, minthogy az 1018. évi csalás­ié való emlékezés eleven volt a né­met népben. Közben azután kiderült, hogy sem az angolok nem akarják a Chartát alkalmazni Indiában és az uralmuk alatt álló többi területen, sem pedig a Szovjet nem akarja a Charta elveit magára nézve kötele­zőnek elismerni. Ha a német ellen­állás összeomlana, nem az Atlanti- Charta határozná meg Nómetorzag- nak és Európának a sorsát, hanem a vöröshadserey é sa lábnyomát kö­vető GPC terrorja. Ezt tudja a né­met nép és tudják szövetségesei Ezért azok a „szelíd szavak“, amiket a /Sphere a német ellenállás frontjá­nak szétbomlasztására ajánl, a jö­vőben is „vízként fognak leperegni a németekről“. j lyos harcokat vivnak ellenséges hajókaravá- I nokkal A nagyk'terjedésü hadműveletek méz folynak.

Next

/
Thumbnails
Contents