Ellenzék, 1943. március (64. évfolyam, 48-72. szám)

1943-03-17 / 61. szám

ELLENZÉK 1043 iu á r e I u v 17. «MM—mMmi—T—WMI mm Aratás — Józan Miklós unitárius püspök írásainak gyűjteménye „A prédikátorok az Evangéliumot sajá belátásuk szerint szabadon hirdethetik . minden helység olyan prédikátort tartson aminő neki tetszik. A szuperintendensei az. ilyeneket üldözni ne merjék, senkit tani fásáért papságától meg ne fosszanak, mer a hit Isten ajándéka“. Ez a határozat tette vbíghirüvé az 1568­tordai országgyűlést, nme _y a világon elő szói iktatta törvénybe a keresztény vallásol szabad gyakorlatát. A határozatot Dóvá Ferencnek, az unitáriusok vallásalapitó el sö püspökének szónoklata után iktattál tör lénybe az erdélyi karok és rendek hogy örökre hirdesse János Zsigmond feje. delem önálló Erdélyországnak felvilágosul gondolkodását. A tordái országgyűlés ha tározatának szelleme tükröződik vissza Jó zan Miklós unitárius püspök „Aratás" ci- i mii köze! ötszáz oldalas könyvének majd­nem minden sorából, ezért idéztük a val­lásszabadságról szóló tordai törvénycikk , sorait, amikor az egyházfő munkájáról j akarunk megemlékezni. A könyvben össze- j gyűjtött írások áttekintő képet nyújtanak egy hosszú é et eredményekben gazdag m unk ássa sóról, világszemlél étéről, erköl­csi felfogásáról és lelki hitvallásáról. Meg­alapíthat j-uk a könyvből, hogy az unitáriu­sok püspöké feltétlen híve « felekezetközi ^ békének. Azt az útmutatást követi, ame- ■ lye( annak idején Ferenc József unitárius püspök jelölt meg lelkészei számára a tria­noni Összeomlás után: a magyar jövendőt csak <7 keresztény felekezetek együttműkö­désével lehet biztosítani. Józan Miklós püs­pök he1 yesen választottá összegyűjtött írá­sainak az -.Aratás" címet. Évtizedek során < tartott egyházi beszédeit, továbbá cikkeit, tanulmányait fordítását és költeményeit gyiiiotte össze. Ezek az írások mind azt mutatják, hoqy a fő pásztor egész életében kitartott lelkészt fogadalma mellett: a megértést, a szerete- let. a krisztusi tanításokat szolgálta, de mindezek fölött lángoló hittel hirdette az örök magyar eszményi séget, a bo'dog és független Magyarország eljövetelét. 0 „Tudakozzátok az írásokat, mert nektek úgy tetszik, hogy azokban örök életetek vagyonJános Evangéliumából választot­ta a könyv jeligéjét és írásainak gyűjtemé­nyét .,édes jó szülei drága emlékének“ ajánlotta Józan Miklós püspök Ezzel az a járt'ássál arra figyelmezteti a késői nem­zedéket, hogy a szülök iránti háláról é$ tiszteletről egy pillanatra sem szabad meg­feledkezni. Az idők viharában csak altkor tudjuk megállóni a helyünket, ha az önzés dölyfössége helyett kegyelettel gondolunk azokra, akiknek az é'etet és pályánk sike­rét köszönhetjük. A trianoni békeparancs elszakította Jó­zan Miklóst szülőföldjétől. A csonka-or­szági unitáriusok egyházi vezetője maradt, de mindig féltő aggódással figyelte kisebb­ségi sorsban élő testvéreinek helyzetét. En­nek egyik leggyönyörűbb bizonysága „Édes­anyám“ című írása, amelyet 1927-ben er­délyi 1átogatása után vetett papírra. „Mos­tanában pár napra újra otthon valók kies Erdélyünk bércei közö't. Meglátogattam azt a magyar asszonyt, aki nekem Isten ke­gyelméből életet adott. Vigasztalom sze­gényt. s.zelid biztatással, hogy nemsokára jóra fordul minden. Csal: higyjünk erősen, tántoríthatatlunul a magyar igazság nagy d’ada óban, melyért márts velünk együtt harcol az idő és a iteinzetek dőlő széke: a történelem. Bucsucsókombán is ezt az üze­netet, ezt a hitvallást nyomtam oda dolgos két kezére, könnytől ázott, halovány ar­céira . . . S amint ui rákéit cm, amint elro­bogtam, képzeletben ismét vissztrvisszászai­tok az ősi portéira. két anyát keresve Ióz­di maimban is, váltig esdekelvc; melyiket szeretem — melyiket szeretem?“ Ez á néhány sor mindennél szebben ér­zékelteti Józan Miklós püspök gondolat vi- l óv éjt és főpásztori útmutatásait: Jegyünk örökké hálásak ăz édesanyának, akinek sze­retető ételünk minden utján végigkísér és ragaszkodjunk törheteiienül rpágyai' ha­zánkhoz, amelynek jövendője érdekében minden áldozatot meg kell hoznunk. m Mit jelent az isteni szolgálat? Mi a Hl- kész igazi hivatása? Ezekre a kérdésekre Férencz József untárhts püspök kilencven éves születésnapján tartott ünnepi beszedő­ben adta meg a választ az egyházfő. Meg­vizsgálta ennek a beszédnek kereteiben az isteni szó1 gálát célját és eszközeit. Az isteni szolgálat cola: egybekötni az Eget és a föl­det s közelebb vinni az embert Istenhez és embertársai hoz. Az isteni szolgálat eszkö­zei közül pedig legnagyobb szükségünk van arra, hogy jól imádkozzunk, mert ez az, amire minden körülmények között leg­inkább számíthatunk:. Életünknek kedves és kedvetlen napjaiban egyaránt teljes hit­tel és szent bizalommal forduljunk a meny- nyei Atyához, a mi Teremtönkhöz, mert érezzük és tapasztaljuk, hogy „az ima a porból is felemri, közelebb visz Istenhez". Keressük, ama titokznkost, aki fölöttünk, művelünk, és bennünk van 's aJub*n mi '■* vagyunk, élünk éí mozgunk^ de akit senki meg nem foghat: -akiit minrípn szív érez, de senki soha nem. látott, a Mindenhatót, aki­nek ]cte örök s jósága és irgalmat mához- zánk kifogyhatatlan . . , Az ima a vallás vi­tető lelke . . .“ H Híveink bizalma két esztendőiéi ezelőtt az unitáriusok főpásztori méltóságába emel­te Józuri Miklóst. Ismét hazíutért az erdélyi bércek közé, hogy váságoi időkben, vér- zivataros napokban hirdesse nekünk• a ren­díthetetlen magyar haza fiáiig és az igazi emberszeretet tanításait. Beteljesedett az élete. Erről ad számot a most megjelent munka, amelyet a Minerva nyomdai miün- tézet gondos és szép kiállításban adott ki- Olyan olvasmány ez n könyv, amely ma­gasztos tál árba vezeti az iDJ vas ót és erőt ad a jövő küzdelmeire■ A rnágyar jővén- j dönek leszünk hasznos szolgálatot, ha el­olvassuk ■ . ■ VECII JÓZSEF. H«eha dln5k biztosította a CT'hak törhetetlen hűségéről a Führert PRÁGA, március 17. (MTI.) A védnök­ség hétfőn ünnepelte fennállásának negye­dik évfordulóját é-s éhből az alkalomból a cseh kormány kihallgatáson jelent meg Hacha dr. államelnöknél, valamint Frank államtitkárnál. Hacha elnököt ezután Dal- luege rendőrvezérezredes, helyettes biro­dalmi védnök fogadta. Valamennyi kihall­gatás során beszédek hangzottak el mind­két részről, amelyekben Hacha államel­nök és a védnökség] cseh kormány biztosí­tották a Führer* és a Birodalmat a cseh kormány és a cseh nemzet törhetetlen hű­ségéről és arról az elhatározásukról. hogy továbbra is minden erejükből segítik a Bi­rodalmat mai történelmi küzdelmében a bolsevizmus ellen. Meggy onsiották a német- magyar deviza kompenzációk kifizetését A .Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyarország és a nemiét biroda­lom közötti gazdasági kapcsolatok szabályozásával megbízó ti magyar és német kormánybizottságok Nicki Alfréd rendkívüli követ é.& meghatal­mazott miniszter és dr. Kari Clodius követ elnöki ésével a legutóbbi na­pokban Budapesten üléseztek és tanácskozásaik eredményeképpen több megáiliajpodás létesült. E megállapodások a két ország közötti kereske­delmi forgalom megkönnyítését és a háborús termelésnek a közös cél ér­dekében történő további fejlesztését szolgálják Megállapodás történt nevezetesen arra vonatkozóan, hogy a magyar és német d e vizák o napén- záci ókban a kifizetések a jövőben gyorsabban történjenek. ; SZÍNHÁZ és MŰVÉSZET A BŰVÖS SZEKRÉNY Farkas Ferenc tágoperájának bemutatója a kolozsvári Nemzeti Színházban. Farkas Ferenc Pest úti.Ti Kolozsváron is J osztatlan sikert aratott vigoperájához a tár- j gyat maga választotta. Az Ezeregyéjszaka egyik fordulatos meséjét dolgozta fel, Zu- iejka asszony históriáját a négy mohó sze­relmessel. Müve nem kapcsolódik magyar élőképekhez: messze jár Poldini Farsangi lakodalmától, melyben az erkeli hagyo­mány és a német vigoperák hangja ötvö­ződik s már tárgyánál fogva sem követ­hette Kodály humorban ugyancsak gazdag népi mesejátékát, a Háryt. ,,A bűvös szek­rény“ zenéje fölényes kultúrára és egész­séges művészi ösztönre valló, friss lele­mény. Kellett is a magabiztos, mély mű­veltség és a jó ösztön ahhoz, hogy a szer­ző ellen tudjon állni az Ezeregyéjszaka me­séiből kiragadott tárgy csábításának s ne írjon buja, kelet) Színezetű muzsikái*, ha­nem a zenei bárok német és francia nagy­mestereihez hasonlóan merje saját zenei nyelvén elbeszélni az igézőén bájos történe­tet. Eszébe sem jut arab folklorisztikus e'emek fölhasználása, a Bűvös szekrény zenéje dallamfordulataijían, ritmusképle­teiben magyar gyökerű, Farkas Ferenc a magyar népi muzsikából merit* ihletét, az. előadás stílusát tekintve pedig az olasz operú buffa tiszta hagyományaihoz tér vissza, pergolesi, Cúnarosa, Mozart derült égboltu, levegős világát idézi­csak az asz.talosmühe'y fürészelésére, ame­lyet finom érzékiKel megkeresett üisszon.« rí­nák és ízoröiüózott kartök segii*égév4 szóUlitat meg. Müvének maradandóságit szolgálja, bogy jól jeUeapjftt ér egyéni telt figurákat şj/it elénk- Aki IáÖa a Bű vő*. szekrényt, annak az rrnlékezetebr. n minőig élni fog a káói, a vezir. 3 rtm.fti és a mester alakja. Ehhez per»*** sokban hoz­zájárultak Oláh (Jusztén káprázatos kosz tűmjei, élénk azinézéaükkel úgy írták be lénk a négy figurát, mintha meg abban -1 képeskönyvben láttuk volna őket, amely gyermekkorunk álma volt. Díszlete: ugyan­csak stílusosan alkalmazkodtak a mii z*>M- felfogásához. Döntő része van a sikerben iSádasdy Kétmórinak is, aki eléggé nem ér tékelhető rendezői munkájává1 a játék egy­ségét és ezernyi részle (szépségét biztosítot­ta. A magánszereplők és a kórus minden mozdulata jól átgondolt és a vigoperai gö- lusha illeszkedő volt- Farkas Ferenc maga vezényelte a Bűvös szekrényt s é.énk tem­póival a pesti bemutatónál elevenebbé tet­te az előadást. A szereplők közül Hidy Franciskáról kell el-ő helyen s a legnagyobb elismerés hangján szólnunk. Egész uői ége kivirul 1 a kacér Ztdejka szerepében, színes volt a játéka és hangjának a csengése. A négy szerelmes közül -kiemelkedett Angyal-Vagy Gyű a asztalosmestere; bő komikai véná­val játszott és hangban i.s uralkodott a színpadon. Egyenrangúan jó volt a másik három énekes; Mélykuli Horváth József a hősköltő vezir, Szanati József a lusta kád: és Fehérpataki) Ervin, az álszent mufti sze­repében. Hangulatos képet nyújtott és ze­neileg is kitűnő volt a három oda-liszk: \égh Kató, Túr jóin Vilma, meg [.őrmez 7.SUZSO. Hasszán szerepében jól megá îta a helyét dr- Sikolya István. Az énekkar és a zenekar remekül, tökéletesen működött. A csalódás kockázata nélkül jósolhatjuk hogy a Bűvös szekrény előadásait tartód si­ker fogja kísérni. KFKI BÉLA Üjjáalalah mx Erdétyl Páré biiiarpüspSSii tagozata NAGYVÁRAD, március r/. Az Ellenzék nagyváradi tudósítójának telefon jelentése; Az Erdélyi Párt biharpüspöki tagozata március 15-én délután tartotta újjáalakuló értekezletét. Az értekezleten megjelentek Ár- vay Árpád és Szabó János országgyűlési képviselők is. A nagy választmányi értekez­letet a gazdakör helyiségeiben tartották. A megyei központot Daróczi Lajos megyei fő­titkár, a nagyváradi tagozatot Soós Lajos városi főtitkár' képviselte. Nagyszámban vet­tek részt az értekezleten a nagyváradi mun­kásság képviselői is. Daróczi Lajos főtitkár a párt célkitűzéseit és a pártnak a többi párt­hoz való viszonyát ismertette kimerítően, hangsulvozva, hogy az Erdélyi Párt nem po­litikai párt, hanem a magyar egység megvaló­sításáért dolgozik mind a parlamentben, mind a parlamenten kívül. Ezután Arvay Árpád képviselő mondotta el minden részletre kiter­jedő képviselői beszámolóját, majd Szabó Já­nos tartott beszámoló beszédet, melyben fő­ként a magyar munkásság helyzetét ismertet­te és ezek egységét állította a földmű vesség elé példaképül. Soós Lajos főtitkár ezután elő­terjesztette a jelenlegi bizottság javaslatait, majd ennek alapján egyhangúlag megválasz­tottak az uj tagozati vezetőséget. A pártta­gozat elnöke Lovadv Lajos kisgazda, az Er­délyi Magyar Gazdasági Egyesület aleínóke lett. Rendezik a háztartási faáruk és kerti bútorok árát. A Közellátási Hi­vatal értékez-1 etet tartott a fából kó­szált háztartási cikkek, fonott bú­torok árainak megá i lapít ása ügyé­ben. Ezeknek a cikkeknek egy ré­szét még- ma is az áiTOgzltés idő­pontjában érvényben volt árakon kelj árusítani, ahol pedig haszon- kulcsmegállapitás történt, ez a ha­szon köles a megváltozott piacviszo­nyok következtében már nem tart­ható fenn. Az értekezleten elvetet­ték azt a tervet, hogy a fonott bú­torok készítésére egységes típuso­kat állapitsanak meg, ellenben egy­séges haszonkulcs megállapít ássá.t tartották szükségesnek. Az erre vo­natkozó rendelet rövidesen megje­lenik. Az operák sorsa a szöveg. Elég Weber Oberoniára emlékeztetnünk:, amelyet sehol sem tartanak műsoron, jóllehet zenéje hó- ditóau szép. Farkas Ferenc azonban nem­csak operája tárgyát, hatvem szövegíróját is szerencsés, kézzel választotta még. Kun- szery Gyula rim öt letekkel telehintett, igen eleven szövegkönyvét irt, munkája egészé­ben a könnyedség dicsérete. S ahogy a szellemes Szövegkönyv Farjkas Ferenc mu­zsikájában életre keí!, annak a hatása el­lenállhatatlan. A Szereplők a buffó-operák pergönyelvii hőseit juttatják eszünkbe, mert sok a darabban a jecitativó. Áriák dolgában Farkas Ferenc már nem volt bő­kezű: az első felvonás elején Zuiejka éne­ke1 egy ariettát s ugyancsak neki jutott egy rövid ária a második felvonás elején. El­lenben ragyogó technikával irta meg a mufti, a vezir és Zulojka tcrce-ttjét $ mi­dőn a cselvető Zidejkánaík sikerült négy hódolóját a bűvös szekrénybe zárnia s fül­esemül] a gyönyörű szól ó-quartett. egy­szerre varázslat történik, lí’.rozzük, megszó­lalt a költő. Utána nincs bosSzuáHás, ha­nem fülcsendül a tiszta szerelmet dicsőítő zárókórus. Pompásan kezeli Farkaá Ferenc a zene­kart és az emberi hangot egyaránt. Kórus- technikája mesteri, zenekari haugutánzásai- val pedig egészen elképeszt, gondoljunk 1943 március 22-én a Mondschein szonáta is műsoron van Dohnátiyi zonpra-ostjéní Jegyelővétel: Ibusz. menetjegyirodában

Next

/
Thumbnails
Contents