Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-15 / 36. szám

lf#3 február 1 5.

I

Nagy sikert aratott Kolozsváron a Hága Szövetkezetek film-díszbemutatója

22.50 pengő.

Kapható az

„Ellenzék*1 könyvesboltban

Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. dékre utánvéttel is azonnal megküldjük.,

KOLOZSV ÁR> február i j. (Az Ellenzék munkatársától.) Vasárnap délelőtt i r órán kor szövetkezeti film-diszbemutatót rendezett Kolozsváron, a Corvin mozgóképszínházban az Erdélyrészi Elangya Szövetkezetek Marosvásárhelyi Központja. A díszbemutató alkalmából a meghívott közönség zsúfolásig megtöltötte a Corvin-mozi nézőterét s a közönség soraiban képviselve volt a Hangya vezetőségén kívül a kolozsvári magyar társadalom szine-java.

1 A szövetkezeti film-diszbemutató mindennél élénkebb és beszédes bizonyitéka volt annak, hogy az alig két évvel ezelőtt megalakult Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek milyen értékes, eredményes cs áldásos munkát végeztek a szövetkezeti gondolat jegyében. A nívós műsor első számaként herényi ] 'mos, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja nagy hatással, mély átérzéssel szavalta el I’app- Váry Elemérné „Hiszekegy“ cimü, nagyhatású, szép költeményét.

Beszámoló a szövetkezeti munkáról

Ezután Horváth Dénes, az Erdélyrészi Hangya Szövetkezetek központjának propagandafőnöke és osztályvezetője tartott nagyhatású előadást a szövetkezeti munkáról. Üdvözölte az igazgatóság nevében a megjelent közönséget, majd visszapillantást vetett a szövetkezeti gondolat kialakulására és fejődésére, különösen kiemelve a magyar vonatkozásokat. Megemlítette, hogy hazánkban is közel száz éve folynak szövetkezeti szervezkedések és ötven éve annak, hogy a rendszeres szövetkezeti munka megindult. Erdélyben is már több évtizedes múltra tekint viasza a szövetkezeti mozgalom és a román megszállás alatt valósággal hősies küzdelmet folytattak a szövetkezetek a magyar falu gazdasági és népi összefogása érdekében. Amikor pedig a felszabadulás eljött, gróf Teleki Pál miniszterelnöknek első teendői közé tartozott, hogy ezeket a szövetkezeteket megerősítse és megadja nekik azokat a kereteket, amelyeket ez a mozgalom a mult érdemei és a magvar jövő követelményeinél fogva megérdemel, így alakult meg 1940. őszén az Erdélyrészi Hangya Központ marosvásárhelyi székhelyiek Megszervezte a fogyasztási üzletág kibővítését és termelési és értékesítési üzletágát. Nagy nehézségekkel küzdött- —y

volt áru s nem voltak a termeléshez szükséges nyersanyagok. A fogyasztási üzletágban az alakuló 178 szövetkezetből a szövetkezetek száma 410-re emelkedett. Az érdekeltek száma 200-ra. Az 1941-es esztendőben 26 millió pengő forgalmat bonyolított le és több, mint 600 ezer pengő vásárlási visszatérítést juttatott vissza a szövetkezeti központ és hálózat a magyar falvak lakóinak. Azonkívül 150 ezer P. adományt juttatott az árviz- és tüzkárosultak, a Vöröskereszt, az egyházak és iskoláknak. Tehát a központ és hálózata egy egész évi- tiszta nyereségét a szövetkezeti elvnek megfelelően visszajuttatta azokhoz, akiktől származott.

Legnagyobb érdeme a szövetkezeti vállalkozásnak az erdélyi értékesítés megszervezése. Ebből a szempontból különösen jelentős az erdélyi gyümölcs, toll, gyógynövény és háziipari cikkek értékesítése, ezeknek az eladásából többmillió pengő olyan haszon jut az erdélyi gazdák kezéhez, amelyektől eddig teljesen elesett. Csak az erdélyi gyümölcsre 1941-ben félmillió pengőt fizettek ki a szedőknek, mig 1942-ben ez az összeg már más- félmillió pengőt is meghalad. A frontokon dúló harc mellett fegyverszünet és béke nélkül folyik a népi és gazdasági harc. Ezt ' a harcot megvívni és a jövendő sorsát megalapozni csak akkor lehet, ha a magyar szent

Testnevelő tanárok és leventeoktatók figyelmébe! Megjelent:

Király Dezső:

Iskolai és levente testnevelés kézikönyve

Rendgyakorlatok, menetnóták, szabadgyakorlatok, ősi hindu „Jóga“ gyakorlatok, szertorna, haditorna, atlétika, játék. 700 gyakorlat, 100 játék, 100 óraterv, 1800 ábra. Függelék: A leventepróbák legújabb szabályai. A 650 oldalas kötet vászonkötésben

mmTmmm nuiwwgjawpuMWnii^ aun

I

 hegyek lánya

CORVIN

mnoBHuni

Tetmay Cecile

„Emberek a kövek között“ cimü világhírű regényének filmváltozata.

I, olyan szakértelemmel .«.néhány jelenetéin olyan meglepő filmírói ötlettel, hogy ez szövetkezeti Kulturfilm nemcsak szakszerü- ígével, de igazi filmszei üségivel is mély ka- i ist keltett. A Kulturfilm végigvezet azon a atalmas munkán, aifiel/et az Erdélyrészi áangya Szövetkezetek a felszabaduláskor öltént megalakulásuk óta folytattak": Rávilágít a „műhelytitkokra“, bemutatja a nagy

.ruraktárakat, a munkások és tisztviselők uankáját s megkapóan ügves rendezéssel lénk tárja a málnaszedést. Ebből az. egy je- enetből is tisztán látni, hogy mit jelent az rrdélyi Hangya munkája. A falusi székelyedet hozzájuttatja tisztességes megélhetéshez, xz év túlnyomó részébe"' állandóan foglalkoztatja őket s munkájukat emberhez iilően tisztességesen meg is íizeti. A sorozatosan felvonuló szebbnél-szcbb felvételeket Nagy

' ászió filmopcratőí késztette éppen olyan

finoman és Ízléssel, mim ahogy Dávid Iván a rendezést és szellemi rész munkáját végezte.

A valóban nagyhatású, szép kultui filmet meleg szeretettel s hosszas tapssal fogadta a zsúfolt ház közönsége. Ezután még magyar

cs világhiradókat mutattak be, majd a Szákelv Himnusz hangjaival ért véget a szövet- 1 f ■ éti film-diszbemiicaló Délután a Hangya Szó-.■ ‘.kezetek vezetői értekezletre öltek osz- sze, nrnjd este 6 órakor teát adtak .» sajtc munka ársai számára A baráti összejövetelei élénk eszmecsere folyt a nagyjelentőségü_szö vetke. éti gondolat körül

a n^ar&sásáfhelyi törvényszék az Ufi rendetőbentörlént hármas haláleset iigyénk vádloitait

M ÁROS VASÁRU ELY,, íebniáí 15. Szombaton este 7 órakor hirmett Ítéletet a marosvásárhelyi toiwiiy- szék az OTI rendelőben 1942 jaibár 28-án törtéml hármas haláleset jád- lottainak ügyében. A mult év jaru- ár 28-án ugyanis három gyomopátIiss

világításra jelentkező beteg, _ István, Rekita Mihál ymé és Kéreg es Anna tévedés folytán bárium kása helyett fé.nykéipelőhivé oldattal kevert báriumot ivott.

Mindhárman órákon belül meg*

haltakA' megindult —- - - - r

neuy ezioK cir. V erese Ferenc 011

rőn'tgemfő0rv őst, Kokos Margit laboránshőt és Máté József segéidiellen- őrt. Az ügyészség gondatlanságból okozott háromrendbeli emberölésvétsége miatt indított eljárást ellenük. A szombati tárgyalást nagy érdeklődés mellett tartották meg. Veress főorvos azzal védekezett, hogy miniden alkalommal a laboránsnő készíti a bariumpépet, éppen ezért nem is érzi bűnösnek magát. Kokos Margit védekezésében azt adta elő, hogy Máté József raktárainktól kapott -egy kétkilós csomagot 'azzal, hogy ebben bárium van, csak másfajta. A csomagokon német felirás

volt, ő niem tudta elolvasni. Máté József előadta, hogy amikor az OTI gyógyszertárt. megszüntették, az igazgató őt bízta meg a raktár vezetésével. ö mennyiség szerint vette át a dolgokat, die azt sem tudta, mit vesz át, egyáltalán nem ért hozzá. Éppen ezért azt sem tudta, hogy Kokos Margitnak báriumot , vagy fényképező előhivószert adott át. A tárgyaláson tanúként kihallgattak több gyógyszerészt, maid dr. Péterify István volt OTI főorvost. Péterffyt tanúvallomása alapján az ügyészrom rendbeli gondatlanságból okozott emberölés vádjával vád alá helyezte és ügyét elkülönítette. A per- beszédek során dr. Szabó Pál ügyész hangoztatta, hogy az OTI rendszerében van a hiba és súlyos ítéletet kér. A védők felmentést kértek. A törvényszék a vádlottakat gondatlanságból okozott emberölés vétségében mondotta ki bűnösnek és dr. Veress Ferencet, Kokos Margitot 2— 2 hónapi fogházra, Máté Józsefet pedig 3 hónapi fogházra Ítélte, de az ítélet végrehajtását 3 évre felfüggesztette. Az ítélet ellen úgy az ügyész^ minit a vádlottak fellebbezést jelentettek be.

Hogyan leit a „magyar kémből“ íüréímoüenromán közíró 7

Meghalt Temesváron a kalandos pályafutása Kereszturi-Olteanu Sándor

Vi1 KOLOZSV ÁR, február A napokban Temesváron meghalt és to ti. el is temették Keresztár i-Olteanu Sándort. Hogy ki volt Kereszturi-Olteanu, arra Erdélyszerte sokan emlékeznek. Sokan ismerték a zömök, vállas embert, lobogó hajával, mélytüzii barna szemeivel, Petőfi-nyakkendőjével, amint a világot készült megváltani a kávéházi asztal mellett. A legkülönösebb figurája volt a 22 éves idegen megszállásnak s a politikai ka- méliont senkiről jobban megmintázni nem lehetett volna. Egyébként tehetséges volt. Kitünően irt magyarul s épigy románul is.

Kalandos pályafutásáról a „Nagyvárad ‘ cimü laptársunk cikkéből idézzük az alábbi részleteket:

Elmondhatjuk szépen sorjában Kereszturi- Olteanu Sándor kalandos életpályáját, onnan kezdve, hogy 1922 nyarán, mint Magyarországról kicserélésre váró politikai fogoly a nagyváradi királyi ügyészség fogházába érkezett.

AKIBEN FELÉBRED A ROMÁN vér

Kereszturi-Olteanu Sándor édesapja a geszti Tisza-birtokon volt gazdasági alkalmazott. Két fiát, Sándort és Józsefet gróf Tisza István taníttatta. Később méltó módon fizettek Tisza István gesztusáért.

Keresztúri Sándorral a nagyváradi ügyészFőszereplők:

FÉNYES ALICE NAGY ISTVÁN Ladomarszky Margit ‘Dr. Hosszú Zoltán (Dani bá)

Greguss Zoltán.

Jegyeket 3 napra előre szolgáltat ki a pénztár délelőtt 11-től 1 óráig és egész délután.

Nagyothallók részére díjtalan fejhallgató!

Előadások kezdete ismét 3, 5, 7 órakor.

Vasárnap délelőtt 11 órakor matiné. Ez a film csak 16 éven felülieknek van engedélyezve. Bemutatja a Corvin Délibáb film.

akart és

ség fogházában ismerkedett meg e sorok írója. Világháborús, csukaszürke magyar katonaruha és csizma volt rajta. Kémkedés gyanúja miatt a román hatóságok át akarták adni több társával a magyar hatóságnak. Annak is szemtanúja voltam, amikor a kicserélést megelőző napon leborult dr. Sovrea Valér román vezetőügyész lábai elé, azzal, hogy felébredt benne a román vér, ne adják ki Magyarországnak, mert ö román“. Kérését teljesítették is, Kereszturi-Olteanu Sándor itt maradt Nagyváradon.

Előbb magyar iró lett. Ady Endre szelleméből áradó hatás elkapta a tehetséges embert és először vetette fel a magyar —román közeledés eszméjét. S lassan megmutatkozott kettéhasadt lelke: egyre-másra változtatta nemzetiségét. Magyar lapokban is dolgozott, de tekintettel arra, hogy tökéletesen irt románul is, nemsokára feltűnt neve a szélsőséges „Universul“, majd később a „Curentul” hasábjain. Közben megnősült. Egy előkelő nagyváradi román bankigazgató elvált-asz- szony leányát vette nőül s a házasság addig Tartott pontosan, mig a nő családi vagyonából tellett.

r A „KUTYAKORBÁCS “

Ö volt, ha névtelenül is, a „Kutyakorbács“ cimü, magyar nyelven irt román hetilapnak a szellemi hátvédje s diszkrét munkatársa. Minthogy akkor már eljegyezte magát a román publicisztikával, nem^ nvilra.n szerepelni abban a mocsKolodo soha Nagyváradon el nem képzelt ordináré hangú ujságocskában. Sokan olvasták riadt érdeklődéssel ezt a lapot, mert sose lehetett tudni, kinek a magánéletébe taposott friss szenzációként a Kutyakorbács legfrissebbik száma. A bukaresti bulvard-sajtó zabolátlan hangja árádt ebből a gátlás nélkül utcára dobott váradi lapból — magyarul. Ennek is legvitriolosabb cikkeit irta Kereszturi-Olteanu.

A szélsőjobboldalra tolódott Olteana végül is a vasgárda nagyváradi „fészkének“ főideológusa lett.

Elosszabb cikkei jelentek meg a helybeli román lap hasábjain és magyarázta az egyedül üdvözitő szellemet, amelyet a vasgárda képviselt. Mi, akik ismertük, tudtuk, hogy ez a politikai elgondolás sem komoly nála, mint ahogy mindig megcsinálta politikai elveinek pontosan az ellenkezőjét is. Jellemző, hogy a Calinescu-kormány vasgárda pusztító korszakát is mimikri módjára élte át.

Kétségtelen, tehetséges ember volt, a romboló román nacionalista mintaképe, akinek patentirozotrt hazafiságát az sem tépázhatta már meg, hogy egyik román újságíró leleplezte az 1922-ős kémkedési kísérletét.

A román csapatokkal együtt ment el Váradról. Hogy mit csinált a bécsi döntés utáni két évben haláláig, — nem tudjuk.

A „K.\RPATMEDENCE“ februári számában a következő érdekes cikkek jelentek meg: A magyarság az uj koreszmék tükrében. Szaporodásunk és a háború. Árkiegyenlitő pénztárak. A magyar földbirtokpolitika legnehezebb kérdése. Irányított erdő- és fagazdálkodás. A német agrárpolitika. A lap Magyar Figyelőjében a magyar mezőgazdaság feladatairól és az erdélyi szövetkezetekről olvashatunk, a Külföldi Figyelőben* pedig Németország, Horvátország mezőgazdaságáról, az angolszászok mezőgazdaságáról és más időszerű gazdasági kérdésekről jelentek meg kisebb cikkek. Éltékes világgazdasági szemle és lapszemle egészíti ki e tartalmas számot. A lap erdélyi főbizományosa: Minerva könyvkereskedés Kolozsvár, Mátyás király-tér S. szám.

szövetkezést megalkotjuk, ennek egizje- |1 lentősebb módja a szövetkezeti élet tése- i. A nagy magyar gazdasági feladatolgol- t dúsához nem elégségesek üvegházbanrész- tett egyéni próbálkozások, althoz gesz ^ magyarság qsszefogó akaratára van kség. r Hinni kell a közösségi gondolatban erre I ( meg kell nevelni a magyar társa dalij Az 1 j egyéni érdekek hajszolása és a széthlerők 1 ( érvényesülése soha nem adhatja mcá az j alapot, fáinnünk kell abban — fejd be előadását Horváth Dénes —, hogy tünk j magyaroknak nemzetünk történelménfleg- sorsdöntőbb napjaiban végre nem a kell már keresnünk, hogy mi az, ami iaszt bennünket, hanem meg kell találni, hd mi az, ami összefog.

Mühelytitkfat mu!at bs a m

Az értékes, tartalmas előadást a k nség nagy megértéssel fogadta, majd ut a „Szövetkezeti munka Erdélyben“ cimkul- turfilm bemutatása következett. A fii forgatókönyvét Dávid Iván niriapiró -társunk, az Erdélyrészi Hangya Szövetletek marosvásárhelyi központjának snjtoeldója irta s egyben ő is rendezre annyi hozzytés-