Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-15 / 36. szám

— 2 ELLENZÉK Tovább folyik a szabadsá- gosok visszaszól itása A 200 / il Kezdődő tábori poua\7«átnu fiiak uh) toktól szabadságon •'a ok tovabh MáHitasa \eg>tt február l » én a lavocs* ivei állomáson e utazásra jelentkezzenek azok, akiknek s/abad.ságoláű ijra/ol\anyuk f/erint január 27~éu, 2b an és 29-én kel- !ett Aolna jelentke/miik. Február 16-án a/ok jelentkezzenek, akiknek oda január 30 'án, 31-én, vagy február 1-én kellett volna beérkezniük. (M I I) Megnyílta Barabás Miklós céh marosvásárhelyi kiállítása MA HŐS VÁSÁRHELY, február 15. Tegnap délié lőtt nyílt meg a Barabás Miklós Célt képk iál.litása a rnarosvá- sánhelyi közművelődési ház képtá­rában. A székely festők több mint 200 festménnyel vettek részt a. kiál­lításon. amelyen megjelent a város számos előkelősége is. A beteg Má- jay polgármester helyett Papp Ká­roly a székely festők 22 éven át való megnyitó beszédet, majd Kós Ká­roly a székely festők 22 éves át való elnyomatásáról és a szellemi mű­veltség megbénításáról beszélt. Vá­sárhelyi Zigler Emil rövid beszédé­ben ismertette a kiáLlitott müveket és azok festőit. A kiállításon Gy. Szabó Béla fametszetei. Nagy Imre, Bene József, Bordi András, Abodi Nagy Béla és Tollas Julia festmé­nyei tűntek ki, de a többi festők mü­vei is a székely művészet magas színvonalának adták t amijei ét.. A Tordai és Tordaaranyos- megyei Menekültek Dalköre folyó év március hó 6-án a volt Iparka­mara Deák Ferenc-utcu 53. szám alatti termeiben délután 4 órai kezdettel műso­ros délutánt rendez, amelynek tiszta jőve. delmét a hadbavonu.lt metiekii’lek hozzá­tartozóinak felsegélyezésére fordítják. Közismertté vált már a kolozsváriak előtt is az a példát adó összetartás, amely a tordai é$ tordaaranyos vármegyei mene­külteket egy népes, nagy családdá ková­csolja. A Torda és környéke menekültjei­nél: minden eddig tartóit összejövetele a siker legragyogóbb jegyében zajlott le. Fe­lejthetetlenné vált az elmúlt karácsony másodnapján a tordai menekültek dalkö­re által rendezett műsoros délután, ami­dőn a városi Redout termei a megjelentek­nek még felét sem tudták befogadni. A mélységes és testvéries összetartás mellett á menekültek derék vezetősége nagy kö­rültekintéssel gondoskodik mindannyiszor arról, hogy ezen délutánok műsora min­den vonatkozásban úgy a korszerű, mint az általános kivánalmaknak megfeleljen és az azokon résztvevők a szórakozás mel­lett az együvétartozás az egymásrauta1t- ságunk szebb gondolatát mind melyebben és mélyebben ápolják leikeikben és ma­gukkal vigyék azokat az építő gondolato­kat, amelyeket követni és hirdetni kell a boldog magyar jövendő felénitésp érdeké­ben. RENDEZŐSÉG. Példátlan eredménnyel járt a nemet téli segélygyüjtésl BERLIN, február 15. (DNB—MTI ) rAz 1942—1943. évi téli segély gyűjtés Né­metország különböző körzeteiben utcai gyűjtések formájában eddig még soha nem látott eredményt ért el. A gyűjtés eredmé­nye 63 millió márka, mig a mult esztendő­ben 39.5 millió márka volt. Az idén te­hát 23.5 millióval töhb a gyűjtés eredmé­nye, ami 59 százalékos emelkedésnek fe­lel meg. PÉNTEKEN ÜL ÖSSZE A FELSŐHÁZ BUDAPEST, február 15. A felsőház február 19-én, pénteken délelőtt 11 óra­kor ülést tart, amelynek napirendje a kö­vetkező: 1. az ig-azolóbizottság jelentése (az igazolóbizottság jelentése alapján a múlt év decemberében megválasztott uj fe'sőházi t2gok és az élethosszig kineve­zett uj tagok kerülnek igazolásra); 2. a 42. tagú országos bizottság öt tagsági he­gyének, valamint a 36 tagú országos hon­védelmi bizottság négy tagsági helyének betöltése. (MTI ) Nagy sikerrel vizsgáztak a mocsolyai gazdák az EMGE háromhetes tanfolyamán MOCSOIA A, lebru.ir is. (Az Ellenzék tu­dósítójától.) Szilágyv írmegye egyik eldugott magyar szögletén, tövishát vidékén az 1 MGH nagy lendülettel kezdte meg szervező munká­ját. Szövérdy S. karol)- kirendeltségvezető fáradozása iohr.ín az EMGE háromhetes téli gazdasági tanfolyamot rendezett Tövishát cgvik községében, Mocsolyáo. Az F-MGÍ tanfolyam január 24-cn kezdő­dött. Érdekes, hogy az első beiratkozó hall­gató — Makucz Ferenc — 6; éves volt és ő lendítette magával a többieket is. A helybeli előkészítő nehéz szerepét Kun László ref. lel­kész vállalta. A hallgatók száma rövidesen tizenötről harmincra, majd harmincötre emel­kedett. A tanfolyamot Seyfried Ierenc, az FMGL szakoktatási ügyosztályvezető titkára vezette, mig előadóul Kovács p.lek nv. gazda­sági szaktanító és Günczy János iöldbii tokos vállalkoztak. Szilágy vármegyéből csupán bé­gére Imre GvOE intéző került ki, aki a gyü- mölcsészetet adta elő. Az EMGE vezetősége részéről Teleki Béla gróf képviseletében dr. Gazda Endre alispán jelent meg. A miniszteri vizsgabiztos Marton Géza m. kir. gazdasági felügyelő volt és velük együtt jött Szövérdy S. Károly EMGE kirendeltségvezető, valamint Altnäder Béla főszolgabiró. de ott volt még Szűcs Árpád körjegyző, Sipos Endre ref. lelkész és még sokan mások. A vizsgát Kun László ref. lelkész rövid is­tentisztelettel nyitotta meg. A Magyar Hi­szekegy után Seyfried Ferenc tanfolyamvezető engedélyt kért a vizsgáztatás megkezdésére, majd a hallgatók feleletei következtek. AZ EMGE MUNKÁJA A FA­LUÉRT A kiváló feleletek után Marton Géza mi­niszteri vizsgabiztos mondott köszönetét a tanfolyami előadóknak, majd így folytatta: — Tisza Kálmántál, amikor megkérdezték, hogyha ajkéi kezdené ez életét, mit cseleked­ne, azt mondotta, hogy politikáján nem vál­toztatna semmit, csupán a faluval foglalkoz­na többet. Az akkori felelős államvezetö ez­zel a kijelentésével rámutatott a helyes ui­ta, amelyen ma is haladnunk kell. A kisebb­ségi időkben a/ F.MGf: vállalta ezt a fel­adat üt és a falusi l'.MGl: gazdakörök meg­szervezésével és a kitűnően megszerkesztett szaklapjával az, Erdélyi Ctámlával olyan gya­korlati megoldást talált, amely a mai idők­ben is kitűnően megállja a helyét. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a miniszteri vizsgabiztos kiosztotta a bizonyít­ványokat, dr. Gazda Endre alispán pedig EMGE-kala.szos gazdává avatta a tanfolyam hallgatóit. GAZDA ENDRE ALISPÁN BESZÉDE Befejezésül dr. Gazda Endre alispán emel­kedett szólásra. — Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egye­sület elnöke, Teleki Béla gruj kért fel, hogy képviseljem az elnökséget e szép és tartalma, ünnepségen. De szívesen jöttem úgyis, mim e vármegye alispánja, mert Mocsolya népért mindig büszke vagyok. — íebruárban, amikor az b MGE tanfo­lyamát zárjuk — folytatta Gazda Endre dr — a tél kűzködik a tavasszal. Ehhez a va- judáshoz hasonlít az a szellemi birkózás is amit, az EMCE hagyományaihoz híven t faluban is véghezvitt. A mult közönyét, tcs- pedéset és társadalmi válaszfalait oszlatta Ci a mai idők közösségi együttműködésére va­ló felhívásával. Amikor a magyar testvér ke- zetjog magyar testvérével és osztálykülonbséţ nélkül kiveszi részéd az országépitő, nemzet gyarapító munkából.- EMGE-kalászos gazdák, ezt kérem tő­letek, hogy kialakíthassuk a szebb magyai jövendőt. Dr. Gazda Endre beszédét nagy eljenzésse fogadták az. egybegyűltek. A záróvizsgát * Himnusz fejezte be, majd megtekintették a? EMGE-kalászos gazdák terményeiből rende­zett kiállítást és utána batvusebéden vetted részt. Igazi magyar hangulatban töltöttek egy pár órát, melynek során Kovács Elet taiţfolvami előadó a Kormányzó Urra. a föld müvelé.ügyi miniszterre és az EMGE elnö­kére emelte poharát. , Megkezdte mankóját a kolozsvári Menekültügyi Bizottság KOLOZSVÁR, február 15. A délerdé­lyi menekültek támogatásának egységes megszervezése a legfontosabb magyar fel* adatok közé tartozik. Kolozsvár társadal­ma eddig is dicséretreaiéló »ódon kivet­te részét a menekültek ügyének felkarolá'* sából. Különböző hatóságaink, egyházaink, társadalmi egyesületeink és az Erdélyi Párt vezetősége magyar testvéri szívvel fogadták a hozzájuk forduló menekülteket és minden lehetőt igyekeztek megtenni ér­dekükben. A menekültek elhelyezésének gyakorlati megvalósítása során azonban egyre jobban bebizonyosodott, hogy összes magyar társadalmi szerveink tel­jes együttműködésére van szükség a menekültek ügyeinek intézésénél. Az Erdélyi Párt vezetősége készséggel fel­ajánlotta segítségét ennek az egységnek megszervezései érdekében és a kolozsvári tagozat helyiségeit az előkészítő tanácsko­zások rendelkezésére bocsátotta- Az előté­té« megbeszélések arról teittek tanúságot, hogy Kolozsvár magyarsága szívvel-lélek- kel támogatja a menekültek ügyének egy­séges intézésére irányuló törekvéseket- El­sősorban a hölgytársadaHom vállalkozott arra, hogy elvégzi a munka oroszlánrészét és a dr. Mifiailich Győzöné elnöklete alatt Budapesten működő ,,Menekült Magyaro­kat Megsegítő Bizottság“ mintájára Ko­lozsváron is oí’yan szervet létesít, amely az eddigieknél is nagyobb eredményekkel gondoskodik a menekültekről. Szombaton délután az Erdélyi Párt ko­lozsvári tagozatának helyis-égében megtör­tént az ünnepélyes megalakulás. A „Me­nekült Magyarokat Megsegítő Bizottság ‘ kolozsvári alakuló gyűlésén a város társa­dalmi szervezeteinek összes vezetői megje­lentek- Különösen nagyszámban képvisel­tették magukat a nőegyletek és más jóté­kony intézmények. Resztvettek az alakuló gyűlésen Józan Miklós unitárius püspök és Boga Alajos prelátus-kanonok, státusi előadó is. Botos János, az Erdélyi Párt kolozsvári tagozatának főtitkára, mint há­zigazda üdvözölte a megjelenteket. Meg­nyitó szavaiban kifejtette, hogy u menekültek támogatáséinál elsősorban a női szivek megértő melegségére van szükség. Részletesen vázolta a menekültek támoga- lásának gyakorlati kérdéseit, majd beje­lentette, hogy az Erdélyi Párt irodahelyiséget bocsát a bizottság rendelkezésére, ahonnan köz­ponti irányítással lehet megoldani a leg­sürgősebb tennivalókat. Ezután megválasztották a kolozsvári bi­zottság vezetőségét. Elnökké közfelkiáltás­sal Hajdú Gyulánét. a kolozsvári erdőigaz­gató feleségét választották. Hajdú Gyulá- né a budapesti bizottság munkájában is résztvett ég Kolozsváron is mindig szív­ügyének tekintette a menekültek ügyének felkarolását. Ügyvezető alelnök Lázár Fe­renc, az Erdélyi Párt központi előadója. A'klnökök vité,z dr. kibédi Varga Lajosné és Túrján Pálné. Ellenőrök primőr Vájná Lajos. Pénztárnok Rimanóczy Kálmánná. Megválasztották továbbá a bizottság elnö­ki tanácsénak tagjait, amelyben Kolozs­vár nőegyleteének és társadalmi intézmé­nyeinek vezetői foglalnak helyet. Dr. Bereczky Ernő, a kolozsvári Keres­kedelmi és Iparkamara főtitkára és mi­niszteri biztosa, valamint Kovács László, a Munkaközvetítő Hivatal vezetője felszóla­lásaikban teljes támogatásukról biztosítot­ták a vezetőséget- Több felszólalás után mindvégig lökés hangulatban megtartott alakuló gyűlés kimondotta, hogy az Erdé­lyi Párt kolozsvári tagozatának Farkas­ait ca 7- szám alatti helyiségében lévő iro­dájában naponta hivatalos órákat tart és a menekültek minden kérése ügyében rnc?) teszi a szükséges intézkedéseket. SZÖVETKEZETEKNEK ADHATJÁK CSAK EL A TEJET A SZLOVÁKIAI TERMELŐK. Pozsonyból jelentik: A város jegyzőségi hivatala a legfelsőbb közellátási hivatal rendelkezésére való hivatkozással a termelőknek megtiltotta, hogy a tejet és a tej­termékeket közvetlenül a vásárlóknak adják el. A saját szükségletükre megállapított meny- nyiségen felüli tejet a szövetkezeteknek kell leszállítani. 19 \ 3 február 1 5. IHagánlaksértö és határátlépő a bíróság elölt KOLOZSVÁR, február J>. (Az L *n- zék munkatársától) A koíozs'ári törvény sz»k hármas hijnlrtőCanácsa SzenczPr Jó­zsef törvénysz1 ki tanácselnök <*lnökb' sé) <1 vonta felelősségre Ko/ozjti János magyar- köblösi 21 éves Iöhlmiive-legényt, al<i el­len lopás és magánlaksértés irdalt indítot­tak eljárást. Kolozui János J941 október 19-én benyomta szomszédjuk, Pulyka Já­nos lveszeg/etl ablakát *'s elvitt (1 szobái)»*1 egy pár bakancsot és a párna alól bárom pengő készpénzt. A törvényszéki tárgya* busón azzal védekezett a vádlott, hogy az elvitt holmi saját tulajdona volt. A bíró­ság bűnösnek mondotta ki a vádlottat és magánlaksértésért 15 napi elzárásra űé'te. Kovács János adalini román földműves mult év május 10-én Felek határában ro­mán megszállás alatt lévő területre ment, majd augusztus 13-án visszajött. Tiltott határátlépés miatt egyhónapi elzárásra ilé'ték. Mindkét Ítélet jogerős. Nagyarányú emelkedés a nagybányai postahivatal 1942 évi forgalmában Nagy tanya, február 15. A nagybányai pos­tahivatal kimutatása szerint az e'mult év pos­taforgalma messze felülmúlta a megelőző évét. így például az elmúlt évben feladtak 46 ezer darab ajánlott tévéiét, 34.300 csomagot, 15 eaerrel többet, mint 1941-ben, 194Lben 36 900 darab postautalványra 4,200.000 pengőt, mig 1942rben 44.600 utalványra 6,200.000 pengőt fizettek be. Csekkbefizetés 1942-ben 60 ezer ( darab, 20 millió pengő értékben. A kikézbesitett ajánlott levelek száma 32 ezerről 38 ezerre, a kihordott csomagok száma 56 ezerről 62 ezerre, a kifizetett utalványok száma 24 ezerről 4 millió pengő értékben, 34 ezerre 6 millió pengő értékben emelkedett. A c&ekk-kifizetée összege 25 millió pengő volt az előző év 22 milliójával szemben. Nagy ug­rást mutat a postai expressküldeménvek szá­ma, amely 7400-ról 17 ezerre emelkedett. A legnagyobb különbség azonban a pályaudvari csomagközvetités kimutatásában látható. I*t a közvetített csomagok 6záma a mult évben 113 ezer volt a megelőző évi 35 ezerrel szem­ben. Feladott táviratok száma 29 ezer, vagyis négyezerrel több, mint 1941-ben. Kézbesített táviratok száma pedig ötezerrel emelkedett) 1942-ben 30 ezer volt. A távolsági beszél­gettétek száma Nagybányáról 36-ról 54 ezerre emelkedett, Nagybányára pedig 58-ról 94 ezerre ugrott! Helyi beszélgetések száma átlag havi 30 ezer, vagyis naponta ezer beszélgetés juh Ezen érdekes adatok közlésével azt is szük­séges megemlítenünk, hogy Nagybánya város összlakosságának száma 25 ezer. (gy.) A SZÁRAZSÁG MIATT ELPUSZ­TULT URUGAY ÁLLATÁLLOMÁ­NYÁNAK EGYHAEMABA BUENOS AIRES, február 15. (DNB— MTI) Az idei nyár roppant szárazsága rendkívül nagy veszteségeket okozott Uru­guay állatállományában. Általános becs­lés szerint a szarvasinarbaál'omány 30 százaléka elpusztult. Eddig; 2-7 millióra becsülik ezt a veszteséget. Minthogy az el­hullott állatoknak csak a bőrét lehet érté­kesíteni. az okozott kár elért a 41 millió uruguayi arany pesot. Szerény keratek között ülte meg napját a cssndőrség BUDAPEST, február 15. (MOT.) A csendőrség a felállításáról szóló törvény szentesítésének évfordulóját február 14-m szokta megünnepelni. Tekintettel a rend­kívüli viszonyokra, szerény keretek között folyt le az ünnepség. A csendőrségi lakta­nyákat fellobogózták a csendőr legény­ség és a tisztikar pedig Isten-tiszteleten vett részt. A laktanyákban a parancsnokok megemlékeztek az ünnepség jelentőségéről. Bélyeggyűjtők figyelmébe! Korlátolt példányban még kapható lüicfsel Eörőpa üélyeeikssialégas 1945. évre 5 P. 55 fillérért az „Ellenzék*1 könyvesboltban Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékiek megrendeléseit utánvéttel is elintézzük.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents