Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-11 / 33. szám

1 9 4 3 február if. ELLENZ t.K I Százszsr Jiâzfielysiî juttatnak a földműves lakosságnak Sáró Eánffy Dániel földmöve’e sügyi miniszter rászíe- lesen tájékoztatta a 42-es bizottságai Eegkii eüeblsi íer- r veiről — intern. Ij ,.k a o <aí, a.iik kivonják magúkat a mezőgazdasági munka alól BUDAPEST, február ii . (MTI.) A 42 tu- ] gu országos bizottság szerdán délelőtt 10 óra- ( kor Ivády Béla elnöklésével ülést tartott. Az ülés megnyitása után báró Bánffy Dániel i földművelésügyi miniszter két és félórás be­széd keretében behatóan tájékoztatta a bi­zottság tagjait a mezőgazdasági termelés, az állattenyésztés,' a munkaerőeilitás, a vizigaz- dálkodás, az erdőgazdálkodás, a földbirtok­politika és a földművelésügyi igazgatás fon­tos kérdéseiről, Fokoini kell a termelést Az általános termelési politikával kapcso­latban kiemelte, hogy nem elég csak a terme­lés zavartalanságát biztosítani, hanem a ter­melés fokozását is el kell érni, sőt ezen túl azt irányítani is kell, hogv a gondviselés és köz­ellátás szükségletei kielégítést nyerjenek. — Az őszi vetések és őszi szántások jutal­mazása — folytatta beszédét a miniszter — kedvező eredménnyel járt, mert a multévinél nagyobb területen vetettek kenyérgabonát és az őszi szántás területe lényegesen meghaladja az előző év átlagát. A növénytermelés fokozására a mult év őszén összesen 2645 va^on vetőmagot osztot­tak ki. F.zr-a mennyiseget mintegy kétszere­sére emeljük ez év őszén. A miniszter súlyt helyez a talajerő fenn­tartására. Mivel műtrágyákkal korlátozott mennyiségben rendelkezünk, fokozott jelentő­sége van az istállótrágya jó kezelésének és okszerű fihasználásának. Ezért az istálló- trágya fokozottabb kihasználása érdekében bi­zonyos kötelező intézkedések elrendelésétől sem fog szükség esetén visszariadni. Intézkedések történtek a mezőgazdasági gé­pek és eszközök gyártásának biztosítására is és hogy külföldről minél több, viszonyaink­nak megfelelp mezőgazdasági gép kerüljön be- 1 hozatalra. Báró Bánffy Dániel földművelésügyi minisz­ter külön foglalkozott az ipari növények ter­melésének kérdésével, amelynek jelentősége a jelenlegi háborús viszonyok között különösen nagy. Az ipari növények hazai termelése a múltban távolról sem volt kieiégitő. Jelenleg azonban, hatalmas lépéseket tettünk már az*, önellátás megoldása terén. Az 1543. évre az olajos és rost ősnövények vetésterületet kiterjesztették és tekintettel a honvédelmi és közellátási érdekekre, elren­delték a cukorrépának és dohánynak leg­alább is az eddigi területeknek megjelelő kötelező termelését. A rizstermelés 1939-bemi még xoo holdat sem ért el, 1942-ben azonban a vetésterület már 4000 katasztráiis hold volt és ezt az idén valószínűleg tovább tudjuk emelni. A guminyersanyag pótlására a szovjetorosz­országi eredetű „gumipitypangnak“ nevezett növénnyel bizonyos kísérletek folynak. A bortermelés az elmúlt évben jó közepes volt. Minőségileg sok vidéken a kiváló évjá- ratuak közé sorolhatók. Erre az évre is meg­történtek az intézkedések a szükséges rézgálic biztosítására a szőlősgazdák és gyümölcster­melők részére. Készül a növémjegász- ségügyi törvényjavaslat Az elemi csapások következtében kipusz­tult gyümölcsfák pótlására sürgősen törté­nik gondoskodás. Az 1938—1939. gazdasági évben történt becslések szerint az állati kártevők és gombabetegségek ál­tal okozott veszteség évente több mint 35°" millió volt. Ez a veszteség a burgo­nyában például a 30 százalékot is eléri. A miniszter ennek a hatalmas veszteség­nek leküzdésére az összes érdekeltekkel letár­gyalta a növényegészségről szóló törvény­javaslatot, amelyet a közeljövőben az or­szággyűlés elé hoz. A laitenyésztési kérdések Báró Banífy Daniel földművelésügyi mi­niszter foglalkozott az állattenyésztés kérdé­sével és rámutatott arra, hogy Európa állat­állományának csökkenése mellett különösen jelentősége van a szociális szempontból is fontos magyar állattenyésztés fenntartásának, sőt a lehetőség szerinti fejlesztésének is. Ép­pen ezért közei tízszeresére emelte az állattenyésztésre vo~ natkozó költségvetést. Már az elmúlt év­ben 38.000 tenyészállat osztatott ki és e számot előre láthatólag 80.000-re emelik. Hosszasan foglalkozott a miniszter a ta­karmánytermelés kérdésével, amely az állat- tenyésztés szempontjából döntő jelentőségű. A takarmány termelő területeket nem növelhet­ték, azonban a mennyiség fokozására minden intézkedést megtettek. Különösen a kukorica­termelés eredményei örvendetesek. Azt tűz­tük ki további célul, hogy ebben a tekintet­ben megieiclő intézkedések történjenek a ter­melés fokozottabbá tételére. Az. államosítással kapcsolatban az állator­vosi szolgálatot az ország minden vidékére kiterjesztik. Intézkedések a rrsezO** gazdasága munkálatok biztosítására A munkaerócllátás biztosítására intézke- desek történtek. Az. önként le nem szerződött munkásoknak jelentkezniük kell, szükség ese­tén részükre munkahelyeket jelölnek ki. Aki munkateljesitési kötelezettségének nem tesz elegetazzal szemben szigorúan eljár­nak, szükség esetén internálják őket. Az éves gazdasági cselédek és dohánykerté- s2ek ugyanilyen minőségben kötelesek mun­kát vállalni és uj munkakörben őket leszer­ződtem! tilos. Ennek a rendeletnek megsze­gőit súlyosan büntetik. Gondoskodás történt viszont arról is, hogy a mezőgazdasági mun­kásság szociális helyzetét megfelelően igaz-; gassák. Ezért a természetbeni járandóságok általában munkavállalók részére megha­gyatnak. A miniszter kiemelce ezután a szakoktatás széleskörű kiépítésének érdekében hozott in­tézkedéseket. Erre a célra a milliárdos hitel­nek pontosan 20 százalékát biztosította. Hogyan iahet leküzdeni a taiaj-viz károkat? A viziutkérdésekkel kapcsolatban rámuta­tott a miniszter arra, hogy a talajvizkárok lényegesen nagyobbak az árvízkároknál, amelyek csak egyti'/.edét teszik ki a belvízi károknak. Elsősorban a vizlevezetés kérdését kell meg­oldani. Ezért elhatározta a védőmüvek álla­mosítását. Az elmúlt évben másfélmillió holdat sike­rült vizmentesiteni. A jelenlegi teljesítményt a kétszeresére kívánja fokozni, úgyhogy a még különleges csapadékjáratu években is fel legyünk készülve. Az öntözésügyi hivatal által tervezett öntözőmüvek befejezése után 260.000 hold öntözése válik majd lehetővé. A Duna—Tisza-csatorna megépítésének előkészítése teljes erővel munkában van. A terv szerint a csatorna Dunaharasziinal n a soroksári ágból indul ki és Kecskemét közelében, Ujkécskénél éri el a Tiszát. Kényszertarmsiés *» a faelláfás érdekében Az erdőgazdaságról szólva megemlítette a miniszter, hogy erdőterületünk az ország te­rületének kereken 20 százalékát foglalják el. Faanyagszükségletünk azonban nagyobb, mint az előző években volt. Ezért feltétlenül szükséges a megkívánt fa­mennyiség biztosítására bizonyos keny- szertermelés elrendelése. A tüzifazavaroknál mutatkozó visszaesés 15 százaléknak felel meg, aminek oka a szál­lítás nehézségeiben keresendő. E zavarok megszüntetését elősegítik a jövőben a foko­zottabb ellenőrzések és az árak rendezése is. Az árrendezésnél sikerűit biztosítani azt, hogy a távollévő erdőkben is gazdaságos le­gyen a termelés. II Egészséges birtokpolitikát kell folytatnunk" — Nézetem szerint — folytatta beszédét a miniszter —, ha van egyáltalán kérdés, amely ma felül áll mind a napi, mind a pártpolitikán, úgy az a földbirtokpolitika kérdése. Az egészséges földbirtokpolitika cél­ja a különböző egészséges birtoktipusok kö­zött a helyes és a közérdek szempontjából feltétlenül kívánatos egyensúly biztosítása 1936 óta az elmúlt év végéig összesen 363 ezer katasztráiis hold föld és több mint 2100 házas belsőség biztosíttatott földbirtokpoli­tikai célokra. A megszerzett házhelyek száma meghaladja a 31.000-et, emellett 18 csoportos telep is létesült. A felvidéki és ti délvidéki föidbirtokrendezések annyira előrehaladtak, hogy remélhetőleg a folyó évben a munká­nak legnagyobb részét már sikerül elvégezni. A munka Kárpátalján és a visszacsatolt ke­leti országrészekben is fokozott ütemben megkezdődhet. A miniszter kijelentette, Hogy célja a mai fejlődésnek, a magyar földművelő nép széles nagy rétegeinek erős gazdasági és szociális fundamentumát megteremteni. A zsidó birtokok keresztény kézre juttatása terén olyan gyakorlati ,megvalósításokat hoztak, amelyek ennek a kérdésnek gyö­keres végrehajtását biztosították. A ki­sebb zsidóbirtokok nagy része sorban ke­resztény kézre jutott. A fennmaradó kis- birtokokat az Országos Nép- és Család- védelem közbejöttével adják át az arra érdemeseknek. E kisbirtokkategórián felül a 100 holdig ter­jedő zsidóbirtokok keresztény kézre juttatá­sát megbízás alapján az Országos Vitézi Szék végzi azzal a rendeltetéssel, hogy ezek a bir­tokok elsősorban a vitézek, hadirokkantak, a háborúban érdemeket szerzettek kezére jussa­nak. Ezzel a nemzet hámját is leróják azok­kal szemben, akik a honvédelem terén a leg­nagyobb áldozatokat hozták. Ez a szempont különben érvényesül a zsidóbirtokok minden ka egóriájában és á’talál-an az egész föidbir- tokpolitikában. A miniszter a továbbiak so­rán kiemelte, hogy különös súlyt helyez a házhelyek juttatá­sára. Remélhető, hogy három év alatt a födmüves lakosságnak mintegy 100.000-re tehető házbelyszuk•• sglelc kielégíthető lesz. Decentralizálják a földművelésügyi igazgatást Bánffy Dániel báró a földművelésügyi igazgatás kérdéseit behatóan ismertette. A földművelésügyi központi igazgatás decent­ralizálására rövidesen sor kerül — mondotta. Ezáltal a minisztérium mentesül a kisebb ügyektől, a gazdaközönség pedig gyorsab­ban találja meg az ügyek intézését. A gaz­dasági és kereskedelmi szervezetekre és ér­dekképviseletekre szélesebb körben kíván a miniszter feladatokat bízni. Beszámolója végén Bánffy Dániel báró ki­fejezést adott abbeli törhetetlen meggyőző­désének, hogy a magyar gazdatársadalcm és az ősi magyar föld nemcsak kiállja a háború kenyérpróbáját, hanem továbbra is szilárd alapja lesz nemzeti létünknek és jövőnknek. j Purgly Emil, gróf Teleki Mihály, gróf Te- \ leki Béla, Künder Antal, Matolcsy Mátyás, i gróf Eszterkázy M r.e, Payor Miklós, vitéz \ Imrédy Béla és Rassay Karoly szólt ezután ; hozzá a miniszter tájékoztatójához. A felszó- i lalásokra báró Bánffy Dániel földművelés- < ügyi miniszter kimerítő és megnyugtató vá- j laszt adott. Njfillái harcol es erungkingl hadsereg egy része LISSZABON, február 11. (MTI.) A Ste- fani-iroda jelenti: Lawson angol munkás­párti képviselő, aki nemrégiben tért haza Kínából, a Daily Herald hasábjain azt írja, hogy a csuhgkingi hadsereg siralmas állapot­ban van. Egyes osztagok igen rosszul vannak felfegyverezve, sőt akadnak olyan osztagok, amelyek elavult fegyverekkel, ijjal és nyíllal harcolnak. Lawson képviselő sürgeti, hogy Amerika cs Anglia siessen minél hamarabb a kínaiak segítségére, mert a kínaiaknak ko­moly támogc tásra vart szükségük, hogy foly­tathassák kétségbeesett ellenállásukat. Egy darabka a „Ma“ m@zmk§áhól Borongás délelőtt. A nap sehogyse akar Inragyogni « felhők alól, hogy „megszánt- sa a Jézuska ingétÉs mégis! Egy fény­sáv csillan meg előttem a Király-utcai járdán: egy rendes J;i$ gyereksor, tíz fut és tíz leány páronként jö felém, az élü­kön két nő halad. De mi v<m a párocskák között? j\em akarok hinni a szernemnek! Kél-két gyermekkéz egy-egy jókora ágy- párnát szorongat s büszkén lépegetve, csil­logó szemekkel igyekeznek felém. Miféle menet ez? KültözJsödés? De hiszen egy családban nincs ennyi egyforma gyerek! Keni szégyellem kiváncsi súgómat bevalla­ni, hozzájuk szegődöm a sor végén s meg­tudom tőlük, hogy a református kollégium elemistái ők s a tanitónénijök és tórútóbá- csijok buzdítására annyi tollai gyűjtöttek össze az iskolába, hogy abból 10 hatalmás párna tellett ki s most viszik be a Vörös Kereszt Hadikorházbá, hogy gyógyulást találjanak rajta a sebesük katonák. Boldogan fecsegi az egyik: — Ott viszi elől az igazat ónéni a gyűr tökeinket is. melyekre ráírtuk, hogy mily nagy szeretettel adjuk ezeket á párnákat és hogy gyógyulást kívánunk a mi hon­védőinknek. Újságolja a másik: — Ha tetszett volna látni, mindegyik el akart jönni a társaink közül s a tsBn.itó- néni csak sorshúzás által tudott, dönteni. S úgy örvendünk, hogy nekünk kedve­zett a szerencse! Aggodalmaskodik a harmadik: — Jaj, ha nem is eresztenek be minket a kórházba! Addig biztattam őket a sor végén, míg elértünk a Hunyadi-téri Vöröskereszt kór­házba■ S ott kiderült, hogy félelmük alap­talan volt, mert a Főápoló Nővér és a kedves doktor bácsi nagy örömmel és szeretettel fogadják őket és dicséretet kap­nah nagy igyekezetükért. „ Azzal ez érzéssel máradok el a lelkes kis társaságtól, hogy nincs ott aggodalom­ra ok, ahol már a pöttömnyi emberkék A ilyen komolyan fogják fel hazájuk és nemzetük iránti szent kötelességeikéţ s ahol ilyen lelkes tánitógárdára van bízva az ifjúság! A. /• n^meíssl ife a családneveket Elzászban ZÜRICH, február 11. (Búd. Tud.) Az elzászi polgári közigazgatás ve­zetője — mint az egyik svájci lap jelenti — elrendelte valamennyi elő* és családnév németesítését. A rendelet kimondja, hogy „minden német vérü£- egyén, akinek állandó lakhelye van Elzászban és elíran- ciásodott vagy idegen hangzású ne­vet visel, köteles nevét megváltoz­tatni. Ez a rendelkezés vonatkozik azokra a birodalmi németeker is, akiknek idegen nevük van s akik Elzászban telepedtek le- Kivételt csupán azok képeznek, akik a Hu­genották leszármazottai s akiknek elődei a XVI—XVIIÎ. században vándoroltak be Németországba. VÁSÁRHELYI JÁNOS PÜSPÖK IGE­HIRDETÉSE. A felsővárosi református gyülekezet MusSoU«ii-uti templomában feb­ruár 14-én, vasárnap délelőtt 10 órákor Vásárhelyi János püspök hirdeti az Igét. A tcmpl'omot ezalkalonmial is, de tavaszig minden vasárnap fütik.

Next

/
Thumbnails
Contents