Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-10 / 32. szám
ELLENZf.K 1943 lebrnár 18. Nevelési w pélynvélasrtási isjoAr.sadáj; tudományos irásértelmczós (Grafológia). Dr. Nemes, „MENTOR" I.t IrkiHiii Lahoratóriiimas Morthy-ut 3. (Astoria-ópüJet). Telefon: 31 23. A magyar hanhpeliiika időszerű kérdései „Pitlanatképsk Magyarországró/4 1TEUMNKL f'hr'Mr ! í v Un kora 1^5 tí- ti )T■ .» finn kepvív löKár aelnök*» nr Uusw Suorni \ a.-árnnpi vzarnnhan ..Pillanatképek .Magyaroivs/agrol'' címmel beszámol mags arors/ági la in oinása'ról. ÍN velvrakonsá- gunk vitathatatlan írja többek között — es ba különböző is volt fajkeveredé- aiink és mások életviszonyaink, a Magyar- országon járó finn iga/i vórrokonok között otrhomvan érzi magái. Magyarország sok finn szeméin'» a romantikus vágyódás országa- A mag\ar életre tényleg sok te- küitetbeu u ragyogás jellemző. de inkább ünnepélyes alkalmakkor', meri hétköznapi jelszava a szakadatlan, fáradhatatlan munka. akárcsak a bűinknél. Magyarország helyzete, mint a nyugati kultúra keleti bástyája, műiden időn keresztül azonos roift Finnországéval. Test vérnép üuk mögött fényes történelem áJl és a magvar nemzet a legnagyobb •>/ ugor népek között, egv finn számára lehetetlen nagy örömet és őszinte liáhít nem éreznie azért, mert Magyarországon a rokonságot komoly és kötelező tényként fogják fel. A magyarországi ut ezáltal növekvő bizalmat adott a látogatásnak úgy saját nemzete, mint tíz egesz rokon uépcsalád boldog jövőjét illetően. Bsszánnló a városi ntpjól'ti hivatal január havi rcuuiájárúi KOLOZSVÁR, február r:. A záron népjóléti ügyosztály gondozó irodája a mult hó folyamán is eredményes munkát végzett Különösen nagy segítségére volt a tiizifahiány- nyal küzdő szegényebb városi néprétegnek A mult hó folyamán a gonáozcnoda fogadási napjain ic8j személy fordult meg. A szociális gondozók tój környezel tanulmányt végeztek, j6j családot látogattak meg és katonai ügyekben 356 kivizsgálást foganatosítottak. Az ügyosztály által nyilvántartott és támogatott családok száma J1.02? lélek- számmal, 30z 3 volt. A szegények és hadba- vonultak hozzátartozói részére 2003 pengj gyorssegélyt osztott ki, továbbá 33c nagy és 2jo kisebb élelmiszer csomagot, valamint 400 mázsa ingyn tűzifát. A Magyar Korma cdap január havi megajánlást összege 9183 pengéi és kiadása 13.838 pengő volt. A hadbavonultak és hozzátartozóik gondozási és segélyezési irodája segélyben részesített 328 <crelmezőt, i hadhai onult hozzátartozója részére pedig az állam álfal folyósított hadisegélyen kívül 3343 pengő pótsegélyt osztott ki. Kiosztott ezenkívül 344 mázsa ingyen fát, 70 mázsa ingyen szenet, készpénzfizetés ellenében pedig 1483 mázsa tüzelőt. A segélyezési és gondozási alap január havi megajánlási összege 4373 pengő volt. E célra befizettek januárban 6383 pengői, kifizettek 4346 pengőt. Az alispáni hivatal közleménye Kolozsmegye alispánja közli, hogy a kolozsvári kultúrmérnöki hivatal műszaki véleménye alapján az alább körüürt vízmű engedélyezése, valamint a hozzájárulási százalék megállapitása ügyében kidolgozott tervek és iratok a kolozsvári kultúrmérnöki hivatal 939—1942. számú javaslata alapján az 1885. évi XXIII. te. 189. és következő paragrafusai értelmében leendő eljárás végett folyó évi február hó 8. napjától március hó 9-ig bezárólag Kolozsvármegye alispáni hivatalában 30 napra közszemlére kitétettek. A törvény 163. paragrafusa értelmében megtartandó tárgyalás vezetésével az alispán or. Bíró Zoltán vármegyei aljegyzőt bízta meg, annak helyéül pedig Kolozsvármegye alispáni hivatalánál a 32. számú tanácstermet, a megkezdésének idejét folyó évi március hó 9. napjának délelőtt 10 óráját tűzte ki. A bemutatott iratok szerint Kolozsvár thj. sz. kir. városban és határában a Kisszimos folyó jobbpartján haladó mücsatornán fennálló vízhasználatokhoz tartozó közös vízmüvek ^ igazolása és a vízhasználó hozzájárulási százaléknak újabb megállapítása vált szükségessé. A kolozsvári m. kir. kultúrmérnöki hivatal szakértői véleményét a helyszíni tárgyaláson szóban fogja megadni. A tárgyalás vezetőjét az alispán felhatalmazta, hogy az ideiglenes (előzetes) vízjogi engedélyt az 1885 23. te. végrehajtása tárgyában kiadott általános rendelet 23. paragrafusa alapján — a fejleményekhez képest _ 1 helyszínen megadhassa. Az alispán érdekelteket értesítette. BÉGS, janiiéi r 30. A bécsi főiskolák »dóik öle ti közössége, a világkereskedelmi főiskola és a kozépeuró- pai gazdasági konferencia meghiv.V sara dr. Kresz Károly, a budapesti bankok é.s takarékj.vénz.1 árak egyesületének ügy vezet ö-i gazga t ója, ma-_ gyár királyi pénzügyi főtanácsos^ Becsben előadást tartott a magyar bankpolitika időszerű kérdéseiről. Az előadó többek között kifejezésre juttatta., hogy a magyar bankok és takarékpénztárak minden erejüket a háborús gazdálkodás szolgálatába állították 1 ázzel kapcsolatban emli- tést érdemel, hogy a magyar bankok és takarékpénztárak a nyugati államok pénzintézeteitől eltérően fejlődlek. 'Magyarországon nem ismerik a bankok és takarékpénztárak oly határozott megkülönbözteté- I sét, mint a nyugati államokban. Kevés kivételiül eltek int e, a magyar takarékpénztárak nem nyilvános joggal felruházott intézetek, hanem éppen olyan részvénytársaságok, mint a bankok. A magyar pénzintézetek 193S óta kerek 2 milliárd pengő értékben helyeztek el rövid- és hosszú lejárat u ál lám kölcsönöket részben saját számlájukra, részben a konszernvállalatoknál és a nagy- közönség körében. A magyar állam 1938 óta összesen 660 millió pengő értékben bocsátott ki hosszúlejáratú kölcsönöket. A pénzintézetek utján elhelyezett hosszúlejáratú kölcsönök összege, beleértve a prémiumom kölcsönöket is, 766.5 millió pengőre rúg. Rövidlejáratu kincstárjegyekben és utalványokban pedig 1.055 millió pengőt bocsátott ki a magyar állom KOLOZSVÁR, február 10. (Az Ellenzék munkatársától.) Portik Károly kolozsvári füsz-erkereskedŐ. akinek a Kétviz között van üzlete, áruelvonás nnaU került a törvényszék uzsorabiró.sága elé- Pertik elleu ugyani« a muh év nyarán feljelentés érkezett a város közellátási hivatalához. A feljelentésben a kétvizközi kereskedők elpanaszolták, hogy Portik konkurenciája miatt nem tudnak az üzleti életben boldogulni, mert Portik „feketén“ vásárol lisztet és ugyancsak igy adja tovább i vevőknek, akik mind hozzá járnak vásárolni. A közellátási hivatal két ellenőre: Bála István és Orbáy Zoltán 1942 augusztus 1-én kiszállottak a helyszínére és Por- tik Sándor füszerkereskedésében az<el en- őrzée során RenJfiefiozefga fürdői! IMvarhelyvármegye SZÉKELYUDVARHELY, február 10. Tudósítónk jelenti: UdvarheCy vármegye törvényhatósági bizottsága a napokban kisgyülést tartott Sebesi Ákos dr. főispán elnökletével. A kisgyülésen Váró György dr, indítványára megállapították, hogy a Székelyudvarhelyen létesítendő vi&lamos- központ, valamint a gázvezeték ügyében a jelenlegi megoldás nem elégíti ki Udvarhely vármegye közönségét. Szakáts Zoltán olyan értekemben szólalt fel, hogy a kis- gyülés kérje fel a szomszédos Csík és Háromszék törvényhatóságait, hogy ebben az értelemben hozzanak határozatot. Egyúttal kérte, hogy a három székely vármegye küldöttséget vezessen az ügyben illetékes minisztériumokba. Hangoztatta, hogy az ügy érdekében mindent meg kell tenni, különben a helyzet még súlyosabb 1938 óla s ebből 840 millió pengőt vettek át a pénzintézetek. Áthidaló hitelekben pedig: 110 millió pengőt előlegeztek. A gazdasági élei vérkeringéséhez szükséges fizetési eszközök előtererntése is fontos feladata a magyar pénzintézeteknek s ennek a feladatnak is teljes mértékben feleltek meg. Noha még nem készültek el a pénzintézetek 1942. évi mérlegei, az 1942. év június 30-án készített félévi mérlegekből kitűnik, hogy az év első hat hónapjában a bankok és a takarékpénztárak a magángazdaság céljaira 9.11 milliárd pengő hitelt nyújtottak s e hitelek nagyobb része hadigazga>sági célokra forditta- tott. A hitelintézetek betétállománya 1942 június végéig 1.84 milliárd pengőt ért el. Miután azonban a betétállomány növekedése kívánatosnak látszik, nemrég intenzív takarékossági propaganda kezdődött el. Az utolsó évek fo.1 várnán a magyar bankpolitika egyik legfontosabb kérdése az 1938-ban visszatért országrészek gazdasági életének bekapcsolása volt. A visszatért területek hitelintézeteit az anyaország hiteléletébe és a magyar gazdasági élet szolgálatába rövid idő alatt teljes sikerrel állították be. Az előadó ezután a mezőgazdasági adósságok kérdését boncolgatta. A mezőgazdaság eladósodása az 1931- évi világ- gazdasági válság óta nemcsak a pénzintézetek legfontosabb problé- niája volt, liánéin foglalkoztatta az egész ország gazdasági politikáját is, ina azonban ez a kérdés túlnyomó részben megoldottnak tekinthető. (B. É.) 158 kgr. liszttöbbletet talállak, viszont a kenyérben és a cukorban nagy hiány mutatkozott. Portik annakidején a rendőrségen azt vallotta, hogy a 158 kgr. többletei hosszú hónapok alatt gyűjtögette, az esetleg felmerülő hiányok fedezésére. Ezt a vallomását a tegnapi tárgyaláson visszavonta és a többletet könyvelési hibának akarta betudni. Az eskü alatt kihallgatott közeJlátási ellenőrök vallomása alapján Vitos Pál dr. törvényszéki tanácselnök a vádlottat ezer pengő pénzbüntetésre és a 158 kgr. liszt elkobzására Ítélte. A vád képviselője, Nagy Lajos dr. kir. ügyész súlyosbításért, az elit étit enyhítésért semmiségi panaszt jelentett be. lesz- Sebesi Ákos dr. főispán felszólalása után a kisgyüíés a javaslatot egyhangúlag elfogadta, azzal, hogy a törvényhatósági gyűlés elé terjeszteti. Szakáts Zoltán újabb felszólalásában foglalkozott azzal is, hogy az erdők fogyóban vannak- Tudomásuk veszi a kisgyiilés, hogy Kápolnásfalu a Homoródnirdő rendbehozására és fejlesztésére költségvetésébe 2400 pengőt állít be. FINN KATONATISZTEK A HORTOBÁGYON DEBRECEN, február 10. (MTI.) A finn hadisereg tiszti küldöttsége a napokban városlátogató körúton Debrecenben járt. A finn tiszteknek annyira megtetszett Debrecen és környéke, bogy most még egy hortobágyi látogatásra visszajöttek a puszta téli érdekességeinek és szépségeinek megtekintésére. Emberek a havason Nyíró József, a vftlejjcej nemzet kn/.t vtv* seivyer* Híj«* nv»*rt u| monda rabjánál- kn* 1 rí7«. 1 áH be.mutfltója a köy/,n'-g több irányú elénk érdekIó<|i s/' mellett r*jI»>t* b A fővárosi In mnrHl;ÍH sajtóvi '../hangjai » j * ár» a néző mól ló lélekkel várta, ami 'Iirivk a mozid a rabnak mondanivu' ójában, I eldol- gozásában, /.■»*11<-ki-«-r**l< !>' u és a szerep művészi alakításában újszerű ée meglepő. Annyi bizonyos, hogy ez a darab egészen töreib-n utakon balad- Mondanivaló* ja a székely havasi emberek egyszerű ele* le, a természet ée ember ölelkezése. dolgozásában is sok újat hozott: kévén fő* szereplővel, a való élet fényképezésével, a rendezés egyszerű. de éppen ezért m< pka- póan hitele« e«.;/közeivel, a fényképezőmü- vészét valóban csodalatos teljesítményeivel s nem utolsó sorban az előállítási költ* eégek csekélységével sokat tud beszélni azokhoz, akik ma az igazi magyar film megterem lésén dolgoznak. Egy-egy jelenete annyira döbbenetes, hogy ilyent csak a lélek ismerői tudnak vászonra vinni. A film egyik erőssége, hogy egész cseüek- rnényével ki mert menni a havasra, a he. gyek frisfeeségét, derűjét és zordságát vegyíteni az emberek kemény, küzdelmes életébe. Ami rendezésben és főként fény* kepezésben mutatkozik be a fiLmen, méh tán megérdemli a kitüntető elismerést. Nem csupán arról kell itt szólnunk, Hogy az Isten nagy természetének minden káprázatos szépsége szolgál a mondanivaló hátteréül, hanem külön ki keli emelnünk, hogy ez a havas jellegévé] szól bele sorsok alakulásába s így cselekvő részese lesz a darabnak, nem egyszerű és másodrangu diszket. A darab kísérőzenéjét Farkas Ferenc szerezte, az uj magyar zeneköltészet egyik kiválósága. A zene hü kiséröje, szinezője; a dráma aláfestője lehet egy darabban Ebben a darabban maga is külön mon 1a- nivaló, tárgyánál fogva is, de azáltal is hogy benne a havas élete szólal meg Farkas Ferenc az uj magyar zenei nyelv erejével siet a cselekmény tökéletes kifejezésének segítségére s mesteri hangszerelése mély élményeket nyújt. Nem mindennapi alakítást láttunk ebben a darabban. A férfifőszerep.ő, Görb< János, egy-egv mély emberi jelenetben olyan mélyről kapta elő a havasi embei szóban ki nem fejezhető érzéseit, hogy ebből látszik: lelke mélyéig megérti a havas embert, azaz a pásztorban az embert Borovs-ky Oszkár az erkölcsi gátlás nélkül való urforma-ember szerepében jc alakítást nyújtott. Bihari József már ismert művészettel oldotta meg feladatát. A film kellemes meglepetése a fdmter menésünknek. ERDÉLYI PÁRT HÍREI Bodnár Slndcr ország^síési képviselő beszámolója Blbartíiószegen NAGYVÁRAD, február 10. Az Erdélyi Párt hétfőn Bihardiószegen értekezletet tartott, amelyen a diószegieken kívül a környékbeli községek tagozatainak vezetői is nagyszámban jelentek meg. A pártvezetőséget dr. Siidy Tibor járási elnök és Gönczy Sándor járási titkár képviselték. Ismertették az időszerű kérdéseket, majd Bodnár Sándor országgyűlési képviselő beszámoló beszédet tartott, amelyben a képviselők munkájáról és az Erdélyi Párt célkitűzéseiről adott részletes ismertetőt. Hétfőn este a pártszervezet a Turul-mozgó nagytermében a Bajtársi Szolgálat javára jólsikerült műsoros kuiturestélyt rendezett, amelyen Bihardiószeg és vidékének lakossága impozáns tömegben vonult fel. Szabó Sincs képviselő a migţar mzmkdskérdésskről tart előadási a szolnoki mankáslőiskolcn NAGYVÁRAD, február 10. Szabó Jánost, az Erdélyi Párt munkásképviselőjét, a Nemzeti Munkaközpont országos társelnökét a szolnoki munkásfőiskola meghívta február 14-ikére előadás tartására. Szabó János A magyar munkás jelene, múltja és jövője címmel tart előadást. Szabó Jánost Marosvásárhelyre is meghívták az ottani Nemzeti Munkaközpont vezetői előadás tartására, amit azonban a kiirt időre nem fogadhatott el és igy kérte annak későbbi időtNmtxa halasztás á]C. , ■ Zugban árulta a lisztet ezer pengőre büntették
