Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-08 / 30. szám

ELLENZÉK

ES

Elkészüljek ^iagylíánya városrendezési tervei

^r.Siai6 fSÍiküé* po^ármesíer egyévi mjinkájdnaii eredménye. Pr-Nyíreö IiivJin és ár. Kírksuer Visf|íi eqyelcmi lan«íro!i nagyszabású előadások" ban ismerleílék l^gybtnya muSljdl és jÖvőféi

N.\G l'BANYA, február 8. Idézek egyik neves magyar szociógratusunk müvéből, amely világosan határoz/a meg a városépítés lényeget: ,,.\ városépítéshez idd kell, történelem, alkotókedv és számos munkálkodó esztendő, kell olyan társadalom is, amelynek igénye van a varos kényességére és kell olyan teilő- dési folytonosság is, amely az utódok által is megbecsülteti egy-egy nemzedék városmü- vét“.

Mint sok más városról, úgy Nagybányáról îs sokat lehet beszélni. Tény csak az, hogy az utolsó évtizedekben bizony a város magyar lakossága leszegényedett és lel lehetne vetni a kérdést, hog\ vájjon azt a sokmilliólejes városi költségverést a múltban hogvan is használták fel és mi lett az előre nem látható bevételek egv pár milliójával is. Lzekre a kér désekre azonban most kár lenne feleletet várni. I k.ibb megelégedéssel kell megállapítani, hogy ma Nagybánya városvezetése a helyes utón halad. Az uj polgármester, dr. Vzabó Miklós, aki a mult év áprilisában logl dia el helyét, Nagybánya s/idótte és szivén viseli a város ügyeit. 1 leinte sok akadállyal kellett megküzdenie, de fáradhatatlan munkásságás al mindenki bizalmát, becsülését és megelégedését szerezte. Elsősorban

a hivatalos fegyelmet állította mindé*! vonalon helyre és a komoly munka medrébe terelte mindenütt a tevékenységet.

A város rendezésében, építésében mar eddig is sokat tett, amelyről mar többizben beszámoltunk. De dicséretet érdemelnek mellette segítőtársai is. Előreláthatólag, ahogyan jelenleg a munka halad, Nagybánya négv év alatt visszanyeri régi gazdagságát és szépségét s Erdélyben kevés ilyen fejlődő város lesz.

A muli Nagybányája

Élénk fejlődés tapasztalható kulturális vonalon is. Ennek bizonyítékai a közösségi szellemet ébrentartó szabadegyetemi előadások.

Nagyszámú közönség előtt tartotta meg vasárnap hatalmas előadását dr. Nyireő István szegedi egyetemi tanár Nagybánya múltjáról.

— Ma, amikor sokszoros figyelemmel kell visszatekintenünk a múltba — mondotta dr. Nyireő —, hogy biztosítani tudjuk magunknak azokat a jogokat, melyek hazánk területének legkisebb részletéhez is fűződnek, bizonyára igen kedves feladata minden nagybányainak is, hogy városa múltjára visszatekintsen.

— Hadakutja volt Nagybánya vidéke sokáig, mert a Naszód felől, a Lapos völgyében betörő besenyők a XI. század második felében kétszer is pusztítva vonultak át itten. Veszedelmes támadás crte 1241-ben is, amikor a tatárok egy seregrésze ezen az útvonalon tört be hazánkba. Ez a kétéves tatárdu- lás sorsdöntő volt Nagybánya életére is.

— A XIII. század végén azonban már meglehetősen szervezett városi élet indul meg. Tervszerűen folyik a bányakutatás és rendszeres a bányaművelés érdekében a fakitermelés is. Nagybánya történetének legelső nap társzerüen megállapítható történeti dátuma 1343 október 12. E napot mindenképpen meg kellene Nagybányának évenkint ünnepelnie, különösen a négy év múlva következő 600 éves forduló alkalmával. Ugyanis 1547 október 12-én kelt az uj szabadalomlevél, melyben Nagy Lajos a legnagyobb magyar városok kiváltságait biztosította, ugyanazokat a jogokat, megtoldva a különleges bányászatiakkal, amivel például Kassa ruháztatott fel és amelyhez hasonlókat például Debrecen is csak későbben kapott.

— E nagyfontosságu szabadalom megújító kiváltságlevél az önkormányzati előjogok mellett azt is megengedi, „hogy nevezett Asz- szonypataka városunk az ellenség becsapásai ellen magát palánkkal és sáncokkal, amint legjobban lehet, bekerítse és megerősítse'". És erre annál nagyobb szükség volt, mert kelet felől alattomos, de egyre nagyobb veszedelem közeledett. Az alaktalanul hagyott magasabb hegyvidéken Moldva felől oláhok szivárogtak be, lassan megszállva Máramaros déli részét, az Avas vidékét. Főként 1365-ben éri hazánkat nagyobb települési lökés kelet felől, midőn Szász vajda. fiai, a Drákfi-család elődei, sikertelen fejedelembuktatási kísérletek után Moldvából menekülni kényszerülnek és ’ egész pártjukkal, népségükkel, szolgahadukkal költöznek Magyarországba.

— A szabadalomlevél intézkedéseket tartalmaz Nagybánya ősi templomának építésével kapcsolatban. Az idők mostohasága elemésztette á Nagy Lajos-kori Asszonypataka

—Nagybánya legtöbb dicsőségteljes emlékét, de az ősi Szent István-torony, mely a késő roman kor és a kúráért gótika idején, XiV. század elején, n XV. század közepéig épült és csinosodott, beszédes emléke a régi múltnak.

A polgárság egymásiránú szeretets 4 város legerősebb alapköve.

— A másik, alakjában kicsiny, de szellemében nem kevésbé hatalmas emléke Nagybánya dicsőségteljes idejének az 1 347 évi kiváltságlevél korából származó pecsétje Ez a műemlék, melynek eredeti nagy ezüst nyomója is sokévszázados lappangás után került elő a földből, azt bizonyltja, hogy

Nagybánya nemcsak azért méltó a fejlődésre, mert minden életfeltétele megvan ahhoz, de mert már történetének első korszakában is életképes és nagy volt.

— Különös nyomatékkai kell rámutatunk erre, mert amint a nemesi családok rangjelzője a címerük feletti korona, éppoly jelentőségteljes a városok szempontjából pecsétjük. És ilyen nagy pecsétet, mely a város jelentőségét ennyire hangsúlyozta, egyetlen városnál sem találunk. Nincs még egy, amelyik ennyire beszédesen örökítené meg, hogy Nagybanyának mennyire a munka s elsősorban a bányászat és az erdészet volt az éltetőeleme. A címer, melyen lépcsőzetesen ezüstös hegyen Szent István király ül tölgyfák között, alatta pedig egy bányász a tárna szájában térdelve fejti a csillogó nemesércet, mig egy társa a már kifejtett köveket hozza tovább kapával — a legelső és különösen művészi ábrázolása ez a magyar bányászoknak. Ez a kis pecsétnyomó plasztikai tökéletességével a Kolozsvári-testvérek világhírű Szent György szobrával és szintén rendkívüli mubecsü Képeskrónika egykorú muniaturájával állott egy- rangban. Ez a cimerpecsét azért is rendkívül nevezetes, mert n>olcszögü Lrmája egyedülálló az egész müveit világ spntagistikájáoan. Továboá pedig egyik érdekessége az, hogy mig a városnak nevét csak kezdőbetűkkel rejtegeti, köriratának helyét arra használja fel, hogy egy örök igazságot hird.' ^n, olyan jelmondatot, melynek szintén nincs párja más városok történetében: Mut ms amor optimum avium est ciritatis íirnamentuni. vagyis „A polgárrág egymásiránti szeretető a város legerősebb alapköve"'. Bizonyosnak kell tekintenünk. hogy Nagybánya e tel.r.-mdata nem volt cs nem marad üres szólam.

Dr. Nyireő professzor komoly tartalmú előadását, melyből csupán rövid részletet ragad tünk ki, a közönség nagy érdeklődéssel hail- g.acta végig. Nem kevésbé magas színvonalú előadást tartót ugyanakkor dr. Bierbauer Virgil műegyetem, tanár is, a hires városrendező műépítész, aki

A jövő Nagybányája

on mei, vetített képekkel műt itta be általános terveit Nagybánya városrendezésével kapcsolatban.

— Ha végigtekintünk Nagybánya múltján., azt látjuk, hogy ez a magyar 7 Dos mindenkor igényes város volt. Igazi m igyar Főtér volt ez, amelyen éppen úgy keresztbe ádott egykoron a hatalmas méretű Szén: István- templom, ahogy így áll ma is Kassa hasonló v alakú széles Főterén a Szent Erzsébet székesegyház. Nagybánya tágas piaca vonzotta Nagybányára a kereskedők tömegét. Vásárain bécsi, lipcsei, nagyszombati, csernovici, sőt biussai kereskedők kalmárkodtak.

:— A szellemi és anyagi igényességgel párhuzamosan halad a város külső megjelenésének kultusza is. A. XVIII, század végére a Főteret finomművű, jóizlésü, szépen egymáshoz illeszkedő polgári házak vették körül s

amely mondhatni, tudatosan arra törekedett, hogy .1 várost eredeti formájából, magyar mívűit. ibó] kitorgaoa. Avagy nem Így jellemezendő az, amikor a város szélén a régi utea- háloz.attól teljesen függetlenül, arra tekintet nélkül házhelyeket szabtak ki, amikor ligeteket vágtak ki, hogy azok fájának eladási árából a főtéri silány közkertet hozzák létre, elpusztítsák a Főtér öreg gesztenyefáit tüzelőanyagnak és megsemmisítsék az évszázados csurgó kutat, amely a Főtér közepén állott — A szomorú húsz év elteltével a város

1943 február 8.

I uj magyar vezetősége a mulas/tá- >k és hibák tudatára ébredt, úgyhogy

jelenleg a városrendező, i.ároifcile'ztéi ! 1 városaié pite w feladatoknak eg> • , oraml tilosak itt szemközt.

A legfontosabb A legét érőbb Verőé' nu den- esptre az,’hogy a fe.l/.zaporodorr népcsvg megfelelő elhelyezéséről gondoskodjunk.

A lakásol százainak kell épülnie 1 ennek helyet kell teremtem és pedig jól használ- haló, jó közlekedésii, a területtel jól gazdálkodó városrészek formájúban.

A továbbiak során dr. Bierbauer nagy vonalakban a szabályozási tervet ismertette. Rámutatott arra, hogy

a városrendezéssel kapcsolatban némi, de cak látszólagos áldozatot kell majd hozzanak egyes telektulajdonosok, mivel telkeikből bizonyos részt le kell adni a szabályozásra,

azonban ez többszörösen visszatérül, mivel a szabályozás folytán megmaradó telek, sokkal értékesebb lesz..

Hogyan történik a telkek átalakítása ?

ez a tér egységes formájában, szépségében legalább is vetekedett a kolozsvári Főtérrel. Sajnos, azonban ezt a szépséget a XIX. század megrontotta, főként az István királyszálló építésével, a Degenfeld-ház értelmetlen díszítésével és egynéhány ház átalakításával. De különben is az, ami 1870—1920. között történt, a városnak ez a formátlanná válása betetőzödött a román közigazgatás során,

A telkek átalakítása a következőképpen

fog történni: A város megállapítja az átalakítás alá eső területet és kijelöli a szóbajövő telkeket. Megállapítják minden teleknek jelenlegi nagyságát cs ezután

kijelölik az u 1 telkeket, amelyek a régieknek 30—jj százalékúval kisebbek lesznek. Ennek során azonban gondoskodás történik arról, hogy a teleknek azt a részét, amelyen ház áll, továbbra is a jelenlegi birtokos birtokolja, a háza Használatában tehát meg r.e závartassék. Kivételt képez 5—6 ház, amelyet a szabályozás keresztülvitelének érdekében azonnal, vagy minél előbb le kell bontani. A terv készítésénél különös gondot fordítottak arra, hogy ez minél kevesebb esetben történjék meg. Ott, ahol ez elkerülhetetlenül székséges, a város megfelelő, legalább is azonos uj házat építtet a bontást szenvedőknek, a régi ház és az uj ház közötti értékkülönbözetet pedig hosszú évekre alacsony kamattal hitelezi.

Már az első építkezések tetszetős és szép építkezésekkel gazdagítják majd Nagybányát; elsősorban a Levente ott hon, a főszolgabírói székház és ezekkel együtt néhány városi bérház.

Az eddig elhanyagolt, szemétlerakódásra használt Asszonypatakpart mentén fehérlő házak fognak sorakozni. Reméljük, hogy ezeket az építkezéseket később kisebb-nagyobb magánházak építése fogja követni. Szükség van ezekre, ilyenek építése hasznothozó vállalkozás, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy Nagybányán mennyire érezhető a lakáshiány. De nemcsak ezért kell építeni, az építkezés lehetőségeit megteremteni a szabályozással, hanem azért is, hogy ha a rettenetes világháború befejeztével katonáink ezrei visszatérnek, lakásokat találjanak és ami talán még ennél is fontosabb, hogy a visszatérők munkához jussanak, tehát a háború borzalmai után ne kerüljenek bele a munkanélküliség poklába.

Szebbé és szeretetreméltóbbá kell tenni Nagybányát, vissza kell hozni az egykor igényes időket, szebbé kell tenni a ma ismét igényessé váló várost. Vissza kell adni Nagybányának egykori szépséget, amelyet régi képekről ismerünk.

Bierbauer dr. további terveit a következőkben vázolta:

— Mindenesetre egy dolgot tiszáznom kell. Feladatomnak ugyanis nem azt tartom, hogy Nagybányát „visszaöregitsem“. Ellenkezőleg, fiatalságát, ma is eleven életerejét kifejező fiatalságát kivánom uj életre kelteni. Vissza- fiatalitásra van szüksége a városnak! Ugyanis a XIX. század második fele és századunk eddig eltelt évtizedei rengeteg csúfságot kentek a szépséges város arcára, értelmetlen díszítésnek minősített forma-zűrzavart, amelytől a ma is fiatalos város arca úgyszólván redős, ráncos lett. A multszázadi, az úgynevezett seccesiós kor valóságos bibtrcsókkal borította el a régi házakat.

Az ízléstelen hirdetőtáblák, a rikító cégtáblák zűrzavarossá tették a város egész képét. Ezeket a bibircsokat kívánnám eltávolítani, a redők mögött reitőző arc fiatalságát kívánnám helyreállítani. A Főtér néhány képén szeretném megvilágítani, hogy mire gondolok. Azért veszem a Főteret példának, mert ez a tér nagyságánál és alakjánál fogva a város büszkeségévé válhatik.

— Meggyőződésem azonban az, hogy egy városrendezést a városrendező csak akkor oldhatja meg sikeresen, a legremekebb terveit csak akkor teheti valósággá, ha nemcsak a város vezetősége, hanem annak minden egyes

Nevelési és pályaválasztási tanácsadás; tudományos irásértelmezés (Grafológia).

D?. Nemes, „MENTOR"

Lélektani Laboratóriuma, Horthy-ut 3. (Astoria-épület). Telefon: 31—23.

polgára is vele dolgozik, elképzeléseinek megvalósítását elősegíti, egyszerűen, mert érzi, hogy a városrendező a város és minden polgárának érdekeit szolgáló munkát végez. A városrendező szerepet bizonyos mértékig az orvoséhoz hasonlítható. Ha az, aki az orvoshoz tanácsért fordul, nem hisz benne, nem bízik benne, hiábavaló az orvos minden tudása, minden igyekezete és fáradozása haszontalan marad.

— A másik dolog, amire városrendezéshez szükség van, az, hogy a város polgársága igényes legyen a várossal szemben, sőt azt akarja, hogy saját városa szebb és különb legyen a szomszéd városoknál. Itália városai, amelyeket szépségükért annyian felkerestek, Velence. Bologna, Firenze, Sienna egymással versengtek, hogy hol fog a legszebb, a legnagyobb Dóm épülni.., Ide kell jutni a magyar városoknak is és ma már mindenfelé észrevehető ez a versengés. Álljon a sorokba Nagvbánya, tegye például Főterét előbb szebbé, mint a kolozsváriak a Mátyás király- teret, váljék a Cinterem hangulatosabbá, mint a kolozsvári Farkas-utca, legyenek Nagybánya uj lakónegyedei szebbek és formásabbak, több emberi melegséget nyújtók, mint mondiuk Szatmár uj városnegyedei.

E nagyszerű előadást követő napon a vá- ros képviselőtestületi ülésében már határozatot is hoztak abban az irányban, hogy a városrendezéssel és szépítéssel megbízzák dr. Bierbauer Virgilt, mely munkálatoknak már február hó elején hozzá is fognak.

GYULAY JANKÓ KÁROLY.

Vörheny elten! védőoltások elrendelése

Kolozsvár város polgármestere a vör- henyjárvány megakadályozása érdekébeo a 3—12 éveá korú gyermekek kötelező védőoltását rendelte el. A védőoltás 2—2 heti időközökben adandó 3 oltásból áll. — Azon gyermekek oltása, akik óvodába, vagy iskolába nem járnak, az alant felsorolt helyen és időben történik: Berde Mó- zes-utea 4. szám alatti áll- óvoda, Méhes- utca 81- szám alatti áll. el. iskola. Pap- utcai áll. óvoda, SzeDt István-ut 4L szám alatti áll- óvoda, Nagyboldogasszonyutea 2. szám alatti áll. óvoda, ,.Auguszteum" (Bem-utca 1. sz.) óvóda. I. oltás időpont* ja ] 943 február 14-én. vasárnap délelőtt 9 óra- II. oltás időpontja 1943 február

28-án, vasárnap délelőtt 9 óra- III. oltás időpontja 1943 március 14-en, vasárnap délelőtt 9 óra.

Minden szülő a lakásához legközelebb eső, fentebb felsorolt oltóhelyek valamelyikéhez vigye el iskolába vagy óvodába nem járó 3—12 éves korú gyermekét mind a három oltási napon, mert egy oltás elmaradása esetén a következő, fokozott erősségű oltás már nem adható. Nagyon ajánlatos a pontos megjelenés, mert pótoltás nem lesz, az oltó orvosok pedig csak az oltás ideje alaH tartózkodnak a fenti oltóhelyeken. Az itt történő védőoltások •díjtalanok.

KIRABOLTÁK A MINORITA- TEMPLOM PERSELYÉT

KOLOZSVÁR, február 8. (Az Ellenzék munkatársától-) A kolozsvári görögkato* tikus püspökség feljelentést telt vasárnap ismeretlen tettes ellen, aki álkulecsa! behatolt a Deák Ferenc-utcai görögjcatonkus templomba, felfeszitette az tft-t, valamint a sekrestyében ládáit perselyeket és annak tartalmát ellopta. A rendőrség bűnügyi osztálya a templomi perselytolvaj kézre* kerítésére széleskörű erélyes nyomozást i adatott.

...

___,—