Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-03 / 28. szám

ELLENZÉK 1943 február 8. I« Untai István nemzetviilelnti miniszter rádléelőHdása a magyar feltaláló szellem nemzeti jelentőségéről BUDAPEST, február 6. Dr. Árnál Ist­ván nemzetvédelmi propagandamin'szter a Magyar Feltalálók Országos Szövetségé­nek felkérésére előadási tartott a magyar feltaláló szellem jelentőségéről, amelyben a többi között ezeket mondotta: —- Nem célom a magyar feltalálók már jólbióerl és kevésbé ismert alakjainak fel­sorolása és a magyar találmányok jédeötő- ségének méltatása, hanem a nemzetvédel­mi propaganda gondozójának célja csak az lehet, hogy felhívja a magyar feltaláló tehetségek nemzeti jelentőségére az ország figyelmét és rámutasson, a feltaláló szellem mélyén rejtőző hatalmas alkotó energiá­nak, különösen a inai időkben fokozott fontosságára. A magyar nemzet bebizonyí­totta a világnak, hogy számarányát meg­haladó mértékben rendelkezik mindazok­kal az értékekkel és képességekkel, ame­lyek az emberi fejlődés szempontjából fon­tosak és megbecsülendők. A magyar fajta, az emberiség szempontjából értéknek ne­vezhető találmányok és alkotások rendkí­vül fontos sorozatát hozta létre és a nem­zeti feltalálókra vonatkozó arányszámnál magasabb arányszámot sem nálunk kisebb, sem nálunk sokszorta népesebb egyetlen nemzet sem mutathat fel. A magyar felta­láló tehetség hosszú időkig elhanyagolt és meg nem értett volt. Ennek egyik oka az a hibánk volt, hogy az idegen eredménye­ket mindig többre tartottuk sajátunkénál másrészt történelmünk folyamán a magyar származású tehetségek hátrább szorultak a nem magyar származásunkkal szemben. Éppen ezért szakítanunk kell legnagyobb nemzeti hibánkkal; önmagunk, a .magyar fajta tehetségének lebecsülésével- A talál­mányok, a magyár szellem alkotásai, a nemzetnek éppen olyan kincsei, m'nt az anyagiak. . Egyetlen magyar feltaláló es magyár találmány sem kallódhat el. A magyar feltalálók es találmányok tovább' nagy jelentőségé:, hogy azokat az 'egész magyar nemzettel megismertetve, í) tna gyár nemzeti é-s magyar faji öntudatot lé­nyegesen erősíthetjük, ezáltal csökkenthet­jük egyik legnagyobb hibánkat; saját ma­gunk íekicsinylélsét. Gyakorlati szempont­ból pedig a találmányok itthon való hasz­nosításával nemzet gyarapodást, erősödés l, biztonságot, védelmet nyerhetünk. A talál­mányokat mindenkor a gyakorlati szükség hívta életre. A háború ma is bizonyos fokig a feltaláló elmék küzdelme. Nem­csak a hadvezérek találékonysága mérkő­zik egymással hanem a haditechnika sok- ezernyi területén legmegfelelőbb és legfiir- g>ébb hadieszközök alkalmazása is. Ebben a nagy háborús birkózásban hetenként és hónaponként újabb és újabb háborús ta­lálmányok mérik össze erőiket és a véde­lem, valamint a támadás álfán dó harcá­ban tulajdonképpen az uj hadieszközök, fegyverek feltalálói birkóznak egymással- De nemcsak a harcoló frontra hanem a nem kevésbé fontos itthon dolgozó front­ra is gondolunk, amikor arra törekszünk, hogy belső frontunk minél takarékosabb, minél gyümölcsözőbb és minél eredménye­sebb legyen. Éppen ezért a feltalálók szel­leme, a háborús időben legyen legjobban eltelve & nemzeti szükségletek és célok szolgálatával, viszont a nemzet éppen a háborús időkben becsülje meg azokat a különös tehetséggel megáldott fiait, akik feltaláló képességükkel végeredményben előbbreviszik a nemzetét. az €PD€PJSRapapT mim „fi nemzet legnagyobb ellensége, ab! a magyar egységet meg akarja bontani“ Tagozati értekezleteket tartott az Erdéígi Pdrt Szoinok^Dofooka meggében DÉS, február 6. Az Erdélyi Párt szolnokdobokamegyei tagozata Szent- máté, Ujős és Mező veres egyház a köz­ségekben értekezletet tartott. A me­gyei központ részéről dr. Vékás Jó1- zsef tagozati elnök, Bányay Sándor titkár, Antal Dániel EiMOE-igazgató és Hegyi Mózes ref. lelkész, kékesi járási elnök vettek részt az értekez­leteken. A Szent máté községben tartott ér­tekezleten Fejérváry Károly ország­gyűlési képviselő is megjelent és be­számolót tartott. Az Összejőve télit Török Lajos ref. lelkész, a községi tagozat elnöke nyitotta meg, omjd Fejérváry Károly képviselő tartotta meg beszámolóját. Ismertette a párt eddigi munkásságát, majd a pártta­gok figyelmét a fokozottabb terme­lés szükségességére liivta fel. Kérte a megjelenteket, hogy mindenben, kövessék vezetőinket, akik a ma­gyarság jobb jövendője érdekében munkálkodnak. Dr. Vékás József, Vármegyei tagozati elnök arra figyel­meztette az összegyűltöket, hogy tartsák meg áz eddigi példás magyar egységet. Csak a teljes- egységgel tudjuk bájainkat, panaszainkat or­vosolni és -otthonunkat megvédeni. Ha valaki ézt a magyar egységet konkolyhintéssel meg akarja* bon­tani, az a nemzet legnagyobb ellen­sége. Antöí Dániel EMGE-igazgató is­mertette az 1943. évi január hó 24-én megjelent ménybeszolgáltatási rendeletet és felhívta a pártvezetőség figyelmét a rendeletben foglalt kötelezettségek­re. Hegyi Mózes ref. lelkész azt han­goztatta beszédében, hogy az erdélyi magyarság csak az Erdélyi Párt ke­retében tudja a kisebbségi időkben kialakult egységet megőrizni. Az ösz- szejövetelt Török Lajos községi elnök szavai zárták be. Az értekezlet után a központi kiküldöttek meglátogat­ták a községben levő szórvány leány- szeretetotthont, amelynek 58 növen­déke van. Ujős községben Hegyi Mózes ref. lelkész nyitotta meg az összejöve­telt, majd Vékás Lajos dr. megyei tagozati elnök kihangsúlyozta, hogy a. magyar egység megtartása érdeké­ben minden áldozatot meg kell hoz­ni. Antal Dániel a terménybeszolgál- tatási rendeletet ismertette, -majd a községi tagozat tisztujitása követke­zett. Elnökké Gyenge Károly kisgaz­dát, a tagozat eddigi titkárát válasz­tották, titkárrá pedig Kiss János asz­talosmestert. A kiküldöttek ezután panasznapot tartottak. MeZőveresegyháza községben Nagy Mihály ref. lelkész nyitotta meg az összejövetelt, majd dr. Vékás József tartott beszédet. Antal Dániel az idő­szerű gazdasági kérdésekről beszélt, majd Nagy Mihály elnök bezárta az értekezletet, amely a község lakóinak példás magyar egységéről tett tanú­ságot. 100.800—1943. számú lei­Literes és fél-literes ftvegeket a legmagasabb napi áron veszek. Szíveskedjék b. címét leadni, hogy készpénz fizetés ellenében üres üvegeit elhozathassam. Az ön háztartásában csak felesleges, nelyet el­foglaló lom, —- fontos nemzetgazdasági érdek, hogy azok újból forgalomba kerüljenek. FÜLÖP GÉ% A. najfylcereslsedö Kolozsvár, Széchenyi-tér 19. Távbeszélő: ÍR—34. Csalásért cgu ewi fs-ürimre ifciteh Utal Andor höiozsfSri üiügos mesteri I KOLOZSVÁR, február 6. A kolozsvári I törvényszék egyes biintetőbirája tegnap ; lárgyaha Ajtói Andor kolozsvári bádogos csalási bűnügyét. A tárgyalást megelőzően kihirdette a törvényszék az ítélőtábla véghatározatát Ajtai Andor egy másik csalási bűnügyé­ben, amelynek Ítélete most vált jogerőssé. Ajtait a nyár folyamán a törvényszék egyésbirája csalásért kéthónapi fogházra ítélte, azonban az Ítélőtábla az Ítéletet megváltoztatta és a büntetést hathónapi börtönre emelte. Miután az ítélőtábla it élete ellen felfolya­modásnak helye nincs, a hathónapos bün­tetés jogerőssé vált és a büntetés kitöltését Ajtai Andornak március 5-én kell meg­kezdenie. Tegnap ugyancsak csalási ügy miatt ke­rült a többszörösen büntetett bádogos a biróság elé. Ajtai ellen ezúttal Erdélyi Gé­za, Délerdélyből menekült gépészmérnök feljelentésére indult eljártás. Panaszában élőadta a gépészmérnök, hogy Ajtai fon­dorlatos módon üzleti egyezséget kötött vele, amelyből azonban Ajtai csalafinta­sága révén többezer pengő kára szárma­zott- Az ügy részletes története a kővet­kező: Erdélyi Géza, aki tavaly télen menekült át súlyos betegen Romániából, áprilisban apróhirdetést tett közzé a kolozsvári napi­lapokban, amelyben indítandó ipari vál­lalkozáshoz szakértő társat keresett- A hir­detésre Ajtai Andor jelentkezett Erdélyi­nél, vizsgázott motorszerelőnek és villany- szerelőnek adta ki magát és azt a tervet adta elő Erdélyi Gézának, hogy Bánffy- hunyadon kellene villamossági szakcikke­ket árusító üzletet nyitniok, mert Bánffy- hunyadon csak nemrég vezették be a vil­lanyvilágítást és ilyesmivel nem foglalko­zik még senki. Bércséplés és bérszántás végzését is ajánlotta. Erőszakos modorával és rábeszélő képességével rábírja a mér nő köt, hogy egyezségüket közjegyző előtt foglalják Írásba. Erdélyi Gézától felyélt 300 pengő előleget is, hogy Báüff\hu­ny a dra kiutazzék az előmun kálatok el­végzésére. Azután a gépészmérnökkel fel­utaztak Budapestre a szükséges szakcik­kek és felszerelések bevásárlására. Buda­pesten azonban Ajtai megelőzőleg már tár­gyalt a kereskedőkkel és mindenkitől ju- I talékol kötött ki magának a vásárlások után, majd rábeszélte a mérnököt egy ja­vított traktor és nagymennyiségű villamos- : sági szakcikk megvételére, amelyeket az itteni árakat nem ismerő mérnök jóval magasabb áron fizetett meg, mini ahogy azt Kolozsváron is megkaphatta volna- A törvényszéki tárgyaláson Ajtai tagad­ta, hogy Erdélyi Gézát becsapta volna, tagadta, hogy a kereskedőktől jutalékot vett volna fel. A tanúkihallgatások alkal­mával azonban Simon Gyula budapesti gépgyáros bizonyította, hogy a vásárt meg­előzően Ajtai nála járt és 200 pengő juta­lékot kötött ki magának, amelyről nyug­tát is adott később. Ajtai érre az összegre vonatkozóan azt állította, hogy csupán kölcsönkérte a kereskedőtől­Erdélyi Géza és felesége, akiket szintén tanúként hallgatott ki a törvényszék, iga­zolták, hogy Ajtai Andor erőszakos fellé­pésével és megtévesztő állításaival b'rta rá őket az egyezség megkötésére­A bizonyítási eljárás befejezése után Szacsvay László ár. kir. ügyész csalás büntette címén példaadóan súlyos biiuíe- tést kért a büntetett előéletű vádlottra. A vádbeszéd után Ajtai Andor bizonyí­tás kiegészítési kéréssel fordult a törvény­székhez. Lehner Richard dr. törvényszéki tanácselnök a vádlott kérését elutasította és Ajtói Andort egyévi börtönbüntetésre, ötévi jogvesztésre és a perköltségek megfizetésére ítélte csalás bűntetté miatt. Az ítélet ellen a királyi ügyész súlyosbí­tásért fellebbezett. A tisztviselő, a munkás, a művész, a gazda, az iparos, a kereskedő — mindenki áldoz a honvédcsaládokért. Te se feledkezz meg róluk, ne­ked is ott a helyed a jószándéku, igaz magyarok arcvonalán! Fontos rendeleteket tárgyalt tegnapi ülésén a 42 tagú országos bizottság BUDAPEST, február 6. A 42 tagú or­szágos bizottság pénteken délelőtt 10 óra­kor a képviselőház miniszterelnöki tanács­termiében vitéz Pmrgly Emil elnökletével illést tartott. Az alábbi rendeleteket tár­gyalta a bizottság: 1. a m. kir. miniszté­rium rendeletét az iparfejlesztésről szóló 1931. évi XXI. te- egyes rendelkezései ha­tályának újabb meghosszabbításáról; 2. Q m. Idr. minisztérium rendeletét a fény- űzési forgalmi adókulcsok felemeléséről és égy es áruk után fizetendő rendkívüli fény- űzési adóról (utólagos bejelentés); 3. h m. kif. minisztérium rendeletét a termelők ál­tal házifogyasztásra előállított szósz (pá­linka) után fizetendő mérsékelt egyedáru- sági árkülönbözet megállapitása és a sza­bad forgalomba került szesz utáu egyed- árusági árkülönbözet fizetése tárgyában (utólagos bejelentés); 4. a m- kir- minisz­térium rendeletét a kétfilléres érméknek horganyból való verése tárgyában; 5. a m. kir- minisztérium rendeletét a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és er­délyi országrészen a visszacsatolás előtt már forgalomban volt, illetve beszerzett bér­fuvarozó cs magánszemélykocsik után fi­zetendő közúti adó tételeinek átmeneti rendelkezése tárgyában; 6. a m. kir. mi­nisztérium rendeleté az értékpapirforga- lom szabályozásáról szóló rendelet módosí­tása tárgyában: 7. a m- kir- minisztérium rendelete a kereskedelmi törvény 199. sza­kasz a 1—4 pontjainak alkalmazása tár­gyában. A rendeleteket Koós Zoltán elő­adó ismertetése ntán a bizottság egyhan­gúan elfogadta I Erdély Mozgó i Br. Eötvös József: a „Karthauű“ \ regényének filmvá tozata, a < Nim« kolostor ! Rendezte: Rodrisuez EMre. — \ Fősze-epekben: Tolnay Klári, Já- < I vor Pá! és Lukács Margit. Elő- ! adások kezdete 3, 5 és 7 órakor. ; Vasárnap d e. 11 órakor matiné. ' Jön! 1943 február 10-től! jói ! ! AZÚR EXPRESS !

Next

/
Thumbnails
Contents