Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-27 / 47. szám
1943 február 2 7. ELLEN ZÉK Hol épüliön fel az ui városházai Lapunk több ízben foglalkozott ózzál a kérdéssel, bogy bol épüljön fel az uj városháza. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban most Deák Ernő városi M mérnök irt összefoglaló cikket. A Magyar Mérnök és Építész Egylet kolozsvári osztálya elhatározta, hogy foglalkozik ezzel-a fontos kérdéssel. Kolozsvár egyetlen polgárára sem lehet közömbös a városháza helyének kijelölése, vétke-s könnyelműség volna azonban, ha éppen a legilletékesebbek, a Kolozsváron kb. 200 mérnökből álló mérnöki kar nem foglalna állást az ügyben. Ismeretes, hogy az ország fővárosában, Budapesten akkor hágott tetőpontra a városháza elhelye- i zése körüli vita, midőn annak helyét véglegesen kijelölték, sőt a megadott helyre kiirt városháza tervpályázatát lefolytatták és a dijakat odaítélték. Olyan erős ellenérvek hangzottak el a kijelölés ellen, hogy azok közül sokan, akik legnagyobb pártfogói voltak az eredeti gondolatnak, megváltoztatták véleményüket és azt kérdezték; „Most kell ezt mondani, amikor változtatni már késő?“ Ezért vetette fel a mérnöki kar újra ezt az időszerű kérdést. (Igenis időszerű, mert háborúban — midőn anyaghiány s egyebek mi- ott építeni nem lehet — kell tervezni, felkészülni a békére.) A Mérnök Egylet ülésen a mérnöki kar által felkért Kovács Gyu- amikor az egylet által felkért Kovács Cyu- !a műszaki tanácsos, a városi mérnöki hivatal vezetője, részletesen és a legnagyobb tárgyilagossággal ismertette az ügyben eddig elhangzott véleményeket. Bevezetőiében hangsúlyozta az ügy fontosságát és sürgősségét. „Egy közület életében alig adódik jelentősebb esemény', mint amikor otthont épít háztartása vezetésére hivatott szervezete számára.“ Különösen fontos ez Kolozsváron, „amely nemcsak önmagában ielen- tős, de egész környék kulturális és gazdasági életenek vezetésére van hivatva“. A városi közigazgatás Kolozsrárott már a század elején sem fért el a központi .épületekben —- mondotta — s a szétszórt hivatalok egyhelyre összpontositása céljából tervbe vették az uj városháza építését. „1906-ban már bizottságot alapítanak a kérdés tanulmányozására és részletes javaslattételre, de csak 1908-ban kerül sor arra, hogy a szükséges helyiségek méretéről és számáról adatok gyűjtését mondják ki. 1910 elején kiírták a terv- pályázatot s még ugyanez év végén döntöttek a pályatervek fölött, amelynek alapján a törvényhatóság közgyűlése elhatározta, hogy a városházát egy budapesti építész tervei szerint építteti fel.“ A városháza helyét illetőleg nem vitatkoztak, „az idegen megszállás előtti utolsó városvezetőség önként értetődőnek tartotta, hogy a megszokott helyen, a város főterén maradjon ez a jövőben is“. Egyedül olyan terv merült fel közben, „mely szerint a városháza telkeket elcserélték volna az Egyetem-utca sarkán levő telekkel, hogy igy a kelet felé szomszédos telkek hozzácsatolásával a városházát a tér déli oldalának közepén építhessek fel.“ Ezek miatt késett a végleges terv kialakulása és csak „1914-ben mondta ki végre a városi közgyűlés, hogy az uj városházát a meglevő három telken építteti fel. Ezt azonban a bekövetkezett világháború miatt megvalósítani már nem tudta“. A megszállás idejének román városvezetősége is sokat foglalkozott a kérdéssel. Felkérte a legnevesebb román szakértőket, hogy jelöljék ki a városháza részére legalkalmasabb helyet, sőt e kérdésben magyar szakértőket is meghallgatott. Egységes vélemény nem alakult ki és döntésre még akkor sem került sor, mikor 1939-ben megtartották Kolozsvár rendezésig tervpályázatát, amelynek egyik feladata a városháza elhelyezése volt. A pályázat előtt felkért szakértők javaslatait egy külön albumban gyűjtötték össze, mely a mérnöki hivatalban ma is megtalálható. Voltak, ikik a jelenlegi helyét tartották legalkalmasabbnak, a bukaresti epitésztanárok a tvukpiac mellett dönöttek, masok a Szechenyi-teret javasolták, de javaslatba hozták a Mátyás királv-tér valamennyi oldalát, a piarista rendház és a katolikus gimnázium telektömbjét, a Majális és Trefort-utcak alsó részé közötti tömböt, a vármegyeházával szemben a Bartha Miklós és Linczeg-utcák közötti részt, a Fellegvárnak az Asztoria szálló mögötti lejtőjét, a Postákért és Eötvös-utcák közötti részt Hitler- téri főhomlokzattal, a Deák Ferenc-utca északi oldalának közepét, a városháza mai telkein nyitandó uj utca két oldalát, sőt volt, aki a fellegvár tetejét találta a legmegfelelőbbnek. A tervpályázaton résztvettek közül kettő a Mátyás király-tér déli oldalára, egy a Széchenyi-térre, egy pedig a Deák Ferencutca északi oldalának közepére, illetve _ mint alternativ megoldást — a mai tyukpiac- ra tervezte. Döntésre már nem került sor. Az uj magyar elet megindulásakor azonnal és újra szőnyegre került ennek a mind sürgetőbb kérdésnek megoldása. „Felvetődött a kérdés, vájjon a mai helyén vam-e legjobb Milyen a városháza, vagy lebetne-c az uj épület számára alkalmasabb hc'yet találni? A helykérdés vitájában a városháza mai helye mellett a következő vélemények hangzottak el: i. Legalkalmasabb, mert a szükséges terület legnagyobb része a város tulajdona s a kiegészítésképpen csatolandó te. Lilét megszerzése a legkisebb áldozattal érhető el z. A {bolgárság ezt a helyei megszokta s az idegen is itt keresi a városházát. 3. A Mátyás király-tó: a város ősi középpontja, reprezentativ fóruma, ezt a helyet a a árosháza épületéről megfosztani vétek volna és 4. A hagyománytisztelet is igy kívánja. A mai helyen való felépítés ellen a következő érveket hozták teJ. X. A város megváltozott területi alakja mellett a földrajzi középpont nem a Mátyás király-térre, hanem a Széchenyi-tér környékére esik, itt van ma a forgalom gócpontja is. ?. A Mátyás király-tértől délfelé eső terület ritkábban lakott, mint az észak felé eső terület. 3. A város fejlődése a szélirány és a talaj- vizesés északkeleti iránya miatt északkelet felé kijelölt ipartelepkörzet és a sűrűbb beépítésre alkalmatlan dili hegyvonulat miatt északkelet felé várható és a lakosságnak az északi városiéi területén máris elhelyezkedett nagyobb tömege hozzá közelebb eső városközpontot keres és igényel. 4. A Mátyás király-tér a város dísztere, ezt a városháza ottléte következtében adódó hétköznapi forgalomtól lehetőleg mente, iteni kell. 5. Az uj városháza építését egyúttal a városrendezés és fejlesztés szolgálatába is kell állítani, ott kell tehát azt létesíteni, ahol a város középontjában évszázadok óta tespedő állapot lökésszerű indítékot kivan a felemelkedésre. 6. A Mátyás király-téren váló építkezés a tér hatását lényegesen nem javítaná s városfejlesztés szempontjából sem jelentene semmi előnyt,, ellenkezőleg, a tér hangulatiba való kényszerű beilleszkedés olyan stílusbeli és esetleg szerkezetbeli megkötöttséget jelent, ami magának az épületnek és használhatóságának csak hátrányára szolgálna, a más helyen sza- badonállóan kialakítható épület — ezzel ellentétben — minden megkötöttség nélkül, elsősorban céljának megfelelő korszerű külsővel és belső szerkezettel volna kiképezhető. 7. A Mátyás király-téren álló épület a tér nagyszerű szépségei mellett nem érvényesülne a különben őt megillető módon, sőt a tér keretébe beillő külső az önálló érvényesüléit kizárná, igy az épület a város diszére nem szolgálhatna olyan mértékben, mint — egy megkötöttség nélkül megformált és más helyen szabadonálló épület. 8. A Mátyás király-téri megoldásnak nyugat felől még a szomszéd tűzfalhoz való csatlakozás hátrányát is el kell szenvednie. 9. Minthogy a tér felől csak az egyenes épitési vonalba való állítás lehetséges, jármüvek számára a főhomlokzat előtt parkírozó helyet kijelölni nem lehet, az egyetem felől kialakítandó kis térségnek ilyen helyül való felhasználása pedig a magán, vagy bérkocsikon érkezők számára a városháza hátsó bejáratát avatná főbejárattá és to. A más helyen való építésnek még az az előnye is megvolna, hogy az építés idején a hivatalok mai helyükön zavartalanul működhetnének. Ezen és hasonló vélemények ismeretében a mérnöki hivatal dr. Warga Lajos egyetemi tanár felkért városrendező szakértővel együtt megvizsgálta a lehetőségeket. Dr. Warga egyetemi tanár kidolgozott öt változatot, melyek közül kettő Mátyás király-téri, 1 —1 pedig Wesselényi-utcai, Malom-utcai és Széchenyi- téri megoldást tüntet fel. A tervezetet a polgármester f. évi julius hó 7-én a Törvény- hatósági Bizottság által kiküldött véleményező bizottság elé terjesztene, amely azt a városrendezési szakérő előadása után beható tárgyalás alá vette. A tárgyalás folya *vn az a vélemény alakult ki, hogy az üt változat közül csak a mai helyen, azuun a. MjIjui- uteában cs a Szccehnyi-tórcn való elhelyezés jöhet, komolyan tekintetbe s ezek közáxl is a mai hely látszik a legalkalmasabbnak. Szavazásra bocsátvin a kérdést, a véleményező bizottság szótöbbséggel úgy határozott, hogy az uj városháza felépítésére a városháza mai helyét ajánlja a Törvényhatósági Bizottságnak.“ A tárgyilagosság és a teljesség kedvéért ismertette ezután, előadó a kultuszminisztérium által, az 1942. évi „Művészi hetek“ keretében a Mátyás király-tér négy oldalának rendezésére kiirt tervpályázatot, amelynek programjában azonban a városháza helye — jelenlegi helyén — adott volt. „A tervpályázat külön érdekessége az, hogy az első dijjal kitüntetett terv a városházát nem a profimban megjelölt helyen, hanem a Bánffy-palota felhasználásával, továbbá a szomszédos rel- kek-nek a Szentegyház-utcáig és kelet felé a Bólvai-utcáig való hozzácsatolásával alakította ki.“ A részletes és tárgyilagos ismertetés után a hely kérdése megvitatásának megkönnyítésére előadó röviden ismertette a város történetét, rámutatva a fejlődés egyes mozzanataira, a terjeszkedésre, a lakosságszaporukura, a kereskedelmi, ipari és kulturális élet fejlődésére, majd bemutatta ezeken kívül a város gyalog- és kocsiforgalmának sűrűségét áttekinthetően. ábrázoló térképeket. Beszéde végén örömmel vette tudomásul, hogy a M. M. és E. E. Kolozsvári Osztálya komolyan kíván foglalkozni c kérdéssel s igy hozzájárul ahhoz, hogy a város közönsége által megbízott vezetők s jelentős műszaki, gazdasági és kulturális feladatnak legjobb megoldását megtalálják és határozatukat az utókor bírálatával szemben a műszaki körök állásfoglalásával alátmaszthassák. A rendkívül érdekes előadást rövid vita követte, majd február 27-cn, szombaton délután 5 órára tűzték ki a második megbeszélést, amelyet a gépipari szakiskola Malom-utca 28. szám alatti első emeleti előadótermében tartanak s amelyre máris több hozzászóló jelentkezett. Az uj magyar irodalom — olaszul RÓMA, február 27. (Az Ellenzék munkatársától.) Az a iuxuskáálliiá.su olasz könyvekhez képest szerény külsejű, az idegen megszállás a1 at ti erdélyi irodalom felejthetetlen „hőskorszakának“ esztendeiben megjelenít kiadványokra emlékeztető, a'ig tizives könyv látott napvilágot „Cor- ticeí'i“ milánói kiadónál és amely téglavörös boritéUapján ezt a cisnet viseli: „Moderni magiari“. Azt hiszem, ez a könyv igaz örömmel tölthet el mindenkit, aki az olasz-magyar művelődési kapcsolatok érdekében fáradozik- A kötet — tu'zás nélkül szólva — kulturális esemény és többet érdemel a könyvkritikák szokásos néhány Soránál, nrárcsak azért is» mert egy olyan, a baráti Olaszországban megindult folyamatra világit reá, amely biztos lendülettel jva a végleges siker feáé. Ez a könyv ugyanis: magyar és irodalom! Hát eddig nem volt az? — kérdezhetné az olvasó. Bizony mélyekkel bánjunk velük — válaszolhatnám reá. Tagadhatatlanul számos könyvet fordítottak olaszra az elmúlt évtizedekben, fu- lomul is sokat. Kevesebb talán több lett volna! A jóhiszemű olasz közönség nem egy esetben magyar márkázásu nemzetközi irodalmat kapott, amely minden veit, crak nem magyar 'ás nem irodalom s „alkotásai“ San Francisco-ba-n, Sidney-bon éppenugy megjelenhettek vo^rua* mint Budapesten... kitünően olajozott kiadói ösz- szeköttetések jóvoltából (Itáliában azóta lelkiismeretes szigorúsággal végrehajtották az „őrségváltás“-!) a budapesti aszfaltirodalom kávéházi nagyságait jól is* merték a határainkon tü1 — itt is — s egy- egy drámaiparosunk — sokszor még a ti- zenhatodranguak közül való is •— egészen jogosan verhette a melllét, hogy a „külföldi sikerben“ megelőzte Madách Imre és Katona József nevű társát... Mindez kicsit talán tréfásan hangzik, de e sorok Írójának semmiképpen se volt tréfa, amikor — még pár évvei1 ezelőtt is — némelyik olasz olasz könyvkirakat „magyar“ újdonságait volt alkalma látnia vagy beszélgetett az olasz átlagolvasóval, aki — igazán nem akarok sérteni —, amikor a magyar irodalomra terelődött a szó, hát — Bus Fekete Lászlóval hozakodott elő, viszont fogalma se volt Szabó Dezsőről és a mai magyar irodalom számos nagyságáról Pedig Szabó Dezső és Bus Fekete László között vau különbség magyarságban és irodalmi színvonalban egyaránt. , Mindezért a helyzetért, ami féHgmeddig már hál'Istennek, múltnak tekinthető, egyáltalán nem olasz barátarink felelősek, akik udvariasan csak elfogadták azt, amit mi nyújtottunk nekik. Mennyivel nagyobb az örömük most, hogy minden kötelező nyájaskodás nélkül, a 'legmagasabb mértékkel mérve, őszinte'elísmerés&el mé!tá* nyúlhatják azt, ami valóban remek ég ami — magyar is- Akárcsak ezt a szerény kötetet is, amely erányi'agos olcsóságánál fogva az olasz nagyközönség szélesebb rétegei számára készült s az iroda?műnkről — saját hibáján kívül — rosszul tájékozott névtelen olasz olvasónak. A ,,Moderni magiari“ Us antológia: öt magyar elbeszélőnek három-három novelláját tartalmazza. Az írók sorrendijén: Nyirő József, Móricz Zsigmond, Szabó D^zső, Tamási Áron, ZHahy Lajos, vagyis három köztük szorosan véve — erdélyi. Itáliában közülök a legjobban Züahy Lajos „futott be“, akinek már több munkája jelent meg olaszul igen nagy példánv Számban, irodalmi és közönségsikerrel. De hogy mennyire szükség volt erre az antológiára, mutatja az is, hogy például Móricz Zsigmondi ól egyetlen kötet. Nyirő Józseftől „AlZ én népem“ c- regénye és egy növeli a gyűjtemény, Szabó Dezsőtől pedig mindössze csak a „Csodálatos élet“ látott napvilágot, az is szerencsésnek eem- miesotre se nevezető tolmácsolásban, pedig közismertek azok a vonatkozások, amelyek az „Elsodort falu“ Íróját a latin- olasz szellemiséghez fűzik. , Tamási Áronnak „A lélek visszatér“, „A kivilágított fapiac“ és ,-A föd embere“ cimii novelláját -átjuk itt. A legutóbbi még ismerős a hires „Tizenegyek“ antológiájából, amelynek lapjain — az idén nyáron lesz busz éve — indult e'l az irodalom utján. A „Giornale dTtalia“ szerint az irók „je-Jegzetesen magyarok“ mindamellett mégis mindegyik más tipus. A nagy olasz lap Nyirőnek „Az éjszaka“ cimii elbeszélését („La nőtte“) t&rtja a kötet legeredetibb darabjának, a székely erdő éjszakájának különös varázsával, míg Szabó Dezsőnél (Paulma néni”) a humor kapja meg. Az egyes darabok szex-encsés kiválogatását és az igen sikerült fordítást —• ezt trem éü mondom, hanem az olasz kritikusok — Maria Teresa Pöpalardo, a neve« olasz miiforditónő közreműködésével Tóth László professzor, a római egyetem magyar lektora és a római Magyar Akadémia aligazgatója végezte, akinek nagy érdemei vannak már olasz földön irodalmunk he'vés közvetítésében és aki itt Rómában, az egyetemen az uj olasz érté'mi- ség figyelmét irányítja a magvar szellem, a magyar lélek kérdései felé. Tóth László szeretettel és hozzáértéssel végezte a munkáját, amely nem volt könnyű: Szabó Dezsőt, Tamási Áront, Nyirő Józsefet és a többieket tolmácsolni úgy olaszul, hogv a Léüyeget érzékeltesse, hogv &z írók arc- étét kidomborítsa. A székely, az erdélyi, a magyaros beszéd természetszerűleg elsikkad a fordításban, tehát, aki ezt végzi, annak más valamivel kell azt pótolnia. Az ő tüka az, hogy miveit és az idegen olvasó lelkében kialakult hatás — akit nem kötnek a vérség, a közös nyelv érzelmi szálai az egyes Írókhoz — mutatja meg. hogv ez sikerült-e vagy sem. Erre megfelel a hivatott „Giorná'e d'Jtabamelynek kritikusa szerint, a kötetben öt író szerepel ugvan eredetileg, valójában azonban — hét, mert ideszámítható a fordító Tóth László és Papalardo dottoreissa is azért a lelkeis, szenvedélyes odaadásért, a szókincsünk különleges gazdagságáért — azért a vallóban irói munkáért, amelyet végeztek! MIHÁLY LÁSZLÓ LEVÉLPAPÍROK, egyszerűt»! 9 legválasztékosabb kivitelig, legol* csóbban az „ELLENZÉK* könyv03» boltjában, Kolozsvár. jyii ívsF-ktürS • Balatonmelléki boraim megérkeztek, u. rrt. badacsonyi és e-ri borok. — Nagybani ela ás borban és Lit e Tel. 19-22 pezsgőben. Menü rendszer. Havi ab na 83 pengő!! LEWENTE étterem, KTu"osí Petrán ReZSŐ.
