Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-03 / 28. szám

19 i 3 február 5. nMHHBMHI Törökország és Anglia Várható-® a török magatartás megváltozása? ELLENZIK mm A casablancai Roosevelt—Churchill talál­kozó óta (mindinkább szaporodtak azok a feltevések, amelyek szerint az angolszász tá­bor a közeljövőre tervezett támadó hadműve­leteivel kapcsolatosan bizonyos semleges ál­lamok közreműködését is számításba vette s elhatározta, hogy az illető országokra ilyen értelemben megfelelő nyomást gyakorol. Ezek a feltevések tudvalevőleg főként ismét Török­országot emlegették, amely — amint több je­lentés megerősítette — Valóban számított is arra, hogy rövidesen fokozott angolszász fi­gyelemben fog részesülni semlegességi poli­tikájának megváltoztatása érdekében. így az­tán Churchill brit miniszterelnök látogatá­sának a hire — jóllehet általában meglepetést keltett — a nemzetközi helyzet fejleményei­nek éber figyelőit nem érte éppen váratla­nul. Régóta nem titok, hogy az angolszász ha­talmak minden rendelkezésre álló erejük ösz- szeszedésével és latbavetésével nagy rohamra készülnek s ennélfogva nem meglepő, hogy igénybe akarják venni azoknak a semleges, vagy' nemhadviselő államoknak a segítségét is, amelyekkel hasznosítható politikai egyezmé­nyeik vannak. Törökország ismeretesen ilyen állam. A szó szoros értelmében véve nem is semleges, hanem csak nem-hadviselő ország, mert hiszen 1939 október 20-ától, tehát a je­lenlegi háború második hónapjától kezdve Angliával 15 évre szóló barátsági és segély­nyújtási szerződése van, amely a Földközi­tenger vidékével s kiváltképpen az Anglia által annakidején Romániának és Görögor­szágnak adott garanciáival kapcsolatosan bi­zonyos együttműködési kötelezettségeket ró rá. így Törökország tulajdonképpen ma is Anglia szövetségese, olyan szövetségese azon­ban, amely eleddig nem látta fennforogni a közöttük meglevő egyezmény gyakorlati vég­rehajtásának kényszerítő körülményeit. Más szavakkal: szögre akasztotta ezt az eredeti­leg, előzetesen már 1939 május 12-én meg­kötött kölcsönös seşâfynyujtâsi paktumát, minden eddigi myomas ellenére „pihentette sőt a később, 1941 nyarán Németországgal kötött barátsági egyezményével ellensúlyoz­ta, semlegesítette. Ténylegesen az elmúlt há­rom és fél esztendő alatt mintegy eljelenték- telenitette Angliával való szövtségét s egy olyan semleges állam magatartását vette fel, amely nem óhajt beavatkozni, hanem egy­aránt jóban igyekszik lenni mind a két nagy liadakozó táborral. Ezt az óvatos poh’tikát diktálta Ankarának nem csupán a háborús erőviszonyok eddigi alakulása, hanem legma­gasabb nemzeti érdekeinek bölcs mérlegelése is. Ä külpolitikai helyzet változásai Most azonban magának a brit miniszterel­nöknek a személyében egyszerre beállított a terhesnek talált és szándékosan elhanyagolt szövetséges és nyilván az 1939-ben megálla­pított kötelezettségek bizonyos teljesítését kí­vánta, kétségtelenül nyomatékosan utalva a Törökország közvelen környezetében leg­utóbb bekövetkezett hatalmi változásokra. Ezáltal pedig az ankarai kormány a sorsdön­tő állásfoglalás kényszere elé került. Ráadá­sul a lehető legnehezebb, egyáltalában nem irigylésreméltó helyzetben. Emlékezetes, hogy Atatürk köztársasága, amely az első világháborubeli központi hatal­mak közül elsőnek, már 1923 julius 23-án le­rázta magáról a lausannei uj békeszerződés­sel az 1920-beli sevresi békediktátum bék­lyóit, léte első évtizedében külpolitikailag el­sősorban a Szovjetunióra, majd a mostani vi­lágháborút megelőző években a Népszövet­ségre, az 1934-ben létesített Balkánszövetség­re és az 1937-ben éppen maga összehozta saadabadi csoportra (Irak, Irán és Afganisz­tán) támaszkodott. De hová lett azóta a Népszövetség, a Balkánszövetség és a saa-Ja- badi együttes? A Balkánszövetség helyére Bélyeggyűjtők figyelmébe! Korlátolt példányban még kapható Michel Európa üiélyeiilkafaSógus 1945. évre 5 55 Sillérérá az „Ellenzék“ könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vi­dékiek megrendeléseit utánvéttel is űintézzükj Irta KÖRÖSI SÁNDOR 1941-ben Németország és a szövetségesei lép­tek, ők lettek Törökország nyugati szomszé­dai, mig a saadabadi egyezmény államai Szí­riával együtt angolszász uralom alá kerül­tek, amely az északafrikai hadihelyzet módo­sulása következtében most különösen befo­lyásolja a török köztársaság helyzetét kelet és délkélet felől. Ugyanekkor a - t" szovjetorosz erő újabb, rejtélyes érvényesülé­se érthetően szintén nyomasztó hatással A‘an Ankara magatartására, annyival is inkább, mert a legközvetlenebből éppen Szaradzsoglu jelenlegi miniszterelnök tapasztalhatta an­Ebbem a korántsem kényelmes nemzetközi helyzetben a török politika irányítói az utób­bi időben a lehető legkétségtelenebb határo­zottsággal és eréllyel hangoztatták azt az akaratukat, hogy országukat kívül tartsák a háborún és általában semleges magatartását megőrizzék. Inonü államelnök már novem­ber i-i nagy beszédében jelezte, mennyire tisztában vannak ennek növekvő nehézségei­vel, amikor a többi közt ezeket modta: „Úgy látszik, hogy a jövő 1943. év még kiterjed­tebb és irgalmatlanabb harcokat fog kozni. Mi azonban a jövő esztendő folyamán is hű­en és szigorúan ki fogunk tartani nemzeti összetartásunk célkitűzése mellett... A Nagy Nemzetgyűlés egyet feg értem velem abban, hogy a mindjobban elmérgesedő ellenségeske­déseknek ebben a légkörében kormányunk­nak igen nehéz lesz folytatná a semlegesség to itikáját. De nem fogunk visszariadni at­tól, hogy a jövőben is kitartóan folytassuk nakidején, amikor még mint külügyminiszter 1939 szeptember 25-től október :7-ig ered­ménytelenül tárgyalt Moszkvában, mekkora céltudatossággal törekszik a szovjetpoimka is befolyást szerezni a Dardanellákon való közlekedés szabályozására, noha ezt a jo­got az 1936 julius 18-i montreauxi egyez­ménnyel Törökország visszaszerezte magá­nak (a szovjétkormány akkor azt követelte az ankarai kormánytól, hogy a tengerszoro­sokat valamennyi állam hadihajói .záma-a zárja le, amit Szaradzsoglu határozottan visz- szaütasitott. nemzeti politikánkat, hog/ mindenkor nyo­maié«osan és nyíltan .tv.u.'tuk nz egyes ál­lamokhoz való kapcsolataink nvk éti tjét4'. Is­mét Inónü annak kijelentés-vei fejezte be be­szédét. hogy a Nagy Nemzetgyűlésnek tekin­tetbe kell vennie a bármely oldalról és bár­mely ürüggyel indított támadás valamennyi eshetőségét, azóta pedig mind ő, mind pedig munkatársai ismételten leszögezték, hogy Törökország fegyverrel száll szembe minden területe ellen intézett támadással. Ezek után aligha lehet tehát szó arról, hogy Törökországot, amelynek minden ere­jét lekötő nagy belső feladatai vannak, bár­melyik hadviselő fél is akarata ellenére be- lekényszeritse a háborúba, mert hiszen ezzel csak ellenségei számát szaporítaná. A mai Törökország semmiesetre sem engedi magát erőszakkal befolyásoltam! — ehhez eddigi politikájának ismeretében nem férhet kétség. A külpolitika hírei LOGOT.H KTOPOULOS görög: mi­niszterelnök kiáltvánnyal fordul a görög néphez, amely bőn fölszólítja, hogy ne adjon hitelt a bomilasztó célzatú híreszteléseknek és óvakod­jék olyan cselekedetektől, amelyek Újabb veszélybe donthetnék Görög­országot. Minden lehetőség adva van a többéveznedies múltra vissza!ekihtő ország újjászületésére. ICKES, az amerikai kőolajügyek leg­főbb intézője kijelentette, hogy az Egyesült Államok kénytelenek jócskán hozzányúl­ni kőolajtartalékai-khoz, hogy eleget tegye-'* nek a háborús követelményeknek. TOZSO miniszterelnök a k ép vise­lőit áz pénzügyi bizottságában egy kérdésre válaszolva ismét hangsú­lyozta, hogy a japán kormánynak semmiféle területi szándéka sincs Indiában, hanem éppen ellenkezőleg, minél előbb megvalósítva szeretné lát,ni India függetlenségét. AZ AMERIKAI marxista szakszer vei zethen tömörült munkások tiltakoznak a kormány bérpolitikája ellen. A jelentés 450-000 bányamunkás, Léwis vezetésével, napi egy órás béremelést követel. A TÖRÖK külügyminisztérium fő­titkára bucsu-dlszebédet adott. De Peppo távozó olasz nagykövet tisz­teletére. A diszebéden sok hivatalos török személyiség vett részt. BEWIN angol miniszter csütörtökön az ölsóházban kijelentette, hogy Angliában B,670.000 nőt hívtak be katonai, vagy ha- difontosságu szolgálatra, közülük 3 és fél­millió olyan férjes, vagy özvegy asszony, akinek 14 éven aluli gyermeke van. LAVITRANO bíboros, Palermo ér­seke az angolszász repülőgépeknek a város ellen intézett legutóbbi légi­támadásakor bombaszilánktól meg­sebesült. ROOSE\ELT teljesen a háborúnak és a kükigyeknek Szenteli magát és másra Lizza a belügyek intézését. Ugv tudják, hogy az országgyűlés megértéssel fogadná a hatalomnak ilyen megosztását, mert ez­zel érezhetően csökkenne az elnök diktá- ton hatalma. KAIRÓBÓL jelenti a brit híriroda: Churchill még szerdán is az egyip­tomi fővárosban tartózkodott. A HOULDER-LINE angol hajósvál- laJlát közgyűlésén az elnök kijelen­tette, hogy a brit hajózó vállalatok helyzete kétségbeejtő. A legkomo­lyabb kérdések előtt állanak azok a vállalatok, amelyek a háború alatt ellenséges műveletek közben vesz­tették el hajóikat. NY'UGTÁZÁS. Az utóbbi 24 órában az alábbi szeretetadományok érkeztek kiadóhi­vatalunkba: Virág Aladárné Horthy Miklós- úti kolozsvári uriasszony 100 pengőt ado­mányozott a hadbavomdtak és azok család­tagjai számára. — Hambrik Andrásáé 3 Pen­gőt és egy kis csomagot adományozott a Pál nevű vak embernek és ugyancsak 3 pen­gőt és kis élelmiszercsomagot adományozott Pap Jánoskának és négy testvérének. Ez újab­ban érkezett nemeslclkii adományokat ezúton nyugtázzuk azzal, hogy azokat 1 endeltetési helyére juttatjuk. A sakkjátékos régen várt könyve: Maróczy Géza: Százhúsz érdekes játszmám. Kivonat a szerző előszavából: „Versenye­ken játszott játszmáimból 120 mesterjátszmát adok a tanulni vágyó, törekvő sakkozó kezé­be, hogy a gyakorlati középjáték bonyodal­mait is bemutassam és megkönnyitsem mun­kájukat a tökéletesedés felé való haladásuk­ban. Utat mutatok, hogy miként lehet és kell a már ismert megnyitásokból áttérni a közép­játékra és ott továbbhaladni a leegyszerűsí­tett végjátékig, sőt magában a végjátékban is.“ 'Ára fűzve 3 pengő, kötve 7 pengő. Kapható az ELLENZÉK könyvesboltban, Kolozsvár, Mátyás király-tér 9. Vidékre után­véttel is azonnal szállítjuk. NEHÉZ LÉLEKZÉSRE HAJLAMOS, EL­HÍZOTT EGYÉNEK SZAMÁRA, akiknél a rendszeres és könnyű székürülés fokozott fontossággal bir, a természetes „Ferenc József" keserüviz csaknem nélkülözhetetlen háziszer, mert hashajtó hatása gyors és biztos, enyhe l és kellemes. Kérdezze meg orvosát! Mivel érvelhetett Churchill? De ha így van, lehet-e szó arról, hogy esetleg érvekkel és ígéretekkel rábeszéltesse magát semlegessége fe* 1 Gsára? Az angolszász tábor nyilván azt véli, hogy igen, különösen Churchill nem ment volna Adanaba s meg sem kísérelte volna a török államférfiak be­folyásolását, no az egyelőre csak papíron meg­levő angol-török barátsági és segélynyújtási szerződés elvben mindig is nyitva tartotta számára a tanácskozás lehetőségét. A brit kormány különbem eddig is felhasznált min­den kedvezőnek mutatkozó alkalmat, hogy Ankarát a segélynyújtási szerződés kötele­zettségeinek tényleges vállalására és végrehaj­tási lehetőségeire figyelmeztesse, erre azon­ban mindeddig mégsem került sor. Vájjon a mostani nógatás és rábeszélés járhat-e több eredménnyel és Ha igen, milyen formákban? Ez a kérdés csak azoknak az előnyigcretek- nek a tekintetbe vételével válaszolható meg, amelyekkel Anglia Törökországot az adott helyzetben az eddiginél meggyőzőbben ke­csegtetheti. Az angol érvek között a német veszély mumusa már régen nem szerepelhet, hiszen a német-török jóviszony kiállotta legerősebb tüzpróbáját akkor, amikor Németország Gö­rögországot megszállta s így Törökország közvetlen szomszédjává lett anélkül, hogy nyomást gyakorolt volna rá. Churchill tehát Adanában most csak azzal a veszéllyel ér­velhetett, amelyet Törökországra nézve min­dig az orosz törekvések jelentettek, vala­hányszor Moszkva abba a helyzetbe került, hogy síkra szállhatott értük. Ezek a törekvé­sek közismertek, kivált amióta nyilvános­ságra jutott az az emlékirat, amelyben a cári kormányzat az első világháború alatt a Dar­danellákra vonatkozó igényeit összefoglalta és az antanthatalmakkal el is fogadtatta. Ab­ból világosan kiderült, hogy Oroszország a török tengerszorosok egész vidékét, sőt az Égei-tengeren levő Tenedos és Imbros-szige- teket is feltétlenül magának követeli a Föld­közi-tengerre való kijutáshoz. Ezt a követe­lést számos megnyilatkozás szerint a szovjet­kormány is magáévá tette, mi több, kibőví­tette azzal a változattal, hogy esetleg a Bal­kán szárazfölden át tör magának utat a Földközi-pengerhez. Törökországnak semmi- esetre sem érdeke, hogy a Fekete-tenger és a Balkán orosz fennhatóság alá kerüljön. Churchill ebbe a régi török aggodalomba ka­paszkodhatott bele, amikor a szövetségi tá­mogatás megvalósítását, az eddigi papiros­szövetség „aktiválását“ szorgalmazta Ada­nában. Ahhoz, hogy Törökország elkezdje teljesí­teni az Angliával fennálló szerződését, nem okvetlenül kGl fegyveresen belépnie a há­borúba, ami azzal a veszéllyel járna számá­ra, hogy legalább részben hadszíntérré válik. De már azzal is jelentékeny támogatást nyúj­tana az angolszász hatalmaknak, ha ezek va­lamilyen balkáni vállalkozásával kapcsolato­san jóakaratu magatartást tanúsítana s főleg 1 megnyitná hadihajóiknak a Dardanellákat. Ez utóbbit ugyanis a montreauxi egyezmény értelmében kifogásolás nélkül megteheti, mert ez az egyezmény kimondja, Hogy bár a hadviselő hatalmak hadihajóinak tilos a tengerszorosokon áthaladniok, Törökország ezt egy népszövetségi segélynyújtási szellem­ben kötött és bejegyeztetett kölcsönös segély­nyújtási paktum alapján mégis megengedheti. Az angol-török barátsági és segélynyújtási egyezmény pontosan ilyen paktum, a török kormánynak tehát van mire hivatkoznia. Abban az esetben viszont, ha maga Törökor­szág is a hadviselők közé tartozik, teljesen a saját belátása szerint rendelkezhetik a Dar­danellákon való áthajózás kérdéseiben. Mindezek azonban csupán későbbi lehető­ségek, hiszen egyébről aligha lehet szó mint­hogy Törökország bizonyára csak akkor lépne Angliával való szövetségének gyakorlati út­jára,1 ha az angolszász hatalmaknak előzőleg már sikerült a Balkánon is megveiniök a lá­bukat, mégpedig a véglegesség reményével. Az, hogy Törökország előbb kilépjen tar- tózkodásábóÉ egyáltalaban nem látszik va­lószínűnek, mert ezzel nagy kockázatoknak tenné ki magát. Ennélfogva az adanai tanácskozások egy­előre csak elméleti síkon mozoghattak, csu­pán olyan jövőbeli lehetőségekre vonatkoz­hattak, amelyeknek előb még meg kell terem­teni a gyakorlati előfeltételeit. Ez pedig nem­csak az angolszász hatalmakon múlik, hanem az európai szövetséges hatalmakon is. Kettőn áll a vásár s ezért kétségtelenül hiba volna azt hinni, hogy akár Churchill személyes nekirugaszkodása is mindjárt összeroppant- hatta a török óvatosság és tartózkodás ke­mény dióját. Szénjegyet vezetnek be Prágában. Prágából jelentik: Szerdán ülést tar­tottak Prágában az érdekelt gazda­sági szervezetek az 1943—44. évi széngazdálkodással kapcsolatban. Az ülésen dr. Eilers, a védnökség szám- gazdálkodási hivatalának vezetője mondott hosszabb beszédet, amely­ben megállapította, hogy a szén jobb kihasználása érdekében az iidlei gaz­dasági évben a háztartások részére számjegyeket és szérmitalványokat ve­zetnek be. A faelosztás terén ugyan­csak hasonló rendszert léjptetiiek életbe. BÁLINT JÓZSEF DR. KINEVEZÉSE. A kolozsvári püspöki helytartóság legény- egyesületi egyházmegyei igazgatója, Sán­dor Imre kolozsvári általános püspöki helytartó Bálint József szentszéki taná­csost, az Erdélyi Római Katolikus Nép­szövetség igazgatóját nevezte ki a püspöki helytartóság területén a Kolping-féle Ka­tolikus Legényegyesületek egyházmegyei igazgatójává* Äz ereszek ellen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents