Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)

1943-02-26 / 46. szám

I au. 8 „Hírei“­ELLENZÉK 114 3 I Abt Q ár 2 1 IU DAPlvST, február 26. A szov- jethudszintár reményeivel kap cső­látásán megállapítható, hogy a kurszki térségben folyó hadművele­tek a további megszilárdulás képét mutatják. Az időjárás w hadműve­leti terii leteken szeszélyesen ingado­zó és a fagy és az olvadás naponta sűrűn váltakozik, ami a,z ottani szélsőséges időjárási viszonyok szo­kásos tavaszelőiti tünete. Magyar katonai kórokban most. értékelik ki a honvédcsapatok 1941 —i2. évi oroszországi veszteségeinek stat iszt Lkai l'elidolgozásá.ból ('redő egyes adatokat, Ezekből az adatok­ból érdekes egybevetésekre nyílik alkalom az első, valamint a mostani világháború veszteségeinek össze­hasonlítása szempontjából. Mirule- nekelőtt. megái lap it ható, hogy fi mai lialvoru véres veszteségei a muJt vi­lágháború veszteségeinél általában lényegesen ál acsoi íyabbaik. Ennek magyarázata az, hogy a korszerű hadseregek nem a. nagy tömegekben sűrűn bevetett emberanyaggal igye­keznek a küzdelem sorsát eldönteni, hanem a tömegben alkalmazott harceszközök tüzorejével. Ott, ahol a korszerű háborúnak ezt. a jellegze­tességét a hadvezetés figyelmen ki­vid hagyja és amely ma is a nagy tömegek módszereivel kísérletezik, miként, e?A a szovjetliadtvewjtés ré­széről tapasztalhatjuk, otrt példátlan veszteségek követik ezt a támadást. Az 1941 —42. évi oroszországi magyar veszteségek stal iszt ikai lel dolgozá­sának eredményadatai között érde­kes az az adat, amely a tiszti és le­génységi veszteségek arányának ala­kulására világit rá. Eszerint a tiszti veszteségek százalékos aránya két­ségtelenül magasabb, mint a legény­ség»*. Alig ugyanis a tisztikar létszá­ma az osszlétszámhoz viszonyítva ennek 3.5 százalékát teszi ki, addig a veszteségek tekintetében a tiszti veszteség a honvédség űssz veszte bé­gének 5.0 százaléka. Ez a szám egyébiránt néhány árnyalatnyival magasabb, mint az első világháború általános tiszti veszteségeinek arány- száma vall. A tiszti veszteségek aranyszámának a legénységi veszte­séghez képest mutatkozó emelkedé­se viszont érthető következménye a haditechnika mai jellegzetességé­nek, hiszen a páncélos és gépi har c­eszközök, valamint a rendkívül meg­növekedett légierők aránylag na- gyobbszámu tiszti rendfokozatban álló harcos bevetésével járnak. Mindamellett a veszteségek túlnyo­mó része a haditechnika fejlődése el­lenére ma is a gyalogságra esik, te­hát a harcok súlyát ma is a gyalog­ság viseli. (MTI.) Hz újonnan kinevezett felsőházi tagok közül 52 ten léptek be a Magyar É.et Pártjába A NÉP pártériekezieséa a m Ris?teren k fagialkozett a lakáshiány kérdésével BUDAPEST, február 26. A Magyar 1 í.l'et Parija csütörtökön este tartotta * li­ke u az évben első p úri értekezletét, amelyen j a kormány tagjai Kúllay Miklós ininisz- j rereloökkeí az élükön, a gyengélkedő Anin j István miniszter kiv'éM&ével, teljes számban j megjeleltek. Ott volt Tasnády-Nagy And- ! rás, a képviselőhöz elnöke, vitéz Tors Ti­bor, a képviselőház alclnöke, Barclay Fe­renc párlvézérlielyettes és igen sokan az államtitkárok, valamint a fotspáni kar Uic- jai közli1. Vitéz Lukács Btla tárcanélkijb miniszter a párt országos elnöke nyitotta meg az értek ecetet, majd bejelentette, Hogy az újonnan kinevetett és megválasztott felsőházi tagok közül 52-en léptek be a Magyar Élet Pártjába. Az uj párttagokat szeretettel köszöntötte. Ezután Yasváty Lajos országgyűlési kép­viselő szo'-ak fel és a munkásság iöosreni kérdéseit tette szóvá. A legnagyobb elisme­réssel méltatta a magyar munkásság ma­gatartását. Az interpellációra Ká'llay Miklós minisz­terelnök v»1 aszolt- V ál aszóban maga i* örömmel, megelégedéssel *s elismeréssel szólt a magyar munkásságnak « nemzet! s őrsközösségbe ha fm ó nik u ián b <?i Hes zked< i példás és fegyelmezett magatartásáról Hangsúlyozta, bogy a magyar munkásság megbecsülésében 6em a kormányzat, sem a törvényhozás részéről nincsen hiány. A magyar munkásság fegyelmezett magatar­tását a magyar rend és nyugalom egyik legbiztosabb alapjának tekinti. A lakáskérdést, amelynek terén nehézsé­gek mutatkoznak, az üzemek foglalkozta­tásának fejlődésével óriási módon megnö­vekedett munkáslétszám állította előtérbe*. Tudja, hogy a nagyipari vállalatok lakás­építő tevékenysége mögötte marad a szük­ségletnek, de kétségre en az is* hogy ma nehéz lépést tartani azzal! az ütemmel, amelyet a szükséglet diktál. Bármennyire! nehéz is azonban e megoldás, a kormány mindent megkísérel, hogy ezen a dolgon, amennyire lelretségcs, segítsen. A minisztere11 nők válaszát az értekezlet helyesléssel vette tudomásuk Ráday Miklós miniszterelnök a parier­te kéziéi után beható mégbesaélést folyta­tott a felvidéki előadókkal és főispánok­kal e Fe'vidék különleges gazdasági és kulturális kérdéseiről* A miniszterelnök nagy megértével fogadta a felvetett kér' : déseket és átvette a felvidéki kénviseök memorandumát. Kilátásba helyezte, hogv a kormányzat a memorandumban fogalt problémákk ;>1 a legrövidebb időn bélül ér­demileg foglalkozik. (MOT) Megfoffoffa öreg feleségét és holttestét a hegy patak rohanó áradatéba dobta tismnkétévi feggftáira Ítélte s torgénfsiék â gyilk&s tériét kivnill azonban két háza, három kertje és négy hold földje is volt, ami Salamon Sándor szemében, tekintve, hogy az öreg­asszonynak más örököse nem volt, az ígé­retek ígéretét jelentette. Egy évig éltek együtt, azonban öz egy­évi házasé-et nem váltotta be Salamon Sándor reménységeit“, mert az öregasz* szonv nemhogy gyengült vo'na. hadern napról-napra fiatalodott. Emiatt igen gya­kori volt közöttük a nézeteltérés, Sala- m.on Sándor szeretett volna minden'- cppéti szabadulni feleségétől, ezért igyekezett po­kollá tenni az öregasszony napjait. 1911 tél utóján az Öregasszony is megunta a dolgukat és egyik berendezett házában >tt hagyta a fiuL'il f*-rj»*f. o maga jK-dijr kiÜon kÖ.törött. Salamon Sándor néhány napi 'gvedir tét Ijt^m meggondolta a dolgot é» ű lidu román papjánál, é* Lilájának társa épá ban fcb*s«gft után ment és bn«atéfé«n- 1, r ta. Ezután azonban már csak egy napig éltek együtt. Másnap, 1941 m.iu.us 26-án hatalma« förgeteg zúdult a h^Vtek közölt fekvő falura. A záporé«5 vu pságo^ ten­gerié változtatta íiz eldugott, tes/ck kör- tivikét. A fá'u közepén vaggbuzódó pofa* korska vuibramu folyővá duzzadt <-\- rno<j«ssal fenyegette a Idí/akat. Sahmcn Sándor (*/-t az ítéletidőt rálu-zb'tta sötét terve végrebajtűsára. Kt csattá feleségét a patak partjára, megfojtotta éy 7i holttestei p rohanó ár­ba dobta. A vihar azonban néhány óra alatt clcseu- desedelt, q le^gyűlt viztöo»eg lefolyt é- :\/ ön'gaesony hattest« házuk közelében h i* i/,iuré került. A gy*auu azonnal Salamon Sándorra te­relődött. 0 azonban tagadta biinösség'ét és azt aJMrta elhitetni a nyomozó köze­gekkel, hogy az öregasszony megcsúszott a patakocskán keresztülvezető pallón és úgy szédült a lázbe. A huila nyakán található fojtogatási nyo­mok azonban ékesen bixonyitották, bojy bűntény történt. A kolozsvári törvényszék hármas biin* telölanácsa Szeruzer József lauácstlriök t-nok.ésével tegnap vonta felelősségre a gyilkos fa-usi füldtoüvest. A vádlott a tárgyaláson 1« tagadta bűnösségét- Több tanút hailgatc/tt ki a 'bíróság, többvk kö zött a fabi román lelkészét is, akik terhe­lőié* v állottak Sa amon ellen. A bizomyitási eljárás bt*fejezé>e és Alb­recht Zoltán dr. kir. ögy'é=2 vádbeszéd-' után a törvényszék Sáliamon Sándort *zándélxr$ emberölés miatt 12 évi fegy­házra Ítélte. Az ítélet ejJen a királyi ügyész Súlyosbításért fellebbezett. Megtartják szerzett jogai­kat a váPosnyuödIjra nem jogosult alkalmazottal KOLOZSVÁR, február 26. Kolozsvár pol­gármestere a március elsejére összehívott köz­gyűlésen' hatályon kívül akarta helyeztetni a nyugdíjra nem jogosult alkalmazottak beteg- segélyezéséről és aggkori ellátásáról szóló 1915. évi szabóiyrendeleter. Ez a szabályren­delet közmegelégedésre szabályozta a városi alkalmazottak és főleg a közüzemi munkás­ság rokkantsági és betegségbiztosítási, vala mint kegydij kérdéseit és szerzett jogokat i? jelentett, mert a szabályrendelet egyik sza­kasza megállapította, hogy a szabály»endeírt alapjan fizetett tagdíjakból alakult alap ívű­den körülmények között a megállapított célt kei!, hogy szolgálja. A szabályrendeletet a ro­mán megszállás idejében is többször akarták a város akkori vezetői hatályon kívül he­lyezni, mert kedvezményei tóieg.a magyar alkalmazottakat és munkásokat ilfc-tték, de a Magyar Párt támogatásával indicött felébb»'* teli jogkeresés eredménnyel járt. A visszatérés után a vároy újabb alkalma­zottakat a szabályrendelet joghatálya aiá nem sorolt be, sőt legutóbb elhatározta, hogv nz eddigi biztosítottaknak is megszünteti eredeti jogait és a város minden alkalmazót nak betegségi és rokkantsági.' támogatását az Óid­ra bízza. Ez a terv súlyosan érintett ri bb vá­rosi alkalmazottat, akik az Erdélyi Pár: koz hénjárását kérték fél ügyük védelmére. Teg­nap az érdekelt .munkások küldöttséget 11 t s }ártos kolozsvári tagozati főtitkár a polgár- mester elé vczjNte és nevükben kérte: ’i ;g? p város álljon el a szabályrendelet hátilytajfi- nitásától. Qj. Ktlcdy Tibor pűigá, *o/ster nagy jóindulattal hallgatta végig n mi/rkús- ság előterjesztéseit és miután meggyőződött arról, tógy a szabályrendelet hatáh^tálánitá- va szerzett jogokat sértene és szorális igaz- ságtafanságot jelentene, kijelenten/, hogv 3 szabályrendelet ha túl yt alkotásától cgv- egyölc eláll és biztohijx & -.áros régebbi alkalmazottainak e szab/\jrendeletbói fo­lyó jogait. A közgyűlést megelőző Kisgyülésen a polgár­mester be is jelentette* hogy a szabályrende­let hatálytalanítására! vonatkozó előterjesz­tést levette a nápü/etaJről. ELLENZÉK *poIilikai napilap r ele’os szerkesztő: ZAy'KÜRECZKY GYULA Felelős kiadó: VITA SÁNDOR A Minerva Irodalmi és Nyomdai Mííintázet Rt. nyomása. Felelős vezető MAJOR JÓZSEF. KOLOZSVÁR, február 26. (Az Ellen- J zék munkatársától.) Salamon Sándor kér j zépi’üldi román föl din ü veslvgéu y 19-10 \ tavaszán, 26 éves korában megnősült. Az j ágrÖ’szakadt szolgalegény úgynevezett „jó | partit“ csinált, irrert falusi viszonylatok szerint „dúsgazdag“ asszonyt veit felesé­gül. Nem. is lett volna semmi különösebb hiba, lut a „menyasszony“ életkorával nem lett volna égy kis baj. Az ujdousiví menyecske lényegesen idősebb voit í érje - j nél, úgyhogy bátran nemcsak édesanyja- i nak, hanem nagyanyjának is felcsaphatott j volna, mert már kerek 70 esztendőt szám* J Iáitok roakntQff vállai. A 70 esztendeién *Hlícl“-esf a debreceni Dirg lüazcuiEbnn DEBRECEN, február 26. (MTI.) A kul* tnrá'ks Egyr.siilr.nJv Sa**r\e’/ctcnoli rende- "éséina a „Hitek* eimii kolozsvári folyó­irat csütörtökön délután irodalmi r'öudust tartott a dt*bn.*ceni Déry-nnizeumban. A szervezet nevében Hanksss János egyetemi tutiur köszöntőt lo ue előadás szereplőd és az előadáson megjelent közönséget. Al­brecht Dezső országgyűlési képviselő .»Ma­gyar hivatás'* címmel, László Dezső or­szággyűlési képviselő pedig „Hatalom és trkölce>*‘ rímmel tartottak előadást- Aszta­los István Dó szavalta cl ezután egyik ha­tású s kötöm én yét. B Barabás Mik'ós C h marssvásáriieiyi képző- müv szeli kiállítása Az erdélyi képzőművészek a Barabás Miklós Céhben m.ír másfél évtizeddel ezelőtt szövet­ségbe tömörülte.1:. Hz a művészi szakmai egye­sület azonban csak most ju4oll el a székely íóv árosba, Maroevásárhe'yre, ahol e hó 1 y-én megnyílott kiállítása di Köz művelődő ni Ház­ban. Nagy esemény v'olt ez a váróé müvéezet- ’rörtinetóben, hóz. a román megszállás éveiben nvtn volt Itt a magyarságnak egyetlen kép- í'.ömüvés ’.éti kiá'lilósdi sem. Pedig a székely- s.gnek a képzőművészetek iránti érzékét min­denki ismeri, hisz a magyar művészetinek nem egy nagysága származott közülük. A tírlat valóban keresztmetszetét adta a mai erdélyi képzőművészetnek. Ott találtuk minden fertőnek é6 szobrásznak müvét, aki értéket képvise'. A XX. század fordulójának minden komoly irályának megtalálhattuk erdé­lyi vetületét. Talán legerősebb nyomokat a francia impresszionisták hagytak festőinken, de találkozunk a müncheni iskola leheletével is. Itt-ott klasszikus magyar mestereink szelleme szói hozzánk. Alig van csendélet a tár,aton, mely ne juttatná eskünkbe Cesanne hason'ó képeit. A sok külföldi életképes irály azonban mindig sajátos erdélyi szemüvegen át jelent­kezik. Komoly egyéniségek- saját egyénisé­gükön átszűrt meglátásokat mutatnak Feltűnő általánosságban a művészek erősen képzett mesterségbe’i tudása. Persze akad néhíny gyengébb tehetség is, de azok is mind jól értik mesterségüket. Nehéz lenne mind a har­mincegy kiállitóról, ha csak pár sorban is, említést lenni, anélkül pedig, hogy mindegyik nevét felsoroljuk, méltán érezheti magát ez ruegbántottnak,. akinek neve kimaradt, mert alig van o’yan közöttük, akiről rosszat le­hetne mondani. Nem hagyhatjuk említés nél­kül Szoinay Sándor színekben tobzódó, forró napsütést sugárzó képeit. Nagy Imre remek rajzu, tehetségtől duzzadó pompás viz.fee!mé- nyeit, Bordy András leszűrt modorú érett ké­peit, Mohi Sándor férfiasán erőteljes vásznait, Tollas Julia fölényes rajzké6zséggel, könnye­dén odavetett akvaneljeit, Debiczkv István iz. gató szinsz'.mfóniát, Fü'öp A. Andor egyéni utón járó, kitűnő szinéfzékkel megfestett kompozí­cióit, de Sok értéket kapott a tárlat iránt ér_ deklődő a többi festő müvében is: Andrásv Zoltán sokat Ígérő, minden nagyképűségtől mentes, szerénységet' lehellő képeiben, Simon Béla Berkesre emlékeztető mozgalmas vásznai­ban, Abódí Nagy Béla mozgóét remekül érzé.- keltető festményében. A többi kiállító piktor­nak: András Lászlónak, Balázs Péternek, Bene Józsefnek, Élesdy Istvánnak, Incze Istvánnak, a Muhi hatását mutató Incze Jánosnak, a Nagy Imre művészetével rokonlelkü Karácsony Jánosnak, a jószemti és fries színekkel dol­gozó, rajzban erŐ6 Kudelász Károlyíiak, R. Nagy- Józsefnek, a legfiatalabb kiállítónak Olajos Istvánnak, Pirk Jánosnak, Piskolthy Gábornak, Brósz Irmának és F. Ferenczy Júliá­nak., mindnek tudás és tehel&ég látszik alko tásain. A fametszők közül fölényes tudásával, mély értékű képességeivel az egész kiállítás szintjét eíneii Gy. Szabó Béla. mellette kiemeL kedlk Varga Mátyás erőteljes rajzu, biztos vésésü önarcképe és Makkai Piroska finom- vonalú kis képei. A szobrászok közül csodálatos középkori le­vegőt íg hangulatot lehellnek Szervácziusz Jenő faszobrai, Kóá András erőlő. duzzadó kő- szobrai, Kósa Huba Ferenc biztos formájú, a lényeg felé tekintő, lelket kereső szobrai és Kudelász Károly egyszerű eszközökkel, bizto­san megformált terrakottái. A kiállítást a tehetségek seregszemléjén ki* vül a2 tette igazán meghatóvá hogy igazi erdélyi hangulatot adott: a művészek, erdélyi levegőt, tájat, napot, fenyveseket, emberekei és kedélyt jelenítettek meg. Még Fuhrmanr Károly gyönyörű ötvösmunkái is régi erdély. ötvöseinket juttatták eszünkbe. A Barabás Miklós Céh c tárlatával megmu. tatba, hogy képzőművészei Erdély legkomo. lyabb egyéniségeit tudta szövetségbe tömö­ríteni, akik megérdemlik a közönség érdeklő dését és támogatását. (L. I.) CHURCHILL TÜDŐGYULLA­DÁSBAN SZENVED AMSZTERDAM, február 26. (.MTI -—DNB.) A Churchill állapotáról ki­adott hivatalos közlemény szerint — mint a brit hírszolgálat jelenti — Londonban most. először tudatják hogry a miniszterelnök tüdő gyűli a dá.sb-an betegedett meg. Lényegesen akesonyobbak vesztesé­geink a imiEt háborúhoz vlszonyüva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents