Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-24 / 44. szám
1113 iöbiüär 2t. ELLENZÉK mm 3 Tojással házalni nem szabad A hivatalos lap szerdai száma közli ä icözellátás-iigyi miniszter rendeletit a tojás forgalmának és felhasználásának újabb szabályozásáról. A rendelet értelmében tojást Budapest székesfőváros és a kös&ellá- tás szempontjából Nagy-Budapesthe« csatolt községek és városok területére csak a budapesti élelmiszer nagyváaárielep, az ott árusításra jogosított tojáskereskedők címére, vagy a Magyar É'lelmiszerszáll'itó és Áruke-reskedelmi Rt., a Kőbányai Polgári Serfózó és a Szent István Tápszermii vek Rt. és a Skót-Magyar Kereskedelmi Rt. hii- tőházai címére szabad szállítani. Közforgalma közlekedési vállalatok, vdgy bármely más fuvarozási vállalat, valamint a m. kir. posta Budapest és környéke területére szállítás céljából tojást csak akkor vehet át, ha a szállítmány a fent megjelölt címekre van irányítva. Tojást az ország területen házalás utján forgalomba hozni nem szabad- A rendedet február 25-én lép életbe. (MTI.) Válasz egy kritikává Benedek Kálmán, a rfef. teol. fakultás ének-zenetanára, a kolozsvári Egyetemi Énekkar karnagya C- Nagy Bélának, a Keleti Ujságben megjelent Kolozsvári Egyetemi Énekkar hangversenyéről Irt kritikájával! kapcsolatban a következő sorokat juttatta íd lapunkhoz: Igen ritkán fordul elő, hogy egy zenei kritikái megválaszoljon az illető énekkar karnagya. Ámbár talán szokatlannak tűnik, mégsem mulaszthatom el, hogy rá ne világítsak C. Nagy Béla tanár ur zenei szempontból kissé hibás elvek alapján megírt kritikájára. A Palestrina kórusnál nincsenek dină' mikai jelek, a melódia emelkedése azonban mindig bizonyos természetszerű erősödést von maga után. Palestrina kóru- solinál á szólamoknak nem szabad durván, hanem inkább hü'kan, simán, kissé erősödve belépniük- Éppen ezért van az, hogy az egész mii inkább halk és sima, mint erős kel! legyen. Az est kétségtelenül legsikerültebb. egyben legnehezebb darabja Kodály „Hu&zt“- ja, á legkevésbé sikerült pedig á Kodály Esti dala volt. A Huszi a legkomolyabb zeneszakértők szerint is igen jól sikerült. A Kodály által előirt dinamikai jelek pl, ,,szállt fel az éjjeli hold>( pp., majd 5 végén „hass, ál köss, gyárapits. a háza fényre derül‘( ff. igen jól jöttek ki Ezeket középhangon nem lehet és nem i$ szabad leénekelni. Azt kell feltételeznem, hogy C. Nagy Béla tanár ur nem figyelte meg kellőképpen a mü előadását és kritikája megírásakor nem nézte át d mü letétjét. így történhetett meg, hogy kritikájában Kodály Huszi-ját és Kodály Esti dalát egy nívón említette, holott egyik á legjobban, másik meg legkevésbé sikerült. Megemlítem még, hogy két évig hallgattam egy igen kivá'ó zeneesztétikái tanár előadásait, ugyanakkor pedig rengeteg Pá- kstriná kórust énekeltem magám is és esztétikai szempontból elemeztünk. E kiváló tanár (Kuhhn) a newyorki egyetemen is adott elő tíz évig, hatalmas esztétikáját német, francia, angol és még más európai nyelvekre is leforditottiík. Érdemes e1 olvasni, igen sokat tanulhat belőle az ember. Az énekkar pedig nem hangszer, főleg nem orgona, ahol beállítom a változatokat s azok mindig pontosan úgy hangzanak. Egy énekkarnál egy piano, vagy crescendo nem. mindig pontosán úgy hangzik. Sok mindentől függ, pl. időtől, hőmérséklettől, pillanatnyi hangulattól sth. Igen Örülök a szigorú és tárgyilagos kritikának, ezt hálásán megköszönöm és a jövőben is kérem, azonban úgy éreztem, hoey az igazság érdekébén mindezeket el kellett mondanom. BENEDEK KÁLMÁN, á kolozsvári rcf, teol. fák. ének-zenetanára, a kolozsvári Egyetemi Ének- kár karnagya. Csont kiiőzésére és tárolására alkalmas telepet épületekkel keresek. Ajánlatokat „Sürgős“ jeligére a kiadóba kérek. Halállal büntetik a tábori postai küldemények fosztogatóit  kormány rendeletet adott ki, amely a rögtönbiráskodást a polgári és a konvédbiintetőbíráskodás körében az ország, illetve a honvédbün- tetöbiráskodás egész területére az 1941. évi 4870. M. E. számú rendeletben felsorolt büntetéseken felül, kiterjeszti a hadműveleti területre tábori postai csomagokként, vagy „minta érték nélkül4* jelzéssel feladott küldeményekre, vagy az oda irányuló katonai szállítmányokra vonatkozóan akár az ország területén, akár azon kivül a szállítás alatt elkövetett lopás, vagy sikkasztás bűntettére, beleértve a hivatali sikkasztást is, mégpedig ezeknek a bűncselekményeknek kísérletére, valamint a tettesekre és a részesekre. (MTI.) Kovács huszár és a magyar gépmadár Javában állott a bál valahol a Don partja közelében, a Szo-vjet olyan túlerővel támadott a kőkeményre fagyott nádason át, bogy amerre a szem ellátott, mindenütt vörös katonák mozogtak. Lassan, minden talpalatnyi földért keményen küzdve, húzódott hátrafelé, tervszerűen a magyar csoport, hogy az ellenség erejét 'ügyességgel, taktikával, cselekkel mielőbb felőrölje és újra támadásba mehessen át. Az egyik huszár géppuskás raj maradt éppen, most hátra, hogy egy domb mögül erős lővedékzáporával feltartóztassa az orosz hullámot, addig, amíg a többiek valamivel hátrább újra berendezkednek védőállásba. A lovak a domb pereme mögött jód elrejtve állottak, míg a géppuska a domb mögül csak úgy ontotta a lövedékeket. Az erídiőszegélyen nem tudtak túljutni a bolsevisták, mead,* amint kiléptek a fáik közül, Kovács huszár irányzó sas szeme azonnal észrevette őket és odapörkölt egy sorozatot nekik. A nagy zűrzavarban repülőink is tevékenyen résztvettek és éppen egy vadászrepülőraj közeledett meredek zuhanással a bolsevisták első vonalai felé Egészen alacsonyan szállottak a gépek és az orrukból sziporkázva indultak útnak a nyomjelző lövedékek. A derék váci ászrepül ők szinte lélegzetei állító pillanatokat okoztak a szemlélőknek, amint egyre újabb és újabb alacsony támadásokkal szorították visz- sza az előnyomulókat. Egyszer azonban az egyik magyar gép mintha süllyedt volna... de azután kisvártatva egy kis fekete füstbajusz jött ki a gép orrából. Egy pillanatra ösz- szenéztek a géppuskások. Túl sok idejük nem maradt, mert a gép a következő pillanatban már az erdőszegély előtti tarlós, havas részen a földön gurult és a keményre fagyott havon megadott. Látni lehetett, amin ti a pilóta kibújt a gépből és lehasalt a gép oldala mellett. Az erdőből pedig fokozottan igyekeztek kitörni a bolsevisták, hogy a magyar repülőt elfoghassák. Kovács huszárnak sem kellett több, átadta az irányzási egy mesterlövész bajtársának, aki biztos kézzel tartotta távol a menekülő magyar repülőtől az erdőben lévő bolsevistákat. Kovács huszár hátraszaladt, felszedte a lovát a csatlósoktól, nyeregbe pattant, kenyérzsákjában néhány kézigránáttal és kivágtatott az el őt er epre. Mint a szélvész rohant a szánnyaszegett füstölgő ma- gyar gép felé a lovas. A géppuskások ezalatt olyan tüzet adtak le az ellenségre, hogy azok a szemben lévő erdőben meg sem tudtak moccanni. Ez a pár pillanatnyi tűzszünet azonban elég volt arra, hogy Kovács huszár odaérjen a kényszerleszállástól erős ütést kapott és egy kissé elszédült magyar repülőhöz. Egyetlen mozdulattal leugrott, felszedte a gép mellett lévő pilótát, feltette a lóra maga elé, majd újra nyeregbe ült. Mikor visszafelé vágtázott, a szovjetkatonák ráeszméltek, hogy mi történt. Süvítettek mellette a golyók, még aknavetővel is lőttek utána- De gyorsabb volt a lovasaimat az ellenség igyekezete, mer hamarosan a domb mögött szedték le a lóról az áléit repülőt. Kovács huszár azután visszakuszott a géppuskához, hogy kitartsanak ott, amig csak lehet... mert egyszer a túlerő is el fog fogyni. Kolozsvár legrégibb templomai temploma nem a város központjában, hanem az egyik kSzeli faluban 'épült, amelyet csak. 1894-bén csatoltak a városhoz. F.7. a/, úgynevezett „Kálvária", aineJyet I. Béla kiróiy kezdett építtetni 1061—1063 között. I. Béla hozta ide a Szentbenodek' tanitórendet, melynek tagjai először fából felépítették templomukat, fö'.daáncokkal megerősítették és védelmi célokra iß alkalmassá tették. Ez a templom a tatárjárás martaléka lett. A tatárveszedelem elmúltával hozzákezded a Szentbenedek react egy kőtemplom építéséhez, amelynek, hátsó réöze ma is fennáll. A templom számos viszontagságon ment keresztül az évszázadok folyamán. 1596vban leégett, később annyira megrongálódott, hogy úgy, ahogy helyrehozva >s csak katonai raktár céljaira használhatták. A templom főhajóját 1896-ban építették újra. A második legrégibb tomp.ama varosunknak a Szent Mlháűy-temp'om, amelynek építését már 1316 után megkezdették, de csak 1444- ben, Zsigraond király halo.'a után fejezték be. Erről tanúskodik a főkapu mellel:, a falba épített emléktábla, amelynek latin szövege a templom befejezésit hozza az utókor tudomására. Részletesen ismertette az előadó a templom különböző részei építésének történetét. Hosz- szasan időzött a templom főkapujának történeténél. Ezt a kaput, amint minden műé (tő ember tudja városunkban, eredetileg hármas bejáratúnak tervezték, de a kórusfeljáró 'ép- csője miatt kénytelen volt az építőmester megelégedni az asszirometrikus kettős alakzattal. A A főkapu felett Szent Mihály szobra látható, alatta pedig három cimer. A magyar elmer, a német-római birodalom címere és Lengyelország címere. A középső címernek azonban csak a íe'e látható, amit az előadó azzal magyaráz, hogy a címerek hamarabb elkészültek, mint a Szent Mihálylszobor, amelyet csak Zsigmond király 1438-ban, halála után helyeztek el mai helyére, s mivel kissé túlméretezték, az alatta fekvő címerből egyszerűen levágtak, hogy a szobor elférjen. A templom belső értőkéi ismertetése 6orán hosszasan magyarázna Kelemen professzor a szószék rendkívüli építészeti finomságait, amely Erdély legszebb barokk szószéke. A szószéken kivül a sekrestyeajtó szépségeit méltatta öokáig az előadó. A sökiestyeajtó, amelyet a templom egykori plébánosa, Klimm János 1534-ben készíttetett, valószinüieg Becsben, szintén csodálatos barokk építészeti míif- remek. A főtéri templom utián az óvári templomot és zárdaépü'etet ismertette az előadó. Ez a templom és a hozzátartozó kolostor, a tornyot kivéve, amely csupán 200 esztendős, szintén igen régen épült}. Már a Hunyadiak nagy gondot fordítottak' az itt elhegyezett kolostorra és adományaikkal, kiváltságleveleikkel erősWeóték a kolostor akkori birtokosát, a Domokoaszerzetesrehdet. A kolostor nevezetessége rendkívüli építészeti szépségein kivül az, hogy Izabella királyné közel egy éven keresztül itt tartotta szálánál A templom műemlékei közül a miseruhákon és egyéb kegyszereken kivü’. a legbecsesebb egy Krisztus szobor, amelynek értékét egy renováció alkalmával FelvLnczi Takáts Zoltán egyetemi professzor fedezte fel Az 1550 táján készült szobor, amely a kereszten függő Krisztust ábrázolja, szinte döbbenetes erővel varázsolja élénk az alig néhány perccel ezelőtt merevgörcsben elhalt ember gyötrelemtől torzult izmait és arcvonásait. Köztudomású ugyanis — mondotta az előadó :—, hogy a kereszterefeszitett ember a tetannszméigezés tüneteihez hasonló merevgörcs következtében hal meg Ez a szobor Erdély legszebb és legértékesebb Krisztus szobra. Kelemen Lajos levéltári főigazgató szabadegyetemi előadása Kolozsvár, február 24. A Ferenc József Tudományegyetem szabadegyetemi előadássorozatában tegnap este Kelemen Lajos levéltári főigazgató, Kolozsvár minden egye6 épületének, minden kövének legjobb ismerője tartott lenyűgözői, vetitetitíkiépes előadást Kolozsvár legrégibb templomairól az uj klinika előadótermében. Kelemen Lajos minden előadása élményt jelent Kolozsvár tudományra éhező közönségének és a kitűnő tudós minden szavát áhítattal hallgatja az előadótermeket zsúfolásig megtöltő hallgatóság. Sokszor talán estétől reŞRp'ig ie elhallgatnák a régész-professzor előadásait, aki egy-egy kődarabbó1 az egész magyar múltat tárja hallgatói elé. Kolozsvár város történetének vázlatos ismertetése után rátért Kelemen professzor előadása tulajdonképpeni anyagának, Kolozsvár legrégibb temp'omai történetének és műemlékeinek ismertetésére. Veti tettképes előadásában gyönyörű metszeteken és művészi felvételeken mutatta be városunk templomait, eme.- lyek egyes részeikben, de sokszor teljes egé- sízükben nemcsak Erdély, de egész Magyarország, sőt Európa legbécsasebb műemlékei közé tartoznak. Legelőször egy belga festő â'tál 1600-ban készített metszet képe tárul a néző elé, amelyen teljes középkori szépségében bontakozik ki a várod. A festőmüx-ésíz valahol a Jelleg* vári domboldalon fog'alhatott helyet és északról tekintve örökítette meg Erdély fővárosát. A kép közepén impozánsan emelkedik a Szent Mihály-templom, amelyen még hire sem volt a mostani toronynak. Ehelyett egy majdnem ilyen magas csúcsíves torony díszítette a templom északnyugati o’datát. Ez a torony, amint Kelemen professzor előadásából megtudtuk, később az 1763-as földrengés alkalmával megrongálódott és ekkor a csúcsíves toronytetőt az óvári templom tornyához hasonló „hagymatetővel" fedték be. Klasszikus szépségében látszik! a régi metszeten a Farkas-utcai református templom is, amelyről megjegyezte az előadó, hogy a tur I lajdonképpeni „Mátyás'‘-templomnak ez tekinthető és nevezhető, mert ennek az építését rendelte el az „igazságos" király A várost bekerítő várfal i6 teljos szépségében bontakozik ki ezen a képen. Még büszkén áll ! a várfal valamennyi tornya, amelyek nagy- része a későbbi városrendező és városszépitő tervek áldozata lett. Akkor fennállott még a mai főpostaépület környékén a vizi kapu, a tiizoitótorony helyén a takácsok bástyája, a mai Színkör be'yén megint egy hatalmas torony, a Monostori-úti bejárónál ismét egy torony, amelyeknek most már nyomuk sincs. Azután a déli oldalról mutatta be a várost az előadó, egy 1800-ban készült rajzon. Ezen már világosabban kibontakozik a főtér képe a nagytemplom köré épített apró-cseprő vásári bódékkal és házacskákká’. A következő kép egy J8öl>-ben készült fénv- kép volt amelyen még látszik a mai Mátyás- szobor helyén fennállott egyemeletes ház melyben a rém kát leányiskola volt elhelyezve Külön érdekessége a képnek hogy a templom tornya hatalmas építő állványokkal van körülvéve de a torony fedélrésze már a mai 'enyűgöző szépségével bontakozik ki előttünk Ekkor fejezték be ugyanis a mostani torony építését. amelynek alapkövét f 83r-ben 1 tettók le. j A város történetének rövid vázolása után i a legrégibb templomok részletes ismertetését j kezdte meg az előadó. Kolozsvár legrégibb ■ Végül, az idő előrehaladott voltára való tekintettel, csupán a Farkas-utcei templomot ismertethette még az előadó. Ez az egyetlen temp’omunk, amelynek építési idejét és a rajta végzett javítások ideiét pontosan tudjuk. Mátyás király parancsára 1486-ban kezdett a templom építéséhez a Minorita-rend ás 15iő- ban be is fejezték. Az évszázadok sorin többször leégett, vagy a földrengés rongálta meg a templomot, amelyet mindannyiszor újjáépítették. A Minorita-rend után a Jezsuita-rend birtokába kerüitt majd 1644-ben ÎI Rákóczi György újjáépíttette és a református egyháznak adományozta Azóta ez a reí. egyház leg nagyobb temploma Erdélyben. A csúcsíves építészeti remekmű egyik legszebb ékesség* a szószék', amely úgy faragásában, mint színe zésében a legszebb renaissance műemlékeink közé tartozik Két faragó mestere közül az egyik: Fehérvári Benedek, magyar volt Ő faragta a szószék alsórészét amelynek káprázatos olaszos díszítési motívumai Jebilincse- lők. Gyönyörű ékessége a templomnak a hatalmas orgona is, ame'y 1760-ban készült, tehát a legrégibb protestáns orgonának lehet Eíh délyben tekinteni Mai helyére 1908-ban, a kórus építésekor került a hátsó hajóból. Ezután az Idő rövidsége miatt csupán egyikét templom képátí mutatta be az előadó, aki megígérte hogy adandó alkalommá; Kolozsvár többi femp'omait is megismerteti a tu- dományszomjas közönséggel. Takarmányrépümag szükségletét fedezze azonnal, mert készlet csak korláto't mennyisében áll rendelkezésre. Érd ílyi Gazdák Mag értékesítő Szövetkezete Kolozsvár, Majális-utca 10. Telefon : 31— 83.
