Ellenzék, 1943. február (64. évfolyam, 25-47. szám)
1943-02-23 / 43. szám
19 43 február 23. lsem ELLENZÉK ÖNCSONKÍTÁS Irta ; PARÁNYI GULYÁI / f/íö feladatukat. A haj nem egyénenként bennük, hanem összességükben, a film elbírálásának és cenzúrázásának mai rendszerében van. Egy sok-sok tagú bizottságban sok-sos. fajta vélemény van együtt, de ez egymagában abszolúte nem képes biztosítani az elbírálás egységes, következetes és helyes voltát. Sőt, amint látjuk, inkább tétovává, következetlenné teszi azt. Ha most hozzávesszük, hogy a filmgyártás a legkínosabb nyersanyag- gondokkal küzd, felmerül a kérdés: lehet-e a közértek sérelme nélkül továbbra is meghagyni azt az ellenőrző szisztémát, amelyben mások és más szempontokból mondanak Héletet afelett, hogy készüljön e ez vagy az a film s ismét mások, más szempontból döntik el, hogy a szerintük már csirájában, kiindulás sában és irányában téves, vagy veszélyes film a közönség elé kerülhet-e? Egy egész külön harmadik bizottság a tetejébe azt vizsgálja, hogy a mindenképpen átengedett képet ’ehet-e keskeny íihme is átmásolni azaz elkerülhet e száz meg száz vidék! kis moziba ahol most esetleg hiába várják majd a magyar filmeket. Majd kapnak egyebet! Zilahy a kezeiken a gondolat bilincseit rázó Írókat említette. Talán meglepőnek fog tűnni, hogy a cenzúrák béklyóiból yégre szabadulni igyekezetünkben arra mutatok rá, hogy a ma gyár filmgyártás inkább egy kissé szigorúbb cenzúrát kíván; ha emelteti végre elérheti a gyártási biztonságot. Legyen ez az ellenőrzés inkább szoros, de következetes cs határozott. Sőt —- horribüe dictu — rr:ég a<; irányítás ellen sern »emelne a íi'lm kifogást, ha az abban az elfogadható, a háborús időkben érthető és indokolt alakban jelentkeznék, hogy jószán- déku tanácsokat ad: miféle íilrneket látna síi'1 vesen a nemzet jólétéért, életéért felelős kormányzat? Szívesen eltesszük esztétikai hal' cainkat, a gondolats/abadságért folytatott szent küzdelmünket nyugodfabb időkre. Most mindenki, tehát a film is segíteni akar nemzetén. ha felelősséget érez. De legyen akkor ez az irányítás biztos és nagyvonalú, erezzük meg belőle az emelkedett politikai szempontokat, amelyeknek ma upy is szívesen es önk.nt aláveti magát minten jó magyar. Csak meg ne bénítsuk a nemzet alkotó erejét, harmadrangú szempontok miatt szárnyát ne szegjük éppen ma a magyar gondolatnak, mert ez nem volna más, mint a nemzet önerejének csorbítása, értelmetlen és fatális öncsonkítás, amely harcra képtelenné lesz bennünket sorsunk olyan óráiban, amikor minten idegszáiunkkal és minden izmunkkal arra igyekszünk. hogy a nehéz próbán magunkat átalvágjuk! Paraszfgazdá/fcocfás a megszállt kslets terüíeSek kolhoszai helyett A minap olvashattuk csak annak a gyáv. és hitvány alaknak az esetét, aki nem átallott, orvossal levágatni egyik ujját, abt'an a hí szemben, hogy így elkerülheti haílkótelességi teljesítését. Természetesen rajta vesztett, fi törvény szigorúan üldözi az öncsonkítást é: szigorát mindenki helyesli. Az öncsonkih (ellenszegül a közösséggel szembeni kötelezett »égének, fondorlatos módon képtelenné tesz magát a katonáskodásra, amellyel pedig . társadalomnak tartozik, megfosztja a közössé get egy katonája erejétől, amelyet pedig a; joggal számításba vett, az öncsonkitónak te hát szigorúan bűnhődnie kell. Milyen különös, milyven szegényes, milyer megvetendő is az öncsonkitó észjárása. Az hiszi, hogy amikor minden hadköteles férfi £ nemzet rendelkezésére bocsátja életét, testi épségét; kiteszi magát a háború vakszerencsé jének, amely a nagy számok vastörvénye sze rint inég békében is szabályosan megkövetel a maga áldozatait; akkor ő az életét fényé- gető veszélyt megváltoztathatja egy testrészé nek tudatos, kiszámított — mondhatnánk óva tos és higiénikus feláldozásával. Egész gondolkozására a legjellemzőbb, hogy el sem niszl a társadalomról, hogy az ekkora hidegvért, önuralmat, áldozatot tételez fel egy eleven emberről. Eleve feltételezi, hogy a társadalom csapa ludbőrös hátú nyárspolgárokból all, akik riadtan fordulnak el a csalás vádjától, ha egy kis vért látnak, amely egy ujj csonkjából marked A közösség érzetére, a közösségi érdekekre viszont nagyon jellemző, hogy ilyen kisérlel tek esetében hidegen eltekint az egyén látszólag kinos és nagy vesztesége felett, esze- ágaban sincs az áldozat fejében eltekinteni a közösséget ért vteszteséglől. sőt -- amikor büntet — kizárólag a közösség erejének megcsonkítását teszi bírálat tárgyává Ez természetes is. A közösség, a nemzet élni akar és vitalitása annyivei erősebb az egyén vitáli- tásánál, amennyivel fontosabb az egész a résznél, a közérdek a részérdeknél. A nemzet, mint egység, mint az egyének összessége érzi, hogy egyénei egyrészét elvesztheti egzisztenciális veszély nélkül, de ha a nemzet maga kerül veszélybe, azzal ivem egyénei egyrésze, de Összessége kerülhet végveszedelembe. A nemzet érdeke annyival erősebb az egyéni részérdekeknél, hogy a pillanat szüksége szerint habozás nélkül von el energiákat olyan munkaterületekről, amelyek funkciója az adott helyzetben nem látszik fontosnak, nélkülözhetetlennek s felhasználja az igy felszabadított erőket olyan teljesítményekre, amelyek történetesen elmaradbatatlanul szükségesek, egzisztenciális fontosságnak a nemzet fennmaradása szempontjából. Mit fett Németország a sztálingrádi hősi példa tragikusan komoly óráiban? Megszüntette úgyszólván egész iparát, mely nem kifejezetten hadicélokat szolgál. Leállónak a gyá-* rak és vállalatok ezrei, melyek túlnyomórészt csupa jó és hasznos munkál végeztek pedig a2 ember számára, termelésük, produkciójuk, tevékenységük azonban uem járult hozzá közvetlenül a közösség létét veszélyeztető fenyegető erő letöréséhez, következés1- képpen az itt foglalkoztatott erőket elvonják és odavezetik, ahol minden kalória, mimíen lóerő, az emberi agy és izom minden erőíe- szitásé közvetlenül az életösztön diktálta legszükségesebb visszaütés lendületét neveli Mint a hozzánk érkező hirek mutatják, olyan nemzeti erőfeszítés tanul vagyunk, amilyen az európai történelemben példátlanul áll. Ezek közt a hírek közt is érdekes és figyelemreméltó, hogy változatlanul hagyták Németországban az egész filmgyártást, azaz vgy ítélték, hogy a filmre, mint a gondolatközlés legmodernebb, leghatásosabb eszközére a közösség csonkitatlanul továbbra is igényt tart. Mindez most annak a kapcsán érdemel említést, mert köztudomású, hogy a magyar filmgyártás teljes leállásával kell számolnunk, ha csak gyors, erélyes és megnyugtató intézkedéseket nem kapunk. Zilahy Lajos szellemes cikkében, amelyet A gondolat bilincseiről irt, világosan kifejletté a tényállást, leírta a pillanatnyi helyzet minden veszélyét úgy, hogy annál szemléltetőbben az ügyet előadni alig lehet. Ismételni nem aka.^ runk. Szárazon és röviden csak ennyit: a film gyártásához pénz kell, de senki sem hajlandó arra pénzt adni, ha egy tendenciájában és részleteiben előzetesen és elkészülte után elbírált filmet utólag kényszerítő és előre nem látható ok biján is be lebet tiltani s ezzel a film gyártóját tönkre lehet tenni. A helyzet tudniillik ma az, hogy a fent leirt eset nemcsak bekövetkezhetik, de he is következett. Magától értetődő tehát a követkoz. meny is: a magyar filmgyártás- azonnal megbénult, A rendezők, a színészek, a munkások, az iparosok tanácstalanul állanak s várják, hogy valami történjék. Vájjon csak az ő ügyük ez? Ha az volna, akkor Németország valószínűleg nem telt volna kivételt a filmgyártással, amikor annyi más gyártási ágban beszüntette a munkát. Német filmeket gyártani fognak. A német, az olasz, a francia, svéd és a többi gondolat teljes erejében szállani fog a film szárnyain. A magyar gondolat szárnyszegetten fog kushadni, ha nem vigyázunk! De hát ki leszi ezt? Ki felelős ezért, ki az oka ennek? - > Egyénerként senki. Mindazok, akik a filmeket elbírálják, cenzúrázzák, egyénenként a legjobb szándékú, a leglelkiismeretesebb, legbuzgóbb férfiak, akik legjobb meggyőződésű két követve végzik cseppet! sem könny: BERLIN, február 23- (he.) A megszánt keen területeken immár egy eve áll fenn a2 Uj mezőgazdasági rend. Amikor Roset" berg birodalmi miniszter kihirdette az nj mezőgazdaság: rend életbeléptetését, megtörtént az első lépés a bolsevizmustó! felszabadítod területek jövőbe1; mezőgazdaságának kialakítására. Ez a rend megváltó ia a keleti terií et k parasztságát a gyűlöletes kolhoszrendszertől, amely nem volt más, mint a régi parasztgazdaságok kényszerű egyesítése a kollektív gazdálkodásban Az uj gazdálkodási rend kihirdetésivel a kolhoszrendszerf véglegesen megszüntették s megnyitották az utat a magángazdálkodás elvein alapuló gazdálkodás felé. Ukrajnában például már az első év folyamán a kcv'lektívgazdaságok 10,4 százalékát szövetkezetekké alakították át. A szövetkezetek 10 önálló parasztgazdaságot egyesítettek s ezekben azóta egyéni gazdálkodás folyik. A folyó év célja, hogy a kollektiv gazdaságok további 20 százalékát alakítsák át, részben mezőgazdasági szövetkezetekké, részben zárt parasztgazdaságokká Miután az északi és a középső területeken már majdnem minden egyes parasztot földhöz juttattak, az 5 milliónyi keletj területi parasztcsaládokból mintegy 2 millió családnak jutott fö'-d s annak ön- adó használati joga- A regi koHioszok felszerelését, a haszonállatokat és a lovakat a földhöz juttatott parasztság közölt osztották kb A muh év tavaszi és őszi mező- gazdasági munkálataiban a földhöz jattá- tottak máris tevékenyen vettek részt, A folyó évben ezeket a rendszabályokat erőteljesen hajtják továbbra is végre s a helyi viszonyoktól’ függ. hogy szövetkezeteket aiakitanak-e. vagy pedig körülhatárolt egyes parasztgazdaságokat. A háboru- okozta nehézségek ellenére is normális élet és gazdálkodási lehetőségben részesítik a keleti területek parasztságát. Ezáltal teszik számukra lehetővé, hogy megfeleljenek azoknak a nagy feladatoknak, amit az európai uj gazdasági rend követel meg a keleti területek mezőgazdaságától. AZ eRDCIMirgPflET HIRq Hetvenezer pengő értékű ajándékot és készpénzt gsűjtőtt bonvédelnk számára az Erdélyi Párt nagyváradi tagozata NAGYVÁRAD, február 23. Az Erdélyi Párt nagyváradi tagozata vasárnap délután a Pannonia-étteremben nagysikerű kivánsághangversenyt rendezett a honvéd- családok hozzátartozói javára- A kiván- sá^bangversenyen megjelenj többek közölt Hlátky Endre dr. városi főispán- Cziffra Kálmán dr. megyei főispán, dr. Sods István polgármester és Nagyvárad társadalmának többi vezetői. Az asztalokat már délután 5 órakor elfoglalták, de még este 8 órakor is egyre gyűlt a közönség, hogy lerój ja áldozatát a honvédek hozzátartozóival! szemben. Szabó János országgyűlési képviselő mondott köszöntőt, emlékeztetve a megjelenteket arra. bogy a mostani összejövetel bizonyság a belső front hűsége és kitartása mellett. Ezután megkezdődött a műsor, melynek során a Szigligeti Színház legjobb erői léptek fék A hivánsághúngver senyén 500 pengőnél nagijobb összeg gyűlt össze■ melyet Hlatky Endre dr. főispán feleségének, a hadigondozó szervezet helyi vezetőjének adtak át• Érdekes ezzel kapcsolatban megemlíteni, hogy az Erdélyi Párt nagyváradi tagozata a honvédek és hozzátartozóik javára megindított mozgalom során eddig már közel 70 ezer pengő értékű ajándékai és készpénzt gyűjtött és juttatott el illetékes helyre. DR. VÁRÓ GYÖRGY ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ ELŐADÁSA Dr. Váró Gyötgij országgyűlési képviselő az elmúlt héten Betblenfalva és Kisga- lambfalva községeket látogatta meg, ahol oroszországi élményeiről tartott velitettké- pes előadásokat. Bethlenfalván Horváth Béla üdvözölte a képviselőt, majd Bor- báth István EMGE vczetőhelvettes tartotta meg gazdasági szakelőadását. Dénes Mózes menekült kisgazda a belső arcvonal szilárdságát hangoztatta. Váró György dr. előadását az egybegyüU közönség a legnagyobb érdeklődéssé! hallgatta végig és azért Boldi zsár András mondott köszönetéi. Kisgalambfaiván népművelési előadás keretében tartotta meg előadását dr. Váró György képviselő- Ugyancsak beszédet mondottak Borbáth István és Dénes Mózes. A helyi dalárda szereplése, valamint a szavalatok rendkívüli sikert értek el- Az előadásokért Séindor Miklós községi bíró. gazdaköri elnök mondott köszönetét. KÁLLAY MIKLÓS ÉS FELESÉGE AZ EGRI SEBESÜLTEK KÖZÖTT- KáMav Miklós miniszterelnök és felesége hétfőu reggel Egerbe utaztak. hogy résztvegye- nek Marnó Gyula apátplébános kanonoki beiktatásán. Marnó előbb nagykállói plébános volt. A Beiktatási szertartás után a miniszterelnök és felesége meglátogatta az egri kórházban ápolt sebesült honvédeket. AZ UJ TERMÉSRENDELET ISMERTETÉSE A HÖSTATI GAZDAKÖZÖNSÉG ELŐTT Folyó hó 28-án délután 4 órakor a Népművelési Bizottság felkérésére Csomoes János EMGE titkár tart előadást a takarmányfé'.ék termesztéséről. Ezt követőleg a Kolozsvári Gazdasági Egylet ismertetni fogja az uj termésrendelelet. amely szerint beváltják az idei termést. Minden gazdának érdeke, hogy ezt a rendeletét már moat megismerje és alaposan megtanulja, mert a rendelet sok '.ehetőséget tartalmaz arravonatkozólag, hogy a gazda ne csak búzában, hanem egyéb terményekben tehessen eleget beezoigáltatási kötelezettségének Az előadás f. hó 28-án, vasárnap d u 4-kor lesz Magyar-utcai ref. elemi iskolában. 5 _ MÁRCIUS ELEJÉN MEGJELENIK A „VÁROSHÁZI ÚTMUTATÓ’. A közönség pontos tájékoztatása céljából határozta ei a város polgármestere, hogy egv városi útmutatót adat ki, amely a városi ügyosztályok, hivatalok és üzemek ügymenetet részletesen ismertet: A mintegy Se oldalas, z-ebalaku könyvecskét a város egves hivatalainál mindenki díjtalanul megkaphatja cs ebbő! dgveş- bajos dolgában teljes tájékozt3tast szerezhet. Az útmutató pontosan feltünteti, hogv az egyes ügyek melyik ügyosztályhoz és kihez tartoznak, közli a szobák számát, a telefon- számot s az időpontot, armkor az osztályvezetők. illetve előadók a közönség rendelkezésére állanak. Úgy a városi tisztviselők, mint a városházán megforduló közönség szempontjából nagy időmegtakarítást jelent ez a könyvecske, amelynek könnyen áttekinthető tartalma mindenre nézve kellő felvilágosítást nyújt. A könyvet a polgármester megbízásából Tóth Sándor városi sajtöelőadó adja ki. AZ EMKE ÚJABB GYŰJTÉSE A HAD- BAVOSULTAK JAVÁRA. A hadbávonulták hozzátartozóinak téli segélyakcióidra a Főméit ósága Asszony rááiószózata nyomán az EMKÉ-hez ujabban az aiabbi adomány folyt be: Gurátb Béla Kolozsvár 25 pengő. Ezzel az EMKE gyűjtése 942z pengőre emelkedett. Az EMKE elnöksége MEGLOPTA SZÁLLÁSADÓNŐJÉT. Visán Anna. Kővár' Lásztó-utea 2? szám alatt lakó munkásnő feljelentést tett a rendőrség büuügyi osztályán lopás miatt egy ismeretlen férfi ellen. Az illető a napokban néhány napra -lakást bérelt nála, de a második nap reggelén nyomtalanul eltűnt s közben távollétében férfiruhane- miieket, élelmiszereket és egy bőröndöt ellopott, mintegy- 350—400 pengő értekben- A megszökött tolvaj kézrekeritésére a károsuú munkásnő feljelentésére a rendőrség bűnügyi osztálya széleskörű nyomozást indított. NÉPMŰVELÉSI ELŐADÁSSOROZAT NAGY» SOMKUTON A nagvsomkuti Népművelési Bizottság most nyitotta meg előadássorozatát Az első előadáson nagy számmal vettek részt a románok' is. A községi főjegyző megnyitószavai után Földes Ferenc vm. népművelési titkár tartott előadást a mostani sorsdöntő fontosságú nemzeti kérdésekről, meg a magyar—- román viszonyról. A jelen vo't románok tüntető szeretette! fejezték ki azt a meggyőződésüket, hogy Szent István birodalma halárai1 között a jövőben hűséges állampolgárai óhajtanak maradni a magyar hazának. FOGADTA A KORMÁNYZÓ GINO CUCCHETTIT A Kormányzó Ur Őfő' méltósága Ginc Cuechetei írót. a bolognai kerület sajtófőnökét és hitvesét fogadta és hosszasan elbeszélgetett velük. (MTI)NEMCSAK A KERÉKPÁRKERESKLDŐK ÁRUSÍTHATNAK VILLAMOS KERÉKPÁR-LÁMPÁKAT. A kereskedelmi éj közlekedésügyi miniszter döntése értelmében a villamos kerékpár-lámpákat a kerékpárkereskedőkön kívül villanyfelszerelési cikk kereskedők is tartották, ezért eladása nem tartozik a kerékpárkereskedők kizárólagos üzletkörébe. Ennek következtében a villamos kerékpár- lámpák a kerékpárkereskedő névjegyzékbe fel nem vett kereskedők részére is kiszolgáltatható. A hegyek lánya prolongálva I a Corvinban1.
